mindössze három rövidebb terjedelm munkát sikerült felfedezni az 1788–1794 közötti évekb l. Szinte semmit sem tudunk arról – az alkalmi nyomtatványoktól eltekintve –, hogyan válogatták ki a nyomdavezet k a kiadandó könyveket. Itt jelent meg ugyanis József császár imádságos könyve (1787, Gál László), Apafiné Bethlen Katának Bújdosásnak emlékezet-köve, 2. kiadásban (1787, Gál László), majd 3. kiadásban (1794, Huszár Antal). És közben 1790-ben, a nyomdász megnevezése nélkül Zrínyi Miklóstól a Ne bántsd a magyart! Ennek kiadástörténetér l viszont maradtak fenn korabeli adatok. Ismeretes, hogy Zrínyi Miklós életében mindössze a Szigeti veszedelem jelent meg, Adriai tengernek Syrenája címmel (Bécs, 1651).4 Prózai m vei – egy kivételével – kéziratban maradtak a 19. század derekáig, vagyis megírásuktól számítva csaknem kétszáz év telt el addig, amíg nyomtatott formában a közönség elé kerültek volna.5 Az Zrínyi Miklós Török áfiumának 2. kiadása egyetlen kivétel A török áfium ellen való orvosság, Ne bántsd a magyart! címmel (Marosvásárhely 1790) amely a 18. században két alkalommal is megjelent: egyszer a század legelején 1705-ben (Sym- megjárt Zilahi Sámuel (Zilai) (1753–1800) nebolum címmel) és egyszer a század végén, 1790- v professzorával. Zilahi maga is Zrínyi-rajongó ben Marosvásárhelyen (Ne bántsd a magyart! volt – vagy az lett Ráday hatására. 1789. január 21-ei levelében engedélyt kért Rádaytól, hogy címmel). A török áfiumnak ez a korai, 1705-ös kiadása „közönségessé tegye”, azaz kiadhassa a neki megid közben feledésbe merült. Ráday Gedeonnak küldött Áfiumot: szinte újra fel kellett fedeznie Zrínyi egyéb mun„Azon instálok Ngodnak, méltóztassék nékünk káival együtt.6 Ráday Gedeonnak ugyanis volt engedni ennek közönségessé tételét. Hadd mupéldánya az 1705-ös kiadásból, de erdélyi levele- tassam-meg rajta milyen szorgalmatos és viz társai a 18. század végén nem ismerték ezt a ki- gyázó szemekkel szoktam én a nyomtatás körül foglalatoskodni. Én a mesterséget magam-is éradást. Majd 85 év múlva, 1790-ben jelent meg az tem és folytathatom-is. Soha pedig jól nem tud Áfium újabb, második kiadása, ezúttal Ne bántsd a’ magyart! címmel.7 A marosvásárhelyi m hely nyomtattatni senki, akár milyen vigyázással lékorai éveinek egyik legnevezetesebb terméke ez. gyen, ha a mesterségben-is nem jártos. Sok fogási szoktak lenni a Typographus Legényeknek, A nyomdát akkor Gál László vezette. A kiadás el zményei 1787-ig nyúlnak vissza, mellyekkel (hogy több id t nyerhessenek mahárom évvel korábbra, és f mozgatója Ráday Ge- goknak) el-szokták hitetni … az kezek alá nem deon volt, aki saját könyvtárából szívesen adott ért ket.”9 kölcsön könyveket és kéziratokat megbízható, A kiadást átengedi neki Ráday, ezt Zilahi 1789. tudós embereknek.8 Valószín leg a Telekiek köz- március 18-ai levelében már megköszöni. Zrínyi vetítésével került kapcsolatba a marosvásárhelyi Miklós Ne bántsd a magyart!-ja tehát Ráday Gereformátus kollégium Utrechtet és Heidelberget deonnak, a neves könyvgy jt nek és Zilahi SáM A G YA R G R A F I K A 2 013/2
77