12
INTERJÚ
2021. JÚLIUS |
LAP
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA
A jövő agrárszakembereit képzik Az Agrárminisztérium fenntartásában lévő agrárszakképzési centrumokat bemutató sorozatunk következő állomása a Déli Agrárszakképzési Centrum (Déli ASzC), amely szekszárdi székhellyel 12 szakképző intézményt foglal magában. Az intézmények Baranya, BácsKiskun, Somogy és Tolna megyékben találhatóak, munkavállalóinak száma 750 fő, tanulóinak száma 3210 fő. A centrum intézményeiben a Szakmajegyzék szerinti Élelmiszeripar ágazatba, Mezőgazdaság és erdészet ágazatba tartozó szakmákat, továbbá a Környezetvédelmi technikus, Közszolgálati technikus, Sportedző, Panziós-fogadós szakmákat oktatják. Az elmúlt tanév eredményeiről, kihívásairól Simonné Szerdai Zsuzsanna főigazgatóval beszélgettünk. – Az elmúlt év tapasztalatai alapján valóban jobban tudnak-e a beintegrálódott intézmények a szakmai feladatokra koncentrálni? A COVID–19 vírushelyzet mennyire nehezíti meg a beintegrálódott szakképző intézményekkel való együttműködést?
való felkészülés egyfajta kihívás az agrárszakképzés számára. Új rendszerben, új tartalommal kell felkészíteni a tanulókat a jövő mezőgazdaságában, termelésében való helytállásra. A kezdetek óta eltelt időszak tapasztalatainak
átbeszélése, kiértékelése jelenleg is zajlik. Természetesen a cél, hogy minél több olyan projektet dolgozzunk ki, amely még inkább megmutatja a diákok számára a magyar agrárium sokszínűségét, fontosságát.
– Milyen tapasztalatai vannak a duális képzés megerősítésével kapcsolatban? A centrumosítás hogyan tudja segíteni, hogy minél szélesebb körben vonja be a gyakorlati képzésbe a vonzáskörzetében tevékenykedő vállalkozói oldalt?
– Alapvető cél az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényeinek közelítése. Az agrárszakképzési centrumok mérete, területi lefedettsége lehetővé teszi a munkaerőpiaci igényekre történő gyors reagálást, a szakmaszerkezet összehangolását, optimalizálását. A centrum összpontosított munkaszervezete látja el a speciális szakmai tudást igénylő feladatokat, úgymint például a gazdálkodást, a munkáltatói feladatokat, a közbeszerzések lebonyolítását, a pályázati folyamatokat, a kommunikációt, ezzel is elősegítve az iskolák hatékonyabb működését. A COVID–19 vírushelyzet kapcsán előtérbe került az online kapcsolattartás, amely rávilágított arra, hogy ez a munkaforma is lehet nagyon hatékony és gördülékeny, ugyanakkor a személyes, kontakt egyeztetések fontossága sok esetben hiányzott ezen időszak alatt. – Mennyire sikerült az új projektszemléletű oktatást elindítani az iskolákban, vannak-e már erre irányuló tapasztalatok? – Az újfajta oktatási rendszer, a projektszemléletű oktatás, az erre
A Déli ASzC Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium
