18
gazdaság
VESZPRÉMI
Felhívás Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Iroda Főépítészi Csoportja felhívja Veszprém város lakosságának figyelmét, hogy Veszprém Megyei Jogú Város 24/2017. (IX.28.) Ör. sz. rendelettel jóváhagyott Településrendezési Tervét módosítani kívánja a Veszprém, volt Bakony Művek 1963/2, 3, 4 hrsz-ú (volt sporttelep területe) ingatlanokat érintően. A 2013. január 1-jétől hatályos településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 29. §-ának megfelelően a helyi önkormányzat az eljárás megindítása előtt döntött a partnerségi egyeztetés szabályairól és a 37. §-ának megfelelően előzetesen tájékoztatta a tervezett módosításról az érintetteket.
csolatos véleményeiket, észrevételeiket megtehetik. A módosítással kapcsolatos véleményezési dokumentáció megtekinthető Veszprém város honlapján, valamint kifüggesztésre kerül Veszprém Polgármesteri Hivatal Aulájában 2020. augusztus 25-től 2020. szeptember 25-ig. A módosításokkal kapcsolatosan 2020. szeptember 24-én 16 órakor lakossági fórumot tartunk Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Komjáthy- termében. Tisztelettel felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a fórum kizárólag a konkrét területet érintő rendezési terv módosításával kapcsolatos kérdéskört érinti.
Az észrevételeiket írásban is megtehetik a honlapon található partnerségi adatlap kitöltésével, amelyet a VMJV PH Főépítészi Csoport címére (Veszprém, Óváros tér 9.), valamint a foepiteszi-csoport@ gov.veszprem.hu e-mail címre lehet elküldeni. A vélemények beérkezésének A rendelet 38. §-ában leírtak alapján fel- határideje: 2020.szeptember 25. hívjuk a módosítással érintett területen és szomszédságában található lakossá- Egyéb adatok iránt érdeklődni lehet a got, gazdasági szervezeteket, egyháza- Főépítészi Csoportnál munkaidőben a kat és egyéb civil szervezeteket, hogy a 549-266 és 549-261-es telefonon, illetvéleményezési dokumentációval kap- ve személyesen egyeztetett időpontban.
7 NAP | 2020. szeptember 10.
Segítették a bekerülést A felsőoktatásba való bekerülést segítő szaknépszerűsítő programot zártak le a közelmúltban a Pannon Egyetemen, amelyre az intézmény 350,33 millió forint támogatást nyert el. MÁTYUS TAMÁS
Az egyetem az Együtt A Jövő Mérnökeiért Szövetség, a Matematikai Tehetségekért Alapítvány, valamint a Kutató Tanárok Országos Szövetsége partnerségével megvalósított programjának célja volt a kevésbé fejlett régióban található székhellyel vagy telephellyel rendelkező felsőoktatási intézmények számára a felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint a matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai szakok népszerűsítése. Gelencsér András rektor hangsúlyozta: bár most egy
projekt végére értek, valójában egy folyamat kezdetén jár az egyetem. A program szükségességét mi sem támasztja alá jobban, mint a nyári felsőoktatási felvételi eredmények, amelyben a természettudományos és műszaki képzések iránti érdeklődés csökkenő tendenciát mutat – emelte ki. Hozzátette: hosszú távú programra, kormányzati és uniós eszközöket felsorakoztató intézkedésekre lesz szükség a terület népszerűsítésére, de a Pannon Egyetem portfóliójából is következik a küldetés felvállalása. Csillag Zsolt kancellár hangsúlyozta: egy ország sikerességét, gazdasági versenyképességét nagyban be-
Hogyan küzdjünk meg a COVID stresszel? Sokan, sokféleképpen vagyunk érintettek a járványhelyzetben, viszont közös meg élésünk, hogy a megváltozott körülmények mindannyiunktól új viselkedésformákat, a szabályok szigorú betartását és fegyelmezettséget kívánnak meg. Ezekhez az új körülményekhez vannak, akik nagyon gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak, mások csak mérsékelten, míg olyanok is akadnak, akik ellenállásba fordulnak vagy pusztán a racionális tényeket tagadják. A kérdés tehát nem az, hogyan tudjuk megszüntetni a minket érő stresszhatást, sokkal inkább az, hogyan küzdünk meg vele. A pszichológia szakirodalma erre már fogalmat is alkotott, úgy hívja, „reziliencia”, azaz lelki rugalmasság és alkalmazkodás, a stresszel vagy krízissel szembeni megküzdési képesség. Ezzel a képességgel nem rendelkezünk még a születésünk pillanatában, hanem több negatív élmény, környezeti beha-
tás kell ahhoz, hogy ezt kifejlesszük. Aki reziliensen működik, az képes önmagát preventív módon is megerősíteni a válságos időkre. Ha a COVID-ot ehhez hasonló eseményként éljük meg, akkor hasznunkra válhat, ha elsajátítjuk a reziliens működés legfontosabb elemeit.
Az első és talán legjelentősebb a társas kapcsolati készség. Fejlődéspszichológusok háborús időkben és más helyzetekben súlyosan traumatizált gyermekeket vizsgáltak és azt találták, hogy azok, akik jó kommunikációs készséggel rendelkeztek, mertek másoktól segítséget kérni, gyorsabban és hatékonyabban tudtak megküzdeni a nehézségekkel és bizonyos százalékuk átlagon felüli vitalitásról tett tanúbizonyságot. Gondoljuk tehát végig, kik azok a személyek a környezetünkben, akikre számíthatunk és mi kiknek tudnánk segíteni nehéz helyzetekben. A második a realitásérzék vagy reális optimizmus, ami azt jelenti, hogy azok a személyek bizonyulnak sikeresebbnek a nehézségek feldolgozásában, akik képesek racionálisan felmérni a környezeti esé lyeiket, lehetőségeiket és van hitük abban, hogy a helyzet jó irányba fordul-
Egyed Ildikó – coach, szervezetfejlesztő
hat. Ők nem küzdenek olyan ellen, ami ellen esélytelenek, képesek elengedni azokat a dolgokat, amelyek nem segítik már őket az előrejutásban, ugyanakkor nem viselnek rózsaszín szemüveget, ami elhomályosíthatja a tényeket. Harmadik a kreatív problémamegoldás, ami a gondolkodás fókuszát a jelenről a jövőre, azaz a problémáról a megoldásra helyezi át. Köztudott, hogy ha a problémáról beszélünk, azon rágódunk (ruminálunk), azzal csak elmélyítjük azt, sőt újakat generálunk mellé, ugyanakkor,
ha a megoldásra koncentrálunk, akkor nagy valószínűséggel megoldások születnek belőle. Ennél a pontnál sokat tud segíteni, ha visszagondolunk olyan nehéz élethelyzetekre, amelyekkel már egyszer sikeresen megküzdöttünk. Azt hogyan tettük? Mit csináltunk ott pontosan? Mit tudnánk abból a helyzetből felhasználni a jelen helyzetre? A negyedik az érzelmi tudatosság és kontroll, vagyis az a képességünk, hogy felismerjük saját érzéseinket, tudatosítjuk reakcióinkat és stresszes, feszült vagy bizonytalan helyzetben is képesek vagyunk megőrizni hidegvérünket. A fenti 4 készség fejlesztése érdekében nagyon sokat tudunk tenni mi magunk is, de ne feledjük, hogy segítséget kérni nem a gyengeség, hanem az erősség jele, és ha úgy érezzük, ehhez szakembert szeretnénk bevonni, ne késlekedjünk egy percet sem.