90 ÉVES A BÉKÉSCSABAI POSTAPALOTA (1927 2017)

a központban, az Apponyi-utcában épülne: Zahorán bíró, dr. Tardos Dezső, Reisz Hermann és ő eljártak ez ügyben Budapesten a posta főigazgatójánál.

A község kérelmére a postakincstár annyit megígért, hogy az orosházi telkekre nézve rövid ideig függőben tartja az elhatározását. Az Apponyi-utcai szintre nem építene, mert nem kapna elég világosságot. Hajlandó 400 négyszögölet az 500 helyett elfogadni, hogy így a községnek egy 400 öles értékes telke maradjon. Az értekezletnek azt kell elhatározni, hogy átengedi-e a kért telket és mennyiért? A postakincstár majd leküld becsüsöket, akik véglegesen megállapítjuk a telkek értékét.

Elsőnek Lipták Pál szólalt röviden, hogy a kért telket nem adná el.

Dr. Tardos Dezső, aki részvett a küldöttségben nem talál elég támpontot arra, hogy a kincstár a már kész orosházi telkek szerződésétől elállna, mert maga a miniszter írja egyik ily aktára, hogy a posta azokon a telkeken épüljön. Megkísérelné mégis, hátha a község építene s méltányos bérszerződést ajánlana. Javasolja, tegyen a község ajánlatot a külső és belső telkek építésére és magára a fronttelekre.

Hangok: 80–100,000 korona!

Fábry Károly nem akar alkudozni. A tekintetben kell állást foglalni, adja-e község a kért telket, vagy nem. El nem adná a postának, hanem építene.

Lehetne úgyis, ha a frontot kívánja, hogy alul üzlethelyiségek volnának.

Reisz Hermann, aki részt vett a küldöttségben, részletesen vázolta a postakincstár álláspontját. Az utcai telket nem fogadná el semmi körülmények között. A főtéri frontot igen, de méltányos áron. Inkább teljesen eláll a további tárgyalástól. Mikor a gócponti fekvéssel érveltek, a főigazgató azt felelte: Ahol a posta, ott keletkezik a gócpont. Azt hiszi, a telekért megadja a kincstár 75–80000 koronát.

Kraszkó Mihály nagy dolognak tartja az ez ügyben hozott határozatot, mert ez a nép érdeke. Nem építene egyik helyen sem, hanem csak a Vasút-utcán. Az értékes telekre szüksége lesz a községnek.

Dr. Holländer Lipót, ki a közgyűlésen is e kérdést szóvá tette, hosszabb felszólalásban indokolta álláspontját. E fontos kérdésben áldozatot kell hozni a községnek a kereskedelem és ipar érdekében. Ezeknek kell naponta többször a posta és nem a földmívelőknek. Végre is a most oly magasra tartott telek nem hozza meg a kamatját. Nem építene, hanem a frontot átengedné a kincstárnak 70 ezer koronáért, a megmaradó részt is jól lehet értékesíteni.

Nem is komplikálná a fontos kérdést vagylagos ajánlatokkal.

Bohus M. György: Eddig ellene volt a telek átengedésének, de most, mi48