A szegedi főposta (Szeged 1 posta) épülete
Szeged újjáépítése Az újjáépítés rendkívüli feladat volt, hiszen teljesen új várost kellett teremteni. Az egyedülálló vállalkozást Tisza Lajos királyi biztos vezette. A szigorú és nagy tekintélyű politikusnak döntő szerepe volt abban, hogy az új, mai Szeged megszületett. A város újjáépítését tervező műszaki osztály élére Lechner Lajos kapott kinevezést. Itt kell megemlíteni, hogy a városközpont átalakítására már a 19. század hatvanas éveiben született Szegeden elképzelés. A Szépítő Bizottmány 1861-ben foglalkozott a Széchenyi tér és környékének rendezésével. Javasolta egyebek mellett a tér kettéválasztását, a vár lebontását, helyén új utcák létesítését. A térrendezési tervet Lázár János és Szilágyi Gusztáv helyszínrajzai alapján ismerjük. Az 1870-es években alakult ki a Széchenyi tér mai képének egy része. Ekkor épült a városi Bérház, továbbá az új Zsótér-ház, a Kis Dávid-palota, az Aigner-ház. Az újjáépítésnél ezeket a terveket és épületeket is figyelembe vették a városépítők. Az újjáépítés kezdetéről elsők között kell kiemelnünk azt a hatalmas munkát, amellyel a várost ideglenes körtöltéssel, szádfalakkal elválasztották a külső oldalakon levő árvíztől. Jókai Mór jellemezte talán legszebben a helyzetet: “...Most aztán áll a fal, mint Sion hegye. A hullámnak kettőezer vasrudat kellene összetörnie, hogy azt megingassa. A két fal köze pedig ki van töltve földdel, amit az Öthalomból hordtak át. Csupa agyag, amit a víz közé raktak le, ha az keresztülszárad, keményebb lesz a sziklánál. Egymilliónál többe került az a fal. De remekmű az: minden külföldi építész bámulva szólt róla, s vakmerőnek ismeri el az eszmét és kivitelét, mi pedig nyugodtan mondhatjuk el, hogy-e gátfallal örökre meg van mentve Szeged belső területe az árvíz rombolásaitól.” Elkezdték “eszményi szintre” feltölteni a belvárost, megtervezték az új tiszai partfal kiépítését és a várost körülvevő töltésrendszert. Lechner Lajos mérnök-kollektívájának elsőként az újjáépítési tervet kellett elkészítenie. 1879. szeptember elejére elkészült az új városrendezési terv, amelyre Szeged újjáépítését alapozták. A tervet 1880. március 27-én bocsátották a lakosság elé. Ezt követte az utcák és terek kialakítása. A telekrendező műveleteket és a kisajátítási eljárásokat három tagú bizottság végezte. Az 1880. évi XVII. tc. a következő középítkezéseket rendelte el: tiszai rakpart, állandó közúti híd, két körút, négy nagy sugárút, három kis sugárút, közkertek, Mars téri laktanya, két falazott főcsatorna, vár lebontása, és a terv kivitelezéséhez szükséges kisajátítások. Újszegedet egyesítették Szegeddel, és hozzákezdtek a közúti híd építéséhez. 1880–1883 között számtalan középületet (pl. színház, iskola, kaszárnya, templom, posta, törvényszék), több mint 2600 lakóházat és 600-nál több, egyéb rendeltetésű épületet emeltek a romok helyére. Ekkor építették át Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján az edetileg Vedres István tervei alapján 1800ban készült Városházát. Lebontották a várat. 1882-ben Meixner Károly és Ney Béla tervei szerint épült meg a Megyei Bíróság épülete. Szintén Meixner és Ney tervezőmunkájának köszönhetjük a főposta épületét, ami ugyancsak 1882-ben készült el. A városkép stílusegységének megóvása érdekében Lechner mintegy húszféle “mintatervvel” szabályozta az engedélyezett háztípusok anyagát, alaprajzát, homlokzatát. Ezeknél jobbat bárkinek, egyszerűbbet senkinek sem volt szabad építenie. Lechner Lajos előzőleg első díjat nyert a Budapest általános szabályozására kiírt nemzetközi pályázaton. A közlekedési minisztérium státuszában kapott osztálytanácsosi kinevezést, de kötelezettséget kellett vállalnia, hogy az újjáépítési munkálatok befejezéséig Szegeden marad. Szeged története 3. I. rész, 108. oldal. Hon: A Szádfal című írás, 1879.
74