veszprémi 7 nap
2016. november 17.
11
Dr. Lakatos László Szolnokon született, de Tatabányán, illetve Tatán nőtt fel, s a tatai eötvös József Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Semmelweis orvostudományi egyetemen szerzett orvosi diplomát. 1973 óta dolgozik a Csolnoky Ferenc megyei Kórházban, a belgyógyászaton 2004-től osztályvezetőként, 2007-től centrumvezetőként. Gyógyító munkája mellett tudományos kutatómunkát is végez, számos tudományos közlemény szerzője. Tagja a magyar belgyógyászati Társaság dunántúli vezetőségének, a magyar Gasztroenterológiai Társaság, valamint Colon Szekciója vezetőségének. A magyar IbD munkacsoport egyik alapítója, az európai Crohn-Colitis Társaság és az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság tagja. Családjában az orvosi hivatás hagyomány, édesapja a tatabányai tüdőszanatórium igazgatója volt, két testvére is orvos. Felesége gyógyszerész, két fia szintén orvos, dr. Lakatos Péter a SoTe I. sz. belgyógyászati Klinikáján gasztroenterológus, dr. Lakatos Gábor pedig a László Kórházban onkológus, mindketten nemzetközileg is elismert szakemberek. Fotó: Zwicker
beszélgetés dr. Lakatos László belgyógyász, gasztroenterológus centrumvezető főorvossal
Amíg ereje van, dolgozik
veszprém város Önkormányzata Cholnoky-emlékéremmel ismerte el dr. Lakatos László főorvos kiemelkedő, magas színvonalú és lelkiismeretes munkáját, amelyet a betegek érdekében több évtizeden át végzett és végez ma is, s azokat a szakmai és tudományos teljesítményeket, amelyekkel veszprém nemzetközi hírnevéhez is hozzájárult. Az emlékérmet a közeli napokban Porga Gyula polgármester adta át a Dubniczay-palotában. tényező. Ha valaki valamilyen egészségügyi panaszával Dr. Lakatos László a Csolnoky megoldást keres, azt mondom: Ferenc Kórház Belgyógyászati nem az intézmény, a műszereCentrumának vezető főorvosa, zettség a lényeg, mert az ma számos hazai és külföldi szakmár bárhonnan elérhető, hanem mai társaságnak, illetve több az orvos, akinek a szakmai társaság vezetőségének tagja, felkészültsége, embersége, aki számára nem csupán lelkiismeretessége fogja meghaszakmai tudása hozott elismetározni az ellátását. rést, de emberségét, empatikus A belgyógyászaton belül, úgy személyiségét is nagy tisztelet és hiszem, a hagyományos orvosi szeretet övezi betegei körében. gondolkodás és mentalitás – Negyvenhárom éve dolgovalamennyire még megmaradt, zom a Csolnoky Ferenc Kórház- nélkülözhetetlen a beteggel való ban, az egyetem elvégzése után, személyes kommunikáció, 1973-ban itt kaptam állást a illetve a vizsgálat során nyert belgyógyászati osztályon, így ez személyes információk. A az első és egyetlen munkahegasztroenterológiában, és lyem. Különös véletlen, hogy az különösen szűkebb szakterületeegyetemen egy kiváló tanárom men, a gyulladásos bélbetegséés tudományos diákköri vezegeknél ez a személyes kapcsolat tőm, Kelemen Endre hatására talán még mélyebb, mint más még hematológusnak készülterületeken. Ez egy olyan tem, Veszprémben kardiológusi betegség, amely általában fiatal állást kaptam, s végül a belgyó- korban alakul ki, és évtizedeken gyászaton belül a gasztroát viselik a betegséget, és enterológia lett a fő profilom. ezalatt kölcsönös bizalmi Erről én úgy gondolkodom, viszony alakul ki az orvos és a hogy minden szakterület beteg között. érdekes, csak nagyon sokat kell Valamikor azt mondták, hogy tanulni ahhoz, hogy az ember egy jó belgyógyász minden felismerje szépségét, fáradsáterülethez ért, de ezen belül gos, nehéz út, amelyen végig valamihez nagyon. Ez nagyon kell menni. Az utóbbi évtizedek- szépen hangzik, valószínűleg ez ben az orvostudomány hatalma- a helyes most is, de mára akár sat fejlődött. A technika, a csak gasztroenterológián belül műszerezettség olyan szintet ért is olyan hatalmas tudásanyag el, hogy sokak szerint az halmozódott fel, hogy egy orvostudomány a technika ember képtelen áttekinteni, így fogságában vergődik, s nem szükség van a specializálódásra. teljesen alaptalan a félelem, Jó specialista csak az lehet, aki hogy közben elveszik a beteg. egy részterület részterületének Azt gondolom, hogy a gyógyía megismerésére nagy energiákat fordít. Ebből összerakni azt, tásban mindig is az egyik hogy valaki a napi gyakorlatban legfontosabb lesz az emberi LáSZLó PÉTer
is hasznos, széles látókörű orvos legyen, egyre nehezebb. Én alapvetően is úgy gondolkodom, hogy egy jelenséget közelről és távolról is meg kell vizsgálni, mert e kettő nélkül az ember hiányos képet kap. Látni kell a részleteket, de az egészet, a lényeget is. Ezzel együtt nem vagyok optimista, hogy a belgyógyászat megmarad egésznek. Az alapvető probléma az integrált szemlélet és a specializáció helyes aránya. Egy vidéki kórházban a köznapi értelemben vett tudományos alapkutatásnak nincsenek meg a lehetőségei. Amivel én foglalkozom, azt nem annyira alapkutatásnak, inkább gyakorlati tudománynak tekintem. Konkrétan, szűkebb szakterületemen, a gyulladásos bélbetegségekben tizenöt évvel ezelőtt egy nagyon izgalmas felfedezést tettek. Találtak olyan géneket, amelyek a gyulladásos bélbetegségek bizonyos formájának a kialakulásában hajlamosító genetikai adottságot jelenthetnek. Magyarországon Péter fiammal mi voltunk az elsők, akik magyar betegeknél vérmintákból ilyen genetikai meghatározást végeztünk. A gyulladásos bélbetegségeknek ez a típusa, amivel én foglalkozom, ezelőtt száz évvel még gyakorlatilag nem létezett. A 20. század elején Észak-Amerikában, Észak- és Nyugat-Európában jelent meg a betegség, majd Dél- és Kelet-Európában, így nálunk is egyre gyakoribb lett. Pontos okai nem ismertek, de minden bizonnyal a civilizációs életforma hozta
magával. Ma Magyarországon mintegy negyven-negyvenötezer ilyen bélbetegségben szenvedő ember van. Veszprém megyében harmincöt éve figyeljük és rögzítjük több ezer ilyen bélbeteg kórlefolyásának adatait, s ez az adatbázis, amely nagyon érdekes következtetésekre vezethet, nemzetközi elismertséget is hozott. Azt gondolom egyébként, hogy szinte minden orvosnak bizonyos fokú tudományos jellegű tevékenységet is kellene végeznie, mert ha megír néhány cikket, akkor megtanul precízebben dolgozni, az adatokat pontosabban összegyűjteni, rendszerezni, ennek hatására a napi rutinmunkája is alaposabb, igényesebb lesz. Hivatalosan már nyugdíjban vagyok, de a centrumvezetést
még megtarthattam, és amíg szükség van rám és az erőm engedi, szeretnék dolgozni. Ha az ember negyven éven át napi tíz-tizenkét órát dolgozik, egy pillanat alatt leállni lehetetlen. Négy unokám van, és szerencsére egyre többet vannak nálunk, mondhatom, hogy a munkám mellett a velük való foglalkozás a fő hobbim. Kisgyerekkorom óta meghatározó az életemben a klasszikus zene, és esténként, amikor leülök a számítógép mellé dolgozni, háttérzeneként mindig ezt hallgatom. Ugyancsak fontos dolog az életemben a sport, ha nem is versenyszerűen, de számos sportágat gyakoroltam. Ebből mára csak a futás maradt, minden reggel futok hat-hét kilométert, hétvégeken többet is.
Üszi A J Á N L J A
Napló ügyfélszolgálati iroda: Veszprém, Kossuth u. 10., tel./fax: 88/406-420
» Csomagfeladás a lakóhelyhez közel » Nincs hosszú sorban állás » Egyszerű árképzés » Általános csomagbiztosítás, max. 50.000 forint áruértékig » Online csomag nyomon követés » Átvételi elismervény Része az életünknek!