BEVEZETŐ A Jövő most című design konferenciát az idei Design Hét Budapest keretén belül – a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának támogatásával – a Magyar Formatervezési Tanács társszervezésében valósítjuk meg. Programját egyrészt a 2017-ben megrendezésre került Körülöttünk című Iparművészeti és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon tapasztalataira építve, másrészt abból az alapvető szükségletből, hogy a rendszerváltozás óta nem volt olyan szakmai konferencia, ami elemezte volna a történelmi kor adta új lehetőségeket. A konferencia témja a jövő kihívásai, ezen belül a mesterséges intelligencia a kreativitásban, a tervezés és az oktatás területén. A designerképzés kutatási és szervezeti struktúrája, jövője. Az ökológia és design, vagyis hol van a design szerepe az öko-kultúra megteremtésében. A globalizált társadalmakban, a mesterséges intelligencia korának küszöbén kérdésként merühet fel a nemzetek kultúrájának tradicionális szerepe és jelentősége. A konferencia széles körű párbeszéd lehetőségét nyitja meg a művészet, a kultúra és a tudomány tág területén, szem előtt tartva, hogy jelenünk adja a jövő örökségét. Lelkes Péter DLA habil Magyar Design Kulturális Alapítvány elnöke, a Magyar Formatervezési Tanács tagja
JÖVŐ MOST KONFERENCIA Időpont: 2018. szeptember 28. péntek, 9:00- 17:00 Helyszín: Pesti Vigadó, Makovecz terem
PROGRAM 09:00-09:30
érkezés, regisztráció, kávé Moderátor: Bősze Ádám
09:30-10:00
Köszöntők
09:30-09:35
Jankovics Marcell, alelnök, Magyar Művészeti Akadémia
09:35-09:40
dr. Łuszcz Viktor, elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Formatervezési Tanács, és Koós Pál DLA, MFT elnökhelyettes, intézetigazgató, Designintézet, Moholy-Nagy Művészei Egyetem
09:40-09:55
Lelkes Péter DLA habil, elnök, Magyar Design Kulturális Alapítvány, MFT tag, MDKA bemutatása, a konferencia gondolati felvezetése
TEMATIKUS BLOKKOK I. TÁRSADALMI FOLYAMATOK ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP Mindennapi környezet megváltozása (ipar 4.0, mesterséges intelligencia – miben tud segíteni a humán és a környezeti problémákon ) 10:00-10:20
Prószéky Gábor egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az MTA doktora A nyelvi jelentés felismerése, festői stílusok utánzása, mélytanulásos formatervezés: egy új mesterséges intelligencia-korszak hajnala?
10:20-10:40
dr. habil Slézia József PhD egyetemi tanár, Budapesti Metropolitan Egyetem A design radikális változása, új lehetőségek, paradigmatikus változások
10:40-11:00
Sebastian Tamás CEO of Rocket Shepherd Geek is the new Chic’
1 1 :00-1 1 :10
Q&A
KÁVÉSZÜNET 11:10-11:30 II. DESIGN THINKING A tervezői gondolkodás társadalomformáló ereje, fenntarthatóság, körkörös gazdaság 11:30-11:50
Zalavári József DLA habil., formatervező, egyetemi docens, Alkalmazott Művészeti Intézet, Soproni Egyetem Designökológia avagy a design ökológiája - Mit is jelent számunkra az ökodesign?
1 1 :50-12:10
Hosszú Gergő négyszeres Red Dot díjas designer, ügyvezető, tulajdonos, Co&Co Designcommunication Kft. Designlélektan
12:10-12:30
Kerékgyártó András bútortervező, oktató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Hogyan tud egy (design) projekt új pályára állítani egy (gyártó) céget? (esettanulmány)
12:30-12:40
Q&A
EBÉDSZÜNET 12:40-13:40 III. OKTATÁSFEJLESZTÉS 13:40-15:00
Bachmann Bálint DLA, Ybl Miklós-díjas építész, egyetemi tanár, általános rektorhelyettes, Budapesti Metropolitan Egyetem Az Ipar 4.0 és a designoktatás
15:00-15:20
Sebestény Ferenc DLA, adjunktus, Rajzi- és Formaismereti Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mesterség...és... intelligencia. Eszközváltás az építészeti oktatásban
15:20-15:40
Dr. Szentpéteri Márton, egyetemi tanár, Design- és Művészettörténeti Intézeti Tanszék, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkapitalizmus és (mesterséges) intelligencia
15:40-15:50
Q&A
KÁVÉSZÜNET 15:50-16:10 16:10-16:55
kerekasztal beszélgetés valamennyi előadó részvételével, Q&A
16:55-17:00
Zárszó
MTA doktora
PRÓSZÉKY GÁBOR
Okos nyelvi reakciók, önjáró autók, festői stílusutánzás, mélytanulásos formatervezés: egy új mesterséges intelligencia hajnala? A hírekben mostanában elég sokszor olvashatjuk a „mesterséges intelligencia” kifejezést. Mit jelent ez a fogalom? Tényleg intelligensek-e a gépek, illetve mennyivel intelligensebbek, mint korábban? És miben különbözik a mostanában szintén sokat használt „mélytanulás” fogalma a „gépi tanulás” korábban bevezetett fogalmától? Az írott szövegekből hogyan lehet az ember világismeretével kapcsolatos információkat kinyerni? Mit tud az egyre több autóba beépített gépi intelligencia? Milyen módon lehet valós időben érzelmi detektálást végezni videóanyagokon? Hogyan lehet például festői stílusokat hozzárendelni mozgóképekhez? Milyen lehetőségeket rejtenek a formatervezésben a megjelenő mély-
PhD, habil
Dr. SLÉZIA JÓZSEF
tanulásos algoritmusok?
A design jövője A design - amely az elmúlt száz évben rendkívül erős pozíciót ért el a környezeti- és tárgyi világunk alakí-
tásában, radikális változásokon megy keresztül, soha nem látott kihívások előtt áll. A design világában ezeknek a gyökeres változásoknak egyik origója a mesterséges intelligencia egyre fejlettebb és kiterjedtebb megjelenése, amely prognosztizálhatóan pár évtizeden belül paradigmatikus változást eredményez. Mikor és milyen területeken helyettesítheti az MI- tervezés (AID – Artificial Intelligence Design) az őt létrehozó emberi tervezői tevékenységet? Mit tud, és mit kell kezdenie az emberi tervezésnek ezzel a helyzettel? Miben jobb és miben tud többet nyújtani az emberi tervezés? A mesterséges intelligencia által képviselt hiperracionális és szupergyors designnak versenytársa vagy kiegészítője (vagy mindkettő egyszerre) lehet-e az érzelmi-érzéki, szociális-kulturális és spirituális atti-
SEBASTIAN TAMÁS
tűd. Hogyan tud együttműködni a két tervezés?
‚Geek is the new Chic’ Az algoritmusok egyre könnyebben és gyorsabban válnak a designerek eszközeivé, azáltal, hogy képesek automizálni a nem túl szórakoztató és kevésbé kreatív feladatokat a tervezés során (ismétlés, számítások, ...). Az előadás feltárja, és konkrét példákkal szemlélteti az eseteket, amikor és ahogyan az AI átformálja a felhasználói felületet (UI), beszél arról, hogyan változik a designerek munkaköre, valamint egy kitekintést tesz az AI jövőjéről is a design világában. Magyarország és a közép-kelet-európai régió hol helyezkedik el az AI által vezetett, formatervezésen alapuló innovációk tekintetében a globális skálán.
ZALAVÁRI JÓZSEF DLA, habil Designökológia, avagy a design ökológiája Mit is jelent számunkra az ökodesign? Ne szemeteljünk? Gyűjtsük a hulladékot szelektíven? Legyünk energiatakarékosak? Vagy valami ennél többet? Szépséget, humanitást, kreatív munkahelyeket, a profitot eredményező élményt nyújtó és értékteremtő versenyt, kevesebb tárgyat, harmóniát a természettel és egymással, és egyben egy jobb életet? Hol van ebben a design szerepe, a jövő hazai öko-kultúra megterem-
HOSSZÚ GERGELY
tésében, a mesterséges intelligencia korszakában?
DESIGNLÉLEKTAN A tizenhét évnyi „ügyfélpszichológia”, „születés, gondozás és beérés” folyamatok tapasztalása teszi képessé a Co&Co-t arra, hogy megosszunk néhány érdekes és egyszerre nagyon egyértelmű gondolatot. Izgalmas azt látni, hogy a spiritualitás, a megértés, komplexitás, kollektivitás, vagy csupán „a jót tenni” szóhármas, mennyire fontos egy profi szolgáltatás mellett. A komplex (designkommunikációs) szolgáltatás 2.0 a Co&Co-nál az ügyféllel való együttgondolko-
dást, az azonosulást, a megértést, a szelídülést jelenti. A dialógusban születhetnek meg a jó gondolatok, a designer és a felhasználó között, s mindezt úgy, hogy magáénak érzi, megérti és saját gondolataként éli meg az eredményt. Ilyen összefüggésekben való jóízű be-
KERÉKGYÁRTÓ ANDRÁS
szélgetésre invitálnék mindenkit, aki erre nyitott!
Hogyan tud egy (design) projekt új pályára állítani egy (gyártó) céget? A Plydesign Kft.-vel és azzal közös tulajdonban lévő gyártó partnerével együtt megvalósított projekten keresztül szándékozom bemutatni, hogyan tud egy (design) projekt új pályára állítani egy (gyártó) céget. Ezen a példán keresztül különösen jól látható a gyártó és tervező egymásra hatása, az abban rejlő potenciál. A szóban forgó projekt az elejétől fogva design vezette folyamatnak nevezhető szabadabb formálás igénye terelte egy új, német cég által kidolgozott technológia irányába. A projekt több tényező együttállásának és az addig igen drága technológia elérhetőbbé válásának köszönhetően indulhatott el. A hazai tömeggyártásra berendezkedett gyártó cég részről mindez egy új, rendkívül igényes technológia és hozzáállás elsajátítását igényelte. Nem volt elkerülhető a saját fejlesztés (R&D) sem, hogy a drága technológia ellenére mégis elérhető árú termékeket lehessen előállítani. A folyamat végén nem csak egy magas hozzáadott értékkel és jó értékesítési kilátásokkal rendelkező, a felhasználók számára többet nyújtó termék jött létre, hanem a know-how elsajátításával a gyártó üzem számára is új lehetőségek nyílnak meg.
BACHMANN BÁLINT DLA Ipar 4.0 és a Designoktatás A negyedik ipari forradalom korábban nem létező szintre fejlesztette a valóság és a virtuális tér kapcsolatát. A termékek tervezése során soha nem tapasztalt mértékben érvényesülnek a megvalósításig, sőt azon túl terjedő időszakra vonatkozó paraméterek. A design területén az alkotás rendkívül összetetté válik, egyben képes lesz a változó és egyedi igények figyelembe vételével optimalizálni a valós idejű történéseket. A jövő oktatásának a legnagyobb kihívása a számítógéppel támogatott, fejlesztett és generált folyamatok hallgatók általi megismerésén és használatán túl, a technológia által nyújtott lehetőségek között átadni a kreatív gondolkodásra és az operatív
SEBESTÉNY FERENC DLA
együttműködésre való képességet.
Mesterség…és...intelligencia. Eszközváltás az építészoktatásban. Az építészeti tervezés analóg módszerei, hagyományos eszközei mellett elterjedő számítógépes technológiák eleinte csak a rajzolást, modellezést, vizualizációt segítették. A mai lehetőségek már bőven túlmutatnak
ezen. A valós idejű formaképzés, virtuális térérzékelés, 3D nyomtatás, különböző smart technológiák révén megváltozott maga az alkotás folyamata. Egyre kifinomultabbak és összetettebbek a tervezést leíró és „segítő” eszközök, melyek már önálló következtetésekre is képesek. A végső döntés ma még az ember kezében van… Vajon meddig marad meg az építészek ezen kiváltsága, a mesterség és intelligencia szabad-
Dr. SZENTPÉTERI MÁRTON
sága? Vagy jönnek az öntervező házak?
Designkapitalizmus és (mesterséges) intelligencia Vajon álom-e még a kreativitás automatizálása? Vajon igaza van-e még Chomsky-nak abban, hogy a nyelvhasználat kreatív aspektusa miatt a nyelvműködés teljes mértékben nem algoritmizálható? Vajon a mesterséges intelligencia segíti, vagy immár inkább veszélyezteti a kortárs designer és designoktató munkáját? Vajon az AI-ben a megtestesült Gólemmel van dolgunk, avagy a jövőnket segítő új eszköztárral inkább? Mindez felveti a tervezői munka területén a designetika morális kérdéseit.
Magyar Design Kulturális Alapítvány www.magyardesign.org www.facebook.com/magyardesign grafika: Juhász Klaudia és Pothárn Júlia ©