Page 1

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 45. szám // 2016. november 10–16. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

Hivatalosan is székely érték

3. old. //

TÁRSADALO M

3. old. //

V ÉLEM ÉN YEM SZ ERIN T

Iskola a határon

Folyik a habverés a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium esete körül, a decemberi parlamenti választások előtt a főbb aktorok mindenike némi politikai tőkét szeretne kovácsolni magának, ezért aztán gátlástalanul nyilatkozgatnak össze-vissza. Lassan már odáig jutottunk, hogy nem látjuk a fától az erdőt, azaz a részletektől az egészet.

4. old. //

AKT UÁLIS

Erdélyi kórházigazgatók találkozója az orvostanoncokkal

A marosvásárhelyi Kultúrpalota is bekerült a nyolc székely érték közé. A Székelyföldi Értéktár Bizottság múlt heti ülésén a szecessziós épület mellett a székelyderzsi erődtemplom, a csíkszeredai Mikó-vár, a csíksomlyói pünkösdi búcsú, a mikházi ferences templom és kolostor, Kézdivásárhely történelmi központja, a Székely Nemzeti Múzeum és a kürtőskalács is része lett a tárháznak. Maros megyében még számos érték található, ezt bizonyítja, hogy e térségből terjesztettek fel a legtöbb figyelemre és megőrzésre érdemes hagyományt, illetve örökséget.

A Studium Alapítvány találkozót szervezett a kórházigazgatók, -menedzserek, illetve a rezidensorvosok és a végzős hallgatók között. Az esemény célja az egészségügyi intézmények bemutatkozása, azaz – gazdasági fogalommal élve – a kereslet találkozása a kínálattal. A közel 200 leendő orvos jelenléte bizonyította: fel szeretnék térképezni a jövőbeni lehetőségeiket.

5. old. //

10–11. old. //

KU LT Ú RA

7. old. //

V ÉLEM ÉN Y

S PO RT

„Székely-magyar szemmel festem a környezetemet”

Ki hitte volna? Donald Trump az USA 45. elnöke!

Vásárhelyen is rámosolygott a Jóisten

Sipos Loránd városunk szülötte. Az 1990. márciusi események után, annak hatására, költözött Magyarországra. Ott végezte felsőfokú tanulmányait, ott alapított családot, és ért el sikereket elismert festőművészként. Pályája alakulásáról, szülőföldjével való kapcsolatáról, munkásságáról kérdeztük.

Amikor jelentős politikai személyiségek, újságírók azt állították, hogy a 45. elnökválasztás történelmi jelentőségű, sokan csak legyintettek (valljam be, én magam is), mondván, hogy ez része a kötelező reklámnak. Különben is, mi mást mondhatnának, hisz a kampány részeivé váltak.

Minap a Marosvásárhelyen megrendezett Harmónia Kupa kispályás labdarúgótornán a magyar sportújságírók csapatában pályára lépett Szöllősi György is, a Magyar Sportújságírók Szövetségének tavaly megválasztott elnöke, aki ugyanakkor a Puskás Intézet igazgatója is egyben. Vele készült exkluzív interjú.


\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Műfészek Csodaországban Ezzel a címmel tartják meg november 10-én 17 órától a Maros Művészegyüttes kövesdombi előadótermében a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar osztályai az idei gólyabált. Az előadáson a gólyák Lewis Carroll Alice Csodaországban című regényének történetére fűzve kis jelenetekkel mutatkoznak be. Természetesen lesz bálkirály- és bálkirálynőválasztás is.

A Tűzmadár Marosvásárhelyen Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház november 11én, pénteken délelőtt 9.30kor és 11 órakoraz Ariel marosvásárhelyi székhelyén mutatja be a Tűzmadár című mesejátékot.

Rendkívüli kamarazeneest Rendkívüli kamarazeneestre várják a zenebarátokat november 10-én, csütörtökön este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe. Fellép a Tiberius vonósnégyes, a kanadai James Campbell klarinéton, a Hollandiából érkező Metz István gordonkán játszik. Műsoron: Weber-, Mozart-, Schubert-művek. A hangversenyre az 5- ös számú bérletek érvényesek.

Bemutatkoznak az elsőkönyvesek November 11-én, pénteken délután 2 órától a marosvásárhelyi G kávézóban a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői öt elsőkönyvest mutatnak be a 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében. Az olvasók megismerhetik Tamás Dénes: Minden egész (Lector Kiadó – beszélgetőtársa: Láng Zsolt), Láng Orsolya: Bordaköz Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

(Erdélyi Híradó – beszélgetőtársa: Kovács András Ferenc), Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (Magvető – beszélgetőtársa: Kovács András Ferenc), Tamás Kincső: A Csiállatkertje nált-patak (Mentor Könyvek – beszélgetőtársa: Vida Gábor) és Lokodi Imre: Nekuláj almája (Mentor Könyvek – beszélgetőtársa: Demény Péter) köteteit és a szerzőket.

Téglagyári Megálló-koncert A Jazz&Blues Clubban november 10-én, csütörtökön este 8 órától a Téglagyári Megálló koncertjére kerül sor, ahol Köllő László, Hajdu Csaba, Ercsei Ferenc es Józsi László meghívottjai – Gábor Levente, Nagy Árkosi Árpád, Ács Levente, Bartha Jánoska és Ambrus Zsuzsa – is fellépnek. A belépes díjtalan.

Sing for the Moment November 17-én, csütörtökön 19 órától a Nemzeti Színház nagytermében az Együtt a Rákos Gyermekekért Egyesület újra megszervezi a Sing for the Moment jótékonysági énekversenyt, amelynek mentora Vizi Imre. A vetélkedőre 18- an jelentkeztek a megyéből. A legjobb versenyzőket díjazzák.

Országos diákszatíraés humor-fesztivál November 14–20. között a marosvásárhelyi Diákház a XVIII. alkalommal szervezi meg a Mihai Eminescu Művelődési Házban az országos diákszatíra- és -humor-fesztivált, amelyre több mint százan jelentkeztek 14 diákközpontból (Marosvásárhely, Nagyszeben, Gyulafehérvár, Jászvásár, Brassó, Kolozsvár, Petrozsény, Craiova, Bukarest,

Temesvár, Ploiesti, Pitesti, Galac és Konstanca). A diákok karikatúrával, portréval, fotóval és rejtett kamerával készített felvételekkel nevezhettek be, ugyanakkor lesz előadó-művészeti kategória is (pantomim, szatirikus dal, humor, stand-up comedy és improvizáció). A fesztivál ideje alatt karikatúra- és fotókiállítás, valamint humorműhelymunka is lesz. Festménykiállítás a Kövesdombon A marosvásárhelyi kövesdombi unitárius templom Bözödi György termében megnyílt Doszlop Lídia Naómi festménykiállítása. A tárlat megtekinthető hétköznap de. 9-13 óra között, valamint vasárnaponként a de. 11 órától kezdődő istentisztelet előtt és után.

Ennyi a kép, csak ennyi... Ezzel a címmel nyílt kiállítás Kerekes Péter Pál fotóművész alkotásaiból a marosvásárhelyi Bernády Házban. A mintegy 60 fényképen gyerekekről, felnőttekről, idősekről készült portrék és szociofotók, makrofelvételek és tájak láthatók.

Csupán Eduárd tárlata Tehetséges fiatal képzőművész egyéni kiállítása látogatható Marosvásárhelyen. Csupán Eduárd Lamentáció – alkonyat előtt című tárlata a Kultúrpalota földszinti galériájában tekinthető meg.

Kulcsár Bélaemlékkiállítás A Bernády Házban a 40 éve elhunyt jeles marosvásárhelyi szobrász- és festőművész, Kulcsár Béla emlékére nyílt kiállítás. A tárlat reprezentatív válogatást mutat be az alkotó hagyatékából.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

November 10. November 11. November 12. November 13. November 14. November 15. November 16.

HOROSZKÓP

| Réka, Leó, Tibor Márton, Andor, Atád Jónás, Renátó, Márton Szilvia, Jenő, Bulcsú Aliz, Szidónia Albert, Lipót, Artúr Ödön, Ágnes, Hilda

|

KOS: Valamit hiányol az életéből, csak még nem jött rá, hogy mi az. Terelje el a figyelmét és kezdjen új projektek megvalósításába! Tanuljon tovább, képezze magát, válasszon új hobbit, mert az ilyen jellegű terveknek kedvez ez a hét. BIKA: Szinte mindennap bal lábbal kel és nyugtalan, feszült egész nap. Minden jó dolog távolinak tűnik, ráadásul a borús, szürke hétköznapok is sokszor csak lehúzzák. Ha ez nem lenne elég, még a barátok, ismerősök is piszkálják a keresetlen jó tanácsaikkal. IKREK: Ha már nyakunkon a tél, ideje lenne nagyobb hangsúlyt fektetnie otthona légkörére. Kezdje, mondjuk egy nagytakarítással, majd fejezze be a dekorálással, és varázsoljon magának hangulatos otthont. RÁK: Felbukkan egy ön számára kellemetlen alak a múltból. Mégis, érdemes lenne félre tennie a régi érzéseit vele kapcsolatban, és adni egy esélyt annak, hogy beszéljenek, mert érdekes dolgokat tudhat meg tőle! OROSZLÁN: Mostanában borongós hangulatban van, és egyik napról a másikra változik a kedélye. Érzi, hogy valami nem stimmel, de egyelőre még nem tudná megmondani, mi okozza önben az érzelmi hullámvasutazásokat. SZŰZ: Minden erejével arra törekszik, hogy hasznosan töltse az idejét, még otthon is. Kiváló alkalom ez arra is, hogy megalapozza a jó közérzetét, éppen ezért megpróbálhatná meditálásra, jógára, vagy más lélekerősítő gyakorlatokra adni a fejét. MÉRLEG: Fel kellene frissítenie a ruhatárát, vagy beugrania a fodrászhoz, de mindenképpen célszerű volna valamilyen külső változtatást véghezvinnie magán, hogy megjöjjön az önbizalma és jobb kedvre derüljön. SKORPIÓ: Kissé kedvtelen és közömbös a környezetével szemben. Általános rossz hangulata miatt nincs is kedve kimozdulni otthonról. Mindemellett olyanokon gondolkodik, hogy senki sem foglalkozik önnel és senkit sem érdekel. NYILAS: Bármilyen kudarc, csalódás is érje, ne hagyja, hogy elvegye a kedvét! És ne is engedjen olyan kicsinyes érzéseknek, mint az irigység, ami mások sikere láttán tör fel önből. Inkább rázza meg magát, és próbálja meg újra! BAK: Annyira túlzásba viszi mostanában a munkát, és az egyéb mindennapos feladatokat, hogy nem csak testileg és lelkileg is kimerült, de a szervezete is elkezdte megelégelni ezt az életmódot. VÍZÖNTŐ: Napjai a káosz jegyében telnek, és azt sem tudja, hol áll a feje. Éppen ezért, ha ingatlant készül vásárolni, akkor mindenképpen halassza el ez irányú terveit, mert ez a hét ilyen tekintetben nem sok jóval kecsegtet. HALAK: Ön is érezni fogja, hogy ezen a héten szinte minden klappol! Az Univerzum érezhetően ellátja önt áldásával, az élet több területén is szerencsésnek mondhatja majd magát. Erős és élettel teli, csupa energia és vidámság, amit sikerül is másokra átragasztani. |


A Kultúrpalota hivatalosan is székely érték

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

A marosvásárhelyi Kultúrpalota is bekerült a nyolc székely érték közé. A Székelyföldi Értéktár Bizottság múlt heti ülésén a szecessziós épület mellett a székelyderzsi erődtemplom, a csíkszeredai Mikó-vár, a csíksomlyói pünkösdi búcsú, a mikházi ferences templom és kolostor, Kézdivásárhely történelmi központja, a Székely Nemzeti Múzeum és a kürtőskalács is része lett a tárháznak.

A szakemberekből álló bizottság a húsz felterjesztésből nyolcat fogadott el az első munkaülésen, amely Maros, Kovászna és Hargita megyei művelődési szakemberek részvételével zajlott. Vajda András, az Erdélyi Értéktár társkoordinátora lapunknak elmondta, hogy ez egy piramisszerű egység, amely tetején helyezkedik el a Magyar Értéktár, ezeknek alegységei például az Erdélyi Értéktár és Székelyföldi Értéktár is. „Léteznek megyei értéktárak – például a Maros megyei kialakulóban van –, de alája tartozik például a Havadtő térségi értéktár is. Egy-egy térség lakosai döntenek elsősorban arról, hogy településükön mit tartanak értéknek, és részükről érkezik a felterjesztés is” – fejtette ki Vajda. Az Erdélyi Értéktár célja

A projekt fő üzenetei, hogy minden közösségnek vannak értékei, melyeket nem csak meg kell őrizni, de másokkal is meg kell ismertetni, és használni is kell őket, élni kell velük, hogy ezek a jövő nemzedékek számára is hozzáférhetők maradjanak; illetve

|

hogy települési, megyei, táji vagy kiemelkedő nemzeti értékek téren és időn átívelő összetartó erővel bírnak. Olyan köteléket képeznek, mely egy közösséget képes összetartani és melyre jövőt lehet építeni. A Kultúrpalotáról

A marosvásárhelyi Kultúrpalota Erdély legszebb szecessziós épülete, pompás alkotás, Marosvásárhely szimbóluma, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyar szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyar törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja. A Ferencz József Közművelődési Ház építésének ügye először a városi tanács 1907. június 4-én tartott közgyűlésén került napirendre. A felvetés annak a törvényjavaslatnak hatására született, amely Ferenc József koronázásának 40. évfordulója alkalmából a vidéki városok művelő-

dési házainak építését indítványozta. A kétemeletesre tervezett épületben koncertteremnek, zeneiskolának, múzeumnak és könyvtárnak kellett elférnie, a földszinten pedig üzleteket és kávézót helyeztettek el. A zeneiskola az épület bal szárnyában, a múzeum a jobboldalon helyezkedett el, a könyvtár pedig a polgármester kérésére kialakított harmadik emeleten kapott helyet. 1911 tavaszán megkezdődött az építkezés, melyen mintegy 150 ember dolgozott. Az azóta eltelt idő igazolta Bernády törekvéseinek megvalósulását. A Kultúrpalota, átadása óta központi szerepet tölt be a marosvásárhelyi magyar közösség kulturális életében. Számos érték van még Maros megyében

Megtudtuk, hogy a felterjesztett értékek között a legtöbb Maros megyéhez köthető, így bátran kijelenthető, hogy nem szenvedünk hiányt helyi értékekben. A teljesség igénye nélkül a listán szereplő értékek között szerepel a backamadarasi bor, a Horváth–

/ 3. /

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Iskola a határon Folyik a habverés a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium esete körül, a decemberi parlamenti választások előtt a főbb aktorok mindenike némi politikai tőkét szeretne kovácsolni magának, ezért Szentgyörgyi László aztán gátlástalanul nyilatkozgatnak össze-vissza. Lassan már odáig jutottunk, hogy nem látjuk a fától az erdőt, azaz a részletektől az egészet. Talán ajánlatos lenne, mielőtt magunk is elvesznénk a részletekben, összefoglalni a történteket. A botrány akkor pattant ki, amikor múlt hét csütörtökén híre kelt, hogy az illetékes hatóság, azaz a DNA hatalommal való visszaélés, illetve hatáskörtúllépés gyanújával őrizetbe vette Maros megye főtanfelügyelőjét, Stefan Somesant, valamint szintén hatalommal való visszaélés gyanújával hatvan napra hatósági felügyelet alá vonta a Római Katolikus Gimnázium igazgatóját, Tamási Zsoltot. A DNA szerint az illetékesek a törvényt megszegve döntöttek a Római Katolikus Gimnázium indításáról. Jelenleg ki-ki mondja a magáét, a vádhatóság szerint az iskolaalapításhoz szükség lett volna a szaktárca jóváhagyására, amit az RMDSZ legfőbb tanügyi illetékese, Király András államtitkár – igaz, nem túl meggyőzően – cáfolni próbált. Továbbá nem kerülhető meg annak figyelembevétele, hogy 2014-ben, az iskola alapításakor hozott önkormányzati képviselőtestületi határozatok egyikét, azt, amely az új intézményt a marosvásárhelyi iskolahálózatba vette, Maros megye prefektusa a közigazgatási bíróságon megtámadta, s a pert az idei év elején megnyerte. Ennek megfelelően a kifogásolt határozatot az Ítélőtábla megsemmisítette, tehát az iskola 2016 februárjától törvénytelenül működik. Ezek a tények. Az iskolaalapítás körül sem volt minden rendben, az egész inkább a Vásárhelyen már megszokott politikai hoci-nesze alapján rögtönzött akciónak tűnik, semmint alaposan előkészített, felelős önkormányzati döntésnek. Maga az egyik vonatkozó határozat is a város által a római katolikus státustól bérelt épületről szólt, anélkül, hogy utalás történt volna benne az iskolaalapításra. Mindenesetre az ügy felveti az RMDSZ jogászainak felelősségét is… Hogy hová rúg ki majd a történet? Feltételezhetően több esély lett volna a számunkra, erdélyi, vásárhelyi magyarok számára kedvező – azaz az iskola működésének törvényességét megerősítő – megoldásra, ha nem választási kampány idején pattan ki az ügy. Így csak a kisebbik rosszban reménykedhetünk, abban, hogy az RMDSZ-kommunikáció nem a történet érzelmi vonatkozásaira erősít rá, természetesen kampánycélból, hanem inkább a szakmaiakra. Így talán még megmentheti az iskolát. Véleményem szerint. Petrichevich-kúria, Backamadarasi Kis Gergely életműve, a székelyhodosi baromvásár, illetve a katolikus templom, de felterjesztették a Bekecs természetvédelmi területet, a búzaházi kockásliliom-populációt, a nyárádmenti madárpopulációt, a berekeresztúri református templomot, a jobbágytelki népviseletet és szalmafonást. A helyiek értéknek tekintik a

mikházi ferences templomot és kolostort, a nyárádmenti betlehemest, csoportos öntözést, valamint a farsangolást. Székely értékként szeretnék látni a helyiek a szentgericei üveges táncot, a Bekecs Néptáncegyüttest, és vendéglátás, turizmus kategóriában a vármezői pisztráng-tenyészetet is. Pál Piroska

Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |


\ 4. \

| TÁRSADALO M |

Erdélyi kórházigazgatók találkozója az orvostanoncokkal

A Studium Alapítvány találkozót szervezett a kórházigazgatók, -menedzserek, illetve a rezidensorvosok és a végzős hallgatók között. Az esemény célja az egészségügyi intézmények bemutatkozása, azaz – gazdasági fogalommal élve – a kereslet találkozása a kínálattal. A közel 200 leendő orvos jelenléte bizonyította: fel szeretnék térképezni a jövőbeni lehetőségeiket, de az is egyértelművé vált, hogy sürgősségi orvosból van a legnagyobb hiány, csaknem minden kórház már holnaptól alkalmazna ilyen szakorvost. A találkozón jelen volt a keresnek. A Székelyudvar- szinte száz százaléka masepsiszentgyörgyi Dr. Fogo- helyi Városi Kórház ideg- és gyar nyelvű, orvosaik nem lyán Kristóf Megyei Sürgős- mellkassebészeket alkal- mindenike beszéli a nyelvet, ségi Kórház igazgatója, aki mazna, és a szolgálati la- emiatt szükség van a váaz intézmény rövid bemu- kások mellett egy panzió is sárhelyi hallgatókra ott is. tatója után elmondta, legin- felajánlotta az ingyen lak- „Azzal csábítom az orvosokább mellkassebészekre hatást a leendő doktorok- kat hozzánk, hogy jobb kisvan igény klinikájukon, és nak. A gyergyószentmiklósi városban nagy orvosnak szolgálati lakásokat is biz- kórház képviselője kiemelte, lenni, mint nagyvárosban tosítanak az alkalmazotta- hogy 8 éve építették a léte- kis orvosnak” – zárta. iknak. sítményüket, és a szemészet Az erdőszentgyörgyi inA kézdivásárhelyi kórház terén felzárkóztak Hargita tézménybe kardiológust, diröntgenorvosokat vár, és ha- megye többi kórházához. abetológust, hematológust sonlóan szolgálati lakással Ide leginkább belgyógyászt, és palliatív terápiával fogkecsegteti az odaköltözőket, sebészt, gyerekgyógyászt, lalkozó szakorvost keresde jelen volt a baróti városi röntgenorvost, patológust nek. A Maros megyei szokórház képviselője, aki is- és sürgősségi orvost keres- vátai kórházban pedig gyemertette kisméretű létesít- nek. rekgyógyászra van igény. ményüket. A székelyföldi városok sorát követte a Csík- Kisvárosban Dr. Benedek Imre szeredai Megyei Sürgősségi nagy orvos! négy kutatói helyet Kórház menedzsere, aki arajánlott fel ról biztosította a hallgatókat, A Partium képviseletében hogy ez a város is vonzó le- a margittai kórház meneAz eseményen jelen volt het az egészségügyi dolgo- dzsere mutatta be az intéz- László Attila Kolozs megyei zók számára. Ide sürgősségi ményüket, és kiemelte, hogy szenátor is, aki szerint az orvost és gyerekpszichiátert régiójukban bár a lakosok elkövetkezendő négy év

meghatározó politikai témája az egészségügy lesz, emellett pedig a rezidensvizsga átszervezését tartaná üdvösnek. A Maros megyei sürgősségi kórház igazgatója, dr. Lőrinczi Zoltán is jelen volt a beszélgetésen, ám kurtán-furcsán, egy mondat után átadta a mikrofont dr. Benedek Imre kardiológusnak. A szakorvos elismerően szólt kollégáiról, akik jelenleg négy európai projekt élén állnak, és arra buzdította a fiatalokat, hogy ve-

gyenek részt a kutatásokban, és négy kutatói helyet, azonnali kezdéssel fel is ajánlott számukra. „A legfontosabb, hogy szakmai tudás legyen a hátatok mögött, kutassatok, végezzetek tudományos munkát, és gyertek a vásárhelyi klinikákra, mert tárt karokkal fogadunk” – szólt a meghívás. Az intézmények bemutatása után az igazgatókmenedzserek és az orvostanoncok kötetlen beszélgetése következett. P.P.

A termés napját ünnepelték a fehéregyházi gazdák

Első alkalommal tartottak termés napi rendezvényt a hétvégén a Segesvártól 4 km-re fekvő községben, Fehéregyházán. Az esemény főszervezője a több éve működő fehéregyházi Magyar Gazdakör, akik bár nem csaptak nagy „felhajtást” az esemény meghirdetése körül, a siker annál nagyobb volt, hiszen több mint 250-en fordultak meg a néhány órás rendezvényen. Sokak számára még ismeretlenül cseng, de Fehéregyházán több éve már, hogy működik az RMGE MAROS egyesülethez tartozó, önálló gazdakör, illetve annak keretén belül egy néptánccsoport. „Próbálunk eleget tenni a lakosok elvárásainak, így a mezőgazdaság mellett a kulturális tevékenységekre is nagy hangsúlyt fektetünk. Az ötlet a tánccsoport vezetőjének a fejéből pattant ki, mondván, hogy itt az ideje egy olyan eseményt megszervezni, amely igazolja, hogy Fehéregyházán, valamint a környéken is vannak olyan termelők, akiket érdemes felkarolni és lehetőséget biztosítani nekik” mondta el Szőke János, az egyesület elnöke. Kevés a magyar, de annál nagyobb az összetartás!

A tánccsoport fontos szerepet tölt be a falu életében,

ugyanis általuk működik a kulturális élet, a hagyományok ápolása, tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar kultúra fennmaradásához, hiszen a magyar lakosság száma igencsak elenyésző a környéken. „A legjobb partnerünk, melynek fiókszervezete is vagyunk, az RMGE MAROS, itt kiemelném Csomós Attilát, az egyesület elnökét, aki hatalmas segítség a számunkra, ami által tovább tudunk fejlődni. Bár távol állunk még a nyugati színvonaltól, de lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk.”

Szűkös anyagi körülmények

Amint azt az egyesület elnöke elmondta, a szervezési költségeket részben támogatásokból, illetve saját zsebből sikerült előteremteni, ami nem volt könnyű feladat. „Szerencsére vannak még olyan emberek, akik szívesen áldoznak, mi-

| Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

vel számukra is fontos a hagyományápolás, a közösség összetartása.” A rendezvénynek két része volt, a termelők, illetve a kulturális műsorok, tánccsoportok fellépése. A helyiek közül jelen volt Vajda Rózsika, aki saját készítésű sajttermékeivel remekelt, illetve savóból készített gyümölcskoktéllal. Az egyesület elnöke saját hagymatermését állította ki, míg a gazdakör volt elnöke, Ambrus Pál kukoricát, búzát, árpát, kenyérlisztet állított elő. De voltak még Holtmarosról, Segesvárról és Marosvásár-

helyről is különböző gyümölcsízekkel, illetve kézműves termékekkel. Több mint 120 fellépő

A nap folyamán mintegy 250 személy volt kíváncsi az eseményre. Sajnos a település vezetői közül egyedül Majer Nicu önkormányzati képviselő volt jelen és beszélt az esemény fontosságáról, illetve Csomós Attila, aki szintén beszédet tartott, míg a műsor moderátori szerepét a fehéregyházi Patkó néptánccsoport vezetője, Finna Lenke vál-

lalta. A kiállítók mellett fellépett a helyi Patkó, illetve a román Doina néptánccsoport, a Magyarok Nagyaszszonya csoport Csíkcsomortányról, a Kispipacsok Székelykeresztúrról, illetve a sóváradi, gyalakutai és szovátai tánccsoportok is. Akárcsak a jelenlévők, a szervezők is elégedetten zárták a napot, arra a kérdésre pedig, hogy milyen tervük van a jövőre nézve azt a választ kaptuk az elnöktől, hogy teljesen biztos, hogy jövőre újra megszervezik a találkozót. Timár Tímea |


| IN T ERJÚ |

/ 5. /

„Székely-magyar szemmel festem a környezetemet” – Beszélgetés Sipos Loránd festőművésszel –

Sipos Loránd városunk szülötte. Az 1990. márciusi események után, annak hatására, költözött Magyarországra. Ott végezte felsőfokú tanulmányait, ott alapított családot, és ért el sikereket elismert festőművészként. Pályája alakulásáról, szülőföldjével való kapcsolatáról, munkásságáról kérdeztük. – Mikor kezdtél el rajzolni, festeni? Mi késztetett erre? – Amióta visszaemlékszem mindig rajzoltam, alkottam. Marosvásárhelyen a 11-es általános iskolába jártam elemiben. Miholcsa József szobrászművész járta az iskolákat más kollégáival együtt, és munkáim alapján ő hívott, hogy menjek a művészetibe. A felső tagozatot már ott jártam. Nagyon szerettem azokat az éveket. A líceum alatt az Apolló épületébe jártam a felnőttekkel együtt, itt tanultam a legtöbbet. Ennek nagy hasznát vettem a budapesti képzőre való felvételimnél.

– Mi a kedvenc témád? – Mindig azt festem, ami velem történik, amit meglátok, amerre járok. Székely-magyar szemmel festem a környezetemet, a helyeket, ahová eljutok.

„Fess negatívan, gondolkodj pozitívan!”

– Miként jelenik meg Marosvásárhely, a szülőföld a képeiden, alkotásaidon? – Szülőföldemre gyakran visszajárok. Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány keretében, Bálint Lászlóval minden évben alkotótábort, festőiskolát szervezünk Székelyvarságon, amelynek szakmai vezetője vagyok. Fő technikám az akvarellfestés,

amely egy igencsak nehéz technika, de specializáltam magam rá. Az akvarellista alapmondása: fess negatívan, gondolkodj pozitívan! Mestereim mindig azt tanították, hogy ha tudsz valamit, azonnal add tovább. Plein air, impresszionistarealista festőként megjelenik munkáimon Erdély, Székelyföld hangulata. Marosvásárhelyen sok rokonom van, látogatom őket, és ha időm engedi, mindig kiülök és festek a helyszínen.

– Ha holnap hazajönnél Vásárhelyre mit festenél meg? – Mindenképpen a nagybetűs Vásárhely impresszióját festeném, az idillit, az ódont, a magyar emlékeket, a Maros-partot, Hétfákat, Somostetőt, Bolyai utcát és így tovább. A Vácmány-tetőről a Nyárád mentét... végtelen a téma számomra. De a vonatállomást is nagyon szeretném vászonra vetni, mert gyerekkoromat a közelében töltöttem. – Hogyan kerültél Bajára? Miként találtad meg ott a helyed? – A Magyar Képzőművészeti Egyetem elvégzése után, 1997-ben kerültem Bajára, ahol tanári állást kaptam egy művészeti iskolában. Azóta családommal itt élek. Hasonlít Vásárhelyre: Maros-Duna, Ví-

kend-Sugópart, Kakasdi erdő-Gemenci erdő, lokálpatrotizmus-lokálpatrotizmus... A multikultiban pedig egyre kevésbé hiszek.

– Vásárhelynek van egy tehetséges művészrétege – Fekete Zsolt, Hermann Levente, hogy csak kettőt említsek. Követed az itt született alkotók tevékenységét? – Ismerem Fekete Zsoltot, Hermann Leventével egy kollégiumban is laktunk egyetemi éveink alatt. Követem munkásságukat, nagyra értékelem őket. Távol Budapesttől, tanárként nem tudok hozzájuk kapcsolódni. Számomra a művészet egy nagyon egyéni út. Ahová felkérnek kiállítani, alkotótábort vezetni, oda mindig elmegyek, festményeimet gyakran felajánlom valami közösségi, nemes cél érde-

Névjegy:

1969. március 2-án született Marosvásárhelyen. Általános iskolás kora óta művészeti iskolába járt. 1997-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, képgrafika szakon, mestere Kőnig Róbert grafikusművész volt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, Nagy István Művészeti Egyesület-Baja, valamint a Bács-Kiskun megyei Műhely Művészeti Egyesületnek. Munkáiban a környezetet, a magyar városokat, tájakat, embereket, utazásait, az élet misztikumát jeleníti meg. Művészetére a ,,nemzeti, magyarul gondolkodó és szóló festészet” jellemző. A képzőművészet mellett a bajai III. Béla Gimnáziumban tanít. Grafikai tervezéssel, nyomdai előkészítéssel is foglakozik. Aktívan részt vesz Baja város, a megye és országunk kulturális életében. kében. Ahogy viccesen mondani szoktam: én mindig festek, és gyakran még ecset is kerül a kezembe. „Amit munkáimmal megmutatok, az a kimondatlan, a csendes, a sejtelmes, a misztikus”

– Hogyan fogalmaznád meg a művészi hitvallásod? – Ars poeticám: úgy látom, hogy korunk nagyon megmutatott, nagyon kimondott, nagyon materiális és nagyon zajos. Amit én környezetemben keresek és munkáimmal megmutatok, az a kimondatlan, a csendes, a sejtelmes, a misztikus.

– Mit szeretnél még elmondani a munkádról? Mit üzensz vele a közönségednek? – Arra törekszem, hogy olyan legyen egy kép, amit megfestek, mint egy vicc: a végét nem árulom el. Vagy értik a nézők, és be tudják |

fogadni vagy nem. Ha megnézik a munkáimat, kitetszik belőlük, hogy én optimista ember vagyok, elég vidám életfelfogással. Ezt ábrázolom a munkáimban is, szeretem a vörösbort, szeretek kávézni is, de szeretem a zöld almát is. A festményeim tehát, amint már mondtam, mind az életemből vett jelenetek. Véleményem szerint a festészet nem a tetszik és nem tetsziknek a kérdésében merül ki, mégis sokan ezzel letudják. Én a miértekről is faggatom az embereket. Én is egy kép megfestéséhez úgy állok hozzá, hogy miért is akarom ezt megfesteni, mit akarok ezzel mondani? Nagy szavakat nem használok, de arra kérek mindenkit, hogy szakítsanak egy percet ebben a rohanó világban, és nézzenek meg egy festményt, igyanak hozzá egy pohár vörösbort, és hallgassanak jó zenét. Nemes Gyula

Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |


| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

\ 6. \

Ahonnan Erdélyt kormányozták

(folytatás előző lapszámunkból) Ami a Gyulafehérvárt illeti, fontos tudni azt, hogy már a vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik jelentős városa. Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, és itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően lesz Fehér vármegye székhelye. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza XIII. századi, és egy régebbi templom alapjaira épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1642. március negyedikén itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október tizenegyedikén. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égetik fel, majd ugyanebben az évben, október huszonötödikén a fejedelem itt mond le. Győz a megerősödött magyar sereg

1442. március huszonkettedikén a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött. 1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. Budáról először Lippára, majd 1542-ben ide költözött Izabella királyné és fia I. János néven magyar király, miután a Püspöki Palotát átalakították oly módon, hogy a Keleti Magyar Királyság székhelye lehessen. Amint azt már részben említettük, 1559. szeptember tizenötödikén itt is halt meg Izabella királyné és ugyanitt gyilkoltatta meg katonáival Balassa Menyhért Izabella parancsára a lázadó Bebek Ferenc, Kendy Ferenc és Antal nemeseket. 1571. március tizennegyedikén itt halt meg János Zsigmond fejedelem és az utolsó szabadon választott magyar király. A királyné és fiának hamvai a Szent István által alapított székesegyházban pihennek. II. János magyar király halálát követően az erdélyi – többségében protestáns (református, unitárius és lutheránus) rendek – 1571. május huszonötödikén Báthory István római katolikus főurat választották meg Erdély fejedelmének. I. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erdélyi rendek szabadon választják meg az ország fejedelmét, ezért ígérgetéssel rávette Bekes Gáspár unitárius vallású fő-

urat, hogy lázadjon fel Báthory ellen. Bekes Gáspár folyamatosan szervezkedett a fejedelmi hatalom megszerzése érdekében 1572–1574 folyamán. Az erdélyi nemesek legyőzik a vajda seregét!

Továbblépve a leírt korban, kiemelten fontos tudni azt, hogy 1599-ben Mihály havasalföldi vajda fegyverrel támadt Erdélyre, és a fejedelemre, kinek seregét Sellenberknél legyőzte, majd bevonult Gyulafehérvárra is. A november húszadikán itt megtartott országgyűlés meghódolt Mihály vajdának, akit fejedelemnek nevezett. Kiss Gábor, Erdélyi várak, várkastélyok című munkájából ír arról, hogy a vajda seregét az erdélyi nemesek Basta katonáinak segítségével Miriszlónál 1600. szeptember tizennyolcadikán legyőzték. Egyik vezére, Székely Mózes október hetedikén hétezer emberével csatlakozott az erdélyi nemesek tordai táborához, és 1603ban a szultántól ő kapott írásbeli szerződést az erdélyi fejedelemségre.

Bethlen Gábort Erdély fejedelmévé választják, aki Szebenből Gyulafehérvárra teszi át székhelyét…

Írott dokumentumok tanúskodnak arról, hogy Székely 1603. május kilencedikén jelent meg seregével Fehérvár falai alatt, mire a várkaput megnyitották előtte. Székely Mózes sere-

| Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

gét azonban ugyanebben az évben, egészen pontosan július tizenhetedikén a székelység által támogatott Radul havasalföldi vajda szétverte, és Erdély Basta tábornok kezébe került. Bocskai István, Rákóczi Zsigomond és Báthori Gábor után 1613. október huszonharmadikán az erdélyi országgyűlés Bethlen Gábort választotta meg Erdély fejedelmévé, aki 1614. február tizennyolcadikán Szebenből Gyulafehérvárra tette át székhelyét.

Az építkező Bethlen Gábor

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból idézve, avagy ahogyan erről a történelmi időszakról és helyzetről Szalárdi ír: „…Bethlen Gábort azért azonnal az ország megcsendesítésére… végházainak, várainak építtetésére fordítá elméjét… székes helyén. Fejérváratt, Radnóton, Alvincen, Balásfalván, Fogaras és Várad váraiban nagy friss fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala… a fejedelmi házakat és udvart itt is, székes helyén nagy friss pompás épülettel, kívül olaszfokosan (reneszánsz pártázattal) … megékesítvén… és hogy ezen fejedelmi székes hely is ugyan derekas bástyákkal, árkokkal megerősíttethetnék, nagy szorgalmatossággal vala rajta, és a városnak dél felől való két szegletin, mellnyek napnyugat felől való szegletiben az fejedelmi udvar és házak foglaltatnak vala, két igen nagy, hosszú szárnyas bástyákat téglából meg is építtetett vala, árkát is az rész-

ről nagyon kihányatván, de hogy fundulása és igyekezete szerint végbevihette volna, a szomorú halál nem engedte vala…”. A fejedelmet a székesegyházban temetik el

Bethlen Gábor elrendelte, hogy „…az várbeli házaknak a szalmafödeleit le kell szedni, sövény kerítéseit az székely méltósághoz illendően kitserélni…”. 1619-ben a régi helyébe új nyomdát állíttatott, és az I. István király által Szent Péter tiszteletére alapított székesegyház gondozását az erdélyi püspökségre bízta. A nagy fejedelmet, Bethlen Gábort 1630. január huszonötödikén temették el a székesegyházban.

Gyulafehérvár továbbra is megtartja központi szerepét

Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában ír arról, hogy az 1699-es karlocai béke után az Erdélyi Fejedelemség a Habsburg fennhatóság alá került, ám Gyulafehérvár továbbra is megtartotta központi szerepét. 1714-1738 között Giovanni Morandi Visconti császári hadépítész tervei alapján építik ki azt a hétágú csillag alaprajzú védrendszert, mely a mai napig a Kárpát-medence egyik legteljesebb Vauban erődje, páratlan gazdagságún szobrászati díszítéssel. Fontos tudni még azt is, hogy az építkezés elkezdése

előtt Viscontin felmérte a várat, 1711-ben készített helyszínrajzán a vár déli részén a két meglévő bástya között megjelenik a XVII. századi kert is, melynek geometriájából és növényábrázolásából táblás kiosztású zöldséges, virágos és gyümölcskertekre következtethetünk. Még délebbre szőlőültetvényeket ábrázol a térkép. A várból a déli várfalba kapun keresztül lehetett kijutni a kertbe. A magyar botanika második nagy mecénása

Szintén a fent említett szerző tesz említést arról, hogy a Bethlen által megépített délnyugati bástyán I. Rákóczi György által kialakított fejedelmi függőkertek méltó utódja a püspöki palotakert, melynek legjelentősebb bővítője lés szépítőjen Haynald Lajos (1816-1891) erdélyi püspök, későbbi bíboros érsek, „a magyar botanika második nagy mecénása”, kinek hagyatéka a több mint 100 ezer lapból álló „Haynaldherbárium”, jelentős hozzájárulás Erdély flórájának feltárásához.

Márton Áron püspököt kényszerlakhelyre, a gyulafehérvári Püspöki Palotába ítéli a kommunista hatalom

A XIX. század második feléből, illetőleg a XX. század első évtizedeiből dr. Fekete Albertnek sincsenek adatai a kertről. Jelentősége 1956-ban nőtt meg ismét, mikor Márton Áron püspököt a gyulafehérvári Püpöki Palotába |


| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

Ki hitte volna? Donald Trump az USA 45. elnöke!

ítéli kényszerlakhelyre a kommunista hatalom. Márton Áron számára hosszú éveken keresztül ez a kert jelentette az egyetlen kapcsolatot a külvilággal és a természettel. Mai kialakítását a püspök fogságának idején nyerte el.

A sírkövek feliratai ma már sajnos nem olvashatóak

Fekete közléséből még az is kiderül, hogy a kert kiterjedését a bástya méretei korlátozzák, így aránylag kis területen fekszik – egészen pontosan 4.650 négyzetméteren. A kertbe csak a Püspöki Palotán keresztül lehet bejutni, tehát teljesen zárt, magánjellegű, használata korlátozott. Déli és nyugati határait a 15-17 méter mély várárok képezi. A kert elzártságát fokozza a bástyaszegélyeken húzódó magas és sűrű – nagyrészt orgonából, jezsámenből kialakított – élősövény. A kertet egy hozzávetőlegesen négy méter magas rézsű egy alsó – az épület szintjével egy szinten található – részre és egy felső, nagyobb teraszra osztja. Ez utóbbi ad helyet a kert növényállományának és funkcionális egységeinek. |

A kert jelenleg különösebb művészi értékeket nem képvisel, értékes elemei azonban az itt összegyűjtött római faragványok – feltehetően sírkövek –, melyek feliratai azonban már nem olvashatók. A kerti képet gazdagítják a karcsú lábazatokon álló faragott növénytartó kőedények is. A kertet sűrű növényállománya, elzártsága folytán melankolikus hangulat lengi be, mely visszavonulásra, elmélkedésre kiválóan alkalmassá teszi. Idegenek ritkán látogatják, használói elsősorban a Püspöki Palota lakói közül kerülnek ki, amolyan „hortus conclusus”-ként tartják számon, és eldugott sarkait imádkozás céljából látogatják.

(folytatása a következő lapszámunkban) Összeállította: Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; továbbá a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek

Amikor jelentős politikai személyiségek, újságírók azt állították, hogy a 45. elnökválasztás történelmi jelentőségű, sokan csak legyintettek (valljam be, én magam is), mondván, hogy ez része a kötelező reklámnak. Különben is, mi mást mondhatnának, hisz a kampány részeivé váltak. Azt viszont nagyon kevesen gondolták, hogy Donald Trumpnak valós esélye is lehet a győzelemre, hisz „imidzs” szempontjából határozottan rosszul állt a szénája. A milliárdost amolyan tiszteletlen fenegyereknek tartották, némelyek szakmailag alkalmatlannak titulálták. Ezzel szemben Hillary Clinton, akit politikusi tapasztalata, dörzsöltsége és a választók által feléje megnyilvánuló szimpátiája mintegy predesztinált arra, hogy az USA elnöke legyen (legalábbis a látszat szerint), maga volt a biztos pont. A kampány valójában arról szólt, hogy van itt két személy, aki nagy harcot vív egymással, ám valós esélye csupán Hillary Clintonnak van, aki végül könnyedén nyeri a csatát. Amíg Clinton igyekezett egyre több társadalmi réteg szimpátiáját megnyerni (ezen belül a női választók egyre nagyobb táborát is), és a jól ismert általános érvényű, viszonylag semleges üzeneteket közvetíteni szavazói felé, addig Trump sokkal keményebb hangon szólalt meg, célzottan, határozottan, köntörfalazás nélkül. Olyan dolgokat mondott ki, amelyek már évtizedek óta nem szerepelnek a közbeszédben, és arra figyelmeztetett, hogy győzelme esetén új korszak kezdődik. A republikánus politikus ezzel magára haragított bizonyos egyéneket, azonban üzenete sokak számára kijózanító hatással volt. A politikai korrektség zászlóvivői nem örültek különösen e fejleménynek, és sokan feltűnési viszketegséggel vádolták. A kampány nem volt mentes a személyeskedésektől sem, Trumpot többek között a nőkkel való tiszteletlen megnyilvánulásai miatt támadták, míg Clintont e-mailes botrányai, valamint tisztázatlan ügyei miatt marasztalták el.

Reakciók a médiában és a politikában Amint tudjuk, a Trump – Clinton „elek-

tori” párharc 289-216 arányban végződött, és Trump meglepetésszerű diadalát jelentette. A Washington Post nyíltan fejezte ki megdöbbenését Trump győzelme kapcsán: „A média nem akarja elhinni, hogy Trump győzni tudott”, „Trump győzelme megrázkódtatás a rendszer számára” – írja az Associated Press. A The Guardian szerint „Az Egyesült Államok megválasztotta eddigi legveszélyesebb elnökét. Van okunk bőven az aggódásra”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung Donald Trumpot önző, érdekek által vezérelt „Ego-Präsident”-nek nevezte. Bár világszerte sokan nem örülnek Trump hatalomra jutásának, Amerika 45. elnökének győzelméhez több jelentős politikus gratulált már. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke az elsők között kívánt sikert, és reményét fejezte ki, hogy az amerikai – orosz viszony hamarosan javulni fog. Marine Le Pen, a Francia Nemzeti Front elnöke szintén üdvözölte Donald Trumpot és a „szabad amerikai népet.”

Mit hoz a jövő? Győzelmi beszédében Donald Trump udvariasan megköszönte a versenyt ellenfelének, Hillary Clintonnak, akit méltatott, kifejezvén tiszteletét politikai tevékenysége kapcsán. Trump azt ígérte, hogy minden amerikai elnöke lesz, minden társadalmi réteget egyaránt képviselni akar. Beszélt az egység fontosságáról, arról, hogy újra akarja építeni az országot. „Most Amerikán a sor, hogy begyógyítsa a megosztottság okozta sebeket” – mondta, és megígérte, hogy soha nem látott mértékben hoznak majd létre munkahelyeket, hogy Amerika újra „nagy” lehessen. Trump a választás napján (jóval az eredményhirdetés előtt) a következőket mondta: „Valami nagyon különlegeset fogunk csinálni, nagyon különlegeset, ami olyan lesz, mint a BREXIT plusz-plusz-plusz.” Hogy ezt mire értette? Az biztos, hogy valami új van a nap alatt...valami, ami történelmi jelentőségű! -demeter-

Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |


RMDSZ – a nagy fészbukos névteszt \ 8. \

Bizonyára sokan ismerik azokat a (nametests.com oldalon fellelhető) fészbukos alkalmazásokat, amelyek az illető fészes profiljának néhány másodperces „elemzése” után kidobják, hogy az alanynak mennyi a valós életkora, mit jelent a neve, ki a lelki társa, mi a kedvenc étele, mi az élete mottója, mi az anyja kínja meg egyéb, fölöttébb hasznos és roppant szórakoztató információkat. Nos, most, a választások közeledtével kíváncsiak voltunk, hogy az RMDSZ-es politikusok is szoktak-e ily mókásan időtölteni a közösségi oldalon, ezért megsasoltuk a fészbukos profiljaikat, és kiderült, hogy szoktak bizony, nagyon is! (A felmérés során nemcsak a jelenlegi „szövetségeseket” vizsgáltuk, hanem olyan egykori tulipántos csávóknak is a körmére, illetve az idővonalára néztünk, akiket már évek óta kiebrudaltak az „ernyőszervezet” parapléja alól renitenskedés, kritikáskodás vagy csak sima pattogás okán, vagy akik maguk migráltak el más pártokba, pártocskákba, önként és dalolva, esetenként félútról visszaugatva.) Íme, az érdekesebbek:

A Carit San Medical Járóbeteg-rendelő

a következő orvosi szakellátással áll az önök rendelkezésére:

• Fizioterápia és gyógytorna • Kardiológia • Bőrgyógyászat • Nőgyógyászat • Hematológia • Munkaorvos • Füll-orr-gégészet • Ortopédia

• Gyerekgyógyászat • Tüdőgyógyászat • Pszichiátria • Urológia • Belgyógyászat-Ultrahang • Ideggyógyászat • Szemészet • Sebészet

Mi az indián neved? Jakab István: Kivert Kutya Kelemen Atilla: Nyomkereső Markó Attila: Nyomelrejtő Horváth Anna: Bőrharisnya Biró Zsolt: Vastagbőrharisnya Kelemen Hunor: Szőrharisnya Novák Csaba Zoltán: Énmint Történész Peti András: Felhőket Karcoló Ráduly Róbert: Dénéával Harcoló Vass Levente: Könyörtelen Kőtörő Toró T. Tibor: Rakoncátlan Bajusz Brassai Zsombor: Dölyfös Szakáll

Melyik indián törzsből származol? (az alábbiak mind létező vagy mára már kihalt, de egykor létezett indián törzsek, tényleg) Biró Zsolt: diguennyó Markó Béla: belabela Kozma Mónika: monacsi Kelemen Atilla: atapaszka Peti András: nyakipa Borbély László: papagó

Melyik a kedvenc filmed? Verestóy Attila: A Keresztapa Vass Levente: A vasálarcos Csegzi Sándor: A tégla Csép Andrea: Vonzások és választások Peti András: Én, a robot Borbély László: A miniszter félrelép Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt: Dumb&Dumber Brassai Zsombor: Gettómilliomos

Ki szerelmes beléd titokban? Markó Béla: Toró T. Tibor Toró T. Tibor: Markó Béla

| HUMOR |

Szilágyi Zsolt: Kovács Péter Kovács Péter: Szilágy Zsolt Vass Levente: Vass Levente

Mi a hupikék törpike neved? Vass Levente: Törpgájner Peti András: Törpmagas Szász Jenő: Törpojáca Biró Zsolt: Vándortörp Toró T. Tibor: Dulifuli Brassai Zsombor: Törpapa Soós Zoltán: Hittörp Biró Rozália: Bipedilla Csép Andrea: Izgagilla Tamás Sándor: Góbétörp Markó Attila: Törpfuti Markó Béla: Költörp Eckstein-Kovács Péter: Tréfi Kovács Péter: Okoska

Melyik a kedvenc zeneszámod? Csegzi Sándor: Edda – Hűtlen Markó Béla: Metallica – Master of Puppets Kozma Mónika: Eszményi Viktória – Vidéki lány Borbély László: Kovács Kati – Úgy szeretném meghálálni… Biró Zsolt: Neoton – (S)pago- (S)pago És végül az RMDSZ-kórus: Edda – Minden sarkon álltam már… (A fentiek nyilván kitalációk, egytőlegyig. De nem biztos, hogy egyik sem fedi a valóságot: lehet néhány esetben beletrafáltunk, ám nem tudhatjuk, mivel jobb dolgunk is van, mint jelenlegi és ex-RMDSZ-esek idővonalát böngészgetni.) Molnár Tibor

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 07.00–20:00 Marosvásárhely, Mihai Viteazul utca 42. szám Tel.: 0265.269.172, 0265.266.249 Mobilszám: 0730-619-401 E-mail: contact@caritsanmed.ro Laborvizsgálatok: Aurel Filimon utca 15. Tel.: 0265-250-874 vagy 0730-619-404 facebook.com/caritsan

www.caritsanmed.ro

ON-LINE PROGRAMÁLÁSOK | Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

|


| FIGYELŐ |

/ 9. /

Trump-győzelem: Rozsda-Amerika visszavág

Amerikában tömegek vannak, akiket a politikai és gazdasági elit magára hagyott, akiknek a hagyományos világa összetört és eltűnt. Trump sikerrel szólította meg őket. A hajnalban körvonalazódó eredmények alapján ebben a pillanatban igen nagy esély van arra, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A hogyanokról és miértekről mostantól nyilván elképesztő mennyiségű elemzés fog születni a világ körül. Néhány alapvető magyarázatot azonban érdemes most is megfogalmazni. Az amerikai politikai térkép most sem rendeződött át brutálisan. Megmaradtak az immár több évtizedes hagyományok: Trump nem veszélyeztette a nyugati parti és északkeleti államok tradicionális demokrata többségét, ahogy a demokraták sem tudtak betörni egykori, az idők során elvesztett szülőföldjükre, a Mély Délre, ami a hatvanashetvenes évek óta a konzervatív oldal fellegvára. Donald Trump mégis változtatni tudott valamin: egészen pontosan ki tudta használni egyedi nézeteit és üzeneteit, hogy megszólítson egy olyan vidéket, amik pár évtizedig elsősorban a demokraták hátországa volt, ámde az elmúlt 10-20 év változásai politikai árvává vált. Ez pedig ÉszakkeletAmerika egykori nagyipari régiója, amit manapság egyszerűen rozsdaövezetnek neveznek.

Trump győzelmének talán legfontosabb feltétele − az örökké billegő Florida szintén rendkívül fontos megszerzésén túl, ami szintén sikerült neki − az volt, hogy betörjön erre a területre. Hogy a jellemzően politikailag elárvult, egykori világukat, megélhetésüket, az őket egyben tartó kötelékeket elveszítő, és éppen ezért kellően dühös kékgalléros alsó középosztályt megszólítsa. És megszólította. A Trumpra jellemző nagyhangú össze-vissza hadoválásból karakteresen kihallatszott egy üzenet: hogy Amerikában tömegek vannak, akiket a politikai és gazdasági elit magára hagyott. Akiket kitettek a globalizáció negatív hatásainak. Akik egykor büszke amerikaiak, büszke melósok és kisvállalkozók voltak, de az ő saját biztonságos világuk és világképük összetört. Trump pedig azt ígérte, hogy ezt visszaszerzi nekik. Hogy Amerikát és az amerikaiakat újra naggyá teszi. És nem a nagyvárosi kávéházi liberálisokra és az általuk épp aktuálisan dédelgetett mikroszubkultúrákra gondolt. Ezt tudták ezek a liberálisok és tudják Rozsda-Amerika lakói is. Ez alapján is szavaztak. S ennek meglett az eredménye. A jelenlegi, még nem

végleges választási térkép azt mutatja, hogy Trumpé Pennsylvania, Ohio, Indiana, Michigan, Wisconsin. Az Amerikát egykor naggyá tevő nagyipar ma már rozsdaette hazája. Más választásokkor, korábban a demokraták jórészt biztonságos hátországa volt ez. Egy evangéliumi keresztény, mélykonzervatív, Mély Délről érkezett erkölcscsősz republikánus talán nem tudta volna őket megszólítani. Egy minden hájjal megkent, ravasz New York-i ingatlanmágnás és tévés celebritás viszont igen. Az, hogy Trump miként tudja majd ígéreteit megtartani, hogy miként tud egyáltalán felnőni egy választott vezető felelősségéhez és méltóságához, hogy miként fog viselkedni a világ

első számú nagyhatalmának elnökeként, még kérdéses. Meglátjuk. Mert ahhoz, hogy Trump a Rozsda-Amerikának tett ígéreteit beváltsa, gyakorlatilag meg kellene fordítania a globalizáció épp Amerika által diktált több évtizedes folyamatát. Haza kellene hoznia a termelést. Hiszen nem lesz újra amerikai munkásosztály anélkül, hogy vissza ne hoznák a termelést a kínai munkásosztály elől. Hagyományos, ámde a 21. században elavulttá vált iparágakat kellene újraélesztenie. Hiszen nem lehet minden nyugatvirginiai dombhajlatba Szilícium-völgyet telepíteni. Sok tucatnyi Magyarországot kitevő, halódó amerikai vidéket kellene újra élővé tennie, visszafordítva a koz-

mopolita, versenyképes, pezsgő nagyvárosokba áramló fiatal tömegeket. Hiszen a fiatalok nélkül ott sem lesz jövője a vidéknek. „Csak” ennyit kellene megvalósítania Trumpnak, hogy a győzelme talán legfontosabb biztosítékának számító ígéreteit betartsa. Good night and good luck! És most olvassa el mindenki a Trump-jelenség és immár a valószínűsíthető Trump-győzelem hátteréről szóló legpontosabb, legfontosabb, legmegértőbb cikket: How Half Of America Lost Its F**king Mind a Crackedről. Nem csak Amerikáról szól. Rólunk is. Az egész nyugati világról, amiben élünk és élni fogunk. Rajcsányi Gellért

az alkotmánymódosítással. Fordulat akkor történt, amikor Vona Gábor személyesen közölte Orbán Viktorral, hogy a letelepedési kötvények kivezetéséhez köti a Jobbik az alaptörvény-módosítás támogatását. Ezt lehet zsarolásnak nevezni, de teljesíthetetlen követelésnek semmiképp. „Idegen népesség” ma ez intézmény segítségével települhet be hazánkba, a biztonsági kockázat nyilvánvaló. Lapunk számos cikkben feltárta, bizonyította, hogy a precízen kigondolt konstrukció esetében az ország finanszírozása csupán fedőtörténet: a lényeg az offshore-bújócskát játszó kormányközeli körök százmilliárdos (!) haszonhoz juttatása, míg a magas kamatteher az adófizetőket sújtja. Így ha a Fidesz a tegnap nem

szavazó Jobbikot hazaárulónak nevezi, a párt könnyen replikázhat: a migránstémát minden más elé helyező kormánynak fontosabb a gyanús, a közvélemény által is elutasított kötvényüzlet, mint az ország megvédése. Még nem tudható, melyikük jön ki jobban a konfliktusból. Azt Vona Gábor mindenesetre demonstrálta, hogy uralja a kockázatos átalakításon átesett, a Fidesz és a kormányközeli média által roppant nyomás alá helyezett pártját. És ő volt az, aki egy váratlan lépéssel keresztül tudta húzni a miniszterelnök számításait. Régen nem történt Orbán Viktorral olyasmi, hogy sorra érjék a kudarcok. Kezdődött az év elején a vasárnapi boltzár bukásával, és biztosak lehetünk abban, hogy nem egy

érvénytelen népszavazás, majd egy elbukott alaptörvény-módosítás volt a kvótaellenes kezdeményezésének célja. Bűnbakot, ellenséget fel tud mutatni, csak eközben olyan csatákba vezeti híveit, amelyeket nem tud megnyerni, mintha rendre rosszul mérné fel a lehetőségeit. Egyelőre nincs jogi következménye a referendumnak, Brüsszelben így nem lesz mire hivatkoznia a miniszterelnöknek. Kész szerencse, hogy a népszavazási kérdés és az alkotmánymódosítás legfeljebb szimbolikusan utal a migránsválságra, nincs gyakorlati következménye e téren az immár dupla érvénytelenségnek. Emiatt nem özönlik el az országot illegális bevándorlók.

Erőből nem ment

Jogilag érvénytelen népszavazásra nem lehet alkotmánymódosítást alapozni – tömören ez volt a véleménye az ellenzék baloldali, balliberális szárnyának. Ebben is tévednek: az október 2-ai népszavazáson részt vevők akaratnyilvánítása egyértelmű, 3,3 millió szavazatnak kellő súlya van ahhoz, hogy a referendumot jogalkotási lépés kövesse, máskülönben az egész csak egy méregdrága, papírforma eredményt hozott, nagy mintán végzett közvélemény-kutatás volt. Az a kötelező uniós betelepítési kvótáról szóló népszavazás kezdeményezőjének a felelőssége, hogy olyan javaslatot tegyen, amelyhez a kellő többséget is biztosítani tudja a parlamentben. Ha úgy látta, hogy az alaptörvény újabb módo-

|

sítása a megfelelő lépés, akkor a miniszterelnöknek azt is tudnia kellett, hogy valamekkora ellenzéki támogatásra is szükség lesz ehhez. A (parlamenti) matematika szabályait nem lehet átírni: hol nincs kétharmad, ott nincs kétharmad. Következetesség, hitelesség tekintetében senkinek nincs mit a másik szemére vetnie. Az MSZP elnöke először azt mondta, hogy támogatja a kvótaellenes jogalkotást, majd csípőből elutasította az alaptörvénymódosítást. Először nem akart tárgyalni a kormányfővel, aztán besurrant hozzá. A Fidesz és a Jobbik pedig különös harci táncot lejtett. Először a Jobbik javasolt népszavazást, amit a Fidesz elutasított. Ugyanezt később lejátszották fordított szereposztásban, majd oda-vissza

Szerető Szabolcs

Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |


Szöllősi Györgyre Vásárhelyen is rámosolygott a Jóisten \ 10. \

| S PO RT |

Minap a Marosvásárhelyen megrendezett Harmónia Kupa kispályás labdarúgótornán a magyar sportújságírók csapatában pályára lépett Szöllősi György is, a Magyar Sportújságírók Szövetségének tavaly megválasztott elnöke, aki ugyanakkor a magyar FourFourTwo labdarúgó-magazin főszerkesztője és a Puskás Intézet igazgatója is egyben. Vele készült az exkluzív interjú.

Nem rózsás a magyar sportújságírók viszonya román társaikkal

– A román sportújságíró szövetséggel félresiklott a korábban jól induló együttműködésük. Miért? – A Harmónia Kupa szellemében épp a 2015-ös budapesti Magyarország–Románia EB-selejtező mérkőzés előtt egy minitornát szerettünk volna szervezni, amelyre a román sportújságíró szövetség csapatán kívül meghívtuk a marosvásárhelyi Pressinget, a helyi magyar újságírók alkotta együttesét is. Érthetetlen, különös felsőbbrendi érzéssel azt mondták a román sportújságírók, hogy nem akarnak az erdélyi kollégákkal játszani, ami nekünk nagyon fájt és erre csak egy válaszunk volt: mi, a magyar sportújságírók csapata sem vagyunk hajlandók velük futballozni. Így a MSUSZ– Pressing találkozóra 2016 szeptemberében, Budapesten, a Ferencváros edzőközpontjában került sor, ami remek hangulatban zajlott. Tulajdonképpen a marosvásárhelyi Harmónia Kupa ennek az összecsapásnak a folytatása. Lehet, hogy naiv vagyok és illúziókat kergetek, de fel fogom venni a Harmónia Kupa szervezőivel a kapcsolatot és megkérem, hogy a román sportújságírók csapatát hívjuk meg legközelebb, hátha megérzik és megértik azt, hogy Marosvásárhelyen, ahol együtt kell éljen a román a magyarral, semmi problémát nem jelent, ha egyik a másikkal egy picit toleránsabban viselkedik.

– A tavaly, amikor Budapesten lépett pályára a marosvásárhelyi Pressing, a helyi együttest Lisztes Krisztián, volt magyar válogatott labdarúgó is erősítette. Szó volt arról, hogy az idei Harmónia Kupán jelen lévő anyaországi sportújságírókat most is egy volt labdarúgó erősítse? – Boldogok voltunk, hogy össze tudtuk kovácsolni ezt a keretet, ugyanis sok volt a

sérült is, és többen egy SZÚR (Színész–Újságíró) találkozón vettek részt nagypályán, más része pedig Horvátországban a Dél-Kelet Európai Újságírók Szövetsége focitornáján vett részt. A hagyomány szerint mindig próbálunk egy valamikori labdarúgót is a sorainkban tudni. Egyik ilyen alkalommal, amikor a román sportújságíró kollégák ellen játsztunk, a kiváló egykori román futballcsillag, Belodedici is pályára lépett, sőt a második játékrészben a magyar mezt is magára öltötte, és minket is erősített. Hetekkel korábban a svájci sportújságírók ellen játsztunk nagypályán a Népligetben, akkor Vincze Ottó volt az erősségünk, november 15-én pedig Király Gábor és Juhász Roland búcsúmeccsére a svéd újságíró válogatott ellen szeretnénk játszani Budapesten, a két ország válogatottjának barátságos találkozója előtt. Többször járt Erdélyben, Romániában

– Járt-e még Erdélyben, Romániában? – Igen, több alkalommal. A magyarországi ember mindig megkülönbözteti a romániai látogatáson belül az erdélyi, a székelyföldi, magyarok lakta területekre való látogatást. Én azon szerencsések egyike lehetek, aki a Kárpátokon túli Romániában is jónéhányszor megfordultam, hiszen ott voltam az elmúlt két évtized mind a négy román–magyar válogatott meccsén Bukarestben. Magyarországon Hagit is vendégül láttuk családostól Felcsúton, amikor a fia is játszott a Suzuki Kupán, de ők is minden évben vendégül látják a Puskás Akadémia együttesét. Bölöni kapitánysága idején is Romániába látogattam, sőt a Hagi búcsúmeccsén is jelen voltam. – Gondolom, így barátokra is szert tett. – Persze. Boros Miklós kolozsvári sportújságíró kolle-

| Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

Szöllősi György és Bölöni László / fotó: www.fourfourtwo.com gám, barátom az első erdélyi utamtól kezdve jelen van velem, ha ide jövök. Aztán 2007 tavaszán, amikor megjelent a Puskás Ferenccel kapcsolatos könyvem, Boros egy könyvbemutató körutat szervezett, akkor Marosvásárhelyre is eljutottunk, ahol nagyon jó hangulatú beszélgetés volt, akkor az ASA aranycsapatának néhány tagja is jelen volt a rendezvényen. Nem utolsósorban Tusnádfürdőre és Csíkszeredába járunk rendszeresen, ahol találkoztunk többek közt dr. Zsigmond Barna Pál főkonzullal, aki a FourFourTwo magazinnak is szervezett közönségtalálkozót, így mindig nagy örömmel jövök Erdélybe. Jó barátságot ápol Bölöni Lászlóval

– Említette dr. Bölöni Lászlót. Őt mikor ismerte meg? – Bölöniről Bocsák Miklós Futballsztár Erdélyből című könyvében olvastam először, már akkor a szívembe zártam. Aztán 1997-ben az Új Ember katolikus újság tudósítójaként a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón vettem részt, s akkor Párizs felé tartva az egyházközösségünk fiataljaival együtt utazva, egy adott pillanatban lekérezkedtem a buszról Nancy mellett, hogy Bölönivel találkozzak. Stoppoltam, majd a sofőr telefonjáról csengettem rá Bölönire, aki anélkül, hogy ismert volna, elém jött, én meg egy Szent István Korona vörösbort ajándékoztam neki. 2007-ben, amikor Puskás

Ferenc Aranyláb-díjat (Golden Foot) kapott Monacóban és Puskás nagybeteg lévén már nem tudott részt venni az eseményen, a néhai felesége engem kért meg, hogy átvegyem a díjat Albert hercegtől. Én mint akkori negyedik ligás labdarúgó olyan egykori sztárok társaságában léptem a színpadra, mint Zico, Cr. Ronaldo, J. Zanetti, Just Fontaine. Akkor Bölöni a Monaco edzője volt, így ő is hivatalos volt a rendezvényre. Azóta baráti kapcsolatot ápolok vele, és örvendek, hogy a nyáron a családomnak is be tudtam mutatni, amikor családostól meglátogatott minket Felcsúton. Tervezgettük, hogy az Eb-n is találkozunk, de erre nem került sor, hiszen Budapesten vásároltak egy lakást, amit most próbálnak rendberakni.

– Milyen érdekes emlékek fűzik még Bölönihez? – 2000 júniusában, az emlékezetes bukaresti román– magyar találkozó után utoljára engedték ki a stadionból a mintegy 200-300 szélsőséges magyar szurkolót. Amikor Bölöni Laci keresztülsétált a pályán, elkezdték skandálni, hogy „áruló, áruló!”. Ő akkor megváltoztatta menetirányát és a szurkolók felé indult, és ahogy közeledett, egyre halkabb lett a kórus, majd elbeszélgetett velük. Elmondta, hogy ő sportember, és megpróbálja a munkája legjavát adni, az esetben Románia csapatát irányítani, amit őszintén, tisztán és egyenesen mondott el. Néhány perc múlva otthagyta a szurkolókat, akik

már azt skandálták, hogy „Bölöni Laci, Bölöni Laci!” Én rá akkortól emlékszem, amikor 1983-ban egy Európa-bajnoki selejtezőn Balaci passzából óriási gólt lőtt szabadrúgásból az akkori világbajnok Olaszországnak. Egy akkori újság azt írta, hogy a „dákok és a rómaiak összecsaptak”, mire Bölöni Laci azt mondta, hogy „egy hun is volt ott a közelben, az volt a szerencse”, majd úgy folytatta, hogy a „nagy majtényi síkra leszállott a holló”, ami a kedvenc nótája neki. Amikor Felcsúton járt, a Puskás Ferenc Arénában megmutattam neki a Puskás Ferenc három BEK-serlegét, ami ki van állítva a Pancsó Arénában. Mondtam neki, hogy ilyen trófea magyar játékosnak, Puskáson kívül, csak neki van, viszont az más kérdés, hogy egyikük sem magyar állampolgárként szerezte, ugyanis Puskás akkor spanyol állampolgár, Bölöni pedig román állampolgár volt. Erre azt válaszolta, hogy az a BEK-serleg kicsinyített mása idővel majd Marosvásárhelyen lesz elhelyezve. Igazgató, főszerkesztő, sportújságíró, író

– Tulajdonképpen ki is Szöllősi György? – Sportújságíró vagyok. Akkor is írtam, amikor a Magyar Labdarúgó Szövetség, vagy a Puskás Akadémia sajtófőnökeként tevékenykedtem, most is, amikor a Puskás Intézet igazgatója vagyok, a sportról írok és publikálok. Mindig odafigyeltem, hogy írjak, tudósítsak és publikáljak, szinte mindig a futballról. |


| S PO RT |

/ 11. /

Zlatan Ibrahimovici társaságában / fotó: Facebook

A néhai Puskás Ferenc özvegyével és Orbán Viktorral / fotó: Facebook Jelenleg a FourFourTwo futballmagazin főszerkesztője is vagyok – ennek a magyar kiadását készítjük a kollegáimmal már 7. éve –, amely a leginkább trendi és piacvezető focimagazin a világon, ugyanis 20 nemzeti kiadása jelenik meg a nagyvilágban Indonéziától Kanadáig, Törökországtól Mexikóig.

– Mint értesültem róla, könyveket is ír... – Igen, jelenleg egy 1956os könyven dolgozunk, hogy miként hullott szét az Aranycsapat és miként tört ketté a magyar futball pályaíve 1956 után. Emellett Puskás Ferencnek egy rövid, sok képpel illusztrált életrajzi

füzetét, miután magyarul és angolul megjelentettük, most további 5 nyelven is kiadjuk. A spanyol fordítás már elkészült, november 14-én emlékezünk meg Puskás Ferenc halálának a 10., és a magyar forradalom 60. évfordulójáról Madridban, ahol a Bernabeu stadionban lesz egy kerekasztal-beszélgetés, oda visszük ezt a spanyol nyelvű életrajzot. De: van még egy nagy feladatunk a sportújságíró szövetségen belül, ugyanis az Év Sportolója Gálát rendezzük meg januárban a Nemzeti Színházban, és Kádár Zoltán marosvásárhelyi rádiós kollegámmal arról egyeztettünk, hogy miként hívjuk meg díjátadónak

Novák Károly Eduárdot, Románia egyetlen paraolimpiai bajnok kerékpározóját, de ugyanakkor a német színekben olimpiai bajnok magyar Marozsán Dzsennifer labdarúgót is díjazni szeretnénk. Ezzel is jelezzük, hogy a magyar sport családja messze túlnyúlik a trianoni Magyarország határain. – Ön számos téren tevékenykedő, nagyon elfoglalt ember. Jut ideje a családjára? – Nagyon hálás vagyok a családomnak, amely tolerálja mindazt, amit csinálok, emellett minden vállalkozásomat, reményemet, elképzelésemet felülmúlja a boldogság, hogy három gyönyörű kislánnyal

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Kérem a jogosítványát! Túl alacsonyan repült!

|

Pele, Neymar jr. és Szöllősi György / fotó: Facebook ajándékozott meg a feleségem, akivel éppen a Harmónia Kupa napján töltöttünk tízedik házassági évfordulónkat. Volt egy mottónk, egy négysoros szép, magyar népdal, ami az esküvőnk meghívóján szerepelt: ,,Lovamat kötöttem piros almafához, Magamat kötöttem gyönge violához. Lovamat eloldom, mikor a hold fölkel,

De tőled violám, csak a halál old el”, ezt a dalt mindig szívesen meghallgatom. Ami teljesen lenyűgözött a Harmónia Kupa estéjén rendezett közös vacsoránál, hogy a cigányzenekar második nótája épp volt, így a Jóisten rám mosolygott itt, Marosvásárhelyen is... Czimbalmos Ferenc Attila

Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |


Hányadik gyerekként születtél? \ 12. \

| KÁV É M ELLÉ |

Ez lehet az ideális párválasztás titka

Rengeteg szempont alapján vizsgálták már, hogy mi lehet a titka a boldog és tartós párkapcsolatnak. Kiderült, hogy a születési sorrend nemcsak a jellemünket, hanem a szerelmi életünk sikerességét is nagyban befolyásolja. Valójában egész életünkben a megszokott családi mintákat ismételjük, úgy viszonyulunk másokhoz, ahogyan azt gyerekként megtanultuk. Például aki elsőszülöttként érkezett a családba, az mindig irányítani akar, a középső általában kerüli a feltűnést, a kicsi viszont keresi azt. Bár ahány ember, annyi szokás, lássuk, hogy mi jellemezhet leginkább egy párkapcsolatot saját és párunk születési sorrendje alapján.

határozott véleményük. Mindkét félnek meggyőződése, hogy neki van igaza, és nagyon nehéz elviselniük egy hozzájuk hasonlóan makacs embert. Az elsőszülöttek egyik legnehezebb elviselhető tulajdonsága mindamellett a féltékenység, hiszen gyerekkorukban már egyszer megtapasztalták, milyen érzés, ha az ember lezuhan a „piedesztálról” egy kisbaba érkezése miatt, és a rettegés, hogy ez újra megtörténik velük, folyamatosan kísértik őket.

diátorok, akik mindig az egyensúlyra és a békére vágynak. Két középső gyerek egy párkapcsolatban ritkán kerül összetűzésbe, nálunk nincsenek hangos tányértörések. A szenvedély hiánya azonban unalmassá teheti a kapcsolatukat, ezért érdemes apró kényeztetéssel felpezsdíteni hétköznapjaikat, egy apró meglepetésért igencsak hálásak.

Legkisebbek

Az elsőszülötteknek mindig nagyobb teher van a vállukon, hiszen gyerekkoruktól fogva sokat várnak el tőlük. Számukra nagyon fontos a karrier, hiszen a szüleik így nevelték őket. Nem könnyű feladat, de ha sikerül rátalálniuk a megfelelő emberre, akinek hasonló célja van, bármit képesek együtt elérni. Két erős, határozott jellem találkozik ilyenkor, ahol mindketten imádnak irányítani. Viharos, szenvedélyes a kapcsolatuk, mert egyikőjük sem szeret engedni, és mindenről megvan a kiforrt és

A középső gyerekként érkezőket gyakran sajnálni szokták, amiért kevesebb figyelem jut rájuk. Ám valójában ez a kép eléggé elnagyolt, a többségük igenis élvezi, hogy nincs rajta annyi teher, mint a legnagyobbon. Felnőttként stabil, hű partnerek, akikkel könnyű kijönni, mert nem voltak elkényeztetve, így nem is várják el ezt a párjuktól. Belőlük igazán jó házastárs lesz, mert megszokták, hogy keményen kell dolgozni a sikerért, ami a párkapcsolatra is vonatkozik. Kitűnő me-

Mire megszületik a legkisebb gyerek, a szülők már kellőképpen tapasztaltak és lenyugodtak, hiszen rájöttek, hogy nem érdemes anynyit aggódni, mert a gyereknevelés nem is olyan nehéz feladat. A testvérek mellett pedig a kicsiknek mindig izgalmas az élet. Ez formálja őket gondtalan, kalandvágyó emberré, akikkel igazi élvezet találkozni. Egy randi a legkisebb gyerekkel soha nem unalmas, tele van nevetéssel és váratlan élményekkel. Ők azok, akik nem unják meg egyhamar egymást, és mindig képesek megújítani kapcsolatukat. Gondjuk csak akkor akad, ha egyikőjük sem akarja fel-

Mark Will-Weber pár éve megjelent „Mint Juleps Teddy Roosvelttel: Az elnöki ivászat teljes története” című könyve rengeteg érdekességet mutat be az eddigi amerikai elnökökről. Nem éppen meglepő, hogy kiderül, többé-kevésbé mindegyikük áldozott a minőségi borok és a pezsgők oltárán. Hogy visszafelé kezdjük: Itt van egyből Obama elnök, akinek megnyerő stílusa egyesek szerint már abban is megnyilvánul, ahogy a borospoharat tartja a kezében. Kennedy elnök inkább a pezsgőt preferálta. A fáma szerint a Piper-Heidsieck a Marilyn Monroeval töltött órák itala volt, míg a Veuve Clicquot-hoz a felesége passzolt jobban. A Watergate botrányról híres Richard Nixon, azaz Tricky Dick a vacsoravendégeivel sem bánt különben,

mint a politikai ellenfeleivel. Jó maga olyan borokat ivott, mint a Château Margaux vagy a Château Lafite Rothschild, ami kitűnő izlésre vall. Az elnöki rendezvényeken viszont nem szívesen osztozkodott Bordeaux-i-gyűjteményének palackjain. A pincérekkel jó minőségű, ám lényegesen olcsóbb borokat szolgáltatott fel, gondosan ügyelve arra, hogy a címkék le legyenek takarva… Az egyik legszofisztikáltabb ízlésű elnök Thomas Jefferson volt. Az elnök az 1787-es európai körútján fedezte fel a délfrancia borvidéket és az északolasz Piedmont régiót, s onnantól nagy hódolója lett a kontinens borainak. A franciák közül a Hermitage, a Bordeaux-i, a Burgundy és Sauternes lett a kedvence. Ám az édes borok közül a Tokajit favorizálta. A fennmaradt dokumentumok szerint

1801-ben nem kevesebb, mint 280 palackkal rendelt magának. Igaz, hogy 100 gallon portugál Madeira borral még kiegészítette az európai szállitmányt. De mi a helyzet a 2016os választások jelöltjeivel? Clintonék nagy borkedvelők hírében állnak. A korábbi elnök Bill Clinton 2011-es magyarországi látogatásakor kifejezetten dicsérte a

Elsőszülöttek

Középsők

Mit isznak a Fehér Házban?

| Központ hetilap | 2016 / 45. | november 10–16. |

vállalni a felnőtt szerepet és feladatokat a kapcsolatban. A legkisebbek ugyanis sokáig a család felelőtlen kisbabái maradnak, akik helyett mindig elintézték a felnőttek a dolgokat. Felnőttként néha gondjuk akadhat a felelősségvállalással, a pénz beosztásával, a határidők betartásával. Csak akkor működhet a kapcsolatuk, ha sikerül elosztaniuk egymás között a feladatokat, illetve ha az egyik fél jóval idősebb a másiknál, és emiatt felnőtt módon viselkedik. Egyke férfiak kapcsolata

Az egyke férfiak soha nem tapasztalták meg, milyen a féltékenység, és az,

borokat. Felesége, Hillary pedig szoros kapcsolatot ápol a New York állambeli Clinton Borászat tulajával, Phyllis Federrel. Feder idén kezdte árulni a 2012-es Seyval Blanc évjáratot, amit Victory White-nak keresztelt annak reményében, hogy Hillary lesz a befutó a Fehér Házba. Donald Trumpot sem kell félteni, ha borról van szó.

ha osztozniuk kell valamiben. Párkapcsolataikban úgy viselkednek, mint egy elsőszülött, fontos számukra a karrier és siker. Ám mivel egyetlen gyerekként túl sok szülői figyelmet kaptak, az elsőszülötteknél jóval többet szoronganak amiatt, hogy elég jól teljesíteneke. Bár nincs meg bennük az a természetes irányítói képesség, ami az elsőszülött fiúkban a testvérek miatt kialakult, de olyan munkakörökben, ahol az egyedi teljesítményt díjazzák, nagyon sikeresek lehetnek. Közhiedelemmel ellentétben nem önzőek, hiszen nem kellett osztozkodniuk, így nem is szenvedtek miatta. Timár Tímea

Mi sem természetesebb, mint hogy a milliárdosnak saját borászata van, amit magáról nevezett el. A 13 ezer holdas Trump Vineyard Charlottesville-ban található, és Virginia állam legnagyobb borászata. Jelenleg a republikánus jelölt egyik fia, Eric Trump irányítja a komplexumot. Forrás: hvg.hu

|

Központ hetilap 2016/44  

Maros megyei magyar nyelvű hetilap www.kozpont.ro

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you