A MUT szakmai tagozatai

A MUT szakmai tagozatai

Városok és Községek Tagozata

A MUT első szakmai tagozata 1973. november 8–án tartotta alakuló ülését a Társaság székházában. Az Elnökség nevében Sarlós István elnök köszöntötte a magyar városok képviselőit és a megjelenteket. Magyarország 83 városa olyan társadalmi szervet hozott létre, amely képes arra, hogy az állam által biztosított segítségen túlmenően is támogatást nyújtson a városoknak mindennapi életükhöz és munkájukhoz. A MUT Elnöksége Biczó Györgyöt, Szeged megyei város tanácselnökét bízta meg azzal, hogy a Tagozat elnökeként egy bizottság élén a szükséges programjavaslatot, illetőleg működési szabályzattervezetet kidolgozza. Biczó György, a Tagozat elnöke tájékoztatta az ülés résztvevőit az előkészítő bizottság munkájáról, az előirányzott feladatokról.

Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes az ÉVM nevében köszöntötte az alakuló ülés résztvevőit. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese az elméleti és gyakorlati tevékenység összehangolásának szükségességéről, az elméleti ismeretek gyakorlattá tételének lehetőségeiről szólt. Hasonló értelemben, a gyakorlati problémák, tennivalók oldaláról hasznos javaslatokat tett a működési szabályzattervezetthez és a kidolgozandó munkatervhez Vidó István tanácselnök (Gyula) és Dobos Ferenc tanácselnök (Kiskunfélegyháza). Végül az alakuló ülés jóváhagyta a működési szabályzatot és megválasztotta a Tagozat vezetőségét. A vezetőség tagjaivá választották Budapest, Debrecen, Győr, Gyula, Leninváros, Salgótarján, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely és Túrkeve városokat.

A Tagozat tevékenységét a MUT kiemelten fontosnak tartotta, ezt igazolják a korabeli közgyűlési beszámolók is. A „Városépítés” folyóirat terjedelmes cikkben számolt be arról, hogy 1987. április 15-én a Magyar Urbanisztikai Társaság Városok és Községek Tagozata (mint a Magyar Városok Szövetsége) tisztújító ülést tartott Budapesten, az Államigazgatási Főiskola előadótermében. „A tanácskozást jelenlétével tisztelte meg Czinege Lajos a minisztertanács elnök-helyettese, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke”. Szabó János akadémikus, a MUT elnöke megnyitó szavai után dr. Ács István a tagozat vezetője, a MUT alelnöke tartott beszámolót az eddig végzett munkáról és a tervekről. A Magyar Urbanisztikai Társaság Városok és Községek Tagozata 12 fős vezetőséget választott, a Tagozat vezetője dr. Ács István, Debrecen tanácselnöke lett.

A rendszerváltással a tagozat tevékenysége a MUT-on belül fokozatosan csökkent, majd megszűnt, viszont az 1989 márciusában megalakult Települési Önkormányzatok Szövetsége (TÖOSZ) lényegében ebből a kezdeményezésből jött létre.

Városgazdasági Tagozat

A MUT másodikként megalakult szakmai tagozata, valamikor 1980 és 1983 között jött létre. (Az 1983-as Közgyűlés már említi a tagozat tevékenységét, de egyéb írásos dokumentumot már nem sikerült találni.)

Igazgatási Tagozat

A tagozat Paksy Gábor kezdeményezésére, 1994. október 25-én alakult meg, Rácz József vezetésével. A vezetőség további tagjai Somogy megyéből, Győr megyei jogú városból és Hajdú-Bihar megyéből kerültek ki. A tagozat elsősorban a hatóságok szakembereit fogta össze, és nyújtott munkájukban támogatást. Tevékenysége hosszú időn keresztül igen aktív volt, részt vettek jogszabály-tervezetek előkészítésében, véleményezésében, az építéshatósági tevékenység jobb megszervezéséhez készítettek dokumentációkat, megpróbálták összehangolni az építési törvény városrendezési követelményeinek végrehajtását az önkormányzatok tényleges törekvéseivel. Az akkor aktuális építési törvény módosításához kiadott állásfoglalásukban például az államhoz szervezett építéshatóság létrejötte mellett érveltek.

A legnagyobb érdeklődésre számot tartó témák tárgyalásakor esetenként a 100 főt is elérte a jelenlévő első és másodfokú építéshatósági szakemberek és a településfejlesztés területén működő munkatársak létszáma, akik aktív közreműködésükkel abban bíztak, hogy több megbecsüléshez jut a hivatásuknak tekintett hatósági és fejlesztési munkájuk. Rácz József visszavonulása után a tagozat vezetését Körmendy Imre vette át. Vezetésével néhány rendezvényt, vitanapot még tartott a tagozat, majd tevékenysége megszűnt.

Tervezői Tagozat

1996. január 10-én tartotta alakuló ülését a MUT Tervezői Tagozata. Az ülésen vitaindító előadás hangzott el, melyet Molnár Attila, a VÁTI akkori irodaigazgatója tartott, a településtervezést, illetve a tervezést érintő kihívásokról. Az ülésen résztvevők szakmai vitát folytattak a tervezést végző állami vállalatok átalakulásáról, valamint a tervezési feladatok átalakulásának következtében felmerült kérdésekről. A megjelentek soraiból ideiglenes vezetőség alakult, melynek tagjai: Berényi Mária, Deák Varga Dénes, Gauder Péter, Lombár István, Molnár Attila, Ongjerth Richárd, Pápai Zsolt, Rosivall Ágnes és S. Vasi Ildikó voltak. Az első három évben Gauder Péter és Rosivall Ágnes voltak a Tagozat „motorjai”, majd S. Vasi Ildikó vállalta a Tagozat vezetését 1999-től.

Kezdetben évente 7-8 alkalommal is tartottak szakmai rendezvényeket. A MÉK Terület- és Településtervezői Tagozatának megalakulása után – az 1998. márciusi találkozón – javasolta Berényi Mária, hogy a Tagozat kössön együttműködési megállapodást a Kamarával. 1999-től a két Tagozat rendezvényeit már közösen szervezte. Az összejöveteleken mindig jelen voltak az építészek és a szakági tervezők is. A nagy állami és a megyei tanácsi tervezőirodák megszűnése után a Tagozat fontos szellemi műhellyé vált. Sok kis magáncég működött országszerte, s a tagozati összejövetelek jó alkalmat nyújtottak a tapasztalatcserére.

A Tagozat témái között szerepeltek a készülő megyei területrendezési tervek, a területrendezés és a településtervezés kérdései, településrendezési segédletek, a településrendezési eszközök tartalmi követelményeinek tisztázása, a zártkertek, a külterületek szabályozási kérdései, a közterület szabályozása, az ipari parkok tervezési sajátosságai, a tervezés módszertani megújításának feladatai. Abban az időben született számos, a szakmát befolyásoló törvény, rendelet. Körmendy Imre az építési törvény, Ráth György az OTÉK tervezetéről tartott ismertetést. Számos §-hoz fűztek észrevételt, végül “kis csatákat sikerült megnyerni, de a háború egészét nem”.

Többször is foglalkoztak a tervezői jogosultsággal. 1999-ben aktuális téma volt a számítástechnikai módszerek bemutatása, 2000-ben vendégek voltak a területi főépítészek. A Tagozat egyik legnagyobb horderejű szakmai megmozdulásának tekinthető a 2000-2002-ben minisztériumi megbízással végzett – széles szakmai körben nagyszámú részt vevőt megmozgató – fórum-sorozat, melynek eredményeként született meg "A településrendezési tervek részletes tartalmi és eljárási követelményei" című szakmai koncepció.

A MUT Tervezői Tagozatának aktivitása később fokozatosan alábbhagyott, a szinte teljesen azonos aktív tagság a MÉK Terület- és Településrendezési Tagozatában tevékenykedett tovább.

Környezetesztétikai Tagozat

A tagozat 1994. december 6.-án alakult meg, József Dénes műegyetemi adjunktus vezetésével, 12 taggal. Az alakuló ülésen elfogadták a Tagozat ideiglenes alapszabályát, megválasztották az ügyvezetőt és helyettesét, József Dénes és Berényi Mária személyében. Az ülésen Cságoly Ferenc tartott előadást „A települések karakterének fogalma és elemzése” címmel. József Dénes 1996-ban bekövetkezett halála után rövid ideig Vidor Ferenc, majd Budai Aurél vette át a tagozat vezetését, egészen 2010-ig. Visszavonulását követően a tagozat vezetésével Kocsis Attilát, az alapító tagok egyikét bízták meg.

A Tagozat létrehozásának és működésének célja az volt, hogy összefogja azokat a szakembereket és érdeklődőket, akik környezetük természeti, építészeti és kulturális értékeinek megismerése és megőrzése mellett annak esztétikai minőségét is javítani szeretnék. A tagozat kéthavonta tart összejöveteleket, előre meghatározott témakörökben, amelyről a tagok és érdeklődők a MUT honlapjáról is tájékozódhatnak. A tagozat ülésein rendszerint vetített képes előadások hangzanak el, amelyeket általában nyílt és érdemi vita követ.

Ma már elmondható, hogy az előzetesen kitűzött célt sikerült megvalósítani, amit jól mutat a hazai és külföldi példák bemutatásával, kritikai feldolgozásával és a hozzá kapcsolódó vitával fűszerezett – jelentős érdeklődés mellett - eddig megtartott több mint száz előadás. Az előadók között Ybl-díjas építészek, művészettörténészek, egyetemi tanárok, hazai és külföldi főépítészek mellett a MUT illetve a tagozat tagjai, valamint egy-egy aktuális téma szakavatott képviselői szerepeltek. (Így napirenden volt, többek között a Várkert-bazár, a Városliget, az Óbudai gázgyári rehabilitáció, a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, valamint a 2024-es olimpiára való felkészülés témája is.) A tagozat szoros kapcsolatot tart a Budapesti Városvédő Egyesülettel, amit több sikeres közös rendezvény is bizonyít.

Főépítészi Tagozat

A MUT egyik legrégebbi tagozata 1993. május 20.-án alakult meg. Az akkor megjelent 46 alapító tag az ügyek vitelével Berényi András (Budapest IV. kerület), Gömöry János (Pécs), dr. Horváth Béla (Mezőkövesd), Morva Zoltánné (Budapest VII. kerület) és Tigyi Zsuzsanna (Baja) főépítészeket kérte fel. A tagozat első elnöke Lőrinczné Szabó Tünde volt, őt Virányi István követte. Jelenlegi elnöke Papp Zoltán Tamás, Sümeg és Tapolca főépítésze, korábban az Országos Főépítészi Kollégium tagja. A tagozat „közönségét” döntően a MUT-tag főépítészek adják, aktív tagjainak száma 75 fő körül mozog. Szakmai tevékenységüket éves munkaprogram alapján végzik. Munkaszervezésük önkéntes „klubélet” jellegű, szakmai klubdélutánjaikat általában havi rendszerességgel tartják.

1995 májusában a MUT akkori elnöke, Paksy Gábor megkereste a polgármestereket – a MUT és a MÉSZ felhívásával –, segítséget ajánlva az önkormányzatoknak településfejlesztési, rendezési és építészeti feladataik ellátásához. Ennek részeként a MUT Főépítészi Tagozata ajánlásokat dolgozott ki a települési (városi, községi, kistérségi) főépítészek és főépítészi szervezetek feladataira, szerepköreire. Egyik sikeres rendezvényük alkalmából bemutatták Debrecen megyei jogú város új rendezési tervét, Filippinyi Gábor akkori főépítész közreműködésével.

Részt vesznek a MUT rendezvényein, valamint az országos építészeti akciókban, a főépítészi konferenciákon. A tagozat az utóbbi években az Országos Főépítészi Kollégium – MUT- tal és MÉSZ- szel közösen rendezett – konferenciáin a MUT-szekció szakmai szervezője, gazdája. Legutóbbi jelentős szakmai munkájuk a Kormány építészeti politikájának átalakításában való szakmai közreműködés volt, a Lechner Tudásközpont és a MUT szervezésében.

Fiatal Urbanisták Tagozata

A fiatal urbanisták először 1992-ben alakítottak önálló tagozatot FUSZ (Fiatal Urbanisták Szövetsége) néven, többek között Ágostházi Bence és mások kezdeményezésére. A későbbiekben a tagozat tevékenysége elhalt, de újraélesztésére több kísérlet történt (például 2001-ben Csemeczki Zita, Rácz Dóra, Szabó Imola kezdeményezésére). A Corvinus Egyetem településmérnök-szakos hallgatóinak egy csoportja Győri Ágnes vezetésével 2007 elején megpróbálkozott a Fiatal Urbanisták Tagozatának felélesztésével. Több előadást is szerveztek a MUT és a Magyar Építész Kamara székházában. Hallgatói ötletpályázatot is kiírtak Turóczi Tímea szervezésével és Berényi András, újpesti főépítész segítségével. A pályaművekből 2008 januárjában kiállítást rendeztek a Kesztyűgyárban.

A tagozat 2009 októberétől kezdett „hivatalos” keretek között működni. A tagok Szűcs Andrást választották meg elnöknek, Annus Viktort főtitkárnak. Céljaikat írásba foglalták, melynek lényege az urbanisztika egyes területein belüli hallgatók ismeret- és ismeretségszerzése, valamint a települési problémák megoldásainak keresése aktív párbeszédek és rendezvények által. Nagy fontosságú a Savaria Urbanisztikai Nyári egyetemen való részvételük, illetve a hallgatói fórumok szervezése. A tagozat által szervezett előadásokon a már régóta vitákat keltő témákat – például magasházak létesítésének kérdését Budapesten – próbálták újszerű, fiatalos szemszögből elemezni. Több olyan programot is szerveztek, melyek a közterek használatára hívták fel a figyelmet. A tagozat részt vett a „Király utca – Design utca” klaszter megalapításában. Elkészült a tagozat hivatalos honlapja is.

2011-ben Vajas Ákost tagozatvezetőnek, Túróczi Tímeát főtitkárnak választották. 2012-ben Budapest XVIII. kerület, Béke tér és környezetének megújítására országos hallgatói ötletpályázatot hirdettek a kerület támogatásával a FUT közreműködésével. A pályamunkákat a helyszínen és a FUGA-ban is bemutatták. A hallgatói ötleteket véleményeztették a helyi lakossággal a helyszínen, a visszajelzéseket a főépítészi iroda beépítette a Béke tér fejlesztési terveibe.

2012-2013-ban "Találkozzunk az óra alatt" címmel a Budapesti Közlekedési Központ és a Design Terminál kéthetes kiállítást és szakmai rendezvénysorozatot tartott a Design Terminálban a Széll Kálmán tér terveiből. Ebben a FUT szakmai partnerként vett részt. A FUT tevékenységéről készítettek egy ötéves összefoglaló kiadványt 2013-ban, amely olvasható az interneten is. 2014-ben "A városfejlesztés demokratizálása – fiatal urbanista szemmel" cím alatt előadást és workshopot rendeztek, melyről kiadvány is készült. Később a Tagozat tagjai önálló rendezvények helyett a MUT központi rendezvényein vettek részt.

Oktatási Tagozat

A tagozat 1996. április 2-án alakult meg, a korábbi Oktatási Bizottságból, vezetője Szokolay Örs, majd Tóth Zoltán volt. A tagozat aktívan részt vett az Országos Felsőoktatási Fórumok megszervezésében, az évenkénti diplomadíj pályázatok kiírásában és bírálatában. A tagozat munkájának összegzéseként 2003-ban a MUT kiadásában jelent meg a "Műszaki jellegű urbanisztikai felsőoktatás" című kiadvány, Tóth Zoltán szerkesztésében.

Az urbanisztika fontosságának növekedésével párhuzamosan számos képzési helyen indult az urbanisztika részterületeivel az oktatás különféle szintjein foglalkozó képzés, illetve továbbképzés, ezek összefogására alakult meg a MUT Felsőoktatási Tagozata 2010. elején.

Terület- és Településfejlesztési Tagozat

A rendszerváltás után a terület- és településtervezés alapvető szemléletváltozásra / reformra szorult, amelynek ki kellett terjednie mind az önkormányzatok vagyongazdálkodására, mind pedig a területfejlesztés támogatási rendszereire. Szükségesnek látszott tehát, hogy a MUT foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Így szerveződött meg a tagozat – Miklóssy Endre vezetésével –, melynek alapvető célja a megfelelő tervezési tartalom és módszer kialakítása volt.

A tagozat több szakvéleményt is készített különböző elkészült tervekről, de ezeknek az esetleges kritikai-jobbító tartalmából sajnos kevés ment át a végleges tervekbe. Ez idővel elkedvetlenítette tette a tagságot, és ilyen körülmények között a tagozat munkája el is halt.

Falutagozat

A MUT legfiatalabb szakmai tagozata, előzményének tekinthető a Falugondnoki Tagozat, amely 2004. februártól működött. A Falutagozat – elsősorban Keresztes Sándor állami főépítész kezdeményezésére – 2006. április 26-án alakult meg, és fogadta el Alapító Okiratát. Az alakuló ülésen elnökséget választottak, melynek tagjai Csorba Zoltánné, Ferik Tünde, Keresztes Sándor, Laposa József, Tétényi Éva lettek. A tagozat elnökéül Ónodi Gábort választották meg. Az elnökség körében többször is megjelent Kemény Bertalan, 2007-ben bekövetkezett haláláig. Később csatlakoztak az elnökség munkájához Krizsán András, Wittek Krisztina, Nyitrai Ákos, Nyitrai Zsuzsa, Pirity Attila, Bérczi Szabolcs.

A Tagozat célja, hogy – támaszkodva a MUT szellemi kapacitására és szervezeti kereteire – segítséget nyújtson a falumegújítási mozgalom hazai elterjesztéséhez és megerősítéséhez. Ehhez kapcsolódva szakmai, logisztikai támogatást kíván nyújtani elsősorban a rurális térségek kistelepüléseinek megújításához, fejlesztési koncepcióik, programjaik és településrendezési terveik elkészítéséhez. A Tagozat szorosan együtt kíván működni mindenekelőtt a falvak érdekében tevékenykedő szakmai és civil szervezetekkel, oktatási, kutatási intézményekkel, továbbá az érdekelt önkormányzati szövetségekkel, az érintett fejlesztési tanácsokkal és azok munkaszervezeteivel. Kapcsolatot tart a falufejlesztésben és vidékpolitikában hatáskörrel rendelkező kormányzati szervekkel és parlamenti testületekkel, javasatokat tesz a falumegújítás jogszabályi környezetének alakítására.

Kemény Bertalan

A tagozat beindította a Falumegújítási Konferenciák sorozatát. Az egyes konferenciák témáit mindig egy kiválasztott Régió speciális kérdései köré szervezték: − 2006-ban Gödöllőn (Közép-Magyarországi Régió) − 2007-ben Csesztregen (Nyugat-Dunántúli Régió) − 2008-ban Lakitelken (Dél-Alföldi Régió) − 2009-ben Erdőbényén (Észak- Magyarországi Régió) − 2010-ben Alsómocsoládon (Dél-Dunántúli Régió), kapcsolódva a MUT pécsi konferenciájához − 2011-ben a MUT pécsi konferenciájának szekcióüléseként.

2012-ben a MUT Hajdúböszörményben rendezett konferenciájának témája a „Tervezési feladatok a vidéki térségekben” volt, a konferencia keretében aláírásra kerül a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöksége és a MUT elnöksége közt megszületett partnerségi megállapodás.

A tagozat – megalakulásával egyidőben – bekapcsolódott az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség munkájába, többek közt az Európai Falumegújítási Díj Pályázat kétévenként történő meghirdetésével. A Tagozat tagjai részt vesznek a Belügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt hazai előpályázatok lebonyolításában és a nemzetközi szakértői bizottság munkájában is. Közreműködésük eredményeképpen a pályázatok iránti érdeklődés nő, a 2005-ös évi 4 résztvevőhöz képest a 2007. évi pályázaton 16 település, a 2011. évi pályázaton már 23 település vett részt. A településfejlesztési, településrendezési szempontból kiemelkedő eredményeket elért falvak számára a Tagozat különdíjat alapított (2013-ban Tihany, 2015-ben Orfű kapta a különdíjat).

Nagy élményt jelentő tanulmányutakat sikerült szervezni a tagozat tagjaival az Európai Falumegújítási Díj Pályázat többnapos díjátadó ünnepségeire, − 2010-ben a dél-tiroli Sand in Taufersbe, − 2012-ben az ausztriai Langeneggbe, − 2014-ben a svájci Valsba.

Örömteli, hogy a hazai díjazott településeink az európai szintű pályázatokon is jól tudnak szerepelni. Európai szintű sikert jelent, hogy 2016-ban a díjátadó ünnepség Tihanyban lesz, mert a 2014 évi Európai Falumegújítási Díj nyertese Tihany község és közösségei lettek.

Örökséggazdálkodási Tagozat

A tagozat 2012. május 8-án történt megalakulásához az örökségvédelmi szemléletváltás nemzetközi trendjei és az arra ígéretesen reflektáló Kulturális Örökségvédelmi Stratégia (időközben leállt) kidolgozási folyamata adták a motivációt. Az első vezetőség tagjai: Altdorfer Csaba, építész (2015-ben elhunyt), Börcsök Gizella építész, illetve Szántó Katalin, urbanista voltak. 2015-től a két korábbi tag mellett Erő Zoltán műemléki szakmérnök építésszel és Tokai Gábor tájépítésszel négy főre bővült a vezetőség. A Tagozat célja a fenntartható örökséggazdálkodási szemlélet sajátos szempontrendszerének elterjesztése és megerősítése.

Az első időszakban az új szemléletű örökséggazdálkodás kísérleti terepeinek is tekinthető komplex világörökségi helyszínek (Tokaj-Hegyalja, Pannonhalma) kezelése, a hazai örökségvédelmi intézményrendszer meglepetésszerű változásai, az újonnan létrejött országos szervezet – a Forster Központ elképzelései és konkrét projektjei – álltak a tagozat programjainak fókuszában.

A következő évek kormányzati döntései (Várbazár, Budai Vár, Orczy-kert, Városliget, legújabban Déli pályaudvar) számos olyan – mások által kezdeményezett – nyilvános szakmai programot, vitát, publikációt generáltak, amelyekkel nem kívántak konkurálni, sem a számukat fölöslegesen növelni, hiszen ezeken a tagozat tagjai által képviselt értékek, szempontok igen széles nyilvánosságot kaptak.

A tagozat rendszeresen biztosít bemutatkozási lehetőséget külföldi tapasztalatait megosztani kívánó szakemberek, új publikációk, példaértékű projektek, továbbá a tagozathoz hasonló célok mentén működő, rokon szellemiségű szakmai szervezetek számára.

Gazdasági és Projektfinanszírozási Tagozat

A MUT Gazdasági és Projektfinanszírozási Tagozatának megalakulását az urbanisztika gazdasági szegmensének erősödése, az ilyen jellegű kérdésekkel foglalkozó és/vagy eziránt érdeklődő szakemberek számának növekedése motiválta. A kezdeményező Ongjerth Richárd volt, aki az OTP HungaroProjekt Kft. akkori vezetőit nyerte meg partnerként. A megalakulást megelőzően, „kedvcsinálóként” 2012. január 10-én 32 fős hallgatóság előtt került sor a „Következő Kör – a városfejlesztés 2014-2020 közötti finanszírozási lehetőségei” című vitadélutánra, amely a témában való tájékozódás mellett a tagozati alapítók verbuválását is szolgálta.

A tagozat a 2012. március 28-i ülésen mondta ki megalakulását, 22 alapító tag részvételével. A tagozat ötfős vezetést választott meg: Bajnai László (vezérigazgató, Városfejlesztés Zrt.) Formanek Gyula (alpolgármester, Budapes-Ferencváros), Ikvai Szabó Imre (vezérigazgatói tanácsadó, OTP Nyrt.), Ongjerth Richárd (ügyvezető igazgató, MUTK) és Tabák Gábor (cégvezető, OTP HP) személyében, a tagozat titkára Tabák Gábor lett.

A vezetőség elkészítette munkatervét a 2012-2014 közötti időszakra, és egyes tagok szerepeltek a tagozatot képviselve különféle MUT rendezvényeken. További saját rendezvényekre azonban – főként az OTP HP-nél bekövetkezett személyi változások miatt – már nem került sor, a tagozat 2013-tól nem aktív.