Központ hetilap 2016/10 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 10. szám // 2016. március 10–16. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

5–6. old. //

IN T ERJÚ

3. old. //

V ÉLEM ÉN Y

Emlékezés és előretekintés

A Székely szabadság napi rendezvény kettős célt szolgál: az emlékezést és a jövőbetekintést. Ez utóbbit nyilván a különböző aktuálpolitikai problémákhoz való viszonyuláson keresztül. A múlt történései egyértelműek: az 1854-ben kivégzett Habsburg-ellenes szervezkedés székely vezéralakjainak kivégzése emlékezésre méltó tragikus esemény. Olyan, ami minden lehangoló vonásán túl, egyben a túlélés, a jövőbe vetett hit, a szárba szökkenő reménykedés csiráját is magában hordozza. 4. old. //

Milliós vagyon ﬁlléres csavarokból

Ü Z LET

Csavarokból szerezte a vagyonát Krizsán István, akit húsz éve még kinevettek a tervei miatt, mára egy falunyi embernak ad munkát. Saját üzeme, áruháza van, de azt vallja, a megbízhatóság sosem mehet ki a divatból. A sikeres marosvásárhelyi magyarokat megszólaltató sorozatunkban a Surtec Műszaki Barkácsáruház tulajdonosával és két legfontosabb munkatársával beszélgettünk.

„A színész, ha bíznak benne, csodákra képes”

12. old. //

Interjú B. Fülöp Erzsébet színésznővel

ÉPÜ LET EIN K

A művésznőt számos darabból ismerhetjük, kisugárzása mindig pozitív, energikus, magával ragadó. Sokan a „kedves, mosolygós művésznőnek” nevezik. Idén mégis egy személyiségével teljesen ellentétes karakter eljátszásáért jelölték Uniter-díjra. Amikor nem a világot jelentő deszkákon látjuk a színésznőt, akkor is Thália oltárán áldoz: rendez, a színin tanít, ﬁlmvásznon szerepel, vagy éppen erről ír könyvet. Ha szabadideje van, szinte biztos, hogy a természetben jár, vagy a háziállatait dédelgeti. 3. old. //

TÁRSADALO M

Ernyeiek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban

1848 elején forradalmak rázták meg Európát. Március derekán már Magyarhon is „újító lángban égett”. A forradalom kitörésének híre hamar bejárta Erdélyt és annak délkeleti vidékeit, a Székelyföldet is. A későbbiek során a felelős magyar minisztérium az erdélyi székelyek segítségét kérte. Mai lapszámunkban nagyernyei forradalmárokat mutatunk be.

10–11. old. //

A szamurájok szellemének útján haladva

S PO RT

A 3 danos Csép Dezső, aki hajdanán a Voința sportklubnál szintén cselgáncsot oktatott, majd sporttanári oklevelet szerzett dzsúdó szakképesítéssel, aztán 2015-ben a balatonfüredi Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett a 65–70 éves kategóriában, a 100 kilógrammos súlycsoportban. Vele beszélgettünk.

Világraszóló felfedezés egy erdélyi templom romjában

Izzadó kövekről és egy hatszáz éves leletről beszélnek a világ művészettörténészei. Erdély egyik romos templomában fedezték fel a freskót magyarországi kutatók, akiknek feltett szándéka, hogy megőrzik a Mezőség műkincseit az utókor számára. A felfedezés jelentőségéről, és a Giotto mozaikját megörökítő mesterek kivételes munkájáról dr. Papp Szilárd számolt be a Központnak.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Égszínkék – kísérleti kortárs előadás Március közepén a veszprémi MAG színházi műhely az Artecotur Egyesület vendégeként műhelyfoglalkozást tart az egyesület diákszínjátszóinak, ugyanakkor nyilvánosan bemutatják a tavaly színre vitt kísérleti kortárs darabot. Az Égszínkék című egyrészes párkapcsolati dráma március 12-én, szombaton és 13-án, vasárnap 19 órától az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház kistermében látható. A darabot írta Pálffy Zsóﬁ, rendezte Drubina Orsolya, játsszák: Nagy Krisztina és Várszegi Martin. Jegyek foglalhatók a gyvajda67@gmail.com címen.

Itt a tavasz! Ezzel a címmel kerül sor rendkívüli szimfonikus hangversenyre március 10én, csütörtökön este 7 órakor a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel: Theo Wolters hollandiai karmester, hegedűn játszik Gabriel Croitoru. Műsoron: Vivaldi – Az évszakok, Csajkovszkij – 5. é-moll

szimfónia. A koncertre a 21-es számú bérletek érvényesek.

Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete Marosvásárhelyen is bemutatkozik az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). A kolozsvári székhelyű művésztömörülés első alkalommal lép a vásárhelyi közönség elé. A Fény és talaj – in memoriam J. S. Bach, Orbán Balázs és Moholy Nagy László című kiállításuk, amely tavaly ősszel szép sikernek örvendett a kincses városban, március 11-én 17 órakor nyílik meg a Bernády Házban. A közel félszáz alkotót – festőt, szobrászt, graﬁkust és más vizuális művészt – felvonultató tárlat anyagát az EMME egyik alapítója, Székely Géza képzőművész tanár és Nagy Miklós Kund művészeti író ajánlja az érdeklődők ﬁgyelmébe.

Apa, mesélj Mazsolát! Március 13-án, vasárnap délután 5 órakor a Bálint Ágnes népszerű meseregénye alapján készült Apa, mesélj Mazsolát! című előadásra várják a gyermekeket a marosvásárhelyi Levél utcai bábstúdióba. Rendező: Kozsik-Novák Ildikó. A mesejátékot 14-én, hétfőn délelőtt 10 órakor megismétlik. 15-én, kedden délelőtt 10 és déli 12 órakor az Anya, mesélj Mazsolát! című bábjátékot mutatják be a Levél utcában. Rendező: Máthé Rozália. Mindkét előadást a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszakos diákjai játsszák ugyanazon díszletet és bábokat használva. Jegyfoglalás: 0736-350-686, jegy@studioszinhaz.ro.

Felhívás pályázatra! A Központ hetilap diák újságírókat keres! Ha szeretsz írni, és szeretnéd kipróbálni magad a szakmában, most megteheted! A pályázaton részt vehet bárki, aki Maros megyében középfokú vagy felsőoktatásban részesül. Hozzávetőlegesen háromezer leütés hosszúságú írásokat várunk „óraközi szünetek” témakörben, riport műfajban. Az írásoknak meg kell felelnie a riport tartalmi és formai szabályainak és a terjedelmi előírásoknak, attól legfeljebb tíz százalékban térhet el a beadott pályamű. A legjobb írásokat publikáljuk és honoráljuk! Leadási határidő: március 15.

A riportokat a bodnarerika1@gmail.com e-mail címre várjuk. Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán

Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Bodnár Erika Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula

I M PR E S S ZUM Terjesztés, rejtvényszerkesztő: Hideg András tel.: 0741.240.592

A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Március 10. Március 11. Március 12. Március 13. Március 14. Március 15. Március 16

HOROSZKÓP

| Ildikó, Teofil, Kamilla Szilárd, Aladár, Tímea Gergely, György, Miksa Krisztián, Ajtony, Zoltán Matild, Méta, Jára Kristóf, Zakariás, Lujza Henrietta, Bálint

KOS: Ezekben a napokban akkor tud a lehető legnagyobb nyereséget kihozni a jelenlegi bolygóállások adta lehetőségekből, ha töretlen figyelemmel, szilárdan állva a földön, emberi és üzleti kapcsolataiban a lehető legkorrektebb módon jár el minden helyzetben. BIKA: Érdemes figyelmét az elkövetkezendő napokban a racionális dolgokra terelnie, ugyanis az egzisztenciális, üzleti, pénzügyi életterületére kapja a fő segítő energiákat az átvonuló bolygóktól. Az ötletei roppant konstruktívak. IKREK: Környezetével ne keresse a vitát, az ellentéteket, ugyanis egy könnyű vita elszabadulhat hatalmas ellenségességé egy kis lényegtelen félreértésnek köszönhetően. Ha minden gallyba belerúg az ember, előbb utóbb elkopik a lába, mondja a magyar közmondás. RÁK: Akadnak olyan dolgok, ügyek ebben a pár napban, melyekért ön is meg kell hozzon némi áldozatot, hogy minden az elképzelései szerint haladhasson. Ezek az áldozatok nem bizonyulnak tehertételnek ön számára OROSZLÁN: Az elkövetkező napokat tekintheti úgy, mint egy kiválasztott ruhát testre szabva. A csillagok kegyeltjének tekintheti magát magánéletét valamint pénzügyeit tekintve. SZŰZ: Munkafronton kiválóan kedvező időszak elé néz. Azonban az emberi kapcsolataiban mostanság nem tekintheti magát kiegyensúlyozottnak. Ezekben a napokban változó intenzitású feszültségeket érzékelhet az önt körülvevők között. MÉRLEG: Vágyat érezhet a napokban egy kis újításra, mint például ruhatár, frizura, hobbitevékenység, esetleg sportágválasztás vagy annak cseréje valami testre szabottabbra. SKORPIÓ: Ne lepődjön meg, ha kétszer is ellenőrzi az ajtót, hogy bezárta-e, mielőtt távozna az otthonából. Ön egy született telepata. Akár tud róla, akár nem. Ön előtt semmi sem maradhat rejtve és utólag mindig bebizonyosodik, hogy önnek igaza volt. NYILAS: Ezekben a napokban inkább a dolgok előkészítésének, megszervezésének, az utolsó simításoknak van itt az ideje. A tettek színtere még várat egy kicsit magára. Így hát legyen türelemmel. BAK: Ezekben a napokban veszélyes nagy kockázatokat vállalni olyan dolgokért, ami nem égetősen sürgős. Ön a kitartás nagymestere. Akkor miért is kapkodna csupán azért, mert valaki már tegnapra vár öntől eredményeket? VÍZÖNTŐ: Vigyáznia kell a napokban a túlpörgés veszélyeire és annak következményeire, ugyanis figyelmetlenné válhat, aminek okán könnyen véthet hibát, amit később nem tud megbocsátani önmagának. HALAK: Az egészségi állapota, hangulata igényli az ön odafigyelését. A napokban ütemezzen be egy kis lazítást. Meglátja, mintha kicserélték volna. jobb kedvre derül és szerettei, környezete újra élvezheti az ön ötletekkel teli, kellemes, humoros társaságát. |

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Ernyeiek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban

1848 elején forradalmak rázták meg Európát. Március derekán már Magyarhon is „újító lángban égett”. A forradalom kitörésének híre hamar bejárta Erdélyt és annak délkeleti vidékeit, a Székelyföldet is. Kezdetben ezt a hírt még együtt ünnepelték magyarok, szászok, románok, de az utóbbiak nemsokára nyíltan szembefordultak a magyar forradalommal. Ezt követően a felelős magyar minisztérium az erdélyi székelyek segítségét kérte. A székelyek általában lelkesen fogadták a felhívást. Mai lapszámunkban nagyernyei forradalmárokat mutatunk be.

1848 május-júniusában a székely-magyar helységekben csoportosan jelentkeztek „az nemzeti őrségbe önkéntesen beállani vállalkozók”. Nagyernyéből 12 fiatal és középkorú férfi jelentkezett az „Alakító Bizottmány” előtt, szolgálatra. Ők a következők voltak: Lörintzi József, Lörintzi Dénes, Csernátoni Alajos, Novák Károly, Józsa József, Ferentzi Antal, Filep Lajos, Nagy Dániel, Máté Sándor, Zöld Antal, Vinkler Károly, Ajtai Lörinc. 1848 augusztusában a sorkatonaság felállítása érdekében nyilvántartásba vették a 19–22 év közötti fiatalokat, akik között már sok önkéntest is találunk, míg másokat valamilyen okból „nem állottak elő”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy később nem vettek részt a szabadságharcban, amint azt a nagyernyei Márkos Dénes esete is bizonyítja. A Nagyernyében összeírtak között Apor Gyula, Sükösd Pál, Ráduj Tódor, Ráduj János már sorkatonák voltak. Heten gyalogos önkéntesek: Molnár János, Bot Márián, Szenner György, Hajdú János, Éltető Károly, Csernátoni Alajos, Katona Ferenc és egy huszár önkéntes: Lörintzi Dénes. 1848 októberében a 12. Marosvásárhelyi Honvédzászlóalj önkéntesei között találjuk a nagyernyeiekből Mészáros Jánost, Csernátoni Alajost (őrmester), Szombati Jánost és Szombati Mihályt. A későbbiek során a zászlóalj III. századának kötelékében harcolt: György Sándor, Tavaszi József, Nemes Sándor, Nemes Lajos és Kincses György. A IV. században teljesített szolgálatot: Márkos Dénes, Éltető Károly, Vinkler Károly, Pap Simon, Nemes Elek, Molnár János és Molnár Lajos. A II. század aldobosa volt az ernyei Novák Károly. „Kik érted haltak, szent világszabadság!” (Petőfi)

Három ernyeiről van tudomásunk, akik a szabadságharc folyamán hősi halált hal|

Csernátoni Alajos 1848-49-es honvédhadnagy síremléke a marosvásárhelyi római katolikus temetőben.

tak: Csernátoni Elek (sz. 1833) 16 éves önkéntes Kossuth-huszár, Csernátoni Alajos honvédtiszt testvére. Szenner Lázár honvédőrmester 1849-ben Komárom ostrománál vesztette életét. Szikszay János Segesvár mellett esett el. A továbbiakban ismertetünk három olyan ernyei születésű honvédtisztet, akiknek a katonai tevékenységéről sikerült több információt öszszegyűjtenünk: Báró Bálintitt József: 1808-ban született Nagyernyén báró Bálintitt György nagybirtokos és gróf Petki Mária gyermekeként. 1847ben a marosszéki katolikusok főkirálybíró jelöltje, az 184849-es szabadságharc idején nemzetőr százados, a 12. Marosvásárhelyi Honvédzászlóalj 5. Poklos utcai századának parancsnoka, a Királyi Ítélőtábla számfeletti bírája. A szabadságharc leverése után visszavonult nagyernyei birtokára, ahol egy dendrológiai parkot hozott létre, és családjának, birtokának, kertjének szentelte életét. 1877. január 20-án hunyt el, a marosszentgyörgyi Petki-

féle sírboltban nyugszik. Józsa Dániel: Nagyernyében született 1816-ban. A karánsebesi katonaiskola végzettjeként 1836-ban hadﬁ, majd 1846-tól hadnagy az I. székely határőrezrednél. 1848. szeptember 23-tól főhadnagy, majd százados a 76. honvédzászlóaljnál. A magyar szabadságharc leverése után Törökországba emigrált. 1859-ben hazatért Nagyernyébe, amikor elfogták és halálra ítélték. Végül kétévi várfogságra enyhítették a „büntetését". 1860-ban kegyelmet kapott. 1867–68ban mint nyelvtanár tanított Szombatfalván, az udvarhelyszéki honvédegylet tagja volt. Életének további alakulásáról egyelőre nincs tudomásunk. A küzdelmes időket híven megharcolták

Csernátoni Alajos: 1822ben született Nagyernyén alsócsernátoni Csernátoni Ferenc birtokos ﬁaként. Amint korábban írtuk már, 1848 derekán önkéntesen jelentkezett az őrseregbe, ahonnan a 12. Marosvásárhelyi Honvédzászlóalj kötelékébe lépett.

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT |

Emlékezés és előretekintés A Székely szabadság napi rendezvények – minden más hasonló alkalmakhoz hasonlóan – általában kettős célt szolgálnak: az emlékezést és a jövőbetekintést. Ez utóbbit nyilván a különböző aktuálpoliSzentgyörgyi László tikai problémákhoz való viszonyuláson keresztül. A múlt történései egyértelműek: az 1854-ben kivégzett Habsburg-ellenes szervezkedés székely vezéralakjainak kivégzése emlékezésre méltó tragikus esemény. Olyan, ami minden lehangoló vonásán túl, egyben a túlélés, a jövőbe vetett hit, a szárba szökkenő reménykedés csiráját is magában hordozza. Aktuálpolitikai vonatkozásai is egyre hangsúlyosabbak: a székelyföldi magyarság autonómiaigényeinek alátámasztása, az ország tervezett területiközigazgatási újrafelosztása elleni tiltakozás tartoztak az eredeti célok közé, mostantól oda sorolhatók a székelyföldi polgármesterek ellen indított bírósági hajsza, a nyelvi és szimbólumhasználati jogaink korlátozása, a titkosszolgálatok által vizionált székely terrorizmus alaptalan vádja elleni tiltakozás is. Ha így van – és így van –, akkor bizony nem mindegy, milyen szájízzel térünk majd nyugovóra ma este. Egy sikeres, népes jelenlét mellett, méltósággal, fegyelmezetten lezajló rendezvény – megemlékezés és tüntetés – után bizony jóleső érzés másnap reggel tükörbe nézni. A jól végzett munka, az olyannyira szükséges – és valljuk be: hiányzó – sikerélmény önbizalomerősítő hatása felértékelhetetlen. Éppen ezért elfogadhatatlan lenne, ha rövidlátó politikai szempontok, netán féltékenység, irigység árnyéka vetülne a rendezvényre. Mert, gondolom, az autonómia mindenkinek egyformán fontos. Legalábbis nyíltan még senki nem mondta ki az ellenkezőjét. A Székely szabadság napjához való viszonyulás amolyan lakmuszpapírként mutatja ki, hogyan viszonyulnak a székelyföldi autonómiatörekvésekhez a román pártok, politikai és közéleti szereplők helyi és országos szinten. Mindenesetre nem a nyitottság a legfőbb jellemzője eme igényünk fogadtatásának. Az adott körülmények között igen fontos lenne az erdélyi magyar politikai erők egységes kiállása. Kár lenne a szűklátókörű aktuálpolitikai haszonelvűséget követve ezt a lehetőséget is elbaltázni. Itt előbb tizedesi, majd őrmesteri, alhadnagyi és végül hadnagyi rangot viselt. Mint honvédhadnagy, segédtiszt több ütközetben vett részt. Balázs őrnagy árulása után Háromszékre került, ahol részt vett a köpeczi, a hídvégi és a kökösi csatákban. Az osztrákok kiűzése után Borgóprundnál az oroszok elleni harcban vett részt, majd Marosvásárhelyig csapatával 15 ütközetet állt ki a cári hadsereggel szemben. Szászrégen után, Petelén a szászok szekerekkel, szuszékokkal, lajtorjákkal torlaszolták el az útjukat, de Csernátoni Alajos (Alozi) ismerte a környéket, így más úton vezette ki bajtársait a csapdából. Részt

vett Nagyszeben bevételénél, majd Világosnál ő is letette a fegyvert. 1914-ben halt meg, sírja a marosvásárhelyi római katolikus temetőben van. Nagyernyei udvarházát örököseitől 1925-ben részben megvásárolta, részben ajándékba kapta a helyi református egyház, amit parókiaként használtak 1986-ig. Márkos Dénesnek a sírköve ma is megtalálható a nagyernyei köztemetőben. Felirata a következő: „Itt nyugszik id. Márkos Dénes, aki az 1848 és 49-dik évi küzdelmes időket a magyar hazáér és szabadságér híven megharczolta. SZ. 1828 MH. 1906.” Nemes Gyula

Központ hetilap |2016/10 | március 10–16.|

Milliós vagyon ﬁlléres csavarokból \ 4. \

| IN T ERJÚ |

Miből szerezték az első milliót? Hogyan élnek immár vagyonnal a hátuk mögött? Mit tartanak a sikerük titkának? A leggazdagabb vásárhelyi magyarokat kérdeztük a pénzről, a hozzá fűződő viszonyukról és a terveikről. Sorozatunk részeit havonta egyszer olvashatják, ezúttal Krizsán Istvánnal, a Surtec Műszaki Barkácsáruház tulajdonosával beszélgettünk. A beszélgetésben részt vett Hodor Ildikó ügyvezető és Gedő Albert, az áruház igazgatója.

– Hogyan került Marosvásárhelyre? Krizsán István: Véletlenül. Csavarkereskedő cégnél dolgoztam Magyarországon, beültem az autóba, mert gondoltam, ki kéne jönni ide, Romániába. Eredetileg pár évre terveztem, végül már húsz éve itt vagyok. Megszerettem.

– Azt mondják, egy sikeres embertől bármit lehet kérdezni, csak azt nem, , hogy az első milliót miből szerezte. Ön válaszol erre a kérdésre? K.I.: A két kezemből. Nincs öröklés vagy vagyon mögöttem, a rendszerváltás környékéről beszélünk, tehát mondhatni egyformák voltunk itt is, ott is. A privatizáció során sem kaptam se földet, se semmi egyebet. Mindent munkából szereztem. – Hodor Ildikó: ’92-ben kijött ide Krizsán úr, és megnyitott egy kis vegyes üzletet. 10-15 féle csavart árultunk és amellett még mindenféle apróságot, mint kuktafazék, gyufa, afféle ipari jellegű kisbolt volt. Kikacagtak minket, mert azt mondták az emberek, hogy a gyárak udvarán rúgni lehet a csavart, mindenki anynyit lop, amennyit akar. Csakhogy a gyárak szép lassan bezártak, csavar már nem volt, ezért hamarosan mindenki megvette az üzletben. Így tudtuk bővíteni a skálát, és minden pénzt visszaforgattunk és újabb árut vettünk. Ez így megy 23 éve, pont ma van az évfordulója az alapításnak.

– Mi volt a célja, mit szeretett volna elérni? K.I: Mindig volt távlati tervem, most is tizenöt évre előre gondolkozom. Nem lehet úgy vállalkozni, hogy nem tudod, mit akarsz. Egy vállalatot akartam, ami jól működik, és sok embernek ad munkát. Az elvem, hogy a királynak meg kell adni, ami a királyé, vagyis az államnak az adót és mindent

Nem tudom, mit jelent a sok pénz.

tisztességesen ki kell fi- Krizsán István tulajdonos és Gedő Albert áruház igazgató átadja az évvégi jutalmakat. zetni. Itt mindenki gazdagságban gondolkozik, mi a rosszabb helyzetben van, Már húsz éve minden decemberben az alkalmamakrokörnyezet adta lehe- mint a nyugati országok. zottak részére évzáró rendezvényt tartunk. tőségekben: jól szervezett Azokat a dolgozókat , akik 5-10-15- 20 éve cég, biztos munkahely, tisz– Önök szerint mi a siker tességes megélhetés az alnálunk dolgoznak, egyhavi fizetéssel jutalmazzuk. titka? kalmazottaknak. Lehet, K.I.: Pontosság, megbízhogy a cég nagyon gazdag, hatóság, gyorsaság a vásárde ez nem jelenti azt, hogy lók, az alkalmazottak és üznekem másképp kellene élleti partnerek felé. Ez sajnos nem, mint ahogy éltem a sokszor nagyon nehéz, de kezdetekkor. Cserefalván azt hiszem, ettől szép a válnagy területeket vettünk, és lalati élet. komoly zöldmezős beruháH.I.: Szavahihetőség, korzásokat kezdtünk meg: rektség kell, mindig betargyártócsarnokot építtettani a fizetési határidőket, tünk, modern gépeket váés elvárni ugyanezt. Nem sároltunk és ennek a fejkötök kétes üzleteket, nem lesztése, kiépítése eltart néhány évet. Ezzel párhu- verem fel az árakat hirtelen zamosan ebben az évben nagyobb bevételért, de nem megnyitjuk ott a környék is nyomom le, hogy reklálakosságát és vállalkozásait mot csináljak ezzel. G.A.: Nem csinálunk besegítő mezőgazdasági szakugratós marketingfogásoboltunkat is. kat: veszteséggel egy ter– Nem változott meg az méken, óriási haszonnal a A mikrofonnal Hodor Ildikó, ügyvezető élete attól, hogy sok pénzt másikon. Ha kitalálunk egy akciót, annak kell legyen vakeresett az évek alatt? lódi jelentősége, ezt az em- Kikacagtak minket, mert azt mondták az emK.I.: Nem tudom, mit jelent a sok pénz. A vállalat berek is megértik és érté- berek, hogy a gyárak udvarán rúgni lehet a gazdag és ennek így is kell kelik. Ezenkívül, ha azt csavart… lenni, ha a tulajdonos sze- tapasztaljuk, hogy ma válmélyes vagyona nagy, akkor tozik a piac, a trendek, akmi marad a vállalatnak? Ma kor holnaptól mi is változ- csak a lehetőségeik mérsé- ...a királynak meg kell már 140 ember dolgozik tatunk. Nem erőltetem, keltek. adni, ami a királyé. G.A.: Mindenki az olcsóbnálunk, az egy kisebb falu, nem manipulálom a piacot, az embereknek biztos jöve- mert akkor eladok a vevő- bat szereti, az emberi gondelmük van, társadalombiz- nek olyan dolgokat, amivel dolkozás ilyen. De aki jól in- kor bennem volt a hajlam. tosításuk, soha egy napot ő elégedetlen lesz. Nem kell formált, az tudja, ha H.I.: Mindketten termésem késtünk a fizetésekkel. túl drága vagy rossz minő- húsz-harminc évre tervezi szetünkből fakadóan tuRendszeresen emelkednek ségű legyen ehhez a termék. a fürdőszobáját, akkor nem dunk bánni az emberekkel. a bérek, a szociális körül- Elég, ha olyasmit adunk el szabad sajnálni azt a két- Nyitottak vagyunk, a keresmények a cégen belül na- neki, amire nincs is igénye ezer eurót a jobb termé- kedői vér bennünk van. Én gyon jók. Ennek a rendsze- és többet nem fordul hoz- kekre, amit egy ötnapos sí- gépészmérnök vagyok, de res biztosítása felelősséggel zánk. Én is vevő vagyok, és elésre elköltene. soha nem dolgoztam a jár. azt tartom szem előtt, ami szakmában, viszont a nagy– Kitől tanultak meg mamámmal jártam zöldséengem is elégedetté tenne. bánni a pénzzel, mit hoztak get árulni a piacra gyerek– Milyen a viszony az alkalmazottakkal? koromban, amit nagyon – Nehéz felvenni a ver- otthonról? G.A.: Bennem megvolt az szerettem. CsapatmunkáGedő Albert: Nagyon senyt a multikkal? közvetlen, mindannyiukat H.I.: Ott vannak, és aki indíttatás, eleve közgazda- ban dolgozunk, mindent jól ismerjük. Rengeteg mú- oda bemegy, az valószínű- ságtant tanultam, és válla- megtárgyalunk. Nem monlik rajtuk, hisz a szolgáltató leg vesz valamit, tehát ők is latvezetésből szereztem dom, hogy nem vitatkoszektorban dolgozunk. kivesznek egy szeletet a tor- mesterit. Amikor Medgye- zunk, sőt, az alkalmazotNemcsak terméket adunk tából. Ráadásul a marke- sen távközlést tanultam, ki- takra is hallgatunk, nem el, hanem emellé nyújtunk tingfogásaik révén becsalo- mentem a piacra, megvet- predesztinál a pozíciónk szolgáltatást, információt, gatják a kisebb pénzű tem két-három terméket, és arra, hogy csak nekünk letanácsot is. Románia a vá- vevőket is, és az emberek a bentlakásban eladtam, te- het igazunk! sárló informálásának terén gyakran igénytelenek, nem hát valamennyire már akBodnár Erika

| Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

„A színész, ha bíznak benne, csodákra képes”

| KU LT Ú RA |

/ 5. /

Interjú B. Fülöp Erzsébet színésznővel

– Gyerekkora óta színésznő akart lenni? – Igazából igen, de nem mertem bevállalni, sokáig jogi egyetemre készültem, rengeteget tanultam, felkészítőkre jártam. Aztán, négy hónappal a színire való felvételizés előtt, egy éjszaka revelációm támadt:

a mintegy kétórás időkiesés alatt, miközben nem tudom, mi történhetett velem – azt hiszem, ezt nevezik belső megérintettségnek – úgy döntöttem, hogy meg kell próbálnom. Reggel közöltem a jogot korrepetáló tanárnőmmel, hogy színésznő szeretnék lenni. Ő

Fotó: Sütö Zsolt

A művésznőt számos darabból ismerhetjük, kisugárzása mindig pozitív, energikus, magával ragadó. Sokan a „kedves, mosolygós művésznőnek” nevezik. Idén mégis egy személyiségével teljesen ellentétes karakter eljátszásáért jelölték Uniter-díjra, a vásárhelyi születésű Bartis Attila A nyugalom című regényéből íródott darab egyik főszerepéért. Megtisztelőnek érzi ezt, mert a világdráma egyik leghálásabb szerepének tartja az Anyát. Amikor nem a világot jelentő deszkákon látjuk a Jászai Mari-díjas színésznőt, akkor is Thália oltárán áldoz: rendez, a színin tanít, ﬁlmvásznon szerepel, vagy éppen erről ír könyvet. Ha szabadideje van, szinte biztos, hogy a természetben jár, vagy a háziállatait dédelgeti.

erre sértődöttségében a fejemhez vágta, hogy belőlem sosem lesz színésznő.

– A szülei hogyan fogadták a hirtelen pálfordulást? – Anyukám sem díjazta. A jogot anyagi szempontból biztos állásnak vélték, és Gyergyóditróban, nem so-

Ilyent én is tudnék, avagy Várdi Lázár pályamódosítása A pályamódosítás gondolata akkor ötlött fel, amikor a nyomdai szedőterem ütöttkopott asztalán tornyosuló kéziratkötegből az aznapi első „anyagot” felületesen átolvasva halkan – mintha csak önmagának – megjegyezte: ilyent én is tudnék. Négy hónapja dolgozott a város akkoriban egyetlen nyomdájában, ahol a két helyi napilapot, a magyar és a román nyelvűt előállították. Korábban, bő egy évtizedig, kénytelen volt tanult szakmájától idegen területeken dolgozni, mert városában egyszerűen szóba sem álltak vele, mivel annak idején elutasította a szomszédos megyeközpontban számára felajánlott állást. Akkoriban így ment ez, a frissen végzett magyar szakemberek rendszerint regáti településekre, de mindenképpen román környezetben juthattak munkához. Ahonnan – legalábbis a rendszerváltás pil|

lanatáig – csak igen keveseknek – és igen komoly áldozatok árán – sikerült viszszakerülniük szülőföldjükre. Az 1989-es politikai fordulat utáni megváltozott körül-

KRÓNIKA

mények aztán lehetővé tették, hogy végre tanult szakmájában helyezkedjék el. A gombamód szaporodó új lapok, a régiek terjedelmének növekedése szakemberhiányt eredményezett, ezért két kézzel kaptak a képzett nyomdászok után. Ezt a konjunktúrát sikerült kihasználnia Várdinak is, aki hosszú kitérők után – hiszen volt már pincér, segédmunkás, raktáros, kazánfűtő, gyógyszerészsegéd – végre nyomdászként dolgozhatott. Akkor nem gondolta volna, hogy nem sokáig. Írásra mint kenyérkereső foglalkozásra mindaddig

soha nem gondolt. Újságírásra aztán végképp nem. A nacionál-kommunista rezsim alatt megjelent sajtótermékek közül az egyetlen sportújságot olvasta gyakrabban, a többitől szinte ﬁzikai rosszullét környékezte, ha néha kezébe vette. Sokan voltak így a kor sajtójával, amelyből megállíthatatlanul folyt az ízléstelen pártpropaganda és a diktátorházaspár dicsőítése. Irodalmat viszont olvasott rendszeresen, főleg a Kriterion Könyvkiadó Horizont-sorozata volt népszerű akkoriban, de elolvasott mindent, amit a sors a kezébe juttatott. Mindezt azért írtam le, hogy érzékeltessem: semmi jel nem utalt arra, hogy valaha újdondász lesz. Esetleg valami mégis: olthatatlan kíváncsisága. Szentgyörgyi László

kat tudván arról, hogy mi is a színház és színésznek lenni, kalandorságnak tűnt a választásom, de hagyott szabadon dönteni. Sőt, végig támogatott.

– Láttuk önt operettben játszani, drámában, improvizációs komédiában. Melyik szerep áll a legközelebb önhöz? – A Mágnás Miskára nagyon büszke vagyok, mert számomra is most, közel ötvenéves koromban derült ki, hogy van hangom és tudok énekelni. Nagy kihívás volt ez és öröm. Emlékszem, amikor először énekeltem, beültek a kollegáim és kíváncsian várták, hogy mi lesz... Ötször kellett újrakezdenem a dalt, annyira zavarban voltam. Egyébként úgy vélem, szerencsés, ha a színész lehetőséget kap, és számos stílusban kipróbálhatja magát. Ami a műfajokat illeti, inkább kedvenc rendezőim vannak, ő hozza ki a maximumot a színészből, és ha a színész nyitott és ﬁgyel a rendezőre, akkor talán sikerül felzárkóznia a koncepcióhoz. – Filmvásznon is láthattuk. Milyen tapasztalat volt? – Számomra borzasztóan izgalmas. Jelenleg ez érdekel leginkább, és élvezném is, de nem járok castingokra, Budapestre, Bukarestbe, ahol efféle lehetőség adódna, ám szívesen mon-

danék igent ilyen irányú felkérésre. A ﬁlmforgatás nagyon érdekes, hisz nem a szokásos színházi folyamat előzi meg. A ﬁlmben egyetlen pillanat alatt kell nagyon zsigerinek lennie a színésznek, ami vagy összejön, vagy nem. Nincs ráfutási lehetőséged.

– Személyes díjait, elismeréseit nehéz lenne felsorolni, most pedig Uniter-díjra jelölték önt a Radu Afrim által rendezett A nyugalom című darabban eljátszott Anya szerepéért. Milyen érzés ez ön számára? – Volt már Uniter-jelölésem a Bodó Viktor rendezte Boldogtalanokban a Rózsi szerepemért. A felterjesztés nagy megtiszteltetés, azt jelzi, hogy szakmai ﬁgyelem irányult egy olyan szerepre, ami számomra is nagyon fontos. Számos színésznek egy életen át kell várnia arra, hogy ilyen szerepet kapjon, sőt, sokaknak meg sem adatik ez. Nekem ezek szerint hozzávetőlegesen 25 évet kellett várnom. A nyugalom Anyája az erőtől az erőtlenségig, Kleopátrától az összetöpörödött öregasszonyig, a vitális testtől a széthullásig, majd a halálig jut el 2 óra, 45 perc alatt. A drámairodalomból nem jut most hirtelen eszembe ilyen jó szerep, karakter. folytatás a 5. oldalon

Központ hetilap |2016/10 | március 10–16. |

\ 6. \

| KU LT Ú RA |

– Ön mindig vidámnak tűnő, mosolygós, nagyon kedves hölgy. Milyen volt a teljesen ellentétes karakterű, posszeszív, zsarnok, hisztis, besavanyodott Anya szerepét eljátszani? – Jó hírem van: szerencsére vagy szerencsétlenségünkre mindent magunkban hordozunk. Csak elő kell hívnunk. Amikor a kezembe vettem Bartis Attila regényét, elborzadtam az Anyán. Első olvasatra szörnyetegnek láttam, és fel akartam hívni Radu Afrimot, hogy nem vagyok meggyőződve afelől, hogy én vagyok a legalkalmasabb a szerep eljátszására. Egyrészt megijedtem, hogy nem tudom átfogni, végigcsinálni, másreszt pedig vonzott a szerepben rejlő kihívás. Utólag nagyon örülök, hogy nem hívtam fel a rendezőt.

séggel, pedig ez eddig nem volt jellemző rám. Úgy érzem, mintha több ráncom lenne, az előadás után testi fáradtság jelei mutatkoztak rajtam, és lelkileg is meghordoz, felemel és utána nagyon melyre ereszt le. De ugyanígy mindannyiunkat, akik ebben a darabban játszunk.

– Melyik jelenetet volt a legnehezebb eljátszani A nyugalomban? – A folyamatot nehéz eljátszani, ahogy az életerős színésznő teljesen leépül testileg és szellemileg is. A ﬁgyelmem szüntelenül a testemen kell tartanom. Én energiadús, mozgékony ember vagyok a hétköznapi életemben, sőt, a belső metronómom az átlagemberéhez képest sokkal gyorsabb, kolerikus alkat vagyok, ezt pedig a darabban maximálisan vissza

Fotó: Andi Bulboacă

– Pedig Afrimmal dolgozott már együtt. – Persze, ezért féltem. Közben tudtam, hogy Radu Afrim színészcentrikus rendező, hogy magabiztosan tart a kezében, illetve biztos voltam abban is, hogy az ő irányítása alatt nem lőhetek mellé. Csak féltem, hogy tehetségben nem tudok felzárkózni a szerephez, nem leszek elég árnyalt, elég sokszínű. Azért volt a szerepnek hozadéka, nemcsak az Uniter jelölés, mert mióta eljátsztam, foglalkozom az öreg-

Fotó: Sütö Zsolt

A drámairodalomból nem jut eszembe ilyen jó szerep, karakter, mint az Anyáé.

Jelenet A nyugalom c. színdarabból | Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

Bartis Attila a legszebbet fogalmazta meg, amit író mondhat a darabjáról.

kellett fognom. Az öregedés folyamata volt nehéz: a tekintet kiürítése, a test lépésről-lépésre való lebomlasztása. Volt olyan próbafolyamat is, amikor a rendező bekiabált, hogy vigyázzak a tekintetemre, mert túl élénk. Intenzíven dolgoznom kellett azon, hogy a testemet begyűrjem ebbe a szerepbe.

– Bartis Attila, a regény írója hogyan vélekedett a darabról? – Sepsiszentgyörgyön látta először a darabot, és nagy izgalommal, mondhatni gyomorideggel vár-

B. Fülöp Erzsébet: Gyergyóditróban született 1967. szeptember 22-én, 1994-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakán, majd 2000-ben a teatrológia szakon. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem óraadó tanára. Jelentősebb díjak, elismerések: női alakítási díj, Kisvárdai fesztivál (SENTE/SUI-TA – Bertolt Brecht: Valahol Szecsuánban), 2006; Jászai Mari-díj, 2007; legjobb színésznő díj, Atelier Nemzetközi Színházfesztivál, Sepsiszentgyörgy, 2015; a Kisvárdai Várszínház és Művészetek házának egyéni díja az Antosa című előadásban nyújtott alakításáért (2015). tuk, hogy mit fog szólni. Ő pedig egy mondatban fogalmazta meg, de ez volt a legszebb, amit író mondhat a darabjáról: az előadást nézve azt érezte, mintha akkor írná a könyvet. A függöny mögül kukucskáltuk az arcát, és jó volt látni, ahogy szinte gyerekként, belemélyülve, tágra nyitott szemmel, előrehajolva ﬁgyelte a játékot. Amikor Vásárhelyen, másodjára látta a darabot, ismét azt mondta, hogy ugyanezt, az íráshoz hasonló érzést váltotta ki belőle a darab. Ez már a mi kis csapatunk titka, hogy minden egyes előadás roppantul jelenidejű a pici improvizációk által, semmi rutin nincs benne. Nem véletlen, hogy legjobb előadásként és legjobb rendezésként is Uniter-díjra jelölték.

– Van-e színészi szerepálma? – Csak rendezőálmom, de az több is. Afrim volt az egyik. Egyébként színészként mi másra vágynék, mint hogy érdekeljem a rendezőt, és akarjon velem foglalkozni, belőlem valami

mást kihozni. Ha a színész érzi a rendezői bizalmat, csodákra képes. Nincs gyerekem, csak a Színházam van – tanítás, rendezés, játszás, akár írásként – erre „rendeztem” rá az életemet. Egy dolgot szeretnék csinálni, de azt nagyon jól. Különben nem éri meg.

– Szabadidejében mit csinál legszívesebben? – Szeretek elmélyülni az olvasásban, és szerencsére közel lakom a Cinege-tetőhöz, ahol sokat mászkálok a természetben, az erdőben a kutyáimmal. Egyébként sok állatom van, ők is feltöltenek. Egyik nap késő éjszaka értem haza a próbáról, és úgy fél 1-kor éreztem, hogy most ez az a pillanat, amikor a 8 kilós Móricz macskámat az ölembe kell vennem. Szegény nem értette, hogy minek tudható be ez a nagy odaadás, de szorgalmasan dorombolt, ahogy egy kövér macskához illik, aki ugyan félálomban húzta a bajszát az ébresztésért, de én csak ezután tudtam lefeküdni. Pál Piroska

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

A Toldalagiak barokkosklasszicista kúriája

Nyárádszentbenedek Marosvásárhelytől tíz kilométerre, délkeletre, a Csere-tető délnyugati lábánál, a Nyárád folyó jobb partján fekszik. A falut 1332-ben Sancto Benedicto néven említik először. 1567-ben Zent Benedek, 1619-ben Szent Benedek néven jelent meg az írott forrásokban. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu határában verte szét gróf Bethlen Samu seregét Ilsovai kapitány ötszáz székellyel megerősített csapata. Itt építette fel nagyercsei gróf Toldalagi Zsigmond a barokkos-klasszicista kastélyát…

A hajdani kolostor

A falu nevét talán a Szent István király által letelepített és ott kolostort alapító benedek-rendi hittérítők révén kapta. A helybeli templom melletti magaslaton előkerültek az első épület alapfalainak maradványai, melyeknek alapján kisméretű kolostorcellákra is lehet következtetni. Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvarházak című munkájában tesz említést arról, hogy a hajdani kolostor építőanyagát részben a templom építéséhez használták fel, melynek papja az 1330-as években három alkalommal is szerepel a pápai tizedjegyzékben. Feltételezhető, hogy az 1830-as években ennek a középkori templomnak a helyén építették templomukat a reformátusok. A jelenlegi kastély elődje

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki az is, hogy az 1800as évek végén a nagyercsei gróf Toldalagi Zsigmond földszinti és manzárdos elrendezésű oszlopos homlokzatú kastélyt építtetett. Ha ﬁgyelembe vesszük az 1748-as konspirációt, mely a nyárádszentbenedeki udvarházra vonatkozik, akkor az a jelenlegi kastély elődjé-

nek tekinthető. A gróf által építtetett kastély, magas megtört tetőzetével és homlokzati kiképzésével a barokkos klasszicista modorban készült. Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a szabályos téglalap alaprajzú épülethez toldották a hátranyúló épületszárnyat; egyébként szimmetrikus alaprajzi elrendezéssel épült, főhomlokzata tornácán karcsú ion fejezetes oszlopokkal.

A kastély átépítése Toldalagi (II.) Zsigmond nevéhez fűződik

A Toldalagi-kastély az 1890-es években épült. A földszinti és manzárdos elrendezésű oszlopos homlokzatú kastély építtetője a nagyercsei Toldalagi (I.) Zsigmond (1766-1847) volt. Gróf Toldalagi Mihály és bethleni gróf Bethlen Johanna (1825-1909) legnagyobb gyermeke gróf Toldalagi (II.) Zsigmond (1847-1894) volt, akinek nevéhez kapcsolódik a kastély átépítése. Ugyancsak a nyárádszentbenedeki birtokon lakott Toldalagi Tibor (18541919) és Toldalagi Erzsébet (1861-1942) is. A kastélyon többször is végeztek átalakításokat, utoljára gr. Toldalagi (II.) Zsigmond (1847-1894) megrendelésére történtek építkezések.

Az erdélyi keresztcsűrös séma és a térképszelvények Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében e témával kapcsolatban többek között arról is ír, hogy Nyárádszentbenedek az I. katonai felmérésen egyutcás település, két templommal és egy vízimalommal. A telkek beépítése többnyire itt is az Erdélyre jellemző keresztcsűrös séma szerint történt. A fő művelési ágak a külterületen a szántó és a legelő. A II. és III. katonai felméréseken a település jobban széthúzódik a főút mentén. A térképszelvényen egyértelműen jelenik meg a kastély és kertjének úthálózata, melyből tájképi kertre következtethetünk. A kúria fejedelmi háztartása. A falakat az ősök képei borítják.

A kastély korhű bútorokkal volt berendezve, a falakon portréképek függtek, valamennyi kiváló mester alkotása. A nagy szalonban sok értékes és díszes ötvösmunkát tartottak… „…a mai Szentbenedeken senki nem ismerne rá az egykori Szentbenedekre. Egyszerű kúria volt akkor is, de szinte fejedelmi háztartással, olyan mértékkel és bőséggel, amilyen ma már csak talán Oroszországban létezik. A berendezés egyszerű volt. A falak fehérre mázolva, a padló fehér palló; szőnyeg az egész házban nem volt, kivéve egy török szőnyeget a hatalmas ebédlőasztalon; a két társalgószobát – akkor még nem hívták őket szalonnak – empire stílusban

rendezték be; az egyikben fekete fából volt a bútor bronzgombokkal, halványkék kárpittal, a másikban fekete fa világosvörös kárpittal; a két szobában, valamint az ebédlőben az ősök képei borították a falakat. Csecsebecsének a nyomát sem lehetett találni, minden józan, szigorú és nagyon tiszta volt. A francia stílusú kertet lépcsők tagolták egészen le a Nyárádig. Ódivatúak voltak a virágok is, dúsan illatozó török rózsa, szegfű, égő szerelem stb. A ház előtt veranda, itt uzsonnáztunk, a veranda előtt pedig rózsasövénnyel körülkerített lovarda. Ebben lovakat futtattak, egy régi spanyol fajtát.…” – írja Toldalagi Róza 1900-ban. A grófné visszaemlékezése nem egyezik a katonai felméréssel

A kastély a parkhoz képest magaslaton helyezkedik el; a fent már említett szerző meglátása szerint, ennek a jobb kilátáson túl, az árvízvédelem is oka lehetett. A kastélyparkról, mely a falut átszelő országúttól a Nyárádig terjedt – területe a III. katonai felmérés térképlapján hozzávetőlegesen hét hektár – , nem találunk rajzokat, terveket. Csupán a húszadik század első feléből maradt fenn néhány fotó az épületről és a közvetlen környezetéről. Már a II. katonai felmérésen is látszik a kastélyhoz kapcsolódó, íves úthálózatú park. Alaprajzi formáján túl kialakításának ideje is megerősíti a park tájképi jellegét. Ennek némiképp ellentmond gróf Toldalagi Róza visszaemlékezése, mely szerint franciakert volt

Nyárádszentbenedeken: „… a francia stílusú kertet lépcsők tagolták egészen le a Nyárádig…”. A XIX-XX. század fordulójáról fennmaradt visszaemlékezés is hitelt érdemlő lehet azonban, hiszen ebben az időszakban a kastélyok közvetlen környezetét geometrikus kialakítás jellemezte. Dr. Fekete Albert szerint, ezt nevezheti Toldalagi Róza – a mai tájépítész terminológia értelmében tévesen – francia stílusú kertnek. Kocsányos tölgyek őrzik az elfeledett múltat

A katonai térképen a kert két útja is egyenesen nekifut a Nyárádnak, de hídábrázolás nem látható, ami alapján gázló létezésére következtethetünk; vagy a meredek part végett esetleg vízparti pihenő-, kilátópontok is lehettek ott valamikor – véli Fekete Albert. A régi kastélykert fáiból egynéhány megmaradt: kocsányos tölgyek, platánok, lepényfák, fenyőfélék, és pikkelylevelű örökzöldek őrzik az elfeledett múltat. Az épület tornácától északra még fellelhető két nagyobb kivágott fa tönkje is. Az idős terebélyes fákat leszámítva semmi sem árulkodik már a kastélyt hajdan övező dicső parkról. A kastélyt a második világháború alatt kifosztották, berendezési tárgyait széthordták. A kommunizmus éveiben a helyi állami mezőgazdasági vállalat székhelyéül használták, a rendszerváltás után a belga testvértelepülés vásárolta meg. Összeállította: Nagy-Bodó Tibor

Fotó:erdely-szep.hu

Központ hetilap |2016/10 | március 10–16.|

Vásárhelyi sztorik \ 8. \

| HUMOR |

Hírcsárda

Az alábbiak egytől-egyig valós, megtörtént esetek. Mindegyik itt, Vásárhelyen történt: ügyintézés közben, üzletben, utcán satöbbi. Nem színeztük ki, és nem is kozmetikáztuk őket, csupáncsak zanzásítottuk egyik-másikat (terjedelmi okokból), illetve a román dialógusokat magyarra fordítottuk. Jó szórakozást!

Egy bevásárlóközpont kasszájánál, miközben a csaj pötyögteti be a cuccokat: – Lesz egy csomag piros Lucky Strike is… – Az sajnos nincs. – Akkor egy Marlboro. – Rendben (felnyúl, leveszi, megpittyegteti, beteszi a kosárba)... Meg van elégedve az üzletünkkel? (Nyilván nem unalmában kérdezte szegény, ki van adva nekik ukázba) – Hát, nem mondhatnám. – Miért nem? – Mert nem kaptam mindent, amit venni szerettem volna… (nem vágja a szarkazmust) – Sajnálom. De például mit nem? – Például Lucky Strikeot!

A lakosság-nyilvántartó hivatalban:

– Önnek már egy hónapja lejárt a buletinje. – Igen, azért jöttem, hogy csináltassak újat. – Csakhogy nem akkor kell ám jönni, miután lejárt, hanem még azelőtt. – Azelőtt minek? – Mert… úgy mondja a törvény („Asa spune legea”). – Milyen törvény?

– A vonatkozó törvény. – Nagyon hülyének nézek ki? – Mi van? – Úgy nézek ki, mint aki szabadidejében vonatkozó törvényeket olvasgat? – (Látván, hogy nem egy átlagmarhával van dolga, stílust és hangnemet vált) Tudja, hogy elméletileg megbüntethetnénk száz lejre, mivel le van járva a buletinje? – (Mivelhogy száz lejből 3-4 üveg ﬁnom bort vagy egy méter marhabélszínt lehet venni, villámgyorsan úgy döntök, hogy inkább bókolok valami ökörséget a hervatag máminak, mint Jack Nicholson Helen Huntnak a Lesz ez még így se! vendéglői jelenetében) Egy ilyen szimpatikus és kedves hölgy nem lehet ilyen szigorú. – (Enyhén elpirul) Köszönöm. De legközelebb nem ússza meg! Egy barkács-nagyáruház parkolójában:

– (Pakoljuk befelé a kocsi csomagtartójába a vásároltakat, amikor odalép egy közepesen részeg pacák) Nem ad egy lejt? – Maga lát engem? – Mi???

– Maga lát engem?! – Hát ez hülye! (És elsomfordált) Egy taxiban:

– (Beülök, bemondom a célállomást, elindulunk. Üvölt a mánélé, kábé kilenc másodpercig bírom szó nélkül) Kérem, kapcsolja ki a zenét. – Zavarja a hangos zene? Akkor lejjebb húzom. – Ne húzza lejjebb, hanem kapcsolja ki. – Nem tetszik nektek a román zene, mi? (Magyarul köszöntem beszálláskor, ergo kilogikázta, hogy magyar vagyok, de a „jóestét” még nem jogosítja fel arra, hogy tegezésre váltson, de nem teszem szóvá, kicsire nem adunk) – De igen, tetszik, például én Zamﬁrt, Andriest vagy Florian Pittist kimondottan szeretem, de ezt a fost kimondottan utálom. – Ezekről nem hallottam még, valami új énekesek? (Ennél a pontnál elővettem a mobilomat, és telefonbeszélgetést szimuláltam. De végül odaadtam neki azt az egy lejt borravalónak, amit a parkolóban kértek; tulajdonképpen ugyanoda megy…) Molnár Tibor

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a Maros Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara felkéri Önt: támogassa a marosvásárhelyi műszaki oktatás felfrissítésére irányuló intézkedéseket! Tisztelt Igazgató Úr! A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a Maros Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara felkéri Önt: támogassa a marosvásárhelyi műszaki oktatás felfrissítésére irányuló intézkedéseket jelenlétével, a 2016. március 16-án, 11.00 órakor kezdődő találkozón, amelyet a Polgármesteri Hivatal 45-ös termében tartanak. Az iparnak, a szolgáltatásoknak, a szállításnak, a mezőgazdaságnak szüksége van képzett személyzetre, a marosvásárhelyi ﬁatal nemzedéknek pedig jól felkészültnek kell lennie, hogy a világon bárhol megállja a helyét a munkapiac elvárásaival szemben. Ezúton meghívjuk a műszaki proﬁlú szakmai kategóriák képviselőit a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara által együttműködésben szervezett találkozóra. A meghívás azoknak szól, akik jelenleg a

dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere

munkapiacon tevékenykednek, illetve azoknak is, akik az előbb említett szakmákban tevékenykedtek, és megosztanák tapasztalataikat a ﬁatal nemzedékekkel. Ugyanakkor azon gazdasági szereplőknek is szól a meghívás, akiknek a tevékenysége a gépkocsiiparban, készruhaiparban, huzalgyártásban, építőiparban, faiparban, közélelmezésben stb. zajlik. Annak reményében, hogy sokan vesznek majd részt a 2016. március 16-i, 11.00 órakor kezdődő találkozón, megkérjük, jelezzék részvételi szándékukat a 0265-268.330-as (255-ös belső) telefonszámon, kapcsolattartó személy Codruţa Pop, email: codruta.pop@tirgumures.ro, vagy a 0265269218-as (23-as belső) telefonon - kapcsolattartó személy – Anca Giurgiu, email: ancagiurgiu@cciams.ro. Tisztelettel:

Vasile Pop, a Kereskedelmi – és Iparkamara elnöke

| Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

☻ Az amerikai filmekből ismert belga színész, JeanClaude Van Damme a Fogarasi-havasokban tartózkodik: reklámfilmet forgat a Bâlea tónál, immár másodjára, amely szerinte elképesztő hely. „Szeretem a világot, 16 éves korom óta utazgatok. Amióta világutazó vagyok, és erre a helyre érkezem, a Bâlea tóhoz, csodásan érzem magam, itt minden olyan fantasztikus. Van egy jégből épített templom, ahol nyugalomra találsz, ha istenfélő vagy” – nyilatkozta. Elárulta azt is, hogy utána Marosvásárhelyre jön, ahol A feláldozhatók (The Expendables) negyedik részének bizonyos jeleneteit forgatják Sylvester Stallonéval és cimboráival a Somin. Megtudtuk továbbá, hogy helyi statisztákat keresnek az akciófilmhez, amire már többen jelentkeztek, többek között Vass Levente is. Az orvos-politikus a Központnak elmondta: „Két okból is szeretnék részt venni ebben a filmben: egyrészt Van Damme a kedvenc színészem, másrészt meg – és itt emlékeztetnék a 2012es helyhatósági választásokra, amikor a kampány kezdete előtt, az utolsó percben léptetett vissza az RMDSZ, Frunda javára – nálam feláldozhatóbb aligha van Vásárhelyen”.

☻ Hollandiában nemrég úgymond betiltották a malacsapkát (a malacfejet formázó füles sapkát), mivelhogy a disznó az iszlám szerint tisztátalan állat, és nehogy sértse a muszlim migránsok érzékenységét. Nagy-Britanniában évek óta nem gyártanak malacperselyt, hasonló meggondolásból. Több francia, belga és ﬁnn iskolában a karácsonyi ünnepet átnevezték tavaly téli ünneppé, a kinder-mohamedánokra és szüleikre való tekintettel. Mint köztudott, múlt héten hozzánk is megérkeztek az első idekvótázott migránsok, kábé tizenöten, akiket egy galaci bentlakásban szállásoltak el. Mivel a románok vendégszerető népek, ők is igyekeznek a jövevények kedvében járni: hangtompítót szereltek a közeli ortodox templom harangjára (Mohamed szerint a harangozás a Sátán zaja), éjjel vágják a blokk mögött a cugut, amikor az afgánok alszanak, nem részegednek le az utcán disznómód, és a nekik szánt sertésmájpástétom-konzervekről lekaparták a címkéket.

☻ Mivel az idők során számos kétség merült fel annak kapcsán, hogy 1945-ben Hitler valóban öngyilkosságot követett el a berlini bunkerében, elég gyakran állnak elő vadabbnál vadabb elképzelésekkel halálának körülményeiről. A legújabb teória szerint a nácik olyan jól haladtak űrkutatás dolgában, hogy már a harmincas-negyvenes években képesek voltak expedíciót vezetni a Holdra! A háború után az Antarktisz alatt állítólag titkos dajcs város létesült, majd magát Hitlert is odamenekítették, aki később a Holdra migrált, majd ott is hunyt el, amikor egyszer beivott, s szkafander nélkül ment ki horogkeresztet kaparni a holdporba. A fentieket látszik megerősíteni egy, a NASA által nemrégiben kiszivárogtatott dokumentum. Mindenki által ismert az Apollo-13 egyik űrhajósának híressé vált mondata: „Houston, we have a problem” (Houston, van egy kis baj), amely akkor hangzott el a földi irányító központ felé, amikor a Holdhoz közelítő űrhajó oxigéntartályának elektromos rendszere meghibásodott. Nos, az üzenetet valójában nem az űrből, hanem a Hold felszínéről küldték, íme a teljes dialógus: – Houston, van egy kis baj… – Micsoda? – Itt van Hitler, basszus!

☻ Végül egy ﬁlmes hír: az Oscar-díj-átadás előtt pár nappal Leonardo DiCaprio – akit korábban már négyszer jelöltek a díjra, de egyszer sem kapta meg – örökbe fogadtatta magát egy Saul nevű New York-i rabbival, mivel evidens volt, hogy a Saul ﬁa Oscar-díjas lesz. Molnár Tibor

A határzár elkerülhetetlen | FIGYELŐ |

Európa sorsa, az európai népek sorsa, a mi sorsunk is eldőlni látszik. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem tágít, nem áll el az eredeti szándékától az a nemzetközi pénztőke oligarcháit tömörítő világerő, amelyik meg akarja változtatni Európa arculatát, az 500 milliós európai népesség összetételét.

Két lehetőség van Európa előtt: az egyik a behódolás, a másik az ellenállás. Mindkettő változat rémisztő, életveszélyes. Jelenleg egyfajta vacillálás folyik. Most még a békés szakaszt éljük, a csendes behódolás és a szolid ellenállás állapotát. A migránsok jönnek, jönnek és jönnek. Itt-ott próbálkozások vannak a megszűrésükre, csak innen, csak onnan származók mehetnek tovább, csak ennyit, vagy csak annyit engednek be egyik, másik útvonalba eső országba. Néhol feltorlódnak néhány ezren, hőbörögnek, áttörnek és feltartóztathatatlanul mennek tovább, egyre beljebb Európa szívébe. Az EU vezetői, élükön Angela Merkel német kancellárral, mindezt rendben lévőnek tartják, és értetlenkedő, sőt esetenként cinikus megjegyzésekkel illetik a migránsáradat miatt kétségbeesetten védekező és különböző korlátozó intézkedéseket foganatosító országok vezetőit. Az áradat útvonalába eső egyes EU(és nem EU-) országok közötti határokon történő migránsszelektálások semmilyen lényegi eredménnyel nem járnak, az emberek változatlanul özönlenek. Ez a békés forgatókönyv a betelepítésre. Itt tartunk most. Európa népei azonban ébredeznek, és egyre rosszabbul viselik a hazájukba érkező idegen vándorok, új honfoglalók jelenlétét, viselkedését, és tiltakoznak, de az érdekérvényesítési erejük még nagyon gyenge. A vezetőik behódoltak az EU bürokrata elitjének, amely elkötelezettje a hódító világerőnek, a nemzetközi pénztőkének. Így a beözönlés megállítására csekély a remény. Nem szabad azonban lebecsülni az európai népek erejét, önvédelmi képességét. Életösztönük még nem veszett ki, elzavarhatják az EU-s elittel kollaboráns vezetőiket és megállíthatják országuk határán a betolakodókat. De ez nem elég Európa megmentéséhez. Európai megoldás kell! Persze nem a „balos”, vagy a merkeli értelemben, hanem a szó va|

lódi értelmében. Az európai nemzetek összefogva egész Európa határait lezárhatják, gátat vetve mindenféle tiltott határátlépésnek. Ehhez a V4-ek már követendő példát mutattak egész Európának. Egyelőre még talány, hogy a mindenre elszánt világerő erre visszavonul-e, eláll-e Európa elfoglalásának szándékától, vagy folytatja ördögi betelepítési tervének végrehajtását, és akár erőszakkal, a katonakorú migránsok felfegyverzésével, sőt az irányítása alatt álló NATO segítségével szerez érvényt akaratának, Európa idegenekkel való betelepítésének. Akár olyan áron is, hogy hadszíntérré változtatja Európát, mint ahogyan ezt már számtalan esetben megtette a világban, háborús helyzetet generálva már Európában is (lásd Ukrajnát). Nagy kérdés, hogy Európa ellen tud-e állni az erőszakos betelepítésnek, lényegében a leigázásának. Bízhatunk-e abban, hogy él még az ezeréves életösztön Európa népeiben, nemzeteiben, összefognak Portugáliától Norvégiáig és elzavarják a vesztüket okozó kollaboráns politikai elitjüket, helyettük államférﬁakat választanak országaik élére, akik átérzik felelősségüket a népükért és egész Európáért? Államférﬁakat, akikben megvan az elszántság hazájuk, népük függetlenségének, szabadságának megvédésére? Akik a haza, Európa megmentésére összpontosítanak, olyan nemzetközi öszszefogást és hatalmas erőt felmutatva, amitől elrettenhet a hódító világerő és eláll az öreg kontinenst elfoglalni vágyó szándékától, belátva, hogy nem győzheti le az európai népek hazaszeretetét, szabadságszeretetét, európaiságát? Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy az új népvándorlók, betelepülők

elfoglalják földrészünket. Ehhez azonnal le kell zárni Európa határait és azonnal be kell fejezni a merkeli A terv további megvalósítását. Európa határainak 24 órán belüli lezárását a NATO gond nélkül elvégezhetné, de a NATO-tagország Törökország, vagy a szintén NATO-tag Görögország is egy egyszerű tengeri blokáddal. Ha akarná. De sajnos nem Európa oldalán állnak. Orbán Viktor miniszterelnök minapi évértékelő beszédének jelentős részében a hazánkat és Európát veszélyeztető migránsinvázió kivédésének szükségességével foglalkozott. A hazai ellenzék kommentárjai – az MSZP-é, az LMPé, de még a Jobbiké is – öszszecsengtek abban, hogy a miniszterelnök elveszítette a kapcsolatát a valósággal, mert az országértékelő helyzetelemezése és a valóság között óriási szakadék tátong. Igaz, ami igaz, Orbán Viktor valóban kevés szót ejtett az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról és a pedagógusok kockás ingéről. Somogyi János

(A szerző nyugalmazott ügyvéd)

MAGYAR IDŐK

/ 9. /

Merkel paranoiái Hangsúlyozzuk: a menekültválság Merkel számára vált személyes üggyé! Nem Angela Merkel ellen jöttünk össze! Nem a német kormány ellen jöttünk össze! Nem a német választások miatt jöttünk össze!

Orbán Viktor nem véletlenül hangsúlyozta ezt a három gondolatot a Horst Seehoferrel folytatott tárgyalásai után. A magyar és a bajor miniszterelnök nem Merkelt kibeszélni, nem a kancellárt vagy pártját gyengíteni találkozott tegnap Budapesten. Ez nem személyes ügy! Nem az akkor sem, ha Merkel tette azzá a minap, amikor szembehelyezte a sajátját Orbán Viktor menekültpolitikájával. A liberális „ne tegyünk semmit, de azt nagyon demokratikusan és civilizáltan” megközelítést nem számítva ugyanis ez a két álláspont van most az Európa Unió¬ban. Merkelé, aki miután lényegében meghívta Európába a migránsokat, aztán hónapokig vívódott, most a törökökkel való menekülteltartási üzlettől várja a megoldást. És Orbáné, aki elsőként lépett fel határozottan az invázióval szemben, és aki most is határozott lépéseket tenne. Azonban esélyt adna – és ad is az uniós–török csúcson – Merkel tervének. Sőt Magyarország a rá eső költségeket is vállalja, amennyiben létrejön a jelenleg még erősen vitatott költségű és eredményű alku. Ha azonban nem, akkor már nem lehet tovább várni, akár az uniót zsaroló és kiröhögő Athénnal szemben is meg kell erősíteni az EU külső hatá¬rait. Azonnal és nem tovább halogatva, vagy megvárva, amíg újabb milliók jönnek, s amikor az Iszlám Állam elleni küzdelem már bel- és nem külpolitikai kérdés lesz. Ezt Merkel is tudja – otthon is megmondták neki -, de nem akar „arcot veszíteni”, hiszen az immár belátható időn belül járna politikai bukásával. Nem Orbánnal szemben kell paranoiáit kiélnie a kancellárnak, nem a magyarok szavaznak a sorsáról, Budapest szeptember óta ugyanazt mondja, nem most váltott véleményt a közelgő németországi régiós választások előtt. Hangsúlyozzuk: a menekültválság Merkel számára vált személyes üggyé! Seehofer, Orbán, a visegrádiak számára ez elvi kérdés. Nem arról szól, hogy miképpen szállásoljuk el a migránsokat és hány átnevelő táborba zárjuk őket. Arról szól, hogy milyen Európát akarunk, kikkel és hogyan tudunk együtt élni. S igen, arról is, hogy miképpen kell cselekedni ennek érdekében. Ezt egyszerűbb és gyorsabb lenne Merkellel, a kancellár erejével és még meglévő hazai és nemzetközi tekintélyével. Március közepén, a következő uniós csúcson kiderül, hogy sikerül, vagy sem. Máté T. Gyula MAGYAR HÍRLAP

Központ hetilap |2016/10 | március 10–16.|

A szamurájok szellemének útján haladva \ 10. \

| S PO RT |

Mint köztudott, a marosvásárhelyi Bushi Shindo önvédelmi egyesület cselgáncs szakosztálya, a szintén helyi Hikaritori Klubbal – amely a Gyerekek Palotájában működik –, a Tiger Budo Sportklubbal – amely a helyi csendőrség keretén belül –, és a mezőszabadi Cseresznyevirág Szamuráj SK-val együtt a legismertebbek városunkban. Előbbi (elnevezése japánról lefordítva a szamurájok szellemének útját jelenti- szerk. megj.), a Dózsa György utcában lévő Fikó autómosoda szomszédságában székel. A klub vezetőedzője a 3 danos Csép Dezső, aki hajdanán a Voința sportklubnál szintén cselgáncsot oktatott, majd sporttanári oklevelet szerzett dzsúdó szakképesítéssel, aztán 2015-ben a balatonfüredi Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett a 65–70 éves kategóriában, a 100 kilógrammos súlycsoportban. Vele beszélgettünk.

– Mikor alakult a Bushi Shindo önvédelmi egyesület és milyen szakosztályok működnek a klub keretén belül? – 2010-ben alakult meg a klub, ahol cselgáncsot, kendót (Codruța Recheșan és Molnár Emese) és ju jitsu (Gârbea Ioan) oktatunk. Én cselgáncsoktatóként tevékenykedem a szakosztálynál, a segítőim két egykori többszörös bajnok tanítványom, Romulus Scridon szakképzett edző és Remus Dima.

– Értesüléseink szerint a hat év alatt számos hazai és magyarországi versenyen bizonyították képességeiket az önök tanítványai. Mi erről a véleménye? – Ügyes, tehetséges gyerekek vannak a szakosztálynál, akik mindegyre jeleskednek

a megmérettetéseken, versenyeken, bemutatókon, amire mi, edzők büszkék vagyunk. Elszántan tanítjuk őket, hogy elsajátítsák a cselgáncsot mint önvédelmet, és ügyes sportolókká váljanak, hiszen jó lehetőségek adottak számukra az egyesületnél.

– Milyen a hozzáállásuk a mai gyerekeknek? – Elismerem, hogy hajdanán, a kommunizmus időszaka alatt sokkal elszántabbak voltak a cselgáncsozó ﬁatalok, viszont jelenleg a szülőknek is köszönhetően szinte minden anyagi támogatást megkapnak annak érdekében, hogy sikeresek legyenek.

– Hajdanán több egyesület létezett Marosvásárhe-

Csép Dezső Európa-bajnok

lyen, amelynek dzsúdó szakosztálya is volt. Kérem, említsen meg néhányat… – A Voința volt a legismertebb, onnan kerültek ki a legjobb és legsikeresebb cselgáncsozók, emellett létezett a Sănătatea, a Sportiskola, az Azomureș is, de Segesváron és Ludason is működött szakosztály.

– Ön Kolozsvárról került városunkba. Mikor kezdődött el a cselgáncskarriere? – Az ottani Universitatea egyesületnél kezdtem el dzsúdózni, amely klub színeiben két országos 3. (1972 és 1973), és egy 2. helyezést értem el (1971ben). Időközben Marosvásárhelyre kerültem, ahol a Voința sportklub keretén belül edzősködtem.

– Kik a legsikeresebb cselgáncsozók, akik az ön kezei alól kerültek ki? – Sok ismertebb sportoló ért el jó eredményt, mint például Varga András, aki 1983. március 20-án Belg-

Csép Dezső sportolóival

rádban iﬁ balkáni címet nyert a 86 kilós súlycsoportban, aztán 1984-ben Pataki és Fanghi, 1986-ban Balogh István, 1988-ban szintén Pataki István ifjúsági országos bajnok lett. Megemlíthetem, hogy 1981-ben a helyi Varga B. és Varga A. felnőtt országos bajnoki címet nyert a 83 kilógrammos súlycsoportban Aradon.

– Ön a 2015-ös Maros Megyei Sportgálán különdíjat kapott azért, mert a tavaly nyáron a veteránok számára kiírt cselgáncs Európa-baj-

A cselgáncs a 19. század végén kialakult japán küzdősport. Jellemzői a test-test elleni harc, az ellenfél földre dobása, gáncsolása, földön való leszorítása, karjának feszítése, illetve az ellenfél fojtó fogással való ártalmatlanná tétele – írja a Wikipédia. Romániában 1928-ban Heishichi Ishiguro honosította meg a dzsúdót, ő a többdanos dzsúdzsucu mester, Jigoro Kano tanítványa volt. Kano, a harcművészeti ismeretei alapján megalkotta a ma dzsúdóként ismert küzdősportot. | Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

nokságon aranyérmet szerzett. Kérem, meséljen néhány dolgot a rendezvényről... – A versenyre a magyarországi Balatonfüreden került sor. Ha nehezen is, de sikerült diadalmaskodnom a súly- és korcsoportomban, habár nem volt könnyű, hiszen jól felkészült versenyzők ellen léptem tatamira. Először a magyar Szabó Ferenc, majd az ukrán Georgij Pisnyak, végül a német Eberhard Hoeppner ellen diadalmaskodtam. Fontos, hogy a csapattársaim is jó eredményeket értek el, hiszen Tordai Levente a +100 kilogrammos súlycsoportban 5. lett, míg a 100 kilós kategóriában a szintén helyi Gicu Zăbală a 11. helyezést érte el. Egyébként az európai méretű versenyen 35 ország 572 (485 férﬁ és 87 női versenyző) dzsúdósa vett részt, Románia csapata a 20. helyen végzett. – A 2015. szeptember 24– 27-e között Amszterdamban megrendezett világbajnokságon miért nem vett részt? – Sajnos az anyagiak hiánya miatt nem volt lehetőségem, de remélem, hogy a

| S PO RT / REJT V ÉN Y |

/ 11. /

Leszerepelt a csapat a pandúrok elleni mérkőzésen ASA – Zsilvásárhelyi Pandurii 0-2 (0-0)

Tizenhárom sárga és négy piros lapot osztott ki Colțescu játékvezető az ASA – Zsilvásárhelyi Pandurii találkozón, amelyre a labdarúgó 1. liga felsőházi rájátszásának 1. fordulójában a Sziget utcában került sor.

közeljövőben más európai és világbajnoki rendezvényeken ott lehetek, főleg, ha azt Romániához közel rendezik meg. – Azon szülők, akik önvédelem tanításra szeretnék beíratni a gyerekeiket a Bushi Shindo SK-hoz, mikor vihetik nebulóikat edzésekre? – Minden hétfőn, szerdán

és pénteken 18-20.30 óra között a gyerekeknek, 20.30-21 óra között a felnőtteknek tartunk cselgáncsedzést, kedden és csütörtökön 17-18 óra között kendó, 18-19 óra között gyerekeknek, míg 19-20.30 óra között a felnőtteknek ju-jitsu edzéseket. Czimbalmos Ferenc-Attila

A durva szabálytalanságok a 16. percben kezdődtek, amikor a vendégek hátvédje, Vasco fülön könyökölte az ASA csatárát, Țucudeant, akinek orvosi ellátásra volt szüksége. Colțescu csak sárga lappal ﬁgyelmeztette Vascót, a hazaiak pedig kiállítást követeltek. Az esetet a sértett nehezen viselte, így két perc alatt kétszer is törleszteni próbált, ezért a kiállítás sorsára jutott. Ezután reklamálások és lökdösődések következtek, majd folytatódtak a szabálytalanságok, a játékvezető több sárga és piros lapot osztott ki a találkozó hátralévő részében: Pârvulescu (29.), Stăncioiu (32.), Mutu (33.), Gonzalez (34.), G. Matei (37.), Costa (59.), Buș (67.), Gorobsov (84.), illetve Vasco (16.),

Săpunaru (34.) és Ropotan (81.) is „besárgult”, M. Constantin (65.), Voiculeț (82.) és R. Costa (84.) a piros lapot is „kiérdemelték”. A Pandurii mezőnyfölényét kihasználva két gólt szerzett Vasziljevics (49.) és Hora (73. – büntetőből) révén, így megnyerték az utóbbi évek legdurvább vásárhelyi összecsapását. Colțescu játékvezető is részben vétkes, ugyanis erélyesebben kellett volna fellépnie a Pandurii játékosai

ellen, akik néhány alkalommal szimuláltak, viszont jogosan torolta meg a durva szabálytalankodásokat. Ugyanakkor hiányzott az ASA-tól az edzői tekintély. A helyi illetőségű George Ciorceri nevét emlegették az összecsapás után, aki átveheti a csapat irányjtását. Egy biztos: nem lesz könnyű dolga, hiszen nehezen kezelhető játékosokat kell majd kordában tartania, a 2. fordulóban pedig nem léphetnek pályára kiállított labdarúgók. Vereségével az ASA tízpontos hátrányba került az éllovas Astrával szemben, a győztes Pandurii két pontra van az első helytől, és esélyes a bajnokság megnyerésére. A következő fordulóban az ASA ugyancsak hétfőn játszik, ezúttal a Bukaresti Dinamót fogadja. (C.F.A.)

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Ne fejelj, Jácinta, gondolj a frizurádra!

Központ hetilap |2016/10 | március 10–16.|

\ 12. \

| TÁRSADALO M |

Világraszóló felfedezés egy erdélyi templom romjában

– Lehet tudni, hogy ki készítette ezt a másolatot? – Nem. A XIV. század második feléről beszélünk, amikorról nem rendelkezünk írásos dokumentációval. A kiszsolnai templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve, és ez a Giotto ábrázolás egy evangéliumi történeten alapul, amelynek a főszereplője Szent Péter. Tehát itt a templom titulusa volt a mérvadó. Valószínűleg ez egy helyi, erdélyi műhelymunka, amit a festmény stílusából lehet

megállapítani, és valószínűleg maga a kompozíció másolata került a kezükbe a római mozaikról. Megfestették a saját modorukban, ami egy olyan festői stílus, amit nem ismerünk Erdélyben máshonnan még. De ez nem azt jelenti, hogy csak itt dolgoztak, hanem nagyon sok kutatatlan épület van, ahonnan előkerülhet más munka is a jövőben.

– Ön hogyan került kapcsolatba ezzel a festménynyel? – A magyarországi Möller István Alapítvány sok éve műemlékvédelmi kutatásokkal foglalkozik. Jelenleg pályázatokból a Mezőség középkori építészeti emlékeit kutatják. Engem kértek fel, de nem lehetett tudni még akkor, hogy olyan szálra bukkanunk, ami túlmutat Erdélyen, de még Románián is. Épp ezelőtt a munka előtt dőlt össze két templomtorony, mert most érkezett el oda az erdélyi műemlék állomány, hogy ezek az épületek már nem sokáig fogják bírni. Ha egy épületet nem kezelnek és nincs funkciója, akkor óhatatlanul az enyészeté lesz. – Kinek a tulajdonában van az épület?

Az épület restaurálásához 15-20 millió forintra lenne szükség. A freskó római összefüggései miatt ez egy nevetséges összegnektekinthető. – Az evangélikus egyházé volt, majd a kilencvenes években a BeszterceNaszód Megyei Tanács kezelésébe került. Az épület félig áll, a hajójában már nincs meg a boltozat, a falai is részben leomlottak, viszont a szentélye és annak a boltozata még egyben van. Nagyon rossz állapotban van, a következő telet már nem fogja kibírni a statikai szakvélemény szerint. Az eső ömlik a boltozaton, a kövek úgy néznek ki, mintha izzadnának, annyira át vannak ázva. Annak, hogy mi kiléptünk a helyi és a nemzetközi média elé ezzel a művészettörténeti értelemben óriási jelentőségű felfedezéssel, nem titkolt célja, hogy a felújításhoz pénzt szerezzünk. A tanács elnökhelyettese nem zárkózott el, de kétoldalú, magyar-román összefogást szeretne. A védőtető 3-4

fotó: MTI

– Miért értékes ez a másolat? – Giotto eredeti monumentális, tízszer tizennégy méteres alkotása a kereszténység központjában, a római Szent Péter Bazilikában volt látható. Sokszor áthelyezték, sokszor sérült, és a XVII. században teljesen elbontották. Ez a bazilika a nyugati kereszténység legnagyobb zarándokközpontja volt, és a mozaik valószínűleg az 1300-s szentévre készült. A készültét követő száz évből nincsenek róla másolataink, utána is mindössze háromról tudunk: Strasbourgban, Firenzében és Pistoiában. Úgy tűnik, hogy a ﬁrenzei és a kiszsolnai a legközelebbi másolat, emiatt fontos ez a maradvány.

fotó: Papp Szilárd

Felbecsülhetetlen értékű falfestményt találtak Erdély egyik elhagyott, omladozó templomában. Magyar kutatók Giotto di Bondone mozaikjának korabeli másolatára bukkantak, amiből mindössze három ismeretes az egész világon. Dr. Papp Szilárd, a magyar Szépművészeti Múzeum művészettörténésze elemezte a művet, a felfedezés jelentőségéről beszélt.

millió forint, ha pedig magát az épületet szeretnénk restaurálni, vagyis a meglévő részeket megerősíteni és megújítani, illetve a freskókat is feltárni és restaurálni, akkor 15-20 millió forintra lenne szükség. A freskó római összefüggései miatt ez egy nevetséges összegnek tekinthető. A Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójától ígéretet kaptunk kultúrdiplomáciai segítségre, ezért bizakodóak vagyunk. Fontos, hogy a mesterek nem Giotto stílusában festettek, erre sem lehetősé-

gük, sem szándékuk nem volt, hanem a kompozíció másolása volt a cél, ami elég gyakori volt a céhes időkben. Giotto munkásságának lényege, hogy megújította a nyugati festészetet. Ezalatt olyasmit kell érteni, hogy egy román kori és erősen bizánci hatású fázisból kilendítette a festészetet egy olyan stílus felé a kompozíciós és térbeli megoldásaival, ami egy új útra állította a nyugati világ festészetét. Bodnár Erika

„Az emberek 99% helytelenül hordja a kokárdát” A kokárda eredetileg Franciaországból származik, a francia szabadságharc idején viseltek ilyent az emberek főként kalapjukra vagy kabátjukra tűzve. A kokárda színeit rendszerint a zászló színeiből veszik át és a szabály szerint a színek belülről kifelé haladva megegyeznek a zászlóéval.

Bár a piros-fehér-zöld színhármas már I. Mátyás király nagypecsétjét tartó fonatban megjelenik, és Mária Terézia idejében a nemesi bandériumok zászlói között leírják ezt az összeállítást is, csak az 1847-es követválasztások idején kezd megjelenni ez a színhármas, egyértelműen mint nemzeti érzelmet kifejező jelkép. „A 48-as márciusi események első napjai után rohamosan terjed mint forradalmi nemzeti hevületű polgári jelkép a nemze-

tiszín kokárda. Hogy ki tette fel legelébb? Ez történelmietlen, nincs is értelme nyomozni. Születtek visszaemlékezések a nagy napot követően, azok között Jókai leírja, hogy a nők osztogattak az esti, Nemzeti színházbeli előadáson „nemzeti színű” kokárdákat, Petőﬁ pedig ifjú feleségéről írja, hogy előző nap magának nemzetiszín főkötőt, férjének pedig nemzetiszín kokárdát varrt”– írja a kokárdákkal foglalkozó honlapján Kátai Ferenc.

| Központ hetilap | 2016/10 | március 10–16. |

A magyar kokárda

Szekeres Attila heraldikus lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld, hisz a kokárdát belülről kifele „olvassák”. Az 1848-as pesti forradalom idején a márciusi ifjak még kívül piros, belül zöld sorrendben használták a kokárdát, de Than Mór festményein is megﬁgyelhető, hogy a huszárok csákórózsáján is helyesen szerepel a színsorrend. „Való-

Helyesen varrott kokárda

színűleg azért terjedhetett el a kívül piros, pontatlan változat, mert Szendrey Júlia Petőﬁnek készített kokárdája ilyen volt. Manapság téves történelmi berögződések és a hagyomány miatt a március 15-i ünnepségeken résztvevő személyek 99%-a helytelenül hordja a kokárdát, azaz a piros van kívül és a zöld belül” – tudtuk meg a heraldikustól. Katona Tamás történész

így érvel: „a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb.” Pál Piroska