A kiskunfélegyházi posta története A posta vezetését Szeri Bélától 1950. október 28-tól Csetényi István vette át, aki 1954. március 3-ig volt hivatalvezető. Csetényi István 1921. január 28-án született Győrben. Édesanyja Albert Gizella, felesége Bartos Katalin, aki szintén postai dolgozó volt. Ebben az időben kapott a hivatal korszerű „CB” központot és csőposta-berendezést. Az új távbeszélőközpont nagyon megkönnyítette a távbeszélő-kezelők munkáját. A telefonbeszélgetések kapcsolása során nem kellett a kezelőnek kézzel külön csengetni, mert azt a központ automatikusan elvégezte. Jelentősen nőtt a forgalom. A távbeszélő előfizetők száma 327-re emelkedett. A csőposta-berendezéssel a táviratoknak a hivatal épületén belüli továbbítása lett könnyebb. Addig a csomagfelvevő munkakörébe tartozott a táviratok emeletre történő felvitele. A csőposta nemcsak a munkakörülmények javítását eredményezte, hanem a táviratok gyorsabb továbbítását is. 1951-ben a posta átvette a hírlapok terjesztését a lapkiadó vállalatoktól. Az előfizetői példányokat a postai kézbesítők juttatták el a címzettekhez, és ők gyűjtötték az új előfizetéseket is. A hírlapárusok postai létszámba kerültek. A kiskunfélegyháziak a lapterjesztési tervet minden esetben 100 %-on felül teljesítették. 1951-ben a hivatal elnyerte a kerület legjobb hivatala címet. Csetényi Istvánt 1954-ben szolgálati érdekből Hódmezővásárhelyre helyezték át. A posta vezetésével ideiglenesen, 1955. március 4-éig Kiss Jánost bízták meg, aki később Szegeden az 1. számú posta vezetője lett. 1955. március 4-étől 1962. április 26-áig dr. Györgyössy Árpád volt a hivatal vezetője, aki 1917. január 5-én született Temesváron. Édesanyja Zelenka Mária, felesége Thúry Klára, mindketten postások voltak. Dr. Györgyössy ideje alatt zajlott az 1956-os forradalom. Nehéz idők voltak ezek. A távbeszélőközpontot a katonaság lefoglalta, a távbeszélő-kezelők csak az általuk engedélyezett beszélgetéseket kapcsolhatták. A közbiztonság hiánya miatt aggódó távbeszélő-kezelők a hivatal területén kívül katonai kíséretet kaptak. Az egyesített kézbesítők felmondták a hírlapok kézbesítését. Ekkor került sor a hírlapbetét kézbesítők alkalmazására, akik eleinte csak az előfizetői hírlappéldányokat kézbesítették, később hírlapárusítást és TOTÓ-LOTTÓ szelvények árusítását is végezték. Györgyössy tisztelte a dolgozókat, de a munkát megkövetelte. Számára mindig, minden körülmények között első helyen állt a szolgálat maradéktalan ellátása, és csak utána következhetett a dolgozók egyéni gondja. Az ő vezetői tevékenysége alatt alkalmazta először a vezérigazgatóság a hivatali szemléken a posták munkájának osztályzatszerű értékelését. Kiskunfélegyházán az első osztályozott hivatali szemle eredménye 3-as lett, az utána következő két szemle már 4-esre sikerült. A kemény munka és a szigorú munkafegyelem eredményeként a szolgáltatások színvonala, valamint a végzett munka minősége oly mértékben javult, hogy a hivatal 1958-ban megkapta az Élüzem kitüntető címet. Négy évvel később dr. Györgyössy Árpádot a Szegedi Postaigazgatóság távközlési osztályára helyezték át távközlési biztosnak. Negyedszázad vezetőként a posta szolgálatában (1962-1987) 1962. április 26-án dr. Györgyössy Árpádtól Lux Márta vette át a posta vezetését. Ő 1927. április 21-én Madarason született. Édesanyja Barnaki Terézia szülésznő, édesapja Lux Ferenc szabómester, későbbi postai alkalmazott volt. Általános iskolai tanulmányait Madarason a helyi iskolában végezte. Érettségit a kiskunhalasi Szilády Áron Gimnáziumban tett. Tataházán a községi elöljáróságnál állt először munkába. 1950. március 3-án Bácsalmáson lépett a posta szolgálatába. Első munkaköreként az igazgatóság három megyéjének körzeti tartaléka volt. Madarasi lakosként határsávi engedéllyel rendelkezett, emiatt főként Bács-Kiskun megyében a határmenti hivatalokban teljesített szolgálatot. Irányítókészsége és vezetői rátermettsége hamar megmutatkozott, így
99