A MUT TISZTSÉGVISELŐI

A MUT TISZTSÉGVISELŐI

Elnökök

A Társaság megalapítása óta 6 elnök tevékenykedett. Sarlós István, a MUT első elnöke nem volt kimondottan szakmabeli, feladata nyilvánvalóan elsősorban az volt, hogy továbbítsa a Társaság felé a politikai elvárásokat. Mindazonáltal a MUT élén eltöltött több mint tíz év alatt fogékonnyá vált az urbanisztikai kérdések iránt. Az 1976-os Tisztújító Közgyűlés újra őt választotta elnöknek, de 1979-ben, egy rendezvényen már Bondor József szerepelt, mint a MUT elnöke. Ma már nem állapítható meg, hogy mikor és milyen körülmények között választották meg Bondor Józsefet, de valószínűnek látszik, hogy szabályos Közgyűlést erre az aktusra nem hívtak össze.

A MUT elnökei időrendben:

Sarlós István (1966 – 1978) Bondor József (1978-1985) Dr. Szabó János (1985 – 1989) Paksy Gábor (1989 – 1997) Aczél Gábor DLA (1997 – 2012) Körmendy Imre (2012 –)

A MUT Elnöksége 2011-ben „örökös tiszteletbeli elnök” cím alapításáról döntött, melyet első ízben Paksy Gábornak adományozott a XVII. Pécsi Konferencián. 2013-ban, a XVIII. Mosonmagyaróvári Konferencián Aczél Gábor kapta meg az örökös tiszteletbeli elnök címet.

Alelnökök

1972. évi, az 1980. évi és az 1989. évi Tisztújító Közgyűlésen megválasztott személyek névsora nem maradt fenn. Dr. Beér János a MUT alakuló ülését követően néhány nappal elhunyt, így ő már sajnos nem tudott részt venni a Társaság munkájában.

A MUT alelnökei időrendben:

Dr. Beér János (1966) Dr. Bakáts Tibor (1966 - 1976) Dr. Perényi Imre (1966 – 1989) Kelemen Lajos (1976 – 1989) Szilágyi Lajos (1976 – 1985) Dr. Ács István (1985 – 1991) Dr. Tóth Zoltán (1991 - 1997, 2000-2012) Dr. Tompai Géza (1994-1997) Dr. Lukovich Tamás (1997 – 2009) Keresztes Sándor (1997 – 2000) Dr. Ónodi Gábor (2009 –2012) Kerekes György (2012 – 2015) Salamin Géza (2012 – 2015) Alföldi György DLA (2015 –) Dr. Kocsis János Balázs (2015 –)

SARLÓS ISTVÁN

elnök (1966 – 1978) A MUT alapító tagja, 1956-ban magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát szerzett az ELTE-n. A MUT elnökeként végzett tevékenységéért 1977-ben Hild-díjban részesült. 1957-tól politikusként tevékenykedik, az MSZMP-ben különböző vezető funkciókat tölt be. 1963-1970 között a Fővárosi Tanács elnöke, 1966-1989-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1968-1974-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, 1974-1982-ig főtitkára. 1970-1974-ig a Népszabadság főszerkesztője. 1963-1990 között országgyűlési képviselő, 1984 és 1988 között az Országgyűlés elnöke. 1982-1984-ig a Minisztertanács elnökhelyettese. Számos politikai jellegű kitüntetése mellett 1971-ben elnyerte a Főváros Pro Urbe emlékérmét. Sárvár képviselőjeként, a város fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért 1988ban a település díszpolgárává választották.

BONDOR JÓZSEF

1978 – 1981 elnök Kőműves szakmát tanult, Bukarestben hároméves műszaki tanfolyamot végzett. 1945-ben költözött Budapestre Romániából. Az 50-es években a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki tanulmányokat folytatott. 1951-ben a Borsod Megyei Építőipari Tröszt igazgatójának nevezik ki. 1952-től a Sztálinvárosi Építőipari Tröszt igazgatója. 1961-től a Fővárosi Tanács főmérnöke, 1963-tól elnökhelyettese. 1965 és 1967 között építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettesként az Építőipari Főigazgatóság vezetője, majd 1968-tól 1977-ig, nyugalomba vonulásáig miniszter. Politikusként számos tisztséget töltött be, 1975 és 1980 között az MSZMP Központi Bizottság tagja volt, 1958-tól 1967-ig, majd 1975-től 1981-ig (haláláig) országgyűlési képviselő. 1978-81-ig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke.

DR. SZABÓ JÁNOS

elnök (1981 – 1989) Építőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1959-1961-ig az Építéstudományi Intézet igazgatója, majd 1964ig építésügyi miniszterhelyettes. 1968-ban kinevezik az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkárának, e tisztséget 1983-ig, nyugdíjazásáig tölti be. A BME Mechanikai Tanszék egyetemi tanáraként a tartószerkezetek elméletének, valamint a mátrixszámítás mérnöki alkalmazásainak elismert hazai szakembere. Több mint 160 tudományos publikáció szerzője, vagy társszerzője. 1985-ben Állami Díjat kapott széles körű oktató-nevelő munkájáért, a tartószerkezetek korszerű számítási módszereinek kidolgozásáért és alkalmazásáért, valamint jelentős iparszervező és államigazgatási vezetői tevékenységéért. 1996-ban az ÉVOSZ Lechner Ödön díját vehette át.

PAKSY GÁBOR

elnök (1989 – 1997) Pro Régió díjas, kétszeres Hild-díjas építészmérnök (városgazdasági szak), városépítési-városgazdasági szakmérnök. Az építésügyi igazgatás elkötelezettjeként osztályvezető főmérnök Jászberényben, Szolnok megyében, területi főépítész illetve helyettes, majd a Debreceni Tervező Vállalat főmérnöke. 19722005 között a VÁTI irodavezetője, majd (vezér)igazgatója, eközben hat éven át az ÉVM főosztályvezetője. A BME szakértője, oktatója. Az urbanisztika széles területére specializált szakemberként kezdeményezője, létrehozója a területtelepülésrendezés és fejlesztés szakmai kapcsolata intézményének, a városépítészeti archívumnak. Jászberényhez való kötődése, szakmai támogatása elismeréseként „Jászberény Pro Urbe” kitüntetést kapott. MUT elnökként a rendszerváltás időszakában nagyban hozzájárult a Társaság folyamatos és zökkenőmentes működéséhez.

ACZÉL GÁBOR DLA

elnök (1997 – 2012) Ybl-díjas és Hild-díjas építészmérnök, vezető építész- és településtervező, DLA tudományos címet szerzett 2011-ben. A VÁTI-ban 1971-1989 között tervező, majd műteremvezető, számos településrendezési terv készítője. Több díjazott hazai tervpályázat mellett 1987-ben Firenze, Santa Croce negyed rehabilitációjára kiírt tervpályázaton is díjat nyert. 1989-1991 között Budapest Főváros főépítésze. 1991-1992-ig a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetőjeként a településrendezés irányítója. 1992-1997-ig a SEM IX. Városfejlesztő Rt vezérigazgatójaként a Középső-Ferencvárosban folyó rehabilitációs munkák irányítója. Ezért a tevékenységéért 1997-ben Budapest díjban, 2016-ban Pro Urbe Ferencváros díjban részesült. 1997-től – a Városfejlesztés Zrt-ben, majd az Aczél Városépítész Bt-ben – településrendezési és -fejlesztési terveket készít.

KÖRMENDY IMRE

elnök (2012 – ) Palóczi-díjas építészmérnök, 2012-től a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsának elnöke. 1975-1986 között a VÁTI településrendezési tervezője különböző beosztásokban, eközben két évig a BME Városépítési Tanszék tudományos továbbképzési ösztöndíjasa. Ezt követően két évig a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főmérnöke Szentendrén. 1988-tól húsz éven át a mindenkori építésügyi tárca munkatársa (fő)osztályvezető (helyettes) beosztásokban, a terület- és településrendezés szakterületen. 2008-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszék tudományos munkatársa, 2012-ben itt az „Év oktatója”. A BCE TÁMOP „Élhető régió, élhető táj, élhető település” projektben a településsel foglalkozó kutatócsoport összefogója, a munka tudományos eredményeit összefoglaló kötet szerkesztője. Szakmai konferenciák rendszeres előadója, sokat publikál.

DR. BAKÁTS TIBOR

alelnök (1966 – 1976) A MUT alapító tagja, az orvostudományok kandidátusa, majd doktora, immunológus, egyetemi tanár, tanszékvezető. Kormánybiztos, Budapest tiszti főorvosa, a János Kórház, majd a koreai Magyar Vöröskereszt Kórház igazgató főorvosa, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója, a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke. Maradandót alkotott a higiénia, azon belül a környezethigiénia területén. Megindította az egészségügyi szakmérnöki képzést, részt vállalt a környezet-egészségügyi szakmérnöki posztgraduális képzésben. Tagja, és 1973-1974-ben elnöke a Higiénikusok Világszövetsége Vezetőségének, szakértője a WHO-nak. Szakmai cikkek, kutatások szerzője, szakfolyóiratok szerkesztője, szakkönyvek írója (Környezetvédelem, Urbanizáció és az ember egészsége, stb.). „Szakmaközi” jellegű életművéért 1976-ban Hild-díjat kapott.

DR. BEÉR JÁNOS alelnök (1966)

A MUT alapító tagja, jogtudós, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora. A második világháború végéig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1945-től fontos közigazgatási állásokat töltött be, majd 1948-tól a budapesti egyetem jogi karán tanszékvezető lett. Kutatási területe főként a szocialista magyar államigazgatási jog és államjog volt. Közreműködött a köztársasági törvény, az 1949. évi XX. törvény (a Népköztársaság Alkotmánya), a tanácstörvények, az államigazgatási eljárási törvény megalkotásában. „A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon” című művéért megkapta az MTA nagyjutalmát (1962). Sajnos, tényleges alelnökként a MUT-ban már nem tudott tevékenykedni.

DR. PERÉNYI IMRE

alelnök (1966 – 1989) A MUT alapító tagja, Állami díjas, Reitter Ferenc-díjas, Ybl-díjas és Hild-díjas építészmérnök, a műszaki tudományok doktora, a Karlsruhei Egyetem és az Athéni Műszaki Egyetem szenátora. Diplomáját a Moszkvai Építészeti Egyetemen szerezte meg. Pályájának első szakaszában (Moszkvában) főként ipari létesítményeket tervezett. 1945-ben tér vissza Magyarországra, első munkahelye a Fővárosi Közmunkák Tanácsa volt. 1947-ben létrehozta az Építéstudományi Központot, majd 1949-től az Építésügyi Minisztériumban vállalt megbízást, ahol később, 1964-1968-ig miniszterhelyettes, közben Budapest főépítésze. 1951-től a BME Városépítési tanszék vezetője és az egyetem tudományos rektor-helyettese, majd 1969-1975-ig rektora. Tudományos munkásságát több mint 20 (tan)könyv, számtalan szakcikk őrzi, melyekből generációk tanultak az egyetemen.

KELEMEN LAJOS alelnök (1976 – 1989)

Politikus, négy polgári osztályt végzett, géplakatos szakmát tanult. Kezdetben szakmájában gyári munkásként dolgozott, belépett a Szociáldemokrata Pártba, ettől kezdve elkötelezetten politizált. 1945-ben csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz, ahol különböző, egyre magasabb tisztségeket töltött be. 1949-től az Magyar Dolgozók Pártja KV Szervezési Osztály munkatársa. 1956-tól az MSZMP Budapesti Pártbizottságának tagja, ahol különböző funkciókban több cikluson át a különböző funkciókat tölt be. Budapest Fővárosi Tanácsban különböző tisztségeket töltött be, tanácstag 1960-1990 között, tanácselnök-helyettes 1960-1983 között, nyugdíjazásáig. 1970-1971-ben tanácselnök.

SZILÁGYI LAJOS alelnök (1976 – 1985)

A MUT alapító tagja, mérnök, várospolitikus, Hild-díjas. 1953-1967 között a Fővárosi tanácson dolgozik, előbb a Közlekedési Igazgatóság helyettes vezetője, majd a Városrendezési Főosztály vezetője. Tevékenységéért Reitter Ferenc díjat kapott. 1968-1983 között az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese. Fő feladata a lakásépítési terv megvalósítási feltételeinek megteremtése (terület-előkészítés, településrendezési tervek elkészítése), majd a program megvalósításának irányítása volt. Részt vállalt az Országos Településhálózati Koncepció kidolgozásának minisztériumi irányításában is. 1980-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1996-ban az ÉVOSZ Lechner Ödön díját vehette át.

DR. ÁCS ISTVÁN

alelnök (1985 – 1991) Várospolitikus, Tanácsakadémiát végzett, majd jogi diplomát szerzett az ELTE-n. 1943-1950 között Nádudvar község elöljáróságán dolgozott, előbb mint kisegítő, majd jegyzőgyakornok, végül mint vezetőjegyző. Hivatásos katonaként a BME Hadmérnöki karán tevékenykedett különböző beosztásokban, legutóbb a Repülőmérnöki Fakultás parancsnokhelyetteseként. 1957-től dolgozott Debrecen Megyei Város Tanácsánál különböző beosztásokban, 1966-1989-ig, nyugdíjazásáig a Megyei Városi Tanács elnöke. Tevékenységéért „Debrecen város díszpolgára” címmel tüntették ki. A MUT Városok Tagozatának vezetője volt. A Települési Önkormányzatok Szövetségének alapító elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1984-ben a várospolitika és városigazgatás terén végzett több évtizedes közéleti munkásságáért Hild-díjban részesült.

DR. TÓTH ZOLTÁN alelnök (1991 – 1997) és (2000-2012)

Ybl díjas és Pro Régió díjas építészmérnök, városépítésivárosgazdasági szakmérnök, a műszaki építészettudomány kandidátusa (MTA).

Egyetemi doktori fokozatot szerzett városépítés szaktudomány területén (BME), PhD oklevelet, Dr. habil. címet településtudomány témakörben (BME). A Pécsi

Tudományegyetemen 1997 óta egyetemi tanár, ma professor emeritus.

Baranya megye, Pécs város főépítésze, a PÉCSITERV tervezője, műteremvezetője. 1992-től területi főépítész nyugdíjazásáig.

A hazai környezetalakítás tágan értelmezett területén végzett kutató munkát, könyveket ír, tanít. A Főépítészi Kollégium első elnöke. Főépítészi tevékenységéért Főépítészi Életmű díjban részesült.

MUT alelnökként elsősorban az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok felelőse volt.

DR. TOMPAI GÉZA

alelnök (1994-1997)

Pro Régió díjas építészmérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök. A Bácsterv, majd a VÁTI tervezője, műteremvezető-helyettese. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, majd a mindenkori építésügyi tárca (fő)munkatársa, főosztályvezetőhelyettese, 1996-tól 2012-ig főosztályvezetője, nyugdíjazásáig. Szakterülete a terület- és településrendezés tervezése és ágazati irányítása. Konferenciák előadója, szakmai cikkek szerzője. A területrendezés megújításában szerzett tapasztalatait, a területrendezés ismeretanyagát szakkönyvben foglalta össze „Területrendezés” címmel. Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet munkájában vett részt, így az Európai Vidékfejlesztési és Falufelújítási Munkaközösség, a CEMAT, az ESPON, valamint a kétoldalú osztrák és szlovák (al)bizottságokban.

DR. LUKOVICH TAMÁS

alelnök (1997 – 2009) Hild díjas és (kollektív) Pro Régió díjas építő- és építészmérnök (BME). Posztgraduális tanulmányokat folytatott Sydney-ben, PhD tudományos fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetemen. Pályafutása során dolgozott tervezőként (VÁTI), menedzserként (az üzleti világban és a közszférában egyaránt), oktatóként, illetve kutatóként itthon és a tengerentúlon. A Pro Régió Ügynökség munkáját – a Közép-magyarországi Régió uniós pályázatainak koordinálását – irányította alapításától (2000) 2012-ig. Számos konferencia, hazai és külföldi egyetem (vendég)előadója, valamint fél évtizedig a University of NSW Várostervezési Intézetének (Sidney) oktatója, illetve posztgraduális direktora volt. Jelenleg a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának kutatóprofesszora. Kiterjedt szakmai publikációs tevékenységet is végez, melynek eredményeképpen többek között tíz könyvet is jegyez.

KERESZTES SÁNDOR alelnök (1997 – 2000)

Pro Régió díjas és Hild-díjas építészmérnök, városépítésivárosgazdasági szakmérnök. A Győri Tervező Vállalat tervezője, majd szakosztályvezetője, Győr Városi Tanács városrendezési főmérnöke. 1990-1994 között országgyűlés képviselő (MDF). 1990-1993 között környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, az építésügyi tárca vezetője. Aktív szerepet vállalt a terület- és településrendezési szakma megújításában. Nevéhez fűződik a területi főépítészi hálózat újbóli létrehozása 1992-ben. Területi, állami főépítész 1995-2013 között, nyugdíjazásáig. Főépítészi tevékenységéért Főépítészi Életmű díjban részesült. Közéleti tevékenysége is a szakmapolitikához kötődik. A Magyar Érdemrend Tiszti keresztje kitüntetettje. A MUT Falutagozatának alapítója.

DR. ÓNODI GÁBOR alelnök (2009 –2012)

Pro Régió díjas okleveles építészmérnök, egyetemi docens, PhD fokozatot szerzett a környezettudomány területén. A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszékének vezetője, a tanszék Területi Tervezési kutatócsoportjának vezetője. A Környezettudományi Doktori Iskola témavezetője. Oktatóként, kutatóként a vidékfejlesztést érintő tevékenységei a környezetgazdálkodás komplex, összetett feladatköreire, főképpen a vidéki kistelepülések, tanyák fejlesztési lehetőségeire, az épített környezet alakításának kérdéseire terjednek ki. A nemzetközi és hazai falumegújítás tevékeny közreműködője, a MUT Falutagozatának vezetője Rendszeresen publikál magyar és angol nyelven, hazai és nemzetközi konferenciák rendszerese előadója. .

KEREKES GYÖRGY

alelnök (2012 – 2015) Településmérnök, városgazdász, szociológus, vezető építész tervező, vezető településtervező, terület- és településfejlesztő. A BUVÁTI, KÖZTI tervezője, szakosztályvezetője, Budapest XI. kerület főépítésze, az EXPO műszaki igazgatója. General manager a Takenaka (Japán) építőipari kivitelező Zrt.-nél. Belváros-Lipótváros főépítésze, majd Budapest főosztályvezető főépítésze. A CDC Településfejlesztési Kft. ügyvezetője, számos település fejlesztési koncepciójának, rendezési tervének kidolgozója. A BME, a SZIE Ybl Miklós Műszaki Főiskola, a Barcelonai Technical Akademy oktatója. Rendszeresen vesz részt tervpályázatokon pályázóként és zsűritagként egyaránt, számos pályamunkáját díjazták. Kiváló zongorista és jazz történész, Jazz Portrék címen 5 évtized jazz történetét dolgozta fel több kötetben.

SALAMIN GÉZA alelnök (2012 – 2015)

Geográfus-közgazdász, egy évtizedig a VÁTI munkatársa különböző beosztásokban. A 2011. évi magyar EU elnökség várospolitikai és területi kohéziós feladatainak előkészítője. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője, majd 2014től a Magyar Nemzeti Bank vezető munkatársa. 2016-tól mesteroktató a Budapesti Corvinus Egyetemen, szakterülete a területi tervezés, terület- város-, gazdaságfejlesztés gyakorlata és szakpolitikai megalapozása. Nemzetközi szervezetek projektjeinek állandó szakértő közreműködője, nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak. Magyar és idegen nyelven aktívan publikál, konferenciákon tudományos előadásokat tart. 2013 óta biztosítja a Társaság képviseletét az Európai Területi Tervezők Tanácsában.

ALFÖLDI GYÖRGY DLA alelnök (2015 – )

Építészmérnök, városépítési, városgazdasági szakmérnök, vezető építésztervező és településtervező. A BME Doktori Iskoláján habilitált. Szakmai munkássága széles skálán mozog, épület- és várostervező, városfejlesztő, kutató, oktató, konferencia előadó, de vannak városfejlesztési menedzsment munkái is. 1990-1998 között a Szentendrei Építésziroda Kft. ügyvezetője, vezető tervezője. 1998-2016 között a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója, vezető tervezője. A Corvin negyed és a Magdolna negyed fejlesztéséért nemzetközi és hazai díjakat kapott munkatársaival együtt. Egyetemi docens, jelenleg a BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezető-helyettese.

DR. KOCSIS JÁNOS BALÁZS alelnök (2015 – )

Okleveles villamosmérnök (BME), szociológus (ELTE) várostörténész (Leicester-i Egyetem, Egyesült Királyság). PhD tudományos fokozatot szerzett (szociológia ELTE). Egyetemi docens, a BME és a Corvinus Egyetem oktatója magyar és angol nyelven. 2014-15 között az Indiana Egyetem (Bloomington, USA) vendégprofesszora. 2007-ben elnyerte a Kar Kiváló Oktatója címet (BME). A BM Önkormányzati Koordinációs Iroda kutatásvezetője. Kutatási területe a városi folyamatok szociológiája, története, a lakáspolitika, helyi fejlesztés, a városi és a szuburbán területek társadalmi és gazdasági átalakulása az elmúlt száz esztendőben. Kutatásai, publikációi, konferencia előadásai széles skálán mozognak. Szakmai közéleti tevékenysége gazdag, nemzetközi kapcsolatai szerteágazóak.

Főtitkárok, Titkárságvezetők, Társasági igazgatók

Megállapítható, hogy az elnevezések egyúttal eltérő felhatalmazásokat is takarnak. A korai időkben a főtitkár személye meghatározó volt, feltehetően már csak azért is, mert a nem feltétlenül szakmabeli elnök mellett neki kellett vinnie a szakmai ügyeket. Jellemző, hogy a Társaság Közgyűlésein az elnökségi beszámolót nem az elnök, hanem a főtitkár tartotta. Később a főtitkár helyére az Elnökség jóval korlátozottabb hatáskörű titkárságvezetőt, majd társasági igazgatót nevezett ki. 2002-2003-ban speciális megoldásként Aczél Gábor elnök - az Elnökség határozata alapján – egyben ellátta a társasági igazgató feladatait is, amelyet a Társaság súlyos anyagi nehézségei indokoltak.

A MUT főtitkárai, titkárságvezetői, társasági igazgatói időrendben:

GYŐRI LÁSZLÓ főtitkár (1966-1972)

Okleveles építészmérnök, várostervező, a MUT alapító tagja. A Budapesti Városépítési Tervező Vállalat igazgatója 1962-1972 között. Főtitkársága alatt indult be a MUT szakmai tevékenysége, alakult ki az élénk társasági élet. Számos szakmai rendezvény megszervezésében vett részt, ezeken rendszeresen vállalt előadói szerepet is. A rendezvényeket jellemző őszinte, szókimondó véleménynyilvánítás sok érdeklődőt vonzott a társaság székházába. Valójában ekkor alakult ki a MUT szakmai presztizse, imázsa.

DR. CSÁKI NORBERT főtitkár (1972-1976)

Politikus, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály munkatársa. A VÁTI igazgatója 19711974 között. Elődje hagyományait folytatva rendszeres szereplője volt a különböző rendezvényeknek, konferenciáknak.

BARNA GÁBOR főtitkár, majd titkárságvezető (1976-1993)

Okleveles építészmérnök, városépítési szakmérnök, Hild-díjas. Több mint 16 éven keresztül a MUT tevékenységének operatív irányítója volt. Társadalmi és szakmai tevékenysége rendkívül aktív és széleskörű volt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Társaság szakmai presztízsének magas szintre emelésében, és annak hosszú időn keresztüli fenntartásában. Fáradhatatlanul szervezte a társasági életet, nagy szerepe volt a szakmai előadások, előadássorozatok, konferenciák őszinte, tárgyilagos légkörének megteremtésében. Meghatározó szerepe volt a MUT – egyben a magyar urbanisztika – mindezidáig legnagyobb szabású nemzetközi vállalkozásának – az 1985-ben, Budapesten megrendezett FIHUAT Nemzetközi Kongresszusának – megszervezésében és nemzetközi szinten is elismert sikerében. Minden rendelkezésére álló eszközzel támogatta a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem működését, ahol előadóként is többször szerepelt. 1977-től a nyári egyetem tanácsának tagja lett, aktívan és kreatív módon vett részt a programok alakításában, széleskörű kapcsolatait mozgósította neves külföldi és hazai előadók meghívására. A rendszerváltás után – a megváltozott körülmények között is – sikerült hosszú évekre előre biztosítania a zökkenőmentes működés feltételeit. Élete utolsó percéig – már nagybetegen is – töretlenül munkálkodott a társaság szakmai céljainak eléréséért. Életműve elismeréseként 2000-ben a MUT Barna Gábor díjat alapított, amellyel a társaság érdekében végzett kiemelkedő, önzetlen munkát végzők részesülhetnek.

DR. HALMY LÁSZLÓNÉ titkárságvezető (1993)

Éveken keresztül a titkárság dolgozója volt. Barna Gábor halála után vette át a titkárság vezetését, és Lukovich Tamás kinevezéséig látta el ezt a feladatkört.

DR. LUKOVICH TAMÁS társasági igazgató (1994-1997)

Okleveles mérnök, építészmérnök, Phd, Hild-díjas. Társasági igazgatóként hozzájárult a MUT új szervezeti keretének kialakításához, ezredfordulós szakmai kiadványt szerkesztett. Számos országos szakmai konferenciát szervezett, a rangos 7. Európai Várostervezési Biennálé (Making Places, 2007, Budapest) szervezőbizottságának elnöke volt. Az „Urbanista Portrék” sorozatának is szerkesztője, amelyet az M1 televízió sugárzott. Az urbanisztika népszerűsítését rendszeres médiaszerepléssel is szolgálta. 1997-ben alelnökké történt kinevezésekor vált meg funkciójától.

FARKAS PÉTER társasági igazgató (1997-2002)

Okleveles mérnök. A Lukovich Tamás által megkezdett reform-munkát folytatta. Feladatának elsősorban a társasági élet magas szinten tartását, és az ezzel kapcsolatos munkát tekintette. Ritkábban szerepelt előadóként a különböző rendezvényeken. Munkája mellett kedvenc hobbijának, a hegymászásnak élt.

LAIB ESZTER társasági igazgató (2003-2007)

Okleveles településmérnök. A MUT legfiatalabb igazgatójaként sikeresen folytatta elődjei tevékenységét, sajátos női kedvességgel fűszerezve azt. Inkább a háttérben maradva dolgozott a társasági élet magas szinten tartásáért. Jelentős részt vállalt a 2007-es budapesti Urbanisztikai Biennálé megszervezésében és lebonyolításában. Férjével brüsszeli kiküldetésbe távozásakor vált meg igazgatói beosztásától.

BÖHÖNYEI ÁGNES társasági igazgató (2007-2008)

Okleveles építészmérnök. Feladata elsősorban a gazdálkodás stabilitásának megteremtése volt, az egyre nehezebbé váló külső körülmények között. Egy ideig hősiesen küzdött a nehézségekkel, de egy év után úgy döntött, hogy megválik funkciójától.

ONGJERTH RICHÁRD társasági igazgató (2008-2016)

Okleveles építészmérnök. A MUT második leghosszabb ideig „regnáló” operatív vezetőjeként jelentős részt vállalt a társaság működésének megreformálásában. A MUT Kht-t átalakítva létrehozta a Tudásközpontot, amely jelentős szakmai munkájával – például konkrét uniós projektekben való részvétellel – kiegészítette a MUT „klasszikus” tevékenységét. Igazgatósága alatt sikerült stabilizálni a társaság gazdasági helyzetét.