www.kozpont.ro
Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 14. szám // 2016. április 7–13. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j
„Vásárhely is lehet a változások városa”
3. old. //
TÁRSADALO M
3. old. //
Egyet mondanak, mást tesznek
V ÉLEM ÉN Y
A címbeli kijelentés természetesen az erdélyi magyar orvosképzés sorsára vonatkozik. Mindez annak kapcsán jut eszembe, hogy a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület két aktivistája újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdett, ezúttal Marosvásárhelyen. 8. old. //
HUMOR
Honnan tudod, hogy idén kissé korán jött a nyár?
A klímaváltozás és Marosvásárhely fenntartható fejlődése képezte a témáját annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Fókusz Öko Központ, a Marosszéki Közösségi Alapítvány, a Rhododendron és az unDAverde környezetvédelmi szervezetek rendeztek kedden a Köpeczi-Teleki Házban. A résztvevők arra keresték a választ: miképp lehetne zöldebb, élhetőbb hely Marosvásárhely. 4. old. //
TÁRSADALO M
Exminiszter építi az erdélyi El Caminót Négy püspök és Erdő Péter bíboros fogott öszsze, hogy az erdélyi El-Caminót támogassák. Az ezernégyszáz kilométeres zarándokutat dr. Szabó Tamás volt miniszter álmodta meg, az idén már maratont is szerveznek Ausztriából Csíksomlyóra. A projekt célja, hogy a Máriakegyhelyeket összekösse egy gyalogtúra keretében, és hogy spanyol nagytestvérét mind látogatottságban, mind világhírben utolérje.
10–11. old. //
A ritmikusan táncoló „aranyos” sportgimnasztikázó ó
S PO RT
A 16 éves marosvásárhelyi Ádámosi Klementina a marosvásárhelyi ritmikus sportgimnasztika legsikeresebb képviselője, aki négy éve a román válogatott tagja is. Klementina nemrég a Városi Gólyabálon is remekelt, ahol előkelő második helyezést ért el Balló Márk oldalán.
☻ A gyümölcsfákon nem rügyek és virágok jelentek meg, hanem egyből a gyümölcsök ☻ Vetéskor jobban izzadsz, mint nyáron aratáskor ☻ A Faragón fogott pontyok, amelyek máskor augusztusban szoktak szülni, április elején már terhesek ☻ Az Auchanban a dinnye nem import ☻ A nemrég érkezett gólyák továbbindulnak, mert azt hiszik, benézték az irányt, és még mindig Afrikában vannak 12. old. //
HAGYO M ÁN Y
Muzeális gyapjúfeldolgozó üzem Több száz éve foglalkoznak gyapjú feldolgozással Maros megyében. A mesterség egyik legrégibb emléke egy kis üzem, amit családi vállalkozásként működtet a Szilveszter család. Gépeik a viktoriánus kort idézik, ezeket maguk javítják, néhányat még a nagypapa épített az századforduló környékén. A klasszikus eljárásoknak és a gyapjú finom szövésének köszönhetően termékeik Japánba és Amerikába is eljutottak.
\ 2. \
| NAPTÁR |
KÁR KIHAGYNI
Mesejátékok az Ariel Színházban Az Óz, a csodák csodája című mesejátékra várják a gyermekeket április 7-én, csütörtökön és 8-án, pénteken délelőtt 9.30-kor és 11 órakor a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház székhelyén. 7-én, csütörtökön délután 6 órakor a 4 éven aluliaknak szóló Évszakok tekinthető meg az Ariel Stúdióban. Erre az előadásra helyet kell foglalni a 0740-566-454es telefonszámon. 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor A brémai muzsikusok tekinthető meg az Ariel Színház nagytermében.
Rendkívüli szimfonikus hangverseny Zenei évfordulók 2016 címmel rendkívüli szimfonikus hangversenyre kerül sor április 7-én, csütörtökön 19 órakor a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel a Moldova Köztársaságból érkező Mihail Agafita karmester, hegedűn Lokodi Károly, gordonkán a hollandiai Joachim Eijlander, zongorán László Cristina játszik. Műsoron: Rachmaninov-, Beethoven-, Dvoøak- művek. A koncertre a 25-ös számú bérletek érvényesek.
Felhívás pályázatra!
A Központ hetilap diák újságírókat keres! Ha szeretsz írni, és szeretnéd kipróbálni magad a szakmában, most megteheted! A pályázaton részt vehet bárki, aki Maros megyében középfokú vagy felsőoktatásban részesül. Hozzávetőlegesen háromezer leütés hosszúságú írásokat várunk „Drog” témakörben, riport műfajban. Az írásoknak meg kell felelnie a riport tartalmi és formai szabályainak és a terjedelmi előírásoknak, attól legfeljebb tíz százalékban térhet el a beadott pályamű. A legjobb írásokat publikáljuk és honoráljuk! Leadási határidő: április 30.
A riportokat a bodnarerika1@gmail.com e-mail címre várjuk.
Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X
Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Bodnár Erika Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András
| NÉVNAPOK
Slam poetry-est a G kávézóban Április 7-én, csütörtökön 20 órától a marosvásárhelyi G kávézóban slam poetry-est lesz. Ezúttal nem versenyt szerveznek. Jelentkezni lehet a slam poetry Marosvásárhely Facebook-oldalon vagy a helyszínen. A benevezők három perc alatt kell elmondják versbe foglalt gondolataikat.
Lengyel filmnapok Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi K’Arte Egyesület április 8–10. között lengyel filmnapokat szervez a marosvásárhelyi Művész moziban. A Cinepolska rendezvénysorozat keretében Brassó, Temesvár, Galac, Jászvásár, Nagyvárad és Kolozsvár után Marosvásárhelyre is elhozzák a nagyrészt igaz történeteket feldolgozó történelmi filmeket, amelyeket kortárs rendezők 2014ben forgattak. A vetítések 20 órától kezdődnek, jegyeket (5 lej) a Művész mozi pénztáránál lehet váltani. A filmeket román nyelven feliratozzák. Bővebb információ a www.culturapoloneza.ro honlapon. Állásbörze Április 14-én 9 órától a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal általános állásbörzét szervez Marosvásárhelyen a Mihai Eminescu Ifjúsági Központban, Szászrégenben az Ifjúsági Művelődési Házban, Dicsőszentmártonban a Vasile Milea utcában levő munkaponton, míg Segesváron a Korona Szállodában. Felkérik a vállalkozókat, hogy idejében küldjék el a megüresedett állásaikról szóló naprakész információkat, hogy ezeket kínálhassák az álláskeresőknek.
I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!
| Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:
0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro
Április 7. Április 8. Április 9. Április 10. Április 11. Április 12. Április 13.
| Herman, József, Ármin Dénes, Valter Erhard, Malvin, Vince Zsolt Leó, Szaniszló, Leona Gyula, Zénó, Szilárd Ida, Márton, Hermina
HOROSZKÓP
|
KOS: A héten, postán érkezett hírek örvendeztetik meg. Jókedvének most semmi sem szabhat határt, kitörő boldogsága másokra is azonnal átragad. Új ismerőseivel való kapcsolata több jót rejteget, mint gondolná. BIKA: Óvakodjon az esetleges előítéletektől, hiszen egy hosszútávú barátság van kibontakozóban, ami mindkét irányban jó előjeleket mutat. Lehetősége adódhat munkahelyének a megváltoztatására. IKREK: A héten egy fiatalabb rokonával gondjai lehetnek. Világítsa meg számára, hogy mi a rossz és mi a jó, hiszen sokat tanulhat öntől objektív szemlélete révén. A hét során ne fogadja egyből a bizalmába az életébe betoppanni akaró személyeket! RÁK: A héten vigyáznia kell értékeire, ugyanis könnyedén elhagyhat fontos dolgokat, vagy akár még csalás áldozata is lehet, amennyiben nem vigyáz. Itt az ideje, hogy kollegájával megbeszéljék tervezett közös befektetésüket, hiszen sok pénzt hozhat a közös vállalkozásuk. OROSZLÁN: A héten új ismerősök léphetnek be az életébe. Nem érti miért, de valószínűleg megdobogtatja a szívét az egyik személy. A bolygók hatásai jeleznek önnek némi anyagi nyereséget, vagy egy jól sikerült pénzügyi tranzakciót. SZŰZ: Egy távoli ismerőse egy küldeményével nagy segítségére lesz önnek. Ebben az időszakban könnyedén meglehet, hogy felettébb kritikusan nyilvánítja ki véleményét. Erős egyénisége most nem mindenkinek lesz szimpatikus. MÉRLEG: A hét során az átvonuló bolygók rengeteg energiával ruházzák fel önt. Többet is el tud végezni a tervezett feladatoknál. Még arra is jut ideje, hogy segítsen másoknak, hogy jó tanácsokkal támogassa az életük útját. SKORPIÓ: Az eheti bolygóállások felfokozhatják kinyilvánítási kedvét, így túlságosan is sokat megmutathat önmagából az embereknek. Legyen elővigyázatos, hogy ezt később nehogy ön ellen fordítsa valaki. NYILAS: Ennek a hétnek az átvonuló bolygóhatásai arra inspirálják, hogy szenteljen több időt önmagára, merüljön el mélyen a gondolataiba. Hagyja, hogy előtörjenek a belső energiái, és a jövőjét is alaposan gondolja át. BAK: Ezen a héten ügyeljen az öltözködésére, mert rengeteg fontos emberrel futhat össze. A bolygóállások arra figyelmeztetik, hogy ne tegyen könnyelmű ígéreteket, mert az nem jellemző önre. VÍZÖNTŐ: A hét során megúszhat kapitális hibákat az éleslátásával, a rögtönzött problémamegoldó készségével és a higgadtságával. Azonban is lehet, hogy sokáig emészti még magát majd a történteken. HALAK: Most minden vágya, hogy elvonultan magában legyen. Ha valóban ebből tudna erőt meríteni, nyugodtan mondja meg a családjának, mert önért bármit megtesznek, hiszen fontos nekik, szeretik önt. |
| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |
„Vásárhely is lehet a változások városa”
A klímaváltozás és Marosvásárhely fenntartható fejlődése képezte a témáját annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Fókusz Öko Központ, a Marosszéki Közösségi Alapítvány, a Rhododendron és az unDAverde környezetvédelmi szervezetek rendeztek kedden a Köpeczi-Teleki Házban. A résztvevők arra keresték a választ: miképp lehetne zöldebb, élhetőbb hely Marosvásárhely.
Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke elmondta, úgy véli, hogy a városok – Marosvásárhely is – a fogyasztói társadalom tipikus csapdájába estek, de át kell hidalni ezeket a problémákat, és a jelenlévő helyzethez kell alkalmazkodni. Szerinte a városvezetésnek nem a parkolóhelyek kialakítására kellene összpontosítania, hanem újabb zöldövezeteket, parkokat kellene létesítenie, szökőkutakat építtetnie, hogy csökkentsék a levegőszennyezést, a betonépületek között egyre elviselhetetlenebb hőséget. „Emellett tudatosan kell váltani a globalizációról a lokalizációra: utcai könyvespolcok létrehozásával, a városi környezetet úgy öszszekapcsolni a falusival, hogy a hipermarketek helyett a helyi termelőktől vásároljunk. Szerintem Vásárhely is lehet a változások városa” – jelentette ki Hajdú. A zöldövezet jótékony hatásai
A város lakosságát évek óta foglalkoztatják az egyre ritkuló zöldövezetek, a fakivágások, -csonkítások, a kerékpárutak hiánya, a gépkocsiparkolók kialakítása a parkok, játszóterek rovására. Szakács László, a Rhododendron Egyesület elnöke is erről beszélt, és kiemelte, hogy a zöldövezeteknek nem csak esztétikai, hanem egészségmegőrző szerepe is van a városokban. Az optimális zöldövezetarány urbánus közegben 50-60 négyzetméter/fő, ám Vásárhelyen csak 20 négyzetméter/fő zöldövezetet számoltak a hatóságok, de Szakács szkeptikus ezt illetően. „A zöldövezet a legolcsóbb, legegyszerűbb és leghatékonyabb út a tiszta levegőhöz, a klímaváltozás szabályozásához: a nyári hőmérséklet enyhítéséhez. Egy köbméter lomb tavasztól őszig 0.65 kg oxigént termel, 0.59 széndioxidot szív magába, 4,5 kilogramm port szűr meg és 47 liter vizet bocsát ki a légkörbe” – ismertette az adatokat. |
Csak kilenc fát kell kivágni a Vársétányon Ami Dorin Florea vársétányi favágásának szándékát illeti, Szakács szerint a meglévő 109-ből legtöbb kilencet kellene kivágni, viszont elismerte, hogy a többi fa is a száraz ágaktól való szakszerű tisztításra szorul. Gál Sándor, a Marosszéki Közösségi Alapítvány vezetője a kerékpáros forgalomról szólt előadásában. Statisztikai adatokra hivatkozva bizonyította, hogy Marosvásárhelyen, míg 2011-ben kilenc kerékpárost érintő balesetet tartottak nyilván, tavaly ezek száma negyven volt, az esetek felében a gépkocsivezető, a másik felében a kerékpározó volt a baleset okozója. Nyilvánosságra hozta azon felmérésük eredményét is, amelyet a tanintézmények diákjai körében készítettek, és az otthonról iskolába történő eljutást biztosító járműre kérdezett rá. „A felmérés következtetései azt mutatják, hogy a diákok nagyrésze a szüleivel, autóval jut el az iskolába, és az is szembetűnő, hogy elenyésző százalékuk választja a kerékpárt közlekedési eszközként. Az utóbbi mellőzését leginkább azzal indokolták, hogy nem érzik biztonságban magukat a városi forgalomban” – összegzett Gál. Klaus Birthler építészmérnök, az UnDa Verde Egyesület tagja öt aspektusra hívta fel a figyelmet, amely a klímaváltozást kezeli: olyan felületek létrehozása, amely vízmegtartó képességgel rendelkezik: a zöldövezetek, parkok előnyben részesítése a beton és piskótakő ellenében, a má-
sik a fák lombfelületének növelése, a harmadik a természeti kincsek felhasználása, valamint a városszéli terjeszkedés szabályozása, végül pedig olyan környezettudatos épületek tervezése, amelynek a fenntartási költsége a nullához közelít.
Soós: Nem leszek tanácsos Florea mellett!
A konferencián civil szervezetek mellett jelen volt Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója, Soós Zoltán polgármesterjelölt, illetve Peti András alpolgármester is. Soós Zoltán erős jelzőkkel illette a jelenlegi városvezetést és a városvezetőt, és fájlalta, hogy tanácsosként sem tudta érdemben a lakosok érdekeit szolgálni Dorin Florea kerékkötései miatt. „A városvezető mindig talál egy félig legális megoldást a zöldövezet kiirtásához. A szakembereket eltávolította a szakbizottságokból, és bólogató Jánosokkal vette körül magát. Változás kell, ehhez jómagam is hozzájárulok, hisz nem akarok tanácsos lenni a Florea által vezetett önkormányzatban” – szögezte le Soós. Peti szerint árnyaltabb a helyzet, és minden nehézség ellenére történtek apró, de pozitív előrelépések: például a civil szférát sikerült bevonni a döntéshozó bizottságokba. Az alpolgármester továbbra is a nem kormányzati szervezetek támogatását és szerepvállalását kéri. A tömegközlekedés a lakosok 80%-ának ingyenes
Csegzi Sándor a hivatalt
/ 3. /
MONDOM A MAGUNKÉT |
Egyet mondanak, mást tesznek A címbeli kijelentés természetesen az erdélyi magyar orvosképzés sorsára vonatkozik. Mindez annak kapcsán jut eszembe, hogy a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület két Szentgyörgyi László aktivistája újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdett, ezúttal Marosvásárhelyen. Miután két héttel korábban dr. Ádám Valerián és Kürti Jenő Bukarestben, a közoktatási minisztérium épülete előtt tüntetett, ország-világ tudomására hozva, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – megtagadja az önálló magyar tanszék felállítását, megszegve ezáltal a törvényeket. Ádám Valerián tájékoztatása szerint a bukaresti akció legjelentősebb mozzanataként a szaktárcánál fogadták a tüntetőket, s megerősítették, hogy részükről semmi akadálya az önálló magyar tagozat megalakításának. Jelezték, hogy a magyar oktatóknak joguk van saját szabályzatot, oktatási programot kidolgozni, azt a minisztériumba előterjeszteni, amit a szaktárca jóváhagyása után kell az egyetem szenátusa elé vinni, hogy belefoglalják az intézmény szervezési és működési szabályzatába. A kérdés: mit lép erre az egyetem szenátusa? Gyaníthatóan újra a hamisan értelmezett egyetemi autonómiára hivatkozik majd, s leszavazza az előterjesztést. Tisztára a 22-es csapdája. A történet kapcsán annyi világos, hogy a civilek – akárcsak a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) a vásárhelyi kétnyelvűségért folytatott harcban – ezúttal is a szakma és a politikum előtt járnak. És még valami: a RMOGYKE érdeme, hogy a magyar nyelvű orvosképzés problémáját folyamatosan napirenden tartja. Ádám Valeriánt pedig lehet ellenszenvesnek, megosztó személyiségnek tartani, de azt el kell ismerni, hogy az ügy legelszántabb harcosának mutatkozott. A „szakma” – a magyar tanári kar – részéről már nem tapasztalhattuk ezt az elszántságot. Sokan vannak az orvosprofesszorok között, akik szóban ugyan elkötelezték magukat a magyar nyelvű orvosképzés mellett, a tetteik, pontosabban: azok hiánya azonban, mintha nem ezt bizonyítanák. A politikum hozzáállása a legkétségbeejtőbb. Különösen az RMDSZ hivatalban levő legfőbb oktatáspolitikusának, Király András államtitkárnak tájba simuló, görcsösen konfliktuskerülő, passzív magatartása. A két héttel korábbi bukaresti akció során arra sem méltóztatott, hogy szóba álljon a tüntetőkkel. Mit mondjak? Ilyen érdekvédőkkel nem sokra megyünk. ért támadásokat védte ki, és felvázolta, hogy az elmúlt időben történtek fejlesztések és nagyobb volumenű beruházások is: a lakónegyedi piacok korszerűsítése, a Somostető felújítása, az állatkert és a Víkend szabadidős központ fejlesztése, ugyanakkor számos játszóteret is létrehoztak. „Rengeteg kritika éri a vásárhelyi tömegközlekedést, de sokan el szeretnek feledkezni arról, hogy a lakosok 80%-a – diákok, nyugdíjasok, egyetemisták, veteránok stb. – ingyen használja
azt” – világította meg az érem másik oldalát Csegzi. A konferencián nem születtek látványos eredmények, ám elindult egyfajta párbeszéd a környezetvédő civil szervezetek és a város elöljárói között. A jelenlévők elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért a kormányzati, döntéshozói jogkörrel rendelkező környezetvédelmi szervezetek nem tartották fontosnak a közvitát, és nem képviseltették magukat az eseményen. Pál Piroska
Központ hetilap |2016/14 | április 7–13. |
\ 4. \
| TÁRSADALO M |
Exminiszter építi az erdélyi El Caminót
A szervezők célja, hogy egy homogén, szolgáltatásokat nyújtó zarándokszállás-rendszert alakítsanak ki, ami ide is tízezreket vonzana.
Alig akad olyan ember Európában, aki ne hallott volna már a Santiago de Compostelaba tartó útról, az El Caminóról. Az évente több ezer turistát és zarándokot vonzó útvonalat eredetileg Szent Jakab tette meg, azóta a vallási jelentőség spirituális tartalommal is bővült, sokan pedig egyszerűen sportolási céllal indulnak neki a nagyjából egyhónapos túrának.
Dr. Szabó Tamás, az egykori MDF alapító tagja, volt miniszter úgy döntött, hogy társaival felépíti a világhírű zarándokút kelet-európai verzióját. Az Ausztriából induló, Magyarországon át Csíksomlyóig tartó út mintegy ezernégyszáz kilométer, és a Mária-kegyhelyeket köti össze és Marosvásárhelyt is érinti. – Ezt a projektet a Jóisten nekem adta – mesélte lapunknak a ma már üzletemberként tevékenykedő Szabó Tamás. – A falumból, Balatonalmádiból gyalogoltunk Sümegre, amikor megszületett a Mária Út álma, hogy kössük össze Mariazellt Csíksomlyóval Budapesten keresztül, és legyen ez egy olyan hálózat, amit kerékpárral és gyalogosan is meg lehet tenni. Elkezdtem hozzá bolondokat keresni, és a világ legtermészetesebb módján összeállt egy tucatnyi ember, akikkel elkezdtünk dolgozni, munkazarándoklatokat csinálni, majd egyesületet alapítottunk.
Biznisz
– Kedden körülbelül húszfős társaság indult Budapestről és egy másik Máriapócsról, van, aki már kilencedszer teszi meg a távot. A húszas létszám azért korlát, mert egyes településeken ennyi a szálláslehetőségek száma. Lehetne nagyobb számban is zarándokolni, de
a helységek nincsenek felkészülve erre. A távot szakaszokra bontva teszik meg, ami azt jelenti, hogy van olyan nap, amikor negyven, van, amikor huszonöt kilométert haladnak – számolt be a jelenlegi helyzetről az egyesület elnöke, akitől megtudtuk, hogy a szálláshelyeket egy-egy parókia, unitárius közösségek, iskolák, kereskedelmi szálláshelyek biztosítják. A szervezők célja, hogy egy homogén, szolgáltatásokat nyújtó zarándokszállás-rendszert alakítsanak ki, ami ide is tízezreket vonzana. Ez pozitív hatással lenne a térség turisztikai helyzetére, gazdaságilag is erősödnének a partneri települések, azzal a nem elhanyagolható ténnyel együtt, hogy a kezdeményezés természetéből fakadóan nem károsítja a környezetet, hisz gyalogos és kerékpáros turistákat vonz. Maraton projekt
– Missziós programnak indult az egész, abból a tapasztalatból fakadóan, hogy ha elindulunk zarándokolni, és eljutunk ilyen célpontokhoz, az megérint minket, egy kicsit átalakulunk, talán közelebb kerülünk Istenhez. Időközben viszont rájöttünk arra, hogy az emberek a fontosak, hisz a hit hirdetésének az a lényege hogy minél többen jöjjenek, és lássák mi is
működik itt. Nekem az a célom, hogy a Mária Út mint Közép-Kelet Európa zarándokútja az egész világ számára vonzó célpont, tevékenység legyen. Idén egy új rendezvénnyel próbáljuk meg idecsalogatni az embereket, megrendezzük az első Mária Maratont. Mariazellből júliusban elindul egy ultramaratonistákból és a túrakerékpárosokból álló csoport, akik lefutják és letekerik a mintegy ezernégyszáz kilométert. Hogy ne csak néhány futóbolond ügye legyen a maraton, kérjük, hogy a helyiek, akár óvodások, iskolások is vegyenek részt benne, így társadalmasítjuk az eseményt. Hiába van csodás Kolozsvárunk vagy sóbánya Parajdon, nem annyira nagyszabású, hogy New Yorkból is látható legyen. Egy ekkora maratont és egy ilyen zarándokutat viszont észre lehet venni, ez a világ profi maratonistáinak is nagy szám lehet. Valamint minden évben megcsináljuk az 1Úton programot, ami ugyanezen az útvonalon működik, és egyidőben tartott egynapos zarándoklatokból áll. Ehhez mindig a helyieket
Hiába van csodás Kolozsvárunk, vagy sóbánya Parajdon, nem annyira nagyszabású, hogy New Yorkból is látható legyen.
hívjuk meg, tavaly és tavalyelőtt húsz-húszezer ember kapcsolódott be, köztük erdélyiek is. Járt utat járatlanért…
A Mária Út megálmodói arra törekedtek, hogy a meglévő turistautakat használják fel, ha egyébként a logikába beleillik. Így Magyarországon a Kék Túra vonalával fonódik sok ponton, ám mivel a logikája más, ezért bizonyos területeken új szakaszokat járnak be a túrázók. A fővonalon mindenhol lila m betű jelzi a Mária Út gerincét alkotó Mariazell-Csíksomlyó fővonalat. – Nekünk mindent fel kell kínálni, a zarándok pedig majd dönt, hogy merre akar menni – mondta dr. Szabó Tamás. – Az infót biztosítani kell az alternatív lehetőségekről, amiket külön színnel jelöltünk. A kezdetektől kerékpáros zarándokútban is gondolkoztunk, ezért eleve lehetnek eltérések, például a Hargitán is vannak olyan helyek, ahol el kellett választanunk a gyalogos és a kerékpáros útvonalat egymástól. Ahogy az El Caminónak a Szent Jakab kagyló és a sárga nyíl, úgy nekünk a lila m a jelünk, ami információ és az arculat része is egyben. Múlt és jövő
A Mária Út eredete és múltja a célpont maga Csík| Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
somlyó. A magyar kultúrában más, zarándoklatokhoz köthető elemek is fellelhetők, például a jeruzsálemi zarándokút, amit maga Szent István alapított, és a magyar búcsújárás is ugyanennek a hagyománynak a része. Ennek az útnak mindössze egy szándéka van ezekkel a helyekkel és hagyományokkal, hogy összekösse őket. – Parlamenti képviselő voltam két cikluson keresztül, az Antallkormány minisztere és államtitkára is, ’98-ban azonban kiszálltam a politikából, mert torkig lettem vele – magyarázta dr. Szabó Tamás. – A közgazdászi munkámon kívül ezek a missziós ügyek foglalkoztatnak. A politikába is az a naivitás vitte be az embereket a kilencvenes években, hogy a világot jobbá lehet tenni, és én most ebben a projektben leltem meg ennek a lehetőségét. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy maga Erdő Péter bíboros a Mária Út fővédnöke, akinél meg is állnak a zarándokok és a magánkápolnájában áldja meg őket mielőtt tovább indulnának. A Mária Maraton fölött négy püspök védnökösködik, Fabiny Tamás evangélikus, Steinbach József református és Székely János római katolikus püspök, valamint Kocsis Fülöp görög katolikus metropolita, ami példaértékű és sosem látott összefogás az egyházi méltóságok részéről. Bodnár Erika |
| TÁRSADALO M |
/ 5. / Fotó: Gligor László Róbert
Védett vadvirágok után szaglásztunk a Nyárádmentén
A Nyárádmente egyik szívet-lelket gyönyörködtető látványossága koratavasszal a több ritka vagy veszélyeztetett, védettség alatt álló vadvirágfajtától színes rét. A Felső-Nyárádmentén és a Bekecs környékén terjedelmes tőzikemezők jelzik a tavasz közeledtét, majd a lankásabb vidékeken megjelenik a csillagos nárcisz, a szibériai írisz, a mocsári nőszirom, a leánykökörcsin, az agárkosbor és az igen ritka kockásliliom. Mai lapszámunkban mi is a Felső-Nyárádmentére látogatunk védett vadvirágok után kutatni. Tavaszi tőzike
Fotó: Nemes Gyula
A 2016. év vadvirága a kockásliliom
gyományok és szokások. A hagyományos porták, a faragott székelykapuk, a mohos síremlékek és fejfák szintén
Fotó: Gligor László Róbert
A Nyárádmentére látogatni maradandó élményt jelenthet bárkinek, akit vonz a székely-magyar történelem, a néprajz vagy a természet nyújtotta szépségek. A műemlékszámba menő több évszázados templomok (Székelyhodos, Nyárádszentmárton, Mikháza, Nyárádszentlászló stb.) a múltról mesélnek. A néprajzi és falumúzeumok úgyszintén, akárcsak a mai napig éltetett népi ha-
Kockásliliom a búzaházi határban
a látványosságok sorát gyarapítják. Turisták sokaságát vonzza manapság a rendezvények, falunapok, események rengetege. Elég, ha csak a vármezői hőlégballon parádéra, a mikházi csűrszínházi napokra vagy a jobbágyfalvi Só útjára gondolunk. De sok érdeklődőt maga a természet és ennek csodái indítanak arra, hogy túrázzanak a környéken. Mai lapszámunkban mi is ismertetünk néhány helyi védettségnek is örvendő kora tavaszi virágot, amellyel nagy a valószínűsége, hogy találkozik a természetjáró ember.
Latin-amerikai történet José Luíz Carrascót, egy kocsmai politikai vitában való állítólagos részvétele miatt, egy hajnalon elhurcolták otthonából a hírhedt diktátor, Ramón Fragoso politikai rendőrségének pribékjei. Miután a legválogatottabb módszerekkel sem sikerült terhelő vallomást kicsikarniuk belőle, szabadon engedték a különben ártatlan embert. De a fogdában és a vallatás során átélt borzalmak, mint nem egy szélsőséges élethelyzetbe sodródott kisembert, José Luíz Carrascót is végzetes elhatározásra késztették. Végezni a gyűlölt diktátorral! - így állva bosszút nemcsak a maga, hanem a mások által elszenvedett mérhetetlen sérelmeken is. Szabadulása után - bár látszatra ugyanaz maradt, aki annak előtte is volt: José Luíz Carrasco zöldségárus-kiskereskedő - minden egyes pillanatát a bosszúvágy jegyében élte. Töprengett, terve-
|
zett, készült - és az első kedvező alkalommal cselekedett. Terve, majd annak gyakorlatba ültetése minden egyes mozzanatát a szakmai járatlanságból fakadó váratlanság, a meglepetés jellemezte. Magyarán: semmi köze sem volt a rutinhoz.
KRÓNIKA
Ez vezette félre a nyomozókat, ennek köszönhetően sikerült a nagy zűrzavart és a hatóságok pillanatnyi tanácstalanságát kihasználva, a tett színhelyéről kereket oldania. Félnapi őrült autózás után, késő este maga mögött hagyta a határátkelőt és a viszonylagos biztonságérzet tudatában normális sebességre kapcsolt, majd elfordította az autórádió indítógombját. Épp akkor közölték a döbbenetes hírt, miszerint a még tisztázatlan körülmények között merénylet áldozatául esett Ramón Fragoso
valójában nem is Ramón Fragoso volt, aki szívszélhűdésben halt meg, még Carrasco szabadon bocsátása után néhány héttel, hanem annak hasonmása, egy jelentéktelen csendőrezredes, akit a diktátor közvetlen környezetéhez tartozó körök, hatalmuk és befolyásuk megőrzése érdekében kényszerítettek a megüresedett szerep vállalására. Másnap hajnalban, a határtól nem messze, egy kiszáradt folyómederbe zuhant és ott pillanatok alatt leégett személygépkocsi roncsait emelték ki a szomszédos állam hatóságainak emberei. A törvényszéki orvos jelentése szerint a gépkocsivezető azonnal belehalt sérüléseibe. „A baleset okait és körülményeit a rendőrség vizsgálja” - állt a helyi lapban a balesetről közzétett szűkszavú hírben. Szentgyörgyi László
Szibériai nőszirom Búzaházán
A kockásliliom Európában észak felé Norvégiáig, kelet felé a Kaukázus hegyláncáig terjed el. Romániában és Ukrajnában sebezhető, Magyarországon és Svájcban veszélyeztetett, Szlovákiában kritikusan veszélyeztetett, míg Csehországban és Belgiumban kihalt státusban szerepel. A Magyar Természettudományi Múzeum kuratóriuma által indított szavazás végeredményeként a kockásliliom az Év vadvirága lett 2016-ban. Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű területe, amelyen nagyszámban virágzik a kockásliliom a nyárádmenti Búzaházán található. A több évszázados, hagyományos gazdálkodásnak köszönhetően, a mintegy 40 hektárnyi területen tavasszal a helyiek által kockás tulipánként is ismert liliomon kívül nyílik a kék és a sárga szibériai nőszirom és a tavaszi tőzike is. A terület helyi védettséget élvez. A csillagos nárcisz Erdély területén több helyen megtalálható. Egy 1979-ben született nemzetközi megállapodás szerint a csillagos nárcisz védett fajnak számít, gyűjtése, árusítása tilos. Erdélyben Brassó, Szeben, Temes, Máramaros és Hunyad megyékben természetvédelmi területeken él. A dísznövényként termesztett fehér nárciszhoz hasonló csillagos nárcisz Búzaháza határában is előfordul. Jellegzetes felső-nyárádmenti vadvirág a tavaszi tőzike
A kora tavasszal nyíló tavaszi tőzike virága a hóvirágéhoz hasonló, de annál nagyobb és hat egyforma nagy lepellevele van. A halvány krémszínű lepellevelek csúcsát egy-egy sárgás vagy zöldes folt díszíti. Fiatal gyertyán és bükk erdők szélén, nedvesebb helyeken él, március-áprilisban virágzik. A búza-
házi határban is honos, jellegzetes felső-nyárádmenti növény, védett és veszélyeztetett faj. A réti kardvirág hagymagumós, szálas levelű évelő növény, görbült csövű piros vagy liláspiros virággal. Egy oldalra néző fürtös virágzata ágatlan, karcsú szárának a felső részén található. Levelei kard alakúak. A búzaházi kaszálóréteken június-augusztus folyamán megcsodálható. 2004-től a kockásliliom, a szibériai nőszirom és a tavaszi tőzike helyi védettség alatt áll
Megemlítjük még az agárkosbort, a szibériai nőszirmot, és a leánykökörcsint, amelyek Nyárádszereda határában fordulnak nagyobb számban elő. A Fókusz Öko Központ kezdeményezésére Csíkfalva önkormányzata helyi védettség alá helyezte a község határában élő előbb említett vadvirágok közül a kockásliliomot, a szibériai nőszirmot és a tavaszi tőzikét. Hogy tulajdonképpen mit is jelent ez, arra Balogh Istvántól, Csíkfalva község polgármesterétől kaptunk választ: „2004-ben egy önkormányzati képviselőtestületi határozattal helyeztük helyi védettség alá az említett vadvirágokat. A növények országos védelem alatt is állnak, nem szabad azokat gyökerestől kiásni, árusítani. A helyi védettség tulajdonképpen egy megjelölés. A vadvirágok élőhelyén információs táblákat állítottunk fel, amelyek jelzik, hogy ezek természeti és erkölcsi értéket képviselnek a térség számára. A területek viszont továbbra is a helyi gazdák tulajdonában vannak, akik kaszálják, legeltetik a határ ezen részeit is. A többi nyárádmenti önkormányzattal karöltve azon dolgozunk, hogy térségünket turisztikai szempontból egyre vonzóbbá tegyük. Úgy gondoljuk, hogy a Nyárádmente egyik kínálatát képezhetik a jövőben a vadvirágos rétek” ¬– mondta lapunknak Balogh István polgármester. Nemes Gyula
Központ hetilap |2016/14 | április 7–13. |
A kastély melletti Szent György templom \ 6. \
| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |
(második, befejező rész)
Emlékeztető: a gótikus stílusú, XIII-XIV. század fordulóján épült református templom II. Erzsébet angol királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a nyughelye. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey-család kriptája is. Ezen a héten – befejezésül – még erről a templomról írunk lapunk olvasóinak.
Az „ódon” templom
A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán. A középkori templom a község központjában áll, és amint azt már említettük, ott épült a Rhédey család kastélya is. A két épület ide vonzotta a művelődés otthonait is, az iskolát, a kultúrházat és a kereskedelmi létesítményeket is. A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat banálist, 1334ben pedig két régi banálist fizetett a tized fejében. A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba. Az orgonák
Bartos Miklósnak és Döme Lászlónak tudomása van arról, hogy a templomnak az első orgonája, mely hat változatú volt 1804-ben készült gróf Rhédey Mihály adományából. Ezt az egyház megfestette és megaranyoztatta (ára ötszáz r. f. volt). Az új orgonát 1927-ben Einschauk Károly brassói orgonagyáros készítette 170 ezer lejért. 1928 januárjában a presbitérium felkéri Schuster Frigyes helybeli orgonaés zongorakészítőt – aki különben zenekonzervatóriumot végzett –, hogy az új orgonát minden tekintetben vizsgálja át. A szakértő elismerő véleményt nyilvánított az új orgonáról. A kép megóvásáról az egyház gondoskodott
A szentély belsejében freskótöredékek láthatók. Debreczeni László restaurátor
beszámolójában elmondja, hogy két egymásra festett freskóréteget talált. Az alsó réteg a templom építésével egy időben készült, míg a második réteget nem a vakolatra, hanem primitív módon, meszelt felületre festették. Az első réteg nyomait az ablakok hajlatában, a második réteget a délkeleti ablak falazatán találta. A szentély külső falán, hasonló módon festett kép maradványa került elő, amelyen egy szent ábrázolása látható. Ennek a képnek a megóvásáról az egyház gondoskodott. Az Istenháza főjavítása
A templom főjavítása 1935. július 14-én kezdődött abból az összegből, melyet „őfelsége Victoria Mary, angol királyné nagyanyja emléke iránti kegyeletből lelkipásztorunk, Fülöp Ferenc alázatos kérésére ajándékozott…”. A kétszáz angol font lejértéke 126 ezer lej volt, mely mellé hárult gróf Bethlen György egyházkerületi főgondnok úr 100 ezer lejes gyűjtése, nemkülönben az egyházközség tagjaitól önkéntes adományokból begyűlt 15 ezer lejnyi összeg és a körülbelül 120 ezer lejt érő közmunka, amelyeket az egyházközség hívei saját jó szándékukból adtak. Írásos dokumentumból: „A torony-fedés a régi, megrongálódott pléh fedél helyett felvállaltatott Simó Béla székelyudvarhelyi bádogos mester által 1936. április 14-én 34.500, azaz harmincnégyezer-ötszáz lejért és bevégeztetett 1936. május tizenkettedikén”. A torony szerkezete változatlan marad
Szintén a fent említett szerzők, az Erdőszentgyörgy című munkájukban írnak arról, hogy a torony szerkezete megmaradt abban a formában, ahogy az 1873-ban készült, míg a templomnak a
| Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
külseje változott annyiban, hogy a hajó három ablaka helyett, amely ugyanolyan volt, mint a szentély három ablaka, kőbélelés nélküli, modern hármas ablakok kerültek. A régi téglapárkány helyébe kieresztett fedél jött. Az okiratokból: „…egyebekben régi formáját megtartva teljesen újjáépíttetett a fedélszerkezet Ambrus Márton parajdi ácsmester által, úgyszintén a mennyezet is, amelyet Kovács Mózes felsősófalvi ács, Berecki Mihály erdőszentgyörgyi ács készítettek, míg a díszfestést végezte Debreceni László egyházkerületi templomszakértő, segédkezvén neki Hegedűs Péter erdőszentgyörgyi egyháztag és Kacsó Károly asztalos felesége. A régi, rozoga padok helyébe teljesen új padokat készített, nemkülönben ajtókat és ablakokat, Kacsó Károly felsősófalvi asztalosmester. A kőműves munkálatokat Tar József erdőszentgyörgyi kőműves végezte. A régi téglapadozat helyébe új deszkapadozatot fektetett le Mátyás András és Joó János segítségével, Sövér Mihály erdőszentgyörgyi ács. Az összes javítási munkálatok tervezője, vezetője és ellenőrzője Debreceni László egyházkerületi templomszakértő volt…” (PJK). A romos állapotban lévő sekrestyét lebontják
Kiemelten fontos tudni azt, hogy az 1935. évi helyreállítási munkálatok alkalmával a szentély északi, külső oldalán még látszottak a templomhoz tartozó hajdani sekrestyefalak. A Demján László építész által a szerkesztőségünkbe
eljuttatott dokumentációkban olvasható, hogy a fenti információ szerint feltételezhető, hogy a romos állapotban lévő sekrestyét a reformátusok bontották le, és a szentély és sekrestye közötti ajtót befalazták. Amit a templom harangjairól tudni kell
A templom harangjairól Nagy József lelkész 1903ban készült feljegyzésében írja, hogy a toronyban két harang van. A kisebbik harang hoszszúkás alakja a régiségére vall, valamint az is, hogy a használatban a régi járásán az ütő a harangot két oldalt elkoptatván más oldalra fordíttatott az ütő járása. Ez a harang kezdetben felirat nélkül volt, de jelenleg a fél karimájára ez van vésve: „Erdőszentgyörgy megyéje 1669-ben”- a szakvéleményezés szerint azonban ez a felirat csak későbbi kontárkodás műve. A nagyharang körirata: „Ezen harangot 1797. május 26-án öntette az erdőszentgyörgyi anyaeklésia Isten dicsőségére, szent czéljában segíttetvén két főméltóságos tagjai álltal u.m. Méltóságos Gróf Bethlen Krisztina asszony és Méltóségos Gróf Iklári Bethlen Zsuzsanna asszonyok ő nagyságok által, öntette segesvári Baumgartner János”. Ez a harang hat mázsás. 1849-ben a presbitériumhoz érkezik egy felhívás, hogy a nélkülözhető harangot adják át ágyúnak, vagy adakozzanak az eklézsia kasszájából. Az eklézsia a második javaslatot fogadta el, és ágyúöntésre kiutalt negyven pengő forintot.
A harangoknak nyoma vész… Az első világháború idején az 1916. évi meneküléskor, „…szeptember hó elején főispáni rendeletre az itthon maradt néhány emberrel levétettek a Harangok elásás végett, de Kis György községi jegyző önakaratából a katonai parancsnokkal vasútra tétette mindkét harangot, s később a csepelszigeti ágyúöntődéhez vitettek, s itt nyomuk veszett…” – tudósít egy utólagos bejegyzés az 1903as Nagy József-féle jegyzetben. A templom régi-új harangjai
Ugyancsak az Erdőszentgyörgy című könyv szerzői tudnak arról, hogy a későbbiekben gyűjtést rendeznek a faluban a harangok felújítására, ugyanis létezett két kisebb harang és egy nagyobb (120 kg-os), amelyet Bukarestben öntöttek. A gyűjtést a nőszövetség szervezi. Schuller Rudolf nagybirtokos felajánl 5 ezer lejt, és javasolják, hogy kérjék a volt patrónus, B. Inczédy Ádám hozzájárulását is. Klein Oszkár kudzsiri harangöntő ajánlata, hogy az anyag összetétele hetvennyolc százalék vörösréz és huszonkét százalék baunkocin legyen, a harangokat kilogrammonként százötvennégy lejért készíti és harminc év garanciát vállal. Ajánlja, hogy egy hatszázötven kilogrammos „g” és egy háromszázötven kilogrammos „b” hangú harangot vásároljanak. A meglévő két kisebb, jobb minőségű harangot kilogrammonként nyolcvan lejben fogja átvenni. Kaunitz nagyszebeni vállal|
| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |
kozó ajánlata kevéssel drágább volt, így a presbitérium a Klein-féle ajánlatot fogadta el. Sajnos e két értékes harang sem maradt meg: a második világháború áldozatául esett mindkettő. 1958-ban újabb harangok kerülnek a toronyba, melyek közül a nagyot Nagybányán, a kis harangot pedig egy bukaresti vállalat önti. A harangfeliratok
A kisebbiken az alábbi felirat olvasható: „Isten dicsőségére öntette a hívek önkéntes adakozásából az erdőszentgyörgyi református egyház”. A nagyobbik felirata: „Vajha ma hallanátok az ő szavát, ne keményítsétek meg a ti szíveteket. Solt 95, 7-8 Isten iránti szeretetből anyaszentegyházunkhoz való hűsége jeléül adományozta, ezt a harangot Erdőszentgyörgy hívő református népe”. Megjegyzendő, hogy a harangon megtalálható az 1577-es évszám, amely – feltehetően – a református vallás erdőszentgyörgyi vélt kezdetére utal. A toronyóra, és amit még tudni kell
A toronyórát 1873-1874ben készítette a nyárádszeredai Magyarosi Sándor háromszáz forintért. 1932. májusában a presbitérium szerződést kötött Kállai János ifj. és Csöbi Victor ifj. erdőszentgyörgyi lakosokkal a toronyóra teljes rendbehozatalára százötven véka kukorica ellenében. A templom és az oszlopok külső falait 1796-ban javították harmincöt rénus fo-
|
rintért, majd újból 1836ban. 1873-1874-ben nagyobbították és pléheztették a tornyot. A templomkerítést 1851ben készítették, 1964-ben a kőkerítést levakolták. 2002 őszén ez leomlott, 2004-ben újjáépítették. A munkálat 700 millió lejbe került. 1972-ben került sor a templombelső és külső javításra, valamint a bútorzat lefestésére. Egy újabb általános javítás 2001-ben volt (képeink a jelenlegi állapotot tükrözik).
/ 7. /
kező felírással: „készítette Úr asztalára B. Wesselényi Kata 1776” - 1826-ban Rhédey Claudia konfirmálásakor adományoztak a szülők egy ezüst kelyhet a következő felirattal: „A hálaadásnak poharát veszem és az én fogadásaimat, megadom az úrnak, az ő népe előtt, Solt CXVI 13, 14.
Gróf Rhédey László és B. Intczédi Ágnes készíttette ezen poharat az erdőszentgyörgyi református Eclétsia számára, midőn Claudia, kedves leányok legelébb élt volna Úri szent vacsorával 1826. május 14-én” - 1909 – ezüst kehely - 1935 – két darab ezüst tányér.
Összeállította: Nagy-Bodó Tibor Régi és mai képek: Szász Attila
A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációért külön köszönet Demján László építésznek és Keresztes Pál mérnöknek.
A templom birtokában lévő évszázados tárgyi emlékek
„1643-ban Rhédey Jánosné Kornis Margit harmincöt forinton csináltatott egy másfél girás, merőben aranyos ezüstkelyhet; két forint 35 dénáron egy éjteles ónkannát az Úr asztalára, s ezek mellett adott egy kivarrott aranyos skófiumos gyolcsabroszt és a kehelyhez egy aranyos keszkenőt, amelyet az erdőszentgyörgyi református egyháznak ajándékozott. Ugyanez az egyház kevéssel utóbb Lázár Györgynétől is kapott egy skófiumal, kivart gyolcsabroszt, Haller Gábortól egy szép, sohos rostos vékony abroszt.” - 1647-ben Rhédey Jánosné adománya egy majolika kanna, egy ón tányér és egy ón kanna - 1771 – ezüst kanna - 1776-ban az erdőszentgyörgyi református eklézsiának ajándékozott gróf és udvari kancellárius egy-két szélből álló és sárga, kék, zöld, veres és fekete selyemmel gazdagon kivarrt Úrasztalára való abroszt a követ-
Központ hetilap |2016/14 | április 7–13. ||
\ 8. \
Hírcsárda
Honnan tudod, hogy idén kissé korán jött a nyár?
☻ A gyümölcsfákon nem rügyek és virágok jelentek meg, hanem egyből a gyümölcsök ☻ Vetéskor jobban izzadsz, mint nyáron aratáskor ☻ A Faragón fogott pontyok, amelyek máskor augusztusban szoktak szülni, április elején már terhesek ☻ Az Auchanban a dinnye nem import ☻ A nemrég érkezett gólyák továbbindulnak, mert azt hiszik, benézték az irányt, és még mindig Afrikában vannak ☻ Mire elülteted a harmadik paprikapalántát a kiskertben, az elsőn már meg is érett két paprika ☻ A Pestről elindult, Csíksomlyóra tartó zarándokok aligha fognak célba érni pünkösdre, mivel a kánikula miatt napi másfél-két kilométert tesznek meg ☻ És végül: rájössz, hogy az idei tényleg szökőév – január, február, március, július! Molnár Tibor
☻ Faültetés. Mint köztudott, a múlt csütörtöki képviselő-testületi ülés elején az RMDSZ-tanácsosok testületileg felpattantak, kivonultak a teremből, és ásót-kapát ragadva a nagyharang árnyékában, Soós Zoltán főkertész, izé, polgármesterjelölt vezetésével elhaladtak a Budaiba fát ültetni. Annyira megtetszett nekik az öltönyös kapirgálás a friss levegőn, hogy elhatározták: amikor szép az idő, ezután is inkább az outdoor tevékenységeket preferálják majd az uncsi és steril tanácskozások helyett, mint például a város tulajdonában lévő romos épületek tatarozása, virágágyás-locsolás, utcaseprés, az állatkerti elefántketrec kiganézása, az utcai szemeteskukák kiürítése, kóbor ebek befogása satöbbi. Eldöntötték azt is, hogy munkanapokon nem zsúfolt főtéri kajáldákba járnak ebédelni, ahogy eddig, hanem felmennek a Német-kalaphoz bográ-
A hétvégén a Somostető volt a marosvásárhelyiek kedvenc kikapcsolódási helye A marosvásárhelyi Somostető zsúfolásig tele volt ezen a hétvégén. Csak vasárnap több mint 5000-en látogattak ki az Állatkertbe. Marosvásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, dr. Dorin Florea is ott volt a Somostetőn, ahol elmondta, hogy a játszóterek és kikapcsolódási helyek kialakítási munkálatai a végéhez közelednek, és, hogy ebben az idényben nagyon sok látogatóra számítanak. „A Somostető övezetét úgy alakítjuk ki, hogy mindenkinek megfeleljen, úgy a gyerekek, mint a szülők, nagyszülők számára. Ügy döntöttünk hogy kibővítjük a kikapcsolódási övezetet, hogy a füvőn is lehessen ülni, a sétálásra vágyók számára pedig sétálóösvényeket és kocogópályákat alakítottunk ki az erdőben. A kisvonat új, és azt szeretném, hogy néhány napon belül minden részlettel elkészüljünk, hogy a gyerekek örülhessenek neki. A Somostetőre vezető útat egészen az Állatkertig leaszfaltoztuk, hogy a görkorcsolya- és a sétakedvelők kényelmesebben érezhessék magukat. A Somostető sokak számára egy kikapcsolódási övezet, főleg a más megyékből érkezőknek, amely okból kifolyólag, úgy döntöttünk, hogy ezt az övezetet megőrízzük és kibővítjük. Van egy olyan projektünk, amely révén korlátozni szeretnénk az ide vezető gépkocsiforgalmat. Ezt kétszer is kihangsúlyoztam, hogy mindenki megértse, és, hogy ne legyenek újra félreértések. Tehát van egy projektünk, egy felvonó felépítésére. Ez a lift műszaki szempontből tökéletes kell hogy legyen, a Tudort és az Újkórházat összekösse a Somostetővel, a polgár elmegy a kórházig, vagy a Tudorig, otthagyja a gépkocsiját, és így kontrollált módon feljuthat a So| Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
mostetőre, így lecsökkenthetjük a gépkocsiforgalmat ebben az övezetben. Erre azért van szükség, mert a Somostetőre látogatók nagyrésze rendszerint gyerekeik társaságában érkezik ide. A gyereket az eléggé nagy távolság miatt, nem hozhatod ölben a Tudorból, November 7-ből, vagy a Kórház övezetéből. Az emberek gépkocsikkal, babakocsikkal, piknikkosarakkal jönnek, a Polgármesteri Hivatal pedig hasonló projektekkel támogatja őket. Ami a közélelmezést illeti, jellegzetes marosvásárhelyi ételeket is kínálni fogunk, nem olyanokat, amilyeneket a város vendéglőiben is meg lehet találni. Itt elsősorban olyan bécsi szeletet és húslevest próbálunk keresni, amilyent Erdélyben készítenek. Nagyjából ezt terveztük és kínáljuk a marosvásárhelyiek számára, ezen a tavaszon és nyáron, nem beszélve a befejezett amfiteátrumban szervezendő előadásokról.." jelentette ki dr. Dorin Florea, Marosvásárhely Megyei Jogú Város polgármestere. A polgármesteri hivatal sajtóirodája
| HUMOR |
csozni, már el is különítettek egy összeget a helyi költségvetésből erre a célra, azaz pityókára, fuszulykára, hagymára, kolbászra. A facsemete-ültetési eksön utáni sörözés olyan hangulatosra sikeredett, hogy hirtelenjében egy dalt is komponáltak, amely mostantól a vásárhelyi RMDSZfrakció hivatalos himnusza: Kertész leszek, fát ültetek, tanácsülésről kimegyek, lá, lá-lá-lá-lá, lá-lá-lá, lá-lá… Nem törődöm semmi mással, se Maiorral, se Floreával, lá, lá-lá-lá-lá, lá-lá-lá, lá-lá… Ha már nincsen magyar világ, nyíljék sok szép tarka virág, Ha már egynyelvű a város, legalább ne legyen sáros…
☻ Náci sas. Felháborodást váltott ki sok vásárhelyiből múlt héten – tegyük is schnell-schnell hozzá: jogosan –, hogy a somostetői játszótéren horogkereszthez erősen hasonlító mintájú gumiabroncs-ugrálót alakítottak ki a kicsiknek. A városháza illetékeselvtársa azonban és szerencsére gyorsan intézkedett – nem, mint az egynyelvű információs táblák esetében, amelyekkel hetekig tökölődtek, mire sikerült úgy-ahogy bilingválni őket –, és már másnap átformázták a Hitlerjugend-játszóteret; utólag is köszönjük az operatív közbelépést. Igen ám, csakhogy a történet itt még nem ér véget: egy szemfüles olvasó azzal telefonált be a Központ szerkesztőségébe a minap, hogy az állatkerti madárház egyik félreeső zugában korhadozó ágon egy német birodalmi sas gubbaszt! Panaszát rögtön továbbítottuk az állatkert-igazgatónak, akitől pár óra múlva az alábbi közleményt kaptuk: „Köszönjük az észrevételt! Kiderült, hogy a szóban forgó madár, akit egyébként Adolfnak hívnak, valóban egy német birodalmi sas. Tavalyelőtt kaptuk a túlzsúfolt berlini állatkerttől, mert rengeteget zabált, és az istennek se akart megdögleni, pedig már nyolcvan éves. A madárház takarítónőjének feltűnt ugyan, hogy egyfolytában kitárt szárnyakkal ül, mindig csak jobbra néz, és egyik karmában egy megsárgult Eva
Braun-képet szorongat, de ezt csak most utólag közölte velem. Mindezek dacára Adolf nyakát nem fogjuk kitekerni, így is van épp elég bajunk az állatvédőkkel Tánja elefánt miatt, de a szárnyait összedrótoztuk, a fejét kiegyenesítettük, a fejmozgató nyakizmait saját kezűleg sorvasztottam el hegesztőpisztollyal, lábait levágtuk. Ha olvasóik esetleg más furcsa állatokat is észlelnének nálunk, például náci karlendítéssel köszönő csimpánzt, Mein Kampfot olvasó pápaszemes kígyót, „Heil Hitler!”-ező nimfapahorogkeresztes pagájt, pókot vagy nemzetiszocialista kengurukölyköt, kérem, jelezzék. Pá.”
☻ Becsmérelni tilos! Börtönbüntetéssel sújtanák bukaresti törvényhozók Románia, valamint a román nemzet becsmérlését. Például, csak szabadságvesztés terhe mellett lehetne kijelenteni, többek között, hogy december elseje nem ünnep valaki számára. A jogszabálytervezet arra hivatkozva nyilvánítaná büntetőjogi kategóriává az ország és a román nemzet becsmérlését, hogy (a törvényalkotók szerint) az utóbbi időben elszaporodtak az olyan esetek, amikor „más nemzetiségű polgárok” gyásznapnak nevezték december elsejét, vagy amikor román történelmi személyiségeket jelképesen felakasztottak. Lapzárta előtt kaptuk a hírt, hogy valamelyest finomítottak rajta: fedetlen kerthelyiségekben, az utcán, parkokban, nemzetközi repterek tranzitzónáiban és szigorított börtönök magánzárkáiban – a cigitörvényes kivételekhez hasonlóan – nem lesz érvényes, ott továbbra is szabad.
☻ CR7. És végül az év, ha nem az évtized sporthíre: Cöröhét, azaz Cristiano Ronaldo az ASA-hoz igazol! Bizonyára minden vásárhelyi tudja, hogy a csávót Bölöni László fedezte fel anno egy harmadosztályú portugál ifi csapatnál, és ősztől hálából ide jön a zseléfejű egy szezonra, ingyen. Sőt, nemhogy ingyen, hanem kifizeti az ASA tartozását is! Molnár Tibor |
| FIGYELŐ |
/ 9. /
Tűrhetetlen
Otto Skorzeny nevét talán mindenki hallotta. Ő volt a nácik romantikus hőse, Robin Hoodja, mesebeli királyfia és sebezhetetlen 007-es ügynöke. Az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1908ban született Skorzeny, akinek arcát párbajokból származó sebhelyek díszítették, 1932ben Bécsben belépett a náci pártba. Az Anschluss még Bécsben éri, de 1940-ben már Hitler közvetlen közelében szolgál, sőt, állítólag ő volt a Führer egyik kedvenc SS-tisztje. Végigharcolja a nyugati frontokat, majd egy kevésbé romantikus epebajjal kerül kórházba, és gyógyulása után kap megbízást egy titkos kommandó megszervezésére. Skorzeny eleget is tesz a felkérésnek, és hamar bizonyíthat is: 1943-ban ő szabadítja ki csapatával a Sasso-hegyi Hotel Campo Imperatoréból az ott fogva tartott Mussolinit. Aztán ő vezeti a Tito elleni sikertelen merényletkísérletet, ő rabolja el Horthy fiát, hogy így akadályozza meg a kormányzó kiugrását a háborúból. Az ardenneki offenzíva alatt, 1944 végén (ezt dolgozza fel a Halál ötven órája című nagyszerű film) csapatával amerikai egyenruhába öltözve, az ellenséges vonalak hátában hajt végre sorozatos szabotázsakciókat. A szövetségesek még az „Európa legveszélyesebb embere” címet is neki adományozták. Skorzeny végül 1945 májusában adta fel magát a szövetségeseknek. Természetesen háborús bűnösként fogják perbe, ám 1948ban egyszerűen megszökik a darmstadti börtönből. Argentínában bujkál, állítólag a hírhedt Odessa-szervezet nácimentő munkájában is részt vett, majd Franco Spanyolországában telepszik le. Rákban hal meg 1975. július 6-án, Bécsben temetik el. A Wikipédia szerint „…Francisco Franco tábornok,
|
Változatok Európára spanyol diktátor védelme alatt állt, és nem kellett senkitől tartania, továbbra is ápolhatta kapcsolatait régi nemzetiszocialista bajtársaival. Később megírta visszaemlékezéseit Lebe Gefährlich! (Élj veszélyesen!) címmel, és több interjút adott a második világháború alatt tett cselekedeteivel kapcsolatban. Az argentin miniszterelnök, Juan Perón (állítólag felesége, Evita Peron a szeretője volt) és az egyiptomi államfő, Nasszer tanácsadójaként dolgozott 1953-tól, és különböző üzletei révén milliomossá vált. 1960-ban megalapította neonáci szervezetét, a CEDADE-t (Círculo Espanol de Amigos de Europa). Gerincében két daganatot is találtak, amelyeket ugyan Németországban eltávolítottak, de az életét már nem lehetett megmenteni, 1975. július 6-án Madridban halt meg. Bécsi temetésén régi bajtársai náci karlendítéssel vettek tőle végső búcsút.” Nos, most azonban kiderült, hogy e romantikus náci hős háború utáni nyugodt életének egészen más oka volt! Skorzeny a hatvanas évektől kezdve a Moszad ügynöke volt! A Moszad a háború után Skorzeny felkutatására és meggyilkolására dolgozott ki terveket, majd úgy döntöttek, inkább beszervezik. Méghozzá azért, hogy egy „talpraesett”, „tapasztalt” német szakember segítségével kapcsolatba tudjanak lépni az egyiptomi rakétaprogramot irányító német tudósokkal. Skorzenyt 1962-ben Madridban szervezte be Kurt Weismann. Skorzeny cserébe csak azt kérte, hogy vegyék le a leghírhedtebb nácivadász, Simon Wiesenthal halállistájáról. Ezt meg is ígérték neki. Ezt követően Skorzeny Izraelbe repült, még a Jad Vasemet is meglátogatta! Majd folytatta a titkos ügynökök „romantikus” életét. Egy levélbombával meggyilkolt öt embert Egyiptomban, akik dolgoztak a rakétaprogramban, ezután a német tudósok hazamenekültek az országból. A Moszadnak tett egyik utolsó szolgálataként egy Münchenhez közeli erdőben saját kezűleg lőtte agyon Heinz Krugot, a németek egyik legismertebb rakétaszakértőjét. A gyilkosságnál pedig nem más volt jelen, nem más segédkezett a nyomok és a hulla eltüntetésében, mint Jichák Samir, Izrael későbbi miniszterelnöke! E most napvilágot látott, megdöbbentő történet azért felvet néhány kérdést. Például azt, hogy mennyire vehető komolyan ezek után Izrael mai napig tartó „nácivadászata”, hiszen, mint látjuk, a leghírhedtebb, legveszélyesebb nácit is hajlandók voltak futni hagyni, feltéve, hogy az őket szolgálta. S persze nem elhanyagolható kérdés az sem, miképpen egyeztethető össze a legalapvetőbb erkölcsi normákkal egy ilyen együttműködés. Továbbá kérdés az is – és ezt a kérdést természetesen a mai Németország soha nem fogja feltenni! –, miképpen volt lehetséges az, hogy a Moszad a hatvanas években német területen likvidáljon német tudósokat? S a Moszad vajon felhagyott ebbéli tevékenységével, vagy a mai napig folytatja a világ bármely pontján? S úgy egyáltalán: miképpen és meddig állhat minden törvényen felül a zsidó állam vélt vagy valós érdekeire és biztonságára hivatkozva? Egyszer majd ezekre a kérdésekre is lesz válasz. Csak azt nem tudjuk, addig mi mindennek kell még kiderülni… Bayer Zsolt
Legalább három történet zajlik párhuzamosan, amelyek ugyanakkor összefüggenek. Az amerikai mintájú Európai Egyesült Államok víziója egy időre szertefoszlott, és már csak a folyamatosan hátráló európai baloldal kapaszkodik belé, egyre reménytelenebbül. Ez azonban nem jelenti a Nagy Terv feladását azon háttérhatalom részéről, amelyik valójában mozgatja a szálakat, de szinte biztos, hogy egy időre nyugodni hagyják a kérdést, hogy majd később egy szerencsésebb pillanatban újra elővegyék. A második történet az élhetetlenné vált afrikai és ázsiai térségek milliárdos nagyságrendű lakosságáról szól, és annak reménytelenségéről, hogy otthon találják meg a boldogulás, de legalábbis a túlélés lehetőségeit. E történetről néhány adaton és pár közhelyen kívül semmit sem tudunk. Tudjuk, hogy Európa népessége gyorsulva fogy, e harmadik világé pedig gyorsulva növekszik, és tudjuk azt is, hogy a természet irtózik az űrtől, következésképpen a sűrűsödő százmilliók – ha így megy tovább – így vagy úgy, bármilyen áldozat árán, de végül beáramolnak az üresen hagyott térségekbe. Ha így megy tovább. De így megy tovább? Nem tudjuk. A tavalyi népvándorlási boom már a nagy népvándorlási hullámok első fázisa volt, vagy még nincs összefüggésben azokkal? Nem tudjuk, bár a legtöbben attól tartunk, hogy ez már az volt. Ha a kora nyár egy újabb, az eddiginél is nagyobb hullámot indít el, akkor félelmünk beigazolódik, és elkezdődött a visszaszámlálás. De ha elül a hullám és elcsitul a migrációs hisztéria, akkor lehet, hogy csak véletlenek szerencsétlen egybeesése, az amerikai mintájú felforgatási technikák (Arab Tavasz) és Merkel mama arany szíve (német munkaerőhiány) együtthatásának lettünk az áldozatai. A migráció egyébként nem tavaly kezdődött, Nyugat-Európa idegen elemekkel való feltöltése több évtizedes gyűjtőmunka eredménye, mely a gazdag országok azon gőgjéből fakad, hogy a szegényebb országok szolganépeivel ők bármit megtehetnek, például azt is, hogy maguk helyett dolgoztatják őket az otthoninál sokkal jobb, a helyinél kicsit rosszabb bérért. Van, aki jól alkalmazkodik ehhez és zöldségesdinasztiát alapít valamelyik álomvárosban, Bécsben, Londonban, Párizsban vagy másutt, de van, akinek ez nem sikerül, akinek gyerekei sehová sem tartozván, eszelős álmokat szőnek egy sosem volt világról, ahol nem kell tanulni, nem kell fölzárkózni, nem kell megfelelni senkinek és semminek, csak ütni kell. Egyszer, de jó nagyot. A nyugati nagyvárosok színes gettóinak lakói új proletárok, akik pontosan úgy gondolkodnak, mint száz évvel korábban az elődeik: semmik vagyunk és minden leszünk. Radikalizmusukat ugyanaz a reménytelenség táplálja, mint azokét, akik a kockaköveket szedték fel, s akik végül vérbe fojtották Európa keleti részét. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai baloldal még mindig pártolja őket. Önmagára ismert bennük: hasonló a hasonlónak örül. A harmadik történet a magyar mintáé. Annak története, hogy a szeretet és az összefogás ereje milyen hihetetlen hatást képes kifejteni a valóságra, annak története, hogy ez az erő miként tette morális és szellemi értelemben nagyhatalommá Magyarországot, de annak története is, hogy ez a csoda csak addig tart, ameddig ez az erő el nem enyészik. Idővel persze minden lehanyatlik, de ha ez a magyar erő megtermékenyíti Európát, akkor az európai újjászületés megállíthatatlanul bekövetkezik. És akkor nem kell félnünk a jövőtől. Bencsik András
Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. ||
A ritmikusan táncoló „aranyos” sportgimnasztikázó \ 10. \
| S PO RT |
A 16 éves marosvásárhelyi Ádámosi Klementina a marosvásárhelyi ritmikus sportgimnasztika legsikeresebb képviselője, aki négy éve a román válogatott tagja is. Klementina nemrég a Városi Gólyabálon is remekelt, ahol előkelő második helyezést ért el Balló Márk oldalán. Vele beszélgettünk.
– Mikor kezdtél el sportolni? – A sportgimnasztikát még óvodás korom óta űzöm a helyi Szász Albert Sportlíceumban, ahova ma is járok, viszont a sportág választásakor nem befolyásoltak a szüleim, mindamellett, hogy mindkettőjük sportolt hajdanán. Édesanyám, Emőke (lánykori nevén Balázsi) egykoron kézilabdázott és balettozott, édesapám, Zoltán, valamikor kajakozott a Mureșulnál. Ők sokat segítettek a mozgásgyakorlatokban, ugyanis hiperaktív gyerek voltam, de figyelemmel követtem a tornászversenyeket. Visszaemlékszem az első edzésekre, amikor az alapdolgokat ismertem meg, nem voltak könnyűek...
– Ki volt az első edződ? – Ő jelenleg is edzőm, Mihaela Șandor, akit nagyon tisztelek, akár a csapattársaim is, hiszen a szüleink mellett mindenben támogat minket és neki is köszönhetően kerültünk oda mindannyian, ahol vagyunk jelenleg.
– Azaz hová? – Edzőnknek köszönhetjük, hogy a legjobbak közt vagyunk az országban, emellett számos hazai és nemzetközi versenyen bizonyítottuk, hogy a helyi Szász Albert Sportlíceum ritmikus sportgimnasztikázói komoly elismerést vívhattak ki maguknak. Erős a pszichikai állapotunk, az ambíciónk és a kitartásunk az edzések, versenyek során, de a legfontosabb, hogy nagyon sokat gyakorlunk. – Van még lámpalázad a versenyek előtt? – Sajnos még mindig, de igyekszem mindig legyőzni.
– A ritmikus sportgimnasztika érdekes, de ugyanakkor veszélyes sportág, akár a torna. Mennyi munka, felkészülés van a hátatok mögött? – Rengeteg edzésmunka, gyakorlat, pszichikai felkészülés van a sikereink mögött, de a születési adottságok is nagyon fontosak. Amúgy a klubon belüli csoportunk nagyon összetartó,
Ádámosi Klementina és edzője, Mihaela Șandor
ugyanis így voltunk nevelve.
– Kik a csapattársaid itt, Marosvásárhelyen? – Ilyés Györfi Barbara, Diana Pașca, Sándor Kriszta és Jakab Anikó, akikkel jó barátnők is vagyunk.
– Többen vagytok marosvásárhelyiek a román válogatottban? – Nem, csak én, aki 2012 óta vagyok tagja a válogatottnak. Akkor volt egy helyi, majd egy bukaresti válogató, ami alapján bekerültem Románia legjobb 12 tornásza közé, aztán egy évig Bukarestben készültem fel naponta 6-7 órát, amiből két óra balett volt.
– Intenzívebbek az ottani edzések? – Persze, hiszen a ritmikus sportgimnasztika egy elég nehéz sportág és nincs kellőképpen mediatizálva sem, ahogyan a labdarúgás vagy a kosárlabda. Bukarestben megfelelő körülmények között folynak az edzések, időnk van a gyakorlatok kivitelezésére, nem szorít az idő, nem kell aggódnunk, hogy nem tudjuk | Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
befejezni a gyakorlatokat, mert újabb csoport jön utánunk.
– Melyek voltak a legismertebb versenyeitek, amelyekre a leghamarabb visszaemlékszel? – A 2013-as és 2014-es Románia-Kupára szívesen emlékszem vissza, ahol az egyéniben harmadik lettem, a megmérettetésen mintegy 60 tornász vett részt.
– Milyen kategóriák vannak a ritmikus sportgimnasztikában? – A kistornászok, a 4., a 3., a 2., az 1., és a felnőtt kategória létezik abban a sportágban, amely a balett, a torna és a tánc mozgásanyagát tartalmazza. Fontos tudni, hogy a versenyzők attól függően, hogy milyen kategóriában indulnak, egyénileg vagy csapatban mérettetik meg magukat, így 5 kézi szerrel dolgoznak: karika, kötél, labda, szalag és buzogány. A kézi szer használata nélkül bemutatott gyakorlatot szabadgyakorlatnak nevezik.
– A 2016-os Városi Gólyabálon is felhasználtad a rit-
mikus sportgimnasztikához szükséges ritmusérzéked, hajlékonyságod, mozgáskoordinálásod, egyensúlyérzéked, így megérdemelten nyerted meg az összetettben a 2. helyezést. Milyen volt számodra ez az esemény? – Amúgyis sokan ismertek engem a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, de a helyi, majd a városi gólyabál után még többen megismertek, hiszen barátra tettem szert. Nekem óriási élmény volt a Városi Gólyabál, amelyet, ha nehezen is, de végül sikeresen tudtam öszszekötni a tanulással.
– Hogyan sikerül a sportot a tanulással összebékítened? – Nagyon örvendek, hogy a tanári kar tagjainak zöme tudja azt, hogy élsportoló vagyok, így elnézőbb az iskolai felkészítők során.
– Milyen versenyek következnek? – A májusban Ploiești-en sorra kerülő Spring Kupára készülünk, emellett az országos bajnokságra, amely az idén Temesváron lesz. – Hogy látod önmagad évek múlva a sport terén?
|
| S PO RT / REJT V ÉN Y |
/ 11. /
Iván González öngóljával kapott ki az ASA Bukarestben Steaua–ASA 2–1 (1–0)
A Szász Albert Sportlíceum gimnásztkázói, jobbról az első Ádámosi Klementina – Tudva azt, hogy a ritmikus sportgimnasztika nem egy olyan sportág, amit egy sportoló 18 éves korig űzhet, hisz abban a korban már „ki van öregedve”. Emellett a gimnasztika óriási hajlékonyságot vesz igénybe, az ember pedig 20 éves kora után veszít a hajlékonyságából. Mindenképpen edző szeretnék lenni, ugyanakkor ritmikus sportgimnasztikai zsűritag. A sportegyetemre készülök. Czimbalmos Ferenc-Attila
|
Popa Gólszerzők: (40.), González (84., öngól), illetve Brandan (62., 11-esből) A labdarúgó 1. liga felsőházi rájátszásának 5. fordulójában az ASA 2– 1-re vesztett a Nemzeti Arénában a Steaua ellen. A győztes találatot a marosvásárhelyiek spanyol idegenlégiósa, Iván González vétette, aki tíz perccel a vége előtt Stanciu bal oldalról leadott lövésébe rosszul ért bele, és a labda a kapufa segítségével a hálóban landolt. Két döntetlen és három vereség után, az ASA-nak tovább csökkent az esélye, hogy beérje az ötödik helyezett FC Viitorult. A következő, 6. fordulóban az együttes április 11-én, hétfőn 20.30 órától ismét idegenben játszik, ezúttal a Zsilvásárhelyi Pandurii ellenfeleként.
Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Hoppá, haver, idenézz, milyen kocsit kötöttünk el!
Központ hetilap |2016/14 | április 7–13. ||
\ 12. \
Muzeális gyapjúfeldolgozó üzem
| HAGYO M ÁN Y |
Több száz éves múltra visszatekintő gyapjúfeldolgozó üzem működik Maros megyében, Kibéden. Az első írásos emlékek a XIX. század első feléből maradtak fent, amik említést tesznek bizonyos vízimalmokról. Ezek közül is a „középsőt” kezdte el felújítani a századelőn Szilveszter György, akinek az unokái, László és György a mai napig családi vállalkozásként működtetik az üzemet.
Szövőgép székelyharisnya posztónak A gyapjúfeldolgozás a gyapjú mosásával kezdődött, amit kézzel végeztek folyóvízben. A mosás után az anyagot megszárították, ezután láttak neki a feldolgozásnak, ami teljes egészében kézi folyamat volt a bontás-tépéstől kezdve egészen a fonás-szövésig. Az első eszközök, amiknek a munka megkönnyítése volt a célja, fából készültek, ám ezek még mindig emberi erővel működtek. A malom segítségével ezeket az eszközöket később vízenergiával működtették, majd az ipar fejlődésével és a techni-
kai vívmányok modernizálódásával villamosenergia váltotta fel a vízi energiát. A gyapjúüzem vásárlói köre igen változatos, szerte a világból érkeznek, egyes termékeik Amerikába, Németországba, de Japánig is eljutottak, ahol egy dizájner készített az általuk szövött finom gyapjúszövevényekből táskákat, amiknek hatalmas sikere volt a távol-keleti országban. Az üzem népszerűségét növeli, hogy egyes gépeket még a múlt század elején építették, az újabbakat pedig régi alkatrészek fel-
Fonógép, ami a készre sodorja a gyapjúszálat használásával állították újra munkába, ezeket a mai napig maguk javítják: Szilveszter László, a gépészmérnök unoka és bátyja Szilveszter György. A feleségek, Anna és Ilona is a gyapjúval dolgoznak, rajtuk kívül még három munkást tart el a muzeális gépekkel működő kisüzem. Szilveszter Anna textilmérnök, az ő keze és szeme munkáját dicsérik a különféle takarók és szőnyegek mintái, valamint a szövési technikák változatos formavilága. Bodnár Erika
Szövőszék Felvetőgép-láncfonal készül rajta
Láncfonal
| Központ hetilap | 2016/14 | április 7–13. |
|