Volánbusz-kandeláberek elsőfokú ítélet by Katalin Erdélyi

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Váczi Árpád egyéni ügyvéd ( 2100 Gödöllő, Petőfi Sándor tér 11. ) által képviselt Ferjancsics László István ( 2600 Vác, Vizimalom u. 41.) felperesnek, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda (1024 Budapest, Ady Endre utca 19/A.; eljáró ügyvéd: dr. Rátky Miklós, helyettesként: dr. Szabó S. Attila ügyvéd) által képviselt Volánbusz Zrt. (székhelye: 1091 Budapest, Üllői út 131., törvényes képviselője: Fekete Antal vezérigazgató, Cg.01-10-042156) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉ LETET A bíróság kötelezi az alperest, hogy – 15 napon belül – adja ki a felperes részére, elektronikus úton, másolatban a Váci Autóbusz Pályaudvaron a külső világítótestek (kandeláber izzó és lámpa) 2016os lecserélésére vonatkozó 2016. augusztus 8. napján kelt vállalkozói szerződést és a szerződés 1. számú mellékletét képező „Ajánlati felhívást”, 2. számú mellékletét képező „Az ajánlat mellékleteként benyújtandó dokumentumokat a „Vác, autóbusz-pályaudvar, térvilágítás rekonstrukció” tárgyában kiírt versenyeztetési eljáráshoz” elnevezésű okiratot, 3. számú mellékletét képező „Nyilatkozatot”, 4. számú mellékletét képező „Referencia nyilatkozatot”, „Vác, autóbuszpályaudvar, térvilágítás rekonstrukció, versenyeztetési műszaki leírást”, a versenyeztetési műszaki leírás mellékelteit, a Nagykanizsán, 2016. május 23. napján kelt „Ajánlat „Vác, autóbuszpályaudvar, térvilágítás rekonstrukció” tárgyú versenyeztetési eljáráshoz” elnevezésű okiratot és annak 1-4. számú és „Kivitelezési ütemterv Vác” elnevezésű mellékleteit, 2016. május 23. napján kelt ajánlatot és annak valamennyi műszaki dokumentációt is tartalmazó mellékelteit. A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére – 15 napon belül – 210.000,(azaz kétszáz-tízezer) forint perköltséget. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton benyújtani. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az – elbírálása esetén – rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart. Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. Jogi képviselőnek minősül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek. Indokolás A felperes közérdekű adat igényléssel fordult az alpereshez 2016. október 19-én e-mailben, amelyre az alperes 2016. november 11-én válaszolt. Az alperes a felperes adatigénylésének „d)” pontjában kért adatok kiadását megtagadta. A felperes közérdekű adat kiadás iránti kérelme „d)” pontjában kérte, hogy az alperes az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (továbbiakban Info tv.) 28.§ (1) bekezdése alapján küldje meg részére mindazon írásos szerződéseket és azok minden mellékletét elektronikus másolatban, amely a Vác Autóbusz Pályaudvaron a külső világítótestek (kandeláber izzó és lámpa) 2016-os lecserélésére vonatkoznak. Az alperes által adott válaszban kifejtette, hogy a vállalkozóval megkötött szerződést nem áll módjában megküldeni, tekintettel arra, hogy az mind a társaság, mind pedig a vállalkozó részére üzleti titoknak is minősíthető adatokat is tartalmaz. A szerződés, valamint az abban foglalt árképzések kiadása negatívan befolyásolhatná a jövőben hasonló témában meghirdetett versenyeztetési eljárásaik végeredményét. Hátrányos helyzetbe hozhatja partnerüket jövőbeni pályázatai során, amennyiben üzletpolitikája, számítási metódusa kedvezményrendszere nyilvánosságra kerül. Feltételezhető továbbá, hogy a jövőben a kérdezett eljárásban nem nyertes cégek akár kartellezve is nyújtanak be ajánlatot, mely cselekedetük okán hátrányos helyzetbe kerülhet nem csak partnerük, de közvetve a társaságuk is. A felperes keresetlevelet terjesztett elő 2016. november 16. napján, melyben kérte, hogy adja ki az alperes elektronikus formában, díj és költségmentes módon az általa kért írásos szerződéseket és azok mellékleteit, amely a Vác Autóbusz Pályaudvaron a külső világítótestek (kandeláber izzó és lámpa) 2016-os lecserélésére vonatkozik. Előadta, hogy az alperes a Magyar Állam 100 %-os 2

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. tulajdonában álló gazdasági társaság, ezért a közpénzekkel gazdálkodó szervezetnek minősül. Erre tekintettel a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok, így az alperes által megtagadott adatokat ki kell adnia, hiszen az egyértelműen közérdekű adatnak minősül. Kifejtette, hogy az alperes a kiadni kért szerződések elektronikus másolatának a megküldését azzal utasította el, hogy azok üzleti titoknak minősülnek, azonban a felperes álláspontja szerint a megkötött szerződés nem lehet teljes egészében üzleti titok, ugyanis ha a kért dokumentum meg nem ismerhető adatokat is tartalmaz, akkor az adatkezelőnek az Info tv. 30. §-a szerint kell eljárni. Az adatkezelő alperes nem a hivatkozott törvény szerint járt el. Nem küldte meg a kért szerződéseket az általa annak vélt meg nem ismerhető adatok kitakarásával. Vitatta továbbá, hogy a kiadni kért szerződések teljes egészében vagy akár részleteiben üzleti titkot tartalmaznak. Vitatta, hogy az adatkérése ne lenne jogszerű és jóhiszemű, joggal való visszaélésnek nem tekinthető. Az alperes visszaélésszerű adatigénylésre való érvelése azért téves, mert a felperes összesen kétszer igényelt közérdekű adatot alperestől, mely igénylések alperes gazdálkodásának szűk részét érintette. Továbbá a felperesnek semmilyen üzleti vagy egyéb indítéka nem volt az adatkéréskor, csakis kizárólag az adatok megismerése volt a szándéka, melyet a törvények biztosítanak számára. Az alperes csak általánosságban tett hivatkozást erre a visszaélésszerű adatigénylésre, azt semmivel nem bizonyította. Sőt, álláspontja szerint az alperesi joggal való visszaélésre történő hivatkozásnak az ellenkezője az igaz. A felperes álláspontja szerint az alperesnek egyébként sincs mérlegelési joga aszerint, hogy melyik adat rendelkezik közérdekű adat tartalommal, vagy hogy melyiknek van több vagy csekélyebb adattartalma. A felperes előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az alperesnek üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet nem okoz a kért adatok kiadása. Vitatta továbbá azt is, hogy az alperes által kiadni megtagadott adatok üzleti titoknak minősülnének. Továbbá előadta, hogy a szerződés ki nem adása kifejezetten akadályozná, ellehetetlenítené a közérdekből nyilvános adat megismerését. A felperes szerint az alperest semmiféle versenyhátrány nem érné az adatok kiadása esetén. Az alperesi álláspontnak éppen az ellenkezője igaz. A közpénzek költésének ellenőrzése, csak úgy valósulhat meg, ha egy megkötött szerződésből megismerhető a rendelt áru vagy szolgáltatás mennyisége, darabszámára és típusára, valamint a szerződésben vállalt garanciákra és az ár összetevőire vonatkozó adat is. A felperes hivatkozott az Alaptörvény 38. és 39. cikkére, a Kúria Pfv.IV.20.054/2015/5. sorszámú, a Kúria Pfv.IV.20.391/2016/4. sorszámú ítéletére, továbbá az Info törvény 3. §, 26. §, 28. §, 29.§, 30. § és 31. §-ára, az Alkotmánybíróság 165/2011.(XII.20.) AB határozatára, valamint a 34/1994. (VI.24.) AB határozatára, továbbá a BH. 2012.122. számon közzétett eseti döntésre. A felperes kérte az alperes perköltségben történő marasztalását azzal, hogy csatolta a felperes és jogi képviselője között létrejött megbízási szerződést. A felperesi képviselő nem tartozik az ÁFA körbe. Az alperes ellenkérelmet terjesztett elő a felperes keresetével szemben, melyben előadta, hogy a felperes által kiadni kért adatok üzleti titkot képeznek, mivel a kiadni kért szerződések adataiból a versenytársak alperes piaci magatartására vonatkozóan következtetéseket vonhatnak le és a piaci viszonyokat befolyásolhatják, ezzel akár hátrányosan befolyásolva az alperes piaci helyzetét és azon keresztül pedig a vállalkozói árak, szolgáltatási árak jövőbeni alakulását.

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. Az aránytalan sérelem megvalósulására vonatkozó álláspontját – egyebek mellet – azzal kívánta alátámasztani, hogy csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012. augusztus 31-i ajánlását a nemzeti vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező piaci szereplő társaságok üzleti adatainak nyilvánosságáról. Álláspontja szerint minden esetben fennáll az Info tv. 27. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kizárási ok, amely alapján a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény központi pénzügyi vagy deviza politikai érdekből korlátozhatja. Az alperes előadta, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékossági tv.) személyi hatálya kiterjed az alperesre. Ezen törvényt módosító 2016. évi LXVII. törvény 90. §-a alapján nem ismerhető meg a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás, üzleti tevékenységével kapcsolatos azon adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. A 2016. évi LXVII. törvény 90. § (3) bekezdése alapján aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Az alperes álláspontja szerint a keresetben kért szerződések adatai a 2016. június 18-i kezdő hatállyal nem ismerhetők meg a jogszabály-korlátozás alapján, hiszen ezen adatok kiadására a Takarékossági tv. 7/I. § (2) és (3) bekezdései szerint az alperes nem kötelezhető. A közérdekű adatok megismerése nem korlátozhatatlan alapjog, melyre figyelemmel az Info. törvény lehetővé teszi, hogy egyes speciális célokra tekintettel a jogalkotó törvényi szinten korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét. Az alperes előadta, hogy az adat nyilvánosság, a Info. tv. 27. § (2) bekezdése b), e), f) pontja szerinti nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, a külügyi kapcsolatokhoz, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokhoz fűződő érdekek miatt szükségszerűen korlátozhatók. A nemzeti vagyonnal gazdálkodó, köztulajdonban álló gazdasági társaságok a fentieken kívül továbbá kezelhetnek olyan adatokat, amelyek kétséget kizáróan az üzleti titok körébe tartoznak, ezek tekintetében a szabályozás a jogalkotónak támpontot nyújt annak mérlegelésében, hogy valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek (közérdekűségi teszt). Az alperes álláspontja szerint az esetleges aránytalan sérelem megakadályozása érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság üzleti tevékenységgel meghatározott adatokra vonatkozó – a hatályos törvényi rendelkezésekhez képest pontosítást jelentő – rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehessen. Erről a törvény a 8. §-ának új (8) bekezdése szól. Álláspontja szerint az alperes kellő jogalappal hivatkozik az Info tv. 27. § (3) bekezdése, a Ptk. 2:47. § (1) és (2) bekezdése, az Info törvény 30. § (5) bekezdés szerinti kimentési okokra, azaz az üzleti titkon túlmenően az aránytalan érdeksérelem fennállására, és arra a körülményre, hogy az adatok kiadásának megtagadása nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét és a megtagadás alapjául szolgáló a közvilágítás költséghatékonysága 4

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. és a lakossági ellátás biztonsága iránti közérdek nagyobb súlyú, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az alperes továbbá előadta, hogy a szerződés megkötésére nem meghívásos jellegű közbeszerzés alapján került sor, hanem nem nyílt versenyeztetési eljárás keretein belül. Utalt a Kúria Pfv.IV.20.320/2011/4. sorszámú ítéletében foglaltakra, amely álláspontja szerint alátámasztja, hogy amennyiben a pénzügyi tevékenységet folytató alperes a vele üzleti kapcsolatban álló személyek adatait, ügyfeleinek üzleti, pénzügyi és egyéb titkait, az azzal rendelkezésre álló banktitkokat kiadná, az a pénzintézetbe vetett bizalom meggyengülését eredményezné, ezáltal a jövőbeni működést veszélyeztetné. Ezért ezen kúriai döntésben foglaltak analógia útján alkalmazandó jelen esetben, mivel ugyanez lenne tapasztalható az alperesnél az adatok kiadása esetén. A szerződések elválaszthatatlan részét képező mellékletének pénzügyi és műszaki adattartalma is törvényi védettséget élvez. A titokvédelem köréből az Info tv. 27. § (2) bekezdés b) pontjára, nemzetgazdasági érdekből nemzetbiztonsági kockázatot rejt ezen szerződések mellékleteinek a nyilvánosságra hozatala a közelmúltban a pályaudvari robbantásos merényletek tükrében. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a peres fél szerződő partnereinek neve és címe olyan üzleti adat, amely üzleti titoknak minősül. Hivatkozott a BDT. 2002.711. számon közzétett eseti döntésre. Ezen indokok alapján az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben marasztalását. A felperes keresete alapos. A bíróság a tényállást a felek nyilatkozata és a csatolt okiratok alapján állapította meg. Az Info tv. 3.§ 5. pontja szerint a törvény alkalmazása során közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Az Info tv. 26. § (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Info tv. 27. § (2) bekezdése alapján a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény a) honvédelmi érdekből; b) nemzetbiztonsági érdekből; 5

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből; e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel korlátozhatja. Az Info tv. 27. § (3) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz így különösen a védett ismerethez - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az Info tv. 28. § (1) bekezdése értelmében a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Info tv. 31. § (1) bekezdése alapján az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat. A Takarékossági tv. 7/I. § (1) bekezdése értelmében a villamosenergia-termelési, villamosenergiakereskedelmi, földgáz-kereskedelmi, villamosenergia-elosztási, földgázelosztási, földgáztárolási, átviteli rendszerirányítási, távhőtermelési, központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetési, továbbá hatósági nyilvántartáshoz kötött távközlési tevékenységet, vagy ezen tevékenységek végzését támogató vagyonkezelői feladatokat főtevékenységként ellátó, köztulajdonban álló gazdasági társaságnak, valamint az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül vagy közvetve irányított vállalkozásnak (a továbbiakban: irányított vállalkozás) az e tevékenységéhez kapcsolódóan kötött szerződésében foglalt, az 1. mellékletben meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adatok, és az ezen szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki adatok közül azok, amelyek nyilvánosságát az adat keletkezésétől számított, legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott időtartam alatt, nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b), e) és f) pontjára figyelemmel - korlátozni szükséges, nem ismerhetőek meg. A Takarékossági tv. 7/I. § (2) bekezdése szerint nem ismerhető meg továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos azon 6

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. adat, amelynek más által történő megszerzése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okoz. A Takarékossági tv. 7/I. § (3) bekezdése alapján aránytalan a sérelem akkor, ha az adat más általi megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság, vagy az általa irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Alperes a Magyar Állam tulajdonában álló gazdasági társaság, amely állami, nemzeti vagyonnal gazdálkodik. Az Alaptörvény 38. Cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az állam tulajdona nemzeti vagyon. Az (5) bekezdés értelmében az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. A 39. Cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Felperes az Info tv. 28. § (1) bekezdése szerinti megismerés iránti igényt nyújtott be az alpereshez, majd annak részleges eredménytelensége után törvényes határidőn belül peres eljárást indított. A bíróság kiemeli, hogy a közérdekű adat kiadása iránti peres eljárás tárgya a korábbi adatigénylést követő megtagadás (elzárkózás) jogszerűségének megítélése. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. § (1) bekezdése alapján alperes kötelezettsége volt a megtagadás jogszerűségének bizonyítása. Az alperest terhelte továbbá annak bizonyítása is, hogy aránytalan sérelmet okozna a felperes által kiadni kért adat, tekintettel arra, hogy az adat más általi megszerzése másokkal való közlése vagy nyilvánosságra való hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. Továbbá az alperesi védekezésre tekintettel az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a felperes által kért adat kiadás az alperes üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az alperesnek kellett bizonyítania, hogy az Info tv. 27. §-ában meghatározott és hivatkozott nemzetbiztonsági érdek, központi pénzügyi és devizapolitikai érdek, valamint a külügyi kapcsolatok és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog korlátozható és jelen esetben korlátozhatja az alperes. A bíróságnak figyelemmel kellett lennie arra, hogy az Info tv. 30. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, ha a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Alperes védekezését arra alapította, hogy a szerződés mint egy teljes egység üzleti titoknak minősül. Utalt arra is, hogy a lényeges tartalmi eleméről tájékoztatta a felperest, így felperes minden olyan elemet megismerhetett, amely alapján az állami vagyonnal történő gazdálkodás jogszerűségére következtetni tud. Alperes valóban közölte felperessel a vállalkozói díjat, ez azonban a bíróság álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy az alperes a jogszabálynak megfelelően teljesítette adatkiadási kötelezettségét. A 7

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. jogszabály nem bízza az adatkezelőre annak megítélését, hogy szerinte mely szerződéses elemek lényegesek, ekörben mérlegelési joga nincs és azt sem értékelheti, hogy mely adatok azok, amelyekből szerinte az állami vagyonnal való gazdálkodás jogszerűségére lehet következtetni, különösen ha az alperesi kérelem ennél tágabb körű. Mindezeken túl irreleváns a felperesi adatkiadás iránti kérelem indoka, célja, ha az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelel és nem valósít meg joggal való visszaélést. A közérdekű adat megismerése iránti perben a felperesi érdekeltség, motiváció egyáltalán nem vizsgálható, kizárólag a pert megelőző kérelem benyújtása, annak a keresetlevélben foglaltakkal való egyezősége illetőleg a perindítási határidő megtartása vizsgálható – az utóbbiak tekintetében azonban jelen esetben nem merült fel sem vita, sem kétely. A bíróság által megállapított tények alapján nem látta alátámasztottnak az alperes érveit, amely a felperes joggal való visszaélését igazolná. Ezen érveit bizonyítékkal nem támasztotta alá. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:47. § (1) és (2) bekezdése szerint az üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. Az Infotv. alperes által felhívott 27. § (3) bekezdése a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tartalmaz szabályozást, és nem a közérdekű adatokra nézve. Az állami vagyonnal kapcsolatos közérdekű adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titoknak minősíteni. Az Info tv. és a Ptk. összevetése alapján ez alól akkor van kivétel, ha a közérdekű adat megfelel a Ptk. üzleti titok fogalmának, melynek feltétele, hogy a nyilvánosságra hozatal a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértse vagy veszélyeztesse. Fontos, hogy kizárólag akkor biztosít a törvény védelmet, ha a titokbirtokos jogszerű érdekében áll az adat megőrzése. A zártan kezelt irat, nevezetesen a 2016. augusztus 8. napján kelt vállalkozói szerződés és a szerződés 1. számú mellékletét képező „Ajánlati felhívás”, 2. számú mellékletét képező „Az ajánlat mellékleteként benyújtandó dokumentumokat a „Vác, autóbusz-pályaudvar, térvilágítás rekonstrukció” tárgyában kiírt versenyeztetési eljáráshoz” elnevezésű okirat, 3. számú mellékletét képező „Nyilatkozat”, 4. számú mellékletét képező „Referencia nyilatkozat”, „Vác, autóbuszpályaudvar, térvilágítás rekonstrukció, versenyeztetési műszaki leírás”, a versenyeztetési műszaki leírás mellékeltei, a Nagykanizsán, 2016. május 23. napján kelt „Ajánlat „Vác, autóbusz-pályaudvar, térvilágítás rekonstrukció” tárgyú versenyeztetési eljáráshoz” elnevezésű okirat és annak 1-4. számú és „Kivitelezési ütemterv Vác” elnevezésű mellékletei, 2016. május 23. napján kelt ajánlat és annak valamennyi műszaki dokumentációjának áttekintése alapján nem volt megállapítható, hogy a szerződés egésze vagy annak valamely része üzleti titkot képezne. A bíróság tehát az állítólagos üzleti titok tartalmát megállapítani, annak létére következtetni nem tudott. A bíróság bárminemű 8

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. konkrét ok, indok megjelölése nélkül nem fogadta el azt a védekezést, hogy a teljes szerződés üzleti titok lenne, alperesnek kellett volna megjelölnie, hogy a szerződés mely része, eleme, mely konkrét adatkör és mely okból minősül üzleti titoknak. Alperes hivatkozása általános jellegű volt, konkrétan azt sem határolta be, hogy a felek mely jogos pénzügyi és/vagy gazdasági és/vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné a megismerés. Ennek alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy alperes indokolatlanul tagadta meg a felperesi kérelem teljesítését az adatok üzleti titok jellegére való hivatkozással, ezért kötelezte az alperest a szerződés kiadására. A bíróság azon alperesi hivatkozásnak sem adott helyt, hogy a szerződés mellékletét képező műszaki dokumentáció üzleti titoknak minősülne. Az alperes nem fejtette ki, hogy műszaki dokumentáció mely része az, amely olyan egyedi, speciális műszaki tartalommal bír, amelyre tekintettel indokolt lenne a közérdekű adatok nyilvánosságának a korlátozása. A bíróság a műszaki dokumentáció megismerését követően abban nem észlelt olyan egyértelmű, védendő műszaki ismeretet, amely miatt – alperesi pontos hivatkozás nélkül – arányban álló lenne az adatkiadás megtagadása. A bíróság továbbá osztotta az alperes azon érveit, hogy csak abban az esetben lehet a szerződésben rögzített vállalkozói díjat értékelni, ha amellett a szolgáltatásról is tudomással bír a nyilvánosság. Ellenkező esetben az ellenérték semmihez nem viszonyítható. Az alperes a perben nem bizonyította a megtagadásának jogszerűségét, ezért köteles a felperes által kért közérdekű adatok kiadására, azok megismerésének korlátozását a fenti rendelkezések nem teszik lehetővé. A bíróság rámutat arra, hogy az alperes ugyancsak nem bizonyította az alperes, hogy az Info törvény 27. §-ában foglalt kizáró vagy korlátozó okok fennállnak, mint például így a nemzetbiztonsági érdek, a központi pénzügyi és devizapolitikai érdek, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel. A szerződéses elnevezés, illetőleg az általa megjelölt szerződéses tartalom alapján a bíróság nem látta indokoltnak sem a nemzetbiztonsági, sem pedig a központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből történő korlátozás lehetőségét. A bíróság véleménye szerint, függetlenül a világban történő terrorcselekményektől a váci pályaudvar világítástechnikájának a megismerése nem hordoz magában olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely alapján korlátozni lehetne a felperes – Alaptörvényben is rögzített – közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Az alperes az aránytalan sérelmet nem tudta bizonyítani. Továbbá a bíróság nem osztotta az alperes azon álláspontját sem, amely alapján a Takarékossági törvényre tekintettel a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Aránytalan sérelemként a jogszabály meghatározza, hogy akkor tekinthető a sérelem aránytalannak, ha az adat más általi megismerése, megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy másokkal való nyilvánosságra való hozatala a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az által irányított vállalkozás versenytársát indokolatlan előnyhöz juttatná. A bíróság nézete szerint egy piacgazdaságban az esetleges állami vagy állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok megrendelései adatainak a nyilvánosságához nagyobb érdek fűződik, mintsem a versenytársakkal kapcsolatos esetleges kartellezési gyanú.

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy ezen visszaélések elkerülése, kiküszöbölése, esetleges jogkövetkezmények levonása nem a közérdekű adatok korlátozása útján valósítható meg, hanem az erre hatáskörrel rendelkező szervek eljárása révén (Gazdasági Versenyhivatal, nyomozó hatóságok). A bíróság álláspontja szerint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala inkább a versenyt fokozza, mintsem ezzel ellentétes hatást gyakorolna. Az alperesnek ilyen aránytalan sérelmet nem sikerült bizonyítania az eljárás során, erre csak hivatkozott. Az alperes egyéb okiratot, bizonyítékot nem terjesztett a bíróság elé, ezért a bíróság a takarékossági törvény 7/I. § (2) bekezdésére történő hivatkozását sem tudta elfogadni. A bíróság megjegyzi, hogy az alperes által előterjesztett és részben zártan kezelt bizonyítékként csatolt alperesi biztonsági igazgatótól származó állásfoglalást nem tudta elfogadni, mivel az magától az alperes munkavállalójától származott, aki nyilvánvalóan közvetetten érdekelt a per végeredményében. A biztonsági igazgatót egyébként a bíróság nem tanúként hallgatta ki, még a nyilatkozatát nem a hamis tanúzás következményeire történő figyelmeztetést követően terjesztette elő. Az Európai Bizottság által kiadott Zöld könyvet a bíróság követendő példának tekinti, de jelen eljárásban nincs relevanciája, hiszen éppen az alperes hivatkozott arra, hogy az adatigényléssel érintett szerződés megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretein belül került sor. Ennek alapján nem tulajdonított kiemelt jelentőséget a bíróság a Gazdasági Versenyhivatal ajánlásának sem, mivel az is közbeszerzési eljárásokra vonatkozott. A bíróság rámutat arra, hogy ellentmondásos az az alperesi magatartás, hogy a saját érvei alátámasztásaként hivatkozik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ajánlásokra, azonban amennyiben az nem alapozza meg a védekezését, úgy arra hivatkozik, hogy jelen esetben nem közbeszerzési eljárás keretében történt a szerződéskötés. Figyelemmel arra, hogy a felperes teljes egészében pernyertes lett a Pp. 78. §-a alapján a pernyertes fél költségének megfizetésére a pervesztes felet, azaz az alperest kötelezte. A bíróság a felperesi képviselő munkadíját a bírósági eljárásban megállapított ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint határozta meg és a 3. § (6) bekezdése alapján mérsékelte. A megbízási szerződés alapján a felperesi képviselő munkadíja az elsőfokú eljárásban egyszeri 60.000,- forint, továbbá tárgyalásonként 25.000,- forint és beadványonként 15.000,- forint. A bíróság azonban az elvégzett ügyvédi tevékenységgel nem találta arányban állónak a megbízási díjat, amely mérséklés nélkül 235.000,-forint lett volna. A bíróság megállapította, hogy a per folyamán hat tárgyalásra került sor, amelyek közül a felperesi jogi képviselő három alkalommal jelent meg. A felperesi jogi képviselő a keresetlevélen kívül további öt előkészítő iratot terjesztett elő tizenhárom és fél oldal terjedelemben, ezért a bíróság a felperesi képviselő ügyvédi tevékenységével, a pertárgy értékével és a per tárgyának jogi nehézségével arányban állónak mérlegeléssel 210.000,- forint ügyvédi munkadíj megfizetését látta indokoltnak azzal, hogy a felperesi képviselő nem tartozik az ÁFA hatálya alá. A per tárgyára tekintettel eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdésének o) pontja alapján illetékmentes, ezért az illeték mértékéről és annak viseléséről a bíróságnak nem kellett rendelkezni.

Fővárosi Törvényszék 29.P.25.222/2016/31. Mindezek alapján a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A fellebbezés jogát a Pp. 233. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2017. június 22. dr. Kun Péter s. k. bíró