ÖTóraI TEa
veszprémi nap 2014. október 24.
9
Beszélgetés gróf Nádasdy Borbála írónővel életútjáról, a Budapesten megélt forradalomról, szabadságról, hazaszeretetről
A hazától távol is mindig magyar maradt Író-olvasó találkozókon beszélt életéről, könyveiről és 1956-os emlékeiről múlt héten gróf Nádasdy Borbála írónő több Veszprém megyei településen. Ha zajöt tem – mondta az írónő az Eötvös Károly Megyei Könyvtár által szervezett találkozósorozat utolsó állomásán, Bakonynánán múlt héten. Ugyanis gyermekkora jelentős részét a településsel szomszédos Alsóperén töltötte, és több ismerős arc is fogadta. Hatéves koráig Lepsényben élt, ám az ottani kúriát a II. világháborúban lerombolták. Ekkor menekültek családjával Alsóperére, ahol egészen 1952-es kitelepítésükig éltek. Mint mondta: itt „a természet tanított minket, nekünk pedig tisztelnünk kellett törvényeit”. Miután a hatalom itt is elvette birtokaikat, Balatonalmádiba járt iskolába, és volt, hog y még fiatalon Veszprémben vállalt munkát. Később Budapestre került, ott élte meg az 1956-os forradalmat. Majd a szabadságharc leverését követően sok társához hasonlóan 1957-ben lépte át a határt Ausztria felé, és kezdett egy új életet Bécsben, majd Franciaországban.
történet lehet, ami reményt ad a jövőre is. A kezdet nem volt könnyű, közbeszólt édesanyja halála is, amely után fél évig nem folytatta első könyvét, de végül megszületett a Zagolni zabad, a Szabadság zaga, valamint a Maradni zabad. Három köny v, három éven belül. Mint mondta, könyvei azért egyediek, mert saját emlékeit írja meg bennük, úgy, ahogy azt a fiatal Nádasdy Borbála látta, és sohasem panaszkodva. Szülei két külön társadalmi osztályból származtak. Apja gróf volt, édesanyja polgári származású, de nagy szerelem volt közöttük. Ő 1939-ben született, és a nehézségek ellenére is úgy vélekedik: boldog gyermekkora volt, bár a teljes család hiányával már korán szembesülnie kellett. Apja 1942-ben vonult be katonának, majd a háború után bevagonírozták és évekre O r o s z or s z á g b a v it t é k „málenkij robotra”. Ezekről az évekről utána sosem beszélt. 1952-ig aztán újra
NÉVJEGY Gróf Nádasdy Borbála 1939-ben született Budapesten. Apja gróf Nádasdy Pál (1910–1974), édesanyja Augner Antónia Margit (1914–2006) polgári származású táncosnő. Nővére, Erzsébet 1937-ben született. 1957-ben disszidált, 1958-ban főszerepet játszott Ausztriában a Meine Schöne Mama című filmben. Később Párizsban telepedett le, elismert balettművészként vonult nyugdíjba. Első könyve a Zagolni zabad 2008-ban jelent meg, ezt követte 2009ben a Szabadság zaga és 2010-ben a Maradni zabad. Ízes élet című könyvét 2012-ben mutatták be, Úton-útfélen című kötete pedig idén jelent meg. Első férje Dimitrij Fedotov, akitől 1959-ben született meg fia, Gyuri. Második férje Jean Poyeton francia építész, fiuk, Jean 1972-ben született. Jelenleg a Párizstól 40 km-re levő Dourdanban élnek, de van egy présházuk a Balaton-felvidéken, Mencshelyen is. Már nyugdíjas éveiben Mészáros Géza festőművésznek – későbbi könyvei fülszövegírójának – mesélt életéről, és arról, miért hagyta el az országot. Akkor vetődött fel a gondolat: élete történetét meg kell írni, de nem a franciáknak, hanem a mag yaroknak. Mert érdekes és tanulságos
együtt volt a család, mígnem a bauxitbányászat fellendítése miatt Alsóperéről is kitelepítették őket. Jól emlékszik a svábok kitelepítésére is azokból az időkből. Egyértelmű deportálás volt – húzta alá. Később Budapesten úgy kapott letelepedési engedélyt, hogy a kor nagy pri-
Fotó: Mátyus
Gyermekkorának meghatározó helyszínén, Bakonynánán is találkozott olvasóival gróf Nádasdy Borbála madonnája, Honthy Hanna öltöztetője lett. A fővárosban élte meg az 1956-os forradalmat is. Majd november 4-e után jött „az igazságtalan megtorlás, amit nem kellett volna elviselni ennek a népnek. Mert nem azért csináltak forradalmat, hogy a királyságot állítsák vissza vag y a Horthy-rendszert, hanem előre akartak haladni egy demokratikus úton, és főleg független ország lenni, nem mindig egy birodalomtól elfoglalva” – méltatta a szabadságharc ideológiáját. Felidézte azt is, mikor 1957-ben elhagyta az országot. Szerinte akkoriban 250 ezer nagyon értékes ember menekült el Magyarországról. Fiatalok, szakemberek: orvosok, mérnökök, tudósok, művészek. – A nyugat csak nyert velük. Ám a java itthon maradt, és vállalta a megtorlást. Volt, akit 16 évesen fogtak el, majd börtönben tartották, és mikor nagykorú lett, felakasztották – emlékezett. Beszélt későbbi éveiről is, amikor Bécsben fiatalon primadonna lett, majd első férjével – aki fiuk születése után nem sokkal Peruba ment filmet forgatni, és egész egyszerűen nem tért haza – Franciaországba költözött. Második férjével, Jeannal viszont már „48 éve néznek egy irányba”. Gróf Nádasdy Borbála, bár külföldön él, sokat dolgozik a
magyarság érdekében. Férjével együtt igyekeznek megismertetni a külföldiekkel a magyar kultúrát, természeti és épített örökségünket, történelmünket, na meg azt, hogy Erdélyben nem Drakula él, hanem a székelyek. A 2012ben megjelent Ízes élet című kötetében az életében fontos állomásokat jelentő országok ételeiről, hangulatáról írt. Úgy érzi, az ételek fontos szerepet játszanak életünkben, identitásunkban. A mai aszszonyoknak is azt tanácsolja: lássák el szeretteiket mindennap egy tál étellel, mert az öszszetartja a családot.
Az identitás megőrzését családjában is fontosnak tartja gróf Nádasdy Borbála. Kisebbik fia francia születésű, felesége spanyol anyanyelvű. Ám unokáinak rendszeresen főz magyaros ételeket, magyar népmeséket mesél nekik és megtanította őket magyarul imádkozni. Mencshely melletti házukban is sokat nyaralnak, és itt esett meg az a történet is, amelyre meleg szív vel emlékszik vissza: unokája azt mondta, nekem a Balaton a legkedvesebb tengerem. M átyus taMás
Kóborló farkas a gleccsereken Juhász Árpádot az esztétikai élmény és kaland motiválja a gleccserek megismerésében. A közismert geológus Glecscserek a Föld hômérôi címmel írt könyv y et és tartott elôadást a Pannon Egyetemen, az Univerzális mûhelyfoglalkozások keretében. A hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legjelentôsebb alakja elmondta: gyönyörûnek találja a gleccsereket. Családjában is van, aki elborzad, nem érti, ô mit talál bennük szépnek, de aki végigment nagy glecs-
csereken, hasadékokon át, tudja, hogy ez egy veszélyes, ám gyönyörû világ. A Napló szombati számában olvasható interjúban Juhász Árpád vall arról, hogyan lett kóborló farkas és miért ültet lombos fákat a kertjébe.
Keresse írásunkat a szombati Naplóban!