AZ ÉLET MOLEKULÁI • 109
gú) szavakból áll, amelyek majdnem mindegyike egy-egy aminosavat határoz meg. Vegyük például a DNS-lánc következő, rövid szakaszát: ACG TCG TCA GGC CCT. A sejtek ezen információ alapján öt meghatározott aminosavat építenek be egy készülő fehérjeláncba. Mivel egy négybetűs ábécéből 64 különböző hárombetűs szó képezhető, ez bőven elég a huszon-egynéhány aminosav kódolásához, s a fontosabb (gyakrabban előforduló) aminosavakat több szóval is kódolhatjuk. Ezenkívül még olyan speciális jelzésekre is van lehetőség, mint a start- és stopjelek, amelyek a fehérjeszintézis kezdetét és végét jelzik. A stopjel olyan fontos jelzés, hogy három szó is ezt kódolja - UAA, AUG és UGA (az „U" betű az uracil nevű szerves bázist jelöli; ennek magyarázata később következik). A sejtek tehát a DNS-ben kódolt információknak megfelelően állítják össze a polipeptid-láncokat (vagyis a fehérjemolekulákat) az aminosavakból - e fehérjeszintézisnek nevezett folyamat azonban igen bonyolult, s számos részlete még ma sem pontosan tisztázott. A legfontosabb lépéseit viszont egészen világosan értjük. Amikor egy bizonyos fehérje elkészítésére szükség van (az egyik rejtély éppen az, honnan tudják ezt a sejtek), akkor a sejtmagban felcsavarodott DNS megfelelő részlete letekeredik, és hozzáférhetővé válik a másolást végző enzimek számára. A DNS egyik szála mintaként szolgál, amelynek alapján az enzimek egy kiegészítő nuldeinsav-szálat készítenek. Ez azonban nem DNS-, hanem RNSszál. Az RNS (ribonukleinsav) a DNS-hez igen hasonló molekula, de dezoxiribóz helyett ribóz szerepel benne (innen a neve), s a szerves bázisokban is eltérést tapasztalunk: az RNS-ben a timint uracil (U) helyettesíti. A többi bázis ugyanolyan, tehát az RNSben is négyféle szerves bázis szerepel. Mivel a genetikai kódot a DNS-ről másolódó RNS-molekulákra határozták meg, így a kódban „U" betű szerepel „T" helyett (lásd előbb). A DNS-ről másolódó RNS-szál - amelyet hírvivő RNS-nek (messenger RNS, mRNS) neveznek - elhagyja a sejtmagot, s a sejt nagy részét kitevő sejtplazmába jut, ahol az ún. riboszómák találhatók. A riboszómákon zajlik a fehérjeszintézis: itt kerülnek leolvasásra az mRNS hárombetűs szavai. A riboszómák végighaladnak az mRNS-molekulákon, s mint egy magnetofon feje a szalagot, leolvassák annak információtartalmát, hogy az aminosavak nyelvére fordítsák át. A riboszómákhoz szállítódó aminosavak az mRNS kódjainak megfelelő sorrendben kapcsolódnak össze