Központ hetilap 2016/13 by Központ Hetilap

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 13. szám // 2016. március 31–április 6. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

A balerina, aki összekapcsolná a táncot az orvostudománnyal

4. old. //

IN T ERJÚ

3. old. //

Csillagok háborúja

V ÉLEM ÉN Y

A jelek szerint tovább gyűrűzik a botrány, amit Tőkés László érdemrendjének Iohannis általi visszavonása kavart. Mint ismeretes, az államelnök március 3-án jelentette be, hogy visszavonta Tőkéstől a Románia Csillaga érdemrendet, amelyet az EP-képviselő 2009ben kapott Traian Basescu akkori államelnöktől az 1989-es rendszerváltozásban betöltött szerepéért.

3. old. //

KU LT Ú RA

Az ember odavalósi, ahol szeretik!

Magyarország legnagyobb színházának művészeti vezetője Szőcs Artur, erdélyi származású színész. Kísérletező kedve révén rendez operát, színdarabot, zsűriz fesztiválon és egyetemen is tanít. Szüleivel gyermekként hagyta el Romániát, mára budapestinek vallja magát, mert szerinte oda valók vagyunk, ahol szeretnek minket. 10–11. old. //

S PO RT

Szabó Ágota orvosnak készül ugyan, de már négy és fél éves kora óta balettezik a vásárhelyi Arabesque Alapítvány égisze alatt működő balettcsoportban. Februárban a Nemzeti Színház színpadán láthattuk A diótörőben, ahol a főszerepet, Mária hercegnőt táncolta. Elmondta, szép a balett, de bizony maradandó hegeket is szereznek a próbák során. Ágota végső soron hobbiját, a balettet és a hivatását, az orvostudományt szeretné összehangolni. 5. old. //

TÖ RT ÉN ELEM

100 éves az I. világháború. Első hírek a frontról, sebesültek, hősi halottak sebesültek, hősi halottak

Mai lapszámunkban a frontról érkező első hírekről számolunk be, amelyek még a kezdeti győzelmek tüzétől hevesek, majd következnek az egyre inkább elszomorító hírek a sebesültekről, hősi halottakról. Marosvásárhelyen, a háború kitörése után, a Vörös Kereszt hadikórházat működtetett, amelynek megalakulásáról, munkájáról mi is beszámolunk.

6–7. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

A templom, amely Rhédey Claudia és a Rhédey család nyughelye lye

Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán. A templom nevezetessége kétségtelenül Sipos Dávid 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére készült kőszószéke. Megemlítendő még a változások korában az északi támfalba vésett rovásírás töredék, amelynek megfejtése a mai napig várat magára…

Az ISK úszóinak remek nemzetközi eredményeiről lye

A Marosvásárhelyi Iskolás Sportklub úszói az elmúlt időszakban Nagyváradon, majd a németországi Mainzban, aztán a Debrecenben megrendezett nemzetközi megmérettetéseken értek el kiváló eredményeket. Az ISK úszó szakosztályának edzőjével, a 35 éves marosvásárhelyi Anderka-Farkas Kingával beszélgettem a fent említett versenyekről és az eredményekről.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

Samu Imola és a Fabatka Április 2-án, szombaton 19 órától a Jazz & Blues Clubban fellép Samu Etel Imola és a sepsiszentgyörgyi Fabatka trió (Ségercz Ferenc, Kelemen István, Csibi Szabolcs). Az előadók műsorában moldvai csángó zene és dalok szerepelnek. Szervező az Artecotur és a Partitúra Egyesület.

Állásbörze Április 14-én 9 órától a Maros Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség állásbörzét hirdet Marosvásárhelyen a M. Eminescu Ifjúsági Központban. Felkérik a vállalkozókat, hogy idejében küldjék el a megüresedett állásaikról szóló naprakész információkat, hogy ezeket jegyezzék be az állásbörze katalógusába. Mind az állásajánlóknak, mind az állást keresőknek ingyenes a részvétel.

Magyarnóta-gála – Cseh Judit- emlékműsor A Kéknefelejcs nótatársulat és a Marosvásárhelyi Rádió közös szervezésében április 3-án délután 6 órakor a

Felhívás pályázatra!

A Központ hetilap diák újságírókat keres! Ha szeretsz írni, és szeretnéd kipróbálni magad a szakmában, most megteheted! A pályázaton részt vehet bárki, aki Maros megyében középfokú vagy felsőoktatásban részesül. Hozzávetőlegesen háromezer leütés hosszúságú írásokat várunk „Drog” témakörben, riport műfajban. Az írásoknak meg kell felelnie a riport tartalmi és formai szabályainak és a terjedelmi előírásoknak, attól legfeljebb tíz százalékban térhet el a beadott pályamű. A legjobb írásokat publikáljuk és honoráljuk! Leadási határidő: április 30.

A riportokat a bodnarerika1@gmail.com e-mail címre várjuk.

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Bodnár Erika Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

marosvásárhelyi Kultúrpalotában magyarnóta-gála keretében kerül sor a Cseh Judit- emlékműsorra. Fellépnek a Kéknefelejcs nótatársulat énekesei: Ábrám Tibor, Boros Emese, Bíró Éva, Buta Árpád Attila, Gyárfás István, Kádár Barna Zsolt, Nagy Levente, Szekeres Vigh Ágnes és mások. Zenél a Csíkmadarasi Népi Zenekar, Jakab Melinda vezetésével marosvásárhelyi székely néptáncosok táncolnak.

Fotótárlat a Bernády Házban A marosvásárhelyi Marx József Fotóklub és a Bernády Ház szervezésében megnyílt Both Gyula és Both Attila La Cuba Eterna című fotókiállítása a Bernády Ház emeleti galériájában.

Dávid Júlia Marosvásárhelyen Újra szülővárosában állít ki a jelenleg Magyarországon élő és alkotó Dávid Júlia. A művésznő három évtizeddel ezelőtt lépett először a marosvásárhelyi közönség elé egy közös tárlaton, azóta számos egyéni és csoportos kiállításon bizonyította tehetségét. Mostani bemutatkozására a Bernády Házban kerül sor. március 31., csütörtökön 18 órától. Az Örökségünk című tárlat anyaga válogatás a sokoldalú alkotó festményeiből, textíliáiból és üvegfestményeiből. Dávid Júlia munkásságát Nagy Miklós Kund művészeti író méltatja.

Fegyverkiállítás Marosvásárhelyen A Brukenthal Nemzeti Múzeum és a Maros Megyei Múzeum együttműködésének eredményeként Marosvásárhelyen is látható a Nagyszeben város középkori és újkori fegyvertára című kiállítás, amely a város fegyvergyűjteményének legjellegzetesebb fegyvereit és katonai felszereléseit tárja a közönség elé. A nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum fegyvertára több, a Szeben-parti város különböző korszakaiból származó gyűjteményt egyesít. A kiállítás a marosvásárhelyi várban lévő Történeti és Régészeti Múzeumban látogatható.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 kozpont@kozpont.ro www. kozpont.ro

Március 31. Április 1. Április 2. Április 3. Április 4. Április 5. Április 6.

HOROSZKÓP

| Árpád, Benjámin Hugó, Pál, Urbán Áron, Mária, Tünde Buda, Richárd, Irén Izidor Vince, Irén, Teodóra Bíborka, Vilmos, Dénes

KOS: A hét bolygóhatásai kellően feltöltik energiával és jó hangulattal, hogy a dolgok pozitív oldalát is lássa. Támogatásukkal új erővel láthat neki a munkájához. A munkahelyén az eddigi megrekedések elhárítására új ötletei támadnak, melyek zseniálisaknak bizonyulnak. BIKA: A héten kompromittáló helyzetbe keveredhet, ezért legyen elővigyázatos a véleménynyilvánítások során. Így későbbi kellemetlenségektől is megkímélheti magát. Az adott helyzet bármilyen hangulati töltettel bír is, mindig maradjon diplomatikus. IKREK: Ami önnek méltó kihívás, az a környezetében lévőkben félreértéseket válthat ki. Kisebb viták merülhetnek fel a távolabbi kapcsolataiban, melyeket egy kis diplomáciai érzékkel meg tud oldani. RÁK: Ebben az időszakban sok energiát fektet az elképzelései kivitelezésébe. Olykor vegyes érzések ébrednek önben az ügyei kapcsán. Ne hagyja magát megingatni, ugyanis az átvonuló bolygók hatásaira megérkeznek azok a megerősítő jelek, melyekből aztán új erőt meríthet. OROSZLÁN: A héten a feletteseivel való kapcsolataiban feszültségek jelentkezhetnek, ami megnehezítheti abban, hogy meggyőzze őket ötleteiről. Most a munkahelyén egy kicsit lelassulhat a haladás tempója. SZŰZ: Ez a hét végre elhozza azokat a jó lehetőségeket, melyekre hónapok óta várt. Emlékezzen régebbi elképzeléseire, melyekkel életminősége javítására tervezett, mert most erőbe lépnek a támogató bolygóhatások a kivitelezéshez. MÉRLEG: Nagyon jó ötletei vannak, de várni kell még pár napot a kivitelezésükkel. A környezetében a hét elején feszültségek érezhetők, de ne hagyja, hogy átragadjon önre is a borús hangulat. SKORPIÓ: Ezen a héten kifejezetten jó hatással vannak a bolygók pozíciói a karrierjére, a pénzügyeire és a magánéletére, ezt az időszakot már rég várta. Új ötletei látnak napvilágot, melyeket érdemes a gyakorlatban is elindítani. NYILAS: Ez a hét több esetben is lehetőséget tartogat arra, hogy javítani tudjon párkapcsolata minőségén. Az esték és a hétvége kínálta lehetőséget érdemes megragadni arra, hogy kikapcsolódjanak és egymásban új dolgokat fedezzenek fel. BAK: Ennek a hétnek a bolygóhatásai fokozott impulzivitást váltanak ki önben. Hatalmas energiakészlettel rendelkezik. A munkahelyén sokat dolgozik, de ez nem fogja lemeríteni, mert a kihívások felpörgetik. VÍZÖNTŐ: A héten egy kicsit lassan indul be az élet. Most időszerű, hogy ﬁgyeljen az egészségére is. Párjával kerülje a pénzügyi témákkal kapcsolatos vitákat. HALAK: Ez a hét sűrű programot ígér. Tudatosan teszi a dolgát és szisztematikusan tartja a lépéseket a munkájával kapcsolatban is. Egy fontos elképzelésében számíthat egy jó barát bizalmára. A mindennapi teendői közepette jut energiája és ideje is magánjellegű ügyei intézésére. |

| TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

Az ember odavalósi, ahol szeretik! Beszélgetés Szőcs Artur erdélyi származású színművésszel

Operát és színdarabot rendez, tanít, játszik és zsűrizik az erdélyi származású színész. Évekig utazgatott, mindent kipróbált, mire eljutott a Színművészetire, aztán mégis kilenc évet maradt, és azóta ott is tanít. Az egykori falusi legény ma Magyarország legnagyobb színházának művészeti vezetője. Vallja, az ember odavalósi, ahol őt szeretik.

– Hogyan kerültél Magyarországra? – Gyerekként, a szüleimmel. Én akkoriban még nem tudtam, hogy színész akarok lenni, tehát nem ezért jöttem el.

– Milyen emlékeid vannak a kezdeti időszakról? – Ez nagyon rég volt, és talán a rosszra, a nehézségekre kevésbé emlékezik az ember, de nagyon hamar lettek olyan barátaim, akik a mai napig is azok. Amikor a nagyszüleim még éltek, akkor jártunk Erdélyben, talán a több órás határátkelés, a csomagok körüli macera maradt meg rossz emlékként.

– Miért lettél színész? – Sokat jártam színházba, nyilván mert nagyon érdekelt ez a világ. Zenekarom is volt, abban is énekeltem, frontember voltam, tehát a színpad nem állt távol tőlem. Már huszonegy éves voltam, amikor felvételiztem a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, addig utazgattam, dolgoztam és nagyon sok mindent kipróbáltam. Így szép lassan eljutottam odáig, hogy ezt akarom csinálni. A második évben viszont már éreztem, hogy tovább fogok lépni, és amikor lediplomáztam, már intenzíven készültem a rendező szakra. A következő évben fel is vettek, és újabb öt évet jártam oda, így elmondhatom magamról, hogy talán én vagyok az, aki a leghoszszabban járt a Színműre. Kilenc kerek évig, és amikor lediplomáztam rendező szakon, egy évre rá felkértek tanárnak, úgyhogy most osztályvezető tanár is vagyok, amit azért vállaltam el, mert azt is szeretem csinálni. |

Nem hiszem, hogy színházcsinálás kérdésében lehet trendiségről beszélni. Modernségről inkább, de az meg bárhol lehet az ember.

– Mi vonzott a rendezésben? – Egy idő után nem tudott kielégíteni sem szellemileg, sem ﬁzikailag az, hogy a saját magam szerepével kell csak foglalkoznom, mert azt éreztem, hogy sokkal több van bennem, és ezt ki akartam bontakoztatni. Semmiképpen sem akartam magam kinevezni vagy átminősíteni rendezőnek, hanem azt gondoltam, hogy ha van erre egy iskola, ahol ezt öt évig tanítják, akkor annak valami értelme biztosan van.

– Nem is hiányzik a színjátszás? – De hiányzik, ám amikor sokáig rendezel, akkor szép lassan elfelejtenek mint színész, és ez valahol érthető is. De várom a felkéréseket és szívesen játszom, ha van szerep.

– A Miskolci Színházban művészeti vezető is vagy. Mit csinál egy művészeti vezető? – Van egy öttagú, rendezőkből álló tanács, aminek én is a tagja vagyok. Mi döntünk a repertoárról, a színészekről és egyáltalán, a színház szellemi életéről. Amit a néző csak a székben ülve élvez, azt mind a művészeti vezető állítja össze. Ez eléggé összetett feladat, mert nagyon sok szempontot kell ﬁgyelembe venni, ha csak a műfajokat tekintjük. Egy kiegyensúlyozott repertoárhoz kell a zenés darab, a vígjáték, a tragédia, minden, ami szellemileg továbbviszi és gazdagítja az embereket.

– Trendek vagy modernség szempontjából van különbség egy fővárosi és egy vidéki színház között? – Nem hiszem, hogy szín-

/ 3. /

MONDOM A MAGUNKÉT |

Csillagok háborúja A jelek szerint tovább gyűrűzik a botrány, amit Tőkés László érdemrendjének Iohannis általi visszavonása kavart. Mint ismeretes, az államelnök március 3án jelentette be, hogy visszavonta Tőkéstől a Szentgyörgyi László Románia Csillaga érdemrendet, amelyet az EP-képviselő 2009-ben kapott Traian Basescu akkori államelnöktől az 1989-es rendszerváltozásban betöltött szerepéért. Az elismerés visszavonását Victor Ponta egykori kormányfő kezdeményezte még 2013-ban, miután Tőkés László Tusványoson felvetette, hogy Magyarországnak „védhatalmi” szerepet kellene vállalnia Erdély felett. Ezt ferdítették „protektorátusra” a román szövegváltozatban, s erre hivatkozva született az ominózus becsületbírósági döntés, amely az érdemrend visszavonását javasolta Iohannisnak. Kincses Előd ügyvéd szerint Iohannis magyarázata nem állja meg a helyét, a becsületbírósági javaslat egyáltalán nem kötelező, az elnök mérlegelésére bízza, hogy miként dönt. Nos, az államfő az érdemrend visszavonása mellett döntött. Ami egészen más megvilágításba helyezi a történetet. A helyzet egyértelműnek látszik: lépésével Iohannis bizonyos – az említett testület személyi összetételéből kiviláglik, milyen természetű – elvárásoknak próbált megfelelni, amikor szó nélkül eleget tett a becsületbírósági javaslatnak. Hogy kik lehetnek azok, akik nem tudják megbocsájtani Tőkésnek az 1989-es romániai rendszerváltozásban játszott szerepét, kik próbálják azóta is lejáratni? A következő hírből kiolvasható a válasz: a bukaresti törvényszék elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét, a temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen. Hogy milyen kifutása lehet a pereskedésnek, azt hiszem, világos. Adódik a kérdés: ilyen körülmények között érdemes-e vállalni az esélytelen küzdelmet? Úgy vélem, most már nem szabad kiszállni belőle, végig kell csinálni. Legalább hadd lássa ország-világ, hogyan működik a sajátos román demokrácia.

házcsinálás kérdésében lehet trendiségről beszélni. Modernségről inkább, de az meg bárhol lehet az ember. A fővárosban is dolgozom, és soha nem kezdtem még úgy munkába, hogy azt néztem meg először, hogy melyik városban vagyok. A Miskolci Színház az ország legnagyobb színháza, öt játszóhelye van, ennyi hely közül csak akad egy, ahol lehet kísérletezni. – Régen mindenkinek vidékre kellett mennie először játszani, nem is volt esély a fővárosi szerepekre. – Igen, ez nagyon régen így volt, most meg oda mész, ahová hívnak. Sok szabadúszó színész van, nem is működne már az a rendszer. Jómagam is az Y generáció tagja vagyok, nem ijedünk

meg attól, hogy nincs fix helyünk egy társulatban fix fizetéssel. Az utánunk következőknek meg már teljesen természetes lesz ez a forma.

– Hogy kerültél az Operába rendezőasszisztensnek? – Magam jelentkeztem az Operába, mikor még rendező szakra jártam, mert úgy gondolom, hogy ez a művészetek csúcsa, mert ez a legösszetettebb. Azt hiszem, hogy értem a zenét és szeretem is, nagyon jó ebben a műfajban dolgozni. – Gyakran jársz haza Erdélybe? – Nem igazán, mert a nagyszüleim már nem élnek. Az ember odavalósi, ahol szeretik őt, én budapestinek vallom magam. Bodnár Erika

Központ hetilap |2016/13 | március 31–április 6. |

A balerina, aki összekapcsolná a táncot az orvostudománnyal

\ 4. \

– Hogyan találkoztál a balettel? – A nővérem gyerekkorában járt balettezni, és a szüleim engem is elvittek a próbákra. Négy és fél éves voltam, amikor a tanárnő engem is beállított a csoportba. Ennek ma már közel húsz éve…

– Vásárhelyen, Erdélyben van-e lehetőség ezt gyakorolni? Társulatok vannak-e? – A balettcsoportunk a Kemendi Lia oktató és a Kemendi Károly által létrehozott Arabesque Alapítvány égisze alatt működik. Más balettiskola nincs is a városban, legközelebb Kolozsváron van ilyen oktatás intézményes keretek között. Egyébként ide a paszszióból balettezők járnak, de minden évben minimum két előadásunk van, amelyek egyelőre nincsenek meghirdetve a nagyközönség számára, hiszen a csoportban balettező gyerekek szülei, hozzátartozóink betöltik a nézőteret. A februári Pjotr Iljics Csajkovszkij A diótörő című előadás volt az első, nagyérdemű számára is nyitott előadásunk, remélem, a jövőben lesz még ilyen. – A diótörő egy jótékonysági előadás volt. Hogyan zajlott, illetve milyen volt a visszajelzés? – Együtt a rákos gyermekekért egyesület szervezésében készítettük elő a

darabot, és örültünk ennek a lehetőségnek, illetőleg az adományokból származó összeget a rákos kisgyerekek gyógyítására ajánlottuk fel. Ez számomra mint orvostanhallgató és baletttáncos különösen jó érzés volt, mert segíthetem a gyermekek gyógyulását, visszaadhattam valamit a közösségemnek. Az előadás a Nemzeti Színházban volt, ahol a teltház jelezte a magas érdeklődést. Mi és a szervezők egyaránt kizárólag pozitív visszacsatolást kaptunk az eseményről, és az adakozásokból is szép összeg gyűlt ki. – Azt hallottam, amilyen szépnek tűnik a balett a nézőtérről, a táncosoknak annyira fájdalmas is. Maradandó sebeket és hegeket szereznek a lábukra... – Igen, ez így van. Mivel mi nem hivatásos baletttáncosok vagyunk, a heti kétszeri, 2-3 órás edzés nem erőlteti meg annyira a lábat, az ízületeket, de mi is szenvedünk el sérüléseket, és maradandó hegeket, de úgy vélem: megéri.

– Mi a helyzet az étkezéssel, a kalóriaszámolással, hisz a legtöbb balerina nagyon csinos. – Ez alkat kérdése is, de azért kell vigyáznunk az étkezésre. Nálunk természetesen ez nem olyan szigorú, de a tanárnőnk észreveszi, ha valamelyikünk hízott

| Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

| IN T ERJÚ |

Amennyiben Vásárhelyen maradok, folytatom a balettet, sőt tanítani is szeretném, amit már ki is próbáltam, és rendkívül szerettem a gyerekekkel foglalkozni. Az orvosi szakmában pedig a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria érdekel, de még van másfél évem, hogy ezt pontosan eldöntsem.

vagy fogyott, és akkor szól, hogy ﬁgyeljünk oda. Szerencsére nincs akkora nyomás rajtunk, mint a proﬁ táncosokon, nincs felső, illetve alsó kilogrammhatár, valamint átmérőket sem számolunk.

– Mennyire mutatkozhat meg egy kötött, klasszikus darabban a táncos személyisége? – Jobban, mint első látásra gondolnánk. A tanárnőnk úgy választja ki a szerepre a táncosokat, hogy az illeszkedjen annak személyiségéhez. Ha például nyugodt, kiegyensúlyozott, kecses, törékeny karaktert kell játszani, akkor a mindennapi életben hasonló habitusú személyt választ. Ha hevesebb, szangvinikus szereplőt kell színpadra vinni, akkor egy ilyen vérmérsékletű balerinára osztja a szerepet. Egyébként az első igazán klasszikus darabunk A diótörő volt, ám most készülünk a Hamupipőkével.

– Mi a legszebb a balettben számodra? – Kikapcsolódást jelent, kreativitásra ösztönöz, segít elrugaszkodni egy másik világba. Orvostanhallgató vagyok és emiatt elég stresszesek a hétköznapjaim, és ez olyan része az életemnek, ahova mindig szívesen megyek, nagyon jó közösség alakult ki, és érzem, hogy alkotok. Persze

a közönség vastapsának jutalma is tagadhatatlanul jólesik.

– És mi a legnehezebb? – Kíváncsi típus vagyok, és szeretnék új dolgokat tanulni a balettben is, de sajnos a korom miatt ez nem mindig lehetséges. Zsenge korban elsajátítottuk az alapokat, és azokat fejlesztettük is, de én még többet szeretnék tanulni, ahogyan a hivatásos táncosok, ám nincs úgy kifejlődve a lábfejem, a hátam sincs úgy beedzve.

– Orvosin tanulsz. Mik a terveid a jövőre nézve? A szakma mellett elfér a balett is? – Amennyiben Vásárhelyen maradok, folytatom a balettet, sőt tanítani is sze-

retném, amit már ki is próbáltam, és rendkívül szerettem a gyerekekkel foglalkozni. Az orvosi szakmában pedig a belgyógyászat, a gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria érdekel, de még van másfél évem, hogy ezt pontosan eldöntsem. Újabban sokat gondolkozom azon, hogy miként lehetne az orvosi hivatásomat a közel két évtizede kísérő hobbimmal kombinálni, és erre a legnagyobb esély a gyerekpszichiátrában lenne, ahol zeneterápiás gyógyítással kísérleteznék. A tanárnőm csoportjában is vannak olyan lányok, akiknek fejlődésében látványosan segített a zene, a mozgás, annak koordinációja. Ebben látok lehetőségeket. Pál Piroska |

| 1 0 0 éves a z I. vi l á ghá b o r ú |

/ 5. /

Első hírek a frontról, sebesültek, hősi halottak, hadikórház

A február 18-án megjelent lapszámunkban a mozgósításról, a bevonulásról, a frontra való távozásról írtunk. Arról, hogy mekkora eufóriával fogadta Maros-Torda vármegye, Marosvásárhely lakossága a háború kitörésének hírét, milyen lelkesedéssel vonultak hadba a hadköteles és önkéntes ﬁatalemberek, hogyan búcsúztatták őket a vármegye és a város elöljárói. Mai lapszámunkban ennek folytatásaként a frontról érkező első hírekről számolunk be, amelyek még a kezdeti győzelmek tüzétől hevesek, majd következnek az egyre inkább elszomorító hírek a sebesültekről, hősi halottakról. Marosvásárhelyen a háború kitörése után a Vörös Kereszt hadikórházat működtetett, amelynek megalakulásáról, munkájáról mi is beszámolunk.

Az 1914. augusztusában Marosvásárhelyről frontra vonuló ezredek haditetteiről már a hónap folyamán megérkeztek az első híradások, tudósítások. A Székely Napló augusztus 23-án megjelent száma a huszárezred tűzkeresztségéről számol be A 9es huszárok hőstette, Diadalmas tűzkeresztség orosz vérben, Tízszeres erő ellen győzelem címszavak alatt: „A háború glóriájának ragyogó koszorúja, a legelső hősies fegyvertény dicsőséges büszkesége övezi már vitéz huszárainkat, a 9-ik huszárezred derék katonáit, kiknek fényes hőstettéről érkezett örvendetes hír. Vitéz honvédhuszáraink nagyszerű diadallal állották ki a tűzkeresztség próbáját s győzelmesen muszkavérben fürösztötték meg rettenthetetlen kardjaikat, melyeknek utolsó búcsúvillanása is alig néhány napja azt intette felénk, hogy a marosvásárhe-

lyi honvédhuszárok csak dicsőséget szerezhetnek a hazának és nekünk, marosvásárhelyieknek. (...)” A lap tudósítója szerint a híradást a 9-ik honvédhuszárezred pótkeretének legénysége előtt olvasták fel „mely a legénység közt leírhatatlan lelkesedést keltett, s mikor a dörgő éljenzés elhalkult, ezt mondták huszárjaink: Alezredes úr, vigyen már minket is oda, bár csak már mi is vághatnánk a muszkát!”

„Nincs nap, hogy sebesült katonákat szállító vonat ne érkezne Marosvásárhelyre”

A kezdeti lelkesedést, örömöt azonban nemsokára szomorú hírek kezdték beárnyékolni. A hősi halált haltak és sebesültek száma egyre emelkedett. A frontokon sebesülést szenvedők közül sokat helyeztek el marosvásárhelyi

kórházakban is. A Székely Napló 1914. szeptember 13-i száma a következőket írja: „Nincs nap, hogy sebesült katonákat szállító vonat ne érkezne Marosvásárhelyre. A nap minden szakában jönnek ötös, tízes, húszas csoportokban s szétosztják őket különböző korházakba (…) Ma reggel és délelőtt ismét huszonkilenc sebesült érkezett Marosvásárhelyre.” Mindezek ellenére a háborúra buzdító részek továbbra sem hiányoznak a cikkekből: „A székely sebesültek csoportjai, akárhol látja őket az ember, hangulatuk, harci kedvük s az a lélekből fakadó káromkodás, amivel az ellenséget szidják, igazán lelkesítő és felemelő hatással van az emberre.” A szeptember 24-én megjelent szám már Boruljunk a koporsóra… címmel közölt cikket, amelyben a marosvásárhelyi kórházakban el-

Kár, hogy lakott... Nehéz a dolga a ﬁrkásznak, ha városáról – szülő-, vagy lakóhelyéről – kell írnia. Feltéve, hogy ragaszkodik az őszinteséghez. – És már miért ne ragaszkodna? – horgadt fel az önérzet Várdi Lázárban. Azt tartotta, városáról mondja el a kendőzetlen véleményét az ember – „növeli, ki elfedi a bajt” –, ha meg valamiért nem akarja, nem teheti, akkor inkább hallgasson. Példák hosszú sorával igazolható, hogy a hasonló dolgozatok többnyire pozitív kicsengésűek, azt tudjuk meg belőlük, hogy a vallomástevő oda van városáért, a világ legjobb helyének tartja, sőt: a közepének. Ami, az ő sajátos szemszögéből tekintve, akár igaz is lehet. Vásárhely Várdi számára is lehetett volna a világ közepe, nem kizárólag rajta múlott, hogy végül nem lett. Mint ahogyan Tomcsa Sándoron sem, hogy Udvarhely |

nem vált New Yorkká. Hogy tulajdonképpen mivé is vált az egykori Székelyvásárhely, tetszik-e nekünk vagy sem, s ha nem, miért, arról kinekkinek megvan a maga szubjektív véleménye. Tényekről, száraz adatokról most szó se essék! Akkor milyen város is ma Marosvásárhely? Egye-

KRÓNIKA

sek szerint egyetlen baja van: hogy lakott. Ezt legelőször az 1990-es márciusi magyarellenes pogrom utáni össznépi kijózanodás, az illúziókkal való leszámolás pillanataiban érezte Várdi. A történtek mély, kitörölhetetlen nyomokat martak elméjébe, lelkébe, ilyen tömény csalódást, elkeseredést, vigasztalanságot sem azelőtt, sem azóta nem érzett. Az 1989 karácsonyán agyonlőtt diktátor idején an-

nak biztos tudata éltette elsősorban, hogy a biológia törvényei Csaura is érvényesek. 1990 márciusában azonban a remény halt meg benne. Akkor úgy tűnt: végérvényesen. Hetekig csak éjszaka merészkedett ki lakásából, kerülte az embereket, a véletlen találkozásokat azokkal az ismerősökkel, egykori kollégákkal, szomszédokkal, akik a másik oldalon „harcoltak”. Megelégedett anynyival, hogy órákig rótta a város elnéptelenedett utcáit, hosszasan gyönyörködött a régi, ismerős épületekben. Az épített örökséget a magáénak érezte, a „személyzettel” viszont sehogy sem akaródzott közösséget vállalni. Azóta bizonyos tekintetben változott a helyzet. Szentgyörgyi László

Nemes Sándor ernyei származású sebesült honvéd hunyt sebesült katonáknak kíván emléket állítani. A Maros-Vásárhely és a háború című kiadvány 55. oldalán az 1915. január 1-jéig hősi halált halt m. kir. marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezred tisztikarának névsorát ismerteti: „Csermák Mihály ezredes, ezredparancsnok. Hajasdnál vívott ütközetben 1915. január 1-én. Eltemettetett ugyanott. Koricsánszky János százados Kiskolonnál 1914. november 26-án. Eltemettetett ugyanott. (…)" „Itt hétszámra ázunk a földsáncokban, mégsem jut eszünkbe megnáthásodni”

A marosvásárhelyi lapok is közétettek számos olyan levelet, amelyet a frontokon harcoló magyar honvédek küldtek haza szeretteiknek. Ezek eleinte még bizakodó hangulatúak, de egyre inkább érződik belőlük az elkeseredés íze is. A Székely Ellenzék korabeli kiadványaiban közölt levelekből vett részletek is ezt igazolják: „Az emberi természet rendkívül alkalmazkodó s lassacskán megszokik mindent. Eleinte magam is kapkodtam a fejemet mikor egy-egy srapnel (gránátkartács) pukkadt szerte a magasban, ma már ügyet sem vetünk reá. Az otthoni kényelemben elég volt leugrani a meleg ágyból, s már jelentkezett a nátha. Itt hétszámra ázunk a földsáncokban s a fekvőhelyünk alá is csorog a víz s mégsem jut eszünkbe megnáthásodni.” A frontra vonulók fegyve-

rére, csákójára tűzött virágok a bajtársak sírhantján hervad el: „Jönnek a pótlások, érkeznek mindennap friss erők hazulról, virágosan, mint mi is annak idején, de nincs is ezen a szerb földön egyetlen bajtársi hant, hogy ne jutna reája bajtársi virág onnan, a sapka mellől, mely annyi kedves otthoni illatot hoz azoknak, akik már pihennek.” A marosvásárhelyi Vörös Kereszt választmánya egy kisegítő kórház létrehozását határozta el már a háború kitörésének kezdeti időszakában, tudjuk meg egy korabeli kiadványból: „Az általános mozgósítás első mozgalmas napjai még el sem teltek, midőn a helyi választmány 1914. évi augusztus hó 5-én a városi székház közgyűlési termében választmányi ülést tartott báró Bálintitt József elnök és Sényi Lászlóné Toldalagi Anna grófnő elnöklésével: dr. Bernády György udvari tanácsos, főispán, Hofbauer Aurél polgármester jelenléte mellett” amelyen azt az indítványt mutatták be, amely szerint „a választmány elhatározza egy 50– 100 ágyas kisegítő kórház felállítását.” Egy későbbi statisztika szerint a kórház „1914. szept. 7-től 1915. január 31-ig bezárólag 580 sebesült katonát látott el, kik összesen 13 332 ápolási napot töltöttek a kórházban, vagyis egy sebesült átlag 23 napig volt kezelés alatt.” (Folytatjuk) Nemes Gyula

Központ hetilap |2016/13 | március 31–április 6. |

A templom, amely Rhédey Claudia és a Rhédey \ 6. \

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

A gótikus stílusú, XIII-XIV. század fordulóján épült református templom II. Erzsébet angol királynő ükanyjának, Rhédey Claudiának a nyughelye. Kegyura a Rhédey és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Claudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének az angol királyi család ősének földi maradványait. Az „ódon templom” már Orbán Balázs idejében is több átalakítás nyomát viseli magán. A templom nevezetessége kétségtelenül Sipos Dávid 1760-ban, Wesselényi Kata megrendelésére készült kőszószéke. Megemlítendő még a változások korában az északi támfalba vésett rovásírás töredék, amelynek megfejtése a mai napig várat magára…

A középkori templom A község központjában áll a középkori templom, ott épült a Rhédey család kastélya is. A két épület ide vonzotta a művelődés otthonait is, az iskolát, a kultúrházat és a kereskedelmi létesítményeket is. Orbán Balázs a XIX. század derekán írta: „…Sz. György az utóbbi időben nagy előrehaladást tett, mit leginkább országos és heti vásárainak köszönhet (...) bizonyos kereskedelmi és ipari mozgalom támadt (...) ha így halad maholnap egy kis várossá fogja magát kinőni.…”. A templom építési ideje ismeretlen

Ahogyan azt Keresztes Gyula, a Maros megye középkori templomainak ismertetése című munkájában leírja a község fejlődése ezután lassabb ütemben, de tovább haladt. Területi elhelyezés révén adminisztratív központ is volt, iparosodása fellendült, városi rangra emelése már régóta esedékes volt. Temploma középkori eredetű, építésének ideje ismeretlen.

A Szent György tiszteltére felszentelt templom 1333-ban már állt

A hajdani katolikus plébánia Péter nevű papja 1333-ban hat banálist, 1334-ben pedig két régi banálist ﬁzetett a tized fejében. Ezekből a feljegyzésekből következtetve, a templom építésének kezdete az 1200as évek végére, de legkésőbb az 1300-as évek elejére tehető. Akkoriban egy ilyen nagyméretű építkezést a

falu népe két-három évtizeden át végzett, 1333-ban viszont a templom már Szent György tiszteletére felszentelve állt. A reformációt követően az új vallás hívei vették használatba. Az adományok

A fent említett szerző szakvéleményezése szerint az egyhajós templom szentélye poligonális lezárású, keleti és déli oldalán támpillérekkel megerősítve. A hajót a keskenyebb szélességű szentélytől a félkörívű diadalív választja el. A gerendás mennyezet kazettás kiképzésű, ezt – a feljegyzések alapján – a XVII. századi általános javítások alkalmával készítették. Ekkor ácsolták a magas fedélszerkezetet, és a nyugati oldalon elhelyezett karzatot is, valamennyit gróf Rhédey József adományából. A szószéket, gróf Rhédey Zsigmond adományaként, Sipos Dávid faragta 1760ban, reneszánsz virágdíszekkel ékesítve. A befalazott kripta

Keresztes Gyula még arról is tud, hogy a szószék koronája ugyanebben az évben készült barokk stílusban. A templom régi harangja hosszúkás idomú, felirat nélkül készült. Az „Erdő Sz. György Megyéje” feliratot a református egyház vésette annak palástjára 1669-ben. Orbán Balázs, illetve a nagygörgényi egyházközség jegyzőkönyve szerint, a templom alatt kripta van, amelyet 1614-ben a döghalál után a fejedelem rendeletéből falaztak be. Az 1935-ös helyreállítási

| Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

munkálatok idején a szentély északi oldalán még látszottak a sekrestye falmaradványai. Feltételezhető, hogy a romos állapotban lévő sekrestyét a reformátusok bontották le, a szentélybe vezető ajtó nyílását befalazták. Az épületmaradványok tanúságai

A magas torony a hajó nyugati oldala előtt áll, míg a déli oldalon a portikusz kapott helyet. A helyreállításkor a torony északi oldalán egy épület alapjainak maradványai kerültek felszínre, feltételezhető – a szokványos elrendezést véve ﬁgyelembe –, hogy ez a katolikusok által megkezdett torony alapja lehetett. Az északi oldalon ugyanis a torony nem takarta el a proﬁlozott csúcsíves kaput, és a magas, háromszögű oromzatos homlokzatot, a gótikus építészet jellegzetességét. A torony építését a reformátusok azonban nem folytatták, a nyugati homlokzat elé emeltek egy másikat, ezzel biztosítva egy földszinti fedett bejáratot a templomba.

A reformátusok befalazzák a csúcsíves eredeti kaput

A rendelkezésünkre bocsátott szakvéleményekből tudjuk meg, hogy a déli oldal XVIII. századi ajtónyílásától balra teljes egészében látható a proﬁlozott, csúcsíves eredeti kapu, amelyet a reformátusok részben befalaztak. A csúcsíves déli kapu a templom legszebb gótikus eleme. A déli oldalon eredetileg

három csúcsíves, keretezés nélküli ablak is létezett. Azonban 1935-ben, a jobb megvilágítás érdekében, a nyílások méreteit kiszélesítették és hármas ikerablakokat helyeztek el bennük. Ezek formája idegen az eredeti stílustól, és méretei nincsenek arányban a hajó méreteivel. A szentély ablakai közül a két délre néző, kőbéletes és csúcsíves, feltételezhetően a nyugati kapuval egyidőben készült. A szokatlan, de eredeti megoldás

A harmadik ablak, a délkeletre néző, eredeti, ennek bélete téglából készült. A befalazott sekrestyeajtóval szemben, a déli oldalon még egy befalazott nyílás helye látható. Ugyanakkor a szentély vastag belső falaiban további három befalazott fülke található, ezekből került elő a helyreállítás során a tabernakulum és egy papi szék is. A szentély mennyezete

részben dongaboltozatos, amely negyedgömbbel zárul és elválasztó boltív nélkül készült. Szokatlan, de eredeti megoldás. A boltozat nyomását a külső falban a szentély támpillérei veszik át, és az alapokba továbbítják. Felszínre kerülnek a régebbi toronyfal alapjai

A hajó nyugati oldala előtt emelték a templom magas tornyát és a déli oldalon a bejáró előtti portikust. Az 1935. évi helyreállítási munkák idején a jelenleg is álló torony északi oldalán – amint azt már részben említettük – egy épület alapjainak maradványai kerültek elő. Bartos Miklós és Döme László közlése szerint is feltételezhető, hogy eredetileg a hajó északi oldalán – a katolikusok által épített vagy csak megkezdett torony alapfalai kerültek felszínre. A szakvéleményezés szerint: ez utóbbi feltevés fogadható el. |

család nyughelye

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

Vásárhelyre is kitérőt tesz a legújabb fesztivál Torockón a magyar pop-rockzenei paletta legnevesebb bandáival találkozhatunk nyáron, de már jövő hónapban, Marosvásárhelyen is fellép a Double Rise fesztivál egyik vezető zenekara.

A templom legszebb gótikus dísze Ha az északi oldalon elhelyezett toronytest nem takarta volna el a proﬁlozott csúcsíves nyugati kaput és a gótikára jellemző magas háromszögű oromzatos homlokzatot, akkor a templom építészeti értéke nagyobb lenne. Feltehetően tehát a reformátusok a torony építését nem folytatták, hanem a nyugati homlokzat elé emelték a tornyot, így biztosítva a fedett bejáratot. A déli oldalon lévő templombejáró a XVIII. századi ajtónyitásnak tudható be, de ettől az ajtótól balra teljes egészében látható a proﬁlozott csúcsíves eredeti déli kapu, a templom legszebb gótikus dísze. A reneszánsz virágdíszes szószék és tartozékai

A szószéket Sipos Dávid kidei kőfaragó készítette

1730-ban, reneszánsz virágdíszekkel ékesítve. A szószék koronája 1760ban készült barokk stílusban. A papi szószéket báró Wesselényi Kata építteti kemény, festett, faragott kőből. A festése piros, tégla és kék színű. Egyik alsó ablaktáblájára a Rhédeyek gróﬁ- és a Wesselényiek bárói címere van festve, felette G, R, S, L, VR betűk – azaz gróf Rhédey Sigmond és liber báró Wesselényi Kata. A címer alatt az alábbi felirat olvasható: „Elköltözvén a mennyei templomban méltó gróf Rhédey Zsigmond úr, kegyes férje szándékát teljesítette ezen templommal megújította L.B. hododi Wesselényi Kata MDCCLX esztendőben”. Egy érték megrendelője

A koronát szintén báró Wesselényi Kata készíttette. Festése kék alapszín az alsó párkányzata, s fennebb egy koszorúja hússzínűre van

festve, egyebütt aranyozva, és tetején egy ﬁát önvérével tápláló aranyozott pelikán látható. A korona derekán tojásdad alakú, aranyozott keretbe foglalt táblácskákon prófétai és zsoltárcitátumok vannak. A korona mennyezetén kék mezőben aranyozott csillagocskák találhatók elszórva. A kazettás mennyezeten, középen egy jól sikerült Wesselényi címer látható, körülvéve zsoltáridézetekkel. A Wesselényi címer nagyobb formában a szentély fölött is megtalálható (PJK). (befejező rész a következő lapszámunkban) Összeállította: Nagy-Bodó Tibor

Régi és mai képek: Szász Attila

A szerkesztőségünkbe eljuttatott dokumentációért külön köszönet Demján László építésznek és Keresztes Pál mérnöknek.

A Double Rise nevű fesztivált június 30. és július 3. között rendezik meg Torockón. A Székelykő lábánál olyan magyarországi zenekarok lépnek fel, mint a Kiscsillag, a Magashegyi Underground, a Punnany Massif vagy az Anna and the Barbies. Az ismertebb alternatív zenekarok mellett a 2013ban megalakult Margaret Islandot is hallhatjuk és láthatjuk majd a fesztiválon. Ők a Palma Hills (volt Face Today) által is megjárt Cseh Tamás Program első győztesei. Lábas Viki, Törőcsik Kristóf és Füstös Bálint triója az egyik legsikeresebb pályakezdő zenekar jelenleg a magyarországi könnyűzenei palettán. A főként folk-popot játszó banda még a többnapos rendezvény előtt Marosvásárhelyre is ellá-

togat. A fesztivált megelőző bemelegítő bulit április 21-én a Hamac klubban rendezik majd meg, ahol a háromfős zenekar Lofti Begivel karöltve lép majd fel. „Pár hónappal ezelőtt egy lelkes csapat megálmodta, hogy létrehozza Erdély legnagyobb magyar zenei és összművészeti fesztiválját. Most itt tartunk. Adott Erdély egyik leggyönyörűbb helye, és adottak a legszexibb zenekarok. És még hatalmas meglepetésekkel készülünk. Már csak a legkirályabb közönségre van szükségünk, azaz Rád. Általad lesz a Double Rise Erdély legmenőbb összművészeti fesztiválja" – írják a szervezők az új fesztivál Facebook oldalán, ahol hamarosan további fellépőket is bejelentenek. P.P.

Központ hetilap |2016/13 | március 31–április 6. ||

\ 8. \

| HUMOR |

Áprilisosdi

Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergelynaptárban. Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták a rokonok és fészbukos ismerősök. A név, ki gondolná, a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi, régi magyar neve pedig Szelek hava, de a többi is olyan tetszetős, hogy érdemes megismerkedni velük: Január Február Március Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December -

FERGETEG hava JÉGBONTÓ hava KIKELET hava ÍGÉRET hava NAPISTEN hava ÁLDÁS hava ÚJKENYÉR hava FÖLDANYA hava MAGVETŐ hava ENYÉSZET hava ÁLOM hava

És most lássuk, mik lehetnének a hónapok új (idei) nevei: Január – Február – Március – Április – Május – Június – Július – Augusztus – Szeptember – Október – November – December–

HATALMAS KÖZKÖLTSÉG hava LOCSPOCS hava SZÉKELY SZABADSÁG/BÜNTETÉSEK hava JÁRBÖVÉRDÉZÉS hava KAMPÁNYÍGÉRGETÉSEK hava VÁLASZTÁSOK hava BELETÖRŐDÉS hava FORGATAG hava ZAKUSZKA hava ÚJABB ÍGÉRGETÉSEK hava ÚJABB SZÍVÁS hava ASZOMSZÉDHAVAMINDIGFEHÉREBBhava

Sok híres ember született ebben a hónapban: József Attila, Leonardo da Vinci, Andersen, Juhász Gyula, Tőkés László, Casanova, II. Erzsébet, Eddie Murphy, Ákos, Hitler, Sarapova, Mohamed satöbbi. Utóbbiról nem tudni pontosan, melyik évben jött világra (570-ben vagy 571-ben), de az tuti, hogy áprilisban, mivel feljegyezték róla, hogy rossz bélműködésű, igen szeles ember volt. Április 1.

Április elseje a bolondság (ejtsd: boloncság), a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ugratások miatt nem illik bevágni a durcit, de nyilván nem frankó, ha a bolondozás durvaságba torkollik: például, cu-

kor helyett sót tenni a kevésbé lájkolt kolléganő kávéjába vicces, polóniumot szórni bele már kevésbé. Az áprilisi tréfálkozás francia eredetű, mint a hagymaleves, a forradalom vagy a guillotine: a régi francia naptár szerint az esztendő április elsején kezdődött, amely napon, ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Karesz király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január elsején kell kezdődnie, így az ajándékozások időpontja is áttolódott eme dátumra, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1jén is megajándékozgatták egymást, majd – tekintettel a kettős költségre – értékes meglepik helyett inkább tréfás szuveníreket küldtek, s végül kialakult ama szokás, hogy a hamis évkezdetet bolondozással ünnepelték meg. (Azért ajándékozgattak anno szilveszterkor is, mert kevés volt a bevásár-

Több tíz új kanálisfedő Marosvásárhely utcáin

Az utcák korszerűsítési és felújítási munkálatainak keretében több tíz kanálisfedőt cseréltek ki, és újakat helyeztek el egy új technológiával, amelynek lényege, hogy a fedőket az útburkolat magasságával egy szintre emelték. A szakemberek szerint az eljárás egy új „víziót" jelent mind a látványt, mind pedig a rezgésekkel, mind pedig a rázkódással szemben való ellenállóképességet illetően. A fedő körül körkörösen tisztítják le az aszfaltot, és nem négyzet formájában, ahogy azt eddig tették. Így a kanálisfedők körül az aszfalt tartóssága megnövekszik. E módszert már alkalmazták a Jeddi úton, a Petőﬁ téren, a Bernády téren, a Mihai

Viteazul, a Gheorghe Marinescu, illetve a Mihail Kogălniceanu utcákban. „A városban közlekedők számára fontos a kanálisfedők egy szintbe hozása az úttesttel, ezáltal az utasok magasabb konfortérzetet és biztonságot érezhetnek. A polgárok szempontjából jelentős mind a kinézet, mind pedig Marosvásárhely modern infrastruktúrája. Ha végrehaj-

| Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

lóközpont – Párizsban a tizenhetedik század közepéig egyetlen Auchan fungált, így sokan nem tudták megvenni az ajándékokat karácsonyra.) Az egyik legfánibb szívatást Toulouse grófja, XIV. Lajos rosszcsont ﬁa eszelte ki, aki áldozatául Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a csávó totál benyomva aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit, és minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele, és nem azért… Riadtan nyúlt lajbija után, ám nem tudta begombolni; ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: „Az istenért, márki, hogy néz már ki? Mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!”. A nyomorultról ekkor már patakzott a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta, és ijedtében feltalálta a később róla elnevezett gramofont. Persze néha rosszul sült el egy-egy áprilisi móka: Magyarországról van egy 1891-es adat, mely szerint egy vidéki városban egy anya öngyilkos lett, mert egyik mókamiki ismerőse április elsején írt neki Bu-

dapestről, hogy a katonai szolgálatot teljesítő fia haditörvényszék elé került, ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipősarka. A kedves mama bizonyára nem volt teljesen normális. Nem új divat tehát az ugratás: magyar vidékeken régen is szokás volt a gyerekeket boltba küldeni e napon szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért vagy hegedűbillentyűért. Manapság ilyesmivel már hiába próbálkoznánk, de a szomszéd hülye fiát elzavarhatjuk térerő-konzervért, internetgyorsító pasztáért, rövidtávú memóriakártyáért vagy e-mail-bélyegért. Egyes iskolákban ma is divat, hogy a tanárok diákká, a diákok pedig tanárrá alakulnak, és ők tartják az órát. Már ha van kinek, mert a jófej pedagógusok veszik a lapot, és ellógnak. Európai nagyvárosokban pedig ilyenkor elárasztják az utcákat a zajoskodó, kipingált arcú, rikító színű ruházmányokba öltözött polgárok, de ha turistaként belefutunk egy ilyen fiesztába, nem árt az óvatosság; mielőtt beállnánk közéjük bohóckodni, előtte győződjünk meg róla, hogy valóban áprilisi tréfálkozásról vagyon szó, és nem melegfelvonulásról. Molnár Tibor

tunk egy munkálatot, azt szeretnénk, hogy az hosszú távon is jó legyen, ezért a fent említett módszert az összes olyan utcán használni fogják, ahol be kell avatkozni (felújítás vagy korszerűsítés okán)"- nyilatkozta Claudiu Maior, a polgármester személyi tanácsosa. A polgármesteri hivatal sajtóirodája

| FIGYELŐ |

/ 9. /

Hazugságok újratöltve A globális válság ellenére az uralkodó beszédhatalom teljes és folyamatos zár alatt tartja a legfőbb kérdéseket… Az európai civilizáció reménytelen helyzetét drámai módon írja le az a folyamat, ami a brüsszeli tragédia nyomán kibontakozni látszik. A globális véleményhatalmi terrorgépezetként működő mainstream média, és a lokális kollaboránsok hada most is ugyanazokat a hazugságokat terjeszti gonosz cinizmussal, és ezek a pusztító hazugságok egyelőre most is célba találni látszanak az elvakított, megvezetett többség körében. Az egyik ilyen pusztító hazugság, hogy éppen azért kell befogadni minél több migránst, mert ezek a szegény áldozatok éppen azok elől menekültek ide, akik most Brüszszelben is robbantottak. A másik pedig, hogy éppen ezért a bevándorlás „nem veszély, hanem esély”, még örülnünk is kell nekik, hisz – lévén, hogy ugyanúgy vélekednek, mint mi – ők a legfőbb szövetségeseink, ráadásul ﬁatalok, életerősek, és csak használnak az elöregedőben lévő Európának. Bár én magam is, ahogy mások is, sokszor és sokféleképpen adtam/adták cáfolatát ezeknek az alaphazugságoknak, de fussunk neki(k) még egyszer, és a brüsszeli tragédia fényénél (vagy inkább annak árnyékában) próbáljuk meg újra végiggondolni a helyzetet és a teendőket. Az első állítás, tehát, hogy a migráns a testvérünk és szövetségesünk, hisz éppen azok elől menekül, akik, lám csak, minket is brutálisan támadnak, mint most éppen Brüszszelben is tették. De vajon miért és ki elől is menekülnek a migránsok? Érdekes módon az egyre fenyegetőbb globális válság ellenére az uralkodó beszédhatalom teljes és folyamatos zár alatt tartja a legfőbb kérdéseket. Azt, hogy valójában ki szítja az iszonyú

polgárháborúk tüzét a Közel-Keleten? Ki roncsolta szét végzetesen Afganisztánt, Irakot, Szíriát és Líbiát, mint a térség stratégiai fontosságú elemeit? Ennek részeként ki engedte diszkréten megtörténni 2001. szeptember 11-ét, hogy aztán ürügyként használhassa saját destruktív céljaira? Ki alkalmazza egyre kegyetlenebbül a „programozott káosz” cinikusan brutális logikáját, amit Zbigniew Brzezinski szenvtelen „tudományossággal” már a nyolcvanas évek során megfogalmazott? Ki építette fel és üzemeltette, majd „egyszer használatos” fegyverként dobta el az al-Kaidát, Oszama bin Ladent, a tálibokat, és használja most az Iszlám Államot? És, ha már ennek nyomán sokmilliós iszlám menekült tömeg áramlik ki folyamatosan ezekből az országokból, a sok ezermilliárd dolláros olajjövedelmekkel rendelkező közel-keleti államok, élükön SzaúdArábiával, vajon miért nem bocsátották rendelkezésre területüket és anyagi erőforrásaikat iszlám testvéreik megvédelmezésére? Sőt, éppen ellenkezőleg, miért tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a káosz és a menekültek száma növekedjen? És ne a közvetlen közelben, iszlám környezetben, hanem a távoli és idegen Európában találjanak befogadásra és támogatásra? Végül, de nem utolsósorban, vajon a nyugat-európai uralmi elitek miért támogatták és támogatják ma is lelkesen ezt a mindent elpusztítani igyekvő „főkonstruktőrt”, vagy inkább „fődestruktőrt”? Megannyi kérdés megválaszolatlanul. Pontosabban szólva, mindenki tudja a választ, csak a politikailag korrekt beszéd globális terrorja változatlanul képes megakadályozni, hogy Európa végveszélyben lévő népe végre elbeszélje helyzetét, és elkezdje megbeszélni teendőit. Mert, ahogy a régi mondás tartja, igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz. Az ember ősidők óta folytatja legtöbbször reménytelennek látszó küzdelmét azért, hogy a jelenségvilág kavargó felszíne alatt valahogy megpillantsa a lényeget. De a lényeg, mint tudjuk, sohasem látható, legfeljebb sejthető. A világunkat valójában irányító erő „láthatatlan”, „arctalan”, nincs is „alanya”, mert azok a személyek, titkos társaságok, népek, nemzetek, országok, amelyek időnként látszólag „megszemélyesítik”, mind csak jelentéktelen közvetítők, egyszer mind elmúlik majd, de a láthatatlan lényeg örök. És ez a láthatatlan lényeg maga a megtestesült mértéktelenség, az öngerjesztő, önfelemésztő örvénylés, a mesebeli Kisgömböc, a láncreakció, a fekete lyuk. Semmit sem óhajt jobban, mint, hogy frontálisan ütközzünk, harcoljunk vele, de itt is József Attilának van igaza, „ Fegyvert ragadni gyengeség: / megöl az ellenség és megver”. Inkább elhúzódni kellene tőle, elszigetelődni, önkéntes karanténba vonulni. A betegséget persze mindez nem gyógyítja, de legalább a terjedését talán megakadályozhatja. A világ e láthatatlan urai már teljesen feleslegesnek tartják az emberiséget, és az ő globális „költség/haszon” elemzésük logikája alapján igazuk is van. Az ember hatalmas szellemi energiáit foglyul ejtve, azt az ember ellen fordítva, a technoevolúció titáni erejét most nyílt brutalitással fordítja az ezt létrehozó emberiség ellen. A programozott káosz éppen arra irányul, hogy ez az önmegsemmisítés felgyorsuljon, és egyelőre, ahogy mondani szokták, mint kés a vajban, nyomul előre. A másik közvetlenebb cél a hanyatló amerikai birodalom világuralmának csak egyre brutálisabb erőszakkal való

Születésnap kérdőjelekkel

Ha gyermekként a szülinapost csak a torta érdekli, az teljesen érthető. Ha viszont az ünnepelt a 28. születésnapján is kizárólag a torta szeletelésével – pontosabban újraszeletelésével és újraosztásával – van elfoglalva, az már több mint elgondolkodtató. Ahogy el lehet töprengeni azon is, hogy kik vannak ott a zsúron, és kik azok, akiket már meg sem hívtak, vagy akik jobbnak látták, ha távol maradnak. S végül azt a kérdést is fel lehet tenni, hogy akik ott vannak, azok tényleg ünnepelni érkeztek-e, vagy csak egy-egy lepottyanó finom falatért. Az alapításának 28. évfordulóját ünneplő Fideszt – hiszen róluk van szó – nem véletlenül aposztrofálta Orbán Viktor a párt decemberi tisztújító kongresszusán KözépEurópa legsikeresebb politikai formációjaként. Ha a hatalom koncentrációját és tartósságát tekintjük mércének, akkor ez kétségtelenül így van. Az egyetlen probléma, hogy Magyarország sajnos nem dicsekedhet a kormánypártéhoz mérhető eredménnyel: azzal, hogy Közép-Európa legsikeresebb országa lenne. S ha nem is feledhetjük a sokat emlegetett elmúlt nyolc évet, azt talán még a Fidesz legelszántabb támogatói sem állítanák, hogy az elmúlt hatban annyival közelebb kerültünk volna ehhez a megtisztelő címhez. Így nem ünneprontás rákérdezni arra, vajon a jól végzett munka öröme fűti-e belülről azokat, akik most a torta körül gyülekeznek. Nem könnyű eldönteni azt sem, hogyan is állunk az ajándékokkal. Egyfelől ugyanis a Fidesz valódi születésnapi ajándéknak tekintheti, hogy ma is toronymagasan vezeti a felméréseket, ezzel is igazolva az említett politikai-hatalomtechnikai sikert. Egyes baloldali véleményformálókkal ellentétben véletlenül sem szeretnénk arról értekezni, hogy a migrációs válság a kormánypárt „ölébe pottyant” – mégis kinek hiányzott az Európa egészét megrengető krízis? Ami viszont mindenképpen ajándékszámba megy, az ellenfeleinek máig tartó totális bénultsága, melyet csak részben magyaráz, hogy az elmúlt évek közjogi reformdühe ellenére a kormány egy dologra mindig odafigyelt: hogy a politikai versenyben felé lejtsen a pálya. Ehhez azért egy olyan ellenzék is kell, amelynek tevékenysége köszönő viszonyban sincs a magyarok álmaival, vágyaival, félelmeivel. Másfelől persze olyan ajándék ez, mint a mesebeli okos lányé: van is, meg nincs is. Hiszen ha megnézzük a jelentősebb időközi választások eredményeit, a Fidesz ezek közül egyet se tudott megnyerni. Ami azt jelenti, hogy az ellenzéki erők – a baloldal és a radikális jobboldal – hívei még saját pártpreferenciáikat is félreteszik, csak nehogy a jobboldal jelöltje győzzön. Ez pedig arra utal, hogy a Fidesz tevékenysége sincs köszönő viszonyban a magyarok álmaival. A félelmeiket ugyan jobban érzi, de az emberek jó része már nem akarja, hogy ez a kormány álmodjon helyettük. Se kicsit, se nagyot. Mert valahogy mindig arra kell ébredniük, hogy odafent páran újraosztották maguk között a tortát, nekik meg csak a morzsák maradtak. Ilyenkor jön elő a jól ismert ellenérv: nincs jobb. (Ha valaki abban reménykedne: az éppen március 30-ra időzített pedagógussztrájk nyomán se lesz hirtelen.) De van-e olyan ambiciózus fiatalember, aki arra tenné fel az életét, hogy a legkisebb rossz legyen? Egy-egy születésnap alkalmából talán ezen is érdemes lenne elgondolkodniuk az első párttagkönyvek tulajdonosainak. Ahogy azon is, hogy ha valakit már nem az álmok, hanem a félelmek tartanak a felszínen, annál előbb-utóbb akad majd kisebb rossz. Akkor meg a torta – némi képzavarral élve – mehet a levesbe. Pápay György meghosszabbítása, ami a riválisok meggyengítésére és a köztük lévő konstruktív együttműködési rendszer szétzilálására irányul. A bevándorló nem veszély, hanem esély primitív önmegsemmisítő szlogenje akár valóságos is lehetne, de nem az! Részben azért, mert az ideérkező, pontosabban idevezetett, idevezényelt milliók valójában a globális roncstársadalmat, az emberiség egyik nagy hulladéktárolóját testesítik meg. A világ, és benne legközvetlenebbül Európa így végzetes csapdába, következésképp végveszélybe került. Csak átgondolt és összehangolt cselekvéssel tud ebből a csapdából kikeveredni. Kérdés, hogy képes-e még erre? Bogár László Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. ||

Az ISK úszóinak remek nemzetközi eredményeiről \ 10. \

| S PO RT |

Gergely a pódiumon Mainzban – Három héttel korábban az ISK úszói Nagyváradon egy nemzetközi megmérettetésen vettek részt, ahol remek eredményeket értek el. Kik voltak a legeredményesebbek? – Március 12–13-a között Nagyváradon tartották a 7. Schier Herman Emlékversenyt, amelyen Magyarország, a Moldovai Köztársaság és Románia mintegy 700 úszója vett részt. A Marosvásárhelyi Isko-

lás Sportklubot a következő versenyzők képviselték: Orban-Kis Eszter (13 éves), Orban-Kis Orsolya (11), Vass Dennis (11), Radu Matei (10), Sárkány Melinda (9), Székely Kristof (9), Anderka-Farkas Kamilla (8), Sántha Emilia Nóra (8), Szabó Timea (8), Maday Timea (8), Erdélyi Hajnal Dorottya (8), Józsa Dalma Lara (8), Kocsis Zsombor (8), Nagy Szabolcs (8), Feiffer Hunor (7), Szabo

Az ISK úszó szakosztályáról

A Marosvásárhelyi Iskolás Sportklubnál 1959 óta létezik az úszó szakosztály, amit Fazakas Magdolna alapított meg és ott tevékenykedett 1970-ig. Az évek során a szakosztálynál Jenei István, Kézdi Béla, Sanda Ștefănescu, Fülöp Ferenc, Peteley Attila, Kerekes István, Pethő Zoltán tanárok is dolgoztak.

A 70-es, 80-as és 90-es években sok, tehetséges versenyző ért el remek eredményeket hazai és nemzetközi versenyeken az ISK színeiben, mint például: Szőke Enikő, Tóth Mária, Méder István, Bálint Lórand, Eugen Pop, Fazakas Istvan, Petre Pintilie, Mátyás Attila, Vermeser Ottó, Szucher Ervin, Lőrincz Imola, Jánosi Barna, Pápai Ferenc, Kerekes István, George Cucuiet, Nagy Annamária, Gáspár Attila, Szakács Zsolt, Gagyi Csaba, Ötvös Klaudia, Coroș Daria, Farkas Kinga, Molnár Emese, Adrian Sava, Flavius Matei, Lelia Pop, Simon Ágota, Szávuly Zsuzsa, Laura Matei, Koszta Beáta, Gábos Andrea, Koós Lehel, Koós Evelin, Vlad Dandu, Radu Dandu, Veres Andrea, Csorbási János, Tóth Emőke, Monica Fărcaș, Oana Vasilescu, Szekeres Andrea, Both Timea stb.

A klub mindenkori leghíresebb és legsikeresebb úszója nem más, mint a többszörös román bajnok, korábbi Európa-bajnoki bronzérmes 27 éves Trandaﬁr Norbert, aki a 2008-as pekingi és a 2012-es Londoni Olimpia után a harmadik hasonló világméretű eseményre készül az idén Rióban, és nagyon közel van az olimpiai kvótát jelentő A szint eléréséhez. | Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

Ágota (7), Geréb Nóra (7) és Radu Șerban (7). Közülük a következő gyerekek értek el jó eredményeket: Orban-Kis Orsolya 2. lett az 50 méteres pillangó, 3. az 50 méteres hátúszásban, 4. az 50 méteres mellúszásban és szintén 6. az 50 méteres gyorsúszásban; Vass Dennis 2. helyet szerezte az 50 métere pillangó és 6. lett az 50 méteres hátúszásban; Radu Matei 2. lett az 50 méteres mell és 4. az 50 méteres gyorsúszásban; Sántha Nóra 2. lett az 50 méteres gyors és 50 méteres hátúszásban, míg az 50 méteres pillangóban 3. helyen végzett; míg AnderkaFarkas Kamilla 6. lett az 50 méteres mell és az 50 méteres hátúszásban.

– A nagyváradi versenynyel egyidőben, a németországi Mainzban is nemzetközi úszóversenyre került sor, amelyen részt vett egy marosvásárhelyi versenyző. Ki ő és az ő eredményéről mit kell tudni? – A 12 éves marosvásárhelyi Gergely Ferenc 7 aranyéremmel tért haza a Mainzban megrendezett Internationales Schwimm Fest nevű nemzetközi úszóbajnokságról. A Németországban megrendezett versenyen az ifjú sportoló 7 próbát kellett kiálljon, és mint kiderült, mindegyikben ő bizonyult a legjobbnak. Egyébként az immár 49. kiadásához érkező

nemzetközi úszóversenyen mintegy 500 versenyző vett részt, Gergely Ferencnek többek között német, amerikai és magyarországi versenyzőkkel kellett öszszemérnie erejét és tudását. A sportoló a Mol ZRT Tehetségkutató Program keretén belüli támogatásának köszönhetően jutott el a megmérettetésre.

– Ő milyen versenyszámokban volt érdekelt Mainzban? – Voltak próbák, ahol erős volt a mezőny, de volt ahol nem annyira. Egyes próbákban nagyon jól úszott, másokban meg átlagosan. Ő a 400 méter vegyes-, 100 és 50 méter mell, 100 és 50 méter pillangó-, 100 és 50 méter hátúszás

próbákon lett első. – A harmadik versenyre hol került sor? – Az elmúlt hétvégén az ISK egy másik tehetséges úszója, 12 éves Márton Janka Debrecenben vett részt a Hajós Alfréd Kupán, ahol a 100 méteres hátúszásban és mellúszásban ezüstérmet, a 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet, míg a 200 méteres gyorsúszásban a negyedik helyen végzett.

– Az eredmények azt igazolják, hogy ügyes, tehetséges úszók vannak a szakosztálynál. – Az ISK-nál minden gyerek ügyes és tehetséges, akikről hallani fogunk még. Sokan velem kezdték az úszást, aztán kollegám, |

| S PO RT / REJT V ÉN Y |

/ 11. /

Csődvédelmet kért a ﬁzetésképtelen ASA

Gergely Ferenc

Peteley Attila kezei között formálódtak, egyesek viszszakerültek idővel hozzám.

– Milyen versenyek lesznek a közeljövőben, amelyeken indulnak majd az ISK versenyzői? – Területi versenyek következnek, ahol a 200 méter gyorsúszásban határ-

időket kell teljesíteniük a gyerekeknek, hogy idővel részt tudjanak venni országos méretű versenyeken. Előbb a 2005-2006-os, majd a 2003-2004-es születésű gyerekeknek lesz verseny kiírva. Czimbalmos Ferenc-Attila

Mint ismeretes, az elmúlt héten, szerdán ﬁzetésképtelenséget jelentett az ASA vezetősége, így a bajnokság felsőházi rájátszásában jelenleg a hatodik helyen álló csapat nem indulhat majd az Európa Liga következő idényében. A román labdarúgó 1. liga ezüstérmesének tavalyi anyagi problémái azután kezdődtek, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2015 nyarán eljárást indított a klub önkormányzati támogatásai kapcsán és zárolta számláit, így támogatás nélkül maradt a klub, amely azóta már több mint félmillió eurós adósságot halmozott fel. A ﬁzetésképtelenségről, és hogy miért folyamodtak ehhez a lépéshez, a klub honlapján részletes beszámoló olvasható. Ezek szerint az ASA-nak 2015 júliusától hétmillió lejes (mintegy másfél millió eurós) pénzösszeg van zárolva a számláján, amelyhez egészen a klub ellen indított eljárás lezártáig nem férhet hozzá. Ebből kifolyólag úgy döntöttek, lemondják az európai kupaszereplést, és kérik a csődvédelmet, amely

tulajdonképpen nem jelenti a tevékenység megszüntetését. A közleményben hangsúlyozzák, hogy három éven belül tartós megoldásokat keresnek és újraszervezik a klubot oly módon, hogy elkerüljék a csődöt, illetve benn tartsák a csapatot az 1. ligában. Ugyanakkor a közeljövőben a klub elsődlegesnek tekinti a labdarúgókkal való megegyezést a bérkifizetéseket illetően, valamint a klub összes adósságának törlesztését. Az idény elején érkezett futballisták elfogadták, hogy csak a szezon végén, a televíziós közvetítési jogokból származó bevételből kapjanak fizetést, de a csődvédelmi törvény szerint a fizetésképtelenségig felhalmozott adósság a hite-

lezői listára kerül, amelyet az átszervezési terv elfogadásáig nem lehet törleszteni. A minap elfogadott törvénymódosítás szerint viszont a játékosok csődvédelem esetén is kérhetik szabadon igazolhatóvá válásukat, amennyiben legalább három hónapja nem kaptak ﬁzetést. A marosvásárhelyi csapat csődvédelme megemelte az alsóházi rájátszás tétjét, ugyanis ezáltal akár a hetedik helyen végző alakulat is selejtezőt játszhat az Európa Ligában, ha a Dinamo nem kapja meg az induláshoz szükséges engedélyt. Erre jelen pillanatban Jászvásár és Craiova a legesélyesebb, mivel a Kolozsvári CFR már korábban csődvédelem alá került, így előrelépése esetén sem lesz jogosult az európai kupaszereplésre. (CFA)

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Amint tudjuk, mi sohasem birkózhatunk a francia ágyon, mert féltik az új takarót!

Központ hetilap |2016/13 | március 31–április 6. ||

Kaput loptak és háztetőre másztak a legények

\ 12. \

| HAGYO M ÁN Y |

Különös és vicces húsvéti népszokások élnek a környező falvakban. Kibéden fát raknak és kaput lopnak a legények, hogy a kiszemelt lányt megvicceljék és örömöt szerezzenek vele, vagyis kifejezzék, hogy fontos nekik. Idén mindössze egy héttel előzte meg a konfirmálás a húsvétot. Ez sűrű hetet jelentett a falusi legényeknek, akiknek a locsolkodás mellett meg kellett tartani mind a húsvéti, mind a konfirmáláshoz kötődő szokásokat. Miklós annak idején maga is rakott fát, lopott kaput. – Eredetileg a katonaság előtt álló fiúk mentek azokhoz a házakhoz, ahol olyan lány lakott, akinek udvaroltak, vagy szerettek volna udvarolni. Megbeszélték és kifigyelték, hogyan lehet lelopni a kapuját, és ahogy lement a nap, nekiindultak. Ebben volt némi szándék a kitolásra is, mert amíg nem volt kapu, addig nem mehetett másnap a lány templomba, és a locsolókat sem fogadhatta így. Ha nem lehetett ellopni a kaput, mert a szülők őrizték, a legények szívesen hagytak ajándékot a ház előtt, például szénatöreket vagy fűrészport, amit megint csak a lánynak kellett feltakarítani. Addig se locsolók, se templom, míg nem tiszta a kapu eleje. Tízen-tizenöten is mentünk egyszerre, és a csűrbe a széna alá, vagy elhagyatott házakhoz dugtuk a kapukat. Hiába jártunk ekkora csapattal, soha senki nem árulta el másoknak, hová került a zsákmány. Amit aztán vagy megtalált a lány és a családja, vagy kiváltottak borral, egyebekkel - mesélte Miklós, aki annak idején fát is rakott, amit ma már az adott évben konfirmált

fiúk csinálnak. A fehérfák olyan fenyők, amiket a fiúk díszítenek fel szalagokkal, bokrétákkal, és éjjel próbálják meg felrakni a kiszemelt leány házának tetejére. Általában egy fiú egy fát rak, de tehet többet is, erejének és lehetőségének megfelelően. A cél, hogy a neki tetsző, de még hajadon lány háztetejére kerüljön a fehérfa, ami sötétben, titokban meglehetősen bonyolult manőver, és még csendben is kellett csinálni, nehogy a ház népe észrevegye, mi történik odakint. Az idén Farkas Blanka is kapott fát, az egyik konfirmáló társától, Krisztiántól. – Nagyon jó érzés, hogy én is egyike lehetek azoknak a szerencsés lányoknak, akiknek a fiúk kedveskedtek egy szépen feldíszített fával. Nagyon örülök neki, hiszen nem minden lány van ilyen szerencsés helyzetben.

Ellopták a kaput az éjjel, most a ház népe keresheti, míg meg nem találja. Kapu nélkül fogadni a locsokodókat nagy csúfság, és addig templomba se mehet a család, hisz szabadon áll az egész ház.

Bodnár Erika

| Központ hetilap | 2016/13 | március 31–április 6. |

Fehérfa áll a Blankáék házának tetején, amit az éj leple alatt egy létrán állva szegelt fel az egyik idén konﬁrmált legény. Blanka édesapja maga is rakott fát, ezért tudja, milyen kemény feladat, hát tartót szerelt az ereszre, hogy segítse a legények akcióit. |