Központ hetilap 2016/18 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 18. szám // 2016.május 5–11. // Megjelenik csütörtökön // 8 oldal // ára: 1,5 l e j

Országos szinten a „legbölcsebbek” a bolyais diákok

4. old. //

TÁRSADALO M

3. old. //

Választási kiskáté

V ÉLEM ÉN Y

Nem látom, mennyire nevetséges, kicsinyes a választások körüli cirkusz, huzakodás? – szegzi nekem a kérdést ismerősöm, s legyintve biztat: hagyjam a fenébe az egészet! Nem tehetem, mert itt élek, és nem mindegy, hogyan, milyen körülmények között… 3. old. //

KU LT Ú RA

Időkapszula Mikházán

133 diákcsoport közül csupán négy jutott tovább a Bölcs Diákok elnevezést viselő, középiskolások számára kiírt országos vetélkedőn, amelyből két csoportot a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulóiból verbuváltak, és ők esélyesek a május 15i döntőn a dobogós helyet elfoglalni. Vezető pedagógusuk Sikó Olga magyar szakos tanárnő, aki szerint hiánypótló esemény ez, a diákok sokat tanulnak belőle, nagyon élvezik és összetartóvá kovácsolja őket. 5. old. //

TÁRSADALO M

8. old. //

HUMOR

Holnap délben, 12 órakor a mikházi régészeti parkban nyílik meg a nagyközönség előtt a Time Box kiállítás. Az esemény a Marosvécs–Sóvárad szakasz című kutatóprojekt keretén belül Mikházán épített két ideiglenes pavilonban kerül megrendezésre. Az esemény egyik szervezőjét, Pánczél Szilamér régész-muzeológust arról kérdeztük, hogy mit is rejt magában a time box megnevezés és milyen céllal létesült a kiállítás. 12. old. //

RIPO RT

„Tökéletesen meg vagyok elégedve a második hellyel!”

Modern köntösbe bújt a néptánc c

Több mint kétszázan táncoltak és zenéltek múlt pénteken, a Tánc Világnapján a Promenada bevásárlóközpontban. A ﬂashmobot a Maros Művészegyüttes szervezte, céljuk, hogy az autentikus népi kultúrát modern eszközökkel a ﬁatalok számára is vonzóvá tegyék.

Flekkenfalvi majális

Így készül a vert héjú kenyér

Képriportunk ez alkalommal a kenyér útját mutatja be, a zsákban pihenő liszttől a friss, ropogós vekniig. Az ötórás munkát javarészt kézzel végzik a pékek, míg végül jól ellátják a baját egyegy frissen sült bucinak, néhányat pedig friss vízzel fényesítenek. A pékséget Péterﬁ Ilonka néni vezeti, aki több mint harminc éve süt kenyeret a falujának.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI Identitás és kultúra

Identitás és kultúra. Új tájak, új dimenziók címmel nyílik kiállítás május 5-én, csütörtökön 17 órakor a Maros Megyei Múzeum várbeli kiállítótermében. A kiállításon a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékének hallgatói és oktatói együttműködése eredményeként létrejött munkák tekinthetők meg. A tervek a római Dacia határvédelmét biztosító védelmi rendszer Maros megyei szakaszán beazonosított régészeti lelőhelyek turisztikai értékesítésének lehetőségeit mutatják be, ugyanakkor megpróbálják ezeket szervesen beleilleszteni a jelenlegi kulturális környezetbe. A kiállítást május 30-ig lehet megtekinteni.

XLVI. Marosvásárhelyi Zenei Napok Május 5-én, csütörtökön este 7 órakor a Kultúrpalota nagytermében rendkívüli szimfonikus fesztiválnyitó hangversennyel indul a XLVI. Marosvásárhelyi Zenei Napok. Az egész hónapban zajló rendezvénysorozat első hangversenyén a franciaországi Alexandre Myrat karmester vezényel, Malina Ciobanu hegedűn játszik, énekel a Franciaországból érkező Severine Maquaire mezzoszoprán. Műsoron: Beethoven-, Csajkovszkij-, Berlioz- és Rossini-művek. A koncertre a 29-es számú bérletek érvényesek.

Nemzetközi egyetemista-dzsesszfesztivál A marosvásárhelyi Diákház, a Jazz & Blues Club és a Partitúra Kulturális Egye-

Felhívás fotópályázatra A Központ Hetilap fotópályázatot hirdet amatőr és proﬁ fotósok számára.

Várjuk a Marosvásárhelyen elkapott vicces, vagy ellentmondásos pillanatokat, illetve közszereplőket ábrázoló fényképeket nagyfelbontású formában. A téma az előbbi megkötéseken túl szabadon választott. A műveket egy, legfeljebb két soros képaláírásokkal kiegészítve kérjük beküldeni. A pályázat határideje május 31-e, a legjobb alkotást honoráljuk!

A fotókat a bodnarerika1@gmail.com e-mail címre várjuk. Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Bodnár Erika Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

sület nyolcadik alkalommal szervezi meg május 8–12. között a nemzetközi egyetemista-dzsesszversenyt és -fesztivált a klub helyiségében. A rendezvény célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a romániai és külföldi zeneművészeti akadémiák hallgatóit és pedagógusait, hogy lehetőséget biztosítson a megmérettetésre a versenyezni vágyó művészhallgatóknak, illetve hogy színvonalas szórakozást kínáljon a marosvásárhelyi dzsesszzene rajongóinak. Május 8-án, vasárnap a magyarországi Bende Zsolt Quartet, hétfőn a Mike Parker’s Trio Theory (SUA), kedden a Nagy János Trio (HUN), szerdán a hazai Irina Sârbu Band, csütörtökön Elsa Valle Y Sus Hermanos (Cuba&HUN) koncertezik.

Lélekrezgés – könyvbemutató Csíki Andrea Lélekrezgés című verskötetét mutatják be május 9-én, hétfőn 19 órakor a marosszentgyörgyi kultúrotthonban. A könyvet Török Szilárd tanító méltatja. Meghívottak: Kiss Bora színművésznő, a könyv illusztrátora, Esti Norbert és Pásztor Márk, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, akik a kötetből választott verseket megzenésítve adják elő, Csibi Kriszta és Fekete Beáta versmondók. A belépés díjtalan.

Momo – utoljára Május 17-én, kedden 17 órától az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház stúdiótermében az idei évadban utoljára adják elő a Momo című, felnőtteknek, illetve 12 éven felülieknek ajánlott előadást, amelyet a Blattner-díjas Rumi László rendezett. Tervező Balla Gábor, zeneszerző Ágoston Béla, mindhárman magyarországi vendégművészek. Fellépnek: Balogh Annamária, Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Dull János, Fehér Csaba, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Molnár József, Szabó Dániel, Szőlősi-Pénzes Szilárd. Jegyfoglalás, információk a 0747-942-181-es telefonszámon.

Kiállítás a Teleki Tékában Május 6-án, pénteken délután 6 órakor nyílik a Teleki Téka legújabb időszakos kiállítása Teleki Domokos, egy ifjú magyar nemes utazásai címmel. A tárlat a könyvtáralapító Teleki Sámuel legidősebb ﬁának életútját és műveit mutatja be.

Ion Vlasiu-galéria A Maros Megyei Múzeum képzőművészeti osztálya május 6-án 18 órától a Kultúrpalota harmadik emeleti kiállítótermeiben (jobb szárny) megnyitja Ion Vlasiu festőművész állandó tárlatát.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Május 5. Május 6. Május 7. Május 8. Május 9. Május 10. Május 11.

| Györgyi, Viola, Irén Ivett, Frida, Friderika Gizella, Szaniszló Mihály, Géza, Győző Gergely, Karola Ármin, Pálma, Antónia Ferenc, Fülöp, Izidor

HOROSZKÓP

KOS: A héten a dolgok kicsit irányíthatatlannak tűnhetnek. Vigyázzon, mert jóhiszeműsége bajba sodorhatja! Határolódjon el a gyanús ajánlatoktól, ha nem akar csorbát a becsületén. BIKA: Úgy érzi, hogy minden lépését tesztelik? Legyen türelmes és csak csendben végezze a munkáját! Bármi is történjen, óvakodjon az állásfoglalástól, pártoskodástól! Ne hagyja kihozni magát a sodrából. IKREK: Izgalmas időszak elé néz! Egy különleges képzésre jelentkezhet most, ahol sok új barátra lel és élvezettel vesz részt minden előadáson. Mostanság semmit sem vesz túl komolyan RÁK: Mostanság mintha kicsit viszketne a tenyere! Szeretne néhány új dolgot venni. Ez nem baj, de azért ne költekezze túl magát! Személyiségfejlesztő képzésen töri a fejét? Ne habozzon! OROSZLÁN: Ez a hét a boldogság jegyében telik! Mindenkiben megbízhat, aki önt körülveszi, vagy akivel most üzletet köt. Új és hasznos ismeretségek várnak önre egy összejövetel révén. Jó hírem van! Élete egy új szakaszba lép, ami tartós anyagi megerősödést hoz! SZŰZ: A héten lélektani magaslatokat élhet meg. Ha meditálni tanulna, a napokban minden eddiginél intenzívebb élményeket élhet meg. Most sokaknak tud segíteni a másképp gondolkodásban, a lényeg meglátásában. MÉRLEG: Most nagy szüksége lesz az objektivitására, hiszen muszáj különbséget tennie bizonyos dolgok között. Valóban ez egy nehezebb időszak most önnel. A környezetében is tapasztalhat hullámzó feszültségeket. SKORPIÓ: A héten csak a belső hangjára ﬁgyeljen! Ha most higgadt marad, akkor nem fogja megbánni. A hamarosan kialakuló új helyzet minden megérzését igazolni fogja majd! Valahol mélyen ön is érzi, hogy a pillanatnyi káosz mögött valami jó történik. NYILAS: A héten minden egyes felkérésnek tegyen eleget! Most végre megmutathatja az elszántságát! Ebben az időszakban a családi élete kerül a fókuszba. Ha vannak gyermekei, bizonyosodjon meg róla, hogy mindenük megvan. BAK: Ha költözést, környezetváltást tervez, várjon vele még egy kicsit! Ez most nem a legjobb időszak az ilyen jellegű terveknek. Jó lenne, ha most kerülné a vitás helyzeteket is. VÍZÖNTŐ: Valaki a környezetében egy kis gondot okozhat önnek. Legyen vele reális, amenynyire csak tud! Ha valaki kölcsönt kérne most, akkor gondolja meg azt kétszer is, hogy ad-e! Még a végén rászedik! HALAK: A héten kicsit nehezen tud szót érteni egy önhöz közelálló személlyel. Kívülről nézve már-már viccesnek tűnhet az értetlenkedésük. Jobb, ha felfüggesztik a téma feszegetését egy kis időre. |

Időkapszula Mikházán

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Holnap délben, 12 órakor a mikházi régészeti parkban nyílik meg a nagyközönség előtt a Time Box kiállítás. Az esemény a Marosvécs–Sóvárad szakasz című kutatóprojekt keretén belül Mikházán épített két ideiglenes pavilonban kerül megrendezésre. A pavilonok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéke által szervezett Tudományos Diákköri Konferencia nyertes pályamunkája alapján készültek, melynek tematikáját a mikházi római maradványok újszerű bemutatása képezte. A rendezvény egyik szervezőjét, Pánczél Szilamér régész-muzeológust arról kérdeztük, hogy mit is rejt magában a time box megnevezés és milyen céllal létesült a kiállítás.

2012-ben egy tervezet (projekt) vette kezdetét Római Limes Útvonal néven a Maros Megyei Múzeum kezdeményezésére. A projekt célja a Maros megye területén található hajdani római határvédelmi vonal szakaszába eső új lelőhelyek beazonosítása, valamint a már ismert helyek alaposabb feltérképezése. A hatalmas Római Birodalom az i. sz. II. században érte el a legnagyobb kiterjedést. Ekkor a megerősített határszakasza (limes) több mint 5 000 kilométer hosszan húzódott a mai értelemben vett Skócia partvidékétől, Európán át a Fekete-tengerig, ahonnan a Vörös-tengert érintve Észak-Afrikán át elérte az Atlanti-óceánt. A limest képező fal, árok, őrtorony, erődítmény, polgári települések maradványainak nagy hányada már feltárásra került, de egy része elpusztult, vagy még a föld alatt lapul.

„Időutazásra kalauzoljuk az érdeklődő látogatókat”

A Maros megyei limes szakaszon három segédcsapat tábor ismert a mai Marosvécs, Mikháza és Sóvárad határában, illetve területén. Ezek szomszédságában települések jöttek létre, ahol a katonák hozzátartozói és a szükségleteiket kiszolgáló kereskedők és kézművesek telepedtek le. A táborokat a limes út kapcsolta össze, lehetővé téve a katonaság ellátását és a csapattestek gyors mozgását. Az itt állomásozott katonák feladata volt az ezzel párhuzamosan haladó határ védelme, amit őr- és jelzőtorony rend-

A Maros Megyei Múzeum által indított limes feltáró projekt tulajdonképpen egy nagyobb méretű nemzetközi régészeti, műemlékvédelmi és turisztikai tervbe kapcsolódott be, amelynek célja a római határvédelmi szakasz szakszerű kutatása és a nagyközönség előtti bemutatása. Ennek része tulajdonképpen a pénteken megnyitásra kerülő esemény is, amelyről az egyik szervezőt Pánczél Szilamért kérdeztük: „A régészeti leleteket bemutató pavilonok tavaly épültek a nyárádremetei tanács által rendelkezésünkre bocsátott területen. A Maros megyei limes szakaszon ezek az első pavilonok, amelyekbe

A Maros megyei limes szakaszon három segédcsapat tábor ismert

szerrel, valamint völgyzáró gátak kiépítésével valósítottak meg. A három segédcsapattábor mellett öt őrtorony létezett, melyek a mai Felsőrépa, Libánfalva, Alsóköhér és Nyárádremete határában álltak.

idén megnyitjuk a time box kiállítást, ami tulajdonképpen időkapszulát, idődobozt jelent. Ezek segítségével időutazásra kalauzoljuk az érdeklődő látogatókat, amelynek során megismerhetik a hajdani római katonai tábor parancsnoksági épületét, illetve a hozzá tartozó fürdőt. Ha a látogatók kinéznek az ablakon, azt láthatják, amit 2 000 évvel ezelőtt láthattak az itt lakók" – mondta el lapunknak Pánczél Szilamér. Az eseményt szervező régésztől azt is megtudtuk, hogy csütörtökön a marosvásárhelyi várban a limes projektben résztvevő budapesti hallgatók kiállítását lehet megtekinteni, majd pénteken, Mikházán az a kiállítás veszi kezdetét, melynek a tervét ezelőtt három évvel szintén egy hallgató készítette el. „Teszteljük, hogy van-e rá igény”

„Az időkapszula célja bemutatni a lelőhelyet és az eddigi ásatások eredménye-

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT

Választási kiskáté Nem látom, mennyire nevetséges, kicsinyes a választások körüli cirkusz, huzakodás? – szegzi nekem a kérdést ismerősöm, s legyintve biztat: hagyjam a fenébe az egészet! Nem tehetem, mert itt élek, és nem minSzentgyörgyi László degy, hogyan, milyen körülmények között… Inkább elmondom, véleményem szerint mit nem kellene szem elől tévesztenie annak, aki érdekeim képviseletére vállalkozik. Leghamarabb tudatosítania kellene – magában és választóiban egyaránt! –, hogy először: ember, másodszor: magyar ember, harmadszor: valamilyen politikai nézeteket valló magyar ember. Mert szerintem minden ezekből a minőségekből deriválódik. A sorrend pedig igen fontos, nem felcserélhető. Aki ezt megteszi, annál valami hibádzik az identitástudat: a politikai közösséghez tartozás, a magyar nemzeti közösséghez tartozás, az emberi közösséghez tartozás tudata, és főleg az önismeret körül. Lehet, egyesek számára túlzottan száraz, az általánosságok szintjén mozog a fenti gondolatmenet, de szerintem nem megkerülhető a benne felvetettek tisztázása. Ahogyan Tamási rátapintott: „aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan”. Mert mindennek ez az alapja. Enélkül senki ne vállalkozzon – főleg a nevemben ne! – közösségi érdekképviseletre. A zavaros beszédű ember gondolkodása is zavaros, ebből következően a cselekedetei is. És végül: mit hallottam egy, a helyi politikai életet jól ismerő, választási ügyekben otthonosan mozgó román szakembertől? Beismerem, felvetődött bennem a gyanú: mi van, ha nem teljesen őszinte, ha manipulálási szándékból osztja meg velem „információit”? Aztán arra gondoltam, mégiscsak meghallgatom, különösen, hogy egyetlen pártnak sem tagja, aktívan sosem politizált, a napi politika csak szakmai szempontból érdekli. A következőket mondta: 1. igen jelentős azon magyar szavazópolgárok száma, akik 2000-től kezdődően román polgármesterjelöltre voksoltak – amiről ugye az RMDSZ-ben is tudnak, 2. ismer olyan, belső használatra rendelt, tehát megbízható felmérést, ami szerint idén először fordul majd elő, hogy jelentős számban román pártra voksolnak magyar szavazók. Nem állítom, hogy a helyi magyar viszonyok megítélésében az említett véleménymondó lenne a legilletékesebb – ki az manapság? –, de nem ártana figyelni rá… És június 5-e után, amikor egyesek majd a felelősöket keresgélik, emlékezni mindarra, amit mondott. it, de tervezzük egy védőépület kialakítását a pavilonok körül. Ezen kívül szeretnénk Marosvécsen és Sóváradon is hasonló pavilonokat létrehozni. Most teszteljük, hogy mit lehetne ez irányban tenni, hogy van-e rá igény. Főleg nyugaton nagyon népszerű az ilyesmi, ott is előbb letesztelik az igényeket. A mikházi kiállítás két évig lesz látható, látogatható. Ha lesz vonzata a kezdeményezésünknek, szeretnénk bővíteni és véglegesíteni” – tájékoztatott az esemény szervezője. A közelmúltban nagyon megsűrűsödtek és népsze-

rűségnek örvendenek a Mikházán szervezett különböző események. A régészeti kutatások 2010-ben kezdődtek el a terepmunkálatokkal, a geoﬁzikai felmérésekkel, majd a feltárásokkal. A helyi római fesztivál négy éve kerül megszervezésre. Az idei lesz a Tudományos Diákköri Konferencia harmadik kiadása, ami, úgy tűnik, rendszeressé válik és állandósul. Az idei eseményt a Maros Megyei Tanács és támogatók segítségével sikerült tető alá hozni sok önkéntes munkával. Nemes Gyula

Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

Országos szinten a „legbölcsebbek” a bolyais diákok \ 4. \

| KU LT Ú RA |

133 diákcsoport közül csupán négy jutott tovább a Bölcs Diákok elnevezést viselő, középiskolások számára kiírt országos vetélkedőn, amelyből két csoportot a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanulóiból verbuváltak. Az idén hatodik alkalommal megszervezett versenysorozaton ők esélyesek a május 15-i döntőn a dobogós helyet elfoglalni. Vezető pedagógusuk Sikó Olga magyar szakos tanárnő, aki szerint hiánypótló esemény ez, a diákok sokat tanulnak belőle, nagyon élvezik és összetartóvá kovácsolja őket. „Okos, érdeklődő, kitartó diákok” Sikó Olga, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára a két nyertes csapat – Szószólók és Bolyai-Sokk – vezetője elmondta, hogy ez már a harmadik Bölcs Diákok vetélkedő, amelyben részt vesz. A csapat összeállításában szabad kezet adott a diákoknak, mert ők fel tudják mérni, hogy kivel tudnak eredményesen együttműködni. „A tagok mind különböző érdeklődési körrel rendelkeznek, mondhatni kiegészítik egymást, így minden témakört ügyesen meg tudtak oldani. Minden gyereknek megvan a saját területe, de ismerik egymás feladatait is. Egyébként nagyon ügyes, okos, kreatív, tehetséges, érdeklődő, kitartó diákok, valószínűleg emiatt a négy, döntőbe továbbjutó csapat közül kettő bolyais diákokból áll, pedig erős volt a mezőny, és 133 csapat vett részt a versenyben” – magyarázta a tanárnő. Hozzátette, hogy nem könnyű a verseny, és a teljes iskolai évet felöleli – októbertől május közepéig rendezik meg a fordulókat –, de érdekes, sok mindent lehet tanulni belőle, illetve a diákok is élvezik. Szeretem, hogy magyar vagyok

Az idei verseny Szeretem, hogy magyar vagyok címet viselte így a kérdések között is sok a magyar kultúrkörhöz, irodalomhoz, személyiségekhez kapcsolódóak volt. De kémia, biológia, történelem, matematika, földrajz és honismeret témakörök is szerepeltek a feladatokban.

Hiánypótló ez a vetélkedő, mert az interdiszciplinaritást helyezi előtérbe. Gondolkozni kell, a tanulóknak sokféle képességüket meg kell mozgatniuk. Emellett kisﬁlmeket, kézimunkákat is kellett készíteni az első három fordulóban. Az elődöntő és a döntő élőben zajlik, ahol előkészített feladatokkal is elő kell rukkolniuk a diákoknak, de helybeni, ismeretfelmérő kérdésekre is válaszolniuk kell. „Hiánypótló ez a vetélkedő, mert az interdiszciplinaritást helyezi előtérbe. Gondolkozni kell, a tanulóknak sokféle képességüket meg kell mozgatniuk. Bár a döntőben egymás ellen is meg fog mérkőzni a két bolyais csapat, remélem, ez nemes verseny lesz” – szögezte le Sikó tanárnő.

A kemény munkának édes a gyümölcse

Benedek Biankát osztálytársa, Zalányi Eszter íratta be a Bolyai-Sokk csapatába. „Bár az elején nem volt ínyemre, mert nagyon sok és pontos, kitartó munkát igényeltek a feladatlapok, Eszternek igaza lett, és egyáltalán nem bántam meg. Rengeteg tapasztalatot szereztem, szerepelhettem a tévében, ami nagy élmény volt minden csapat számára. A vetélkedő megtanította, mit jelent felelősséget vállalni, csapatként dolgozni, illetve megízleltük a kemény munka édes gyümölcsét. Ezek esszenciálisak egy erős, határozott és sikeres egyéniség kialakításához” – véli Bianka, aki

| Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

Felső sor, balról jobbra Magyari Mátyás, Szabó Henrietta, Sólyom László és Köllő Magos Örs. Alsó sor, balról jobbra György Tamás, Zalányi Eszter-Boróka, Benedek Bianka és Czimbalmos Szabolcs, elől Sikó Olga tanárnő a csapatban az irodalom „képviselője”, de az íráskészség, illetve a művészettörténet is erőssége. Czimbalmos Szabolcs a humán tantárgyak alapos ismerőjeként került a Bolyai-Sokk csapatba, emellett történelemtudásával és „színészkedéseivel” erősíti társait. „Ez a verseny eltér a megszokott olimpiászoktól, mert itt nem csak egy tantárgyat kell ismernünk, és jó, mert nem csak magunkra hagyatkozhatunk. Fontos is ez a vetélkedő, mert olyan dolgokat tanulunk, amit egyébként nem tennénk, és ha az elődöntőbe jutunk, akkor a tévés életbe is belepillanthatunk” – foglalta össze Szabolcs. Szappanfőzés és indiánmaszk-faragás

Zalányi Eszter-Boróka kilencedikes diák, a BolyaiSokk csapat tagja lapunknak elmondta, hogy spontán mód alakították ki a „válogatottat”, és eddig jól vették az akadályokat. Eszter erősségei a kreatív és a nem hétköznapi feladatok, így került be a napi programjába a szappanfőzés, kopjafatervezés, illóolaj készítés és az indiánmaszkfaragás is. „A vetélkedő jó lehetősség arra, hogy új embereket ismerjünk meg, kiránduljunk, olyan témákkal foglalkozzunk és könyveket olvassunk el, amiket

amúgy nem tennénk. Az általános műveltségi szintünket is látványosan növeli, valamint megérteti az elméleti tantárgyak gyakorlati hasznát” – mesélte tapasztalatait Eszter. Életre szóló élmény a vetélkedő

Köllő Magor Örs tízedik osztályos diák, az elődöntőben első helyet elérő Szószólók csapat tagja lapunknak elmondta, hogy a csapatot egy baráti közösség alkotja, akikkel együtt több versenyen is részt vettek sikerrel és elsősorban sziporkázó csapatösszhanggal. „Amikor Sikó tanárnő mesélt a versenyről, azonnal kaptunk a lehetőségen. Én elsősorban történelem, irodalom, illetve a reáltantárgyak terén erősítem a csoportot, de minden tag lelkiismeretesen készül mindenik témából” – mesélte. Úgy véli, nagyon kreatív, hiánypótló kezdeményezés, egész éven át tart, tehát konstans teljesítményre van szükség és a feladatok még egységesebb, összetartóbb csapattá nevelték őket. „Mindenképp életre szóló élmény” – szögezte le, de hozzátette, hogy azért is fontos a vetélkedő, mert az idei mottóhoz kapcsolódóan – Szeretem, hogy magyar vagyok – rengeteg olyan, elsősorban erdélyi magyarságot érintő témákat

Ez a verseny eltér a megszokott olimpiászoktól, mert itt nem csak egy tantárgyat kell ismernünk, és jó, mert nem csak magunkra hagyatkozhatunk. dolgoz fel, amelyre szüksége van a mai diákoknak az identitás, a hagyományok megőrzésének érdekében, illetve megtanít alkalmazkodni, csapatban dolgozni, ami minden ﬁatalnak fontos, kiváltképp az erdélyi magyaroknak – véli Magor. Kitartás és csapatmunka

A Bölcs Diákok országos szintű vetélkedőt először 2010-ben szervezték meg, amelynek elsődleges célja a tanulók olvasási készségeinek fejlesztése alternatív, a tanórai tevékenységek kiegészítéseként szolgáló módszerek segítségével. A teljes tanévet felölelő interaktív és interdiszciplináris verseny célja, hogy a diákok felismerjék az egyes tudományok szakterületéről származó információk közötti összefüggéseket. Ugyanakkor kitartásra, csapatmunkára és összefogásra neveli a jövő nemzedéket. Pál Piroska

| TÁRSADALOM |

/ 5. /

Modern köntösbe bújt a néptánc

Drón és farmernadrág Flashmobot, vagyis villámcsődületet szervezett a Maros Művészegyüttes a Tánc Világnapján. A rendezvény lényege a meglepetés, hisz úgy tűnik, minden előzetes szervezés nélkül, egymást nem ismerő emberek valami szokatlant csinálnak, majd ugyanilyen váratlanul eltűnnek. Múlt pénteken a Promenada Mall folyosóján mezőségi táncot jártak az együttes tagjai, erről kérdeztük Barabási Attilát, az együttes vezetőjét. – Erdélyszerte ünneplik a Tánc Világnapját április 29-én, ebbe már korábban bekapcsolódtunk különböző tevékenységekkel – magyarázta az igazgató. – Mivel a Maros Művészegyüttes a legnagyobb hivatásos népi együttes Romániában, tavaly Marosvásárhely főterén szerettünk volna villámcsődületet szervezni, amihez drónunk is volt, hogy tudjunk ﬁlmezni. Akkor az eső miatt bekényszerültünk a bevásárlóköz-

pontba, és bár az idén is ugyanerre készültünk, valószínűleg nem kaptunk volna rá engedélyt a nagypéntek miatt. Tehát megint a mallban gyűlt össze a háromféle etnikumból álló csapat, a magyar és román táncosok, valamint a cigány zenészek. Volt olyan társunk, aki nem tudta, mit jelent a ﬂashmob, ezért videókat néztünk arról, mások hogyan csinálják szerte a világban. Először csak egy hegedűs jött be, majd még egy zenész, aztán egy táncos, és így szép lassan majdnem kétszázötven ember táncolt és zenélt egyszerre. Mivel az együttesben nincsenek ennyien, az amatőr táncosok is csatlakoztak, sőt, idővel a vásárlók is, akik azt hitték, hogy a cél a látogatók megtáncoltatása. Fontosak ezek a megmozdulások, Erdélyben az egyik legelterjedtebb tánc a néptánc, mindenki találkozott már vele, bár a táncművészet különböző formái megjelentek, mint a balett, vagy az egyéb modern ágak. Ám úgy vé-

Királyok könyve

Vásárhelyiként néhány ismert és ismeretlen Király közelségében teltek napjaim, akiknek példája kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de tagadhatatlanul befolyásolta életem alakulását – kezdett bele a Kábelkocsma asztala mellett. A legismertebb közülük Király Károly, akinek neve ismerősen cseng a közelmúlt történéseit valamelyest ismerők számára. A leggerincesebb erdélyi politikusunk, amint választania kellett a román nacionál-kommunista pártérdekek és az erdélyi magyarság szolgálata között, habozás nélkül népe mellé állt. Az 1989-es politikai rendszerváltás után jutott karrierje csúcsára, a Nemzeti Megmentési Front országos tanácsának alelnökeként, Iliescu mögött Románia második számú vezetője volt. 1990-ben az RMDSZ háromszéki szenátorának választották. Az akkoriban elfogadott alkotmányt, annak kisebbségellenes passzusa miatt, amely Romániát nemzetállamként határozza meg, Király Károly – a törvényhozás |

514 tagja közül egyedüliként! – nem volt hajlandó megszavazni, ezért 1991. december 12-én megfosztották mandátumától. Húga, Ibolya akkor volt Várdi osztályfőnöke, amikor a hetvenes évek közepe táján a legmagasabb fordulatra váltott a rettegett szeku elnyomó, megtorló gépezete. Nem volt könnyű – hogy mennyire nem, azt csak ők tudják –, de állták a csapásokat...

KRÓNIKA Király László életműve önmagáért beszél, a legnagyobb költőink közé tartozik. A második Forrás-nemzedék tagjai közül ő az egyedüli – Magyari Lajos törvényhozóként, publicistaként, Farkas Árpád közéleti lapot szerkesztve, Molnos Lajos, Czegő Zoltán önkormányzati képviselőként, illetve közíróként vette, veszi ki részét a napi politizálásból –, aki az 1989-es fordulat után is távol maradt a politikától. Annak ellenére, hogy versei bizonysága sze-

lem, nekünk kell képviselni, és méltón megünnepelni a Tánc Világnapját – mondta el Barabási Attila, akitől megtudtuk, hogy már huszonöt éve ünneplik ezt a napot világszerte.

A modern és a tradicionális ötvözete

A csapat azért választotta a mezőségit, mert a románoknak is van hasonló stílusú néptáncuk, ezért mindkét tagozat könnyen tudott ezzel a koreográﬁával dolgozni. – A modern és a tradicionális ötvözete a villámcsődület, mert ez a demonstrációs forma alig húsz éves, míg a tánc egykorú az emberiséggel – magyarázta Barabási. – Az előis egyre adásokban gyakrabban jelenik meg a modernitás, annak ellenére, hogy mi az autentikus népi kultúra továbbvivői vagyunk. A Kőműves Kelemen egy rockballada, amit direkt azért adunk elő, hogy megszólítsuk azt a generációt, amelyik kevésbé jár el az előadásainkra. A

rint közéleti érdeklődése igen élénk. Nem tudni, miért döntött így, de el kell ismernünk: helyesen tette. És végül néhány szót egy ismeretlen Királyról, aki annak idején, amikor a hetvenes évek végén angyalbőrbe öltöztették, s katonáék – elhárítólag – rákérdeztek, rokona-e Király Károly, ő – csak úgy, a buli kedvéért, s mert apját valóban Károlynak hívták, sőt egyidős is volt vele – azt felelte, hogy igen: az apja. Huncut mosoly ült arcára, amint azt ecsetelgette, hogy szó bennszakadt, hang fennakadt az egyenruhásokban, akik sokáig köpni, nyelni nem tudtak a meglepetéstől. Napokig eltartott, amíg rájöttek: bolondját járatja velük. Egyébként ő volt az, aki – amiért egy házkutatáskor elkobozták tőle a Köpeczi Béla szerkesztette háromkötetes Erdély történetét – beperelte a szekut. Igaz, tárgyalásra – objektív okok, azaz rendszerváltozás miatt – már nem került sor. Az elkobzott Erdély történetének viszont végleg nyoma veszett... Szentgyörgyi László

középiskolások, egyetemisták, akikhez a mesejáték, táncjáték, táncszínház, vagy maga a néptánc már nem áll közel, talán nem érzik annyira távolinak, ha hozzájuk hasonló farmeres,

sportcipős ﬁatalok ropják. Mi egész évben népi ruhában, beöltözve dolgozunk, itt volt az alkalom, hogy a Maros Művészegyüttes másik oldalát is megmutassuk. Bodnár Erika

Kampányolunk, kampányolunk…

Borneo és Celebesz Az amerikai The Weather Channel tévéadóig jutott, hogyan füstölög a marosvásárhelyi Azomures vegyi monstrum. Az időjárásra szakosodott adó egy április 25-én készült YouTube-os felvételt közölt az esetről. A narancssárga, veszélyes nitrátokból és kén-dioxidból álló füst nem mindig látszik, mivel inkább éjjel engedik ki, ám ezúttal nappal sikerült videóra venni. Talán emlékeznek rá, a tavaly nyári áramkiesés okozott utoljára komoly pánikhangulatot a városban, ami újra a kombinátra terelte a közvélemény ﬁgyelmét. Akkor az érintettek – ki-ki a maga sajátos és önző megfontolásából – kényszerét érezték reagálni a helyzetre: a civilek tüntetésen követelték a termelés azonnali beszüntetését, de megszólalt a politikum is. A város polgármestere, Dorin Florea – ne feledjük, végzettségét tekintve orvos – szerint az Azomureş vezetősége nem tesz mást, mint semmibe veszi, hülyíti és főleg mérgezi Marosvásárhely és környéke lakosságát. Korábban a szaktárca vezetőjeként az RMDSZ-es Borbély László is a bezárással fenyegetőzött, aztán rossz nyelvek szerint amint a helyi kosárlabda klub megkapta a várt anyagi támogatást, megszűnt a keménykedés. Soós Zoltán, az RMDSZ polgármesterjelöltje (vagy kié) egyenesen a kombinát bezárásáról beszélt az előválasztási kampány idején, valamiféle referendumról is szó volt, ha jól emlékszem. Aztán azóta semmi, csak a sűrű csend. Szinte olyan, mint a kombinát időnkénti sárga füstje. Pedig, ha érdekelné a téma, most kellene ütnie a vasat. A kombinát maga melegítette fel neki. Igaz, amikor a bezárást emlegette, józanul gondolkodó illetékes szakemberek elmondták, arra, hogy környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva esetleg bezárják a kombinátot, nem lehet számítani. Ezt tudnia kellett volna Soósnak is. Szerintem tudta is, csak hát kampány volt… Mint ahogyan most is az van, de most már élesben. Most már nagyobbat, még megfoghatatlanabbat, számonkérhetetlenebbet kell jelszóként hangoztatni. Például azt, hogy „visszafoglaljuk a várost”. Igen, ősszel, a parlamenti választásoknak majd azzal a jelszóval vágnak neki, hogy aszongya „Borneo és Celebesz, magyar volt és magyar lesz!”… Szentgyörgyi László Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

A tatárjárás előtti falu reneszánsz kastélya és középkori temploma

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

\ 6. \

Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva elsőként ötlik a faluba látogató ﬁgyelmébe. A négy sarokbástyás, francia gótikus stílusú kastélyt Pekry Lőrinc, II. Rákóczi Ferenc brigadérosa építette francia gótikus stílusban 1682-ben, melyet 1732-ben újjáépítettek. A Radák-Pekry kastély szent eredetű, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette… Emlékeztető – nyíllal osztott földek

Magyarózd 1332-ben már egyházas hely volt. Várkastélyát Pekry Lőrincz építtette 1682. előtt késő gótikus stílusban. A kastély szent eredetű, olyan vonatkozásban, hogy Pekry a forrói régi templom romjainak felhasználásával építette. A település a nevét a hagyomány szerint a honfoglaláskor a falut alapító Ózd

(második, befejező rész)

nevű vitéztől kapta, de származtatják a régi magyar Osti-, vagy az Uz névből is. Írásos dokumentumokból: „…Ózd népe tekintve elzártságát, a Baládﬁak előtt talán még a XIII. században is faluközösségben élt. A nyíllal osztott földek, erdőrészek, a kisnyilak nevű földek, közerdő nevű határhelynevek, valószínűleg a későbbi osztozások mellett is őrzik a hajdani faluközösség emlékeit…”. A térség földrajzi elnevezései közül néhány – például az ózdi Garsa-hegy, Vernyica- és a Peterkáj nevű határrész – bolgár-szláv múltra enged következtetni. Ezt támasztja alá Mátyusz Elemér neves történészprofesszor, aki Ózdot tatárjárás előtti faluként említi. A tulajdonviszonyok

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból: „…egy ezen évben Várhegyen, gr. Keresztes Márton curiájában kelt egyezmény alapján, melynek értelmé-

ben Pekri Kata (b. Pölnitz Jánosné), Pekri Poli (Dániel Istvánné), Pekri Klára (Mossburg Zsigmondné) az 1697-iki egyezmény alapján, Radák István által Pekri L.-nek 1260 frtért elzálogosított Ózdot oly feltétellel adják ki, hogy nevezett Pekri-leányoknak osztályrészükbe jutott Ózdért Radák Ádám ﬁzessen kiházasítási díj címén 1000 frtot, másik 1000 frt. beszámíttatik Radákné Pekri Terézia kiházasítási díjába, kit a váltságdíj 5-de is illet. Az átbocsátás oly kikötéssel történt meg, hogy a Radák-család kihalása esetében Ózd a Pekriekre szálljon…”. Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című munkájában említi, hogy Radák István feltehetően a küküllővári Haller-kastély mintájára építtette fel a szabályos négyszög alaprajzú, sarkain kör alaprajzú bástyákkal megerősített várkastélyt. Más források szerint I. Apaﬁ Mihály fejedelemsége alatt építtette a híres kuruc vezér, Pekry Lőrincz. Valószínűbb azonban, hogy a várkastélyt Radák István emelte, és később Pekry is itt lakott (amint azt már korábban említettük, az ő felesége volt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő). A felgyújtott és lerombolt kastély

Szintén a fent említett szerző kutatásából derül ki az is, hogy a kastély egyetlen ostroma 1709-ben, Pekry Lőrincz idején, a Rákóczi szabadságharc alatt történt. A császári csapatok ostrom alá vették, majd az elmenekült Pekry Lőrincztől üresen hagyott várkastélyt | Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

elfoglalták, felgyújtották és lerombolták. 1732-ben a birtok visszakerül a Radákokhoz Radák Ádám Pekry Polixéniával kötött házassága révén. Az épületet is ő, vagyis Radák Ádám állíttatta helyre. A kastélyt a későbbi korokban is bővítették, de jellegében a mai napig megmaradt reneszánsznak. Ettől kezdve a XIX. század utolsó negyedéig, a Radákcsalád kihalásáig, a Radákok birtokában marad az ózdi határ túlnyomó része. A kultúra nyomai és az értékes régészeti leletek

A kastély utolsó tulajdonosa Teleki Ilona volt, aki édesapjától kapta jegyajándékként 1925-ben. Az 1930-as évek elején költöztek férjével, Johann Konradscheim báróval az addig intéző által igazgatott uradalomba. Fekete közlése szerint az osztrák báró lelkesedett a régészetért, ő volt az, aki először ﬁgyelt fel az ekék kiforgatta régiségekre, és gyakran meg is vásárolta azokat a parasztoktól. Kiemelten fontos tudni még azt is, hogy később, Horváth István unszolására több régész is felkereste a települést, és igen értékes régészeti leletekre bukkantak. Több kultúra nyomait is megtalálták. A háborúval a báró 1944 őszén családostól nyugatra sodródott, üres kézzel menekülve. A lelkekben is elhelyezett kastély

A kastély tehát a falu elején – a délnyugati szélén –, kissé félreesve a településtől, egy erdőkoszorúzta domboldalon épült, az országúttól mintegy tizenkét

méterrel magasabbra lévő kiugró földnyelven. Már messziről uralja a tájat. Innen az egész falu látható, a kastély pedig szintén látható a falu bármely pontjáról. „… V. Radák Ádámnak fenyves erdők közé foglalt ódon kastélya… karcsú, magas tornyaival nemcsak szépíti e tájat, hanem történeti becsűvé is lesz…” – helyezi el mind a tájban, mind a lelkekben Orbán Balázs a magyarózdi kastélyt. Orbán Balázs leírásában egy rajzot is közöl az épületről, melyhez kanyargós, fasorral szegélyezett út vezet fel. A kastély közvetlen közelét fenyők ölelik körül, a háttérben megművelt szőlősdombok látszanak.

Ahova az urak csónakkal jártak kávézni

A tájképi kerteket „…ritkán határolta szabályos kerítés. Nem is volt rá senkinek szüksége. Gyakoribb volt a gyepű. Egy 5-10 m széles bokorsor, amelynek mintegy gerincét a vonalából kiálló szálfák képezték…”. Így volt ez a magyarózdi angolkert esetében is. A kertről kevés adat maradt fent. A leírások értelmében az országút mentén csordogáló patak a domb aljában patkó alakú tavat táplált, mely az egykori kastélykert tartozéka volt. „…A kastély belterületéhez tartozott még a múlt században egy halastó, közepén egy kis szigettel, ahol egy óriási hársfa ágai közé ﬁlagóriát építettek. Ide jártak át az urak csónakkal kávézni…” – írja Horváth István az 1960-as évek végén, majd így folytatja: „…a kastély mellett, a falu felől egy száz éveket látott veszendő szilfaféleség áll, |

| ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK |

nyugati oldalán, két halódó, hatalmas feketefenyő…”. A két fenyő közül ma már csak egy áll, a másikból csak egy kiszáradt csonk maradt. A park árnyat adó fáit, valamint a kastély körüli fenyvest a Második Világháború idején kivágták. Hogy mi mindenre használták a kastélyt…

1944 után, ahogyan a kastély gazdátlan maradt, az ózdiak is, de főként a gambuci románok mindent, amit mozdítani tudtak, elhordtak a kastélyból. 1947-ben államosították, utána óvodának, iskolának, kultúrotthonnak, termelőszövetkezet-irodának használták mindaddig, amíg különösebb ráfordítás nélkül azt az épület állapota megengedte. A kastélyt körülvevő gaz-

/ 7. /

dasági épületekbe pedig beköltözött a „kollektív”, sőt építettek még három istállót is a területen. 1990-ben a kastély ismét üresen maradt, ekkor indult rohamos pusztulásnak. Befejezésül: kastély ma

A jelenlegi tulajdonos bérlő 1996-tól a kolozsvári székhelyű Bonus Pastor Alapítvány, amely a helyi önkormányzattól kilencvenkilenc éves koncesszióval bérbe vette a kastélyt, a hozzá tartozó épületeket és a járulékos területeket azzal a feltétellel, hogy felújítja az épületet és gondozza a területet. A református egyház által patronált alapítvány szenvedélybetegek rehabilitációjával foglalkozik. A használó alapítvány-

nak közmunkával sikerült a kastélyt kitakarítania. A tetőt teljesen kicserélték, a fal tetejét betonkoszorúval erősítették meg, új fedelet és fedélszéket, csatornát kapott. A telken a kastélyon kívül még négy másik épület található: egy jó állapotban lévő barokk magtár, egy istálló, egy csűr, valamint egy gépház. Az egykori kastélykertnek ma csak a hűlt helyét találjuk. Szerencsésnek tekinthető azonban – ambivalens módon pont a falu elzártságának, elmaradottságának köszönhetően –, hogy a birtok helye és a hozzá tartozó gazdasági épületek érintetlenül maradtak. A ﬁlagóriának már nyoma sincs, a tó is kiszáradt, de helye jól beazonosítható. Fekete közlése sze-

A középkori templom 1687-es javítása is Pekry Lőrincz nevéhez fűződik A település temploma a kastéllyal szemben áll. János Zsigmond idején a falu katolikus hívei az unitárius vallásra tértek át és a templomot is ők birtokolták, egészen a XVII. század elejéig, amikor a reformátusok használatába került. Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomai című munkájában szakvéleményezi, hogy a templom támpilléres hajójához, diadalívvel csatlakozik a szentély, amelynek szélessége közel azonos a hajóéval és a nyolcszög öt oldalával záródik. Támpillérei háromlépcsősek, ablakai félköríves záródásúak. A templom déli bejárata elé portikuszt építettek. A templom 1687-es javítása és átépítése is Pekry Lőrincz nevéhez fűződik. Ezt a bejárati ajtó fölötti párkány kiváltó kövére vésett felirat is tudatja. A középkori eredetére ma már csak az alaprajzi elrendezés szolgálhat bizonyságul. rint: „…a halastó helyét egy kis mocsár jelzi, amelyben a víz legfeljebb az ember bokájáig ér”.

Összeállította: Nagy-Bodó Tibor

A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet dr. Fekete Albertnek és Keresztes Pálnak

Marosvásárhelyen is sikeres összefogás a Márton Áron-ﬁlmért

Marosvásárhelyen is sikeresnek bizonyult az a jótékonysági koncert, amelyet a Márton Áron ﬁlmért szerveztek. Ismét bebizonyosodott, hogy Márton Áron szellemisége nagy erővel hat ma is. Zenészek, zenekarok, színművészek és a közönség adott újabb bátorítást a Zord Idők csillaga című ﬁlm elkészítéséhez. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában, április 28-án több műfaj képviseltette magát: a marosvásárhelyi Állami Filharmónia művészei – Lokodi Károly, Molnár József, Zágoni Előd és Molnár Tünde –, a Musica Humana Kamarakórus Csíky Csaba karnagy vezetésével, a Mustármag Énekegyüttes, Koszorús Krisztina, a Titán együttes, Vizi Imre játsztak a nagyjáték|

ﬁlmért. Kárp György és Kilyén Ilka színművészek, valamint Nagy Miklós Kund és felesége, Nagy Éva Márton Áron gondolatait tolmácsolták az est folyamán. A koncertet Kásler Magda népdalénekes zárta. „A koncert újabb lehetőséget adott arra, hogy megmutassuk, ma is vannak olyan értékeink, ami körül felekezeti hovatartozás és más, bennünket elválasztó nézetek ellenére is össze tudunk gyűlni. Van olyan szellemiség, amelyet követve egymást erősíteni tudjuk. A jótékonysági koncertsorozat segítségével sikerült túllépnünk a felekezeti határokon mind az előadókat, szervezőket, de a közönséget tekintve is” – írták öszszegzésükben a szervezők. Az est folyamán 4000 lej gyűlt össze a Márton Áron

ﬁlm támogatására, amely adománnyal egy lépéssel közelebb kerültek a nagyjátékﬁlm megvalósításához. „A jótékonysági koncer-

tek értéke túlmutat az öszszegyűjtött pénzen. Ismét azt láttuk megvalósulni, amiért a ﬁlm-misszió elindult: a közösség erejét, az

összefogást az előadók és szervezők munkájában” – zárult a közlemény. Közlemény/P.P.

Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

Flekkenfalvi majális \ 8. \

Az időjóskák fenyegetései dacára nem mosta el az eső a vasárnapi Maros-parti majálist, sőt, egész nap gyönyörű idő volt. A sergyógyszertár melletti színpadon néptáncegyüttesek és népdalénekesek néptáncoltak és népdaloltak a népnek, utánuk a népszerű afrikai zenekar, a Zanzibar koncertezett, majd azt követően a mozgékonyabbak együtt zumbázhattak Bogival (a zumba olyan tánc, amely ﬁtness-program is egyben, mint például a lakodalmas hajnali részeg vonatozás). Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb sikert most is a gulyásfőző verseny aratta: a ﬁnomságokból jelképes, egy lejes állójegyért bárki degeszre zabálhatta magát. Az első helyet természetesen az RMDSZ horgoló-tagozata nyerte, Soós Zoltán és csapata lett a második, a néppártos team pedig a harmadik. „Tökéletesen meg vagyok elégedve a második hellyel” – nyilatkozta Soós az eredményhirdetés után; reméljük, hogy nem június ötödikére gyakorolt. Estefelé aztán olyan laza hangu-

„Tökéletesen meg vagyok elégedve a második hellyel!”

lat kerekedett a jókedvű eszem-iszom után, hogy az Összefogás jelöltje előkampányba kezdett, bár kissé túltolta – nemcsak a kisgyerekeket simogatta meg, hanem az anyukáikat is. Idén is a legtöbb szórakozási lehetőség a gyerekeknek jutott; több asztalnál kézműves foglalkozást szerveztek számukra: fafaraghattak, mézes pogácsát készíthettek mézből és pogácsából, fonhattak, nemezelhettek, nemazolhattak, ragaszthattak. (A szervezők üzenik a hároméves Pannika szüleinek: időközben sikerült leválasztani a padhoz ragadt csöppséget, mehetnek érte.) Népszerűek voltak továbbá a felfújható csúszdák, ugrálók, valamint a mászófal is. Utóbbinál akkora sor kígyózott, hogy sok

apuka már attól a falra mászott. De lehetett állatsimogatni is, a báránykák és kinderkecskék mellett egy szomorú szamár is békésen tűrte a simizgetést. Egyes szülők szerint azonban jobb lett volna egy nőstény szamarat szerződtetni erre a célra, mert elég kínos volt magyarázgatni a pulyáknak, hogy mi az ott a hasa alján. Végezetül egy szívmelengető hír: úgy tűnik, újra szent a béke a megyei RMDSZ-elnök és a nemrég a lemondását követelő városi és választmányi elnök urak között, ugyanis a nap végén Brassai Zsombor, Peti András és Vass Levente öszszekapaszkodva, vidáman dalolva együtt vizelték le a még parázsló tüzeket a kiürült bográcsok alatt! Molnár Tibor

| HUMOR |

2036 – újságcímek a jövőből ☻ Újabb zavargások a párizsi, brüsszeli, amszterdami és londoni fehérnegyedekben ☻ Vidám Ramadán Marosvásárhelyen: az iszlám hitre áttért Soós Zoltán hatodjára is polgármester ☻ Keresztre feszítették Izsák Balázst, aki az éj leple alatt székelyzászlót akart tűzni Az Ismeretlen ISIS-katona szobrával szemben található Kultúrmecset minaretjére ☻ Burkália (a volt Bulgária) az Euarábiai Unióból való kilépést fontolgatja ☻ New Yorkban ismét megdőlt a melegrekord – százhuszonöt millióan vonultak fel a Gaypride-on ☻ Alabama államban engedélyezték a férfi-nő házasságot! Mi következik, a pedofília betiltása??? ☻ Európában egyedül a teljesen körbekerített Magyarország áll ellen továbbra is az erőszakos iszlamizálásnak, de teljesen degenerálódott: pontosan ma tizenöt éve Fekete Pákó az elnök, és Győzike a miniszterelnök ☻ Szalonnacsempészeket, kolbászneppereket és töpörtyűdílereket fülelt (és fejezett) le a Saría Police az allahszéki Székely Rezervátumnál ☻ Angela Merkel hozzáment Abu Basz am-Aszhád főkalifához, akinek már volt harminc felesége, így ő lett a thirty-first lady ☻ Hétvégén kerül a mozikba Kalifátus-szerte a legújabb sci-fi szuperprodukció, a Mohamed Max ☻ Az év kocsija az Abdullah Szulejmán al-Audi, az év felvágottja pedig az Abdesalam de Sibiu ☻ Megérkeztek a földönkívüliek! De sajnos nem egy szuperfejlett civilizáció képviselői, hanem csóró szíriuszi űrmigránsok mt

Marosvásárhely, a 400 éves Szabad Királyi Város! 2016. április 29-én, pénteken 11 órai kezdettel került sor (a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében) a Kultúrpalota Tükörtermében arra az eseményre, amelyet Marosvásárhely Szabad Királyi Várossá nyilvánításának szenteltek, a 400. évforduló alkalmából. „Ez a város történelme, és mindnyájan büszkének kell lennünk rá. A mi feladatunk, hogy minden történelmi cselekedetet és eseményt értékeljünk, ismerjük meg az igazat az elmúlt

időkről, és erőfeszítéseket tegyünk arra, hogy jobban megértsük mindazt, ami történt. Hasonlóképp ismernünk kell azokat a bizonytalan, nehéz időket is, amelyek nem is különböznek attól, amit ma is megélünk. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a szóban forgó eseményt épp aznap ünnepeljük, amikor Marosvásárhelyt szabaddá nyilvánították. Köszönöm a lelkészeknek, hogy ma, Nagypénteken mellettünk állnak, ez egy fontos gesztus. Én magam célként tűztem ki, hogy

| Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

a kulturális összefonódások hozzák közelebb egymáshoz az embereket. Marosvásárhelynek megvan a külön sajátossága, komoly potenciállal rendelkezik, ismert és elismert város, amit értékei szavatolnak és nem a konfliktusok. Ezért minden igyekezetemmel azon voltam, hogy önökkel együtt sikerüljön a város ezen értékeit kihangsúlyozni" – nyilatkozta Dorin Florea polgármester a „Marosvásárhely Szabad Királyi Város 400 éve" szimpózium megnyitó ünnepségén. Az esemény alkalmávál két kiváló fiatal – Laura Pop és Nagy Zoltán Gergely – aki Marosvásárhelyen született és tanult, jelenleg pedig a világ nagy vállalatainál dolgozik, kitüntetést kapott. A „Gratitudinae urbis" a megbecsülés jele azon fiatalok irányába, akik tanulmányaik és szakmaiságuk révén a város hírnevét öregbítették. „A marosvásárhelyi iskola képviselői ők, olyan emberek, akik itt születtek, ebben a városban végezték

tanulmányaikat, és a világ különböző tájaira jutottak el. Büszkék lehetünk rájuk, olyan kivételes emberek, akik Marosvásárhelynek elismerést szereztek, tanáraikon és az iskoláikon keresztül" – fejtette ki Dorin Florea polgármester. Az április 29-i ünnepség alkalmával érmeket (kitüntetéseket) osztottak ki a marosvásárhelyi egyetemek, a Maros Megyei Tanács, a Prefektúra, az Oklevéltár Maros Megyei Igazgatósága, valamint a Gheorghe Şincai Kutatóközpont részére. Hasonlóképp, Marosvásárhely testvérvárosai is ilyen érmeket kapnak

majd. Szintén pénteken, 2016. április 29-én, lelkészek jelenlétében avatták fel azt az emlékplakettet, amely Marosvásárhely Szabad Királyi Város címe elnyerésének 400. évfordulóját szentesíti. A polgármesteri hivatal sajtóirodája |

| FIGYELŐ |

/ 9. /

Bélák árnyékában

És akkor itt van nekünk ez a Bugár Béla, ez az áldott jó ember. Ez a felvidéki Markó Béla. Akinek köszönhetően továbbra is érvényben marad a szlovák állampolgársági törvény kitétele, amely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik országét felveszi. A szlovák ellenzék, és tegyük hozzá, minden jóérzésű magyar ember, ezt múlt héten végre megszüntette volna. Nem így történt. A jogszabály módosításáról szóló ellenzéki javaslatot ugyanis elutasította a pozsonyi törvényhozás. Az ominózus szlovák jogszabály megváltoztatását célzó törvénymódosítási javaslattal a pozsonyi parlament legerősebb ellenzéki cso-

portosulása, a Richard Sulík vezette liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) mozgalom állt elő. A módosítás lényege az lett volna, hogy kezdeményezte az állampolgársági jogszabály 2010es megváltoztatása előtti helyzet visszaállítását, vagyis a szlovák állampolgársággal rendelkezők kizárólag saját kérésükre veszíthették volna el szlovák állampolgárságukat. Az új jogszabály elfogadását a kormánykoalíció részét képező, Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt frakciója sem támogatta, képviselői a voksoláson tartózkodtak. Igennel szavazott viszont a párt listáján mandátumot szerzett Simon Zsolt, aki Bugáréknak a kormányba

való belépése után lépett ki a párt frakciójából. Külön ide kívánkozik, hogy annak a Most-Hídnak a frakciója nem támogatta a törvénymódosítást, amely Robert Fico előző kormánya idején még tartalmilag ezzel megegyező javaslattal állt elő. Most viszont féltették az irhájukat. Azzal magyarázkodtak, hogy a törvénymódosításról nem tudtak megegyezésre jutni a kormánykoalíció kialakításakor folytatott tárgyalásokon. Gál Gábor, a Most-Híd egyik parlamenti képviselője a vitában azzal is érvelt, hogy a kormánykoalíció szétverése céljából álltak elő most ezzel a módosítás előterjesztői. A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010 júniusában fogadták

el, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva. A sokat vitatott jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát, aki felveszi egy másik országét. Ennek alapján, a szlovák belügyminisztérium adatai szerint az idén februárig ezerháromszázegy ember veszítette el szlovákiai jogait, köztük hatvanhatan a magyar állampolgárság felvételét követően. A minden felvidéki magyar életét megkönnyítő SAS-javaslatot csak abban az esetben fogadhatta volna el a parlament, ha Bugár Béla pártja összefog az öszszes ellenzéki párttal, de ilyen próbálkozás nem történt. Ezért egyelőre kiszá-

míthatatlan, hogy a kisRMDSZ módjára, a többségnek folyton gesztusokat tevő, de azokért cserébe semmit el nem váró MostHíd parlamenti politizálása mit hozhat a felvidéki magyarság konyhájára, amiből Bugárék ingyen osztogatott kőlevese mellé még egyebet is főzni lehet. Marad továbbra is Pozsony súlyosan diszkriminatív és elnyomó kisebbségi politikája, amelynek húsba vágó és égbekiáltó következményeit – remélhetőleg csak átmenetileg – halkítja le az Európát mélyen megrázó, de a visegrádi négyek országait egymáshoz közelebb terelő migránsválság. Kristály Lehel

Valóság HÍRLAP „A”: EGY ÓRÁT KAPOTT ORBÁN KOHLTÓL. Az egykori kancellár fogadta a magyar miniszterelnököt. Információink szerint az idős német politikus programjait felesége szervezi, így került sor a mostani látogatásra is. Állítólag Kohl „Ugye nem sokáig lesz itt Orbán, kezdődik a rádióban a Nyugdíjasok félórája!” sóhajtással vette tudomásul a kényszerű helyzetet. A ház előtt egyébként demokrata érzelmű tömeg tüntetett a magyar kormányfő látogatása ellen, „Szögesdrót” feliratokkal utaltak a határzárra. Ugyanakkor néhány szélsőjobboldali, fasiszta ﬁatalt is kirendeltek, akik a kerítés mentén randalíroztak.HÍRLAP „B”: EGY ÓRÁT SZÁNT ORBÁN KOHLRA. Nyugat-európai körútja során a magyar miniszterelnök egy rövid időre megállt Oggersheimben, és köszöntötte az idős kancellárt. Szélsőbaloldali anarchisták maroknyi csoportja megpróbálta megzavarni a két államférﬁ találkozását, szerencsére egy jó arcú ifjakból álló társaság „Szeretettel üdvözöljük” táblákat emelt a magasba. HÍRLAP „A”: GALLÓNÉ ELÉGEDETT A SZTRÁJKKAL. A szakszervezeti vezető sze-

rint sikeres volt a pedagógusok munkabeszüntetése, a kormány politikájával szembeni elégedetlenséget jól jelzi, hogy mintegy huszonötezer tanár nem vette kézbe a krétát. Nem zárta ki a további tárgyalásokat, de jelezte, hogy a demonstratív akció nyomán immár komolyabb követelések megfogalmazásához is megkapták az érintettek felhatalmazását. HÍRLAP „B”: CSUPÁN A PEDAGÓGUSOK ÖTÖDE SZTRÁJKOLT. Teljes érdektelenségbe fulladt a meghirdetett sztrájk. Csak minden ötödik tanár tagadta meg a munkát, ha beleszámítjuk azokat is, akiknek lyukasórája volt. Boldog lenne minden ágazat, sőt bármely közösség, ha elmondhatná magáról, hogy mindössze a húsz százalékuknak vannak fenntartásai a meglévő állapotokkal szemben. Végül néhány szó az időjárásról: Április dacára hűvöskés az idő, hol a globális felmelegedés? A másik sajtótermék szerint: „Még csak április van, de már minden kivirágzott, előrejött a nyár, itt a világvége.” Ungváry Zsolt

Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

Tinédzser bronzérmesekből lett bajnokesélyes öreglányok \ 10. \

| S PO RT |

A marosvásárhelyi kézilabda legsikeresebb időszaka a ’80-as évekhez kötődik, amikor a város együttese, a Muresul, az 1986 – 1987-es és az 1987 – 1988-as bajnoki idényben Románia-kupát és az 1986 – 1987es évadban országos ezüstérmet, majd az 1987 – 1988-as bajnokságban aranyérmet nyert. Kevesen tudják viszont, hogy a marosvásárhelyi kézilabda legutolsó, legsikeresebb időszaka ifjúsági szinten az 1992-es évhez kötődik, amikor a Kulcsár László (Kuli) által vezetett ISK nagyiﬁ együttese országos bronzérmet szerzett. Az egykori csapat néhány játékosa még ma is játszik, igaz, amatőr szinten, viszont nem is akárhogyan... Mikor is volt a Kulcsár László nevéhez köthető korszak kezdete?

1976-ban a Kulcsár László által vezetett ISK 2 – Bolyai közös együttesének 1314 éves korcsoportja (3. ifjúsági kategória) a leg jobbaknak bizonyult az országban, majd ez az ígéretes generáció másik három kiírásban (1976, 1977, 1978) ezüstöt, bronzot és ismét ezüstöt termelt egy korcsoporttal feljebb is (2. ifjúsági kategória). A szakember a rendszerváltás után is remekelt

1992-ben ugyancsak Kuli vezetésével az ISK nagyiﬁ lánycsapata begyűjtötte a marosvásárhelyi kézilabdasport mindmáig utolsó érmét, egy bronzot, közvetlenül az év zárása előtt, június 12-én a bukaresti országos döntőn. Kik alkották az akkori együttest?

Az akkori, 1992-es generáció tagjai Marosvásárhely, vagy a környező települések különböző általános iskoláiban ismerkedtek meg a kézilabda alapszabályaival (akkor szerveztek iskolán belüli és iskolák közötti kézilabda bajnokságokat), majd az ISK és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum csapataiban, Kulcsár László, Soó Kálmán és Peteley Mária edzők kezei között formálódtak. Azon időszakban néhá-

nyan közülük több, jelentős hazai megmérettetésen vettek részt, ahol kellő tapasztalatra tettek szert. Mint Biró (Peres) Zita elmondta, az 1992-es bronzérmet nyert nagyiﬁ lánycsapat magja már az 1989. június 16-18. között Nagyváradon sorra került megyékközi területi döntőn, majd július 23-án a temesvári országos döntőn (Pionírok Kupája) bizonyított, aztán az 1990-es ISK együttessel folytatták a jó, országos szintű eredményeket. Az alakulat akkori tagjai közt szerepelt többek közt Crișan Imola, Dósa Emőke, Dana Almășan, Tóth Melinda (ex Mureșul, majd Déva), Daniela Tulbure, Alina Mileșan,

Anamaria Bucur és Peres Zita is.

Közülük kik tagjai az Active 7-nek?

Az 1992-es ISK országos ezüstérmes alakulat tagjai idővel szétszéledtek, egye-

sek más helyi csapatoknál (Mureșul, Elektromaros, Armedica) folytatták a kézilabdát, mások abbahagyták a versenysportot. Közülük néhányan 2011-ben újrakezdték a Gedeon Richter csapatánál, amely idővel Active 7-re keresztelődött. Az

Kuli volt a sikerkovács hajdanán is, jelenleg is... Az ISK néhány egykori játékosa, akik az Active 7 jelenlegi erősségei, így emlékeztek vissza az akkori csapat kimagasló eredményére:

Dan Melinda (41 éves), az ISK egykori, az Active 7 jelenlegi játékosa: „1992. június 12-én a bukaresti Cișmigiu parkban lévő sportteremben került sor a tornára, amelyen többek közt Fogaras, Nagyszeben, Nagyvárad, Bukarest, Nagybánya legjobb nagyifjúsági kézilabdásai vettek részt. Ha jól emlékszem, mi az elődöntőben a nagybányaiak ellen vesztettünk – ők idővel országos bajnokok is lettek –, így aztán csak a kisdöntőben léphettünk pályára, ahol mindent beleadva nyertük meg a bronzérmet, ami annak a generációnak a legnagyobb diadala lett. Mindezek szép emlékek, amelyekre mindig szívesen emlékszek vissza...”

Moldovan Anna Mária (48), az Active 7 játékirányítója: „Mivel én idősebb generáció tagja voltam, akkor már a helyi B-osztályos Elektromaros játékosaként tevékenykedtem (ahová a TCMRIC-től kerültem), így nem játszhattam 1992-ben az országos nagyiﬁ bajnokságon, de jól emlékszem az akkori bronzérmes együttes tagjaira, s azok sikereire… Örvendetes dolog, hogy az Active 7 együttesében a ﬁatal kézilabdások jól összeszoktak a csapat tapasztaltabb tagjaival, így nagyon jó hangulat alakult ki a csapaton belül. Ezt jó a csapatszellemet, akárcsak hajdanán az ISK színeiben, Kulcsár Lászlónak is köszönhetjük…”

Zsók Gyöngyvér (56), az Active 7 rangidőse, hálóőre: „Az 1979-ben alakult Elektromaros játékosa voltam a nyolcvanas években – akkor csapattársaim voltak többek közt Maria Pop, Elena Ilie, Marton Ildikó, Gáll Emese, Gödri Erzsébet, Moldovan Anna Mária és a néhai Sárosi Annamária is –, aztán 1987-ben egy sérülés miatt felhagytam a kézilabdával, majd 2011-ben kezdtem újra a Gedeon Richternél. Ne feledjük el, hogy a nyolcvanas években kiváló kézilabdások játszottak helyi szinten, ne be-

| Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

1992-es bronzérmes együttesből Biró (Peres) Zita, Dan Melinda, Alunița Cîmpean, Anamaria (Bucur) Cerghizan és Dana (Tulbure) Covrig jelenleg az Active 7-ben játszanak, Alina (Mileșan) Ința viszont a tavaly hagyta el az együttest, mivel Ang-

széljünk az akkori Muresul tagjairól... Jó érzés most mintegy 25-30 év után újra kézilabdázni azokkal, akik 1992ben annyira közel álltak az országos első helytől, mi több, ugyanazzal az edzővel dolgozhatnak néhányan a csapatban, aki jelest alkotott a marosvásárhelyi kézilabda történetében. Kuli megérdemli a Hargita megyei bajnoki címet egész edzői pályafutása sikereiért.” Zsók mosolyogva emlékezett vissza arra, milyen élményt jelentett csapattársai számára, amikor a nyolcvanas évek közepén először játszottak minőségi Adidas labdával, hiszen akkor nem voltak kellő körülmények és lehetőségek a versenysport űzésére, viszont annak idején jóval nagyobb akarattal, alázattal sportoltak hazánkban minden szinten.

Biró (Peres) Zita (42), az Active 7 gólkirálya: ,,Azok voltak az igazi kézilabda mérkőzések, amikor az iskolás bajnokságokra, akár iskolák közötti, területi vagy országos szintű kézilabda tornákra salakos, vagy cement pályákon került sor. El lehet képzelni, hogy azon években nem lehetett külföldről beszerezni boka-, könyök-, vagy térdvédőt, így a találkozók után sebesen, véresen szálltunk le a pályáról, majd Rivanollal kentük be a sebeinket, ami alig használt... Akkor egy kiváló generáció gyűlt össze az ISK színeiben, akik nem csak tehetségesek voltak, de kiváló volt a csapatszellem is, komolyak, összetartóak voltunk, ami főleg Kulinak volt köszönhető. A sok munkának köszönhetően jó eredményeket értünk el.” Végezetül az Active 7 hátralévő, Zetelakán sorra kerülő, két rájátszásbeli találkozójáról így vélekedett Dan Melinda, az ISK 1992-es bronzérmes csapatának egyik oszlopos tagja: „Minden találkozónkat megnyertük az alapszakaszban, valamint a rájátszásban, ezért nem szeretnénk elrontani ezt a mérleget. Tehát érthető, hogy a hátralévő két mérkőzésünkön is győztesként szeretnénk leszállni a pályáról. Bajnokok leszünk!” |

| S PO RT |

Egy mondatban…

/ 11. /

Kosárlabda, Nemzeti Liga

Miután az utolsó másodpercekben szerzett kosárral második idegenbeli mérkőzését is megnyerte 77–79 (12–31, 19–17, 25–11, 21– 20) arányban a fővárosi rivális Dinamo pályáján a férﬁ kosárlabda Nemzeti Liga negyeddöntőjében a Maros KK, így 3–1-s összesítéssel bebiztosította helyét az elődöntőbe. Teremlabdarúgás, Románia Kupa

A teremlabdarúgó 1. liga rájátszásának negyeddöntőjébe jutott Marosvásárhelyi City’us május 23. és 24-én a dévai Sportcsarnokban a helyi Autobergamo ellen játszik a Románia Kupa elődöntőjében, a másik ágon a Galaci United és a Jászvásári CSMS találkoznak. Labdarúgás, 1. liga, felsőházi rájátszás

liába költözött ki családostól. Ők Dana Todeával, Dan Melindával, Anamaria Cergizannal együtt már az 1992-es országos bronzérmes nagyiﬁ együttes javát képezték. Kulcsár László 2016-ban bajnokcsapatot edzhet

Az együttes 2013-ban benevezett a Hargita megyei kézilabda-bajnokságba, ahol két ezüstérem után, az idén a leg-

esélyesebbek az aranyéremre. Ha a rájátszás harmadik, azaz utolsó, május 22-én Zetelakán sorra kerülő fordulójában a két hátralévő mérkőzésén legkevesebb egy pontot szereznek (a Zetelaka és a VSK ellen lépnek majd pályára), akkor a Zsók Gyöngyvér, Babó Melinda, Jámbor Margareta, Alunița Cîmpean (kapusok), Moldovan Anna Mária (csk), Biró (Peres) Zita, Orbán Mária, Anamaria Cerghizan, Andreea Iuga, Kádár Kinga, Loredana

Conțiu, Kozma Emőke, Dan Melinda, Raluca Rău, Dana Covrig, Veronica Ormenișan, Farkas Krisztina, Vasilescu Erzsébet, Rozalia Șerban, Teodora Bucur és Larisa Matei (mezőnyjátékosok) alkotta csapat megszerezheti ötéves fennállásának második bajnoki címét (az elsőt a Sóvidéki bajnokságban nyerték 2012ben Gedeon Richter néven). Czimbalmos Ferenc Attila

A Marosvásárhelyi ASA ötgólos vereséget szenvedett az FC Viitorul otthonában a labdarúgó 1. liga felsőházi rájátszásának 9. fordulójában, így ezzel a vereséggel biztossá vált, hogy a vásárhelyi együttes a hatodik helyen fejezi be a bajnokságot, és a 10., utolsó fordulóban vasárnap 21 órától a Bukaresti Steauát fogadja a Sziget utcában. Bajnok lett az Astra

Az Astra Giurgiu megnyerte a bajnokságot, miután az utolsó előtti fordulóban a második helyezett Bukaresti Steaua mindössze 1–1-s döntetlent játszott hazai pályán a Zsilvásárhelyi Pandurival, így a hátránya behozhatatlan lett az Astrához képest, amely alakulat a Bukaresti Dinamót 4–2-re győzte le.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Mégsem alaptalanok a vizek szennyezettségét illető rémhírek! |

Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |

\ 12. \

| RIPO RT |

Így készül a vert héjú kenyér Családi vállalkozásként üzemelteti kis pékségét Péterﬁ Ilona, a Marosvásárhely közeli faluban, Kibéden. A nyolcvanas években még a Néptanács tulajdonában lévő üzem is az ő irányítása alá tartozott, majd a rendszerváltás után saját vállalkozásként folytatta a kenyérsütést. Környékbeli, kiváló búzából őrölt lisztet használnak, és klasszikus, kovászolt kenyeret sütnek. A pékség öt alkalmazottnak ad munkát, akik a kenyértészta megkeverésén kívül mindent kézzel csinálnak. A napi sütésből visszamaradt tésztát egy napig pihentetik, ez lesz a kovásza a másnapi sütésnek. A kovászt bekeverik a liszttel és a vízzel, majd a dagasztás után kelesztik és szaggatják, kis pihentetés után pedig a kemencébe kerül. A sütés maga egy órát vesz igénybe, közben a pékek többször leengedik a gőzt a kemencéből, hogy a tésztából kisült nedvesség eltávozzon. Így körülbelül öt órába telik, mire a lisztből kenyér lesz, napi százötven-százhatvan darab vekni, buci és a híres vert héjú. Utóbbit a jóval sültesebb, majdhogynem megégett kenyerekből készítik, amiket a kemence után nem fényesítenek vízzel. Ehelyett egy fadarabbal elkalapálják, épp csak annyira, hogy foltokban leverjék róla a kemény héjat, így az eredmény egy jóval eltarthatóbb, rusztikus külsejű parasztkenyér. Bodnár Erika

| Központ hetilap | 2016 / 18 | május 5–11. |