Meseszép hegyvidék

Kis-Lengyelországban lélegzetelállító a hegyvidék, s ez a borok, valamint a gyógyvizek otthona. Meseszép

hegyvidék

Lengyelországról a magyarok többségének Varsó, Krakkó és Zakopane jut eszébe mint lehetséges turisztikai célpont. Pedig számtalan gyönyörű kisvárost és természeti szépséget rejt az ország ezeken kívül is. Budapestről kevesebb mint egy óra alatt Krakkóban lehetünk közvetlen repülőjárattal, ami számunkra ideális kiindulópont volt, hogy felfedezzük egy ötnapos út során az ország déli részén található Kis-Lengyelországot.

Ha nem tervezzük, hogy napokig maradunk Krakkóban, pár órát akkor is érdemes rászánni legalább az 1978-ban UNESCO kulturális világörökség részévé nyilvánított Óvárosra és a Wavelre – utóbbin található a királyi palota és a székesegyház. A főtér a középkori Európa legnagyobb terének számított. Ma is nyüzsgő hely. Ha viszont elegünk van a tömegből, Krakkóban sok a zöldfelület, a központban is könnyedén találunk egy árnyat adó fákkal teli parkot. A Főtér egyik ikonikus épülete a 14. században épült Posztócsarnok, ahol ajándékárusokat találunk. Az emeleten galériák, a pincében múzeum kapott helyet, a Rynek Undergroundot 2010-ben nyitották meg.

Miután megnéztük a Mária-templomot és a városháza épületét is, a tér körül remek éttermeket és kávézókat találunk. A Wesele egy igazi kis ékszerdoboz a tradicionális és a modern konyha ötvözetével. Ajánlani tudjuk a bigost – párolt savanyú káposzta vaddisznóhússal, szárított gombával és szilvával, majd desszertként a leheletkönnyű tésztával és rengeteg reszelt almával készített almás pitét vaníliafagylalttal.

Krakkótól 75 kilométerre, keletre fekszik Tarnów, mely több szállal kötődik a magyarokhoz. Két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésében alapították, az egyik a Balti-tengert kötötte össze Magyarországgal. Tarnów őrizte ezt, valamint a Kárpátok felé vezető útvonalat. A 16. században élte virágkorát, a reneszánsz idején az egyik legszebb lengyel városként tartották

számon. Az óváros épületeit folyamatosan újítják fel, a múzeum ennek ellenére látogatható, a tornyába is felmehetünk, onnan pazar a kilátás. A Piactérről már látható a kívülről szerény, vörös téglás, de belül lenyűgöző székesegyház, melynek szentélye híres monumentális, reneszánsz tarnówi síremlékeiről. Az oldalajtón kilépve a város legrégebbi utcájában találjuk magunkat: itt áll a település legrégebbi lakóháza is, a Mikolajowski család 1524-es háza, ami jelenleg Megyéspüspöki Múzeum kivételes kiállítási darabokkal, gótikus szobrokkal és festményekkel. A vasútállomás szecessziós épületét 2010-ben korszerűsítették, nem csak Lengyelország, de Európa legszebb pályaudvarai közt tartják számon. Tarnów utcanévvel, szoborral és kiállítással emlékezik a városhoz kötődő feltalálóra, Jan Szczepanikra, a színes fénykép, a televízió, a színes film és a modern szövőipar úttörőjére, a golyóálló mellény atyjára. Tarnówban a székely kapu és Petőfi Sándor mellszobra mellett még egy fontos magyar emlék található: Len-

gyelország és Magyarország nemzeti hősének, a városban született Bem József tábornoknak a sírhelye. A hadvezér az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Törökországban folytatta tovább a harcot, ahol 1850. december 10-én hunyt el. Maradványait 1929ben szállították Tarnówba, mivel azonban felvette a muszlim hitet, maradványait vallási okokból nem lehetett a keresztény lengyel földben elhantolni, ezért egy kőszarkofágban helyezték el, amit hat gigantikus oszlop emel a magasba a Strzelecki parkban található mauzóleumban – rajta magyar, lengyel és arab szöveg olvasható. Bár Lengyelország elsősorban a söreiről híres, néhány éve főként Kis-Lengyelországban ismét egyre több, jó minőségű bort előállító, kisebb pincészetet találunk. A Chodorowa pincészet jelenlegi szőlőterülete 1,4 hektár, melyen hatezer tőke szőlő nő, az összesen 3,5 hektáros területen ezt szeretnék növelni 15 ezer tőre. Vörösborokat is készítenek, de főként gyümölcsös és illatos, könnyed fehérboraikról és rozéjukról egyre ismertebbek.

Székelykaput nem csak Tarnówban, hanem az 55 kilométerre, délnyugatra fekvő Stary Sączban – Ószandec – is találunk. A kistelepülés középkori óvárosáról és a Szent Kinga által alapított klarissza kolostoráról ismert. A közelében található forrást gyógyító hatásúnak tartják. A Szandec nevű területet V. Boleszláv lengyel fejedelem 1257-ben adományozta feleségének, Árpád-házi Kingának, IV. Béla magyar király lányának. Férje halála (1279) után ide vonult vissza húgával, a fél évvel korábban meg. A ma is álló klarissza templom 1322-ben épült gótikus stílusban. A 17. században barokk stílusban átépítették, de megőrzött gótikus elemeket is. A kolostort körülvevő fal mellett áll az a székely kapu, amit Magyarország ajándékozott a városnak Kinga szentté avatása emlékére. A belvárostól fél óra sétára áll a fából épült szabadtéri oltár, ahol II. János Pál pápa 1999-ben szentté avatta Kingát, valamint a közelben található Wola Krogulecka falu a gyönyörű kilátópontjával, a Platforma Widokowával. Stary Sącztól 35 kilométerre, délre, közel a szlovák határhoz fekszik Krynica-Zdrój, egy hangulatos kisváros, a téli sportok szerelmeseinek és a túrázóknak az egyik legkedveltebb úti célja. Itt csak június elején virágzik az orgona, esténként harapni lehet a friss, hegyi levegőt. A patak mentén futó fasor és a Zakopanéra emlékeztető faépületek az Osztrák-Magyar Monarchia

békebeli hangulatát idézik. A sütemények között is találunk ismerőseket. A Dwóch Świętych étterem és hotel krémese – kremowka – messze földön híres, vannak, akik csak ezért térnek be ide. Krynica-Zdrójt a lengyel spa gyöngyszemének is nevezik: fürdők helyett gyógyvizes kúrákon vehetünk részt, az ivócsarnokban többféle hatású gyógyvizet is kipróbálhatunk, előre palackozva magunkkal is vihetjük őket.

Krynica-Zdrójtól alig 10 percre luxusszállodákat is találunk. A Dr Irena Eris SPA hotel a nyugodt kikapcsolódásra és wellnesskezelésekre vágyókat célozza

meg, míg a konferenciákat is tartó Czarny Potok Resort & SPA 11, egymással összekapcsolódó épületében a csendre vágyók még csúcsszezonban is úgy elvonulhatnak, hogy szinte senkivel sem találkoznak, de bevethetik magukat akár a nyüzsgő forgatagba is.

Krynica-Zdrójból a Góra Parkowara siklóvasút visz fel és le, Jaworzyna Krynickara pedig kabinos felvonó. A 1114 méteres magasságból több, különböző hosszúságú turistaút közül válogathatunk. Mi a Bacówka nad Wierchomlą turistaházon a Szczawnik-völgybe vezető, három-négyórás utat választottuk. Ezt követően még volt erőnk megnézni Muszyna szenzorikus, minden érzékünkre ható kertjeit, valamint Powroźnik UNESCO-listán szereplő görögkeleti templomát is. A Szent Jakab a 17. vagy 18. századból származik, a gótikus stílusú templom fából, egyetlen szög nélkül készült. Krynica-Zdrójtól 90 kilométerre található Sromowce Niżne, ahonnan vezetett tutajos túrán vehetünk részt a Dunajecen, a Pieniny Nemzeti Parkban, Lengyelország első, 1932-ben alapított nemzeti parkjában, mely Európa első nemzetközi természetvédelmi területe. 6096 hektár, amiből 2346 hektár terül el a lengyel oldalon. A festői szurdokot legkönnyebben egy kétórás út során, tutajokon járhatjuk be maximum 12 fővel, amit öt keskeny ladikból fognak össze kötéllel, és olyan férfiak vezetik, akik éveken át tanulták a mesterségüket. A határfolyó többnyire Szlovákiához tartozó oldalán gyönyörű bicikliutakon is bejárhatjuk a folyópartot.

A végállomásától percek alatt Szczawnicába érünk, mely számos sípályával rendelkezik, és a 19. század közepe óta ismert üdülőváros, Lengyelország egyik legrégebbi és legszebb fürdőhelye. Gyógyfürdőjét a magyar Szalay család alapította. Mikroklímája kedvező a felső légutak állapotának javítására, a fürdő is a felső légúti rendellenességek kezelésére specializálódott, de a gerinc és az ízületek, valamint reumatoid rendellenességekkel küzdők is enyhülést találnak a település gyógyvizeiben. A Szczawnica vizei hidrogénkarbonátot, klórt, nátriumot, brómot és jódot tartalmazó savas ásványvizek – szczawy –, melyeket palackozva magunkkal is vihetünk.

A Szczawnic aranykorának a második világháború vetett véget. 2005-ben a lengyel kormány visszaadta a Szczawnica gyógyfürdőt a háború előtti tulajdonosok leszármazottainak, és Andrzej Mankowski, Ádám Stadnicki gróf unokája és három gyermeke úgy döntött, hogy helyreállítják a fürdő régi pompáját. Azóta újjáépült a Dietl tér keleti része az ivóbárral a Szczawnica ásványvizével, egy művészeti galériával, a Café Helenka, a Holenderka és a Szwajcarka villákkal. 2009-ben megnyílt az ötcsillagos Modrzewie Park szálloda, a következő évben a Spa Resort Múzeum, 2011-ben pedig befejeződött a Dworek Gościnny konferencia- és kulturális központ rekonstrukciója. Mielőtt visszatértünk volna Krakkóba, hogy Budapestre repüljünk, nem hagyhattuk ki, hogy a 21 kilométert buszozva megnézzük a Dunajecre néző Nedec

várát, melyet Magyarország északi határának védelmére építettek a 16. század első felében. Kis megszakításokkal 1945-ig magyar családok kezében volt. A Vörös Hadsereg bejövetelét követően súlyos károkat szenvedett, majd 1950-től a Művészettörténészek Egyesülete fél évszázad kitartó munkájával hozta ma is látható állapotába: megnézhetjük a börtönt, a kínzókamrát, a szepesi ispán és az őrség szobáját, valamint az utolsó tulajdonosok, a Solomonok lakótermeit. A teraszokról lélegzetállító kilátás nyílik a környékre – ha a Tátrát is látjuk, esőre számíthatunk.