12
INTERJÚ
2022. MÁJUS |
LAP
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA LAPJA
A kamara legfőbb feladata a tagok A kamara eddigi sikereiről, az elmúlt évek kihívásairól és a következő évek legfőbb terveiről nyilatkoztak a NAKlapnak adott interjúban Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. – Ismét választásra készül a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, meglátása szerint mit üzenhetnek a kamarai tagok a szavazatukkal? Győrffy Balázs: Tevékenységünk során kiemelt hangsúlyt fektetünk a tagjaink számára fontos témák képviseletére úgy hazai, mint nemzetközi szinten. Ezeket ágazati összefüggésbe helyezve stratégiai, jogszabályi javaslatokat készítünk a döntéshozók és jogalkotók számára. A kamara érdekérvényesítő képessége pedig nyilvánvalóan annál nagyobb, minél erősebb a felhatalmazása. Ami alkalmassá tesz bennünket arra, hogy az ágazatban meglévő kihívásoknak megfeleljünk, az az, hogy együtt élünk a magyar vidékkel. Ezért nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gazdálkodók, tagjaink részt vegyenek a választásokon és ott fejezzék ki akaratukat. Ennek megfelelően mindenkit arra biztatok, hogy május 20-án jöjjön el, és tegye le voksát mellettünk, építsük együtt a jövő agráriumát! – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara legfőbb pillérének tekinthető Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnökeként hogy látja, mennyire sikerült abszolválni a kihívásokat a kamarának az elmúlt években? Jakab István: Óriási kihívások előtt áll a mezőgazdaság egész Európában. Az elmúlt időszakban például olyan lejáratókampány indult az agráriummal és különösen az állattartással szemben, amely minden észérvet nélkülöz. Az európai állattartóknak már eddig is a világ legszigorúbb állatjóléti és állategészség-
ügyi szabályainak kellett megfelelniük, emellett az elszálló takarmány árak és az értékesítési problémák okozta kihívásokkal is meg kell küzdeniük, erre az Európai Bizottság ahelyett, hogy rendkívüli támogatásokkal segítené az ágazatot, inkább még szigorúbb előírásokhoz kötné a támogatásokat. Ugyanez igaz a növénytermesztésre is: hiába mondjuk el minden fórumon, hogy nem lehet egyik napról a másikra 50 százalékkal csökkenteni a növényvédő szerek felhasználását, hiába mutatják azt a felmérések, hogy a Green Deal 71 milliárd dolláros GDP-csökkenést okozna a gazdák számára, a Bizottság ezeket mind lesöpri az asztalról. Az egyetlen szempont számukra az, hogy megfeleljenek az uniós „zöldszervezeteknek” és a nyugat-európai nagyvárosokban élő szavazóiknak. De az igazi képmutatás az, hogy az unión kívüli gyártóktól már nem követelnék meg ezeket az előírásokat, így onnan ellenőrizetlenül ömölhetne be az importáru. Ez tarthatatlan, ez ellen a leghatározottabban fellépünk! – Az agrár- és élelmiszeripar egészét lefedő érdekképviseleti szervezetet sikerült felépíteni az elmúlt évek alatt, mondhatjuk, hogy túl vagyunk a nehezén, jöhet az aratás? Gy. B.: A Magosz 2013-ban a vele szövetséges 11 szervezettel együtt fontos szerepet vállalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakításában. A 2017. évi kamarai választások előtt pedig további 6 szervezet csatlakozott a szövetséghez. Ez az együttműködés azóta is folyamatos, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a mostani kamarai választások előtt is a Magosz
mellé állt az a 17 meghatározó ágazati szakmai, érdekképviseleti szervezet, amelyek lefedik a teljes agrár-, élelmiszer- és erdőgazdaságot. A kamara a 18 szervezettel folyamatosan együttműködött az elmúlt években, ami számos, a magyar gazdálkodókat, élelmiszeripart és erdőgazdálkodókat segítő eredményt hozott. Így például a köztestület és az őt támogató szervezetek véleményeként jelent meg először, hogy 80 százalékos nemzeti társfinanszírozásra van szükség. Emellett több más olyan jogszabályt kezdeményeztünk vagy vettünk részt a kidolgozásukban, amelyek szintén segítették a teljes magyar agrárium vagy a magyar mezőgazdaság egyegy kulcsfontosságú ágazatának hatékonyabb, versenyképesebb működését. Ez a NAK tagság számára igen jelentős előrelépést jelentett, mivel jobb körülmények között élhetett és dolgozhatott, mint korábban. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne dolgunk, sok megoldandó feladatot látunk magunk előtt. De ezek megoldására megvan az eltökéltség és elszántság, és a szükséges szakmai tudás is rendelkezésre áll, hogy a következő időszakban is sikeres legyen mind az agrárszakmai szervezetek munkája, mind pedig a NAK tevékenysége a tagság és a magyar agrárium számára egyaránt. – Milyen főbb eredményeket emelne ki az elmúlt évekből, amelyekkel a gazdálkodók segítségére lehetett a kamara? Gy. B.: A már említett igen jelentős támogatásnövekedés mellett számos, az agrárgazdaságból és az
élelmiszeriparból élők életét javító jogszabály kidolgozásában vettük részt, nem egyszer annak kezdeményezőjeként. A tagjaink információkkal történő ellátása érdekében mintegy 600 fős falugazdász-hálózatot üzemeltetünk országszerte 1700 ügyfélfogadási ponton. 2021ben – az elmúlt évekhez hasonlóan – az egységes támogatási kérelmek közel hetven százalékát – 111 828 kérelmet – a kamarai falugazdászok adták be. A NAK javaslatára módosult a földforgalmi törvény, megvédve ezzel a magyar földet, és még jobban érvényre juttatva a helyi viszonyokat. Ugyancsak javaslatunkra fogadták el a családi gazdaságokról szóló törvényt, ami számos pozitív változást hozott a gazdák számára. Ki kell még emelni a NAK által működtetett országos jégkármérséklő rendszert, amely segítségével évente több tízmilliárd forint kárt előztünk meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban. És fontos az is, hogy sikerrel tudtuk megvédeni az ágazatban dolgozókat a különböző válságok idején is. – A Magosz teljes vállszélességgel beállt a Magyarok Kenyere programja mellé, miért tartotta fontosnak azt, hogy e projektet felkarolják? J. I.: A Magyarok Kenyere Program nem csupán az adományozásról szól: olyan társadalmi összefogást sikerült létrehoznunk, amelyet a legkisebb gazdálkodótól a legnagyobb cégekig mindenki magáénak érez. Már az eszme is nemes, hiszen elmondhatjuk, hogy mi magyarok – éljünk bárhol is a világban – „egy kenyéren vagyunk”. Rengeteg energiát fektetünk a program működtetésébe, a kollégák egész évben fáradhatatlanul szervezik a gyűjtőpontokat, a malmokat vagy például a logisztikát. Ezért tartunk most ott, hogy a kezdeti 10 tonna után mostanra már az 1100 tonnát is meghaladja az összegyűjtött búza mennyisége. Közel 8000 gazda adományozott legutóbb a gabonájából, amit 20
