Központ hetilap 2016/23 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 23. szám // 2016.június 9–15. // Megjelenik csütörtökön // 8 oldal // ára: 1,5 l e j

Az újabb kudarc lehetséges okairól 4. old. //

ELEM Z ÉS

SZÖKEVÉN YEK, IDE!

3. old. //

V ÉLEM ÉN Y

Nem nagy, kicsi, de vereség

A korábban soha nem tapasztalt érdektelen választási kampány után túl vagyunk a választásokon is. A részvételi arány országos szinten nem érte el az ötven százalékot, a Székelyföldön pedig tíz szavazásra jogosult polgárból alig négy tartotta érdemesnek, hogy leadja a voksát. Ettől némileg eltért a marosvásárhelyi helyzet, ahol az átlagosnál valamivel magasabb volt a választási kedv. Egyébként a magyar szempontból a leginkább érdekes két helyszín egyike Marosvásárhely volt. A számítások sajnos éppen a másik, a szatmárnémeti helyszínen jöttek be. Ennek okain sem lenne érdektelen elgondolkodni. 3. old. //

IN T ERJÚ

A magyarok választási kedve tovább csökkent a románokéhoz képest

Választások után megszokott, hogy a pártok – főleg a kisebb-nagyobb jelentőségű döntéshozóik – értelmezni próbálják a történteket. Ilyenkor ki-ki relativizálni próbálja az eredményeket, úgy beállítani, hogy végeredményben győztesként került ki a megmérettetésből. Teszik ezt annak ellenére, hogy a számok nem ezt tükrözik. Azt próbáltuk felleltározni, Marosvásárhely esetében mit tükröznek a számok, és azok a történések, amik ehhez az eredményhez – ismerjük be: az újabb kudarchoz! – vezettek. 4. old. //

TÁRSADALO M

6-7. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

Vasárnap zajlottak az országban az önkormányzati választások, ahol polgármestereket, illetve helyi és megyei tanácsosokat választottunk. Az országos részvétel 48,4%-os volt, azaz 8.873.744-an tartották fontosnak kifejezni politikai preferenciájukat. Barna Gergő szociológust kérdeztük a részvételi arányról, a marosvásárhelyi szoros eredményről, de arról is, hogy mi lehet az oka, hogy az újan felbukkant párt (Szabad Emberek Pártja) kiemelkedő eredményt ért el.

10-11. old. //

S PO RT

100 éves az első világháború. A nagy csaták

Isten veled, Bálintitt-kastély?

Veterán úszó Eb-n vett részt Szeghalmi Andrea

Az ISK úszóedzője és a Torpi Sportklub alelnöke május 25-29. között Londonban, a Masters úszó Európa-bajnokságon vett részt, ahol a 40-44 évesek korosztályában, az 50 és 100 méteres mellúszásban, emellett a 800 méteres gyorsúszásban versenyzett sikeresen.

\ 2. \

| NAPTÁR |

KÁR KIHAGYNI

Díjnyertes előadás a Levél utcában

Székely Csaba MaRó című darabját a legjobb előadásnak találta az idei bukaresti vígjátékfesztivál, a FestCo zsűrije. A legjobb női és férﬁalakításnak járó díjat is a MaRó vitte el, mégpedig megosztva az előadás öszszes női és összes férﬁ színészei között. A Yorick Stúdió díjnyertes produkcióját, melynek rendezője Andy Gherghe, Marosvásárhelyen legközelebb június 10- én, pénteken 19 órakor láthatja a marosvásárhelyi nagyérdemű a Levél utcai Bábstúdióban. Az előadást utoljára tűzték műsorra ebben az évadban. Jegyfoglalás a 0736-350686-os telefonszámon. Az Ariel színház programjában

Az Ariel színház műsorprogramjában a következő darabok tekinthetők meg: a Piroska című darab látható kedden, június 7-én de. 9.30 és 11 órakor, szerdán, június 8-án de. 10.30 és 12 órakor, csütörtökön, június 9-én de. 9.30 és 11 órakor és pénteken, június 10-én de. 11.30 órakor. Vasárnap, június 12-én de. 11 órakor és hétfőn, június 13-án de. 10 órakor a Hamupipőke – a kecskeméti Ciróka Bábszínház vendégjátéka – hat éven felülieknek ajánlott darab lesz műsoron. Interaktív kiállítás

Június 5. és július 3. között látogatható az Isten neve az irgalmasság című interaktív kiállítás Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Ház Szent Erzsébet- termében. A csíksomlyói helyszínen ezt a tárlatot több mint 1500-an járták végig, most a marosvásárhelyiek is megtekinthetik. 5-15 fős csoportok

tárlatvezetést is kérhetnek. A kiállítás az ember és Isten kapcsolatáról szól, a tékozló ﬁú története elevenedik meg. A résztvevők bekapcsolódhatnak az eseményekbe. Előzetes bejelentkezés alapján fogadják az érdeklődőket: a 0754-251.897-es telefonszámon vagy azirgalmassagkiallitas@gmail.com email címen. Ismét Mineralia

A Maros Megyei Múzeum néprajzi részlege június 9– 12. között szervezi meg a hagyományos ásványkiállítást a Rózsák tere 11. szám alatti Néprajzi és Népművészeti Múzeumban. Érdekes és különleges féldrágakövek (fekete opál, malachit, azurit, obszidián stb.) láthatók és vásárolhatók az olyan, ékszerekben használt kövek mellett, mint az ametiszt, citrit, turmalin vagy a borostyánkő. Középkori fesztivál a gokartpályán

Június 11-én, Marosvásárhely szabad királyi várossá nyilvánításának 400. évfordulója alkalmából a Rotaract Club Téka egyesület a gokartpályánál középkori hangulatú fesztivált szervez. A rendezvényen számos interaktív program – íjászat, lovaglás, barantázás – lesz mind a felnőttek, mind a gyerekek számára. Díjazzák a legkreatívabb középkori gyerekjelmezt, lovagi öltözetet, és középkori hagyományos ételek is megkóstolhatók lesznek. Albert Olga kiállítása

Megnyílt Albert Olga egyéni kiállítása a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. A tárlatot június 14-ig lehet megtekinteni 9 és 13 óra között.

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

A csend arca – Siklódi Zsolt tárlata

| NÉVNAPOK

Az idén ötvenéves szovátai grafikus, Siklódi Zsolt egyéni tárlata nyílt meg Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A sokoldalú alkotó A csend arca című jubileumi bemutatkozásán az utóbbi időben született, különböző műfajú munkáiból visz válogatást a vásárhelyi közönség elé. Nagyméretű metszetek, fotók, grafikai lapok, dúcok mutatják fel grafikai foglalatosságait, fa-, kő-, bronzszobrok tanúsítják plasztikai törekvéseit. Egy nap dr. Csonttal

Továbbra is látogatható a marosvásárhelyi várban lévő Történelmi és Régészeti Múzeumban az Egy nap dr. Csonttal című kiállítás, amely az antropológiába, az emberi csontok világába nyújt betekintést. Anna. Asszonysors a XX. században

Ezzel a címmel nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Néprajzi és Népművészeti Múzeumban. A ﬁgyelemre méltó gyűjtemény egy életút bemutatásával, egyetlen személy szemszögéből, hangulatok megidézésével érzékelteti a múlt évszázad történelmi eseményeinek hatását. Erdélyi vasutak

Erdélyi vasutak 1867– 1914 címmel nyílt kiállítás a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében. Az erdélyi vasútépítés történetét a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig nyomon követő kiállítás a budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gazdag archívumának eredeti fotógyűjteményére támaszkodik.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Június 9. Június 10. Június 11. Június 12. Június 13. Június 14. Június 15.

HOROSZKÓP

| Félix, Bódog, Diána Margit, Gréta Barnabás, Paula Villő, János, Leó Antal, Anett, Tóbiás Vazul, Zalán, Valér Jolán, Vid, Ábrahám

KOS: Kisebb mértékű feszültség érezhető ön körül, ami kiválthatja azt, hogy olyan valakivel viselkedik gorombán, akit egyébként szeret és tisztel. Csillapítsa indulatait egy kiadós sétával! A hét közepétől a külső megjelenése kerül előtérbe. BIKA: Ebben az időszakban türelmetlenebb, ingerlékenyebb lehet a szokásosnál. Érdemes kontroll alatt tartania toleranciáját, ha nem akar a későbbiekben kínos helyzetbe kerülni! IKREK: A héten csak olyan ígéreteket tegyen, melyeket be is tud tartani! Fokozottan vigyázzon az értékeire, főleg, ha idegeneket hív az otthonába, vagy ha ismeretlen helyre utazik. Egy kis vásárlást is tervezhet a napokban. RÁK: A héten több dinamizmust tapasztalhat önmagában, mint valaha. Egy pár olyan meghívást is kap, melyeket vétek lenne visszautasítani. A társaság középpontjává válhat a jó humorával, és azzal, hogy több témához is hozzá tud szólni. OROSZLÁN: Valaki egy ajándékkal kedveskedik önnek a hét során. Ideje lenne több időt szentelnie a szeretteinek! Éreztesse velük az együtt töltött időben, hogy mennyire fontosak önnek! A szomszédjai körében némi zavar keletkezhet. SZŰZ: Ezen a héten a megszokottnál több ﬁgyelmet kap a környezetétől. Az eddigi erőfeszítéseinek most beérik a gyümölcse, és váratlan jutalomban lesz része. Emellett ez az időszak rendkívül alkalmas háztartási gépek, kozmetikumok, ruhák vásárlására is. MÉRLEG: Egy kicsit csökkenhet a toleranciája és a türelme ezen a héten. Lehet, hogy egy kicsit túl szigorú a családtagjaival, és a kákán is csomót keres! Minél előbb keressen egy olyan programot, ahol kiengedheti a gőzt! SKORPIÓ: Ezekben a napokban használja ki a jó helyzeteket! Ha szép az idő, töltsön kint annyi időt, amennyit csak lehetséges! Szüksége van szabad levegőre! NYILAS: Ne engedje, hogy hobbiját, vagy a képességeit valaki alábecsülje, kedves nyilas! Nyugodtan mutasson rá támadója hibáira, csak ön ne legyen támadó vele! Ezzel helyére teheti az illetőt. BAK: Ezen a héten meghívást kap egy önnel azonos érdekeltségű társaságba. Ha úgy dönt, hogy elmegy, akkor csak akkor beszéljen a munkájáról, ha konkrétan rákérdeznek! Ekkor se nagyon bonyolódjon bele a témába. VÍZÖNTŐ: A társasági élete mostanság elég elfoglalttá teszi önt. Szíve szerint azonban minden találkozóját lemondaná, hogy egy kicsit lazítson, lustálkodjon. Szervezetének is nagy szüksége lenne a regenerálódásra. HALAK: Ezen a héten mindennél jobban hallgasson a belső vezérlőjére! Egy kiváló lehetőség is adódik, ahol kipróbálhatja szervezői, irányítói tehetségét. Készítsen költségvetést ezekben a napokban, és nézze át alaposan a pénzügyi helyzetét! |

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

A magyarok választási kedve tovább csökkent a románokéhoz képest

Vasárnap zajlottak az országban az önkormányzati választások, ahol polgármestereket, illetve helyi és megyei tanácsosokat választottunk. Az országos részvétel 48,4%-os volt, azaz 8.873.744-an tartották fontosnak kifejezni politikai preferenciájukat. Barna Gergő szociológust kérdeztük a részvételi arányról, a marosvásárhelyi szoros eredményről, de arról is, hogy mi lehet az oka, hogy az újonnan megalakult párt (Szabad Emberek Pártja) kiemelkedő eredményt ért el.

– Hogyan értékeli az önkormányzati választásokon való országos részvételt? – Az idei választási részvétel beleillik abba a trendbe, amelyet 1996 óta megﬁgyelhetünk, azaz a felnőttkorúak 50-60 százaléka járul az urnák elé az önkormányzati választásokon. Abban az értelemben tört meg egy kezdődő trend, hogy a 2012-es és 2014-es választásokon (önkormányzati, parlamenti, európai parlamenti, elnökválasztás) kivétel nélkül nagyobb mobilizációs készséget regisztrálhattunk. A magyar részvétel szempontjából pedig sajnos folytatódik az a tendencia, hogy a magyarok választási kedve csökken a románokéhoz képest, nyílik az olló, de egyelőre nagyon kis mértékűnek tűnik ez a lemaradás az önkormányzati megméretkezéseken.

– Hogyan véli, miként alakulhatott Marosvásárhelyen a helyzet? Hiszen egyetlen magyar jelölt sem szorongatta meg még ennyire Floreát. Florea bizalmi indexének a csökkenésének, vagy a tény, hogy egyetlen magyar

jelölt volt és ez mozgósított, és ez tette lehetővé a szoros versenyt? – A marosvásárhelyi eredmény az elmúlt évek egyik legjobb magyar szereplése volt. Ez elsősorban a regnáló polgármester folyamatos eróziójának köszönhető. Florea már nem annyira meggyőző a román közegben, illetve a magyarok is kisebb mértékben szavaznak át. Ennek következménye egy kiegyenlítettebb választási részvétel volt etnikai szempontból, a magyarok jobban mobilizálódtak, mint a románok, viszont kevésbé, mint a korábbi választásokon. Ha ugyanannyi magyar megy el szavazni, mint 2012-ben, akkor Soós Zoltán kényelmes többséget szerzett volna. De ennek ellenére a vártnál jobban szerepelt a magyar jelölt, ami növeli annak esélyét, hogy kitartó és folyamatos munkával a legközelebbi alakalommal meg lehessen szerezni a polgármesteri tisztséget.

– Vásárhelyen 14 000-el kevesebben járultak a szavazóurnákhoz, mint 4 évvel korábban. Ezt hogyan ma-

gyarázza? – Országszerte jelentősebb volt a távolmaradás a városokban, sokkal inkább, mint például 2012-ben. Ebben a regiszterben Vásárhelyen egy 50 százalék feletti részvétel volt, ami relatív értelemben egy jó részvételt jelent ezen a választáson, jóval az országos városi átlag felettit. Ha túl akarunk lépni ezen a magyarázaton, akkor hozzátehetjük, hogy Florea erodálódása csökkentette a románok mobilizációs kedvét, az eddigi kudarcok, illetve az esélytelenség percepciója pedig a magyarokét.

– Mi a véleménye a POLjelenségről? A nyolc hónapja bejegyzett, Romániában egyelőre egyedi vegyes, lokális párt, amely máris 3 tanácsost juttatott be a városi önkormányzatba, és a jelöltjük harmadikként végzett a megmérettetésen. Négy év múlva a POL lehet, amely Marosvásárhelyen változást eredményez? – A POL szereplését egy konjunkturális hatásnak tartom. Éppen a Floreaból való kiábrándultság, elsősorban

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT

Nem nagy, kicsi, de vereség A korábban soha nem tapasztalt érdektelen választási kampány után túl vagyunk a választásokon is. A részvételi arány országos szinten nem érte el az ötven százalékot, a Székelyföldön pedig tíz Szentgyörgyi László szavazásra jogosult polgárból alig négy tartotta érdemesnek, hogy leadja a voksát. Ettől némileg eltért a marosvásárhelyi helyzet, ahol az átlagosnál valamivel magasabb volt a választási kedv. Egyébként a magyar szempontból a leginkább érdekes két helyszín egyike Marosvásárhely volt. A számítások sajnos éppen a másik, a szatmárnémeti helyszínen jöttek be. Ennek okain sem lenne érdektelen elgondolkodni. A marosvásárhelyi újabb vereség azonban számos kérdést vet fel, beleértve az újabb kudarcért felelősök megnevezését is. Sőt, akár a személyi konzekvenciákig elmenő felelősségrevonást is. Mert az lehetetlen, de mindenképpen abszurd helyzet, hogy Vásárhelyen, Maros megyében minden kudarc rendre következmények nélkül marad. Mert egy választási vereség mégiscsak vereség. A legnagyobb hibát akkor követnék el az RMDSZ-ben, ha a voksolás számszerű eredményeiből arra a következtetésre jutnának, hogy minden a legnagyobb rendben van, hogy sínen vannak. Mert a szoros eredmény nem a magyar jelölt magas támogatottságának, hanem ellenkezőleg, Florea zuhanó népszerűségének köszönhető. Továbbá: arra is magyarázatot várnánk, hogy miért engedték versenybe Soós Zoltánt a választópolgárok számára a legfőbb hívószónak számító tulipán jele nélkül. Megválaszolatlan az a kérdés is, hogy az RMDSZ vezetői – merthogy kizárólag rajtuk múlott – miért tagadták meg a közös önkormányzati képviselőjelölt-lista állítását, ami mozgósító erővel hatott volna, akár a képviselőtestületi magyar többség visszaállítását is eredményezhette volna. Visszakanyarodva az alacsony részvételre: tagadhatatlan a választók fásultsága, kiábrándultsága. Mondhatnak bármit a politikusok, pártvezérek, ez azt jelenti, hogy tovább nőtt, mélyült a szakadék a közember és a politikai osztály között. A jövőt, különösen az őszi parlamenti választásokat tekintve ez komoly aggodalmakra adhat okot, még akkor is, ha bizonyos RMDSZ-körökben, az alternatív küszöb, azaz a parlamenti jelenlét biztosításának „kijárása” után, úgy tűnik, teljes a nyugalom, hisz biztosnak látszik a „mentőcsónak”… az értelmiségiek, a középosztálybeliek körében igényt teremtett egy alternatívára. Bizonyára a magyar nemzetiségű választókon belül is volt egy szűk réteg, 3-4 százalék körüli, akik nem az etnikai törésvonal mentén fejtették ki opciójukat. Nem gondolom azt egyelőre, hogy a POL rövid vagy akár középtávon reális alternatívát fog jelenteni, sem a románok, sem pedig a magyarok körében.

– Milyen negatív, illetve pozitív hozadékai lehetnek egy vegyespárt jelenlétének?

Átrajzolhatja az eddigi politikai berendezkedést? – Nem hiszem. Az etnikai törésvonal határozza meg egyelőre a politikai mezőnyt Vásárhelyen, Soós Zoltán győzelem közeli szereplése pedig szerintem ezt erősíti. Nyilván kérdés, hogy a POL hogyan fog politizálni ebben a mandátumban, de nem tartom elképzelhetőnek, hogy mind a románok, mind pedig a magyarok számára megfelelő válaszokat fog tudni kínálni. Ezt a kampányban sokkal egyszerűbb volt megtenni. Pál Piroska

Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

\ 4. \

Az újabb kudarc lehetséges okairól Választások után megszokott, hogy a pártok – főleg a kisebb-nagyobb jelentőségű döntéshozóik – értelmezni próbálják a történteket. Ilyenkor ki-ki relativizálni próbálja az eredményeket, úgy beállítani, hogy végeredményben győztesként került ki a megmérettetésből. Teszik ezt annak ellenére, hogy a számok nem ezt tükrözik. Azt próbáltuk felleltározni, Marosvásárhely esetében mit tükröznek a számok, és azok a történések, amik ehhez az eredményhez – ismerjük be: az újabb kudarchoz! – vezettek. Vegyük a számokat: a polgármesterjelöltre, Soós Zoltánra leadott 25 ezer szavazat – azon túl, hogy kevés volt a győzelemhez –, azt bizonyítja, hogy a mozgósítás nem sikerült, a mintegy 60 ezres vásárhelyi magyarság lélekszámát tekintve messze elmaradt a várakozásoktól. És ezen a tényen semmiféle sikerpropaganda nem változtat. Talán, ha az előválasztás megszervezésekor nem ragaszkodnak az előzetes regisztrációhoz, nagyobb lett volna az érdeklődés az akció iránt. Ennek következményeként pedig a vasárnap urnák elé járulók száma is. Az előválasztáson kellett volna dönteni a tanácsosjelöltek, ha nem is személyéről, de a sorrendjéről mindenképpen. És a közös, hárompárti jelöltlista indításának lehetőségéről sem kellett volna –a „szövetségi” elnök lecsózása sokakat kiábrándított, s nem a szerb eledelből – lemondani: most, tekintve a Néppártra leadott 2400 voksot, akár a tanácsi többség viszszaszerzését is ünnepelhetnénk. Tisztázandók a néppárti vezetők – Portik Vilmos és Jakab István –„dezertálásának” körülményei is. Négyesztendei semmittevést – mert pártépítésről, aktív pártéletről nem lehet beszélni a Néppárt esetében – nem lehet a mégoly a sikeres Forgatag megszervezésével sem kiváltani. A politikai aprómunkát nem lehet megspórolni. Az a tény pedig, hogy alig lépett ki a Néppártból, máris az RMDSZ tanácsosjelölti listájának második helyére került, sok mindenről árulkodik, s még többet sejtet... A legfőbb kérdés: mikor, s milyen érvekkel, eszközökkel állította az RMDSZ a maga oldalára a rivális párt megyei elnökét? Azt állítottam, a mozgósítás elégtelenre sikerült. Sőt, mintha egyesek – akarva, akaratlanul – tettek is lépéseket, hogy a Soós kampányáról eltereljék a ﬁgyelmet. Éppen az egyik, ha nem a legtehetségesebb vásárhelyi politikus, Vass Levente volt az, aki parlamenti választásokon való indulási szándékának elhamarkodott bejelentésével a független polgármersterjelöltről magára terelte a köz ﬁgyelmét. De említhetnénk a Peti András alpolgármester, városi RMDSZ-elnök esetét is, aki annak ellenére van rajta a városi képviselőjelölt-listán, hogy az ANI összeférhetetlenségben vétkesnek találta, ennek következtében három évig minden választott köztisztségtől eltiltották. Aztán ott van a Soós kétes, mert kontraproduktív „függetlenedése”: azzal, hogy ebbe belementek, mintha már mosták is volna kezeiket az RMDSZ-ben, jelezvén: nem az övék – legalábbis nem teljes egészében – a vesztes jelölt. Konklúzióként: az RMDSZ-ben a legnagyobb – előrelátható következményeit tekintve legsúlyosabb – hibát akkor követik el, ha elmulasszák az őszinte szembenézést önmagukkal. Ilyen esélyük, mint 2016-ban egyhamar nem lesz arra, hogy polgármestert adjanak Vásárhelynek. A következő, 2020-es választásokon a román vetélytárs – merthogy itt még jó ideig etnikai szavazás lesz, afelől ne legyenek kétségeink! –, induljon bármely párt színeiben, jóval több voksot fog gyűjteni, mint idén Florea. Akinek idén a kevés is elegendőnek bizonyult a győzelemhez. Hát ez a tény jelzi a leginkább Vásárhelyen az RMDSZ népszerűségét, támogatottságát, mozgósító erejét. Szentgyörgyi László

| Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

| KU LT Ú RA |

A világháború nagy csatái 100 éves az első világháború

Mai lapszámunkban folytatjuk az első világháborút bemutató sorozatunk, ezúttal a nagyobb csatákat ismertetve a szakirodalmon és a korabeli helyi sajtón keresztül. Itt csak azokról teszünk említést, amelyekben az osztrák-magyar császári és királyi hadsereg is kivette a részét. Az isonzói csaták 1915 májusa és 1917 novembere között tizenkét csata zajlott le az Isonzó folyónál, a mai Szlovénia és Olaszország területén. Ezen a frontszakaszon az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, illetve a velük szemben álló Olaszország csapatai álltak szemben egymással. A tucatnyi csatáról elmondható, hogy valamennyi az első világháborúra jellemző úgynevezett „felőrlő harcok” közé tartozott, vagyis viszonylag kis területen, nagyszámú ellenséges erők csaptak össze egymással, amelyek óriási veszteségekkel jártak, ugyanakkor a harcok során egyik fél sem tudott komoly területi nyereséget szerezni. Az Isonzó menti, közel két és fél évig tartó állóháborúban egymilliónál is több olasz katona vesztette életét, sérült meg vagy tűnt el, és a Monarchia csapatainak vesztesége is meghaladta a félmilliót. Az első világháborút lezáró békeszerződések értelmében az Isonzó folyó völgye Olaszországhoz került, az itt kiépített lövészárkok és egyéb védművek a mai napi megmaradtak és megtekinthetők. (Forrás: honvedelem.hu) A Marosvásárhelyen megjelenő Székely Napló Mit éltek át a 62-esek az Isonzó mentén? címmel hosszú cikket közöl, amelyben a marostordai magyar bakák néhány emlékezetes tettét örökíti meg: „(…) Természetes, hogy ezek a sikerült vállalkozások ránk nézve is veszteségekkel jártak. Különösen szomorú volt ránk nézve, hogy egyik legvitézebb bajtársunk Török Bálint is megsebesült. Gránátszilánk érte szegényt és maga is tisztában volt vele, hogy utolsó órája ütött. Mikor bekötözték és hadnagya feléje hajolt, így szólt: Ne törődjék velem hadnagy úr! Én úgyis meghalok már. De azok az átkozott kutyák még mindig lőnek! Azokat dobják ki! Azután még háromnegyed óráig fetrengett kínjában és elcsukló hangon kérte tisztjét, hogy értesítse édesatyját haláláról. Más vitéz hatvankettesről is hadd essék itt szó! László Dénes őrmester egy rohamjárőr élén betört az ellensé-

Ilyés Andor százados az orosz fronton, katonáival ges árokba, miközben egy gránát három helyen súlyos sebet ejtett rajta. Egy nagy kőhöz támaszkodva, mégis egyre további előnyomulásra buzdította embereit, míg végre öntudatát vesztve, öszszeroskadt." Bruszilov-offenzíva

A Bruszilov-offenzíva az Orosz Birodalom legnagyobb teljesítménye volt az első világháborúban, és a világtörténelem legtöbb halálos áldozattal járó összecsapásainak egyikeként tartják számon. Az 1916-os offenzíva az Osztrák–Magyar Monarchia legsúlyosabb válságának és az antant hatalmak legnagyobb győzelmének is értékelhető az első világháború során. A nagy erejű támadást a cári csapatok június 4-én indították meg a keleti fronton, Lemberg, Kovel és Luck környékén. A hadművelet – amelyet csak nagy veszteségek és kiterjedt területek elvesztése árán sikerült lefékezni szeptember 20-án ért véget. Az offenzíva megtervezőjéről és irányítójáról elnevezett támadás az orosz haderő legnagyobb haditette az egész háborúban, amelynek során a központi hatalmak – és főleg az Osztrák–Magyar Monarchia – haderői hatalmas, többé már nem pótolható élőerő-veszteséget szenvedtek el. A Monarchia hadereje az összeomlás szélére jutott, a világháború végéig már nem volt önálló hadművelete, haderejének irányítását fokozatosan a németek vették át. Az Orosz Birodalom is igen magas árat, milliós nagyságrendű emberveszteséget ﬁzetett a győzelemért. Az offenzívát az orosz nép újabb katonai kudarcnak élte

meg, orosz történetírók szerint a hatalmas veszteség egyik kiváltója lett az 1917. februári orosz forradalomnak. (honvedelem.hu)

„Hallottál magyarom a Székely Brigádról?”

Bár a frontokon százával estek el a magyar, székely honvédek, az itthoni sajtó lelkesítő cikkei igyekeztek bátorító hangnemben feltűntetni a háborús eseményeket, hősökként ünnepelni a mieink, lekezelően írni az ellenségről. A Székely Ellenzék 1915. május 29-én megjelent számban is egy ilyent találunk: „Egy pár szó a Székely Brigádról. Hallottál magyarom a Székely Brigádról? (… ) Az orosz hordáktól elnyomott nép pincéiben húzta meg magát, míg tartott a fergeteg és ottan könyörgött remegő szívvel fegyvereink győzelméért és midőn a mi fegyvereinkre szállt alá a diadal fénye, lélekszakadva rohant szabad templomába, hogy az Örökigazság színe előtt háláját lerója. (…) Ne féljetek ﬁaitokkal az Isten maga harcol! 62-ősök, 82-ősök! Tiroli vadászok! Mit adjon a haza nektek jutalmul véretek hullásáért? Legyen a jutalom a hazaszeretet, a királyhűség, a hála, a büszkeség könnye, hogy enyhítse azoknak álmát, akik sorainkból elestek és elfognak esni! B…nál pitymallott föl a hajnal a Székely brigádra. Két napig harcolt ott rettentő vad csatát az ellenség gránát, srapnell és golyózáporában s a második nap délutánján megingott az ellen. Egy része megadta magát, a másik futásnak eredt. B… falai közt már fényesen ragyog a hős brigád napja! Nemes Gyula |

Vásárhelyi választási eredmények számokban

| TÁRSADALOM |

/ 5. /

Dorin Florea független, a Nemzeti Liberális Párt által támogatott polgármesterjelölt ötödik mandátumát nyerte el Marosvásárhelyen, közel kétezer szavazattal megelőzve Soós Zoltán független jelöltet.

Várdi Lázár iskolái

Az újdondász olyan ember, aki semmihez sem ért, de képes elhitetni, hogy mégis – szokta mondani, amikor újságírósága néha szóba került. Botcsinálta hírlapírónak tartotta magát, tudta: ha nincs az 1989-es rendszerváltás utáni időszak médiabummja, a hirtelen támadt újságíróhiány, talán soha nem kerül a sajtóba. Igaz, a rendszerváltás előtt ennél alantasabb munkát elképzelni sem tudott. Megvetette a pártirányítás alatt működő sajtóban dolgozó médiamunkásokat, olcsó propagandistáknak tartotta őket. Ebből következően még lehetőségként sem fordult meg fejében, hogy esetleg újságíró lehetne. Tudta, sem felkészültsége, sem kapcsolatai alapján nem lehetett volna esélye erre. „Önérzetes ember nem tűri, hogy felesleges dolgokkal tömjék a fejét” – szokta idézni egyik kedvenc íróját, Vári Attilát, amikor valaki az iránt |

érdeklődött, miért is nem folytatta a tanulmányait. Akkoriban, a nyolcvanas években, semmi sem foglalkoztatta kevésbé, mint az egyetemi tanulmányok. Nyílt szemmel járt-kelt az életben, ismerte a társadalmi viszonyokat, nem kért semmiből, aminek köze volt az akkori rendszerhez.

KRÓNIKA Sokáig abban a hitben ringatta magát, hogy a túlélés egyetlen járható útja, ha megpróbál kilépni a társadalomból. Úgy gondolta, ha ő nem kér semmit a sokoldalúan fejlettől, akkor cserébe az is békén hagyja. Hát nem hagyta. Efelől először akkor győződhetett meg, amikor a nyolcvanas évek elején a Szent Anna-tóról – sok társával együtt – begyűjtötték a szeku emberei. Arra, hogy mégiscsak hi-

ányzik az a biztos fundámentum, amit a rendszeres tanulás, a komoly műveltség biztosíthatott volna, csak később, újságíróként döbbent rá. Olvasott továbbra is válogatás nélkül mindent, amit a véletlen a kezébe sodort. Tudatában volt félműveltségének, s próbálta kerülni az ebből adódó esetleges kényelmetlen helyzeteket. Nem baj, ha az ember korlátolt, csak ismerje a korlátait – vigasztalta magát, s nem szégyellte bevallani: irigyli a gondolat megfogalmazóját. Újságíróként leginkább a gerincességére volt büszke, barátot és ellenséget egyaránt szerzett általa. A szavakat is tűrhetően rakta egymás mellé. Ha igaz az Osváth Ernő-i állítás, miszerint tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult, akkor kétségtelenül tehetségesnek bizonyult. Szentgyörgyi László

A szavazatok végleges megszámlálása után megtudtuk, hogy Florea 42,95%-kal (azaz 27.262 szavazattal) nyerte el a tisztséget, aki 1705 vokssal szerzett többet a magyar politikai alakulatok által támogatott Soósnál. A független jelöltként megméretkező Soós a voksok 40,24%-át tudhatta magáénak, ez abszolút számokban 25.557 szavazatot jelent. Dan-Sorin Maşca, a Szabad Emberek Pártjának (POL) jelöltje 9,27%-ot, 5.882 szavazatot szerzett, valamint a szociáldemokrata párt színeiben megméretkező Sergiu Papuc a voksok 4,64%-át, azaz 2.942 szavazatot tudhatott magáénak. A volt alpolgármester, Ionela Claudia Ciotlăuş (ALDE) mindössze 1,98%ot, azaz 1257 voksot nyert el, és Nicolae Nicodim Matei, a Basescu-féle Népi Mozgalom Pártjának jelöltjére 588-an szavaztak, ami az összvoksok 0,93%-a. A marosvásárhelyi tanácsba a szavazatok visszaosztása után négy politikai alakulat juttatott be képviselőket: az RMDSZ 10 mandátumot szerzett (ezt 24.142 listájukra leadott szavazattal), a PNL 6 mandátummal (13.362 voks) vesz részt a helyi tanácsban, amelyből egyet a visszaosztás után szerzett meg. A PSD 4 képviselőjét juttatta be az önkormányzatba (ez

10.616 szavazat). A Szabad Emberek Pártja három mandátumot szerzett, amiből egyet a visszaosztás után kapott meg, egyébként 6694-en szavaztak a Dan Masca neve által fémjelzett politikai alakulat tanácsosi listájára.

A városi tanács tagjai

RMDSZ: Peti András, Novák Csaba Zoltán, Magyary Előd, Szászgáspár Barnabás, Csíki Zsolt, Bakos Levente, Bakó Szabolcs, Furó Judith, Mózes Levente, Kovács Lajos. PNL: Marius Pascan, Horatiu Suciu, Dumitru Matei, Benedek Theodora, Vasile Miculi, Pavel Dumitru. POL: Radu Balas, Hermann Mark Christian, Győrﬁ Júlia. A helyhatósági választások részvételi aránya a városban 51,2% volt. A polgármesterjelöltekre leadott szavazatok száma 63 468, és 1727 érvénytelen szavazat. A tanácsosjelölti listák 63 039 szavazatot kaptak, és 2153 érvénytelen szavazócédulát számoltak össze. A megyében 250.372-an mentek el szavazni a 485.681, állandó választói névjegyzékben szereplő személyből. A Maros megyei tanács 35 tagból áll, amelybe 15 RMDSZ-es képviselő, 10 PSD-s és 10 PNLs tanácsos jutott be. Pál Piroska

Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

Isten veled, Bálintitt-kastély?

\ 6. \

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

Nagyernye a hajdani Marosszék legészakibb faluja. Nevét az Ernyei nevű főúri családtól kapta, mely család az Árpádháziak korában nagy szerepet játszott, és István nevű tagja 1303-ban az ország nádoraként tevékenykedett. Az ernyeiek a Nagy előnevet megkülönböztetésként használják, mivel a koronkai völgyben létezett egy falucska, amelyik a Kisernye nevet viselte. Nagyernye a pápai tizedjegyzék között szerepel, és 1334-ben papja négy régi banálist ﬁzetett, mely összeg a falu nagyságára utal…

Emlékeztető A tövisi báró Bálintitt család a XVI. század óta honos, Tövisről került Nagyernyébe, és kastélyát minden bizonnyal a késői barokk modorában építtette. Nagy Bálintot tartják a Bálintitt család alapítótagjának. Az ő nevéből származik a Bálintitt név – ahogy azt I. Lajos királynak 1349. évi oklevele említi. I. Lajos itáliai táborozása alkalmával – ahol Nagy Bálint is mint hadve-

zér jelen volt, és a király Nagy Bálint nevét Bálintittra változtatta és báróságra emelte.

Feltételezhető, hogy a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték

Az eredetileg U-alaprajzú kastély főhomlokzati hoszszán, a bal kéz felőli sarkot emeletesnek építették ki, és az emeleten a rizalit tengelyében egy öntöttvas konzo-

los erkély is készült, amelynek ajtónyílását később átalakították ablakká. Keresztes Gyula szakvéleményezése szerint a főhomlokzat ablaknyílásainak elrendezése nem szimmetrikus. A két dór oszlopos fedett veranda, amelyről a kastély főbejárata nyílott, a szimmetriatengelyből kiesett a későbbi toldás és a homlokzat-átalakítások során. Feltételezhető, hogy a barokk kastélyt szimmetrikus elrendezésűnek tervezték, de a jobb oldali emeletes rizalitról lemondtak. Erre enged következtetni az Orbán Balázs könyvében lévő látkép is. Szokatlannak tekinthető az ikerablak formákat öszszefogó, két ablak szélességű szemöldökpárkány kialakítása. Az eredeti ablaknyílások formája az átalakítási nyomok szerint félkörívekkel készült, de erre engednek következtetni az oldalhomlokzat félköríves, úgynevezett vakablakai is. A hosszhomlokzatokat főpárkány, az ablakkereteket könyöklő és szemöldökpárkányok díszítik. Az erkélyt tartó vaskonzolokat az átalakításkor nem szedték ki a falazatból.

A kastély és ennek tartozékai

| Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

A kastély berendezése nem volt fényűző. Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy a már említett könyvtára őrizte a XVI. századi kiváló magyar humanista, Kovacsóczi Farkas kancellár

levéltárát is. Röviden még azt is meg kell említenünk, hogy báró Bálintitt József irodalmi tevékenységet is kifejtett, és 1869-ben Költemények címmel kötetet adott ki a kor német, francia és angol költőinek, válogatott és általa lefordított verseiből, melyek közé a saját verseit is besorolta. A földbirtokos Bálintitt György öngyilkosságot követ el

A Bálintitt családnak az 1910-es években több birtoka volt a Maros terén; volt Nagyernyében, Jobbágyfalván és Kebelén is, továbbá birtokrésze volt Marosszentgyörgyön is. Az ernyei birtok nagyobbik része a Maros mellett, a Várheggyel szemben terült el ezerhatszáz katasztrális holdon. A birtokot Bálintitt György vezette, aki a koronkai gróf Tholdalagi Ilát jegyezte el két héttel az esküvő után azonban, ismeretlen okból fejbe lőtte magát. Isteni panoráma

A Várhegy kilátópont, ahonnan a Maros mentén mindkét irányba messze ellátni. A táj szépségét Orbán Balázs az alábbi mondatokkal ecseteli: „… az innen feltáruló kilátás oly elragadóan szép, hogy annak rövid körvonalazódását el nem mulaszthatom. Közvetlen a hegyfok alatt… a Marosnak rohannak le haragosan höm-

pölygő hullámai… hosszan elnyúló fényszalagján a tutajok százai siklanak le, túl rajta gondosan művelt termékeny térség terül el, tarkázva szép berkekkel… Odább szépen sorozott faluk: Gernyeszeg, Sarenberk, a büszkén fekvő Ernye, Sz.György és Vásárhely, mely innen nézve egy tekintélyes nagy város csalékony képét mutatja; közelben Udvarfalva, Szent-Anna, s a Hoszszufalun alól a Maros gyönyörű tere le egészen Kerelő-Szent-Pálig, dombon álló sírkápolnájának tornyai ott ragyognak a nyugati láthatár végpontján. És a mily idylien szép e tér – melynek felékesítésére ember és természet kezet fogott – éppen oly nagyszerű e táj kerete, , mert ott a Marosvölgy szőlő és erdő koszorúzta lankás bérczei felett felötlenek a Székelyföld közepét átszelő roppant trachyt-tömegnek nagyszerű havasai, azok a távolban kéklő büszke ormok… melynek végpontján ez isteni panoráma zárkövéül az Istenszéke tömbösül fel…”. Várhegyen a névadó középkori váron kívül hajdanán két kastély is állt

Ahogyan az dr. Fekete Albert közléséből kiderül, a régebbit a XVIII. században építtette Keresztes József, Küküllő vármegye főispánja, és egy 1736-os összeírás szerint „…jó móddal…”. Ez azonban a XIX. század elején romossá vált, és anyagából épült a Gáti-udvarház. A hajdani várfok lábánál a XIX. század végi ro|

| ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK |

manticizmus szellemében is épült egy Teleki-kastély, mely körül nagy méretű park terült el. A kastélyt fenyő-, tölgyallékkal szegélyezett íves úton lehetett megközelíteni. Bözödi György, egyetemi könyvtári segédőr 1945. január huszonkettedikén kelt és az Erdélyi Múzeum Egyesület számára címzett jelentésben írja, hogy a gernyeszegi mellett „…futólag megtekintettem a nagyernyei és sárpataki kastélyokat is… a parkok ﬁáit mindenhol irtani kezdtek…”. A jelentés sajnos az időszakra Erdély-szerte jellemző állapotokat szemléltet.

/ 7. /

A nagyernyei Istenháza A templom méreteiről és építészeti kialakításáról írásos adat nem maradt. A reformáció után előbb a reformátusok, majd az unitáriusok tulajdonába jutott. 1729-ben a jezsuiták missziós munkája nyomán visszakerült a katolikusokhoz. 1904-re a templom nagyon megviselt állapotba került, ekkor a katolikusok újat építettek az eredeti helyében. Összeállította: Nagy-Bodó Tibor Régi és MOSTANI képek: Nagy-Bodó Szilárd

Június 17-19. Weekend / Hét Fák Marosvásárhely

a belépés díjtalan |

Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

EURO 2016: Visszanéző \ 8. \

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férﬁ labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna, az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven, 1968-ban változott az elnevezés labdarúgó-Európa-bajnokságra. 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán, majd a résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16ra növelték. 2008-ban az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek. Ha folytatódik ez a tendencia, 2036-ra már 54 csapatos lesz az Eb, és két évig fog tartani. A részt vevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki. Az elsőt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott; a franciák kétszer nyertek Eb-t. A címvédés első ízben a spanyoloknak sikerült 2012-ben. 2020-ra Michel Platini (volt) UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg, ergo nem kizárt, hogy lesz még a ligeti stadionban Eb-döntő. A holnap kezdődő foci-Eb a 15. Európa-bajnokság lesz, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeznek. A nyitómérkőzésnek és a döntőnek is a Stade de France, Franciaország nemzeti stadionja ad otthont, amely Párizs északi részén, a (muszlimtanya) Saint-Denis város-

| HUMOR |

részben található. Több mint 80 000 nézőnek biztosít ülőhelyet, ezzel Európa 8. legnagyobb stadionja. A francia-román nyitómeccs kiemelt biztonsági kockázatú, a fogadóirodáknál erre is lehet tippelni: lesz terrortámadás – 1, nem lesz terrortámadás – 2, lesz is terrortámadás, meg nem is, azaz meghiúsított terrortámadás – X. „Gólgetterek”

Európa-bajnokságokon a legtöbb gólt Michel Platini lőtte, mintegy 9-et (ráadásul egyetlen tornán, az 1984esen, ahol két mesterhármast is elért), őt követi Alan Shearer 7-tel. Hatgólos Thierry Henry, Patrick Kluivert, Ruud van Nistelrooy, Nuno Gomes, Zlatan Ibrahimovic és Cristiano Ronaldo, alias Cöröhét. Fejenként öt gólt szerzett Milan Baros, Wayne Rooney, Fernando Torres, Zinédine Zidane, Jürgen Klinsmann, Marco van Basten és Savo Milosevic. A legtöbb gólt Németország szerezte (az NSZK jogutódjaként az 1960–1988 közötti adatokkal együtt), összesen 65-öt, őket követi Hollandia 57, Spanyolország 50, Franciaország 49, Csehország (Csehszlovákia jogutódjaként az 1960–1992 közötti adatokkal együtt) és Portugália 40-40, valamint Anglia 36 góllal. Az ezt megelőzően négy Eb-n (1984, 1996, 2000, 2008) részt vevő Románia nyolcgólos (az egyiket Bölöni rúgta az 1984-es, szintén franciaországi tornán a spanyoloknak; a csoportmérkőzés 1-1-re végződött, de utána ki is pottyantak, mert az NSZK-tól és Portugáliától is kikaptak 2-1-re, illetve 1-0-ra), míg az eddig mindösszesen két tornán (1964, 1972) szereplő Magyarország ötször talált a kapuba.

Újítások, érdekességek

► Alkalmazni fogják a gólvonaltechnológiát, de ez nem váltja ki az alapvonali asszisztensek feladatkörét. Az alapvonali játékvezetők elsődleges dolga a tizenhatoson belül történő események kontrollálása, ami sok szituációban nem is egyeztethető össze a gólvonal ﬁgyelésével. De az se kizárt, hogy vonalbírók helyett kaméleonokat vetnek be, amelyek képesek egyik szemükkel a kapu előtt zajló játékot, a másikkal a gólvonalat sasolni, szimultán. Mivel beszélni nem tudnak, a szabálytalanságot színváltoztatással jeleznék

► A történelem során többször előfordult, hogy egy játékos az elődöntőben kapta meg az automatikusan egymérkőzéses eltiltással járó második sárga lapot, így nem játszhatott a ﬁnáléban. Most a negyeddöntők után törlik a sárgákat, így az elődöntőben tiszta lappal, azaz lap nélkül indulnak a futballisták ► Minden idők legnagyobb érdeklődéssel kísért kontinensviadalára készül Európa. Az UEFA összesen nyolcmilliárd tévénézővel számol, mivelhogy több mint 200 országban vásárolták meg az esemény közvetítési jogait (Annyian éppen még nem vagyunk, biztos úgy jött ki nekik, hogy összeadták az 51 mérkőzés várható nézőszámát.) ► Kiemelt ﬁgyelmet kap a biztonság. Nemcsak a válogatott mellett lesz folyamatos a rendőri jelenlét, hanem a hivatalos, a helyszínek belvárosaiban kialakított szurkolói zónák biztosítása is része a biztonsági intézkedéseknek. A csapatok és a nézők épségére európai sporteseményen eddig példátlan méretű hadsereg ügyel majd: 42 ezer rendőr, 30 ezer csendőr, 5 ezer tűzoltó, aknakereső és tűzszerész, 10 ezer katona és 13 ezer, magáncégektől szerződtetett biztonsági őr. Hacsak nem csempésztek robbanórakétákat hónapokkal ezelőtt a rosszaságok az Eiffel-torony alá, hogy majd a nyitómeccsen belőjék a Stade de France gyepére, akkor kurva nehéz dolguk lesz bármit is lépni „A pénz forgatja a Föld kerekét…”

De nemcsak azt, a focilabdát is: mind a 24 csapat egyenként nyolcmillió euró részvételi díjat kap(ott) az UEFA-tól, startból. A csoportmérkőzésekért járó prémiumok: egymillió minden győzelemért, ötszázezer minden döntetlenért, majd ezt követően mélyebben a zsebükbe nyúlnak

uefáék: a nyolcaddöntőkbe jutó 16 csapat mindegyike még másfél millát faszol, a negyeddöntőért további 2,5 millió, az elődöntőkért még 4 millió dukál. Az ezüstérmes díjazása 5 millió, a győztes válogatott öltözőjébe 8 milliót lapátolnak be. Vagyis az a csapat, amelyik úgy nyeri meg a tornát, hogy előzőleg minden csoportmecscsét is, mintegy 27 millió eurót rugdoshat össze magának! Ám ne irigykedjünk, mert egy kis befektetéssel és rengeteg szerencsével mi is nagyot kaszálhatunk. Mármint a fogadóirodáknál, ahol a legesélyesebbnek tartott francia válogatott végső győzelme esetén háromszoros pénzt tolnak elénk, a németekre négyszerest, a spanyolokra ötszöröst, viszont ez csak akkor buli, ha nagyobb összeggel fogadunk. Mert száz lej megtriplázásával még nem vagyunk beljebb, ahogy ezer lej megnégyszerezésével se kezdhetünk új életet, max megadhatjuk a régi adósságainkat. Annál érdemesebb viszont Romániára vagy Magyarországra fogadni, akik sereghajtók a sansz-listán: a románok tornagyőzelme 150szeres, a magyaroké 250szeres lóvét ér! (Ez az utsóelőtti-előtti és az utsóelőtti hely az odds-táblázatban, mögöttünk már csak Albániának ég a pofája, 300as szorzóval.) Megéri tehát feldobni 100-100 lejt Magyarországra és Romániára; többet nem, de annyit mindenképpen, hiszen 15 000 vagy 25 000 lej landol a mázlis markunkban, ha valamelyikük meg találja nyerni. Már csak azért is, mert a 2004-es Eb kezdete előtt a görögök álltak az utolsó helyen a fogadóirodáknál, 500as óccal – aztán szépen megnyerték. Azaz nem szépen, hanem rettenetesen uncsi antifutballal, de megnyerték. Hajrá Magyarország! És hajrá Románia!

Leaszfaltozták a Jegenyesor utcát

Claudiu Maior, a polgármester személyi tanácsadója jelen volt 2016. június 7-én, kedden a Jegenyesor utcában, ahol a Citadin Prest Rt. szakemberei új aszfaltréteget fektetnek le. "Igéretünk | Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

szerint folytatjuk a munkálatokat. Ez nem a választási kampány része, és a jóhiszemű polgárok tudják ezt. A mai nap folyamán végeznek a csapatok a Jegenyesor utcában. A befektetéshez

Molnár Tibor

szükséges összeg a helyi költségvetésből származik.",- nyilatkozta Claudiu Maior, a polgármester személyi tanácsadója. A polgármesteri hivatal sajtóirodája

Rágógumis arrogancia

| FIGYELŐ |

/ 9. /

Álláspont. Ott állt az egyszerű román rendőr, és komótosan húzta lefelé a zászlórúdról a székely lobogót Csíkszereda főterén. A szájában eközben egy méretes „csungán” kérődzött – látszólag – élvezettel. Igen, egy nagydarab csunga – ahogy főleg a Kárpátokon túli és a bukaresti román szlengben a rágógumit nevezik, annak eredeti angol (chewing gum), de románosított – általam meg magyarul fonetikusan leírt változatában. Szóval ott kérődzött az istenadta, miközben körbevette harminc székely. Igen, harminc. Ennyi székely gyűlt össze péntek délután, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából részt vegyen a székely zászló újbóli felvonásán a hargitai megyeszékhely Szabadság terén. A zászló – amelyet a csíkszeredai Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére helyeztek ki évekkel ezelőtt – régi helyén jelenleg a Márton Áron-szoborcsoport található. Ezért a zászlórúd-

nak a tér másik oldalán találtak új helyet az EMNP kezdeményezésére. Igen ám, de a néppárt által a nemzeti összetartozás napja alkalmából előzőleg meghirdetett ünnepélyes zászlófelvonás elmaradt, Csíkszereda polgármesteri hivatala ugyanis nem bocsátott ki engedélyt közterületi rendezvényre. Az öszszegyűltekkel ezt közölték is, akik ennek ellenére a helyszínen maradtak. Tőke Ervin, az EMNP csíkszéki elnöke ezért – mellőzve az ünnepi beszédeket vagy bármiféle hivatalos felszólalást – péntek délután négykor felvonta a zászlót. Rágógumis „emberünk” ilyen előzmények után végezte el feladatát, miközben a harminc székely – becsületükre legyen mondva – hangos pfújolással ellenkezett és fejezte ki nemtetszését. Hiába, a lobogót az egyenruhás elkobozta, s összehajtogatására talán még annyi ﬁgyelmet sem szentelt, mint egy konyharuháéra. Történt mindez a Ceausescutól szabad és mentes

Romániában, Trianon évfordulóján, két nappal a minden erdélyi magyar számára sorsdöntő önkormányzati választások előtt. Harminc csíkszeredai ember védte a székely becsületet… S akkor még a polgármesteri hivatal elutasítását a közterületi rendezvény megtartására nem is említettem… Sőt, már nem is minősítem. Innen érdemes viszont ugrani egy nagyot Marosvásárhelyre. Amiért minden magyar szíve meg kellene, hogy dobbanjon – főleg önkormányzati választások idején, s ahogyan vártuk ezt most vasárnap is. Mert az eddig Csíkszeredából felvázoltak is csak azt segítik megérteni, hogy miért nem sikerült visszaszerezni ezúttal sem a hajdan volt székely fővárost. Mert nem sikerült, nagyon nem. Ráadásul valami hasonló miatt nem, ahogyan Csíkszeredában is csak harminc ember állt a lobogó alá. Ami miatt a rágógumis arrogancia győzedelmeskedhetett hétszázezer székely és szimbóluma fölött.

Pillanatnyilag két magyarázat szolgál Marosvásárhely újbóli elestére: már megint nem voltunk elegen, no és a választási csalás. Soós Zoltán, akinek abból kiindulva is hatalmas fölénnyel kellett volna győzedelmeskednie Dorin Florea jelenlegi polgármester és a románságot megosztó többi ellenfele felett, hogy ő volt a város összmagyarságának ezúttal pártok fölött álló jelöltje, ezerötszáz szavazattal veszítette el a választást. A magyar jelölt ugyan Floreáék párhuzamos szavazatszámlálási eredményeinek ismeretében elismerte vereségét, tegnap a Transindex.ro hírportál arról tudósított, hogy mivel alapos a gyanú a választási csalásra, gyűjti a bizonyítékokat, és bűnvádi feljelentést készül tenni a magyar jelölt kampánystábja. Erre viszont ugye csak azt a közhelyet érdemes elsütni, hogy a remény hal meg utoljára… Mert igen, a tények már szombaton magukért beszéltek. Soós Zoltán már akkor arra ﬁgyelmeztette a

választókat, hogy Marosvásárhelyen csalásra készülnek. Közleményében arra hívta fel a ﬁgyelmet, hogy „Romániában egyedül Maros megyében hatvanezer szavazólappal kevesebb érkezett a szavazókörzetekbe, mint amennyit a törvény előír. A hiányzó szavazólapok jelentős része a marosvásárhelyi körzetekbe nem érkezett meg. A csendőrség ezeket a körzeteket lezárta, a helyi bizottságok tagjai nem hagyhatják el a helyszíneket”. Fennállt a gyanú, hogy a hiányzó szavazólapokat csalásra akarják felhasználni. „Annyian kell lennünk, amennyit nem tudnak elcsalni!” – üzente kétségbeesetten a jelölt. A jelek szerint legalább ezerötszáz magyar nem hallgatott rá. Csíkszeredában harminc székely védte a zászlót. Tűzzel, vassal kergetném most az első számmisztikust, aki képes lenne összefüggést teremteni a két szám és a román rendfenntartó erők hatékonysága között. Kristály Lehel

Úgy tűnik, Brüsszelben számon tartják, hogy ki cigány és ki nem. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a cigány gyerekek iskolai szegregációja miatt. Felszólították a kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó jogszabályait, valamint oktatáspolitikájának gyakorlati végrehajtását a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt. A bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében – megállapítása szerint – a cigány gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül. Ez a kötelezettségszegési eljárás valójában a Huszártelepi iskola ügye miatt pat-

tant ki. Hogy jobban megértsük, miről is van szó, idézzük fel az egy évvel ezelőtti pert. A nyíregyházi Huszár-telepen található a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola, mely intézménybe javarészt a környéken élő cigányok járatják gyermekeiket. Az iskolában kitűnő körülmények között színvonalas munka zajlik, a pedagógusok szeretettel fordulnak a diákok felé, akik ezt érzik és szívesen is járnak ide, a szülők közül pedig egyre nagyobb számban akarják ide beíratni gyermekeiket. Soros György által pénzelt jogvédők (Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány – CFCF) mégis perbe fogták a nyíregyházi önkormányzatot és a görög katolikus egyházat, szegregációval vádolva őket. Be akarták záratni az intézményt, és kötelezni arra a családokat, hogy másik és egyben messzebb található iskolába vigyék gyermekeiket.Jogvédelem helyett jogfosztás, hiszen a szülők szabad iskolaválasztását

akarták korlátozni. Ráadásul a másik iskola a távolság miatt további több ezer forintos kiadást róna havonta a mélyszegénységben élő családokra. A „jogvédőket” senki sem hívta a faluból, sőt az első per kezdetekor több mint kétszáz szülő írt alá petíciót az iskola felszámolása ellen. Persze ne csodálkozzunk a jogvédőkön, elnökük Mohácsi Erzsébet jelenleg Londonban él, onnan akarja jobban tudni, hogy mi jó a Huszár-telepieknek. Nem mellesleg az SZDSZ-es Mohácsi Viktória testvéréről van szó, aki a több milliárdos roma felzárkóztatási program keretein belül csak a jogaikkal beszélte tele a cigányok fejét, valódi segítséget sosem nyújtott nekik. Első- és másodfokon a bíróság a jogvédőknek adott igazat, aztán a Kúria alaptalannak ítélte a görög katolikus iskolával szembeni szegregációs vádat, hiszen a szülők szabadon választhattak iskolát, az intézmény pedig bárkit felvett, származástól függetlenül. Soros György „jogvédői”

azonban nem nyugodtak, és beperelték hazánkat az Európai Bizottságnál, amely most két hónapot adott Magyarországnak, hogy kielégítő választ adjon megkeresésükre, különben további eljárások következnek.Az, hogy mi tenne jót ezekkel a cigány családokkal, valójában nem érdekli Sorost és pénzelt embereit. Mi értelme van az integrációt erőltetni cigányok lakta vidékeken? Miért kellene kiszakítani bárkit is saját környezetéből az integráció nevében? A józsefvárosi nehéz sorsú gyerekeket sem íratják a rózsadombi újgazdagok közé. Divatos ruhák, rántott húsos szendvics, üdítő, különtanárok, edzések egész sora, amit tapasztalhatnak a gyerekek ilyenkor. Integráció helyett kisebbségi komplexus alakul csak ki. A cigányok felemelését nem az iskolai integráció fogja megoldani. Sokkal inkább az olyan intézmények, mint a Huszár-telepi görög katolikus iskola, ahol a nevelők tiszteletnek és szeretetnek örvendenek. Ők le-

hetnek képesek megértetni velük, hogy a felemelkedés a cigányok érdeke elsősorban, hogy nekik lesz jó, ha tanulnak, ha szakmát szereznek. Egész egyszerűen a cigányok érdekeit nem szolgálják sem a „jogvédők”, sem az Európai Bizottság. A kötelezettségszegési eljárás viszont annál jobban jön Soros Györgynek és Brüsszelnek. Mi ez, ha nem támadás Magyarország ellen?De az ügy más kérdést is fölvet. Hogyan lehetséges az, hogy határon túli nemzettársainkat nap mint nap hátrányos megkülönböztetés, jogfosztás éri, mire az unió tétlen, mondván a kisebbségek ügye a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ha az őshonos magyarság ügyével nem foglalkozhatnak, akkor a magyarországi cigány kisebbség dolgában milyen alapon intézkednek? Egyáltalán, miért szekálhat még bennünket, ez az Európai Bizottságnak nevezett, Juncker által vezetett dilettáns bürokrata gyülekezet? Märle Tamás

Soros próbálkozik

Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

Veterán úszó Európa-bajnokságon vett részt Szeghalmi Andrea \ 10. \

| S PO RT |

A 41 éves marosvásárhelyi Szeghalmi Andrea, az ISK úszóedzője és a Torpi Sportklub alelnöke május 25-29. között Londonban, a Masters úszó Európa-bajnokságon vett részt, ahol a 40-44 évesek korosztályában, az 50 és 100 méteres mellúszásban, emellett a 800 méteres gyorsúszásban versenyzett sikeresen. Trandaﬁr Norbert után ő az első marosvásárhelyi úszó, aki úszó világbajnokságon vett részt. Az egykori, jelenlegi úszóval, hajdani vízilabdázóval, jelenlegi edzővel a minap beszélgettem. Középmezőnyben végzett 110 versenyző közül

– Napokkal korábban Londonban vettél részt a Masters úszó EB-n. Milyen eredményt értél el, s milyen volt a rendezvény? – A versenyre való beiratkozás előtt részidőket kellett úsznunk, akik ezt sikeresen megtették, azok vehettek részt a megmérettetésen, így 110 versenyző állt a startkőre. Mind a három úszásnemben a középmezőnyben végeztem, ami jó eredmény volt számomra. Amúgy az összes kategóriában számos ország mintegy 10 000 jól felkészült versenyzője volt jelen, de ugyanott a műugrók és szinkronúszók versenyére is sor került. Veterán, de nem „öreglány”

– A futballban meg a kézilabdában is vannak öregﬁúk, öreglányok. Az úszásban te veterán vagy. Ezt hogyan értsük? – 25 éves kortól léphet be egy versenyző a Masters kategóriába, ezért is nem érzem magam még idősnek, emellett ötévenként vannak a kategóriák: 25–29, 30–34, 35– 39 stb., viszont a maximum korhatár a 90–95-ös korcsoport volt. Két évvel korábban, amikor Montreálban vettem részt a FINNA Masters Világbajnokságon, ott 90 év feletti hölgyek is részt vettek a versenyen, ahol egy bíró a tolókocsiból segítette fel a versenyzőt a vízbe, amely hátúszva tette meg a távot. Londonban viszont az utolsó kategória a 85–89 éves korhatár volt. Mindezek mellett megható volt az Eb-n, hogy a 85–89 éves férﬁak korosztályban az első futam felállt a startkőre, majd a bírók felsegítették a bácsit, aztán mindenki állva tapsolt neki. Ez egy életlecke volt a javából! Egykori edzője a jelenlegi kollegája

– Kinek a tanácsára vettél részt a versenyen? – 1981–1993 között ver-

senyszerűen úsztam 12 évig, aztán abbahagytam, majd 2010-ben, 35 évesen fogtam neki újra és ugyanakkor versenyezni is. Korábban bejelöltem a világhálón az egyik volt hajdani úszótársam, akit gyerekkoromban csodáltam és mindig felnéztem rá. Őt Szigyártó-Nicolescu Andreának hívják, ő egy nagybányai úszólány, aki jelenleg San Franciscóban él. Időközben tudomást szerzett az én aktivitásomról, majd 2013 szeptemberében megkérdezte tőlem, hogy részt vennék-e a montreáli világversenyen. Én meglepődtem, majd edzőtársamnak, egykori edzőmnek, Peteley Attilának mindezt elújságoltam. Ő hosszasan a szemembe nézett, majd ennyit mondott: „na, vetkőzz le és irány a vízbe edzeni!”. Aztán 2014-ben én is részt vettem a montreáli veterán úszó világbajnokságon.

– Két rövid gyorsúszásnem után miért választottad a 800 méteres számot is az Eb-n? Nem volt fárasztó ez számodra? – Valóban arra a távra való részvétel is kellő ﬁzikai felkészülést igényelt. A vb-re jobban fel sikerült készülnöm, mint az Eb-re. Annak idején Peteley tanár úr nem igazán engedte a hosszú távok leúszását, ezért most kiélem a gyerekkori hiányosságom. Amikor megnyitották a jelentkezési listát, 24 óra múlva be is zárták, így nagyon sokan fellebbeztek, majd újra megnyitották. Így csak a második körben sikerült beneveznem, de már rövid időm volt a felkészülésre. Szeghalmi a nagybányai Gold Star leigazolt veterán úszója

– Neked inkább tapasztalatszerzés volt, hogy részt vettél a két világméretű rendezvényen? – Az is, de számomra ez lelki elégtétel volt, hogy ugyanazzal az együttessel, amellyel Montreálban is voltam, az Európa-bajnokságon

| Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

is részt vehettem. Tudniillik én többedmagammal a nagybányai Gold Star veterán úszóklub versenyzője vagyok (csapattársaim Szigyártó-Nicolescu Andrea, Kovács Anna Délia, Hauptricht Peride Teodora, Ligia Medrea és még sokan mások), a klub a román szakszövetségnél is bejegyzett egyesület. Mindamellett, hogy a jelenlegi eredményeimmel nem voltam teljes mértékben megelégedve, de boldog voltam, hogy egy marosvásárhelyi úszólánnyal, Lőrincz Imolával találkozhattam, aki Németország színeiben versenyzik. Vele több mint 20 éve nem találkoztam, viszont a lányait a vakációk során úszni tanítom. Imola egyébként rekordokat úszott gyerekkorunkban 50 méteres mellúszásban, ahol hosszú ideig veretlen volt.

– Térjünk egy kicsit a sportpályafutásod első időszakára. Miért hagytad abba 18 évesen az úszást? – Azért hagytam akkor abba, mert 18 éves koromig úszhattam a sportiskolánál, aztán egyetemre mentem. Én mindig edző szerettem volna lenni, sportegyetemet végezni, csak akkor édesapám, Fazakas Árpád nem engedett. Azzal érvelt, hogy lány létemre nagyon nehéz lesz majd érvényesülni. Így először elvégeztem a menedzser-marketing egyetemet, majd közgazdasági oklevelet szereztem, egy ideig dolgoztam is hasonló közegben, aztán idővel elvégeztem a sportegyetemet is. 2009-ben kerültem újra az úszás vonzáskörébe Marosvásárhelyen, azóta is gyerekeket edzek, jelenleg a helyi ISK és Torpi Sportklub színeiben.

Büszke édesapjára, Fazakas Árpádra

– Mint köztudott, családodban sokan szegődtek a sport mellé, hiszen édesapád is élvonalbeli, helyi szinten elismert labdarúgó volt, a férjed, László is egykoron futballozott, jelenleg is amatőr szinten

atlétizál. Lányotok, Krisztina jelenleg az egyik legtehetségesebb vízilabdázó Romániában. Édesapád támogatott hajdanán, amikor a sport bűvöletébe kerültél? – Igen, mindig, de most egy érdekes sztorit mesélek el vele kapcsolatosan: engem Andrea Kingának hívnak, édesanyám az Andrea nevet akarta, édesapám pedig a Kingát, így lettem mind a kettő. De tulajdonképpen azért lettem Andrea, mert abban az időszakban volt egy Gyarmati Andrea nevezetű, híres magyarországi úszólány, akit szimpatizált édesanyám, ezért akarta az Andrea nevet, pedig ezt soha nem ismerték be... De büszke vagyok arra, hogy édesapám Fazakas Árpád, az egykori ismert marosvásárhelyi futballista, viszont örvendek, hogy engem inkább Szeghalmi Andreának, az úszóedzőnek ismernek, habár a szűk baráti körömben tudják, hogy a Fazi lánya vagyok. Amúgy a családom meg a közeli barátaim mindig és mindenben támogattak, amiért hálás vagyok nekik, viszont a nemzetközi versenyeken a helyi önkormányzat támogatását élvezem. Lányának, Krisztinának mutatott példát sikeresen

– Miért kezdted el újra az úszást 2010-ben?

– Amikor újra elkezdtem úszni és versenyekre járni, a lányomnak, Krisztinának szerettem volna példát adni, hogy a sport felé irányítsam őt is, hogy az anyaság meg a munka mellett is lehet még sportolni, csak minderre időt kell szakítani. Úgy gondolom, nem csak a gyerekemnek, hanem a tanítványaimnak és azok szüleinek is sikerült példát mutatnom ezzel, mindezt csak akarni kell. Bevallom, erős, határozott és elszánt hölgy vagyok. Veterán korában több érmet nyert, mint egykoron

– Tudomásom szerint 1987-ben két ezüstérmet nyertél, egyet a Kárpát-kupán, a másodikat az országos bajnokságon, az iﬁ II-es korosztályban, aztán nyertél egy bronzot is azon évben a Kárpát-kupán, majd 1988-ban az országos bajnokságon is, illetve 1989-ben kettőt még szereztél a Kárpát-kupán és egy az országos bajnokságon. Látom az érmeid megsokszorozódtak az utóbbi években, amióta újrakezdted az úszást... – Igen, addig csak hat érmem volt, amit gyerekként nyertem, aztán számos érmet szereztem mint úszó és vízilabdázó is. Aztán 2014-ben voltam a román veterán országos bajnokságon is, ahol négy aranyérmet akaszthattak a nyakamba az 50 és 100 |

| S PO RT |

Szeghalmi Andrea Montreálban

fotó: Adrian Magherusan

méteres mellúszás, majd a 200 vegyes és a 400 méteres gyorsúszásban. 2014 márciusában Kolozsváron részt vettem a CUPA SPRING Master Úszóversenyen, ahol pontszámmal a második lettem, májusban viszont a Marosvásárhelyen XXI. alkalommal megrendezett Tóth Páll József emlékversenyen is úsztam, ahol először úszott együtt anya és lánya a 100 méter mellúszásban, ott az open kategóriában hetedik lettem, vi-

szont az idén 5-ik lettem a 100 méteres mellúszásban.

Lánya, Krisztina édesanyja nyomdokain halad – Lányodról, Krisztináról mik a hírek? – Ő időközben felnőtt, 17 éves lett, jelenleg a Torpi Sportklub vízilabdázója, emellett az U19-es a román válogatott tagja, amellyel az Európa-bajnokság selejtezőire készülnek.

Tanítványai és családtagjai az elsőszámú szurkolói – Gyerekeket edzel az ISK és a Torpi Sportklubnál, azaz azt teszed, amit mindig is szerettél volna – edzősködni. Hogy viszonyultak a gyerekek hozzád, miután visszajöttél az Eb-ről? – Az EB ideje alatt családom, barátaim és a tanítványaim webkamerán keresztül ﬁgyelemmel kísérték a versenyen való szereplésem. Mindez igen jól esett... Czimbalmos Ferenc Attila

Előző rejtvényünk helyes megfejtése: – Nem tudnád megvárni a választások eredményeit? |

/ 11. /

Ezüstérmes lett a Maros KK, bajnok a City’us! A férﬁ kosárlabda Nemzeti Liga döntőjének mérkőzésén meglett a bajnoki cím sorsa, miután a Nagyváradon sorra került találkozón, a helyi MSK végig kiélezett csatát vívott ellenfelével, habár a nagyváradi alakulat pontosabban játszott. Az MSK öszszességében 79–73 (20–15, 23–25, 15– 15, 21–18) arányban legyőzte a Maros KK együttesét, ezzel megszerezte története első trófeáját a helyi Antonio Alexe Sportcsarnokban. Következő lapszámunkban Szászgáspár Barnabás, a Maros KK vezetőedzője a Központnak adott interjúját olvashatják. Időközben a marosvásárhelyi City élvonalbeli teremlabdarúgó-együttese román bajnok lett, miután a döntő csaták második mérkőzését is megnyerte, ezúttal Temesváron, a helyi Electrica otthonában 2-1 arányban, így a három találkozóból kettőn diadalmaskodva megnyerte a bajnoki címet, miután az első összecsapáson is magabiztos játékkal nyert 4-0-ra. Következő lapszámainkban a teremlabdarúgó-bajnoki címre is visszatérünk.

Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

\ 12. \

10 tény, amit nem tudott Greta Garbóról 1990. április 15-én, 84 éves korában hunyt el Greta Garbo, a ﬁlmtörténet egyik legrejtélyesebb színésznője. Hogy miért emlegetik így? Kiderül az összeállításból.

Mielőtt színésznő lett, Greta szappanozó lány volt egy borbélyüzletben, sőt, később, rövid ideig kalapárusként is kereste a kenyerét. Amikor Amerikába érkezett, egyetlen szót sem beszélt angolul, de mivel karrierje kezdetén csak némaﬁlmekben szerepelt, nem is volt rá szükség, hogy megszólaljon. Az MGM Stúdióba érkezése után Gretát teljesen átalakították: fogait kiegyenesítették és fogyókúrára fogták, mert túlsúlyosnak ítélték. Az első hangosﬁlmjében, az Anna Christie-ben egy exprostituáltat alakított, a szerep pedig azonnal Oscar-jelölést hozott neki.

A színésznő irtózott a felhajtástól, ezért soha, egyetlen rajongójának sem adott autogramot, és interjút is csak keveset vállalt. Ezért is nevezik az egyik legtitokzatosabb színésznőnek. A rejtőzködés mesterségét egyébként mesterfokon művelte, amikor sétálni indult Manhattanben – naponta akár több kilométert is megtett –, mindig óriási napszemüveget húzott, hogy ne ismerjék fel. A 40-es évektől kezdve műtárgyakat is gyűjtött, melyekből annyit felhalmozott, hogy halála után több millió dollárt ért hagyatéka. A színésznő egyébként ügyesen fektette be a pénzét, több ingatlanra is szert tett, melye-

ket az unokahúgára hagyott. Greta sosem ment férjhez és gyermeke sem született. Halála után rengeteg romantikus hangvételű levet találtak a lakásában, melyet a közismerten meleg írónőhöz, Mercedes De Acostához címzett, ezért azt feltételezik, hogy a színésznő is a saját neméhez vonzódott. Kevesen tudják, de a II. világháború alatt a brit hírszerzésnek dolgozott, az volt a feladata, hogy kémeket szervezzen be a szervezetbe. Élete utolsó éveiben minden baráti kapcsolatát megszakította, így teljes magányban élt 1990-ben bekövetkezett haláláig. Forrás: Nők Lapja

Mindentudó kisokos befőzéshez

Bár nincsenek kőbe vésve, a lekvárkészítésnek megvannak a maga szabályai, melyeket most tippekkel kiegészítve mi is bemutatunk. Ha készen álltok arra, hogy átvegyétek a nagymamától a stafétát befőzés terén, ne habozzatok tovább olvasni! Mindig hibátlan alapanyagokkal dolgozzatok, ha befőzésről van szó, csak így lehettek benne biztosak, hogy a végeredmény is kifogástalan lesz. A sterilizált üveg előfeltétele a kész lekvár hosszú távú eltarthatóságának. Az elmosott befőttesüvegeket tegyétek be a hideg sütőbe, majd melegítsétek fel, a tetőket pedig forrásban lévő vízben főzzétek ki. Érdemes kisebb üvegekkel dolgozni,

mert azoknak hamarabb elfogyasztható a tartalma felbontás után. A magas falú főzőedényekből gyorsabban párolog a víz, így kisebb az esélye, hogy kifut a lekvár főzés közben. Bár kissé fárasztó órákig a tűzhely mellett állni, a befőznivalót mégse hagyjátok soha magára, folyamatos kevergetést kíván, máskülönben könnyen leég. Ma már kaphatóak lekvárzselésítő porok, amelyekkel nem csak a cukor vagy édesítőszer mennyiség, de a főzőidő is lecsökkenthető. Arról nem is beszélve, hogy így biztosan kellőképpen megszilárdul a végeredmény. Ha mégsem használtok zselésítő port, akkor érde-

| Központ hetilap | 2016 / 23 | június 9–15. |

mes úgynevezett kocsonyásodási próbát tartani főzés közben. Szedjetek ki egy evőkanálnyi lekvárt egy tiszta tányérra, majd tegyétek a hűtőbe. Ha néhány perc alatt megszilárdul, akkor el is zárhatjátok a tűzhelyet. A tartósítószerek kikerülése érdekében a kiadagolt lekvárosüvegekre szorítsátok rá a tetőt, majd állítsátok őket néhány percre fejjel lefelé. Az így keletkezett vákuum tökéletesen légmentessé teszi az üveget. A tartósítást kétféleképpen lehet végezni, úgynevezett száraz vagy nedves dunsztolással. Előbbi esetén a még forró üvegeket takarókba kell bugyolálni, és hagyni, hogy sötét helyen, néhány nap alatt maguktól

| KÁV É M ELLÉ |

Ezért alszik rosszabbul idegen ágyban Ha hotelben vagy ismerősöknél alszik, úgy kell fel, mintha végig itta volna az éjszakát, pedig békésen pihent? Ezzel nincs egyedül, és van még egy jó hírünk, ha egész életében a dolog miértjére kereste a választ: a CBS News ugyanis egy friss kutatás eredményeihez hozzácsapva elárulta, mi a magyarázat.

A Brown Egyetem munkatársai nem túl nagy mintán, egészen pontosan 11, nem otthon alvó emberen végeztek kutatást, és arra jutottak, hogy az első éjszaka során az egyik agyfélteke sokkal éberebb marad. A Current Biology kiadványban is megjelent eredményekből kiderül: a jelenség hasonlít arra, ahogy az állatok (bálnák, delfinek és néhány madár) alszanak, amiknek csak az egyik agyféltekéjük pihen, a másik őrködik. A jelenségnek egyébként nevet is adtak: első éjszaka hatás. „Egy modern képalkotó technikát alkalmaztunk, hogy még több információt tudjunk begyűjteni a tesztalanyok agyműködéséről " - mondta Yuka Sasaki, a tanulmány szerzője. Emellett vizsgálták még a vér oxigénszintjét, a szívverést, a légzést és a szem, illetve a láb mozgását is. A felvételeket és a kapott értékeket kielemezve pedig kiderült, az első idegen helyen töltött éjszaka során a jobb agyfélteke sokkal kevésbé volt éber, mint a bal. Az első napon megfigyelt jelenségek a többi éjszakán már nem jelentkeztek. És hogy miért a bal félteke az éberebb? Mert az felel a logikáért, míg a jobb a művészi hajlamokért és a kreativitásért, és egy új környezetben talán az elsőre nagyobb szükség van. A szakértők szerint persze további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy hosszabb távú következtetéseket levonhassanak belőle, mert a választott módszerek nem voltak tökéletesek, például olyan tényezőket figyeltek, amik a korral változnak. Azzal is kísérleteznek majd a jövőben, hogy miként lehetne csökkenteni a bal félteke éberségét, hogy az emberek jobban aludhassanak már az első éjszakán is úgy, hogy nem otthon töltik az estét. Addig is mit tehet? Eddzen lefekvés előtt, ne nézzen annyi tévét, ne a telefonján csüngve aludjon el és csökkentse a koffeinfogyasztást. Forrás: divany.hu

hűljenek ki. Nedves dunsztolás esetén egy nagy lábos aljába néhány réteg újságpapírt kell állítani, majd az üvegeket – tető nélkül – körülbelül a háromnegyedükig szintén papírba kell csomagolni. Beállítva a lábosba annyi vizet kell alájuk önteni, hogy ne az ne érjen túl az újságon, majd jöhet a for-

ralás 10-15 percig, kis lángon. Ezután hagyni kell a vizet kihűlni, nem utolsó sorban pedig légmentesen le kell zárni az üvegeket a kamraszekrénybe helyezés előtt. A lekvárt az első hetekben érdemes folyamatos megﬁgyelés alatt tartani, hogy nem romlott-e meg. Forrás: Nők Lapja |