Issuu on Google+

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 44. szám // 2016. november 3–9. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

A magyar-magyar verseny jó időre lekerül napirendről 4. old. //

IN T ERJÚ

3. old. //

V ÉLEM ÉN YEM SZ ERIN T

Azonos kottából játszanak

Hivatalosan ugyan még el sem kezdődött, de már javában zajlik a választási kampány. A forgatókönyv jól ismert: a politikusok ígérnek szégyentelenül, ki autópályát, ki emelt bért, ki működő egészségügyi rendszert, ki toronyórát láncostul – autonómiát már nem, amiként önálló, magyar tannyelvű állami tudományegyetemet sem –, közben meg lehazudják a csillagokat az égről, fenyegetőznek, mint akik következmények nélkül megtehetik.

3. old. //

TÁRSADALO M

Népszerű gyümölcssokadalom Marosvásárhelyen

A decemberi parlamenti választásokról kérdeztük Barna Gergő szociológus-politológust, aki jelen állás szerint 50 százalékosnak jósolja a részvételi arányt országos szinten. Megtudtuk azt is, hogy megvan az esély arra, hogy erős román mobilizáltság mellett az RMDSZ nem éri el az 5 százalékot, de a törvény szerint az alternatív küszöbbel való bejutás sem befolyásolja a megszerzett parlamenti helyek számát. Ami az MPP szövetségbe való beolvadását és az EMNP megmérettetésből való visszalépését illeti, Barna szerint ezzel a lépéssel jó időre lekerül napirendről a magyar-magyar verseny, sőt, megkockáztatja: az RMDSZ-el szembeni, reális alternatíva esélyét is eljátszták.

Rengeteg termék, különleges ízvilág, egyedi kombinációk és igazi hazai ízek jellemezték a hétvégi gyümölcssokadalmat, amelyet első alkalommal szervezet meg hétvégén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet, a megye kis- és nagytermelők fellendítése és „pártfogása” céljából.

6-7. old. //

10. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

A több évezredre visszatekintő erdélyi vár Gyulafehérvár Kolozsvártól kilencvenöt kilométerre, délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő kétszázharminc méter magas fennsíkon fekszik. Neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak nevezték el.

8. old. //

HUMOR

S PO RT

Gombászni tilos!

Fiatal, csinos és sikeres

Nem kell nagyon megijedni: valójában továbbra is szabad, de csak és kizárólag akkor, ha rendelkezünk a gombagyűjtögetési tevékenységre feljogosító engedéllyel, merthogy újabban ezt is engedélyhez kötik. Azazhogy nem is újabban: már több mint hat éve riktoltak a honatyafik egy erre vonatkozó törvényt, de a zsandárok csak mostanában kezdték büntetgetni a jónépet az áthágásáért.

A 15 éves Varga Tímea, a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum 10. osztályos tanulója, a helyi Energy Fit SK sportolója a minap ezüstérmes lett a Marosszentkirályon megtartott felnőtt testépítő és fitnesz Románia Kupa 2016-os kiírásán, ahol a junior bikini fitnesz (modell) kategóriában bizonyított. Vele beszélgettünk eddigi sportpályafutásáról.


\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Hahota-kabaré Marosvásárhelyen A Hahota Színtársulat 30. évfordulójára készült Humor forte című ünnepi előadás újra látható Marosvásárhelyen november 5én, szombaton és 6- án, vasárnap este 7 órától a Maros Művészegyüttes előadótermében. Jegyek a Maros Művészegyüttes és a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

A Verskoncert együttes fellépései November 4-én, pénteken 16 órától a Szabadság utcai református templomban (Vihar utca 3.) a magyarországi Verskoncert együttes bemutatja a Ha a világ rigó lenne… című gyermekműsorát. 5-én, szombaton 18 órától a Valami szép című, felnőtteknek szóló előadásra is sor kerül. Mindkét előadáson magyar költők megzenésített verseit hallhatják az érdeklődők. A belépés ingyenes.

Hair – vendégelőadás November 6-án, vasárnap 18 órai kezdettel a Nemzeti Színházban a hippikorszak meghatározó rockmusicalje, a Hair látható a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyeskara előadásában. A Nagyteremben bemutatásra kerülő előadás 10 éven aluli gyermekeknek nem ajánlott.

Bűntény a Kecskeszigeten November 4-én, pénteken este 7 órától és 6-án, vasárnap délután 5 órától Ugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten című drámája látható újra a Spectrum Színházban. Rendező: Kincses Elemér. Szereplők: Czikó Juliánna, Kinda Szilárd, Márton Emőke Katalin, Nagy Beáta, Szász Anna.

November 3. November 4. November 5. November 6. November 7. November 8. November 9.

24. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál A Kultúrpalotában zajló rangos szemle november 2án, szerdán kezdődik és 6áig, vasárnapig tart. 3-án, csütörtökön 14 órakor a nagyteremben kezdődik a versenyprogram. 19.20-tól Tolnai Szabolcs Minotaurusz című jatékfilmje tekinthető itt meg, majd 20.10-től közönségtalálkozó lesz. A fesztivál megnyitója 20.30-kor kezdődik. 21 órakor Igor & Ivan Buharov Az itt élő lelkek nagy része című játékfilmjét vetítik, ezt követően közönségtalálkozó lesz. Pénteken szintén 14 órakor kezdődik a versenyprogram, 18.15től pedig Cristi Puiu Sieranevada című játékfilmje látható. 21.30- tól a David Yengibarian Trio koncertezik. A kisterembenpénteken 18.30-tól Roy Andersson Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről, 20.30-tól Simon Jaquemet Háború című játékfilmjét vetítik. A Művészeti Egyetemen délelőtt 11 órakor a 15. Filmtett Workshop filmjei láthatók.

Bemutatkoznak az elsőkönyvesek November 11-én, pénteken du. 2 órától a marosvásárhelyi G kávézóban a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői öt elsőkönyvest mutatnak be a 22. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretében. Az olvasók megismerhetik Tamás Dénes: Minden egész (Lector Kiadó – beszélgetőtársa: Láng Zsolt), Láng Orsolya: Bordaköz (Erdélyi Hír-

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

adó – beszélgetőtársa: Kovács András Ferenc), Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (Magvető – beszélgetőtársa: Kovács András Ferenc), Tamás Kincső: A Csinált-patak állatkertje (Mentor Könyvek – beszélgetőtársa: Vida Gábor) és Lokodi Imre: Nekuláj almája (Mentor Könyvek – beszélgetőtársa: Demény Péter) köteteit és a szerzőket. Őszi hangulatok A marosvásárhelyi Marx József Fotóklub Őszi hangulatok című kiállítása a várbeli Szűcsök bástyájában naponta 12 és 16 óra között látogatható.

„Ennyi a kép, csak ennyi…" Ezzel a címmel nyitja meg egyéni fotókiállítását Kerekes Péter Pál fotóművész, a marosvásárhelyi Marx József Fotóklub tagja november 3-án, csütörtökön 18 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban. A mintegy 60 fényképen gyerekekről, felnőttekről, idősekről készült portrék és szociofotók, makrofelvételek és tájak láthatók.

Kilyén Árpád kiállítása Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete székházában, Marosvásárhelyen a Laposnya utca 23. szám alatt nyílt meg Kilyén Árpád képzőművészeti kiállítása. Albert Olga tárlata Albert Olga festészeti kiállítása a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban november 15éig látogatható naponta 10 és 16 óra között.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

HOROSZKÓP

| Győző, Bertold, Bálint Károly, Karola, János Imre, Zakariás Lénárd, Énok, Leonárd Rezső, Lázár, Ernő Zsombor, Kolos Tivadar, Fedor, Teodor

|

KOS: Mostanában mintha jóval türelmetlenebb lenne, ami pedig közrejátszik majd abban, hogy egyre gyakrabban értik félre egymást a környezetével. Ennek okán sajnos konfliktusokra kell készülnie a barátaival, kollégáival. BIKA: Jogi ügyekben, ingatlannal, költözéssel, illetve utazással kapcsolatban most segítségre számíthat. De legyen óvatos mindenféle hivatalos irattal és dokumentummal, olvasson el mindent alaposan. IKREK: Mostanában minden erejével azon fáradozik, hogy elkerülje a konfliktusokat. A héten azt fogja érezni, hogy mindenki a terhére van, és semmi örömét nem leli a másokkal történő beszélgetésekben. RÁK: A teremtőereje eléri csúcsát a napokban. Szinte bármi, amire csak gondol, vágyna, az egy csapásra megjelenik, megtörténik. Ám ezzel legyen óvatos, mert nem biztos, hogy minden olyan lesz, mint amilyennek elképzelte. OROSZLÁN: Igazán szerencsés hete van. Tele van energiával, tetterővel és készen áll arra, hogy megvalósítsa az erre a hétre szánt ötleteit és terveit. Ha esetleg nem akarna minden úgy elsőre elsülni, ahogyan azt ön szeretné, akkor se essen kétségbe. SZŰZ: Pozitívan vágott neki a hétnek, ám a céljai idővel megváltoznak, akárcsak a gondolkodásmódja, így ne lepődjön meg magán és azon, hogy egyes régi ideákat, elveket nyugodt szívvel elenged, hogy helyet adhasson az újaknak. MÉRLEG: Kezdetben fantasztikus hét elé néz, úgy érzi majd, hogy bármire képes. Olyan lesz, mint egy hős, rettenthetetlen lovag, akit a hét közepén már a magányos farkas vált fel, és inkább egyedül szeretne majd lenni a gondolatai között. SKORPIÓ: Mostanában kissé borúsan ítéli meg az embereket a tapasztalatai alapján. Meglehetősen negatív képet kezdett el formálni a környezetéről és a világáról, de be kell látnia, nem lehet úgy élni, hogy közben mindenkit az ellenségének tart NYILAS: Mostanában ragyogó formában van és kivételesen jó hangulatnak örvend, ami pedig még jobb, hogy erre hasonlóképpen reagál a környezete és osztoznak a derűs jó kedvében. BAK: Több időt kellene szánnia a kapcsolatai ápolására, mert családja és barátai is elhanyagolva érzik magukat. Mindemellett vissza kellene vennie abból az őrült tempóból, amit diktál magának. VÍZÖNTŐ: A héten még inkább önre tör az önzetlen, a szeretetteljes, a mindenkinek segíteni akaró énje. Sokan csak azt hiszik, hogy ez mind műviség és álca, emiatt egy barátjával még bajuszakasztás is van kilátásban. HALAK: A héten mintha elszaladna önnel a ló: mindenben részt akar venni, mindenütt ott akar lenni és természetesen mindenkivel ott lenne. Emiatt a szerepeit is úgy váltja, mint más a ruháját, ám ezzel a magatartással nem csak másokat, de magát is sikerül megzavarnia. |


Sikeres gyümölcssokadalom Marosvásárhelyen

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Rengeteg termék, különleges ízvilág, egyedi kombinációk és igazi hazai ízek jellemezték a hétvégi gyümölcssokadalmat, amelyet első alkalommal szervezet meg hétvégén a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet, a megye kis- és nagytermelők fellendítése és „pártfogása” céljából.

Az esemény megnyitóján az egyesület elnöke, Csomós Attila elmondta a szomorú tényt, hogy az üzletek polcain megszámlálhatatlan mennyiségű termékkel találjuk szemben magunkat nap mint nap, de ezek közül alig van helyi termelésű, vagy a legtöbb esetben egyáltalán nincs olyan, ami a megyéből származik. Ebből kiindulva az egyesület célja, hogy a lokális termelőknek legyen lehetőségük bemutatni portékájukat, találkozni, s arra ösztönözni egymást, hogy érdemes feldolgozni a gyümölcsöt, s azt tartósított termékként eljuttatni az üzletekbe. Ami nemcsak jelentős bevételt jelent a családnak, hanem az egészséges táplálkozást is elősegíti. Ennek céljából jelent meg a szászrégeni Gabriela Bercea cége, akinek már sikerült betörnie a Maros megyei üzletekbe.

Ritka különlegesség!

Aki ellátogatott az eseményre, a gyümölcstermékek sokasága mellett találkozhatott egy igazán különleges és sokak számára ismeretlen dologgal, hiszen a fehéregyházi Vajda Rózsika friss rivellával várta az édesszájúakat, ami nem jelent mást, mint savóval készült alkoholos és alkoholmentes gyümölcsturmixot, ami nagy sikernek örvendett. A kiállító elárulta, hogy a magyarországi sajtmustrán fedezte fel az RMGE Maros elnöke a savóval ízesített almát, ami nagyon megtetszett neki, |

így ő is kísérletezett az elkészítésével. A recept roppant egyszerű, három deci savóhoz hozzá kell adni egy narancsot és egy banánt, de ezenkívül még rengeteg változata létezik. Hatalmas választék

A rendezvény sikerét mi sem igazolja jobban, mint a versenyre benevezett termékek száma, összesen 92 féle áru érkezett be, amiből 51 féle lekvár, 28 féle szörp, 11 különböző befőtt, illetve egy természetes lé. A megye szinte minden szegmensét képviselték a kiállítók és érdeklődők, többek között jelen volt Marosvásárhely, Héderfája, Istvánháza, Mezőpanit, Koronka, Küköllődomdó, Holtmaros, Kebele, Mezőbergenye, Fehéregyháza. Szakmai tudás

Míg a népes közönség ízlelgette a különlegességeket, az előadótermekben zajlottak az előadások. Szó volt a Maros megyei gyümölcstermesztésről és feldolgozásról dr. Moldován Csaba, a Sapientia EMTE adjunktusa előadásában, aki bemutatta, mennyire nagymértékben csökkent a gyümölcstermesztés a megyében. Dr. Pocsai Zsolt a Vidékfejlesztési és Beruházások Finanszírozása Ügynökségének (AFIR) pályázatírója az ottani pályázati lehetőségekre hívta fel a figyelmet, Makkai Gergely meteorológus a gyümölcstermesztést befolyásoló ne-

gatív tényezőkről ismertette a kutatási eredményeket, Putnoki Csicsó Barna az integrált növényvédelem fontosságáról, majd dr. Kupán Edit agrárközgazdász az értékesítési piac kialakításával zárta a sort. A nap fénypontja

Az előadások lezárta után sor került az ünnepélyes eredményhirdetésre, amely a támogatók lelkes adományainak köszönhetően mosolyt csalt minden versenyző arcára. Ha eddig valaki azt gondolta, hogy a gyümölcstermékek készítése csakis az asszony feladata, az nagyon tévedett, ugyanis a férfiak is díjban részesültek. A lekvárok kategóriájában a marosvásárhelyi Bălăşoiu Ilona terméke, egy addig még ismert gyömbérrel és fahéjjal ízesített zöldparadicsomlekvár nyerte el az első díjat. Második fődíjas lett dr. Pocsai Zsolt őszibarack-, harmadik pedig Nagy Júlia gazdasszony csipkebogyólekvárja. A befőttek kategóriában a Cseh tanya barackja remekelt első helyen, második és harmadik díjban az istvánházi Fülöp Erika cseresznyéje, illetve Fodor Erika szőlője részesült. A szörpök között a Hajni feketeribizlis homoktöviszszörpje ért el dobogós helyezést, a Nagy Júlia mentaszörpje a második és a Makkai család málnaszörpje a harmadik helyen végzett. Csiszér Anna bod-

/ 3. /

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Azonos kottából játszanak Hivatalosan ugyan még el sem kezdődött, de már javában zajlik a választási kampány. A forgatókönyv jól ismert: a politikusok ígérnek szégyentelenül, ki autópályát, ki emelt bért, ki működő egészségügyi Szentgyörgyi László rendszert, ki toronyórát láncostul – autonómiát már nem, amiként önálló, magyar tannyelvű állami tudományegyetemet sem –, közben meg lehazudják a csillagokat az égről, fenyegetőznek, mint akik következmények nélkül megtehetik. A közember pedig csak néz, mint a moziban. Már akit érdekel még egyáltalán a hasonló cirkusz. Úgy fest a dolog, hogy a jelöltek kivétel nélkül a javunkat akarják, de azt azonnal. S ezért csak a szavazatunkat kérik cserébe. Így megy ez már jó ideje... Ha valaki nyomon követte az utóbbi napok, hetek eseményeit, bizony számos érdekességre figyelhetett fel. Az RMDSZ például már az elején igen keményen indított, a Bukaresttől való eltávolodást hirdető, azóta hatalmi szóval eltávolíttatott kolozsvári és nagyváradi óriásplakátjai erős ellenérzést váltottak ki román nacionalista körökben. Be is indult a magyarellenes kampány az országos és helyi médiákban. Mintha csak a magyarkártya kijátszásának lehetőségére vártak volna mindazok, akik előszeretettel folyamodnak ehhez. A román pártok és a „szövetségiek” mintha azonos kottából vezényelnék a kampányeseményeket. Úgy tűnik, az RMDSZ szándékosan provokálta ki a magyarellenes hangulatot. Tette mindezt azzal a jól sejthető céllal, hogy aztán a parlamenti jelenlét fontosságára hivatkozva – ismerjük az elcsépelt érvet: ne dönthessenek nélkülünk – a magyar szavazatokat kérjék. Merthogy veszélyben lennének a rendszerváltás óta kiharcolt jogaink... Lehet, így igaz, de megérzésem szerint nem is annyira a jogaink féltése, inkább a parlamenti helyek elvesztése késztették erőteljesebb, hangosabb kampányolásra a „szövetséget”. A legutóbb nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok egyáltalán nem megnyugtatóak, az RMDSZ-re szavazni óhajtók aránya alig 3 százalékon áll. Igaz viszont, hogy Sztálinnal szólva nem az számít, aki szavaz, hanem az, aki a voksokat számolja... Véleményem szerint.

zaszörpje és a Makkai család málnaszeder szörpje különdíjat kapott, ahogy Geréb Ilona nyers somlekvárja, valamint az istvánházi csípőspaprika lekvár szintén, és dicséretet érdemelt dr. Bocz István finom szederbefőttje. A közönségdíjat újra

Makkaiék vihették el a mézes homoktövis szörppel. Az eredményhirdetést követően a szervezők valamenynyi résztvevőt elismerésben részesítettek, felhívva rá a figyelmet, hogy visszavárják a közeljövőben. Timár Tímea

Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |


A magyar-magyar verseny jó időre lekerül napirendről \ 4. \

| IN T ERJÚ |

– Interjú Barna Gergő szociológus-politológussal a parlamenti választásokról –

– Hogyan alakulhat a szavazási kedv országos viszonylatban a négy évvel ezelőttihez képest? – Ez a legfontosabb kérdés, számunka, kutatók számára is. Többféle feltételezés létezik, de senki sem látnok. A 2012-es, illetve 2014-es országos választásokon minden esetben nőtt a lakosság szavazási kedve a korábbi periódusokhoz képest, ennek alapján azt feltételeztük, hogy ez egy egységes tendencia, ami 2016-ban is folytatódni fog. Ehhez képest az idei önkormányzati választásokon alacsonyabb volt a szavazási kedv, az itthon tartózkodó felnőtt korúak mintegy 56 százaléka tartotta fontosnak a részvételt, ami jelentős csökkenés a 2012es, majdnem kétharmados mobilizáltsághoz képest. Így nem zárható ki, hogy a decemberi parlamenti választásokon is a négy évvel ezelőttihez viszonyítva kisebb lesz az érdeklődés, amikor az állandó lakosság 47 százaléka szavazott. A jelenlegi közvélemény-kutatások is alacsony, egyesek akár 40 százalék alatti részvételt is prognosztizálnak. Meglátásom szerint a hátralevő másfél hónapban még jelentős politikai fordulatok következhetnek be, felpöröghetnek az események, és amennyiben a jobboldali politikai erőknek sikerül egy reális alternatívát felmutatni a PSD-vel szemben, akkor a részvétel nem fog jelentősen elmaradni a négy évvel ezelőttihez képest. Ha mindenképpen tippelni kell, akkor megkockáztatok egy 50 százalékos részvételi arányt, ez hozzávetőlegesen 8 millió állampolgárt jelent.

– Hát az erdélyi magyarok körében, hiszen az elmúlt hónapokban több, aggodalomra okot adó információ jutott el a szavazópolgárokhoz az RMDSZjelöltek rangsorolását illetően, például az RMDSZ vásárhelyi rangsorológyűlése, a SZÁT-befolyás stb.? – Az időbeli trendeket nézve azt tudjuk, hogy a magyarok részvétele – kis mértékben ugyan, de – az utóbbi választásokon alatta maradt az országosénak, holott még a 2000-es évek-

gondolom, hogy valójában a magyar-magyar versenynek az intézményrendszere nincs kitalálva, ami viszont egy jelentős hiányosság, és hosszú távon nem szolgálja társadalmunk fejlődését.

ben is nagyon hasonló volt a románok és a magyarok szavazási kedve, helyenként akár magasabb is volt az erdélyi magyaroké, például az európai parlamenti választásokon. Viszont az elmúlt években nyílik az olló: a magyar választók kisebb jelentőséget tulajdonítanak a választásoknak, ami nagymértékben befolyásolhatja a közösség képviseletének, elsősorban az RMDSZ-nek a politikai súlyát. A parlamenti választások alapvetően meghatározzák az RMDSZ bukaresti súlyát, egy-két képviselő vagy szenátor sokat nyomhat a latba, ha parlamenti munkáról, vagy akár kormányalakításról van szó. Amenynyiben a magyarok ugyanolyan arányban járulnak majd decemberben az urnák elé, mint a románok, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ eléri akár a 6 százalékot is, de egyelőre az a forgatókönyv sem zárható ki, hogy egy erős román mobilizáltság mellett az RMDSZ az 5 százalékos küszöb alá csúszik. Ez utóbbinak azonban jelen pillanatban kicsi az esélye.

– A Maros megyei szenátor- és képviselőjelölti listák összetétele teljesen megújult. Milyen eredményt hozhat a „tiszta lappal”, de viszonylag ismeretlenül induló személyek jelenléte? – Maros megye az egyetlen, ahol teljesen új jelöltek indulnak befutó helyeken az RMDSZ listáján. Feltételezésem szerint ennek inkább felhajtóereje lesz. Az alacsony ismertség jelentette probléma ledolgoz-

| Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

ható a kampány során.

– Sajtóvisszhangok, elemzések szerint Biró Zsolt nem tartozik a népszerű, közkedvelt politikusok közé. Elképzelhetőnek tartja, hogy a személye visszahúzná a Maros megyei RMDSZ-listát? – Biró Zsolt talán Maros megyében a legismertebb Erdélyen belül, és ebből kiindulva is azt gondolom, hogy személye nem fogja rontani a Maros megyei RMDSZ eredményeit. Bizonyára van egy szűk réteg, aki az MPP vagy Biró Zsolt miatt végül nem megy el szavazni vagy más opciót választ, viszont nem ezen fog múlni az eredmény, a kampány hajrájában sokkal fontosabb problémák, tétek kerülnek majd terítékre.

– Ha az RMDSZ alternatív küszöbbel jutna be a parlamentbe, az miként befolyásolná a szövetség által megszerzett parlamenti helyek számát? – Az alternatív választási küszöb egyenértékű az 5 százalékos küszöbbel, tehát a voksok ugyanabban a formában hasznosulnak, a mandátumok elosztásánál ugyanúgy figyelembe veszik a töredékszavazatokat. Mondhatjuk úgy, hogy a 4,9 százalék és az 5,1 százalék között gyakorlatilag nincs különbség, legtöbb egy mandátum kerülhet veszélyben országos szinten. Ettől eltekintve viszont érvényes marad az az egyszerű matematikai elv, hogy a kevesebb szavazat kevesebb mandátumot, kisebb politikai súlyt jelent.

– Az MPP feladva a politikai arculatát, RMDSZ-listán méretkezik meg, a Néppárt pedig visszalépett a versenyből. Milyen hatása van, lehet ennek, nem játszhatják-e el a „politikai alternatíva” esélyét az elkövetkezendő időszakra? – Az MPP-vel való összefogás, illetve az EMNP meghátrálása egyértelműen azt jelenti, hogy az RMDSZ maradt az egyedüli alternatíva az erdélyi magyarok politikai képviseletében. A magyar-magyar rivalizálás, a belső verseny nagy valószínűséggel jó ideig lekerül a napirendről. Erre lehet azt mondani, hogy az MPP és EMNP eljátszották egy RMDSZ-el szembeni, reális politikai alternatíva esélyét, vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy ennek az alternatívának nincs, vagy nem is volt meg a megfelelő, elegendő súlyú társadalmi bázisa. Az RMDSZ kihívói alapvetően a helyi szintű társadalmi törésvonalakra épültek rá, viszont az erdélyi magyar közösség szintjén nincsenek olyan mély törésvonalak, amelyeket a román nacionalizmus és a bukaresti decentralizációs törekvések el ne tudnának simítani, azaz a kisebbségi jogok védelmének és a magyarlakta régiók gazdasági fejlesztésének igénye a meghatározó. Ezekben a kérdésekben sem az MPPnek, sem pedig az EMNPnek nem sikerült túllicitálni az RMDSZ-t, illetve közpolitikai szinteken sem tudtak, sőt meg sem próbáltak reális programot felépíteni és végrehajtani. Az alapvető kérdéshez visszatérve azt

– A Szabad Emberek Pártja (POL) lokális alakulat az USR listáján indít jelöltet. Mivel magyarázható ez a lépésük? Nem dolgoznak ezzel a döntéssel maguk ellen? – Az önkormányzati választások után nyilvánvaló volt, hogy az USR a nagyvárosok szintjén helyi szövetségeseket fog keresni, így kézenfekvő Maros megyében a POL-lal való együttműködése. A mai mérések azt mutatják, hogy az USRnek van esélye bejutni a parlamentbe így a Szabad Emberek Pártjának részéről is hasznos lehet a szövetkezés. Amúgy az USR esélyeit valójában az adja, hogy alternatívát jelentenek azoknak a jobboldali szavazóknak, akik a jelenlegi liberális pártban elveszítették a bizalmukat, tehát a tavaszi bukaresti forgatókönyv ismétlődhet meg, csak most országos szinten. Az még kérdés, hogy az a középosztálybeli, inkább fiatal és nagyvárosi réteg – akiknek a szavazata döntő volt a 2014-es elnökválasztás második fordulójában – milyen mértékben fog mobilizálódni a választásokon. Az ő opciójuk nagy valószínűséggel az USR lesz.

– Miként látja a román nacionalista pártok esélyét? Körvonalazódhat összefogás? Hiszen a felmérések szerint lenne igény rá, 1520%-os támogatottsága lenne, ám egyelőre a PRU és a PRM külön utakon járnak. – Őszintén nem látom. A PSD-ALDE, illetve PNL-USR pólusok egymásnak feszülése fog olyan zajt csapni, amitől a nacionalista pártok hangja már nem fogja elérni az ingerküszöböt. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy minden román pártban vannak szószólói a nacionalizmusnak, így valójában nincs meg az a rés a román politikai diskurzusban, ahova ők is beférnének. Pál Piroska |


| TÁRSADALO M |

Új ruhában a székelykakasdi néptáncegyüttes

A székelykakasdi Pro Veritas Egyesület tevékenységéről már több alkalommal beszámoltunk lapunk hasábjain. Például 2015-ben a falu bejáratánál elhelyezett, út felett átívelő székelykapu vagy a falumonográfia kapcsán. Idén a Magyar Nemzeti Összetartozás Hálózatának megalakulása apropóján adtunk hírt az egyesületről. Ez alkalommal egy újabb örvendetes eseményről számolhatunk be.

A székelykakakasdi Pro Veritas Egyesület pályázott és nyert. A Bethlen Gábor alapítvány segítségével az egyesület a helyi Kakasmandikó tánccsoportnak készítetett népviseleti ruhákat. A részletekről a Pro Veritas alelnökét, Botha Dániel-Töhötömöt kérdeztük: „Az idén sikerült eredményesen pályáznunk. A székelykakasdi Kakasmandikó gyermek néptáncegyüttes számára fellépésre szükséges népviseleti ruhadarabok be-

szerzésére nyertünk 200 ezer forintot. Tekintettel arra, hogy a gyermekek mezőségi táncokat is tanulnak, de nem rendelkeznek mezőségi viselettel, így ennek a táncnak megfelelő ruhadarabokat vásároltunk. Reméljük, hogy ezzel is hozzá tudtunk járulni az együttes fejlődéséhez, a fiatalok táncos kedvének a növeléséhez. Gyermekeinknek, fiataljainknak hivatásos táncoktató, Szabó Erika, tanítja különböző vidékek táncait. A

200.000 forint értékű támogatásból 9 lánynak és 5 fiúnak sikerült ruhát beszerezni. A ruhák a Pro Veritas Egyesület tulajdonát képezik, amikor valaki elhagyja az együttest, a ruhát örökli egy másik ifjú táncos. Így a remények szerint sok gyermekgenerációt fognak kiszolgálni ezek a viseletek, amelyeket Szabó Réka varrónő készített el számunkra." Nemes Gyula

Gyertyaláng és krizantém

November elseje körül élettel telnek meg a temetők. Valamennyi magyarlakta területen szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak mindenszentek napján, illetve a halottak napján. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A Sóvidéken, a Nyárádmentén, a Felső- Marosmentén jártunk megfigyelni, hogyan is zajlik napjainkban. Bár a Sóvidék népességének túlnyomó többsége református, a nyárádmenti

|

Csíkfalva környéke elsősorban unitárius vallású, a november elseje körüli temetőlátogatás épp olyan intenzív, mint például a vegyes vallású Nagyernyén. A szülőfalujukból elszármazottak ilyenkor rendszerint hazalátogatnak, kitakarítják elhunyt felmenőik, szeretteik sírját. Az otthon maradottak is ezt teszik, majd november elsején délután, este kivonulnak a temetőbe, ahol a síremlékeket krizantémmal díszítik, és gyertyagyújtással emlékeznek az elhunytakra. Ezeken az alkalmakon Nagyernyében a római katolikus plébános a Krisztus-keresztnél

szentmisét mutat be, amelyen részt vesznek az ottlévők felekezeti hovatartozás nélkül. A csíkfalvi temetőben ott jártunkkor éppen a helyi unitárius lelkész tartott rövid istentiszteletet, és imádkozott együtt a sírok köré gyűlt emlékezőkkel, gyászolókkal. A temetőből hazatérők régebb – de több családnál ma is – töltött káposztát vacsoráztak. Az általában ilyenkor már hűvösre forduló időjárástól átfázva kevés bort fogyasztanak, amit diós vagy mákos kaláccsal „nyomtatnak”. Nemes Gyula

/ 5. /

Calais és ami utána jön... Európa már hosszú hónapok óta megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Calais környéki eseményeket, amelyek – bár megosztják a közvéleményt – egyértelmű jelzésként szolgálnak a kialakult állapotok tarthatatlanságáról. A csaknem két év alatt hatalmas méretűvé duzzadt migránstábor nem ok nélkül „nyerte el”a Dzsungel megnevezést. A táborban élők számáról több becslés is napvilágot látott, a legtöbben 6-8 ezer főre tették az itt tanyázók számát, egyesek tízezer főről beszéltek. Az mindenesetre tény, hogy ez az embertömeg áldatlan körülmények között tengette életét, és csak idő kérdése volt, hogy a politikum mikor fog erre reagálni. A Calais körül kialakult kép rendkívül összetett, ugyanis embere válogatja, ki és hogyan áll hozzá ehhez a kényes kérdéshez. Mert ugye a szolgálatukat teljesítő, hetente egy-két alkalommal ott elhaladó kamionsofőrök nem tapsikoltak örömükben az autópályára felugráló, és sok esetben agresszív viselkedést tanúsító, fenyegető egyének láttán. Valószínű, hogy a szintén Calais-nál szolgálatot teljesítő rendőrök sem szívesen avatkoztak be, ismervén a „vörös kakas meséjére” emlékeztető helyzetet, miszerint úgy is mindegy, holnap kezdődhet minden elölről. A tábor lakói így egyre agresszívabbak (mások szerint egyre „elszántabbak”) lettek, és úgy tűnt, hogy a dzsungel törvénye lesz a nyerő továbbra is, amikor egy szép napon fordult a kocka. Elnökválasztási kampány ide vagy oda, az állóvíz megmozdult. A franciák elnöke, Francois Hollande – ugyanúgy, mint az elnöki székért harcba induló Nicolas Sarkozy – felszólította az illetékeseket a tábor felszámolására. Amint tudjuk, a hatóságok azonnal elkezdték munkájukat, és a számos országból érkezett illegális bevándorló nagy részét már kilakoltatták a Dzsungelből. Mintegy négyezer felnőtt már beleegyezett abba, hogy Franciaország különböző menekülttáborába irányítsák, hisz megelégelték a táborban tapasztalt állapotokat. A legkényesebb kérdés a táborban maradt gyerekek további sorsa. A kiskorúakat ugyanis, érthető okok miatt, nem lakoltatták ki a fehérre festett speciális konténerekből. A médiában egyre több szó esik arról, hogy ezeket a gyerekeket cserbenhagyták, hisz sokan kíséret nélkül érkeztek ide, és most, amikor a felnőttek eltávoznak a táborból, nem lesz, aki sorsukért felelősséget vállalna. Persze, az is nagy kérdés, hogy a szóban forgó gyerekeknek hol vannak a szüleik... És hol voltak akkor, amikor ezek a gyerekek a táborba érkeztek? A Calais környéki hatalmas tábor felszámolása után csupán néhány napot kellett várni, és Párizs közterületein gombamód elszaporodtak a sátrak. A belvárosban mintegy 2000-3000 személy rögtönzött magának szálláshelyet, a fővárosi lakosok megdöbbenésére, akik bizony nem hittek a szemüknek. A hatóságok azóta már elkezdték a sátrak felszámolását, ám a francia sajtóban többen is kétségüket fejezték ki a kérdés valós megoldásával kapcsolatban. Mi jöhet tehát Calais után? Az eddigi tapasztalatok nem kecsegtetnek sok jóval. De azért reménykedjünk! -demeter-

Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |


\ 6. \

A több évezredre visszatekintő erdélyi vár

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

Gyulafehérvár Kolozsvártól kilencvenöt kilométerre délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő kétszázharminc méter magas fennsíkon fekszik. Neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak – Fehérvárnak – nevezték el. Gyulafehérvárt régen a románok is Bălgradnak hívták. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy egykor az erdélyi gyula székvárosa volt. Latin neve az Ompoly latin Apula nevéből való. A német Weissenburg az ősi szláv név tükörfordítása, a Karlsburg pedig újabb várának építtetőjére III. Károly magyar királyra – VI. Károly néven német-római császárra – emlékeztet. Mai román neve, Alba Iulia a magyar név fordítása, ahol a Gyula előtagot személynévként értelmezték. Erdély ősi történelmi fővárosa

Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár – románul Alba Iulia, németül Karlsburg vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist. Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

A tartomány legjelentősebb erőssége, avagy a ritka szép palota

A mai Gyulafehérvár két településből összenőtt 425 x 415 méteres alapterületű castruma a Római Birodalom legjelentősebb erőssége volt a tartományban. A castrum 1,8 méter szé-

les védőfala úgynevezett töltött fal volt: a két oldalán kváderkövekből rakott fal közét földdel és habarccsal összefogott kőtörmelékkel töltötték fel. Mind a középkori vár, mind pedig a Bethlen Gábor által korszerűsített védrendszer a castrum falaira épült. Írott dokumentumokból: „…a vár keleti oldalán lévő fal felett, síkságra tekintve áll a királyoknak ritkaszép palotája… Különböző alsó és felső helyiségeiben szökőkutak, víztartó medencék és csurgók vannak, melyekben tiszta víz bugyok…”. A székely író igazsága

Orbán Balázs szerint: …Erdély történetét kell megírni annak, aki Gyulafehérvár történetét akarja ismertetni…”. Igaza van a nagy írónak, mert nincs Erdély történelmének olyan fejezete, amely közvetlenül vagy közvetve ne lenne kapcsolatban a várossal. Kiemelten fontos tudni azt, hogy Gyulafehérvár

története több évezredre nyúlik vissza. A várostól mintegy négy kilométerre északkeletre, a Maros bal partján, egy az i. e. II-I. századból, a korai vaskorból származó földvár maradványait tárták fel. Ezen a vidéken élt Erdély első név szerint ismert népe, az agathyreké, akiket a dákok győztek le. A barbár törzsek a római kultúra emlékeit szinte teljesen eltörölték

Kiss Gábor, Az erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy néhány évszázad múlva Marcus Ulpius Traianus i. sz. 101-től 107-ig tartó hadjárataiban legyőzte és megsemmisítette a dák vezér seregét, majd Daciát provinciává szervezte. Marcus Aurelius császársága idején a tartományt három részre osztották. Középső részét Dacia Apulensis foglalta el Apulum székhellyel, mely az Ompoly – Apula – folyóról kapta a nevét. A rómaiak ezt a stratégiailag fontos helyet castrummal is megerősítették. Amikor a rómaiak 271ben kiürítették Dáciát, a helyüket felváltó gótok a várost lerombolták, a népvándorlás során pedig a barbár törzsek a római kultúra emlékeit is szinte teljesen eltörölték. Horka fia, Gyula vezér felépíti az új várat

A VI-VII. században a szlávok jelentek meg ezen a területen, akik településüknek a Belgrád – Fehérvár – nevet adták, amely az első bolgár birodalom év| Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

századaiban kezdett benépesülni. Szintén a fent említett szerző közléséből derül ki az is, hogy a magyar honfoglalás után a Pannóniából ide települt Horka fia, Gyula vezér szálláshelye lett, aki az itt talált romokon felépítette és székhelyévé tette az új várat, amit nevéről a nép Gyulafehérvárnak nevezett el.

Az Árpád-kori vár

A várról már az Árpádok korából vannak adataink. Amikor István – Vajk – fejedelem 997-ben Koppány vezért a Veszprém alatti csatában legyőzte, felnégyelt testének egy darabját Fehérvár kapujára szegeztette ki. A hűtlenné vált Gyula ellen 1003-ban maga I. István király vezette seregét, harcra azonban nem került sor, mert Gyula megadta magát. A király elvette tőle birtokait, őt családjával együtt Magyarországra hozta, és a Magyar Krónika szerint a tartományt Gyulafehérvárral együtt rokonára, Erdőelvi Zoltánra bízta. És itt még megjegyezzük, hogy az erdélyi püspökséget I. István király 1009ben alapította Gyulafehérvár székhellyel, melynek püspöki székesegyházát és palotáját is a várban építették fel.

A tatárok elfoglalják Gyulafehérvárat

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki, hogy a várra vonatkozó első okleveles emlék II. Endre király 1232. évi adománylevele, melyben a fehérvári-, csanádi-,

orodi- és zarándi várakhoz tartozó földeket, melyeket fia, Béla elvett Miklós comestől, visszaadta. Gyulafehérvárat 1241ben a tatárok könnyen elfoglalták. Amikor Rogerius nagyváradi kanonok 1242-ben a tatár fogságból való menekülésének nyolcadik napján Fehérvárra érkezett, ott csak a megöltek csontjait, és a paloták ledöntött falait találta. IV. Béla királyi felmentéseket ad a letelepülőknek

A tatárok kivonulása után, 1246-ban IV. Béla király Gallus erdélyi püspök kérésére – aki szerint a pusztítások után székhelyén, Gyulafehérvárott „… senki sem, vagy csak kevesen maradtak…” – királyi felmentéseket adott a letelepülőknek, kivette őket a vajda, és a bírák joghatósága alól, és az erdélyi püspök által kirendelt uradalmi bírónak rendelte alá, szükség esetén még a királyhoz történő fellebbezést is engedélyezte.

Az egyház embereit a templomba szorítják, és az épületet felgyújtják…

Alig állították helyre a város épületeit, a vár falait, amikor a püspök Alárdi János vízaknai bírót valami ok miatt megölette, ezért fia, Gaan, a szászokkal szövetkezve 1277. február 24én, vasárnap a népet és az egyház embereit a templomba szorították és az épületet felgyújtották. A kalocsai érsek, János az „…iszonyú károkat tevő gonosz szászok…”-at 1278ban kiközösítette. |


| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

A város helyreállítását 1287-ben kezdték el, és 1291-ben már be is fejezték, amikor III. Endre király országgyűlést tartott itt. A város azonban nehezen heverte ki a pusztításokat, hiszen 1354-ben a püspök elrendelte, hogy lakói az üresen maradt telekre három éven belül házakat építsenek, mert a be nem épített területeket magának foglalja le. Mátyás király parancsa: a várat földig kell rombolni!

Vára sem érte el a hadászat kívánt szerepét, ezért 1469-ben Miklós küküllői főesperes, erdélyi helytartó arról értesítette az erdélyi káptalant, hogy Mátyás király parancsára a gyulafehérvári várat földig kell rombolni, és a sáncokat pedig be kell tölteni. Írott dokumentumokból derül ki az is, hogy 1516ban Ulászló király az erdélyi káptalannak megparancsolta, hogy a vár régi, romlott falait az egyház és a haza védelmére új kőfallal és fedéllel erősítsék meg, melynek elősegítésére kétszáz aranyforint értékű só kiutalását engedélyezte. Fontos tudni azt, hogy amikor a török Buda várát elfoglalta, Izabella királynő is ide költözött fiával, János Zsigmonddal.

György barát nem tudja elfoglalni a várat

A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból még azt is megtudni, hogy amikor 1550-ben Martinuzzi György megtudta, hogy Iza|

/ 7. /

bella tárgyalásokat kezdett Ferdinánd királlyal, 20 ezer főnyi sereggel jelent meg a vár falai alatt, melynek kapuit a királyné a rendek beleegyezésével a helytartó elől bezáratta. Hiába ostromolta ekkor György barát a várat, mert elfoglalni nem tudta. Tudomásunk van még arról is, hogy a következő év májusában György barát ismét körülzárta Gyulafehérvárt, mire Izabella levélben kért segítséget a szultántól. A várat Martinuzzi elfoglalta és megegyezésre kényszerítette Izabellát.

Menyegzők és… elhalálozások

Itt halt meg 1559-ben Izabella királyné harmincnyolc éves korában, és itt hunyt el 1571-ben János Zsigmond fejedelem is, akinek helyére Báthori Istvánt, a későbbi lengyel királyt választották meg fejedelemnek. Továbbá itt tartotta menyegzőjét 1595-ben Báthori Zsigmond fejedelem Mária Krisztierina osztrák hercegnővel.

(folytatása a következő lapszámunkban)

Az oldalt összeállította: Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár * A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Géza műépítész-műemlékvédelmi szakmérnöknek; a régi és a mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek. Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |


\ 8. \

| HUMOR |

Gombászni tilos!

Nem kell nagyon megijedni: valójában továbbra is szabad, de csak és kizárólag akkor, ha rendelkezünk a gombagyűjtögetési tevékenységre feljogosító engedéllyel, merthogy újabban ezt is engedélyhez kötik. Azazhogy nem is újabban: már több mint hat éve riktoltak a honatyafik egy erre vonatkozó törvényt, de a zsandárok csak mostanában kezdték büntetgetni a jónépet az áthágásáért. Ugyanis nevezett törvény (L171/2010) kimondja: tilos minden olyan „termék” gyűjtése az erdőkben, ami nem facucc (ág, gally, toboz satöbbi), azaz nem szabad gombát, erdei gyümölcsöt, gyógynövényt meg ilyesmiket gyűjteni az erdőtulajdonos (aki lehet

merthogy annak kilója drágább, mint az arany dekája. Ámde nem túl sanszos, hogy a gombánkkal ki is tudjuk csengetni a tetemes pénzbírságot, mivel Vásárhely környékén az őzláb a gyakoribb, amely csak nevében hasonlatos a szarvasgombához, kinézetileg és főleg értékileg nem, viszont kirántva isteni, a szarvasgombával ellentétben. (A szarvasgombának olyan fura és intenzív az aromája, hogy csak reszelve szoktak tenni belőle egy csipetnyit méregdrága kajákba előkelő fogadásokon meg operabálokon, ott is csak azért, hogy az urbánparasztok ne tudják degeszre zabálni magukat belőlük.) Érdemes tudni továbbá azt is, hogy eme „csuperkatörvény”, mint a törvények általában, nem disztingvál. Teljesen mindegy, hogy valakit akkor érnek tetten, amikor három zsák, eladásra szánt vargányával és hat vödör áfonyával hurcolkodik ki az erdőből, vagy csak épp megállt a kocsival egy erdőszélen kinyújtóztatni az elmerevedett végtagjait, s közben észrevett és lelegelt két szem félérett szamócát, ugyanúgy megbüntet(het)ik pár havi átlagfizetésnyi összegre. Vagyis nem számít, ha valaki megélhetési gombász, málnász, áfonyász, somász, makkász, tök ász, vagy csak egy alkalmi erdei séta során lecsipked néhány csalánlevelet egy csésze teához: amennyiben nincs neki Csipike, vagy a gonosz törpe jogi képviselője, Kukucsi által aláírt ádévérincája arról, hogy ő az Erdőben kedvére kollektálhat, akkora büntit sóznak a nyakába, hogy utána még a főtéri díszbok-

magánszemély, jogi személy vagy állambácsi) előzetes írásos beleegyezése nélkül, mivel a fent említettek az illető tulajdonát képezik, az erdővel együtt. (Ha kizárólag jogi szempontból nézzük, nem is olyan nagy marhaság, hiszen egy magánkézben levő erdő pont annyira magántulajdon, mint egy valaki által tulajdonolt lakás vagy gépkocsi. Hogy mégis miért közepes marhaság, az alábbiakból kiderül.) Ellenkező esetben „contraventie silvica”-t (erdészeti kihágás? erdős szabálysértés?) követünk el, amiért 2000 lejtől 5000 lejig terjedő pénzbírsággal eresztetünk meg, in flagranti esetén. Ami elég durva, kivéve, ha szarvasgombát szedtünk éppen,

A Carit San Medical Járóbeteg-rendelő

a következő orvosi szakellátással áll az önök rendelkezésére:

• Fizioterápia és gyógytorna • Kardiológia • Bőrgyógyászat • Nőgyógyászat • Hematológia • Munkaorvos • Füll-orr-gégészet • Ortopédia

• Gyerekgyógyászat • Tüdőgyógyászat • Pszichiátria • Urológia • Belgyógyászat-Ultrahang • Ideggyógyászat • Szemészet • Sebészet

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 07.00–20:00 Marosvásárhely, Mihai Viteazul utca 42. szám Tel.: 0265.269.172, 0265.266.249 Mobilszám: 0730-619-401 E-mail: contact@caritsanmed.ro Laborvizsgálatok: Aurel Filimon utca 15. Tel.: 0265-250-874 vagy 0730-619-404 facebook.com/caritsan

www.caritsanmed.ro

ON-LINE PROGRAMÁLÁSOK | Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

|

rokat is nagy ívben kikerüli. Adódik a kérdés: még ha tudok is erről a törvényről, és törvénytisztelő polgárként felhatalmazást szeretnék kérni a tulajtól, mielőtt leszakítanék három fürt útszéli bodzavirágot, hol a keservben keressem? Ugyanakkor, tőle sem várható el, hogy az erdeje minden fájába belevésse az elérhetőségeit, szemmagasságban, vagy fejlesszen ki egy, a Pokémon Gohoz hasonló alkalmazást, amely úgy működne, hogy amikor ráirányítom az okostelómat a kiszemelt rókagombára, lila pereszkére vagy öngyilkos galócára, ő azonnal értesítést kapna erről a sajátján, és nyomban küldené is a választ, hogy „Engedélyezem” vagy „Kotródj a Százholdas Pagonyomból villámgyorsan!”. A gyakorlati megoldás valahol középen van: szabjanak meg mindenből egy minimális mennyiséget (sapkányi gomba, borkánnyi szeder, zsebnyi makk stb.), amenynyit bárki büntetlenül begyűjthet, bármiféle vízumok nélkül, aki pedig rendszeresen, nagy tételben és eladásra hamszterol, az igenis váltson ki engedélyt. Ahogy például a horgászat esetében is limitáltatik a napi kifogható halmennyiség: hiába rendelkezik a pecás érvényes

horgászengedéllyel, nem vihet haza (elvileg) húsz kiló márnát vagy fél mázsa paducot a nap végén, hanem a kvótán felülieket köteles visszaengedni. Végezetül: ha már ilyen nagy a büntetgetési ingerencia, a hobbigombászok zargatása helyett lenne kikkel foglalkozni: akik rendszeresen, otthonról hordják ki az erdőszélekre a háztartási szemetet, építkezési törmeléket meg egyéb szirszart, akik piknikezéskor telekoszolják a tisztást habszivacs miccsestálcákkal, üres pillepalackokkal s hasonlókkal, akik quadokkal meg terepmotorokkal randalírozva verik fel az erdők csendjét és teszik tönkre az erdők talaját, és így tovább. És figyelem: ha a gyerek legközelebb azt a feladatot kapja az oviban, hogy gyűjtsön faleveleket a szüreti bálos dekorációhoz, előzőleg kérdezzék meg a Somin az állatkert-igazgatót vagy más illetékes elvtársat, hogy szabad-e kikaparni a sárból pár elázott lapit. Mert nem kizárt, hogy azóta szigorodott a törvény, csak nekünk nem szóltak, és újabban néhány orvul felszedegetett tölgyfalevélért vagy vadgesztenyéért már felfüggesztett börtönbüntetés jár… Molnár Tibor


| FIGYELŐ |

/ 9. /

Tökötök van, nem lovatok

Elveszítettük a kapcsolatunkat a szellemvilággal, az őseinkkel, de még a vallással is

Eljött az október vége, november eleje, így aztán, valljuk be, ismét zavarban vagyunk kissé. Nem is elsősorban a teljesen felesleges óratekergetés miatt kuszálódunk össze, inkább a halottaink kapcsán. Hogy mi is van ezzel a kapoccsal. zűrzavar és Enyhe szégyenérzet szinte biztosan. Először is már megint menetrendszerűen elfelejtettük, hogy melyik nap mi van. Bonyolultabbnak látszik, mint hogy mi történik pünkösdkor. Hosszú hétvége (eleje), az szinte bizonyos, alkalmasnak tűnik egy kis wellnessre, vár az élményfürdő, a nagy csúszda valahová, lefelé. A szakralitásvesztés folyamata azonban nem tart még olyan régen, hogy ne járjon némi lelkiismeret-furdalással. De nézzük akkor, mi is történik ilyenkor. Október 31. a reformáció napja. November 1. mindenszentek, azaz az üdvözült lelkek emléknapja, katolikus értelmezésben. Hogy ne legyen ennyire egyszerű, ugyanakkor a megdicsőült egyház ünnepe. Az élők a küzdő egyházat, a meghalt és a tisztítótűzben bűnhődők a szenvedő egyházat, az üdvözültek pedig a diadalmas

egyházat képviselik. Így megy ez legalábbis 844 óta, amikor IV. Gergely pápa egyetemes ünneppé tette. E napot szoktuk összekeverni lányos zavarunkban november 2-ával, halottak napjával. Ami viszont egyháztanilag a szenvedő egyház ünnepe, amit a XIV. század eleje óta tart a világ keresztény (katolikus) része. Mindenszentek előzménye az ősi pogány samhain, ami a keltáknak az újévet jelentette, a sötétség és a tél kezdetét. Van ebben valami, a novembertől többnyire cudar kedvünk támad, újbor ide, sütőtökkrémleves egy kis gyömbérrel, mézzel és csilivel oda. A kelták úgy vélték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei mozgásba lendülnek és átvándorolnak a holtak birodalmába, amivel kissé belekavarnak az élők életébe. Ezért aztán ételt és állatokat áldoztak, hogy megkönnyítsék a korántsem egyszerű utazást. Az ókeresztények aztán szokásukhoz híven ezt a napot is krisztianizálták, így lett a pogány halottakra emlékező ünnepből mindenszentek. Az ünnep erősíti az identitást, és azt még az ateisták is könnyen beláthatják, hogy ha nincs a kereszténység, az emberek –

miután végeztek a tápláléklánc alsóbb szintjein tanyázó élőlényekkel – már régen megették volna egymást reggelire (mínusz a buddhisták). De tudjuk még mindezt cifrázni. A kelta örökösöknél, Írországban az október 31-ről november 1-jére virradó éjszaka az All Hallow’s Eve (mindenszentek éjszakája) nevet kapta és november 1-je volt az All Saint’s Day vagy All Hallow’s Day (mindenszentek napja). És ezzel el is érkeztünk a halloweenhez, ami nálunk eleinte maximum egy német metálzenekart vagy egy horrorfilmklasszikust jelentett a fiatal Jamie Lee Curtisszel a főszerepben, de aztán az amerikanizálódás durván bedugta a szőrös mancsát és a negyvenötös lábát egyszerre az ajtórésbe, egy derék nagy képzavar kedvéért. Ez már egy tisztán kereskedelmi jellegű buli, akár az aranyvasárnap és a többi karácsony előtti akcióhajcihő, és amennyiben a plázásokon és a szállodásokon múlna, már piros betűs ünnep lenne, a tényleg hajmeresztő Valentin-nappal együtt, amikor sokaknak hirtelen eszébe jut egy napra, hogy a szerelem mámorító érzés. Csak egy adat: az ameri-

kai népesség évente százmillió dollár fölött költ tökre. De a mécseslobbi sem fakad könnyekre megrendülésében. Plusz még szépen hoz a konyhára a beöltözős tarhálás (ami azért lássuk be, nem betlehemezés) jelmezvonzata is. Tényleg döbbenetes, ne csodálkozzunk egy percig se, hogy most éppen Trump és Clinton között kényszerülnek választani. Ennek a szokásnak a magyarországi megjelenése és rohamos terjedése értelmezhetetlen. Egyvalami viszont végképp értelmet nyert. A Gyalog galopp zseniális fordításának azon pompás passzusa, amely szerint tökötök van, nem lovatok. De mielőtt megint elvernénk a maradék szittyák lovai által felvert port szegény amerikaiakon, lássuk be, a tökölésnek akadnak komoly pszichés okai is. És ez nem a régebbi mexikóiak

fehér ruhás haláldaca. Egyszerűen be vagyunk tojva a haláltól. Elveszítettük a kapcsolatunkat a szellemvilággal, az őseinkkel, de még a vallással is. Van, aki szétstresszeli magát a világító temetők láttán, és aznap ki sem megy. De kik vagyunk mi, hogy ezért akár a második követ is reá vessük? Majd kimegy másnap, és az sem biztos, hogy csupán a dugók miatt, lehet hogy pusztán a csendesség kedvéért. Különbözők vagyunk. Ki a Tibeti halottaskönyvet olvassa, ki Woody Allentől a Kopog a halál című rövid szöveget. Magam családommal együtt az egy éven belül meghalt édesanyámnak és törvény előtti anyámnak (ahogy az angolszász oly szépen mondja az anyósról) kívánok szerencsés utat. Most és mindörökké. Hegyi Zoltán

a tudományok és a technológia elképesztő fejlődése révén többet tud magáról, illetve az egész világról, sőt, az univerzumról, mint hosszú évezredeken át. És ez a tudás exponenciálisan nő, miközben eláraszt bennünket „jótéteményeivel”. Gondoljunk csak arra, hogy miután lefotózzuk magunkat a telefonunkkal, azonnal megoszthatjuk mindenkivel ezt a „fantasztikus teljesítményt”. A középkor embere csak álmodhatott volna ilyesmiről – persze, vélhetően nem éppen erre vágyott. Az individualizmust felerősítő, a felvilágosodásból sarjadzó korban egyre kevésbé vannak akadályok vagy tabuk, a pillanat megélése lett a boldogság mércéje, s ahogy a filozófus Sartre mondta: „a pokol a másik ember”. A másik, aki

korlátoz, szembesít, akadályoz a vágyaim elérésében. Ez az irány, ez a nyugati mainstream, ez az értékvesztett Európa credója. A holnapi Mindenszentek, illetve a szerdai halottak napja azonban, ha figyelünk az ünnepek valódi értelmére, üzenetére, gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteinkért, és mondjuk nem egy wellness-szállodában élvezzük a hosszú hétvégét, szembesít bennünket a valósággal. Bár a modern ember immár a fogantatás, illetve a halál tekintetében az abortusszal és az eutanáziával is egyre inkább beleszól a teremtés rendjébe, az elmúlásra még mindig nincs megoldása. Legfeljebb annyi, hogy nem beszél róla. Mégis, létünk e korlátja valamennyi elképesztően modern vívmány ellenére pofátlanul és kí-

méletlenül jelenik meg előttünk előbb vagy utóbb. Napjaink materialista, a marxizmusban fogant ideológiájának nincs válasza a kérdések kérdésére: mi lesz a halál után? Miért élünk, ha úgyis meghalunk? Mi értelme van így egyáltalán az életnek? A keresztény válasz persze korszerűtlen, meghaladott, szajkózzák többen hangosan vagy halkan, kimondják, vagy csak gondolják. De valóban az? Európa valaha keresztény volt, a hitre épült, a halál feletti krisztusi győzelembe, az örök életbe vetett bizalom fogta össze a népeket. Ez a kapocs sajnos nem zárta ki a háborúkat, az olykor véres konfliktusokat, de végül mégis lehetővé tette egy immár gazdag és békés kultúra kialakulását.

Meggyőződésem, hogy bár számos veszély fenyegeti ma is ezt a világot, mondhatni, közös művünket, a valódi fenyegetés az emberek lelkében kialakult közöny, a gyökerek elvesztése lehet. Az Európai Unió alapító atyái még ragaszkodtak e gazdag hagyományhoz, mondhatni kultúrához, a mai urak már inkább tagadják, sőt, tagadtatják az alapvető emberi értékeket. Manapság nem korszerű a múltat emlegetni, mondván, előremegyünk, hátra legfeljebb tanulságok végett tekintsünk. De vajon nem lehetséges, hogy a középkor embere mindent egybevetve mégis többet tudott az életről, annak valódi értelméről, mint mai utódja? Szerintem az. Kacsoh Dániel

A múlt fényei

A jövő lebegjen a szemünk előtt, az öntudatra ébredt ember által kialakított, szép új világ ideája. Ez a felfogás köszön vissza a társadalom átformálására tett egyre gyakoribb kísérletekből, amelyek nem mellesleg olykor az alapvető értékek ellen lépnek fel. A cél a szabadság maga, korlátaink ledöntése – hallhatjuk. A recept pedig jócskán leegyszerűsítve, de ez: vessük le az olyan igákat és berögződéseket, mint házasság, család, férfi–női szerepek, nemzeti önérzet, pláne vallás és hit, és alakítsunk ki egy tökéletesen homogén szerkezetet, amelyben mindenki maga határozza meg bárminemű identitását, így teljességgel egyforma lesz mindenki. Mindezt a progresszió jegyében, hiszen az emberiség |

Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |


Fiatal, csinos, gyönyörű és sikeres \ 10. \

| S PO RT |

A 15 éves Varga Tímea, a marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum 10. osztályos tanulója, a helyi Energy Fit SK sportolója a minap ezüstérmes lett a Marosszentkirályon megtartott felnőtt testépítő és fitnesz Románia Kupa 2016-os kiírásán, ahol a junior bikini fitnesz (modell) kategóriában bizonyított. Tímea fantasztikusan megváltozott másfél év alatt, amíg a Románia Kupán diadalmaskodott. Vele beszélgettem eddigi sportpályafutásáról.

– Gratulálok az idei eredményeidhez, főleg a Románia Kupán elért 2. helyezésért, amiért keményen megdolgoztál. – Köszönöm szépen, ez valóban így van. Egyik versenyen sem könnyű bizonyítani, hiszen előtte kemény felkészülésben van részem. Amúgy15 éves vagyok, másfél évvel korábban kezdtem el testépíteni, és nagyon sokat változtam az utóbbi időszakban, hiszen már a felnőtt női kategóriákban versenyzek. Tulajdonképpen az egész nyaramat erre áldoztam, ezért is nagyon örvendek az eredményemnek.

– Mióta űzöd ezt a sportot? – Másfél éve. Mindenképpen egyéni sportágat szerettem volna űzni. Édesapám, Varga Zoltán egykoron helyi szinten az iskolacsapatban kosarazott, tőle örököltem a sport iránti szeretetet is. Ő mindig bíztatott engem, hogy erős és kitartó legyek.

– Kinek, kiknek köszön-

hetően kezdtél el testépíteni? – A barátom, Varga Botond, aki egyben csapattársam, befolyásolt, hogy ezt a sportágat válasszam, ugyanis ő is testépítő. Ugyanakkor az edzőmnek, Sebastian Popovicinak köszönhetem, hogy eddig eljutottam. Sebi olyan, mintha édesapám lenne. Amúgy ez a sportág fejleszti a személyiségem, ami nagyon sokat segített nekem a magabiztosságban, de minden szempontból sokat változtam, amióta sportolok.

– Melyek voltak az első versenyek, amelyeken indultál? – Az első egy regionális megmérettetés volt, utána a junior országos összecsapás következett, aztán az ősszel a föderáció kupáján vettem részt, majd előbb a szeniorok országos versenyén, utoljára pedig a Románia Kupán bizonyítottam, amelyen országos második lettem.

A marosszentkirályi felnőtt testépítő és fitnesz Románia Kupa 2016-os kiírásán a legjobb marosvásárhelyi eredményt a Retro Gym versenyzője, Madaras Levente érte el, aki a felnőtt body building classic +175 cm kategóriában nyert aranyérmet. Az Energy Fit SK versenyzői, a junior body building kategóriában Varga Botond (Varga Tímea barátja) és a felnőtt men`s physique 175 cm kategóriában Sándor Norbert is második lett, míg a Retro Gym versenyzője, Engi Dénes a testépítő 90 kilogrammos felnőtt kategóriában lett bronzérmes.

– Tudom, a felkészülés mellett diétázni is szoktál. Mi elengedhetetlen a testépítő sportolóknak? – A diéta valóban nagyon nagy szerepet játszik az életemben, szeretem, de ugyanakkor maximális munkát fektetek a sportágba. Nagyon nehéz felkészülni egy versenyre, mert előtte két teljes napig nem ihatok vizet, ami nekem létfontosságú, ugyanis az edzések alatt is 2 liter vizet iszom. A megmérettetések előtti súlycsökkentés tűnik a legnehezebbnek, de szerencsémre a sziluettem is nagyon sokat segít a fogyásban. Kihívás volt az elején edzeni, mivel 45 kilós voltam, azaz sovány és alacsony, aztán idővel kezdtem nőni tömegben, majd elértem 58 kilót. Most pedig az 56 kilós kategóriában versenyzek, de inkább izmot szedtem magamra. – Mik az álmaid, ami a sportpályafutásod illeti? – A jövőben szeretnék a testépítő és fitnesz Európabajnokságon és a világbajnokságon részt venni, amely

A szintén marosvásárhelyi Deák Liza, a Retro Gym versenyzője a junior, illetve a felnőttek közt a 166 cm kategóriában egyaránt a 4. helyezést érte el. A Retro Gym sportolóit Augustin Moldovan és Sebastian Popovici készíti fel. Akár az előző években, az idén is a verseny házigazdája, a Titanic Body Building egyesület edzője, Dumitru Cheteleș a klub fennállásak 21. évfordulója alkalmából különdíjakat adott át a klub talán legsikeresebb sportolójának, a világ- és Európa-bajnok Ioana Șuleanak és a 9-szeres fitnesz világbajnoknak, vásárhelyi Palecian Juditnak.

| Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

A győztes Varga Tímea

eseményekre szeretnék még jobban felkészülni, de előtte a junioroknál akarok országos bajnok lenni! Ez a sportág a hobbim is egyben, ez a célkitűzésem is, hogy az említett megmérettetéseken sikeresen szerepeljek. Amúgy a közeljövőben szeretnék sikeres testépítő versenyző lenni, azaz erős testet, még több magabiztosságot szeretnék kialakítani, és akarom, hogy a sport továbbá jó irányba befolyásolja az életemet.

– Ki a példaképed? – A marosvásárhelyi Európa- és világbajnok Ioana Șulea a példaképem, ő nagyon jó barátnőm is egyben, sokat köszönhetek neki. A pályafutásom elején órákig gyakoroltam a pozíciókat,

jártam koreográfushoz, ahol a járást gyakoroltam, de Ioana is nagyon sokat segített nekem.

– Egy-egy hasonló verseny alkalmával barátaid, osztálytársaid, ismerőseid szurkolnak-e neked? – Igen. Köszönöm az osztálytársaimnak és a tanáraimnak, akik támogatnak és követnek engem a versenyeken. Van, aki azt mondja, hogy ez nem nőies sportág, de ez nem érdekel engem. Én nem a nőiességet, hanem a magabiztosságot, az erősséget kerestem ebben a sportágban. Amúgy ha nem a teremben, akkor az iskolában vagyok, vagy éppen pihenek. Czimbalmos Ferenc Attila |


| S PO RT |

/ 11. /

Tovább tart az ASA vesszőfutása

Vásárhelyi lábteniszezők sikere A Varó Gyula és Szilágyi József által edzett Marosvásárhelyi GMA Fotbal Tenis Sportklub játékosainak (Adrian Cârstea, Ilinca Nicuşor, Ionuț Bică, Răzvan Vornicu és Varó Norbert, utóbbi két játékos az ifjúságiaktól került fel a felnőttekhez) sikerült a felnőtt nemzeti bajnokság harmadik helyén végezniük. Az utolsó fordulót október 22én Targovistén tartották, majd a díjkiosztásra is sor került. A klub vezetői az ezüstérem mellett arra is büszkék, hogy a csapat négy tagja a felnőtt válogatott színeiben meghívást kapott a ciprusi világbajnokságra, amelyre Nicosiában kerül sor november 13–19. között. A lábteniszt már több mint 50 éve űzik városunkban

A fotbaltenis.5mp.eu. helyi honlap szerint Marosvásárhelyen már az 1960-70es évektől játsszák a lábtengót, más információk szerint már 1950-es évek legelején sok gyermek és felnőtt kedvenc időtöltése volt. A lábtenisz népszerű volt hajdanán a fiatalok kö-

rében, főleg az egykori Május 1 strandon játszották. Amikor felépítették a Május 1 uszodát és strandot a Kárpátok sétányán, a hivatalos átadás alkalmával avatták fel a kibetonozott, felfestett, fából készült „háló”-val ellátott lábtengópályát is. A lábteniszpályát a strandolók és a sportolók szabadon használhatták, így aztán nem csoda, hogy állandóan foglalt volt. A játékosok között voltak gyerekek, teljesen „amatőr” felnőttek, de elsősorban a strandra naponta kijáró Maros klub úszóiból és vízilabdázóiból kerültek ki azok, akik „profi-szinten” művelték ezt a sportot, de mellettük az AS Armata futballcsapat tagjai is hódoltak ennek a sportágnak. A rendszerváltás után technikásabbak a lábteniszezők

A 90-es évektől kezdődően egy gyorsabb és technikásabb stílusú játékosgeneráció nőtt fel, majd 2000 után helyi amatőr versenyeket is szerveztek, legfőképpen a Marosvásárhelyi Napok alkalmából. Több

Varó Norbert

Lábtenisz egykoron Marosvásárhelyen a Majus 1 strandon marosvásárhelyi lábteniszezőt más városban – Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Tordán – , szervezett amatőr versenyeken is díjaztak nyílt és öregfiúk (old-boys) kategóriákban. A 2005-ös nagyváradi lábtenisz Európa-bajnokság ízelítőt adott a nemzetközi lábtenisz magas színvonaláról, impulzusként hatva az amatőr játékosok

stílusára. A lábtengó a gyerekek és fiatalok körében napjainkban nagy népszerűségnek örvend városunkban, így 2010-ben a GMA Sportklub keretén belül megkezdődött a 12-14 éves korosztály oktatása is. Jelenleg leginkább a Víkendtelepen kialakított pályán a strandolók, a kikapcsolódásra vágyók csodálhatják meg a sportág szépségét. C.F.A.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Hallod, komám?! Menjünk innen gyorsan, mert itt lent lakik valaki!

|

Három jónak mondható eredmény után (döntetlen az FC Voluntari és a Bukaresti Steaua ellen az 1. ligában, illetve győzelem a Tatrangi Egyesülés ellen a Román Kupa legjobb 32 együttese között) újabb vereséget könyvelt el Dan Alexa alakulata az alapszakasz visszavágó-sorozatában (amely immár tízedik a bajnokságban), így nem tudta csökkenteni hátrányát a bajnoki tabellán. Ezúttal vendéglátóként szenvedett újabb vereséget a Medgyesi Gaz Metantól vasárnap este hazai pályán, két góllal nyertek a Szeben megyeiek. A következő, 15. fordulóban ismét a Sziget utcában játszik az ASA, november 5-én, szombaton 18 órától a kiváló formában lévő CS U Craiovával mérkőzik meg. C.F.A.

Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |


Egy kicsi boldogság mindenkinek jár \ 12. \

Akár imádkozhatnánk is mindennapi örömeinkért, hogy „túléljük” valahogy a hétköznapok szürkeségét, hiszen úgy tűnik, folyton csak hajszolnánk előre az időt. Mindezt azért, hogy történjen már velünk valami, aminek örülhetünk! Pedig az öröm nem keletkezik a semmiből, nem pottyan csak úgy az ölünkbe! A mai fogyasztói társadalom napról napra kitalál valamit, ami „szerintük” boldoggá teszi az emberiséget. Szolgáltatások serege áll hadrendben annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat, plázák, sportlétesítmények és fitnesztermek, kirándulóés nyaralóhelyek, éttermek, koncertek, színházi előadások sokasága vár ránk, nem beszélve arról a rengeteg könyvről, amit évente megjelentetnek a kiadók. Mert annyiféle öröm létezik, legyen az az olvasásé, a muzsikáé, a táncé vagy a mozgásé. Mindezeket felsőfokon művelhetjük, ha…ez az a pillanat, amikor a szociológusok rögtön feltartják a kezüket, hiszen ezekhez a javakhoz nem egyformán férhetünk hozzá. A különbség persze a pénzen is múlik, de korántsem sem csak azon, mert szerepet játszik az, hol élünk, milyen az életkorunk, az iskolai végzettségünk, sőt az is, hogy férfinak vagy nőnek születtünk. Összességében azonban elmondható, hogy a kulturális örömökből a legnagyobb falatot ma is csak kevesek harapják, azok, akik nagyvárosokban élnek és magasabb társadalmi státuszúak, a többiekben marad a tévézés, amiben – Csíkszentmihályi Mihály flow-kutatásai óta tudjuk – több az ürüm, mint az öröm. „A médiafogyasztás és a pihenés passzív időtöl-

Például be lehetne venni a Zerkula-pirulát, amit legfőbb bánatra szokás alkalmazni, de arra igen hatásosan, legalábbis Gyimesen, akik Zerkula János vak prímás muzsikáját szedték be egykor az emberi szenvedés és keserűség sokféle fajtájára. Mert szerintük az öröm a bánatra következik. Azt ugyan nem mondták, hogy az öröm a bánatból származik, de azt igen, hogy ez a sorrend, előbb van a bánat és aztán az öröm, és, hogy nincs is meg a kettő egymás nélkül. „Az éneket a bú hozza, és a kedv hordozza” – szól a mondás, aminél jobban a

Az átlagos felnőtt számára az óraátállítás olyan, mintha repülőgéppel átszállna egy másik időzónába. Kihívás a legkisebbek és az idősebb generációk esetében. Nekik nagyon kötött menetrendjük van. Ezért több nap is szükséges lehet az átálláshoz. Megfigyelték például, hogy az öregek otthonában napokig feszültebb a hangulat. Sok idős ember nem találja a helyét, és nem érti, hogy mi történt. Pedig csak egy óra a különbség. A legfiatalabb

generáció is nyűgösebb ilyenkor. Ha valaki érzékeny az időjárási frontokra vagy az évszakváltásokra, akkor szintén nehezebben áll át az új időszámításra. Mindenki éljen a saját ritmusa szerint- tanácsolja dr. Eric Charles. A francia pszichiáter ezzel a címmel adott ki könyvet, melynek alcíme arra utal, hogy alapjában nagyon is személyes problémáról van szó. Mindenkinek egy kicsit másképp jár a biológiai órája. Ezt tudomásul kell venni, és alkalmazkodni lehet hozzá. Van-

tése hiába tűnik viszonylag motivált és örömteli foglalatosságnak, nem igényel mentális összpontosítást, és így csak elvétve juttat bennünket áramlatba” – írta az És addig éltek, amíg meg nem haltak című könyvében. A felmérések szerint azonban a legmagasabb iskolai végzettségűek átlagban 110 percet ülnek naponta a készülékek előtt, ami 48 perccel marad el a szakmunkásképzőt végzettektől, miközben olvasásra összesen 34 percet fordítanak. Vagyis a „státusz” nem minden. Ahhoz, hogy kimozduljunk tévékanapéink süppedős kényelméből, valami nagyobb hajtóerőre van szükség. Zerkula-pirula

tánc lényegét se lehetne megfogni. Mert az ember bánatában kezd el táncolni, amikor valami nyomja a szívét, és el kell hessegetni a keserűséget. Összeszorított foggal indul, aztán lassan kiszáll az emberből a bánat, a keserűség, gyorsul a tempó, egyre tüzesebb ritmusok jönnek, és ahogy lüktet a zene, a tánc, úgy enged fel az emberi közösség. A táncházaknak is megvan ez a ritmusa, lassúval kezdődik, és ahogy egyre jobban átadjuk magunkat a zenének, úgy ér össze az emberi közösség. Az öröm csak jutalom

Az örömérzés keletkezésére a tudomány is keresi a magyarázatot. S ahogy keresi, egyre több olyan anyagot talál, amelyek részt vesznek ennek a kellemes érzésnek a kialakulásában, A rendszer olyan bonyolult, hogy félő, sosem ismerjük meg teljesen. Az azonban bizonyos, hogy a természet az öröm érzéséért felelős anyagokat jutalmazó funkcióval adományozza, cse-

rébe bizonyos erőfeszítéseinkért. Vagyis előbb tényleg táncolni kell ahhoz, hogy „kiszedjük magunkból a bánatot”, mert nem kaphatjuk meg a jót csak úgy, fizetni kell érte, és az ár az erőfeszítés, amit belefektetünk egy számunkra fontos tevékenységbe, például mozgással, aminek az örömélménye mint jutalom, tovább fogja javítani a hangulatunkat. Passzivitásban

Az időmérleg adatok szerint nem túl sokat szánunk se beszélgetésre, se más örömteli tevékenységekre. Beszélgetésekre mindössze naponta átlagosan 31 percet, ami különösen a tévézés mellett tűnik kevésnek, amely 139 percet tesz ki. Vagyis hiába tudjuk, hogy mennyivel örömtelibb volna mozogni vagy társaságba járni, mégsem teszünk érte. Szakemberek szerint ez a helyzet évek óta változatlan, annak ellenére, hogy szabadidőnk mennyisége csökkent, továbbra is sokan

| KÁV É M ELLÉ |

Zerkula János

ülnek tévé képernyői előtt, a szabadon felhasználható időnknek a 90 százalékát ezzel töltjük, a fennmaradó 5-8 százaléknyi idő osztódik el az összes többi tevékenység között. A társadalom szűk rétege, alig tíz százaléka tölti a munkán túli idejét változatosan, egy másik réteg, amelynek aránya 22.26 százaléknyi, csak célzottan végez bizonyos tevékenységeket. A többiek, főleg a magyarok hatvan-hetven százaléka nagyon egysíkúan tölti az idejét, amiről egyébként szabadon rendelkezhetnek. Továbbá a szabadidős tevékenységek jó része induvidualizálódott, jellemezően nem csoportosan vagy párosan töltjük, hanem egyedül. Az okostelefonok és számítógépek korában a képernyő előtt töltött idő tovább bővül. Összességében megfigyelhető, hogy a felnőtt lakosság körében nőtt az internetfüggőség. A gyerekekről nincsenek pontos adatok, mert nem szívesen vallják be erről az igazat. Timár Tímea

Szenved az óraátállítástól? Van tudományos és praktikus megoldás is

| Központ hetilap | 2016 / 44. | november 3–9. |

nak korán kelő vagy későn fekvő emberek. Mindenkinek egy kicsit más az alvási igénye. Ezt ma már tudományosan elemzik. A pszichiáterek pedig tanácsokat tudnak adni. Persze a legjobb tanács az, hogy mindenki kövesse a saját biológiai óráját. Közben persze fogadja el az óra átállítását, de ne hagyja, hogy az befolyásolja az életét- tanácsolja a francia pszichiáter, aki a párizsi Le Figaronak nyilatkozott. Forrás: hvg.hu

|


Központ hetilap 2016/45