Központ hetilap 2016/28 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 28. szám // 2016. július 14–20. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

4. old. //

KU LT Ú RA

3. old. //

V ÉLEM ÉN Y

Seregestül senkik jönnek

Mindig végtelen szomorúság tölt el, amikor ﬁatal, korábban általam is tehetségesnek vélt emberekben csalódnom kell. Pontosítok: amikor nem a képességeik, a tehetségük – azok feltehetően megmaradtak –, hanem a karakterük találtatik híjával. Itt és most kizárólag közéleti szereplőként, horribile dictu politikusként viselt dolgaik alapján ítélem meg, illetve el őket. 6-7. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

A ThoroczkayRudnyánszky kúria

Torockószentgyörgy Nagyen y e d t ő l mintegy tizenkilenc kilométer távolságra található, és Torockóval együtt a Torockói-medence egyik legjelentősebb települése. Legkorábbi ismert birtokosa Torockai Ehellős. Fiát, ifj. Torockai Ehellőst, aki 1303 és 1321 között több rendben erdélyi alvajda volt, tartják a település fölött magasló vár építőjének. Feltételezhetően ez, a későbbi évszázadokban újabb falakkal és tornyokkal bővített vár szolgált a család korai lakhelyeként is. Ezen a héten a torockószentgyörgyi Thoroczkay-Rudnyánszkykúriát mutatjuk lapunk olvasóinak.

3. old. //

11. old. //

Koszika: Gyerekkoromban hasonlóan képzeltem az életem

TÁRSADALO M

8. old. //

V ÉLEM ÉN Y

S PO RT

Múlt, jelen, jövő egy gazdaegyesület életében

RMDSZ-es képviselő, mondd, akarsz-e lenni?

Visszatért Zicu, jött Cadu

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet hosszú és sokszínű múltra tekint vissza. Fontossága egyértelmű a Maros megyei magyar gazdatársadalom számára, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy azóta is jól működő és aktív szervezetként van jelen a megyében, Erdélyben.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Július 14. Július 15. Július 16. Július 17. Július 18. Július 19. Július 20.

Örs, Stella, Ferenc Henrik, Roland, Lóránt Valter, Mária, Kármen Endre, Elek, Mária Frigyes, Milán, Jusztin Emília, Vince, Aranka Illés, Margit, Özséb

HOROSZKÓP Moonfellas-koncert

Július 19-én 20 órától a J’ai Bistróban koncertezik a Fehér Csaba által vezetett, a szatmári utcai zenei fesztiválon megosztott díjat nyert együttes, a Moonfellas. Nyáresti orgonahangversenyek A Nyáresti orgonahangversenyek rendezvénysorozat július 14-én, csütörtökön 19 órakor a Kultúrpalotában folytatódik, Molnár Tünde orgonaművész a nagyteremben lép fel. 17én, vasárnap, szintén 19 órakor a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban lesz újabb hangverseny.

Godzsa Béla 40 Július 15-én, pénteken 19 órától Godzsa Béla ismert marosvásárhelyi billentyűs, orgonista karrierje 40. évfordulója alkalmából jubileumi koncertet tart a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébániatemplomban az esti mise után. Műsoron: Felix Mendelssohn, J. S. Bach, G. Fr. Händel, Percy Kahn, Antonio Vivaldi, Edward Elgar, Abraham Kerckhoffen, Adolf Hesse, Anna-Maria Lissiach, Giuseppe Verdi, Gabriel Fauré, W. A. Mozart, Liszt Ferenc, Franz Schubert, Giuseppe Concone, Giacomo Puccini, César Franck, Godzsa Béla művei, orgonadarabok, áriák. Újra helyi termékek vására Július 22-én, pénteken 8 órától a Petry Látványműhely és Múzeum udvarán ismét megtartják a Local Far-

mers’ Market elnevezésű termékkiállítást és vásárt. A vásár bő felhozatalt kínál különböző hagyományos és helyi termékekből: hústermékek, tejtermékek, sajt, méz, lekvár, szörp, gyümölcslé, bor, pálinka, zöldség, gyümölcs, tea, kézművesfagylalt, valamint kézművestermékek (házi készítésű kencék, szappanok, táskák, pénztárcák, ékszerek).

Joó Dénes tárlata A marosvásárhelyi kövesdombi unitárius templom Bözödi György-emléktermében a Hargita megyei Siménfalváról származó Joó Dénes munkáiból nyílt kiállítás.

Színek ünnepe Pop Bustya Éva és Lőrincz Imola közös képzőművészeti kiállítása látogatható a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János-termében.

Nagy Imre építészeti fotói a Bernádyban Jeles szegedi építész, a Vedres István- díjjal kitüntetett Nagy Imre felvételeiből nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti galériáiban. Az erdélyi műemlékvédelembe is bekapcsolódott kiállító tárlata a Múltmentés a jö-

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

vőnek – értékmegőrzés és megújulás egy magyarországi faluban témával az építészeti fotózás sajátosságait is felmutatva vezeti be a vásárhelyi nézőket az épített örökség időszerű kérdéseibe. Domokos István kiállítása Domokos István kerámiamunkáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, az amatőr képzőművészek Köztársaság tér 9. szám alatti bemutatótermében.

Anna. Asszonysors a XX. században Ezzel a címmel nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeumban. A ﬁgyelemre méltó gyűjtemény egy életút bemutatásával, egyetlen személy szemszögéből, hangulatok megidézésével érzékelteti a múlt évszázad történelmi eseményeinek hatását.

Időszakos kiállítás a Tékában Teleki Domokos, egy ifjú magyar nemes utazásai címmel nyílt időszakos kiállítás a marosvásárhelyi Teleki Tékában. A tárlat a könyvtáralapító Teleki Sámuel legidősebb ﬁának életútját és műveit mutatja be.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

KOS: A héten erős feszítő erővel kell szembenéznie! Több olyan elképzelése is van ugyanis, ami megvalósításra vár. Most tényleg ne adja fel, mert szépen sorban, a megfelelő időben mindent meg tud oldani. BIKA: Óvakodjon az elhamarkodott döntésektől! Ezek később több kárt okozhatnak, mint hasznot. A pénzügyeit érintő döntéseit lehetőleg jól fontolja meg! IKREK: Ne hagyja magát befolyásolni, ugyanis most önmagának kell meghoznia a fontos döntéseket! Persze meghallgat véleményeket, de a végső döntés mindig az öné. Amíg ez így van, nagyobb bajoktól nem kell tartania! RÁK: Ezen a héten kiélvezheti életművészi oldalát! Engedjen meg magának néhány olyan apróságot, melyek dekoratívak és illenek az ön stílusához! Régi és új tervei is, végre életre kelnek. OROSZLÁN: Ezen a héten nem lesz alkalma unatkozni! Tele van energiával és tennivalókkal. A közvetlen környezetével azonban a napokban nem sikerül túl jól a kommunikáció, ezért legyen nagyon türelmes és megértő. SZŰZ: Csak óvatosan a közvetlen környezetével! Ha nem vigyáz, egy rokona, vagy szomszédja kellemetlen helyzetet teremthet az életében. Némileg változhat a héten a szemlélete és a viselkedése, ugyanis sokkal határozottabban védi az érdekeit MÉRLEG: Környezetében a hét elején egy kicsit feszültnek mondható a légkör. Ne aggódjon azonban, mert ez nem fogja lényegesen kibillenteni az egyensúlyából. A kiadásai a napokban meghaladhatják a bevételei szintjét. SKORPIÓ: Ezen a héten kifejezetten dinamikus és energikus, újult erővel vág neki dolgoknak. Szellemileg teljesen fel van pörögve, így a felmerülő kihívásokat szépen meg tudja oldani. NYILAS: Ebben az időszakban erősen érződik ön körül a csalások veszélye! Éppen ezért bármilyen irat aláírása előtt alaposan tanulmányozza át a részleteket! Kellő ﬁgyelmességgel könnyedén el tudja hárítani az ilyen jellegű akadályokat! BAK: Ha gondolatait vagy esetleg gondjait megosztja a napokban a partnerével, barátaival vagy házastársával, akkor számíthat segítő jó tanácsokra és gyakorlati segítségre. Ne aggódjon, ha úgy érzi, hogy a csőd kerülgeti! VÍZÖNTŐ: Egy kicsit zaklatott a hete, és úgy érzi, hogy semmihez sincs kedve. Szerencsére ez a hatás alábbhagy. Való igaz, hogy mindent alaposan kontroll alatt kell tartania ezen a héten! HALAK: Ezen a héten igen nagy szerencse mosolyoghat önre! Érdemes nyitott szemmel járnia, mert ez a jó áramlat kint, nyilvános helyen is meglepheti egy kis talált pénzzel. |

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Múlt, jelen, jövő egy gazdaegyesület életében

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet (RMGE Maros) hosszú és sokszínű múltra tekint vissza, hiszen 1990 márciusában alakult Marosvásárhelyen az Erdélyi Gazdasági Egylet (1844), illetve a két világháború között működő Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet egyik utódszervezeteként. Fontossága egyértelmű a Maros megyei magyar gazdatársadalom számára, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy azóta is jól működő és aktív szervezetként van jelen a megyében, Erdélyben, illetve az egész Kárpát-medence területén. Az egyesület életéről, tevékenységeiről és jövőbeni terveiről Csomós Attilát kérdeztük, aki fáradtságot nem ismerve vezeti és tartja össze a vezetőség segítségével az egyesülethez tartozó 32 gazdakört Maros megye különböző községeiből, ami több mint 1200 személyt foglal magába, illetve ápolja a kapcsolatokat a belföldi és külföldi egyesületekkel, szimpatizánsokkal. Visszatekintés

– Melyek az egyesület fő célkitűzései? – Az egyesület fennállásának első évtizedében még nem rendelkezett jogi személyiséggel, és a Kolozsváron bejegyzett RMGE önálló gazdasági szervezeteként működött, azonban 2000ben elnyerte a jogi személyiség státuszát. Felvállaljuk a gazdák érdekképviseletét, érdekvédelmét, nagy hangsúlyt fektetve a gazdák közötti kapcsolatok létesítésére belföldi és külföldi szinten egyaránt, a gazdák és gazdasszonyok, valamint más mezőgazdasági vállalkozók szakmai felkészítésére a mezőgazdasági és állati termékek minőségi és mennyiségi mutatóinak javítása érdekében, egy fenntartható erdélyi magyar gazdatársadalomért. Részben ezekkel segítjük és ösztönözzük az embereket a szülőföldön való megmaradásra. A kezdet kezdete

– Melyek voltak a jelentősebb sikerek? – Az RMGE Maros életét két nagyszabású esemény határozta meg, az első a marosvásárhelyi Laposnya utca 23 szám alatt található lakóház megvásárlása az Illyés közalapítvány segítségével, amely azóta is a szervezet székhelye. Egy másik igen lényeges és említésre méltó momentum a szegedi Progress Alapítvánnyal közösen |

összeállított Partnership pályázat volt, amely hozzájárult a székház kijavításához és bővítéséhez. Ezen munkálatok függvényében jött létre a marosvásárhelyi Agrárgazdasági Oktatási és Információs Központ, ami lehetőséget biztosít a különböző kulturális és szakmai rendezvények szervezésére, tanfolyamok lebonyolítására.

– Mit foglal magába az egyesület oktatási tevékenysége? – Úgy gondolom, hogy a szervezet az oktatás által egy űrt tölt be a felnőttképzés terén, hiszen Információs és Oktatási központjának köszönhetően eddig 23 féle mesterséget bizonyító, két romániai minisztérium által fémjelzett tanfolyamot bonyolított le, és több mint 6500 fő számára adott az EU által is elismert diplomát, ami nélkülözhetetlen a pályázati támogatások elnyerése érdekében. Tehát az RMGE Maros Oktatási központjára nagy szüksége van a magyar gazdatársadalomnak, hiszen lehetőséget biztosít a ﬁatal vagy akár az idősebb generáció számára, hogy elvégezzenek olyan tanfolyamokat, olyan formában, ami mellett még marad idejük a gazdaságuk vezetésére is, mindezt magas minőséggel ellátva, kiválóan felkészült szakmai előadókkal karöltve.

– Milyen más jelentős esemény történt az elmúlt évek során az egyesület életében? – Az egyik legrangosabb kihívást és megnyilvánulást talán a Budapesten, 2015 szeptemberében megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra (OMÉK) való meg-

hívás és részvétel volt, ahol több mint 25 kézműves, feldolgozó és termelő portékáit sikerült kivinni az anyaországba az egyesület által, és ahol több napon keresztül kerültek bemutatásra a Kárpát-medencei gazdaegyesületek részére biztosított standon, elnyerve a „bőség” standja címet. Többek között bemutatásra került a hagyományos hústerméket előállító Petry cég, a gyümölcsleveket előállító Vitafruct Ribes Kft., a gyógynövénykivonatokat készítő Zillmann Zsuzsa termékei, a szászrégeni termesztő, Demeter Ferenc elrakott spárgái, a vámosgálfalvi borászat, a méhész Dán József és Szakács András Zoltán, a nemezelő Starmüller Csontos Katalin, vagy a mezőfelei kézimunka és fonatok elismert mestere, Lázár Éva alkotásai.

– Milyen távlati céljai vannak az egyesületnek? Hogyan tovább? – Rengeteg cél van, elsősorban a meglévő gazdakörök támogatása, fejlesztése, továbbá minél több új létesítése a megyében, az esetleges nem működők újraélesztése, mindezeket jogi személyiségekkel felruházva. Továbbá szeretnénk biztosítani a heti 20 órás Vállakozásfejlesztési Központ fennmaradását és működését. Ezenkívül farmerképző tanfolyamok elindítása. Folytatni szeretnénk az EMGESZ (Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége) és a LAPAR munkálataiban való részvételt, biztosítva ezáltal a gazdák számára az érdekvédelmet. Továbbra is fenntartjuk és ápoljuk a kapcsolatot a belföldi és külföldi agráregyesületekkel, a magyarországi Nemzeti Agrár-

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT

Seregestül senkik jönnek Mindig végtelen szomorúság tölt el, amikor fiatal, korábban általam is tehetségesnek vélt emberekben csalódnom kell. Pontosítok: amikor nem a képességeik, a tehetségük – azok feltehetően megmaradtak –, hanem Szentgyörgyi László a karakterük találtatik híjával. Itt és most kizárólag közéleti szereplőként, horribile dictu politikusként viselt dolgaik alapján ítélem meg, illetve el őket. Merthogy, aki közéleti szerepet vállal, annak nem szabad túlzottan finnyásnak lennie, annak a pálya árnyoldalait is vállalnia kell. Beleértve annak a kockázatát is, hogy esetleg nem értenek vele egyet, nem tudnak azonosulni az általa képviselt eszmékkel, alkalmasint kemény, olykor igaztalan bírálatok is érhetik. Sokszor írtam elítélőleg az RMDSZ negyed évszázada fontos tisztségeket, törvényhozói mandátumokat vivő őskövületeknek számító politikusairól, jelezve, hogy eljött az idő a váltásra, egyesek esetében a teljes visszavonulásra, másokéban a háttérbe vonulásra. Tudom, érzékenységeket sértettem ezáltal, hiúságukban egyesek túlreagálták a történetet, míg mások alattomos módon, a háttérben maradva próbáltak bosszút állni. Lelkük rajta. Ilyen körülmények között magától értetődik, mondhatnám: természetes, hogy örültem a közéletben, különösen a politikában felbukkanó minden egyes új arcnak. Bevallom: azt reméltem, hogy elegendő, ha „fejükön másként tapad a haj”, ha „ajkukon másként csörömpöl a szó”, hogy általuk felfrissüljön, megújuljon, megigazodjon az erdélyi magyar politikai és közélet. Hát tévedtem. Elsősorban abban, hogy a fiatalság magában is erény. Nem, nem az. Különösen akkor nem, ha a fiatalok felbukkanását a kontraszelekció előzte meg. Szerencselovagok, politikai kitartottak, a klientúra tagjai, tehetségtelen akarnokok lepték el a pályát, sajátították ki azt, amit nemrég politikai érdekvédelemnek neveztünk. Vegyük például az EMNP lemondott vásárhelyi elnökének esetét. Nem ő az első, s feltételezhetően nem is az utolsó, aki csalódott egy pártban, egy politikai közösségben, aki kilépett. Ezzel nincs is semmi bajom. Ahogyan hirtelen megvilágosodásának tényét, a párttal való szakításának hírét nyilvánosságra hozta, azzal viszont már igenis van. Napokkal a választások előttre időzíteni a bejelentést – nem lehet véletlen. Komoly – akár más jelzőt is használhattam volna – ember ilyent nem tesz. Már csak a meggyőződésük mellett kitartó egykori párttársakra való tekintettel sem. Jakab István viszont ezt tette, ő nem gondolt egykori társaira. Hogy mire gondolhatott, mi vehette rá erre a lépésre, azt a vásárhelyi politikai élet „forgatagos” viszonyai között nem nehéz elképzelni. Néhány tippem lenne rá, de nem akarok felelőtlen feltételezésekbe bocsátkozni. Ami biztos: Jakab tettéből kiviláglik a nyilvánvalóan ártó szándék, az igazi politikushoz méltatlan kicsinyes bosszú. Marad a kérdés: megérte-e neki?

kamarával, illetve a magyarországi Földművelésügyi Minisztériummal, elsősorban a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítése érdekében, az erdélyi, azaz a Maros megyei kis és nagytermelők számára.

– Mi a titka annak, hogy ennyi év után még mindig teljes erőbedobással, kitartással és hatalmas erővel képes tenni a gazdatársadalom, a 32 gazdakörbe tömörülő

gazdák érdekében? – Mindig is szívügyem volt a kistermelők, gazdák, falun élők megélhetésének a támogatása. Még mielőtt az RMGE Maros újraszerveződött volna, már akkor is foglalkoztam a háztáji gazdaságokkal, mindig is fontosnak tartottam azt, hogy továbbadjam a megszerzett tudást és tapasztalatot, illetve megteremtsen a gazdák közötti kapcsolattartást. Timár Tímea

Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

\ 4. \

| IN T ERJÚ |

Koszika: Gyerekkoromban hasonlóan képzeltem az életem

Koszorús Krisztina, azaz Koszika kisgyerekkora óta szaval, énekel, zenél, színpadon van. Részt vett a Megasztár és a Vocea Romaniei tehetségkutatókon is, és most már minden igényesebb erdélyi zenei eseményre meghívást kap, emellett ma is ő menedzseli a zenekart és önmagát. Májusban a Szebeni Nemzetközi Jazzfesztivál legjobb énekesi címét is elnyerte, és a napokban napvilágot látott első saját daluk és videoklipjük, amit önköltségen forgattak. Sokak szerint „Koszika befutott”, de ő még mindig pályakezdőnek tartja magát, igaz most már a felnőttek kategóriájában. Zeneileg számos műfajt kipróbált, játszott már ír, magyar, román, cigány népzenét egyéb műfajokkal keverve, vagy éppen „tisztán”, még Csíky Boldizsár népdalfeldolgozásait is énekelte vonóstrióval, illetve kedvenc tangóit a Tiberius Vonósnégyessel. Azt mondja, ma már a jazz sem ijesztő számára, és a manelében is meg tudja hallani az értékeset. Amit még nem próbált, de úgy érzi, illene hozzá: a színházi zene, hisz tematikusan, megrendelésre könnyen jön számára az inspiráció. Így írt dalt a Marosvásárhelyi Diáknapokra, a nemrég zajlott Double Rise vagy a Szatmári Utcazene Fesztiválra. Azt mondja, talán egy elektronikus zenei projektbe is újra bele tudna vágni… Már gyerekkorában hasonlóan képzelte az életét, hisz akkoriban azt játszta, hogy énekel a színpadon vagy, hogy interjút vesznek tőle, és a mostani élete ezek a dolgok köré csoportosul. Első saját dal és videoklip

„Dupla premiert ünneplünk, mert az Ezadal című szerzeményünk első saját alkotásunk. A dal alapötlete nagyon hamar megszületett,

hozzávetőleg tíz perc alatt. Bár az eleje szomorkás volt, ellensúlyozni szerettem volna, de nem jutott eszembe szöveg a dallamra. Ilyenkor képes vagyok órákig ülni és ugyanazt zongorázni, vagy vissza-visszatérni a hangszerhez egyéb tevékenységek között, amíg úgy nem érzem, hogy kiaknáztam teljesen az ötletemet. Ekképp telt el szinte egy teljes nap, aztán a végleges változatot mégis a forgatáskor költöttem rá” – mesélte Koszika az alkotási folyamatról. Hozzátette, hogy szerinte az emberek alapvetően a refrénnel kötik össze a dalt, holott a lényeg szinte sosem ott van. „Ez a dal az időbeli elvágyódásról, a holnapba való vágyakozásról szól. Mindez erősen jellemzi a generációm: nem találjuk a helyünket, nem kezdünk semmihez, mert várjuk, hogy nekünk valami jobbat szán a sors, éjszakákat töprengünk azon, vajon milyen lesz majd a holnap, amikor több lesz a lehetőség, amelyek csak úgy kínálkoznak majd számunkra” – fogalmazott. Koszika nem szeretett volna a klipben föltétlenül történetet elmesélni, hanem inkább egy hangulatot megidézni egy biztonságérzetet sugalló helyen, amit akár a

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

komfortzónánkként is lehet értelmezni. Ezért visel a klipben a zenekar háziruhát, pizsamát. A helyszín egyébként a vásárhelyi régi zsinagóga földszintje, ami elég romos, sötét, dohos és hideg, de gyönyörű hely, és a Kortárs Művészetek Házaként fog üzemelni. „Egy teljes napot építettük a díszletet, nagyrészt azokból az elemekből, amik otthonról kerültek ki, vagy amiket a helyszínen találtunk, valamint szerencsénk volt az András Lóránt Társulattól kölcsönkért díszletekkel. A tulajdonképpeni forgatás kétszer hat órát tartott, minden gyorsan és zökkenőmentesen ment. Köszönet ezért mindenkinek: Csabikának, Cristinának, Annának, Mădănek, Robinak, Dávidnak, Asztinak, Zondának, Áronnak, Orsinak, Imolának, Alice-nak, Dávidnak, Robikának, G. Lacinak és édesanyámnak” – sorolta a klip elkészítéséhez hozzájáruló személyeket.

Ha úgy érezzük, nincs lehetőség: teremtsünk!

Ha valaki az erdélyi zenei világból hitelesen válaszolhat arra, hogy milyen a tájainkon alkotó zenekarok, énekesek helyzete, akkor az Koszika,

akinek tehetséggel és munkával sikerült nevet szereznie a zenei berkekben. Ő úgy véli, ha úgy érzik a pályakezdő művészek, hogy nincsenek lehetőségek, teremtsenek maguknak, de vallja: ez nem akképp működik, mint a ﬁlmekben. „Tájainkon a művész elvállal esküvői, keresztelői vagy másféle eseményeken való muzsikálást, ha ebből akar megélni. A másik része pedig versenyeken keresi a dobbantási lehetőséget, télen pedig klubokban zenél. Ez az erdélyi zenei világ realitása” – véli. Egy másik jellemzője mifelénk a zenészeknek a feldolgozások játszása, amit Koszika kényelmes, de veszélyes dolognak ítél, ám úgy gondolja, neki szerencséje van, mert jó zenészekkel muzsikál, ami megengedi számukra azt, hogy már létező dalokat áthangszereljenek szambára, bossa novára, swingre, reggaere, skára, de ha kell, akkor rappel, beatbox-szol, és hat különböző nyelven énekel. Koszika nem csak szórakoztatni akarja önmagát és közönségét, hanem nevelni is azt. „A tehetségkutatók termékeket keresnek, nem énekest”

Mint ismeretes, Koszika korábban megméretkezett a Megasztárban és a Vocea Romaniei-ben is. Mivel tanúja volt, hogyan zajlanak a tehetségkutatók, úgy véli, több a hátránya, mint az előnye.

„Nem szabad szem elől téveszteni, hogy ezekben a műsorokban egy terméket keresnek, ami sok embert vonz a képernyők elé. Ezért gyakran nem a minőség a lényeg, hanem a látvány és a statisztikák, miszerint az énekes mint produktum, kit ültet képernyő elé. Ez sajnos a szakma színvonalát hígítja, és a legtöbb előadónak tiszavirág életű karrierje van” – mondja. Fesztivál fellépések és új dalok a jövőbeni tervek között

Ami a közeljövő terveit illeti, Koszika elárulta, hogy új dalokon dolgoznak, a legközelebb megjelenő, Closer című például nagyon fülbemászó lesz, és az elvadult emberiségről szól, meg arról, hogy meg kell tanulnunk közeledni egymáshoz. A klipje rejtett társadalmi célzásokat fog tartalmazni, olyan „tanácsokat”, amelyekkel minden ember kicsit jobbá tehetné a közvetlen környezetét. A következő dal a This World lesz, aminek már a címe beszédes… „Még javában tombol a fesztiválszezon, így résztveszünk a 16. Erdélyi Gitártáborban, ahol én éneket is fogok tanítani. Utána a Csíki Napokon lépünk fel, majd itthon a Forgatagon fogunk zenélni, a szezont pedig a Balatonon zárjuk, ahol az Everness fesztivál Indián Nyarán muzsikálunk” – zárta Koszika. Pál Piroska |

Öreg tölgyfák árnyékában

| KULTÚRA |

Fotó: Antal Erika

Kedden mutatták be a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében azt a tanulmánykötet, amely 17 szerző 15 szaktanulmányát tartalmazza Marosszentgyörgy – a közigazgatásilag hozzátartozó Csejd és Tófalvát is beleértve – helytörténetéből. A könyv a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal támogatásával a Lector Kiadó gondozásában jelent meg.

Július 12-én nagy érdeklődő közönség jelenlétében indították útjára a kiadványt egy színes, tartalmas kulturális programmal. A résztvevőket Baricz Lajos házigazda plébános-költő köszöntötte, majd Sófalvi Sándor Szabolcs polgármester ismertette a könyv megjelenésének előzményeit. Nemes Gyula történész, a könyv szerkesztője a kötet szerzőinek tevékenységét mutatta be röviden, akik a következők: Berekméri Árpád-Róbert levéltáros, történész; Buksa Ferenc lelkész, családtörténész; Farkas Wellmann Éva irodalomtörténész; Gál Szilárd Sándor régész, antropológus; Józsa András tanár, helytörténész; Kálmán Attila

tanár, történész; László Keve régész; László Márton levéltáros, történész; Moldován Péter levéltáros, történész; Mordovin Maxim egyetemi tanár; Nemes Gyula helytörténész, Németh E. Rita régész; Oláh-Gál Róbert egyetemi adjunktus; Puskás Attila teológus; Rezi Botond régész; Szekeres Attila István heraldikus; T. Horváth Iringó művészettörténész. A tanulmánykötetet Spielmann Mihály történész ismertette és méltatta szakmai szempontból, majd a rendezvény folytatásaképpen Kálmán Attila, Szekeres Attila István és Oláh-Gál Róbert rövid előadást tartottak a dolgozatuk témájáról. Az eseményt a Szent Cecília helyi együttes köszöntő da-

lai, az Ágocska gyermektánccsoport csárdásai, a helyi Kolping család népdalai, Orbán Balázs és Vas Lajos citerajátéka, valamint a Szent György kórus éneklése tette színesebbé, hangulatosabbá. (Öreg tölgyfák árnyékában. Tanulmányok Marosszentgyörgyről. Szerkesztette: Nemes Gyula. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2015) (N. Gy.)

/ 5. /

Filmnéző...

Férﬁt látok álmaidban/ You Will Meet a Tall, Dark Stranger

Woody Allen rendező esetében a filmnézők nagyon megosztottak. Egyesek imádják, mások neurotikusnak találják. Színészként rendszerint antihőst alakít, rendezőként a középosztály túlkapásai elé tart tükröt. Kedvenc terepe New York, nem is titkolván, hogy ott érzi igazán elemében magát. Bár alkotómunkája csúcsán régen túljutott a 80-as években (Annie Hall, Manhattan, Csillagporos emlékek), és manapság sokan azzal támadják, hogy kifogyott volna a jelentős témákból, Woody azért jócskán tartogatott meglepetéseket az utóbbi évtizedben is. Az tény, hogy nem annyira sikeres, de humorát, éleslátását mai napig őrzi. Ennek egyik példája a Londonban játszódó, szintén a középosztályról szóló szatírája (2010-es alkotás), amelyben ismét felszínre hozza azt, ami ott szunnyad a mélyben: a „sehogyan sem jó” érzését a nagyvárosi létben. A szereplők kiválasztása telitalálat: Alfie (Anthony Hopkins) nemrég vált el feleségétől, Helenától (Gemma Jones), aki sűrűn jár jósnőhöz, és nemegyszer az italhoz is nyúl. Innen meríti nagyívű optimizmusát, míg a 70-es Alfie egy huszonéves lánnyal vigasztalódik. Lányuk, Sally (Naomi Watts) lassan elhidegül férjétől, az írótól, akinek egyetlen könyvén kívül nem sok babér termett, és hiába várja az újabb sikereket, karrierje megfeneklett. Ő viszont a szomszédban lakó csinos Diával vigasztalódik szabadidejében, míg felesége egyre közelebb kerül alkalmazójához, a galéria-tulajdonos Greghez (Antonio Banderas). Mindenki boldog szeretne lenni, és meg is tesz mindent, hogy élete sínre kerüljön. De sem a jósnő tanácsai, sem a konditerem nem tesz csodákat. Alfie rájön, hogy nem húszéves már, Helena pedig nehezen fogadja el, hogy miért nem változik meg egy csapásra az élete. Hiába a múltidézés és a szeánszok... Roy élete sem könnyű. Könyvét elutasítják, ami kész tragédia. Anyósa csak olajat önt a tűzre, felesége, Sally pedig a galéria-tulajdonosról álmodik, aki nős ember. Még nagyobb a csalódás, amikor kiderül, hogy ez a nős ember évek óta titkárnőjével van „közeli” viszonyban. A kártyavár összedől, az életnek azonban folytatódnia kell. Ám London csodás, és mindenkinek tovább kell lépnie. Hiszen élni csak kell... Mintha ezt sugallná Woody Allen a helyzetkomikumban és okos párbeszédekben bővelkedő filmben. Amint az lenni szokott, Hopkins ismét nagyot alakít, és a „pozitív energiákban” a végletekig bízó Gemma Jones valósággal lubickol szerepében. Demeter Attila

Dr. Csont a Marosvásárhelyi Várban

2016 májusától Dr. Csont a Marosvásárhelyi Várban található múzeum két termét rendezte be, amelyek egész nyáron látogathatók lesznek az érdeklődő nagyközönség számára. A két szobában elrendezett falitáblákat, tárlókat végigböngészve sokat tanulhatunk, akár teljesen laikusként is az antropológia érdekes világáról. Az első szobában elhelyezett három mikroszkópon keresztül a csontok mikrovilágába leshetünk be, a csontszövetek zegzugos, üreges képével találjuk szembe magunk. Ugyanitt a "Bernert|

féle" (2005) módszerrel testmagasság-becslést tanulhatunk. A második szobában öt tárlót helyeztek el a kiállítás szervezői, amelyek fölött falitáblák is csüngenek. Az első tárló és a hozzátartozó tábla a humán biomechanikáról ad fogalmat. A második tárló fölötti táblán az antropológia kezdetei, annak úttörői vannak bemutatva: A ﬁzikai antropológia a 19. század második felében alakult ki Franciaországban. Paul Broca (1824–1880) 1861ben megalapította a Párizsi Antropológiai Társaságot. Munkásságával elindult a biológiai antropológia kuta-

tása. Török Aurél (1842– 1912) Paul Broca hatására indította el az embertani kutatást Kolozsváron, és a világon ötödikként 1881-ben megalapította a Budapesti Antropológiai Intézetet. Francisc Rainer, a román antropológiai iskola megalapítója, 1940-ben létrehozta a Bukaresti Antropológiai Intézetet. A tárlóban lévő két koponya közül az egyik alatti felirat így hangzik: "Koponya a Ferences kolostorból. Marosvásárhely. Vár." A harmadik tárló fölötti tábla morfológiai módszereket mutat be: kor és nem meghatározása a csontokból.

A tárlóban férﬁ medencecsont a várból, bronzkori 4 éves gyermek maradványai (Vajdaszentivány), férﬁ koponya ékszertől származó bronzlenyomattal. Egy másik tábla a embertani kutatás rejtelmeit összesíti: Vizsgálható: kor, nem, metrikus és nem metrikus jellegek, testmagasság, patológiás elváltozások. Válasz kapható: táplálkozási szokások, környezet, szociális állapot, identitás, foglalkozás, népességmozgás. A negyedik tárló és a fölötte lévő tábla a patológiai esetekkel foglalkozik, a táplálkozási szokásokat és a betegségek nyomait mutatja ki

a csontokon. A tárlóban példát találunk arra, miként módosította a sok lovaglás az ember medence és combcsontjait, de látható a TBC okozta nyomok a csigolyákon vagy a csonthártyagyulladás nyomai egy agykoponyán. A ötödik tárló fölötti tábla a mesterséges koponyatorzítással foglalkozik. A tárlóban lévő leletek egy hunkori lelőhelyről származnak, amelyek a Nagyernye-Koronka között épülő Terelőút nyomvonalán végzett mentőásatás alkalmával kerültek napvilágra. Nemes Gyula

Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

\ 6. \

A Thoroczkay-Rudnyánszky kúria

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

Torockószentgyörgy Nagyenyedtől mintegy tizenkilenc kilométer távolságra található, és Torockóval együtt – melyhez közigazgatásilag is tartozik – a Torockói-medence egyik legjelentősebb települése. A Székelykő szomszédságában, a Havas és Szilas folyók medrében fekvő település a szomszédos falvakkal együtt a XIII. század második felétől kezdődően az Ákos nemzetségből származó Thoroczkay család birtoka volt. Ezen a héten a torockószentgyörgyi ThoroczkayRudnyánszky-kúriát mutatjuk be. Amit a Thoroczkay és Rudnyánszky famíliákról tudni kell A település birtokain a Thoroczkay család három ágának – a nemesi, bárói és gróﬁ ág – leszármazottai osztoztak. A Thoroczkay család nemesi ágának, a ma is álló kastély építtetőjének, id. Thoroczkay Sándornak és feleségének, gr. Kornis Klárának, majd ifj. Thoroczkay Sándornak (1827-1917) és nejének, Elekes Klárának (1831-1903) a ThoroczkayRudnyánszky-kúria adott otthont. Thoroczkay Sándor nagyobbik lánya, Klára (18631892) báró Rudnyánszky Bélához (1854-1928) ment feleségül, 1890-ben született ﬁa, Gyula, aki Budapestre került. Dr. Fekete Albert, Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy ifj. Thoroczkay Sándor 1917es halálával megszűnik a Thoroczkayak jelenléte Torockószentgyörgyön. A kúriát és a birtokot az itt lakók Thoroczkay Mária férje, báró Rudnyánszky Béla után már Rudnyánszky-kúriának hívják, és a földeket a báró kertjeként emlegetik. A családból Thoroczkay János kapta meg először a bárói címet. A település XX. századi életében a Thoroczkay család bárói ágából Thoroczkay Viktor játszott szerepet. Sok mindenre már csak fényképek és korabeli híradások emlékeztetnek

Ma a faluban csak néhány családnál fellelhető fénykép emlékeztet az 1914-1915 között épült egyemeletes, tornyos kastélyra, és nem utolsó sorban cikkek, híradások a korabeli sajtóban. Szintén a fent említett szerző világít rá arra is, hogy

a református templom mögötti telken lévő földszintes ház délre néző, széles lépcsőivel és tágas teraszával nemesi kúriára emlékeztetett. A báró 1918-ban áruba bocsátotta az épületet, de mivel egyben nem tudta eladni, lebontatta, és mint épületanyagot értékesítette… 1909-ben a tordai állami fiúiskola növendékei kirándultak Torockószentgyörgyre, ahol „…meglátogatták Thoroczkay Sándor gyönyörűen beállított kertjét és báró Thoroczkay Viktor épülő kastélyát…”. A Thoroczkay családból grófi címet először – 1757ben – Thoroczkay Zsigmond kapott. Ma a településen egyetlen nyoma van annak, hogy Torockószentgyörgyön a grófi család leszármazottai lakhattak. Ez pedig Thoroczkay Zsigmond gróf dédunokájának, Thoroczkay Miklósnak a református templomban található címere. Senki sem tudja pontosan, hogy hol lehetett a kúriájuk, de valószínűleg a Felszegre vezető úton, valahol a hegy alatt feküdt. A megrongálódott címer

Napjainkig csupán a Thoroczkay család nemesi ágának klasszicista stílusú udvarháza maradt fenn. Építéstörténete források hiányában a főhomlokzata elé ugró oszlopos tornác alatti emléktábla felirata illetve stilisztikai megﬁgyelések alapján rekonstruálható. Az épület történetének felgöngyölítését több, a múlt század elején készült fényképfelvétel is segíti. Az emléktábla felirata szerint az udvarházat id. Thoroczkay Sándor építtette 1836-ban. Mivel az építtető a nemesi ágához tartozott, feltételezhetjük, hogy az emléktábla közepét díszítő erőteljesen megrongálódott címer a

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

család nemesi címerét mintázta meg. Az Adatbank és Bara Júlia közlése szerint, minden kétséget kizáróan 1836-ra, a jelenlegi épület magját képező kétsoros elrendezésű hat helyiség és a két tornác már elkészült. Nem sokkal ezután, a XIX. század második felében az épület keleti, utca felőli oldalához egy újabb helyiséget toldtak, melynek homlokzatát a meglévő épület homlokzatával azonos módon alakították ki. Az udvarház építésével egyidőben, vagy valamivel későbben, a XIX. század második felében épülhetett a főhomlokzattal szemben található melléképület, illetve ekkor alakíthatták ki a mögötte húzódó kertet is. A jelenlegi kúria

Az első katonai felmérésben láthatók a települést övező hegyek, és a fontosabb útvonalak. A kor divatja szerinti ház minden különösebb dísz és fényűzés nélküli családi otthonnak készült. Az épületnek tágas pincéje van, és a tetőszerkezet cseréppel fedett. A tornácról negyvenkét négyzetméteres szalonba lehetett bejutni, amely kapcsolatba állt a pipázóval. A pipázóból az üveges verandán keresztül néhány lépcső vezetett le az angolparkba. A konyha, kamra, vendégszobák, cselédszobák, kocsiszín, istállók a kertet körülvevő épületsorban kaptak helyet. A kert történetéről keveset tudni. Területe egyes források szerint hét hektár nagyságú volt.

A tündérekké volt rossz asszonyok Dr. Fekete Albert közléséből derül ki az is, hogy a nemzeti identitás és tájkultúra összefonódásának tulajdonítható, hogy az erdélyi barokk kastély és kert – bár földrajzilag közvetlenül Béccsel állott kapcsolatban, épp e szerencsétlen politikai függőség következtében igyekezett megtagadni mindent, ami bécsi barokk, és francia barokk elemeit vonultatta fel, a hely visszafogott, a szó jó értelmében vett vidéki stílusjegyekkel ellátva. Míg a XVIII. század második felének nyugat-magyarországi kertjei kevéssé követik a központi tengely nagy vízfelületeivel jellemezhető francia barokk kertmintát, addig az erélyi barokk kastélykert kifejezetten kedveli a víztükröt. A fehéregyházi és kerlési kertek késői utódaként egyértelműen megnyilvánuló ez Torockószentgyörgy esetében is: „…a nagy csatornató meg éppen régi erdélyi hagyomány, hiszen például a torockószentgyörgyi gróﬁ kas-

tély egykori díszkertjének halastavához még monda is fűződik…”. Az említett monda szerint a férjek által elűzött rossz asszonyok ebben a tóban tündérekké váltak, és az út mentén elragadták a férﬁakat, majd bosszú gyanánt felkeringőztek velük a torockószentgyörgyi várba, ahol addig táncoltatták őket, míg csizmájuk szárán ki nem csordult a vér.

Az épület több jelentős módosításon is átesett

A szóban forgó épület tehát 1917 után került a Rudnyánszky család tulajdonába, és ők lakták az 1949-es államosításig. Az államosítás után üdülőnek, majd gyermekszanatóriumnak használták. Szintén az Adatbank közlése szerint a funkciók és tulajdonosváltások következtében a XX. század második felében az épület több jelentősebb módosításon is átesett. Ekkor a főhomlokzat elé ugró tornác oromzatának tengelyében nyíló ablakot befalazták – erre utal a padláson látható elfalazás –, va|

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

lamint a régi fényképeken még megﬁgyelhető, hogy a főtornác oszlopai között húzódó áttört kőmellvédet egy jelentéktelen fémkorláttal helyettesítették. Az 1960-as években a kert felőli faszerkezetű, oromzatos portikusz alsó üvegezett felületeit befalazták, illetve jobb oldalának elbontása után egy folyosószerű toldalékkal bővítették. A munkálatok során a sarokszoba terét két részre osztották, egyik ablaknyílását ajtóra cserélték, az udvarház észak-nyugati, rövidebb oldalához néhány mellékteret csatoltak, valamint több változtatásra került sor az épület belsejében is.

A fél évszázados kálvária

Az épületet 1949. március 2-án államosították minden tartozékával, és ekkor kezdődött el a terület ötven évig tartó kálváriája. Gazda híján köztulajdon lett, és pusztulásnak indult. Az épületet sokáig a helyi kollektív gazdaság használta, majd az 1960-as évek végén az enyedi kórház ha|

táskörébe került. Szellemi fogyatékos gyermekek szanatóriumát rendezték itt be. Fekete Albert tudomása szerint 1990-ben a torockószentgyörgyi intézetet osztrák segítők keresték fel, akik egy kéthelyiséges mosodát is létesítettek a kúria udvarán. Tekintettel arra, hogy a körülmények jelentősen nem változtak, a gyulafehérvári evangélikus lelkész, akin keresztül a segélyek érkeztek, 1992-ben elszállította innen a gyermekeket, és a szanatóriumot felszámolták. A Rudnyánszky-család négyévnyi pereskedés után 1996-ban visszakapta a kúriát, amely 1998-ban a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdona lett, és Rudnyánszkyék megtartották maguknak az udvaron az osztrákok által emelt két kis helyiséget. Összeállította: Nagy-Bodó Tibor

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért köszönet dr. Fekete Albertnek; a régi és mai képekért: Demján László műemlékvédő építésznek.

Toroczkószentgyörgy története írásos említése 1470-ben történik először, de a település mellett található ma már romos vár a XIII. században épült. Átfogó régészeti ásatások és adatok hiányában elsősorban írásos forrásokra támaszkodhatunk csak, de szinte bizonyos, hogy a vár lakótornya és talán a hozzá kapcsolódó védmű egy része 12531270 között épülhetett ki. Vagyis a vár első elemei az 12411242-ben szinte egész Közép-Európát elpusztító tatárjárás után, IV. Béla király által szorgalmazott várépítési programhoz, a tatárok várható visszatérése elleni felkészüléshez kapcsolódott. A tatár visszatérés be is következett és az írásos forrásokból is ismert, a kisebb régiót, közte Székelykő Várkő területét birtokló Ákos nemből származó Thoroczkay Vencel vezetésével a kézdi székelyek 1285-ben a Székelykő várát ostromló tatárokat elüldözték. IV. (Kun) László király ennek nyomán 1289-ben a Castrum Turozkeut adományozta Thoroczkay családnak. A vár alsó részének kiépülése a XV. századra tehető és ez a várbővítés már a Magyar Királyság, és a felemelkedő, a Balkán területét meghódító Oszmán Birodalom közötti több évszázadon át tartó küzdelemhez kapcsolódik. Ugyanis a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom közötti háború sorozata azután kezdődött el, hogy az oszmán törökök megjelentek a Balkánon, és előbb legyőzték Szerbiát Rigómezőnél (1389), majd Bulgáriát hódították meg, azután Boszniát foglalták el. Ezzel szinte azonos időben Havasalföld és Moldva is meghódolt, így az Oszmán Birodalom közvetlenül határos lett a Magyar Királysággal és a XIV. század végén, a XV. század kezdetén megkezdődtek a rabló hadjáratok a Magyar Királyság déli részén. Ez ellen lépett fel Luxemburgi Zsigmond magyar király, de vereséget szenvedett a nikápolyi ütközetben (1396). Ezt követően került sor a Magyar Királyság déli részén található, még a tatárjárást után, IV. Béla király döntései nyomán kiépített várak modernizálásával,

Fotó: Jakab Gusztáv

Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár, geológus és régész kiegészítése az összeállításunkhoz:

felújításával a végvárrendszer kiépítésére. Ennek a végvárrendszernek belső területeket őrző elemei is voltak, ide tartozik Székelykő Várkő magaslatán található vár is. A Magyar Királyság déli részein és belső területein található várrendszer modernizálása, felújítása a Duna menti Galambóc várának 1427beli elvesztésével, majd Hunyadi János és I. Ulászló király vezette keresztes hadak várnai vereségével (1444) felgyorsult, és ehhez köthető a vár alsó részének kiépítése, és a vár ellátásában alapvető szerepet játszó Toroczkószentgyörgy település megalapítására is. A vár pusztulása a Rákóczi-féle szabadságharc idején kezdődött el, mert a Nagyenyed várát feldúló Tiege vezette osztrák császári csapatok elfoglalták és a falakat felrobbantották. Bár a várat elsősorban lokális, a birtokló Thoroczkay családon belüli viszályok nyomán említik meg, de az erdélyi történelem szerves részét alkotja a vár és ﬁgyelembe véve a terület kiemelkedő, Székelykőhöz kapcsolódó turisztikai jellegét mindenképpen érdemes lenne régészeti feltárással megismerni a történetét és az Európai Unió várfelújítási programjához kapcsolódva a várat, vagy annak egy részét rekonstruálni. Ugyanis ennek nyomán a magyarországi várépítési és várrekonstrukciós tapasztalatokat ﬁgyelembe véve terület turisztikája minőségi fejlődésen menne keresztül és régió más művészettörténeti, történelmi értékeit, közte a többször átalakított Thoroczkay kúriát is jobban megismerhetnék a terület iránt érdeklődök. Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

Medvefrász \ 8. \

Ahogy Izlandon a fő turisztikai látványosság a bálnaﬁgyelés, úgy Vásárhelyen a medvesasolás lehetne jó turistacsalogató biznisz, mivel néhány éve minden nyáron medve csámborog a Somin. Pontosabban, vagy kitaláció az egész (manapság mindenkinek van okostelefonja, és bárkinek az lenne az első dolga, hogy, ha nem is egy közös szelﬁt, de legalább egy távoli képet lőne a maciról, ha valóban találkozna vele), vagy valaki úgy besörözött, hogy igazinak nézte a kőmedvét. Na, nem akkora gond, pánikba senki nem esett, mindenki jobbára csak mulat az egészen. Főleg a „medveszakértőkön”, akik tanácsokat adnak nekünk, hogyan viselkedjünk, amikor medvével találkozunk. „A medvék alapvetően csak akkor támadnak az emberre, ha bocsokkal vannak, vagy ha úgy vélik, hogy a táplálékukat akarjuk elvenni” – okosít az egyik

| HUMOR |

medvelógus. Hát köszi, nagyon megnyugtattál! Egyrészt honnan tudjuk a medvemama programját, hogy amikor épp oviba viszi a kicsiket, akkor ne keresztezzük az útját? Másrészt meg mikor hiheti azt egy agyalágyult medve, hogy a rothadt rókagombájára vagy a frissen kikotort pocokjára ácsingózunk? Bármikor. „Hangosan beszéljünk, kezeinket emeljük a fejünk fölé (hogy nagyobbnak látszódjunk), a lábunkat lépés közben csapjuk erősen a földhöz” – ilyen és ehhez hasonló marhaságokat is mondanak. Azért marhaságok, mert egy dühös medvével szemben tök hatástalanok; kábé annyit érnek, mint Terminátor ellen egy légycsapó. Ugyanis, fegyvertelenül, a medvével szemben – a közhiedelemmel ellentétben – egyetlen esélyünk van: ha futunk, ahogy a lábunkon kifér. Nem mintha nem lenne gyorsabb nálunk, főleg akadályos terepen, de előfor-

dulhat, hogy éppen nincs ándungja üldözőbe venni: melege van, épp azelőtt ebédelt, vízhólyagok vannak a talpán vagy csak egyszerűen lusta. Minden más: kiabálás, kalimpálás, halottnak tettetés meg hasonlók – hatástalan. (A halottnak tettetés hatékonyságáról még annyit, hogy a medve dögevő is, tehát attól, hogy halottnak hisz, még simán felfal.) De ha valami miatt mégse tudnánk elszaladni (például ha az ijedtségtől földbe gyökerezik a lábunk), próbálkozhatunk az alábbiakkal: ☻ Énekeljünk neki Zámbó Jimmyvagy Tamás Gábor-dalokat (Tusnádfürdőn feljegyeztek egy esetet, amikor egy medve a „Gyere velem a Hargitára” hallatán egészen Brassóig futott) ☻ Sértegessük ☻ Csúfoljuk ☻ Mondjuk neki, hogy „Kotródj a helyedre, büdös!”, hátha cirkuszi

medve volt ﬁatalkorában ☻ Próbáljuk meg lekenyerezni: szedjünk neki málnát vagy gyűjtsünk mézet ☻ Kérjünk tőle egy kis időt és ásót, és ássunk medvecsapdát ☻ Mindig legyen nálunk medvehagyma, amit felmutathatunk neki, és abból megérti, hogy „medve, haggy ma” ☻ Adjuk be neki, hogy szerepelhet a legközelebbi Ursus-reklámban, ha nem bánt ☻ Tettessük magunkat élőhalottnak (a medvék félnek a zombiktól) ☻ Légkaratézzunk csáknorriszos pofával ☻ Viselkedjünk buzisan (a legtöbb medve homofób) ☻ Nyújtsuk neki a nyelvünket ☻ Mutassunk szamárfület ☻ Ijesztgessük ☻ Harákoljuk le mt

RMDSZ-es képviselő, mondd, akarsz-e lenni?

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

„Gyúródnak a vásárhelyi politikusok a képviselői helyekért” címmel jelent meg egy cikk a Transindexen a minap, amelyben a szerző azt taglalja, pontosabban találgatja, hogy a vásárhelyi RMDSZ-es politikusok közül kik indulnak, indulnának az őszi parlamenti választásokon. Momentán még csak a három képviselőhelyért nagy a gyurmex, mivel Markó Béla szenátor egyelőre kivár – dacára annak, hogy már évekkel ezelőtt megígérte: 2016-ban végleg visszavonul a politikából. Ha esetenként sokkal több nem is, de annyi esze azért mindenkinek van, hogy ne jelentse be a szenátori hely megpályázását, amíg nem válik ténylegessé az üresedés. Ami a frakción belüli ivararányt illeti, Kelemen Hunor még júniusban, az RMDSZ Nőszervezetének 3. Küldöttgyűlésén elmondta, hogy bár a frakciókat fele-fele arányban kellene nőknek és férfiaknak alkotniuk, ez nem mehet a szakértelem kárára: „Nem elég férfinak lenni és nem érteni semmihez, ugyanez igaz a nőkre is”. Magvas mondás; ha úgy tetszik, a Vass Levente-féle híres puca-posztulátum – „A férfi és a női politikus között az egyetlen különbség az, hogy az előbbinek pucája van” – továbbgondolása: az RMDSZ-nek nincs szüksége olyan szakpolitikusra, aki egyidős a pucájával. Jó, hogy majdnem harminc év után végre felébredtek! Apropó, Vass Levente: ez idáig ő az egyetlen biztos képviselőaspiráns; még a helyha-

tósági választások előtt a Facebookon kamingautolt ez ügyben, a napokban pedig egy (kissé korai) kampányvideóban adta ország-világ tudtára indulási szándékát, ugyancsak a hivatalos Facebook-oldalán. A kérdés-feleletes ﬁlmecskében olyan kérdéseket válaszol meg, mint a „Miért akarsz képviselő lenni?”, „Hogy van az, hogy eddig ellenzéki voltál, és most vezető vagy?”, „Miben leszel más?” satöbbi. A legérdekesebb mondata a következő: „Voltak és vannak a megyében olyan magyar politikusok, akik, így vagy úgy, de eladják a közösségi érdekeket”. Ezt eddig is tudtuk, de név szerint kik azok, Levente? Talán ha majd mások kérdezgetik, és nem ő saját magát, ezt is elárulja. A videó végén megjelenő „LEVI. VIDI. VICI.” szlogen frappáns, bár kissé arcos már most bejelenteni a győzelmet. A „Bukarestbe kéne menni…”-népdalkórus további lehetséges tagjai: Csép Andrea friss megyei tanácsos, az RMDSZ vásárhelyi horgolótagozatának főnénije; Kozma Mónika, Borbély László ex-tanácsadója, Péter Ferenc megyei tanácselnök kabinetfőnöke; valamint Jakab István. Figyelem: nem a volt marosvásárhelyi EMNP-elnök! Annyira azért még ő sem… A környezetvédelmi szakpolitikus Jakab István, ugyancsak Borbély embere, jelenleg a Környezetvédelmi Alap vezetője. Hendikepje, hogy kábé annyian hallottak róla Vásárhelyen, ahányan Jóckáról nem. Markóhoz hasonlóan a többi

„nagy öregről” – Kelemen Atilla, Borbély László (aki ugyancsak régóta ígérgeti a – sokak által régóta várt – visszavonulást), Frunda György, Kerekes Károly – se tudni, indulnak-e egy újabb, sokadik mandátumért vagy sem. Ellenben az valószínűnek látszik, hogy Kelemen Atilla ﬁa, Kelemen Márton, aki tavaly önként(?) mondta le a Megyei Tanács alelnöki székét (hogy egy másik nagy gondolkodót is idézzünk), megpályáz egy képviselői helyet. Már amennyiben nem kapja meg a hamarosan létrehozandó megyemenedzseri állást, mert erről is megy a susputy. Még az se kizárt, hogy nem a papát váltja, váltaná a parlamentben, hanem – horribile dictu! – mindketten képviselőjelöltek lesznek. Ha minden másból nem is, de abból a szempontból jó volna, hogy egy rakás pénzt lehetne spórolni a választási plakátokon, ha együtt szerepelnének rajtuk: az egyik Kelemen kalapban, a másik Kelemen kabátban. Pletykálják azt is, a cikkíró szerint, hogy Frunda György Csenge lányát tologatja-húzogatja befelé a politikába, aki mostanság egyre több politikai eseményen tűnik fel, bár az kevésbé sanszos, hogy máris képviselői babérokra törne. Ugyanakkor az elmúlt 27 év tapasztalatából tudjuk, hogy a „szövetségben” bármi megtörténhet, és bárminek az ellenkezője is. Mindenesetre, a sokat hangoztatott „ﬁatalítást” nem egészen így képzeltük el, hogy a saját csemetéik által valósítják meg… Molnár Tibor |

Ötvennégy

| FIGYELŐ |

/ 9. /

A tavaly Németországba érkezett (hívott) több mint egymillió migránsból ötvennégy (54!) dolgozik a harminc legnagyobb német konszern valamelyikénél. Az egyik német lap beszámolója szerint a tavaly Németországba érkezett (hívott) több mint egymillió migránsból ötvennégy (54!) dolgozik a harminc legnagyobb német konszern valamelyikénél. Ugyanez a lap megírta azt is, hogy a migránsoknak meghirdetett kétezer-ötszáz gyakornoki helyből ötszáz van betöltve. A német kormányszóvivő nyomban reagált a felettébb kínos hírre, és közölte, hogy igen-igen, de hát a német gazdaság mégsem csak a harminc legnagyobb német konszernből áll, ott vannak még a kisés középvállalkozások is. Igen, azok tényleg ott vannak. És a felmérések szerint ezek közül minden tizedik foglalkoztat migránst, jellemzően egyet. Jó tudni ezeket a számokat. Azért jó tudni, mert ezek a számok hamar zárójelbe teszik az Európai Unió vezetőinek és a jelenlegi német vezetésnek hagymázas látomásait, bicskanyitogató hazugságait. Nevezettek ugyanis egyfolytában azt hangoztatják, hogy az elöregedett Európának óri-

ási szüksége van a migránsokra vérfrissítés céljából (ezt a német igazságügy-miniszter volt szíves közölni), továbbá azért, hogy betöltsék a munkaerőpiaci hiányokat, hogy „legyen, aki megtermeli a nyugdíjakat”. S azt is hallottuk elégszer, hogy a migránsokra fordított pénz gyorsan megtérül, hiszen amint belépnek a munkaerőpiacra, egyszersmind adóﬁzetőkké és fogyasztókká válnak. A Daimler-Benz elnöke körülbelül fél évvel ezelőtt pedig egyenesen így nyilatkozott a migránsokról: „Mi évek óta erre a ﬁatal és motivált munkaerőre vártunk.” Érdemes volt várni! Lámlám, máris ötvennégy ragadta meg a munka végét, nagyjából másfél millióból. Elmondhatjuk hát, hogy ez remek arány. Sőt, végezhetünk egy kis számítást is. Hiszen éppen most jelentette be idehaza a Gyáriparosok Szövetsége, hogy Magyarországon kétszázötvenezer (250 000!) szakmunkás hiányzik. Nosza! Pótoljuk ezt a hiányt migránsokkal! S végre van kiindulópontunk a számítások elvégzéséhez. Mert ha nagyjából másfél millió migránsból egy év alatt már ötvennégy munkára fogható, akkor… Akkor állítsuk fel az aránypárt: Ha 1,5 millióból 54, akkor mennyiből 250 000? Kereszt-

beszorzunk, x-szel szemben lévő taggal osztunk, ugye, ha jól emlékszem. Nos, alig 6,9 milliárd migránst kell befogadnunk, és máris meglesz a 250 000 hiányzó munkáskéz! Vagyis ha beengedjük a Föld nevű bolygó rajtunk kívül élő teljes lakosságát, azonnal meg tudjuk oldani a gyáriparosok minden munkaerő-problémáját. Az a baj, hogy Németországból állítólag lényegesen több munkáskéz hiányzik, úgyhogy mai tudásunk szerint a németeknek a Föld teljes lakosságán túl jelentős számú marslakót is be kell fogadniuk, ha szeretnének maguknak nyugdíjat. Persze, vannak örök elégedetlenkedők, a kákán is csomót keresők, akiknek semmi sem jó. Azok mindjárt felteszik a kérdéseiket arról, hogy ez így nem ráﬁzetéses-e, mert hát mégiscsak el kell tartanunk a Föld teljes népességét ahhoz, hogy hozzájussunk kétszázötvenezer munkáshoz. (A németeknek ezenfelül még marslakókat is el kellene tartaniuk…) Ez a gondolkodásmód a maradiság csimborasszója. Mert itt van például a másik hír Németországból, ami rávilágít arra, hogy teljesen felesleges emiatt aggódni. Lássuk a hírt: „Egyre több a szexuális indíttatású támadás a német-

országi strandokon és fürdőhelyeken, írja a Bild a düsseldorfi rendőrség belső levelezésére hivatkozva. Egy e-mailben arról tájékoztatták a rendőröket, hogy az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a strandokon elkövetett szexuális bűncselekmények száma. A támadásokat általában fiatalokból álló csoportok követik el. A belső levelezésben az is szerepel, hogy »az elkövetők legnagyobb része bevándorló«. A rendőrség megerősítette, hogy létezik ilyen belső jelentés. A hatóság lépéseket akar tenni annak érdekében, hogy a jövőben jobban tudja azonosítani a tetteseket. Akit elkapnak, arról a helyszínen fényképet kell készíteniük a rendőröknek. A kölni tömeges nemi erőszak óta több olyan eset is történt Németországban és Ausztriában, amikor az országba menekültek uszodában, fürdőben fiatal lányokat vagy fiúkat molesztáltak.” Akik ebben a hírben is csak a negatívumokat képesek látni, azok elfeledkeznek a lényegről. Arról, hogy az uszodákban és a strandokon lányainkat (fiainkat) és asszonyainkat megerőszakoló migránsok mindenképpen ott kell legyenek az uszodákban és a strandokon. S hogy ott legyenek, ah-

hoz jegyet kellett vegyenek. S ha már ott vannak, akkor isznak üdítőt és esznek is valamit, mert nem lehet étlen-szomjan erőszakolni. Vagyis az uszodáinkban és a strandjainkon a lányainkat (ﬁainkat) és aszszonyainkat megerőszakoló migránsok is fogyasztók, és ez jó! A strandokon és uszodákban működő büfétulajdonosok és fagyiárusok mindenképpen nyertesei ennek a bulinak, ehhez pedig igazán el kell tudjunk viselni némi kellemetlenséget. Mint a régi viccben. Kohn és Grün sétálnak az utcán, és találnak egy friss kutyaszart. Kohn kérdezi Grünt: - Te, Grün, száz dollárért megennéd? – Hát persze…– És megeszi. Kisvártatva találnak egy másik adag kutyaszart, most Grün teszi fel a kérdést: - És te, Kohn, megennéd száz dollárért? – Hát persze… – És megeszi. Kicsit sétálnak még, akkor megállnak, és így szól Grün: - Te, Kohn, mi végül is tiszta ingyen megettünk egy-egy adag kutyaszart, mi nem vagyunk normálisak! Mire Kohn: - Nem érted a lényeget, Grün. Hát közben generáltunk kétszáz dollár forgalmat! Nagyjából így állunk most. És már van ötvennégy (54!) keményen dolgozó migránsunk! Bayer Zsolt

Már-már Illyés Gyulára emlékeztető stílusbravúrral használja Techet Péter a nacionalizmus szót a Magyar Nemzet július 5-i számában megjelent cikkében. Nacionalizmus van a volt Jugoszlávia mind a hét utódállamában és két autonóm tartományában, és nacionalizmus van az Európai Unió (egyelőre) 28 tagállamában, de főként azokban, ahol euroszkeptikusok vannak (hol nincsenek?). És ahol nacionalizmus van, ott szétesés van, ott háború van (vagy lesz). Jugoszlávia valóban tagállamainak nacionalizmusa miatt esett szét, de mivel Techet Péter közvetlen párhuzamot von eközött és az EU általa megjövendölt szétesése között, pontosítanunk kell a délszláv államalakulatban történteket. Jugoszlávia tagállamaiban a békeidőkben is volt nacionalizmus, csak nem tudott érvényre jutni. Tito marsall vasmarokkal fogta össze a tagköztársaságokat, elsősorban a szerb titkosszolgálat révén, de a hadsereg és a párt is az ő kezében volt. A soha ki nem hunyt történelmi-etnikai gyűlölködést fokozta, hogy erős

gazdasági újraelosztás ment végbe a fejlett Szlovénia és Horvátország terhére, az elmaradott déli köztársaságok javára. Kelet-Európa-kutatóként a 80-as évek végén a szlovén nemzetiségű Ljubo Sirctől, a Between Hitler and Tito (Hitler és Tito között) című könyv szerzőjétől hallottam először arról, hogy a dicsőséges jugoszláv partizánháború nem is annyira a németek ellen, mint inkább a szerbek, valamint a szlovénok és a horvátok között folyt. Szóval a nacionalizmus igaz ugyan, de a jugoszláv szétesés analógiája inkább az, ami Irakkal vagy Líbiával történt, és semmiképpen sem az, ami – Techet Péter feltételezése szerint – az EUval történni fog. Jugoszlávia és az említett országok szétesésének közvetlen oka a diktatúra meggyengülése és a demokratizálódás volt. Ugyancsak e rovatban pár nappal korábban (június 29én) Kardos Gábor fejtett ki hasonló gondolatokat, amelyeket még a fegyveres konﬂiktus rettenetével is tetéz. (Ő a háború ismételgetésével hajt végre hasonló stílusbravúrt.) E két szer-

ző szerint tehát a most megbolydult Európának a szétesés és a háború az alternatívája. Ha az Európai Uniót a nacionalizmus fogja „szétverni” (ez Techet Péter tézise), és tagjai között kitör a háború, akkor ebből arra következtethetünk, hogy eddig az internacionalizmus és az értékközösség tartotta össze. Ez nyilvánvalóan nem így van. Az európai közösség magva a közös piac, amelyet az 1992-es maastrichti szerződéssel megpróbáltak egy államközösség irányába fejleszteni. És ez az, ami nem sikerült. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági és kereskedelmi érdekek alapján lehet európai közösséget működtetni, de az ízlésre és életmódra is kiterjedő „értékközösséget” nem. Ennek pedig semmi köze a nacionalizmushoz. Gondoljunk csak bele: Angliának, az egyik legrégebbi demokráciának, ahol nemcsak alkotmánybíróság, de még alkotmány sincs, a legfelsőbb bíróság szerepét a Lordok Háza tölti be, a demokrácia fölött pedig több száz éves intézmények őrködnek, brüsszeli bürokraták és strasbourgi bí-

rák akarnak diktálni. Hazánkban, ahol széles támogatottsága van a család hagyományos felfogásának, illetve a férﬁak és a nők hagyományos társadalmi szerepének, EU-s intézmények megtiltják az abortusz elleni reklámot. S közben a más értékeket valló európai parlamenti pártok képviselői téves információk és hamis vádak alapján időről időre megpróbálják Magyarországot szégyenpadra ültetni. (Azt a botrányt nem is említve, ami a migránsok kötelező szétosztása jelent.) Mivel a gazdasági-kereskedelmi integrációhoz kölcsönös érdekek fűződnek, minden olyan intézkedést el kell fogadnunk, amely a versenysemlegesség jegyében fogant, és a közös piac jobb működését segíti elő. Az ezen felüli aktivitás van kudarcra ítélve, nem a közös piaci együttműködés. A gazdasági együttműködésnek része az is, hogy a piacnyitás ellenében támogatást kapunk a kohéziós alapokból – bárhogyan is próbálják azt sokan tendenciózusan egyoldalú előnynek feltüntetni. (Aki nem lenne tisztában az „EU-

s” támogatások jellegével és céljával, az gondolja végig a következőt: miért van közösségi pénz számolatlanul az egész országra kiterjedő burkolatfelújításokra, és miért nem engedte meg Brüsszel, hogy a magyar kormány a Malévot a saját pénzével kihúzza a csődből?) Régóta téma a kétsebességes Európa. Megtörténhet, hogy az alapító atyák országai értékközösségi alapon konföderációvá fognak összenőni. Ettől a Közös Piac még működhet, ahogy annak Svájc és Norvégia is tagja, de a szorosabb integrációnak már nem. Nacionalizmussal vádolni azokat az országokat, amelyek nem akarnak egy, a degeneráció egyértelmű jeleit mutató nyugat-európai–skandináv értékrend részesei lenni, merő értelmetlenség. Mit is mondott Illyés? A nacionalizmus jogsértés, a patriotizmus jogféltés… És ugyan ki akarna itt háborúzni? Csak nem a jogvédők? Kiss Károly

Európa féltése. A kétes nyugati értékek elutasítása nem nacionalizmus

Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

\ 10. \

| S PO RT |

EURO-2016: Portugália nyerte az Európa-bajnoki címet

Portugália nemzeti tizenegye nyerte a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságot, miután a vasárnapi döntőben hosszabbítás után 1-0-ra legyőzte a házigazda Franciaországot a Stade de France-ban. A várakozásoknak megfelelően a franciák kezdték nagyobb lendülettel az öszszecsapást, több, veszélyes helyzetet dolgoztak ki a találkozó során, de nem tudták áttörni a Real Madrid középhátvédje, Pepe által kifogástalanul irányított portugál védelmet, amely mögött a kapuban Rui Patríció parádézott. A rendes játékidő nem hozott döntést és gólt sem a találkozón, amelynek legemlékezetesebb jelenete sokáig az volt, hogy Cristiano Ronaldo, a portugálok csapatkapitánya sérülés miatt már az első félidő 25. percében kénytelen volt elhagyni a játékteret. Ronaldót egy másik, Bölöni által felfedezett játékos, Quaresma váltotta, aki kiválóan helyettesítette a sérült kapitányt. A hosszabbítás első félideje sem bővelkedett helyzetekben, a legnagyobb a portugálok előtt adódott: Éder szöglet utáni fejesét a francia hálóőr, Lloris védte. A 107. percben Clattenburg angol játékvezető elkövette pályafutása egyik legkínosabb hibáját, ugyanis Éder kezezéséért szabadrúgást ítélt Portugália javára. Ronaldo távollétében Raphaël Guerreiro vállalta el, de ballábas csavarással a lécet találta el. Két perccel később már nem volt ilyen szerencséjük a franciáknak, Éder lerázta magáról Laurent Koscielnyt, majd 25 méterről, középről a jobb alsó sarokba bombázott. 1–0 A Guinea-Bissauban született Éder (teljes nevén Éderzito António Macedo Lopes) a 29. válogatott mérkőzésén negyedszer volt eredményes, viszont tétmeccsen ez volt a 28 éves csatár első gólja a portugál nemzeti csapatban. A franciák harmadik diadalukkal utolérhették volna az élen a spanyol és a német válogatottat, illetve másodszor fordult elő, hogy a hazai együttes a döntőben maradt alul. A portugálok csoportharmadikként jutottak tovább a magyarok által megnyert F jelű négyesből. Labdarúgó Eb 2016, döntő Portugália-Franciaország 10 (0-0, 0-0, 0-0) Saint-Denis, Stade de Fran-

ce, 75 868 néző, v.: Mark Clattenburg (angol) gólszerző: Eder (109.) sárga lap: Cédric Soares (34.), Joao Mario (62.), Guerreiro (95.), W. Carvalho (98.), illetve Umtiti (80.), Matuidi (97.), Koscielny (107.), Pogba (115.) Portugália: Rui Patricio – Cédric Soares, José Fonte, Pepe, Guerreiro – W. Carvalho – Joao Mario, Adrien Silva (Moutinho, 66.), Sanches (Eder, 79.) – Nani, Cristiano Ronaldo (Quaresma, 25.) Franciaország: Lloris – Sagna, Koscielny, Umtiti, Evra – Pogba, Matuidi – Sissoko (Martial, 110.), Griezmann, Payet (Coman, 58.) – Giroud (Gignac, 78.) Az Európa-bajnokság végső állása: 1.Portugália 2. Franciaország 3. Németország 4. Wales 5. Olaszország 6. Belgium 7. Lengyelország 8. Izland 9. Horvátország 10. Spanyolország 11. Svájc 12. Anglia 13. Magyarország 14. Írország 15. Szlovákia 16. Észak-Írország 17. Törökország 18. Albánia 19. Románia 20. Svédország 21. Csehország 22. Ausztria 23. Oroszország 24. Ukrajna

Statisztikai érdekességek a torna után A magyarországi Blikk magazin érdekes statisztikát jelentetett meg a franciországi Európa-bajnokság után, amelyből a következőket tallóztuk: Hat találatával a francia Antoine Griezmann lett az Eb gólkirálya, így neki köszönhetően harmadszor lett francia gólkirálya a kontinenstornának. Egy Eb-tornán a szintén francia Michel Platini szerezte a legtöbb gólt: hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes 1984-ben. Ezt a számot előtte és azóta

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

sem tudták megközelíteni, de hat góljával Griezmann a második helyre került. Rajta kívül még Francois Heutte volt francia gólkirály 1960-ban. Eddig egyetlen labdarúgó sem tudott kétszer gólkirály lenni. A franciaországi torna góllövőlistájának élcsoportja: 6 gólos: Griezmann (francia) 3 gólos: Bale (walesi), Giroud (francia), Nani (portugál), Morata (spanyol), Payet (francia), Ronaldo (portugál) 2 gólos: B. Bjarnason (izlandi), Blaszczykowski (lengyel), Brady (ír), Dzsudzsák Balázs, Gomez (német), Lukaku (belga), Nainggolan (belga), Sigthórsson (izlandi)Stancu (román), Pellé (olasz), Perisic (horvát), Robson-Kanu (walesi) Ronaldo a meccsrekorder A portugál Cristiano Ronaldo döntőbeli pályára lépésével 21 találkozóval vezeti az Európa-bajnokságok örökranglistáját a lejátszott meccsek tekintetében. A negyedik Európa-baj-

Ronaldo lesérült, mégis Portugália lett az Európa-bajnok

nokságán szereplő szélső az idei, franciaországi tornán együttese mind a hét találkozóján játszott, ráadásul három góljával a kontinenstornák góllövőlistájának élén utolérte a kilenctalálatos francia Michel Platinit. Ronaldo az Európa-bajnoki mérkőzések tekintetében a hozzá hasonlóan immár négy tornán szerepelt német Bastian Schweinsteigert (18) és olasz Gianluigi Buffont (17) előzi meg. A mostani torna előtt a szereplési rekordot a franciák világ- és Európa-bajnoka, Lilian Thuram, valamint a hollandok korábbi

kapusa, Edwin van der Sar 16 mérkőzéssel tartotta. A döntőben pályára lépett portugálok közül hárman is – Pepe, Nani, Joao Moutinho – 15. Európa-bajnoki találkozón szerepeltek. Az Európa-bajnokságokon legtöbbször pályára lépett játékosok: 21 alkalommal: Cristiano Ronaldo (portugál, 2004, 2008, 2012, 2016) 18 alkalommal: Bastian Schweinsteiger (német, 2004, 2008, 2012, 2016) 17 alkalommal: Gianluigi Buffon (olasz, 2004, 2008, 2012, 2016) Czimbalmos Ferenc Attila

| S PO RT |

/ 11. /

Visszatért Zicu, jött Cadu

A Marosvásárhelyi Víkendtelepi Sportakadémián folytatja a felkészülést az ASA együttese a július 23-án kezdődő bajnoki idényre, de előtte július 16-án, szombaton este 21 órától Liga-kupamérkőzést játszik a Sziget utcai stadionban a Jászvásári CSMS ellen. Az első két barátságos mérkőzését is lejátszotta a csapat: az első találkozón 0-0-ás döntetlent ért el hazai pályán a Sepsi OSK ellen, majd 2-1 arányban legyőzte idegenben a háromszéki együttest (az ASA góljait Ciolacu és Zicu szerezték). Ami a keretet illeti, mindössze néhány tapasztalt játékos maradt abból a csapatból, akik a két hónappal ezelőtt befejeződött 1. ligás bajnokság felsőházi rájátszását a hatodik helyen zárták. A csapatkapitány, Gabriel Mureşan és a kapus, Eduard Stăncioiu mellett Gabriel Matei és Adrian Borza döntött úgy, hogy a csődvédelem alatt levő, és pénzügyi problémákkal küzdő ASA-nál folytatja, viszont a tavaly Szuperkupát nyert együttes múlt szezonbeli többi meghatározó labdarúgója a távozást választotta. Visszatért a csapathoz Ianis Zicu, aki a 2014 – 2015-ös idényben 30 találkozón 5 gólt szerzett a marosvásárhelyi alakulat

színeiben, viszont az utolsó bajnoki idényben a Temesvári ACS Poli labdarúgója volt. Szintén az ASA-nál fogja rúgni a bőrt a következő szezonban az a Ricardo Cadú is, aki 2007 – 2012 között kétszer Románia Kupát és egyszer Szuperkupát nyert a kolozsvári CFR-vel. Íme, az ASA bővített keretének játékosai, akik a csapat felkészülésén vesznek részt: Eduard Stăncioiu, Adrian Viciu, Bogdan Moga (ASA II.) és Alex Podar-kapusok; Robert Candrea, Ricardo Cadú (Gil Vicente), Francisco Garcia (Villareal B), Walter Fernandez (Panthrakikos), Carles Martinez Embuena (spanyol, Zaglebie Sosnoviec), Antonio De Queiroz, Gabriel Muresan, Ianis Zicu (ACS Poli), Gabriel Matei, Emil Dică (Galaci Oțelul),

Andrei Ciolacu, Andrei Cordoș (FC Botoșani), Alin Dobrosavlevici (Academica Clinceni), Feketics Norbert, Octavian Ursu (Kolozsvári Universitatea), Szász Róbert (Marosvásárhelyi Speranța), Sergiu Păcurar (ASA II.), Mihai Petra (ASAnevelés, legutóbb a Tatrangi Unireánál játszott), Carlos C., Alexandru Ioniță (FC Voluntari),Yasin Hamed (ASA-ifjúsági), Gimenez Ferran Monzo (spanyol, Getafe B), Benjamin Kuku (FC Zilah) és Adrian Borza-mezőnyjátékosok. A lehetséges érkezők listáján van Sebastian Bucur és Andrei Ludușan, azonban leigazolásukhoz az ASA vezetőinek még meg kell szerezniük a két futballista klubja, a Dinamo Bukarest, illetve a CSM Râmnicu Vâlcea hozzájárulását. (C.F.A.)

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Uff, fiam, Csirketoll! Ne mind piszkáld a telefont! |

Christoph Daum az új szövetségi kapitány Christoph Daumot nevezték ki a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának. A 62 éves német szakember kétéves szerződésének legfontosabb célkitűzése, hogy irányítása alatt a nemzeti tizenegy 20 év szünet után, 2018-ban ismét kijusson a világbajnokságra. Daum bemutatkozó sajtótájékoztatóján támadófutballt ígért és győzelmek sorozatára épülő, fegyelmezett csapatjátékot akar meghonosítani. „Mindig támadni fogunk, akkor is, ha az ellenfélnél lesz a labda, mert ellenőrizni akarjuk a játékot” – fogalmazott Daum. A 2018-as világbajnokság selejtezőin Románia Dániával, Montenegróval, Lengyelországgal, Örményországgal és Kazahsztánnal került azonos csoportba, első találkozóját szeptember 4-én Montenegró ellen játssza. A német szakember edzőként 1992-ben német bajnokságot és szuperkupát nyert a Stuttgarttal, 1995-ben bajnokságot és Török Kupát a Besiktassal, 2003-ban osztrák bajnokságot az Austria Wiennel, 2004-ben, 2005-ben és 2009-ben pedig török bajnokságot a Fenerbahcéval, de edzői pályafutása alatt dolgozott még a Köln, a Leverkusen, az Eintracht Frankfurt, az FC Bruges és a Bursaspor csapatait is. A német tréner ezzel a kinevezéssel a román válogatott második külföldi szakvezetője lett az osztrák Josef Uridil után, aki 1934-ben egyetlen mérkőzésén, a Csehszlovákia elleni világbajnoki találkozón ült a kispadon. A román válogatottat eddig irányító Anghel Iordănescu azután mondott le posztjáról, hogy alakulata egy döntetlennel és két vereséggel az A csoport negyedik helyén végzett, így nem jutott be a 16 közé a franciaországi Európa-bajnokságon. (C.F.A.)

Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

Családi szerepek. Főnök a munkában, főnök otthon? \ 12. \

| KÁV É M ELLÉ |

Egy főnököt lehet szeretni és utálni, tisztelni és félni tőle, megtartani a kellő távolságot vagy haverkodni vele. De hogyan viselkedik egy főnök a családi fészekben? Hazatérés után a zakójával együtt a számonkérő énjét is fölakasztja a fogasra? Sokak számára nehéz a váltás, és hosszú távon egyszer csak azt veszi észre, hogy a családtagok a felmondásukat tervezgetik. A „legendák” szerint egy tanítónéni hajlamos a férje számára szótagolva elismételni a kéréseit, egy ügyvéd másra hárítani az odaégetett vacsorát, egy közgazdász pedig Excel táblázatba vezetni a havi kiadásokat. Nehéz a munkát nem hazavinni, és minél magasabb funkcióban van egy személy, annál jobban kihat ez a magánéletére. Vajon törvényszerűen megváltozik az ember viselkedése, amikor egy magasabb szintre, főnöki pozícióba kerül?

Ez elsősorban attól függ, hogy mennyire érett személyiségről van szó, milyen az önértékelése, önismerete. Sok múlik azon, hogy milyen háttérerőforrásokkal rendelkezik, hogy van-e egy szerető és támogató család, aki elviseli, szükség esetén pedig visszarántja a „földre”. A hatalom pozitív irányba

képes befolyásolni az énképet, önbizalmat ad, ugyanakkor a vezető beosztásban lévő személyek vállát nagy felelősség is terheli, így sokan otthon boldogan hátradőlnek és élvezik azt, hogy párjukra tudnak támaszkodni. A hirtelen jött siker...

Annak, aki egyenletesen lépeget fölfele a ranglétrán, van ideje elgondolkodni azon, hogy alkalmas-e rá, illetve van ideje megszokni az új felállást. Ezzel szemben sokkal nehezebb annak, aki hirtelen kerül magas beosztásba. Olyan ez, mint a lottó: nagy öröm és még nagyobb felelősség, hiszen nincs idő mélázni, azonnal fel kell nőni a feladathoz. Ha nincs meg az átmenet egy jelentős és nagszabású változás előtt, az nagy stresszel jár, amit nem mindenki tud megfelelően kezelni.

Az idősebbeknek különösen ﬁgyelniük kell a vízivásra a kánikulában

50 év felett csökken a szomjúságérzet, ezért az idősebbeknek különösen oda kell ﬁgyelniük arra, hogy eleget igyanak. Az idősebbeknek különösen ﬁgyelniük kell arra, hogy kánikulában elegendő folyadékot fogyaszszanak, mert ötvenéves kor felett csökken a szomjúságérzet - mondta az M1 aktuális csatornán szerdán Maurovich-Horvat Pál kardiológus. A szakember hangsúlyozta: legalább napi kéthárom liter folyadékot kell fogyasztani ilyen időben,

de ennél jóval többre lehet szükségük az aktív életmódot élőknek, hiszen egy erőteljesebb edzéssel akár másfél liternyi is távozhat óránként a szervezetükből. Maurovich-Horvat Pál elmondta: ajánlatos olyan italokat - például ásványvizet, gyümölcsteát vagy gyümölcslevet - fogyasztani, amelyek segítik a kiürülő ásványi anyagok pótlását, ugyanakkor arra is felhívta a ﬁgyelmet, hogy az alkohol- és koffeintartalmú italok serkentik a dehidratálódást. Forrás: mti

| Központ hetilap | 2016 / 28. | július 14–20. |

Ki hordja a nadrágot? Míg régen a társadalmi elvárások szigorúan előírták, hogy kinek mi a kompetenciája a családban, ez a minta mára már elavult, elvesztette jelentőségét. A munkahelyen általában egy könnyen átlátható szerkezet uralkodik, lehet tudni, hogy ki a beosztott, ki a főnök, és ki a főnök főnöke. Ezzel szemben a családi szerepkörök nem enynyire behatárolhatóak, így sokkal bonyolultabb a helyzet. Viszont ha a családban mindenki megelégedettségére kialakul, hogy kinek mi a feladata és felelőssége, akkor a rendszer jól működik. Már az elején eldől az, hogy ki fogja hordani a nadrágot. Közismert, hogy egy

gyengébb akaratú férﬁ hajlamos maga mellé egy erősebb nőt választani. Ha két önfejű, keményebb személyiség kerül össze, ott van tűz, szenvedély, viszont ha két gyenge, akkor hamar elmossa őket az élet. Az emberek többsége saját tulajdonságait kompenzálva választ társat, tehát amikor a párja főnök lesz, az nem egy új felállás, hanem egy várható esemény láncolata. Baj csak akkor van, ha egy valamilyen szempontból kisebbrendűségi érzéssel küzdő ember kerül hatalomra, és ezzel nagyszerű utat lát arra, hogy a frusztrációját így leplezze le.

Mi a család szerepe?

A gyerekek modellként

tekintenek szüleik kapcsolatára. Ha tetszik ez a bizonyos minta, akkor ezt tovább viszik, de ha nem, akkor is megeshet, hogy előbb-utóbb ugyanabba vagy épp az ellenkezőjébe esnek. Ha a gyerek folyamatosan azt látja, hogy a szülő ugráltat mindenkit, akkor gyakran ugyanilyen társat választ, vagy ő lesz ennek az áldozata. Nem szabad belemenni a családi szerepek szigorú behatárolásába, mivel a család nem utasításokról, hanem kompromisszumokról szól, egymás érdekeit ﬁgyelembe véve. Fontos az együttműködés, a csapatjáték, a feladatok körülhatárolása. Timár Tímea

Elmozdultak a felhők a megszokott helyükről, ez fokozza a felmelegedést

Az elmúlt harminc évben jelentősen elmozdultak szokott helyükről a felhők. Amerikai kutatók frissen publikált tanulmányukban a műholdak által 19832009 között rögzített felvételek alapján elemezték a Földet borító felhőtakaró helyzetét, és arra jutottak, hogy a korábbi számítógépes modellezés eredményeivel összhangban a felhőtakaró elmozdult a helyéről, ez pedig olyan pozitív visszacsatolást eredményez, ami csak fokozza a felmelegedést. Ez esetben a „pozitív” negatívot jelent, vagyis annyiban pozitív, hogy ráerősít a folyamatokra, amelyeket összességében inkább tarthatunk negatívnak - már ha elfogadjuk, hogy a globális felmelegedés miatt fenyegető kipusztulásunk negatív. Lényegében az történt, hogy a felhőtakaró jobban elmozdult a sarkok irányába, így szélesebbé vált a viszonylag felhőmentes övezet az egyenlítőtől északra és délre, ezzel kiszélesedett a száraz zóna. Ez már önmagában is pozitív visszacsatolást jelent, mert ezzel kiszélesedett az a terület, ahol kevesebb

fényt vernek vissza a felhők, ez pedig fokozza a felmelegedést. Amit csak tovább fokoz, hogy a légkör felső rétegeinek lehűlésével a felhőtakaró - már ahol van - megvastagodott, vagyis nagyobb részben tartja vissza a Földről visszaverődő infravörös sugárzást, megintcsak to-

vább melegítve ezzel a bolygót. A kutatás a változás okait nem vizsgálta, csak bizonyítékot kerestek a jelenségre, amit amúgy a klímamodellek előrejeleztek, és melynek hatásaival már számolnak a felmelegedés várható mértékének becslésekor. Forrás: 444.hu |