ötórai tea
veszprémi nap 2013. február 22.
Beszélgetés a hetvenötödik születésnapját a hétvégén ünneplő Kormos Ernővel
Egy igazi úriember, akit mindenki tisztel Szeretem a nyílt, becsületes embereket, azokat, akik szorgalommal, tisztességgel rendet tartanak maguk körül – fogalmazta meg életfilozófiáját Kormos Ernő, a Balaton Bútorgyár Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója, aki február 23-án lesz 75 éves. Találkozásunk előtt egy kis közvélemény-kutatást végeztem közös ismerőseink körében. Egyszerű volt a kérdés: mi jut eszébe Kormos Ernőről? A bútorgyár első számú vezetője volt. Pedáns, precíz ember. Szereti a sportot, jó futballista volt, évtizedek óta kijár a kézilabda meccsekre. A legnagyobb sikerek idején volt tagja a Fotex KC Veszprém elnökségének. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptam. Egyvalamit azonban mindenki hozzátett a jellemzés-
Zrt. fennállásának 110. évfordulójára kiadott könyvet, és lelkesen lapozva ismertet meg annak a cégnek a történetével, amelyben gyakorlatilag élete javát töltötte. – Innen indultunk, ide érkeztünk – mutat két képre. A laikusnak is szembetűnő az óriási technológiai fejlődés. Elismeréssel szól a műszaki vezérigazgató-helyetteséről, Hegyi János faipari mérnökről, aki március 3-án lesz 70 éves, valamint a Pauer házaspárról: utódjáról, Annáról, valamint Károlyról, aki szintén
NÉVJEGY Kormos Ernő 1938. február 23-án született. Felesége, Gizella évfolyamtársa volt a faipari mérnöki karon. Fiuk, Gábor 1964ben született, ügyvéd. Két unokájuk van. 1968-tól az 1998-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott a Balaton Bútorgyárban, fokozatosan lépve előre a ranglétrán – főmérnök, igazgató, elnökvezérigazgató, végül már nyugdíjasként igazgatósági elnök, majd 2003–2007 között a vezérigazgató tanácsadója volt. Közben 1992–2000 között a norvég partnerrel közösen létrehozott Norba Kft. ügyvezető igazgatója. A Bútorvállalkozók Országos Szakmai Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke. Címzetes egyetemi docens volt egykori főiskoláján, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, az egyetem díszpolgára. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, a legrangosabbak: Magyar Népköztársaság Sportérdemérme, Munka Érdemrend arany fokozata, Eötvös Loránd-díj, Pro Urbe-díj, Gizella-díj, Pro Meritisérem. hez: Kormos Ernő egy igazi úriember. A pontosság a királyok udvariassága – tartja a mondás, pedig nem kell ahhoz uralkodónak lenni, hogy tiszteletben tartsuk egymás idejét. Pár perccel előbb érkezik a megbeszéltnél az egyik közkedvelt veszprémi kávézóba. Csak azért tudtam megelőzni, mert interjú esetén szeretem előkészíteni a helyszínt, hogy olyan legyen, ahol nyugodtan lehet beszélgetni. Rögtön a tárgyra tér: előveszi a Balaton Bútorgyár
fontos fogaskerék a gyár gépezetében. – Jobb kezekbe nem is adhattam volna át a cég irányítását – állapítja meg határozottan. Ez az írás azonban nem az egykori faárugyárról fog szólni, hanem róla – terelem el a témát. Még rámutat egy talicskát ábrázoló képre, és nevetve megjegyzi: Amikor idekerültem, többek között ezt is gyártottunk, ezért az ismerőseim elneveztek talicskag yárosnak. Nekem adja a cég történetét feldolgozó könyvet, hogy majd otthon
tovább lapozgatva ismerkedjek meg még jobban a Balaton Bútorgyár múltjával, és témát váltunk: Kormos Ernőről, a magánemberről folytatjuk a beszélgetést. – Tizenkét éves koromig szülőfalumban, a Győr-Moson-Sopron megyei Bősárkányban éltem, ekkor beköltöztünk a közeli Csornára – emlékezett fiatalságára. – Csak a szépre emlékezem, nagyon jó életem volt. Két dolog érdekelt: a tanulás, ami mindig könnyen ment, és a labda. Kilencévesen kaptam szüleimtől egy bőrlabdát, ami akkoriban nagy ritkaságnak számított, hiszen ezen kívül csak a helyi focicsapatnak volt még egy darab bőrlabdája. Amikor megkaptam a labdát, a házunk előtt futballoztunk az utcabeli fiúkkal, és rögtön az első nap kirúgtuk az egyik ablakunkat. Kormos Ernő végig kitűnő tanuló volt. És kiváló közösségek tagja, amit az bizonyít leginkább, hogy középiskolás és főiskolás társaival ma is nagyon szoros kapcsolatot tartanak, minden évben találkoznak családostól. A közgazdaság i középiskolát Győrött, az Erdőmérnöki Főiskola faipari mérnöki karát – ez volt az első évfolyam – Sopronban végezte el. – Véleményem szerint egy ember életét döntően befolyásolja, hogy milyen közegbe kerül: kik a diáktársai, a barátai, a munkatársai. Szerettük és tiszteltük egymást – állítja határozottan. A tanulás mellett a sport, a bőrlabda az egész életére nagy befolyással bírt. Tizenhat évesen már a csornai felnőtt csapat kapusa volt. Egy évvel később hívta az NB IIes Soproni VSE, így került az ottani főiskolára. Óriási rangja volt az ’50-es években a labdarúgásnak, a győri MÁV DAC elleni szomszédvári rangadón hétezer néző szurkolt. De háromezernél kevesebben sosem voltak a lelátón, az edzéseiket százak látogatták. Veszprémbe úgy került, hogy másodéves főiskolás ko-
Fotó: Zwicker
Harminckilenc évet töltöttem a Balaton Bútorgyárban – jókedvűen, eredményesen – mondta lapunknak Kormos Ernő rától a Videoton ösztöndíjasa lett. Veszprémben volt a cég kávagyára, ahol 1300 dolgozó készítette a tévé- és rádiókészülékek fa dobozát. Havi hatszáz forint ösztöndíjat kapott akkor, amikor a bognár édesapja ezret vitt haza. Négy évet töltött a Videotonnál, majd a Balaton Bútorgyárhoz, akkori nevén Szigeti József Faárugyárhoz került. Munkáját folyamatosan előléptetésekkel ismerték el, mígnem az első számú vezető székében találta magát, ahol hosszú időn át nagy elismeréssel végezte a munkáját.
– A Balaton Bútorgyár volt az életem, ezért mind a mai napig érzelmileg is kötődöm a céghez, a dolgozókhoz – összegzi az ott eltöltött időszakot. – Két bútorgyár van az egész országban, amelyik a nulláról indulva a mai napig önálló útját járja: nem egyesült más cégekkel, nem osztódott. Az egyik a miénk, a másik a fehérvári Garzon. A többi vagy tönkrement, vagy százfelé szedték. Harminckilenc évet töltöttem a Balaton Bútorgyárban – jókedvűen, eredményesen. Darcsi István
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ORVOSI ÜGYELET MŰKÖDÉSI RENDJE, ELÉRHETŐSÉGE: KÖZPONTI ÜGYELET: 8200 VESZPRÉM, CSERHÁT LTP. 1. FELNŐTT SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS ÜGYELETI RENDJE: Telefon: 88/329-650, hétfő–péntek: 16.00 órától 8.00 óráig. Hétvégeken és ünnepnapokon: 8.00–8.00 óráig (24 órás folyamatos) HÁZI GYERMEKORVOSI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS ÜGYELETI RENDJE: Telefon: 88/425-685, hétfő–péntek: 16.00 órától 8.00 óráig. Hétvégeken és ünnepnapokon: 8.00–8.00 óráig (24 órás folyamatos) FOGORVOSI SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS ÜGYELETI RENDJE: 8200 Veszprém, Halle u. 5/E. Telefon: 88/425-228. Kizárólag: hétvégeken és ünnepnapokon: 8.00–14.00 óráig. Fenntartó: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 8200 Veszprém, Óváros tér 9. Tel.: 88/549-273. Működtető: VMJV Egészségügyi Alapellátási Intézmény 8200 Veszprém, Szabadság tér 15. Tel.: 88/424-472.