Központ hetilap 2016/38 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap

Rekviem egy templomért

Új sorozat, X. évfolyam // 38. szám // 2016. szeptember 22–28. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

6-7. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

3. old. //

V ÉLEM ÉN Y

Most kezdődik el

A decemberi parlamenti választásokra készülő RMDSZ szenátusi és képviselőházi jelöltlistáinak véglegesítésével egy korszak zárult le, illetve kezdődött a szervezet életében. Amint arról a sajtó már beszámolt, a teljes Maros megyei törvényhozói képviselet kicserélődik, a „nagyöregek” visszavonulnak – azért nem teljesen, erről egyikük hétfőn esete is nyilatkozott –, helyüket teljesen új arcok veszik át. Kérdés: nyer vagy veszít ezáltal a város, Marosvásárhely, illetve a megye magyarsága? 5. old. //

TÁRSADALO M

Ribizli, a fekete gyémánt

Szeptember 18-án, vasárnap este 10 óra tájt villámcsapás érte az atyhai templomot. A média jóvoltából pár óra alatt mindenki értesülhetett arról, hogy milyen súlyos csapás érte ezt a kis faluközösséget. A római katolikus település temploma elpusztult. A közelmúltban szépen felújított épület szerkezete pillanatok alatt meggyulladt, majd a lángnyelvek átcsaptak a toronyra is. A helyszínen tartózkodó lelkész, ft. Adorján Imre plébános és Máthé Árpád gondnok csak néhány kegytárgyat, pár miseruhát tudott kimenteni az Úr égő hajlékából. 3. old. //

TÁRSADALO M

Az számít, ki számolja a szavazatokat. Kialakult az RMDSZ jelöltjeinek a sorrendje Késő estébe nyúló gyűlésen rangsorolták a Maros megyei RMDSZ-es képviselő- és szenátoraspiránsokat. A több mint másfél óráig tartó művelet és négyszer újraszámolt szavazatok végeredménye tartogatott meglepetéseket is.

5. old. //

EGÉSZ S ÉGÜ GY

Premier őssejt-beültetés A marosvásárhelyi Hematológiai és Csontvelő-átültetési Klinikán a városban premiernek számító transzplantációra készülnek, amely során az őssejt a Romániai Őssejtdonor Regiszterből érkezik Marosvásárhelyre – jelentette be a klinika vezetője, dr. Benedek István szombaton, az Őssejtdonorok Nemzetközi Világnapján.l

A fekete ribizli jótékony hatása ősidők óta ismeretes, hiszen már az 1600-as években is használták betegek gyógyítására. Mit tartalmazhatnak ezek a bogyók, hogy gyógyhatását már ilyen korai időszakban felfedezték? Mennyi munkát és kitartást igényel a termesztése? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a a fekete ribiszke vásárhelyi „koronázatlan királynőjével”, a Vitafruct Ribes Kft. vezetőjével, Koronka Illa Mária kertészmérnökkel. 10. old. //

S PO RT

Marosvásárhelyen lakik az egykori olasz motokrosszbajnok A minap családi és baráti környezetben ünnepelte 70. életévét a varesei (Milánó mellett, Olaszország) egykori gyorsasági motoros, Franco Bottelli, aki immár 20 éve Marosvásárhelyen él harmonikus családi életet második feleségével, Emmával.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Stresszfaktor15

Cristine Rinderknecht Stresszfaktor15 című színműve tekinthető meg szeptember 23-án, pénteken 17 órakor a Nemzeti Színházban, az Underground-teremben. Az ifjúsági előadást Csáky Csilla rendezte. Rendkívüli hangverseny

Népek zenéje címmel rendkívüli hangversenyre kerül sor szeptember 22én, csütörtökön este 7 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. Vezényel: Ilarion Ionescu-Galati, hegedűn játszik Florin Ionescu-Galati. Műsoron: Weber-, Saint-Saëns-, Sarasate-, Albeniz-, Kodalli-, Florin Simion-, Copland-, Kodály-, Silvestre Revueltasművek. A Sárik Péter Trio előadása a Jazzben

A Sárik Péter Trio interaktív előadására várják az érdeklődőket szeptember 22-én, csütörtökön délután 6 órakor a marosvásárhelyi Sinaia utcai Jazz Clubba. A jelenlevők megtudhatják, hogy alakult ki a dzsesszzene, mi köze van a szexnek a dzsesszhez, mi az az improvizáció, azaz mi is történik tulajdonképpen a színpadon. Ez alkalommal olyan kérdésekre is választ kaphatnak a klubvendégek, amelyeket eddig szégyelltek feltenni, mert úgy gondolták, hogy illene tudniuk rá a választ. A kérdéseket a jazzdome@gmail.com e-mailcímre vagy az esemény Facebook- oldalára lehet elküldeni. A belépő a rendezvényre egy kérdés. Tibád József a Bernádyban

Tibád József marosvásárhelyi származású, Németországban élő fotóművész Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

alkotásaiból nyílt kiállítás a Bernády Ház emeleti galériájában. A kiállítás anyaga 40 természetfotó, amelyek a németországi Fekete- erdőben készültek. Neagoi Zsóﬁa kiállítása

Neagoi Zsóﬁa egyéni kiállítása nyílik meg szeptember 25-én, vasárnap déli 12 órakor a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom Dersi János-termében. Kettős kiállítás a Bernády Házban

Simon Endre Szolnay-díjas festőművész és Simon Zsolt graﬁkusművész alkotásaiból nyílt kiállítás Kép– Idő címmel a marosvásárhelyi Bernády Házban.

A Kerekerdő alkotótábor kiállítása

A K’arte marosvásárhelyi Mihai Eminescu utcai kiállítótermében nyílt tárlat a szászrégeni Kerekerdőben augusztus 8–14. között megtartott képzőművészeti alkotótábor munkáiból.

Tóth Erzsébet-népdalvetélkedő

Az EMKE Maros megyei szervezete szeptember 24én, szombaton 10 órától szervezi meg a Tóth Erzsébet- népdalvetélkedőt I-VIII. osztályos gyermekeknek a Református Diakóniai Központ Bocskai-termében (Marosvásárhely, Eminescu, volt Jókai utca 28. szám). Minden versenyzőnek öt népdalt kell előkészítenie. Jelentkezni lehet a 0748-241-943-es telefonszámon és az emkemaros@gmail.com villámpostacímen. Kiállítás a B.L. Teremben

A B.L. Terem és a Laborcz Ferenc Szobrászműhely Ala-

pítvány szeptember 30-án nyitja meg a XVIII. Szobor és szobrászrajz valamint XI. Szabadtéri kiállítást. A tárlatot megnyitja dr. Beke László művészettörténész. Az eseményen Marosvásárhelyen élő és alkotó, valamint onnan származó szobrászművészek vesznek részt. A tárlatok október 30-ig tekinthetők meg a budapesti B.L. Teremben. Czirmay Szabó Sándor a Vár-lakban

Szeptember 22-én, csütörtökön délután 6 órakor Czirmay Szabó Sándor lesz a marosvásárhelyi várban zajló találkozó vendége. Kedei Zoltán műtermében Kilyén Ilka színművész olvas fel a szerző verseiből és haikuiból, Doszlop Lídia pedig publicisztikáiból nyújt ízelítőt.

Szabadtéri ifjúsági keresztény zenefesztivál a Hétfáknál

Idén is megrendezésre kerül az "Ő az út" ifjúsági keresztény zenefesztivál, amelyet a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal és a marosvásárhelyi Regnum Christi alapítvány szervez. Az ökumenikus rendezvényt – akárcsak tavaly – a Maros-parton, a Hétfáknál tartják meg szeptember 24- én, szombaton délután 5 órai kezdettel. A szabadtéri színpadon a marosvásárhelyi Stone Hill, a Reménység, Sipos Tiffany, Nemes Tibor (a Vecker énekese) és a debreceni Unless ifjúsági együttes lép fel, de a programban tanúságtételek, flashmob, imasátor, gyerekfoglalkozások, a fiataloknak pedig versenyek is lesznek. A rendezvényen, amelyre nem csak a fiatalokat várják, áldást mond Enyedi Csaba református és Kémenes Lóránd katolikus lelkész.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Szeptember 22. Szeptember 23. Szeptember 24. Szeptember 25. Szeptember 26. Szeptember 27. Szeptember 28.

HOROSZKÓP

| Móric, Ottó, Tamás Tekla, Ildikó, Ilona Gellért, Mercédesz Kende, Eufrozina, Nikolett Jusztina, Dániel, Özséb Adalbert, Albert Vencel, Bernát

KOS: A héten a környezetében lévőkkel gördülékennyé válik a kommunikáció, így könnyen meg tudják beszélni a közös terveket. Felerősödik önben a tettvágy, az éleslátás, a céltudatosság, ami erős felhajtóerő az újabb elképzelései kivitelezéséhez. BIKA: Legyen óvatos, hogy kivel osztja meg titkait, mert nem biztos, hogy meg is őrzik őket! Most előtérbe kerül az egészsége. Figyeljen teste jelzéseire és óvakodjon a túlpörgéstől! IKREK: A lehetőségek nem váratnak sokáig magukra ön körül, hogy újra felpörögjenek az események. A népszerűsége ezen a héten fokozatosan nő a környezetében. RÁK: A héten népszerűsége növekedésnek indul. Sok kérdésére megjön a válasz, úgy érzelmi téren, mint társadalmi szinten. Otthon érdemes lenne ellenőrizni a víz berendezések állapotát, hogy elkerülje a későbbi kellemetlen meglepetéseket. OROSZLÁN: A fizikai tűrőképessége határán mozoghat a héten! Sokkal több figyelmet kellene fordítania a pihenésre, így megelőzhetné a frusztrált lelkiállapotot és az esetleges megbetegedéseket. SZŰZ: Családi fronton egy kellemes meglepetés éri a napokban. Könnyedséget, sok örömöt tartogat önnek ez a hét úgy a magánéletében, mint az üzleti életben egyaránt. MÉRLEG: Ezen a héten némi impulzivitást és egy kis türelmetlenséget érzékelhet önmagán. Éppen ezért, fokozottan figyelnie kell a közúti közlekedésben, de a fontos döntéseit is csak minden részletre odafigyelve hozza meg! SKORPIÓ: Ezen a héten is többnyire a racionalitás dominál a szemléletében és a döntései meghozatalában. Így több, folyamatban levő ügyét is sikeresen célba vezetheti. NYILAS: A családi és a baráti környezetében szeretet és figyelem veszi körül a héten. Ez fokozottan pozitív kisugárzással, jó erőnléttel és optimizmussal ruházza el önt. Ismeretlen emberek folyamodnak önhöz tanácsért. BAK: A környezetével harmonikus ezen a héten a kapcsolata! Az utóbbi idők feszültségei láthatóan oldódni kezdtek. Jót tenne önnek egy kirándulás a szabadban, ahol egy kicsit kikapcsolódhatna a mindennapi feladatokból. VÍZÖNTŐ: Valakinek a környezetéből most nagy szüksége van önre és a segítségére. A bajban ön mindig biztos oszlopa a bajbajutott embertársainak! A tanácsai most aranyat érnek. HALAK: Figyeljen a forgalmi közlekedések során, mert a türelmetlenség balesetveszélyt okozhat! Kellő türelemmel és körültekintéssel megelőzheti a bajt! Akár még azt is, amit esetleg más gondatlansága, figyelmetlensége okoz. |

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT

Az számít, ki számolja a szavazatokat

Kialakult az RMDSZ jelöltjeinek a sorrendje

Késő estébe nyúló gyűlésen rangsorolták a Maros megyei RMDSZ-es képviselőés szenátoraspiránsokat. A több mint másfél óráig tartó művelet és négyszer újraszámolt szavazatok végeredménye tartogatott meglepetéseket is. Szenátori mandátumra befutó helyet szerzett Novák Zoltán Csaba, egy második mandátum elérése esetén Jakab István. A képviselői jelöltlista első három helyére Vass Levente, Csép Andrea és Császár Károly került.

Közismert, hogy a Maros megyei, Bukarestben tevékenykedő honatyák mind átadják a stafétát a következő generációnak, és mivel több személy is jelöltette magát, mint ahány bejutó helyre számíthat az RMDSZ, 169 személy gyűlt össze a Kultúrpalota kistermébe a sorrend meghatározása céljából. Az RMDSZ „öregei” búcsúztak

A rangsorológyűlést Péter Ferenc, Maros megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki szerint történelmi értékű váltás zajlik és az RMDSZ jövője pecsételődik meg. Ezután az RMDSZ „öregei” vonták meg az elmúlt 26 év mérlegét, először Markó Béla fejezte ki nem épp felhőtlen örömét a fordulat kapcsán, de biztosította a jelenlévőket, hogy a generációváltással nem következik be szemléletváltás is a szövetségben. „Egyes vádak ellenére, nem vagyunk kiégettek, kopottak, lendületüket vesztettek, és bár jóval többet szerettem volna megvalósítani mandátumaim alatt, a magunk munkáját elvégeztük” – értékelte Markó. Borbély László szerint jól felkészült csapat váltja őket Bukarestben, akiknek erőt, bizalmat, öszszefogást és hitet kívánt. Kelemen Atilla rövid beszámolója után a más pártokba átigazolni szándékozó kollégáit ﬁgyelmeztette, hogy a versenypártok szavatossága lejárt, és „ők osztják már a lapokat”. Kerekes Károly nem volt jelen munkára hivatkozva, így rövid jelentését Gál Éva olvasta fel. A jelöltek bemutatkozása

A szenátorjelöltek bemutatkozását Brassai Zsombor kezdte, és elmondása szerint az elmúlt 15 évének éjjelét-nappalát az RMDSZ foglalta le. A szenátori munkáját úgy szeretné hangolni, hogy folyamatosan kommu-

nikáljon azokkal, akik beleütköznek a törvények roszszul megírt szabályozásaiba. Szerinte minél közelebb kell kerülni az emberekhez. Jakab István beszámolt eddigi tevékenységéről, elmondta, egyrészt Romániában, másrészt Brüsszelben dolgozott, fél éve a Környezetvédelmi Alapot vezeti. Arra kérte a küldötteket, hogy helyezzék előtérbe a szakmaiságot és a tapasztalatot, és gondolkozzanak egy erős parlamenti jelenlétben. Kozma Mónika szerint minden politikai döntésben elsődlegesen a magyarok érdekeit kell szem előtt tartani, és úgy véli, jó szervezőkészséggel minden probléma megoldható. Novák Zoltán a kultúra és oktatás területén szeretne tevékenykedni, erre a munkára determinálja az egyetemi oktatói tevékenysége. Balogh József elmondta, nem megélhetés miatt menne Bukarestbe, hanem tapasztalatával segíteni a munkát a mezőgazdasági szakbizottságban, de a magánszektorért és az oktatásért dolgozna. Császár Károly korábban MPP-tag volt, de most 15 éves jegyzői tapasztalata segítségével oldaná meg az önkormányzatban felmerülő problémákat.

Csép Andrea született örökmozgónak vallja magát, és úgy véli, hogy ha megállta a helyét Maros megye önkormányzatában, akkor a román fővárosi törvényhozásban is teljesíteni tud majd. Ígéri, hogy telefonszámát nem foga lecserélni akkor sem, ha képviselő lesz. Fodor Sándor József az oktatási rendszerben szeretne tevékenykedni. Hamar Alpár Benjámin bemutatkozójában elmondta, az ő vére is folyt a forradalomkor, amikor két golyó érte a lábát. A fakivágások és a kombinát szennyezése ellen emelte fel a szavát legutóbb. Elmondása szerint román szavazatokat is tud hozni, és meg tud mozgatni olyan embereket is, akik megcsömörlöttek az RMDSZ-től. Soós Zoltán szerint Bukarestben most az lesz fontos, hogy Székelyföld nyertesként kerüljön ki a régiósítási folyamatból, és szerinte ezt a folyamatot történészként elő tudja mozdítani. Tubák Nimród az ifjúság jelöltjeként arra kérte az egybegyűlteket, hogy ne sajnálják a tudásukat átadni. Tubákot a Maros Megyei Egyeztető Tanács az 5. helyre rangsorolta, ezért nem is tüntették fel a nevét a szavazólapon.

Most kezdődik el A decemberi parlamenti választásokra készülő RMDSZ szenátusi és képviselőházi jelöltlistáinak véglegesítésével egy korszak zárult le, illetve kezdődött a szervezet életében. Amint arról a sajtó már Szentgyörgyi László beszámolt, a teljes Maros megyei törvényhozói képviselet kicserélődik, a „nagyöregek” visszavonulnak – azért nem teljesen, erről egyikük hétfőn esete is nyilatkozott –, helyüket teljesen új arcok veszik át. Kérdés: nyer vagy veszít ezáltal a város, Marosvásárhely, illetve a megye magyarsága? Az tagadhatatlan, a visszavonulók – Markó Béla, Borbély László, Kerekes Károly, Kelemen Atilla, no és a mandátumát korábban elveszítő Frunda György – az utóbbi negyedszázadban kulcsszerepet játszottak a vásárhelyi magyarság sorsának alakulásában. Hogy miként alakult e sors, azt ki-ki a saját bőrén tapasztalhatta... Abban egyezzünk meg: nem úgy, ahogyan azt elvártuk volna. Hogy ebben kit, mennyire terhel a felelősség, azt – effelől ne legyenek kétségeink – az idő, s a szakemberek előbb-utóbb eldöntik. „Azt kell feladatként rónunk azoknak, akik utánunk következnek, hogy folytassák a mi munkánkat” – jelentette ki a búcsúzó Markó. „Egy kicsit hátrébb lépünk, de nem állunk félre, mert nem olyanok vagyunk” – egészítette ki a szenátort Borbély László. Márpedig éppen az lenne a legnagyobb baj, ha az újak ott folytatnák, ahol a régiek abbahagyták. Ezen a téren még komoly küzdelmek, összetűzések várhatók az újak és a régiek között, akik, sajnos, „nem olyanok, hogy félre álljanak”. Nagy kár. A végleges sorrendről megállapítható, hogy minden az előzetes várakozások szerint alakult: az előző és a jelenlegi pártelnök – Markó és Kelemen Hunor – által támogatott jelöltek – Novák Zoltán és Vass Levente – a listák élére kerültek. Az, hogy Soós Zoltán nem került befutó helyre, várható volt, sokan – és joggal – nem bocsátották meg az egykori vásárhelyi polgármesterjelölt „hajlékonyságát”, hogy esélyeinek maximalizálása érdekében a választások előtt kilépett az RMDSZ-ből… Egyáltalán mikor lépett vissza, és kinek a jóváhagyásával? A legnagyobb csapás hétfőn az RMDSZ megyei szervezetének elnökét, Brassai Zsombort érte, aki az utolsó helyre került a szenátorjelöltek között. Ekkorát hivatalban levő megyei elnök még nem bukott az RMDSZ-ben… Ennyit a jelöltek rangsorolásáról. Hogy ezzel a lépéssel az RMDSZ a kezdet végéhez vagy a vég kezdetéhez ért, az leghamarabb december 11-én, a választás napján kiderül… Az irány azonban – ez messziről látszik! – elhibázott. Vass Levente az egészségügyi szakbizottságban szeretne dolgozni, a betegek oldaláról közelítené meg az egészségügyet. Szerinte a szervezetben az egymás mellettiség, az egymás komplementáris kisegítése a legfontosabb.

Szoros eredmények a rangsoroláson

A szenátori listát Novák Csaba Zoltán vezeti 89 szavazattal, a második Jakab

István 84, a harmadik Kozma Mónika 83, az utolsó pedig Brassai Zsombor 78 szavazattal. Ami a képviselőjelölti listákat illeti, első helyen Vass Levente 117 vokssal végzett, utána következik a csupán 1 vokssal kevesebbet szerző Csép Andrea. Őt követi Császár Károly 88, Soós Zoltán 71, Fodor József 51, Balogh József 38 szavazattal, a sort pedig Hamar Alpár Benjámin zárja, mindössze 20 vokssal. Pál Piroska

Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

\ 4. \

| TÁRSADALO M |

Délutáni beszélgetések – Mondja csak, szomszéd, nézte-e az esti híradót? – Csak nem a nyugdíjemelésről volt szó? – Nem, dehogy. Magának mindig ezen jár az esze. Azt hiszi, hogy minden két hétben nyugdíjat emelnek. Ráadásul majd euróban fizetnek... naná, hogy... – Jól van, nyugi, ne gerjedjen be. Ebben már én sem reménykedem. Csak éppen azt nem értem, hogy miért csökkentik a műsoridőt a tévében? – Hogy mit? Maga megzakkant! Méghogy csökkentik a műsoridőt...és ezt mikor tapasztalta? – Miért, maga nem látta, hogy a háttér egyszerre csak piros lesz, és csak úgy, a semmiből megjelennek a szerzői jogok? És mi van, ha épp akkor szünetel az adás, amikor a nyugdíjemelésről beszélnek... – Na, én megnyugtatom, hogy nem a maga nyugdíjáról beszélnek. Annál sokkal fontosabb dolgok történnek manapság. Ha nem vágott volna a szavamba, most már tudná, hogy valahol Los Angeles környékén lelőttek egy ártatlan embert. – Csak nem Pokémont keresett valamelyik parkolóban? – Na, ide figyeljen. Ne humorizáljon, mert ennek nincs helye most, amikor annyi szörnyűséget követnek el világszerte. Szóval, arról van szó, hogy egy embert lelőttek, és a rendőrség nagy erőkkel keresi a tettest. – Gondolom, most azt következik, hogy az indítékról semmi bizonyosat nem tudnak, és hogy az ügy nem hozható kapcsolatba... – Pontosan. Ezt meg honnan tudta? – Kérem, higgye el, ez így szokott lenni mostanában. A sógorom például a hetekben ment ki „Németbe”, őt sem hozták kapcsolatba senkivel, de szóba sem álltak vele. Már gondolkodik a hazatérésen. – Maga tényleg komolytalan. Pedig ha a dolgokat komolyan venné, akár meg is érthetné a körülöttünk zajló folyamatokat. – Már elnézést, de milyen folyamatokról beszél? – A világ változóban van. Régebb az emberek dolgozni akartak, ma már csak pénzt akarnak keresni. Régebb a közösségi életet szerették, ma már uralkodni akarnak. Elvenni azt, ami a másé. Egyszerű, nem? – Nem egészen. Hisz a közösségi érzés megmaradt, és ezt az olimpia is bebizonyította. – Ezt meg hogy érti? – Úgy, hogy ott bizony tömegével doppingoltak, és mind-mind piszok jó eredményeket értek el. Látja, itt a piros, hol a piros!? A lényeg, hogy kit kapnak el a végén. Még izgalmas is, nemhogy hasznos. – Na, ide figyeljen, magával nem vitatkozom többet, mert így nem megyünk semmire. – A fenébe, megint „lefagyott” az adás! Demeter Attila

„A pálinka névhasználat lelki megelégedést nyújtana az erdélyieknek”

Antalﬁ Zoltán Marossárpatakon született, később gépész szakképesítést szerzett és dolgozni kezdett. 1991-ben fogott neki pálinkát főzni, amit mai napig folytat. Antalﬁ ezirányú tevékenységéről, a Pálinka Lovagrendről, amelynek elnöke, és az éppen folyamatban lévő eredetvédettségi hercehurcáról kérdeztük.

A marossárpataki pálinkafőző-mestertől megtudtuk, hogy szinte mindenféle házi vagy erdei gyümölcsből főznek pálinkát: alma, szilva, vadkörte, vadcseresznye, áfonya, fekete ribizli, eper, kökény, birs, som, törköly termékek, borpárlat, szőlőpálinka és sorolhatnánk. Sőt még bodzából is! „Minden pálinkafőzésnek ugyanaz a folyamata: például nekem gerezdesen hozzák a bodzának a termését, amit le kell szemeltetni – erre vannak megoldások – utána pedig a bogyót meg kell mosni és be kell éleszteni, majd következik a lepárlás. Ezeknek a pálinkáknak nem sok hozatala van, de mint ínyencséggel ilyenekkel is foglalkozunk. Van kereslet rájuk, de anyagi szempontból nem nagyon éri meg ezzel foglalkozni, inkább csak azért készítjük, hogy színesedjen a felhozatal, bővüljön a paletta” – tájékoztatott a vállalkozó. Antalﬁ Zoltán a pálinkáival részt vesz különböző fesztiválokon, eseményeken, rendezvényeken, nemcsak Erdélyben, hanem a Kárpát-medence több régiójában. De üzletekben is lehet vásárolni a termékeiből, ott jártunkkor például egy brassói üzlet szállítója vásárolt a készen palackozott, felcímkézett sárpataki pálinkából. A lovagrend célja: a pálinka hírnevének terjesztése

Az Erdélyi Pálinka Lovagrend Egyesület 2015-ben alakult meg, hogy szakmai téren képviselje a pálinkafőzők érdekeit. „A lovagrend céljai között szerepel a

| Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

pálinka hírnevének terjesztése, szakmai tanácsadás a közösségen belül, érdekképviselet különböző fórumokon. Nemrég lettünk az Erdélyi Magyar Gazdaegyesületeknek is tagja és részt veszünk különféle gasztronómiai, italtermék forgalmazó konferenciákon, gyűléseken. Folyamatosan új lovagokat veszünk fel, ma már 13 tagot számlálunk. Az egyesület révén nekünk is van szavunk a pálinka előállítása és forgalmazása terén. A lovagrendnek Marossárpatakon van a székhelye, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy nagymestere lehessek, azaz az egyesület elnöke" – mondta el lapunknak Antalﬁ Zoltán. „Kértük, hogy a Kárpát-medence egészére történjen a kiterjesztés”

A közelmúltban több híradás szólt arról, hogy az Erdélyben főzött pálinkát nem lehet „pálinkának” nevezni csak „pălincă”-nak. Az európai uniós eredetvédettség ugyanis ma csak a Magyarország területén és Ausztria négy tartományában készített gyümölcspárlatokra terjed ki. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend szakmai képviselői megbeszélést folytattak a magyarországi szaktárca illetékeseivel annak érdekében, hogy az Erdélyben főzött pálinkákra is kiterjedjen az európai uniós eredetvédettség. Antalﬁ Zoltánt arra kértük tájékoztasson arról, hogy hol tartanak ebben az ügyben. „Szeptember végére várunk egy küldöttséget a magyar szakminisztériumból, akik azt ígérték, hogy ide jönnek tisz-

tázni, milyen formában, milyen kritériumok mellett lehet Erdélyben is használni a pálinka megnevezést. Mi úgy látjuk, hogy eléggé pozitívan állnak az ügyünk mellé, ígéreteik vannak, hogy nekünk is megadatik a lehetőség erre. Szakembereik szerint van rá lehetőség, hogy a földrajzi kiterjesztését indítványozzák az eredetvédettségnek. Mi azt kértük, hogy ne csak Erdélyre, hanem a Kárpát-medence egészére történjen a kiterjesztés, amely magába foglalja a történelmi Magyarország minden magyarok lakta települését” – tájékoztatott az egyesület elnöke.

A „ţuică” vagy „rachiu” megnevezés negatív előítéletet gerjeszt

Ha az eredetvédettség kiterjesztésére tett kísérlet sikerrel jár, akkor már az erdélyi termékeket a magyarországi hatóságok is felülvizsgálják, hogy valóban megfelelnek a pálinka névnek az ők szabályaik szerint. Antalﬁ Zoltán a terméknévváltozástól nem vár nagyobb áruforgalmat, inkább lelki megelégedés lenne ez az erdélyiek számára. „Ha egy külföldi kiállításon ›ţuică‹-t vagy ›rachiu‹-t olvasnak az üvegen előítélettel vannak a vásárlók, mert az a megrögzött gondolat van bennük, hogy ezek gyengébb minőségű termékek, mint a pálinka. Mi nem akarjuk sem túldicsérni a termékeinket sem a másokét alulértékelni, mi csak annyit szeretnénk, hogy a mieink is beférjenek a többiek sorába" – szögezte le Antalﬁ Zoltán. Nemes Gyula |

| TÁRSADALO M |

/ 5. /

Premier őssejt-beültetés Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi Hematológiai és Csontvelő-átültetési Klinikán a városban premiernek számító transzplantációra készülnek, amely során az őssejt a Romániai Őssejtdonor Regiszterből érkezik Marosvásárhelyre – jelentette be a klinika vezetője, dr. Benedek István szombaton, az Őssejtdonorok Nemzetközi Világnapján. Marosvásárhelyen 15 éve végeznek csontvelő-átültetéseket, azóta leginkább a betegek családtagjaihoz fordultak őssejtért, idén viszont először sikerült az országos regiszterben találni megfelelő donort egy Marosvásárhelyen beutalt páciens számára. „Pár évvel ezelőtt még a számos potenciális donort találtunk a családokban, de most sajnos ez nem lehetséges, és az egyetlen lehetőség, ha minél több donor gyűl össze, és akkor csatlakozhatunk az Európai Őssejtdonor Regiszterhez, ahol természetszerűen több esély van megfelelő donort találni. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, ugyanis úgy vélem, együtt folytatni tudjuk azt, amit elkezdtünk” – mondta Benedek István.

A Romániai Őssejtdonor Regiszter a kölcsönösségi elv – amennyit adok, annyit kapok – alapján működik, ugyanis minél több donort biztosít a vásárhelyi klinika a külföldi páciensek számára, annál szélesebb skálán válogathat a megfelelő donorok között a helyi betegek számára. Benedek elmondása szerint jó kapcsolatot ápolnak a külföldi klinikákkal, az együttműködés révén már több oltványt kaptak Lengyelországból és Németországból is. Marosvásárhelyen az elmúlt 15 évben több mint 400 őssejt-transzplantációt végeztek el. Benedek István 30 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, Bukarestben is számos ilyen jellegű beavatkozáson jelen

Ribizli, a fekete gyémánt

volt, majd Marosvásárhelyen is sikerült egy csapatot öszszeállítani a komplex műtét elvégzésére. „Bukarestben végeztem a rezidenciátust, és külföldi szakmai látogatások után úgy véltem, hogyha megvannak a megfelelő feltételek, itthon is meg lehet ezt valósítani. Így hosszas előkészületek után 2001ben elvégeztük az első beültetést. 15 év kemény munkájának ért be akkor a gyümölcse. Büszke vagyok erre és a csapatomra, és most

már kijelenthetjük, hogy világszerte elismert egészségügyi intézmény vagyunk” – mondta el Benedek. A sajtótájékoztatón jelen volt a kórház egy páciense, aki korábban őssejt-átültetésen esett át, és meggyógyult. Serban Constantin elmondta, hogy donorok híján az életét nem tudták volna megmenteni, így arra kéri a lakosságot, hogy iratkozzanak fel az őssejtdonorok regiszterébe. „Megrázó volt 30 évesen hallani a diagnózi-

saját magam szaporítottam fel.

jellegzetes szükséglete. – Mennyi ideig tárolható az elkészített lé? – Ha a termés megvan, jöhet a feldolgozás, ami Farkaslakán történik, természetesen se cukor, se víz, se tartósítószer nem kerül bele, csak a 100%-os ribizlilé. Mivel az előállítása úgy működik, hogy hidegen van préselve, utána pasztörizálva, majd 80 fokig felmelegítve, hogy az erjedés ne induljon el, és hogy a vitaminok megmaradjanak, utána vákuum alatt üvegekbe teszik, ami által több mint egy évet is kibírja, megkezdés után pedig, hűtőben tárolva 3-4 hetet is.

som, és azt, hogy még legfennebb 2 hónapot élhetek. De a donorom és az átültetés következményeként újabb esélyt kaptam az életre. Jól érzem magam a beavatkozás után, ugyanúgy élhetem az életem, ahogyan azelőtt, de arra biztatom az egészséges polgártársaimat, hogy adományozzanak, mert életeket tudnak ezzel menteni” – hívta fel a ﬁgyelmet, és megköszönte az összes 60 adományozójának a segítséget. Forrás: Agerpres

A fekete ribizli jótékony hatása ősidők óta ismeretes, hiszen már az 1600-as években is használták betegek gyógyítására. Mit tartalmazhatnak ezek a bogyók, hogy gyógyhatását már ilyen korai időszakban felfedezték? Mennyi munkát és kitartást igényel a termesztése? Milyen formában fogyasztható és kiknek ajánlott? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a marosvásárhelyi, a fekete ribiszke „koronázatlan királynőjével”, a Vitafruct Ribes Kft. vezetőjével, Koronka Illa Mária kertészmérnökkel.

Bár a vidéken többen is foglalkoznak a gyümölcs telepítésével, viszont csak nagyon kevesen vannak azok, akik cukor, víz és tartósítószer nélkül állítják elő, 100%-os természetes lé formájában.

– Miért pont a feketeribiszke? Milyen „sugallat” hatására fogtál bele a termesztésébe? – 2008-ban végeztem el az egyetemet a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Karán, Kertészmérnöki szakon. Azt, hogy miért pont ez, „nehéz” kérdés, testvéremmel kezdtünk beszélgetni arról, hogy milyen ﬁnom a fekete ribizlibor, és mivel a gyümölcstermesztést mindig is szerettem, ebből adódóan esett erre a választásom, így ebből készítettem el a diplomamunká|

mat is Lombtrágyák hatása a fekete ribiszke vegetatív növekedésére és terméshozására címmel. Persze csak utána fejlődött ki bennem az, hogy mennyi mindenre jó, illetve hogy szeretném nagyobb területen is elindítani.

– Jelenleg mekkora területen történik a termesztése? – A jelenlegi ültetvény 4 hektárt foglal magába, amiből 13 hektárra megvan az engedélyezett telepítési terv Pitesti-ről, amit szép lassan beültettem. Mindent önerőből oldottam meg, nem igényeltem soha pályázati pénzeket ezek megvalósításához. Vettem Pitesti-ről román fajtákat, amik nagyon jól megfelelnek az itteni talaj-, és éghajlati viszonyoknak, ízük, színük kiváló, amit

– Milyen volt az idei év összehasonlítva az előző évekhez képest? – Az idei év mérlege aránylag pozitívnak mondható, különösen az előző évekhez képest, amikor is volt olyan, hogy szüret előtt a jég körülbelül 40 %-át tönkretette a termésnek. Sajnos 5 év alatt elég sok problémám adódott, például elültettem az első hektárt, aminek felét kitaposták a tehenek és a vadak, ezt persze vissza kellett ültetnem. Az időjárás, mint mindent, nagyon befolyásolja a hozamot. A lényeg, hogy minden időszaknak megvan a

– Miért érdemes fekete ri-

biszkét fogyasztani? Milyen jótékony hatásai vannak? Kiknek ajánlod? – Szerencsére annyi van, hogy sokszor az emberek el sem hiszik. Amit kiemelnék, hogy a ribizli borral ellentétben ez nem viszi fel a vérnyomást, de a vérszegényeknek is első osztályú. Legyen szó kisgyerekekről, felnőttekről, cukor– és rákos betegekről, bárki fogyaszthatja. Nincs meg a napi mennyiség, annyit ihatunk, amennyi jólesik, annyit fogyaszthatunk belőle. Ha valaki az egészség fenntartása céljából issza, akkor ajánlott minden reggel éhgyomorra meginni egy pálinkás pohárral, nem kell hozzá víz, hiszen kellemes savanykás íze van.

Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

Rekviem egy templomért

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

\ 6. \

A Hargita megyei Atyha ősi falu és a Sóvidék legmagasabban fekvő települése. Az ősi falut 1567-ben Attija néven említikelőször. Orbán Balázs szerint a falu régi temploma a Szentegyházas erdőben volt, s innen származott az 1437-es évszámú harang, mely az 1867-es tűzvész áldozata lett. Ezen a héten egy rendkívül szomorú eseményről számolunk be lapunk olvasóinak. Az atyhai templomot villámcsapás érte, és teljesen megsemmisült…

A Fiasmál oldalában települt falu A tipikus „nyeregben ülő” falu Székelyudvarhelytől harminchat kilométerre, Korondtól tíz kiliméterrre északnyugatra az Atyhai-nyereg északi részén, a Korond- és a Küsmöd-patakok vízválasztóján fekszik. A falu a tőle emelkedő Fiasmál oldalában, hétszáz-hétszázötven méter magasan települt. A Fias tető a ﬁrtosi kilátással vetekedik: tiszta időben a Marosterétől a vulkáni hegyvonulatig láthatunk. A falutól északnyugatra, Réda éles tufapadokkal jelzett gerince ereszkedik alá a Korond vizéig. Délen a Kadácsmező és a Kerekmező emelkedik, majd az erdő borította Firtos zárja le a látóhatárt. Nyugaton az Avar pataka mentén Etédre ereszkedhetünk be.

A rege és az eredetmonda Neve puszta személynévből ered, melynek alapja a magyar atya főnév. Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében is említi a helyiek által a mai napig is használt, a környező falvak nevét is származtató eredetmondát: „…tudjuk a regét, mely e vidék faluinak névszármaztatásához van kötve. Ugyan is egy fiait osztóztató atya a Firtósból leindulva monda fiainak: itt „Énlakom, ez lett Énlaka, tovább haladva mondá nagyobb fiának ”e tied” e lett Etéd, ismét odább haladva mondá második fiának: itt neked e „kis mod” e lett Küsmöd. Itt letelepedvén harmadik fia nyugtalankodva kérdé hogy ő hol telepedik „neked is” szolok ma a helyre mutatva hol Szolokma épült, haza mentében pedig kérdi legkisebb fiát hogy hát nem békétlenkedik e? Adjha akarsz atyám, mond ez, s ővé lett a gyönyőrűen fekvő Atyha…”

Rövid történeti ismertető A régi templom romjait 1818-ban fedezték fel, midőn

a több évszázados bükköst levágták és „pityókával” ültették be. Atyha népe a reformációval unitárius hitre tért és Korondhoz tartozott, majd önállóságot szerzett és saját templomot épített. Az atyhaiak visszatérése a katolikus egyházhoz Péter István gyergyószentmiklósi esperes érdeme. A Kupásné-hegy alatti kőtemplom 1652-ben épült, nem messze a maitól; idővel kicsinek bizonyult, és 1795ig állott fenn. A pár nappal ezelőtt leégett, kőfallal kerített, keletelt templom Kovács József plébános idején 1797–1799 között épült hétszáznyolcvanynyolc méter magasságban. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból: „…magas, nyugati homlokzati tornyában két, 1922-ben, Nagy-szebenben öntött harang és egy csengettyű van. A hajóban orgonakarzat van, félköríves apsisú szentéllyel, ennek északi oldalához csatolt sekrestyével. Fő- és mellékoltára klasszicista stílusú, a nyugati karzat alatt két, 1903. és 1904. évszámú, kőből faragott szenteltvíztartót találunk…”.

A templom 1867-ben is a tűz martalékává vált. 1927-ben tornyát tornádó rombolja 1867-ben a templom az oldalfalak kivételével leégett, Betegh Imre plébános építette vissza a mai alakjában. Az 1927. július 2-i tornádó lerombolta a templom tornyát. 1941-ben egy földcsuszamlás tizennégy házat pusztított el. A gyönyörű fekvésű, nagy múltú falu az utóbbi évtizedekben az elnéptelenedés útjára lépett… A villámcsapás bekövetkeztekor épp az égiháború ellen harangoztak… Simó Márton, az Élő Székelyföld Munkacsoport szer-

| Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

kesztője már napokkal ezelőtt jelezte, hogy vasárnap este az atyhai templomot villámcsapás érte. Tudomásunk van arról is, hogy bár a néhány évvel ezelőtt teljesen felújított épület rendelkezett villámhárítóval, olyan rendkívüli erősségű volt a légköri elektromos kisülés, hogy a szentély fölött a tetőszerkezet azonnal lángra kapott. A plébános és a harangozó, akik a helyszínen tartózkodtak ezekben a pillanatokban, hiszen szokás szerint harangoztak az égiháború ellen, az értékeket – a szentségtartó és néhány miseruha kivételével – már nem tudták kimenteni.

Egy harang elolvadt, a másikat a templom udvarán látni… Az Élő Székelyföld Munkacsoport szerkesztője már szeptember 19-én, hajnali fél ötkor tájékoztatta a médiát e tragikus eseményről, és továbbá arról, hogy abban az időben és a helyi önkéntes tűzoltók közlése alapján is úgy tűnt, hogy a templom teljes tetőszerkezete, a torony, minden bent levő használati eszköz és felszerelés, műtárgy odaveszett. Sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy pontosan milyen károsodás érte a templom Kolonics-orgonáját és a három harangot. Simó Márton lapunknak még azt is elmondta, hogy a helyi és a szomszédos településeken működő önkéntes tűzoltóegyesületek igyekeztek megfékezni a lángokat, de minden próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. A kiérkező udvarhelyi tűzoltóalakulat is tehetetlennek bizonyult… A szakemberek és az önkéntesek sajnos mindössze csak lokalizálni tudták a tüzet, hogy az ne terjedjen át a szomszédos épületekre.

Harangok olvadása A tetőzet beomlott, majd a lángoló karzaton megsemmisült az orgona, elolvadtak a toronyban levő harangok. Teljesen elpusztult a berendezés, a fő- és mellékoltárok, a padok, a festmények és szobrok, minden műtárgy, amelyet a közösség az évszázadok során felhalmozott. Nagy szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tűz emberi áldozatot nem követelt.

A romok eltakarítása csak a kárbecslő bizottság szemléje után kezdődhet meg A kárbecslő bizottság felmérése után leírható: a templom valóban teljesen kiégett. A villám becsapódása vasárnap este 21:30 és 21:45 között történhetett. Amint azt a jelenlevők is látták, a lángok hamarosan átterjedtek a teljes tetőszerkezetre és a toronyra is. Simó tudomása szerint a lelkész és a gondnok két alkalommal hatoltak be az égő épületbe, de csak pár kegytárgyat tudtak kimenteni… A tűzvészt semmilyen technikai eszközzel sem lehetett megfékezni. A kivonuló tűzoltók lokalizálták a tűzfészkeket, a szomszédos épületek – az iskola, a plébánia és a hozzá tartozó csűr – egyáltalán nincsenek és nem voltak veszélyben.

Hatalmas összefogásra lesz szükség Nem tudni, hogy a torony megmaradt csonkja és az oldalfalak alkalmasak-e arra, hogy viseljék a majdani tetőszerkezet tömegét. Amennyiben földig le kell bontani a több mint kétszáz éves épületet, akkor a kár még jelentősebb. Az alig kétszáz lelkes egyházközség egymagában nem lesz képes előteremteni az újjáépítéshez szükséges összeget.

Közösségi összefogásra, az érsekség, a politikai község és az elszármazottak segítségére lesz szükség. Azonban tudomásunk van még arról is, hogy a hír elterjedtekor azonnal jelentkeztek segítőkész emberek és csoportok – országhatártól függetlenül –a Kárpát-medence minden szegletéből.

Az anyagi kár felbecsülhetetlen Az atyhai születésű Simó Márton, aki már eddig rengeteg mindent megtett a szóban forgó településért és az egyházi épületekért, az anyagi kár felbecsülhetetlenségéről még elmondta: - Ha milliós nagyságrendű összegről beszélünk, az még nem fedezi, s nem feledtetheti a veszteséget. Az atyhaiak csak akkor emelkedhetnek fel az őket ért csapás súlya alól, ha összefognak és mások segítségét is elfogadva, kitartó munkával új, még díszesebb templomot építenek. A Gondviselés szerint megújhodásra, lelki tisztulásra, szeretetre és türelemre van szükség ahhoz, hogy új élet és remény sarjadjon a romokon. Fontos kiemelni azt, hogy a helyi tisztelendővel, ft. Adorján Imre plébánossal már egyeztettek arról, hogy létrehozzák azt a folyószámlát, amelyre a célzott adományokat fogadhatják.

A Hargita Megyei Katasztrófavédelem A Magyar Távirati Iroda Alina Ciobotariu hadnagy, a katasztrófavédelem Hargita megyei egységének a szóvivőjére hivatkozva jelenti, hogy vasárnap este 22 óra 11 perckor értesítették a tűzoltóságot az atyhai templomtűzről. A hivatásos tűzoltók Székelyudvarhelyről három autóval, a korondi, parajdi, és felsősófalvi önkéntes tűzoltók öttel vonultak a helyszínre. Hajnali három óráig küzdött 13 hi-

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

Székely csillagok

Simó Márton, Élő Székelyföld Munkacsoport Rekviem egy templomért Atyha ősi székely település. A hagyomány szerint a közeli Szentegyházas dombon állt első temploma, amelynek romjai a XIX. század közepén még láthatók voltak. A falu első említése 1536ból való, bár aty(h)ai illetőségű személyekről ennél korábbi feljegyzések is léteznek. Lakói a reformáció idején többször is unitárius hitre tértek, mígnem megállapodtak katolikus vallásnál. Egy korábbi templomát a Kadács-hegyese nevű helyen említik, a mai település és a Firtos (1007 m) között félúton. A mostani temető területén állott egy kisebb templom (épült 1651-52-ben), amely szűknek bizonyult, a papi telek végében – a mai helyén – építenek újat, amelyet 1799-re fejeznek be. Ez a templom – tornyában az 1437-ből való haranggal – egy 1867-es tűzvész során, oldalfalai kivételével elpusztult. Hat esztendő kellett a felújításhoz az akkor igen erősnek számító egyházközségnek (1869-ben a népesség 1495 fő, mind római katolikus). Ekkor vásárolják a Kolonicsorgonát és öntetik az új harangokat. A kelet-nyugati tájolású, karzattal ellátott templom a 20. század elejére nyeri el azt a formáját, amelyet ismerhettünk (klasszicizáló stílusú fő- és mellékoltárok, a Bűnbánó Mária-Magdolnát ábrázoló főoltárkép, Szent Péter és Pál gipsz-szobrok, Szűzanyaés Krisztus-szobor, az adományból származó Szent Imre-szobor stb. Az I. világháború idején a harangokat háborús célokra

elrekvirálják (1916. október 16.), pótlásukra 1922-ben kerül sor, ekkor a Szent Antal-csengettyű és két Nagyszebenben készült – ais-b és d hangú – harang kerül a toronyba. 1927. július 2-án tornádó söpör végig Atyhán, sok házat megrongálva, ledöntve a templom tornyát. A természeti katasztrófák és gondatlanságból tűzvészek azonban eléggé gyakoriak, hiszen 1927-ben, 1928-ban és 1931ben is történnek tűzesetek. A gazdák általában rendelkeznek valamilyen biztosítással, az újjáépítési költségek egy részét megkapják. 1928. augusztus 6án döntenek úgy, hogy a Jóistennel is biztosítást kötnek, ennek eredménye a fogadalmi ünnep. 1929-ben fejezik be a templom tornyának javítását, amely kőből és téglából, vasazással készül, és két méterrel magasabb a korábbinál. A csapások sora azonban nem ér véget: 1930. szeptember 6-án három gazdaság, 1931. február 27-én pedig az iskola ég le (1930ban 1276 fő lakja Atyhát, akik közül 1210 római katolikus). A templomot 1958-60-ban újítják, majd ismét 1971-72ben, amikor a II. Vatikáni Zsinat szellemében előírt változtatásokat vezetik be: a miséző pap a hívekkel szemben helyezkedik el a miséző oltárnál, külön olvasóállvány készül, amelyet egyúttal a szentbeszédek helyeként is használnak, ekkor vezetik be a nemzeti nyelveken való misézést – mindez történik a közelmúltban elhunyt Gergely Géza (1939-2016) plébános idejében. Ezek a műtárgyak székely népi motívumokat viseltek, s

vatásos és 29 önkéntes tűzoltó a lángokkal, a templomot azonban nem tudták megmenteni. A szóvivő szerint a tetőszerkezet és a mennyezet égő gerendái beestek a templomtérbe, és a tűz átterjedt az oltárra, a bútorzatra és az or-

gonára is. A tűzoltóknak csupán a torony egy részét sikerült megmenteniük. A tűzvészben a harangok is megsérültek. A szóvivő szerint a tűzoltók beavatkozásának a legfontosabb eredménye az volt, hogy a tűz nem terjedt át a szomszédos iskola, és

az ugyancsak akkor elhelyezett faragott csillárokkal sikeresen egészítették ki a templom klaszszicizáló karakterét. A kétszáz éves évforduló emlékére, 1999-ben végeznek nagyobb javítást, ekkor új tetőszerkezettel látják el. A szakszerűtlen beavatkozás következménye, hogy a túl nehéz cserepek tömegét rosszul viseli a födém, a mennyezeten szakadozni, majd hullni kezd a vakolat. Néhány évvel később újra kell tervezni a tetőzetet, ami annak lebontásával jár. Ekkor semmisülnek meg a mennyezeti freskók. A templom mennyezete deszkaburkolatot kapott (2007), új héjazat került a hajó és a szentély fölé (2010-14), amely a 2016. szeptember 18.-i katasztrófa pillanatáig szolgált. Gyermek- és ifjúkorunk temploma, az a szent hajlék, ahová oly sokszor és sokan tértünk meg hosszú útjainkról, a fáradságos munkából, hogy erőt és bizakodást merítsünk, már nem létezik. A templom csak egy emlék. Az orgona hangjai az örökkévalóságig illantak, akárcsak az ott elrebegett boldogító igenek. A béke jegyében történő egymást-üdvözlések meghittsége sem a régi, és többé nem lehet olyan, mint volt szeretett templomunkban…

ravatalozó épületére, valamint a falu házaira. A tűzoltóság első becslése szerint a tűzvész 380 ezer lejes kárt okozott. Összeállította: Nagy-Bodó Tibor * A rendelkezésünkre bocsátott

információkért- és a fényképekért külön köszönet Simó Mártonnak

Székely csillagok címmel foglalta könyvbe a régió legkiválóbb birkózóinak életútjait, s állított nekik méltó emléket Balázs Árpád székelyudvarhelyi újságíró. Öt ember, öt kiváló sportoló, öt egyéniség – a szentegyházasfalusi Ambrus Pál (1901-1978), a székelymogyorósi Istók Imre (1890-1969), az alsósófalvi-parajdi Keresztes Lajos (1900-1978), a korondi Lőrincz Márton (1911-1969), valamint a marosvásárhelyi Simon László (1951-2005) – öt időben, térben egymástól eltérő sajátos életút, sors, amelyeknek közös nevezője az erőre, kitartásra, sajátos székely észjárásra támaszkodó kiváló sportolói pálya. Országos, európai és világversenyek érmesei, nagy viadalok győztesei mindannyian. Bevallom, a birkózás nem tartozik kedvenc sportágaim közé, inkább a csapatsportokat, különösen a labdajátékokat szeretem. Ennek ellenére együltömben olvastam végig a könyvet, amely érdekfeszítő olvasmánynak bizonyult. Vitathatatlan, Balázs Árpád örömmel végezte a gyűjtőmunkát, írta meg a könyvet. Ezért is sikerült emberközelbe hoznia a bemutatott sportembereket. Akikről – az egy vásárhelyi Simon Lászlót leszámítva – korábban soha nem hallottam, s ezzel feltételezhetően sokan mások is így vannak. A szerző kiváló szerkesztői fogásként Tamási Áron két újságcikkét is beilleszti a könyvbe, ezáltal téve olvasmányossá, s szélesítve a horizontot, bemutatva nemcsak a korabeli sportéletet, de a tágabb székely társadalmat is. „Soha nem szerettem a sportot, de ezen hős és melegszívű ﬁúk – Ambrus Pál és Keresztes Lajos sz. megj. – láttán egészen megenyhültem – írja Ketten jól küzdenek székelyül című, a budapesti Újság napilap 1926. június 23-án megjelent számában. - Jól forgódtatok, no – ismertem el a töltöttkáposzta után, mire Pali bort keríte, s jó szokás szerint ivánk egymás egészségére, s estére, hogy tovább is tisztességgel szolgálhatnók kicsi árva népünket, kinek se pártfogói, se jó útjai, de még jó dolga sincsen, csak néhány hűséges ﬁa, akik őt nem felejtik el szeretetben és munkában. Néhány pohár után felálltam, s mellemet kivetvén, így szóltam: – Magam is megküzdöm most valakivel. Egyik szót találva odaveti: – Tán valami fehérnéppel. – Mert azt jól mondtad – szólok, s győzelemmel gyönyörűen leültem. Aztán mégis igazságot tettem, védelmembe fogadván a szerfelett kedves női nemet.” Külön fejezet szól a marosvásárhelyi Simon Lászlóról, az 1974-es világbajnoki aranyérmesről, akit a hírhedt Securitate bevetésével sem tudtak rávenni, hogy Bukarestbe igazoljon. Laci élete végéig megmaradt vásárhelyinek, lokálpatriótának. Marosvásárhely városvezetése arra méltónak találta sportpályafutását, hogy post mortem díszpolgári címmel tüntesse ki, arra viszont már nem, hogy a városi sportcsarnokot Simon Lászlóról nevezze el. Pedig hát mégiscsak ő volt – Bölöni László labdarúgó mellett – a XX. század legeredményesebb helyi sportolója. A Székely csillagokat letéve jutott eszembe, talán érdemes lenne a más sportágakban jeleskedő székelyeknek is emléket állítani. Balázs Árpád könyve követésre méltó példaként szolgálhat ehhez. Szentgyörgyi László

Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

Svindler listája \ 8. \

Rengetegen kritizálják a hétfői rangsoroló gyűlésen véglegesített RMDSZ-es jelöltlistát, illetve a „titkos” szavazás körülményeiről, valamint az azt megelőző időszakban történtekről is sistereg a susmus: a tulipántos nagyvahúrok által előre megírt és kiosztott utasításokról, előzetes falusi bodega-egyeztetésekről, a renitenskedők befenyítéséről, a szálakat összekuszálni próbáló vidéki marionettek gatyába rázásáról, sunyi lejáratásokról, lefényképez(tet)ett szavazócédulákról meg hasonlókról fámáznak érintettek, érintetlenek és érinthetetlenek egyaránt. Viszont, ha objektíven nézzük, akkor pozi-

| HUMOR |

tívumokat is felfedezhetünk vele kapcsolatban:

– a teljes régi megfáradt pécsérés brigád visszalépett, helyet engedvén a ﬁatal, tettre kész utécsistáknak (Hamar Alpár Benjámin után szabadon) – megtört az eddigi hímhegemónia: a 4(3+1) befutó helyen három pucás mellett egy cunis is szerepel, így az ivararány 100-0-ról 75-25 százalékra módosult (nem mentünk le dedósba, de bizonyára sokan emlékeznek a listavezető Erdély TV-ben kijelentett híres puca-posztulátumára: „A férﬁ politikus mindössze abban különbözik a női politikustól, hogy előbbinek pucája van”) – főtitkárúr még a jelöltállítási időszak kezdete

A Carit San Medical Járóbeteg-rendelő

előtt kijelentette, hogy nem lehet RMDSZ-es jelölt az, aki szekusmúlttal rendelkezik; nos, a mi ifjonc jelöltjeink tuti nem szekuskodtak, mivel ’89 előtt jobbára még a homokozóban játszottak a pucájukkal/cunijukkal – sokan picsognak, hogy mi a túrót keres egy totál ismeretlen, még csak nem is RMDSZ-tag gyulakutai jegyző a képviselőjelölt-lista harmadik (mandátumot érő) helyén, ami némiképp jogos, mármint a rinya, de inkább kussoljunk, mert lehetett volna helyette egy mezőpaniti postás, egy kutyfalvi kocsmáros vagy egy deményházi kanász is (önkormányzati tisztségviselő a közigazgatási törvény értelmében nem lehet párttag, de ez a lényegen nem változtat) – és végül: örömködjünk, hogy az RMDSZ-fővezér által nemrég nyilvánosan idiótának nevezett csak futottakmég helyre került, mert ez azt bizonyítja, hogy van még némi tekintélye az övéi között! ARANYKÖPEDELMEK

a következő orvosi szakellátással áll az önök rendelkezésére:

• Fizioterápia és gyógytorna • Kardiológia • Bőrgyógyászat • Nőgyógyászat • Hematológia • Munkaorvos • Füll-orr-gégészet • Ortopédia

• Gyerekgyógyászat • Tüdőgyógyászat • Pszichiátria • Urológia • Belgyógyászat-Ultrahang • Ideggyógyászat • Szemészet • Sebészet

Markó Béla: „Maros megyének egy nagyon stabil és erős parlamenti képviselete volt. Azt kell feladatként rónunk azoknak, akik utánunk következnek, hogy folytassák

a mi munkánkat”. Talán üdvözítőbb lenne, ha az újak nem folytatnák a „munkát”, hanem elkezdenék a valós érdekképviselést, elődeik látszat-érdekképviselése helyett Borbély László: „Egy kicsit hátrébb lépünk, de nem állunk félre, mert nem olyanok vagyunk”. Tudjuk mink aztat jól…

Kelemen Atilla: „Öt órára volna szükség ahhoz, hogy beszámoljak húszéves bukaresti tevékenységemről”. Kár, hogy a jelenlévők ezt követően nem dőltek hátra karba tett kézzel, mondván: „Oké, ráérünk, repesszed…” „Nem esik jól, hogy az utóbbi három évben még a tanácsomra sem volt szükség”. Nekünk, vásárhelyi magyaroknak se esett jól, hogy 2004-ben nem kérdeztek meg bennünket, például egy előválasztáson, hogy akarjuk-e őt polgármester-jelöltnek

Egy vidéki RMDSZ-es polgármester: „Nem emlékkép, meg kell mutatnunk a főnöknek”. Vagyis kötelező módon le kellett fényképezni a beikszelt szavazócédulát, bizonyítandó, hogy az illető a direktíva szerint voksolt. Amúgy ez nem új találmány, a kamerás telók megjelenése óta Olténiában,

Moldovában nagy divat, főleg faluhelyen: amikor a parasztnak megveszik a voksát, csak azután kapja meg a beígért 50 lejt vagy a két tyúkot, miután prezentálja a lefényképezett szavazólapos dovádát

Brassai Zsombor, a rangsoroló-komédia után: „A megyei küldöttek több mint fele rám szavazott. Ezúttal is köszönöm nekik a bizalmat. Csupán néhány szavazattal kaptam kevesebbet, mint az első helyre rangsorolt jelölt”. Hát, ha úgy vesszük, az utolsó helyezett hátulról az első (Novák Zoltán a négyszeres újraszámlálás eredménye szerint 89, Jakab István 84, Kozma Mónika 83, Brassai Zsombor 78 szavazatot kapott, a képviselőjelölteknél pedig Vass Levente 117, Csép Éva Andrea 116, a Novákhoz hasonlóan szintén Markó-protezsé, a szavazóbábuk zöme által sem ismert Császár Károly 88, míg Soós Zoltán mindössze 71 voksot faszolt) Végül egy névtelen internetes komment: „A parlament kapusát se fogják tudni meggyőzni arról, hogy képviselők, nemhogy magyar ügyeket képviseljenek”. Azért ez egy kicsit erős. Szerintem meg fogják. Molnár Tibor

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 07.00–20:00 Marosvásárhely, Mihai Viteazul utca 42. szám Tel.: 0265.269.172, 0265.266.249 Mobilszám: 0730-619-401 E-mail: contact@caritsanmed.ro Laborvizsgálatok: Aurel Filimon utca 15. Tel.: 0265-250-874 vagy 0730-619-404 facebook.com/caritsan

www.caritsanmed.ro

ON-LINE PROGRAMÁLÁSOK | Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

| KULTÚRA/FIGYELŐ |

Czirják Árpád: A magyar dráma napja

1883. szeptember 21-én tartották Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatóját a(z akkori) Budapesti Nemzeti Színházban Paulay Ede rendezésében. 1984-ben kezdeményezte a Magyar Írók Szövetsége, hogy ennek évfordulóján legyen a magyar dráma napja. Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására. Ezen a napon a magyar színházak külön programokat, rendezvényeket, előadásokat szerveznek, hogy ezekkel népszerűsítsék a magyar drámát. Ezen a napon adják át a Szép Ernő-jutalmat, valamint a Színházi Dramaturgok Céhe által alapított Az évad legjobb magyar drámája díjat az előző évad kiemelkedő műveiért. Nagy országnak tekintendő Európában az, melynek területe meghaladja a 100 ezer négyzetkilométert. Tiszta véletlenül ezek a nagy országok nagy színházi kultúrával is rendelkeznek, olyan korszakalkotókkal, amit minden idők eddigi legjobb teatrológusa, a német Erika Fischer-Lichte meg is írt A dráma története c., magyarul Kiss Gabriella fordításában, 2001-ben Pécsett a Jelenkor Könyvkiadónál a magyar állam, és az abortuszt és arab emigránsokat is támogató amerikai érdekeltségű liberális Soros György Alapítvány támogatásával megjelent könyvében. Ezek: Északon (a világon a legfejlettebb országok, többnyire nem kell nekik sem NATO, sem EU – sokkal jobban megvannak nélkülük is): Norvégia (Ibsen), Svédország (Strindberg) Délen: spanyolok (Calderón), olaszok (Goldoni), görögök (Aiszkhülosz, Szofoklész, Euripidész) Nyugaton (itt a legnagyobb a népsűrűség): angolok (Shakespeare), franciák (Corneille, Racine, Moliere), németek (Goethe, Schiller) Középen (itt nagy a lelkesedés /és kivándorlás/ Nyugat iránt – a nemrégi Vasfüggöny leomlása miatt): lengyelek Keleten (itt nagy a szegénység, s az elmaradottság is): oroszok (Csehov) És ezek csak a legnagyobbak. Az Európa legjobb színházait tömörítő Európai Színházi Uniónak a tagszínházai ma is többnyire ezen országok legjobb színházai közül kerülnek ki. Évről évre változik a kilétük: a legyengülők a nyári szünetben kilépnek, helyüket pedig megerősödött újoncok veszik át. A jelenlegi tagok: Délen: olaszok (Milánói Kis Színház, Római Színház), görögök (Thesszalonikai Észak-Görögországi Nemzeti Színház, Athéni Nemzeti Színház) Nyugaton: franciák (Co|

médie de Reims, Théatre National du Luxembourg), németek (Schauspiel Stuttgart, Schauspielhaus Bochum, Volkstheater Bécs) Keleten: oroszok (Moszkvai Maly Színház) Magyarországról az Eszenyi Enikő által igazgatott Vígszínház, Romániából, Bukarestből a Bulandra Színház, ill. a Tompa Gábor által 1990 óta igazgatott KÁMSZ tag, s akkor még hol vannak a többiek? Marosvásárhelyen a Keresztes Attila-igazgatta Tompa Miklós Társulatnak az épp lezárult évad magyarországi és romániai első osztályú vendégrendezői (Mohácsi János, ill. Tompa Gábor) után is van jelenleg (a romániai UNITER-jelölését követően) egy magyar színikritikus jelölt előadása, a 100 férőhelyes kisteremben 2 óra 45 perc alatt szünet nélkül játszott A nyugalom, a marosvásárhelyi, de az 1980-as években Csau által elűzött, ma Budapesten élő világhírű Bartis Attila 2001-ben íródott azonos c. regénye alapján Radu Afrim rendezte, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban Romániában és Magyarországon is a három legjobb színházi előadások egyike. S hogy kiket is tartok én nagynak? – Hát, remélem értékítéletem miatt senki nem fog lejobbikozni, levonázni... Mert hát végülis miért ne lehetnék én is magyar, hazaﬁ akár a színházban is? Hisz olyan európai nagyságaink vannak, kikkel egyáltalán nincs mit szégyenkezni! Tetszik nekem Katona József, Vörösmarty Mihály színházközeli életrajza – s a Bánk bán, a Csongor és Tünde elutasítottsága. Aztán Arany János, aki megírta mindmáig referenciális Bánk bán elemzését. Barátjává fogadta Madách Imrét. Elolvasta, felismerte értékét, kijavította Az ember tragédiája verselését, bemutatta és felolvasta a Kisfaludy Társaságban, ahol könyv formájában ki is adat-

ta. Aztán Paulay Ede, mert máig referenciálissá tette e drámák színpadi szövegét, színre vitte a Csongor és Tündét, Az ember tragédiáját, amiket addig könyvdrámáknak tartottak. Hevesi Sándor és Németh Antal, mert Az ember tragédiáját mindmáig világhírű referenciális rendezéssé emelték, de színházigazgatási kultúrpolitikájuk miatt is. A Bánk bánt, noha Németországban (Berlinben Max Reinhardték) és Olaszországban is játszták, Nyugaton legjobb esetben mégis csak egy Feydeau-dramaturgiával megírt schilleri királynődrámának tartják. A Csongor és Tündét Németországban és Bulgáriában (Szóﬁában az NSZ-ben, Németh Antal rendezésében) is játszták: a németek faustian értékelték első 50 előadásának telt házát kísérő kimagasló közönség- és kritikai sikerét, ennek ellenére máig legtöbben csak egy kizárólag magyarok által megérthető mesejátéknak tartják. És Székely János, Sütő András, mert a XX. század második felében Marosvásárhelyen alkottak, ahol 1985 óta élek én is. És mindketten kaptak egy-egy legjobb új magyar drámáért járó magyar színi-KRITIKUS-díjat az 1980-as években, Csau legsötétebb diktatúrájának esztendeiben tehát, egyik a Vak Béla királyért, másik az Álomkommandójáért – kettőjük közül csak Sütő kaphatott Kossuth-díjat, mert külföldi sikere is csak neki volt. Haláluk után azonban mindketten egy-egy 1970-es évekbeli drámájukkal szerepelnek a középiskolai, 9ik osztályos magyar irodalom-tankönyvekben (melyek reneszánsz fejezetében Balassi Szép magyar komédiájával és Bornemissza Magyar Elektrájával kezdik a magyar dráma történetét), egyik a Caligula helytartójával, másik a tetralógiájá-

Szavak és tettek

/ 9. /

Az elmúlt időszakban néhány ﬁgyelemre méltó nyilatkozat látott napvilágot. Nekünk kedvesek, kicsit felvillantják bennünk a reményt, ezért álljanak itt. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke: Ha valaki felül akarja vizsgálni a második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk. De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább. És ott van a listán Magyarország és Románia is. Rudolf Schuster, volt szlovák köztársasági elnök: Az országaink területén élő nemzeti kisebbségek - a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok - az országaink történelmi múltjából adódnak, ezért nyelvük, kultúrájuk, iskoláik és intézményeik támogatása, megőrzése, közösségeik fennmaradása kiemelt érdeke mindkét országnak. A szlovákok és a magyarok ezer éve élnek együtt a Kárpát-medencében, ennek szellemében jó lenne, ha a magyar-szlovák történelmi megbékélésről nemcsak a politikusok, itt-ott a történészek beszélnének, hanem a kultúra, a tudomány, a művészetek művelői, értelmiségiek és öntudatos európai polgárok is, mert ez nemcsak Pozsony és Budapest, hanem Kassa, Miskolc, Debrecen és mindannyiunk ügye és érdeke. Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt elnöke: A Benes-dekrétumok természetesen jogtalanságot jelentenek. Válaszul Csehország azonnal elutasította a Benesdekrétumok ügyének újranyitását, és a többi nyilatkozattól sem várhatunk semmit, ﬁgyelembe véve a realitásokat. Azonban elgondolkodtató, hogyha valóban összezár Közép-Európa a népvándorlás és a terrorizmus miatt, akkor meddig tartható a kisantant utódállamok jelenlegi hozzáállása a magyar kisebbségekhez. Märle Tamás

Magán- és jogi személyek figyelmébe A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal emlékezteti az adófizetőket (jogi- és magánszemélyek), hogy a helyi adók és illetékek törlesztésének ez évi második határideje szeptember 30-a. Eddig az időpontig ki kell fizetni az évi adó (épület-, terület-, járműadó, plakátolási illeték és a téli-őszi takarítás díja) második felét. Felkérjük önöket, hogy idejében fizessék ki az adókat, hogy ne kelljen késedelmi kamatot felszámolni. A helyi adókat és illetékeket készpénzzel a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal adó-

val. Marosvásárhelyen ma is élnek magyar drámaírók, akik többnyire a Kossuthdíjas költő, Kovács András Ferenc által főszerkesztett, az Igaz Szó-utód, 1990 óta megjelenő Látó augusztusszeptemberi összevont-tematikus színházi száma köré csoportosulnak: Kincses Elemér nemrég ünnepelte 70-ik születésnapját, Láng Zsolt 1990 óta, Szabó

és illetékosztályán és a Tudor negyed-beli irodában lehet kiﬁzetni, magánszemélyek pedig a ghiseul.ro segítségével elektromos átutalásst is igénybe vehetik. Szövérﬁ Vasile jogász, a gazdasági osztály aligazgatója

Róbert Csaba pedig 2005 óta szerkesztik a Látót, no és Székely Csaba, aki a Bánya-trilógiájának első két darabjáért és a Vitéz Mihályáért meg is kapta a legjobb új magyar drámáért járó magyar színiKRITIKUSok díját. Mind a négynek volt már városunkban is játszott drámája, de a Balkán-térséget lefedő külföldi sikernek csak utóbbi örvendhet...

Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

Marosvásárhelyen lakik az egykori olasz motokrosszbajnok \ 10. \

| S PO RT |

A minap családi és baráti környezetben ünnepelte 70. életévét a varesei (Milánó mellett, Olaszország) egykori gyorsasági motoros, Franco Bottelli, aki immár 20 éve Marosvásárhelyen él harmonikus családi életet második feleségével, Emmával. Franco – aki a maroshévizi SC Mureșul SA cipőgyár minőségi ellenőre –, mindig sportbarát volt, hiszen gyerekkorában a futballal is kacérkodott, majd miután nem került be az AC Milan korosztályos együttesébe, motorversenyezni kezdett, aztán 1965-ben olasz motokrosszbajnok lett 125 cm3es kategóriában. Hivatásának köszönhetően került Marosvásárhelyre, mintegy 10 éve hetente egykét alkalommal kispályás focizik barátaival. Franco Bottelli a labdarúgásról, a gyorsasági motorozásról, hivatásáról és nem utolsó sorban családjáról mesélt a minap a Központnak: – Isten éltesse! Hogy érzi magát 70 évesen? – Köszönöm jól. Miért ne érezném jól magam, ha hetente 1-2 alkalommal még kispályázom is?!..

– Térjünk egyből az ifjúkorára, hiszen mint értesültem róla, hajdanán gyorsasági motoros volt. Milyen szinten űzte ezt a sportágat? – A futball volt a kedvencem, hiszen 14 évesen az AC Milan fociakadémiájára jelentkeztem, de ott nem vettek fel, gondolom, azért, mert nem voltak kapcsolataim… Amúgy 1946-ban a Milánó melletti Varesében születtem, aztán 17 éves koromtól kezdtem kroszszozni, amit 35 éves koromig űztem. Országos szintig jutottam el, a 18 év alatt megközelítőleg mintegy 180 versenyen vettem részt, amelyeken több alkalommal léphettem fel a dobogóra, így számos oklevelet és díjat szereztem. A legjobb eredményem 1965-ben értem el, amikor a 125 köbcentiméteres motorok kategóriájában olasz bajnok lettem. Igaz, annak idején nem igazán voltak jó felkészülési lehetőségek egy ilyen sportágra, a motorok már akkor is drágák voltak. – Miért épp a motorversenyzés mellett döntött, és honnan volt pénze, hogy an-

nak idején egy járgányt vegyen? – Ahol születtem, annak idején egy nagy világversenyt rendeztek, így nekem mint kisgyermeknek, nagyon megtetszett a krosszmotorozás. Aztán 1962-ben mindent megtettem, hogy saját pénzemmel motorkerékpárhoz jussak, ami sikerült is, de ebben Renzo Pasolini, az egykori többszörös olasz krosszbajnok is besegített, így lett meg az első motorom.

– Miért hagyta abba a motorversenyzést? – Sok kellemetlen sérülés miatt, ugyanis sportpályafutásom alatt több, súlyos sérülésem volt, utoljára három hónapig voltam gipszben. Annak idején az akkori feleségem meg a lányaim is szóltak, hogy ne folytassam, így 35 évesen végleg abbahagytam.

– Apropó a családja. Mióta él Marosvásárhelyen? – Miután meghalt az első feleségem, nem igazán érdekelt az életem, habár újrakezdtem. A kislányomra, Ivanára hallgattam, aki figyelmeztetett engem: ,,apukám, gondolkozz, hogy mit fogsz csinálni, hiszen az életed hátralévő része még előtted van...”. Annyira meghatott, hogy azután csak arra koncentráltam. Idővel megismertem a jelenlegi feleségem, a marosvásárhelyi Szász Sárkány Emmát – aki 12 évvel fiatalabb mint én – , de vele 16 éve harmonikus családi életet élek Marosvásárhelyen. A lányaimmal évente találkozom, három unokám van, mind a három fiú. Natasától, aki Franciaországban él, Paulo és Ilario, míg Matteo Ivana lányomtól született, aki Svájcban lakik. Én amúgy 20 éve lakom Marosvásárhelyen, ahol nagyon megszoktam és megszerettem, sok barátom van itt, félig már romániainak érzem magam. – Mivel foglalkozik? – A SC Toplița SA helyi

| Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

cég képviseleténél, a Carmen’s Padova anyavállalat bőrlábbeli termékgyártójának vagyok a minőségi ellenőre, ahol naponta 2700 lábbelit gyártanak exportra. Korábban más hasonló cégnél is dolgoztam Spanyolországban, Franciaországban, Moldova Köztársaságban, Bangladesben, Egyiptomban, Ukrajnában és Románia több helységében.

– Jól értettem, még most is kispályás futballozik baráti körben? – Igen, hetente kétszer kispályázom. Péntekenként a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Gimnáziumban már 20 éve kispályás focizom több egykori helyi labdarúgó társaságában. Muntean Tibor (Metalotechnika), Mircea Pop (Sănătatea), Ruszi József (Chimica Dicsőpszentmárton), Soós Zsigmond (Elektromaros), Barabás Csaba (Viitorul), Kelemen Sándor (Gloria), Sikó Feri (Imatex), Kiss Albert (ASA iﬁ), Imre Sándor (Cukorgyár, Metalotecnika), valamint Tavi Moldovan, Mihai Jucan, Adi Fechete, Gozner István is jó barátaim, egyben a csapattársaim is. Amúgy tőlük a 70. születésnapomra egy futball labdát kaptam, amit mindegyikük aláírt. Ereklyeként fogom őrizni, amíg élek!

– Mit vár még az élettől? – Őszinte legyek? Minden családtagomnak, rokonomnak egészséget, minden elképzelhető jót kívánok. Hogy miért éppen egészséget? Azért, mert én mint egykori sportoló jól tudom, hogy mit jelent megtartani az egészséget, hiszen sok sérülésen estem át… Czimbalmos Ferenc Attila

| S PO RT |

Stăncioiu trófeákat akar nyerni a Steauánál

A minap egy központi sportnapilapnak adott interjújában Eduard Stăncioiu, az ASA volt kapusa azt nyilatkozta, hogy trófeákat nyerni ment a Steauához. – Szeretnék minél több trófeát nyerni a Steaua színeiben. Eddig kilenc kupát nyertem, az idén viszont szeretném a 10-es határt átlépni, azaz újabb hármat nyerni. Szeretem a teljesítményt és a Steaua Románia legnagyobb klubja, amely mindig az elsőségre törekszik – mondta Stăncioiu, aki a Kolozsvári CFR színeiben kilenc serleget, míg az ASA-val egy Szuperkupát nyert 2015ban. A 35 éves hálóőr évekkel korábban már közel állt ahhoz, hogy a Steauához szerződjön, akkor bizonyos okok miatt nem jöhetett létre a szerződéskötés: – Én akkor a fővárosi Sportul Studențesc játékosa voltam, jól ment a játék, ennek köszönhetően is találkoztam Cosmin Olăroiuval, a Steaua akkori edzőjével és Mihai Stoica sportigazgatóval, de a szerződéskötés meghiúsult, ugyanis a Sportul tulajdonosa, Vasile Șiman túlzottan nagy öszszeget kért értem, amit a Steaua tulajdonosa nem fogadott el – említette Stăncioiu, aki 1998– 2006 között 109 mérkőzésen védte a Sportul kapuját. A rockzenéért és főleg a Me-

/ 11. /

Röviden…

Kosárlabda, Nemzeti Liga Vereséggel mutatkozott be a bajnoki nyitányon a Maros KK, miután a Nemzeti Liga első játéknapján 70–76 (25–22, 18– 17, 18–22, 9–15) arányban maradt alul a bajnok Nagyváradi VSK-val szemben. A következő fordulóban a marosvásárhelyi csapat pénteken 20 órától a Galaci Phoenix otthonában játszik.

Teremlabdarúgás, 1. liga A spanyol Cristian Cardenas mesterhármasával győzte le a Marosvásárhelyi City’us hétfőn este hazai pályán a Dunărea Călărași együttesét a teremlabdarúgó 1. liga 3. fordulójában, így az alakulat az 5. helyről várja a folytatást. A marosvásárhelyi játékosok és a szakmai stáb a győzelmet a portugál Cesar Ribeirónak ajánlották, aki a dévai mérkőzésen sípcsonttörést szenvedett. Győzelmével a City'us három forduló után hat pontos, és a következő találkozóján, szombaton 17 órától Kolozsváron játszik a Clujana ellen.

tallica rockbandáért rajongó bukaresti születésű hálóőr örvend, hogy a Steaua labdarúgója lett, ugyanakkor dicséri az alakulatbeli csapattársát, Nițăt: – Örvendek, hogy én is tagja lehettem a Steaua-családnak, ez azt jelenti, hogy az ottani vezetők értékelik a munkámat. Megszoktam itt, a játékosok nagyrészével már különböző korosztályos ifjúsági válogatottaknál együtt játszottunk...Niță jó formában van,

jó képességekkel rendelkezik, mindezt láthatjuk majd a válogatottban is. Gondolom, hogy ő is szeretne külföldre szerződni, akárcsak elődjei, Tătărușanu és Cojocaru, de addig is bizonyítania kell egyesületénél – mondta Stăncioiu, akinek kedvenc kapusai a dán Schmeichel, az olasz Buffon, a spanyol Casillas, de értékeli Claudio Bravo (Manchester City) és Keylor Navas (Real Madrid) hálóőrök képességeit is. C. F. A.

Labdarúgás, 1. liga Miután az elmúlt héten Turnu Severinben elszenvedte hetedik vereségét a Marosvásárhelyi ASA, ahol Belu öngóljával (65.) 1-0 arányban maradt alul a Zsilvásárhelyi Pandurii csapatátval szemben a labdarúgó 1. liga alapszakaszának 8. játéknapján, ma este a 9. hétközi fordulóban a Dan Alexa által edzett labdarúgók 18.30 órától a Sziget utcában a címvédő Astra Giurgiu ellen játszanak.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Ha majd nagy leszek, télen medve lennék, nyáron pedig pedagógus!

Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

A családi költségvetés evolúciója. Egy „ágyban”, külön utakon

\ 12. \

| KÁV É M ELLÉ |

Tízből nyolc ember minden jövedelmét a háztartás költségeire használja fel a közös gazdálkodás érdekében, és nem különít el magának egy kisebb összeget sem az egyéni javak kielégítéséért. Azaz a párok többsége számára egyértelmű, hogy a bevételek egy kalap alá kerülnek, annak érdekében, hogy valamennyit meg tudjanak takarítani, így építve jövőjüket. A közös kasszán alapuló költségvetés évszázadokig nem volt kérdés a házasságokban, hiszen magától értetődő volt, hogy a férﬁ kezében van, viszont a nemi szerepek megváltozásával az anyagiak kezelése új kérdéseket vetett fel.

Lehull a lepel…

gyerekvállalás idejét is el lehetett halasztani pár évvel, ami által a pénzügyi jövőtervezés és karrierépítés került előtérbe. Köztudott, hogy manapság a párok életében már egyre hosszabb időt ölel át a gyermektelen időszak, már nem a haszon elvén alapulnak, sokkal inkább a közös fogyasztás élménye az, ami hatással van rájuk, vagyis jobban el tudjuk képzelni az életünk olyannal, aki hasonlóan kezeli az anyagi javak beosztását.

Az emberek évszázadokon keresztül azért házasodtak, mert gazdasági szempontból eredményesebb volt együtt, mint külön – állítja Gary Becker Nobel-díjas közgazdász. A család úgy működött, mint egy gazdasági kisvállalkozás, ahol mindenki azt csinálta, amihez a legjobban értett. Bár a férﬁ vitte haza a több pénzt, de idővel az asszony is hozzátett a kaszszához, és megfelelő hátteret biztosított ahhoz, hogy a férj a pénzkeresésre koncentrálhasson, így tolták előre együtt a család szekerét. Ez volt a haszonmaximalizáció elve - „az egyén számára akkor érte meg a házasság, ha több hasznot tudott termelni, mint egyedül”- ami a modern kor embere számára ridegnek és elfogadhatatlannak tűnhet. De az idők változnak, az iskolázottság szélesebb körben való elterjedésével, és a háztartási gépek megjelenésével elértük azt a pontot, amikor a nők kiléptek a (csak) „háziasszony” szerepéből, ráadásul a fogamzásgátló eszközökkel a

A közös kassza hagyományosan azt jelenti, hogy mindenki bedobja a közösbe a keresetét, amiből jó esetben meg is lehet élni, és akár félre is lehet rakni a nyaralásra. A kérdés, hogy ki hozza meg a döntést, annak az elköltéséről, beosztásáról? Ha az egyik fél kicsit agresszívabb pénzügyi személyiség, a másik pedig menekülő fajta, aki nem szeret a pénzzel babrálni, akkor a döntés és az azzal járó felelősség csak az egyik felet terheli. Bár az előnyösebb modell az lenne, ha a döntést közösen hoznák meg, vagy felosztanák, hogy kihez melyik terület tartozik, például anya kezeli a rezsiköltségeket, apa pedig a befektetéseket. A félig közös, félig külön költségvetés megegyezés kérdése, alapja, hogy a fe-

Sokan szeretnek a beszállókártyájukról posztolt képpel dicsekedni a közösségi oldalakon, hogy épp utaznak valahová, pedig az effajta óvatlanság sokba kerülhet. Csak az Instagram több mint 75 ezer találatot listáz a #boardingpass (beszállókártya) keresőszóra, s a feltöltött képek jó részén minden látszik, ami szükséges ahhoz, hogy illetéktelenek hozzáférjenek a posztolók utazásának részleteihez.

Az ausztrál repülési tanácsadó, Steve Hui el is végzett egy ilyen kísérletet: az egyik ilyen fotóról leolvasott nevet és utazási információkat beírta a jegyet kibocsátó légitársaság weboldalán a megfelelő helyre, így könnyedén be tudott lépni az utas személyes oldalára. Látta, mikor és hová repül, melyik ülést foglalta le, milyen szolgáltatásokat rendelt meg és mennyi pénzért, és még a bankkártyájának utolsó négy számát is megtalálta.

Kasszatípusok – enyém, tiéd, miénk?

Ezért ne posztoljon fotót a beszállókártyájáról

| Központ hetilap | 2016 / 38. | szeptember 22–28. |

lek mindent bedobnak a közösbe, és szabadon elkölthető „zsebpénzként” mindenki kap egy bizonyos összeget saját kedvtelésére. Ezáltal a közös célokra közösen áldoznak, de mindenkinek jut valamennyi, amiből a maga kedve szerint gazdálkodhat.

mert pénzügyi értelemben megcsalásnak számít. A fejekben még mindig él a kép, hogy a család egy gazdasági egység, ahol a szekeret mindenki egy irányba tolja. Ha valaki a másik elől elhallgat valamit, akkor az bizalmi válságot sejtett, ami rossz érzést szül.

Bizalom kérdése

Akcióterv

Szakértők szerint azok a párkapcsolatok, amelyek a bizalomra épülnek, általában a közös kassza elvére épülnek, és a konﬂiktusok rendezésekor nem merül fel a pénz. Ezt persze ott könnyű megvalósítani, ahol a két fél aránylag egyformán keres.

A legtöbb embernél lelkiismeret furdalást okoz,

A kor előrehaladtával a pénzügyi szokások is rögzülnek, és kevésbé rugalmassá válnak az emberek azzal kapcsolatban, hogyan osszák be jövedelmüket. Ahhoz, hogy egy család tudjon előrébb jutni, boldogulni, szükség van egy jól működő családi költségvetésre. Kinek a teljesen közös, kinek a látszatra külön kasszából gazdálkodó, de a legjobban a közösen meghozott döntés modellje vá-

lik be. Valamiféle közös konszenzusra mindenképp törekedni kell, mert hosszú távon ez a pár, a család érdekeit képviseli, a férﬁ és a nő együtt sakkozzák végig, hogyan tudják megoldani a mindennapokat. A pénzügyi intelligencia nem azon múlik, hogy mennyit keresek, hanem, hogy mennyit tudok belőle megtartani, és hogyan tudom azt beosztani. „Mikor nagyobb pénzösszegekről van szó, nem ajánlatos bízni senkiben” – így fogalmazta meg Agatha Christie sok évvel ezelőtt, azonban a család jó esetben hosszú távra tervez, hiszen gazdasági értelemben a gyerek eleve „hosszú távú befektetés”, tehát tervezni kell közösen és olyan társat választani, akiben bízni lehet. Timár Tímea

„Ezeknek az adatoknak a birtokában akár lemondhatják vagy meg is változtathatják az utazást, módosíthatják az ülésszámot, és

egy csomó más kellemetlenséget is okozhatnak illetéktelenek” – ﬁgyelmeztetett Hui, akinek ugyanezekhez az információkhoz úgy is si-

került hozzáférnie, hogy egy beszállókártya vonalkódját olvasta le egy egyszerű mobiltelefonos applikációval. Forrás: hvg.hu

Dugipénz