Lépések a fenntarthatóság felé 34. by KOVET EGYESULET

KÖVET-INEM Hungária

Lépések...

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

... a fenntarthatóság felé

12. évf. 4. szám (34) 2007. tél

Tartalom: Emberi tényező – Civin Vilmos, MVM 2-3. oldal Másért vállalkozó? – Ilcsi Szépítő Füvek Kft. 4-5. oldal Együttműködés az ellátási láncok mentén 6-7. oldal Az elszámoltathatóság mércéje 8-9. oldal GSZT a CSR-ről 9. oldal Szén-dioxid semleges KÖVET-konferencia 10-12. oldal Környezeti Megtakarítás Díjak 13. oldal Környezetvédelem az önkormányzatok életében 14. oldal Szennyvíztisztítás élőgépekkel 15. oldal EMAS hírek 17. oldal Környezeti kontrolling 18-19. oldal A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus 20. oldal CSR mesék – Tündérből boszorkány 21. oldal Jogszabályok 22-23. oldal

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja

Egy memorandum margójára Amikor napjaink legkiválóbb tudósai összeülnek, hogy megvitassák a világ jövőjét és fontosnak tartják, hogy véleményüket egy memorandumban hozzák nyilvánosságra, akkor arra nem csak a tudományos élet képviselőinek kell odafigyelniük. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy nem áll közvetlen hatalmukban megváltoztatni a körülöttünk tapasztalható negatív jelenségeket. 2007. október 8. és 10. között 15 Nobel-díjas és számos magas rangú tudományos kutató, politikai személyiség találkozott a németországi Potsdamban, hogy megvitassa azoknak a környezeti és társadalmi problémáknak a hátterét és megoldási lehetőségeit, melyek egyre inkább úgy tűnik, hogy egyszer és mindenkorra meg fogják változtatni Földünket – ahogy azt jelenleg ismerjük. A klímaváltozás jelentőségére rámutató Stern-jelentés és az azt alátámasztó IPCC (Intergovernmental

Panel on Climate Change) jelentések ismeretében talán már kevésbé meglepő, hogy nemzetközi dokumentumok egyre inkább sürgető hangnemben szólítanak fel a közös, határozott cselekvésre a végzetes, világméretű katasztrófa elkerülésének az érdekében. Mégis, érdemes áttanulmányozni e legfrissebb dokumentumot is, mely hangsúlyaiban hordozza igazi üzenetét. A nemzetközi elismertségnek örvendő tudósok szerint eleddig ismeretlen helyzettel állunk szemben, mely azonnali és jelentős átalakulást tesz szükségessé a világban. Véleményük szerint a környezet destabilizációja és a harmadik világ makacsul kitartó alulfejlettsége között létezik egy harmadik út, melynek megvalósítása azonban eddig példátlan mértékű összefogást igényel, mégpedig rendkívül sürgősen.

Mennyibe is kerül a környezetvédelem valójában?

Szén-dioxid semleges KÖVET-konferencia

Környezeti kontrolling rovatunkban ezúttal a DENSO munkatársa gyakorlati problémákra hívja fel a figyelmet. A közvetlen stílusban írt cikkből olvasóink megismerhetik, hogy a szerző és kollégái milyen megoldásokat találtak, hogyan sikerült bevezetniük a környezeti kontrolling rendszert. (Részletek a 18. oldalon)

Interjú Civin Vilmossal Emberi tényező rovatunkban a Magyar Villamos Művek környezetvédelmi osztályvezetőjével, a KÖVET elnökségi tagjával készítettünk interjút. Civin Vilmos az MVM-nél 36 év alatt szerzett tapasztalatait osztja meg. (Részletek a 2. oldalon)

(Folytatás a 16. oldalon)

Október 25-én rendezte első szén-dioxid semleges konferenciáját a KÖVET. Beszámolónk alapján ízelítőt kaphat a konferenciáról min denki, aki nem volt jelen, és a leghasznosabb gondolatokat igyekeztünk felidézni azok számára is, akik a helyszínen voltak. (Részletek a 10. oldalon)

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Emberi tényező

12. évfolyam 4. szám (34)

„Az embernek néha ketté kell hasadnia...” A rovat vendége Civin Vilmos, a Magyar Villamos Művek Zrt. környezetvédelmi osztályvezetője, a KÖVET elnökségének tagja, aki 1991 óta vezeti a vállalat környezetvédelmi osztályát. Miért pont a környezetvédelem? Valójában nem az én választásom volt. Vegyészmérnökként indultam és dolgoztam, egészen ’89-ig. Elkötelezett voltam a szakmám iránt, tudományos ambícióim is voltak, tizenkét évet dolgoztam egy villamosenergia-ipari kutatóintézetben. 1971-ben kerültem a jelenlegi munkahelyemre. Kezdetben azzal a kérdéssel szembesültem és szembesítettek kívülállók, hogy mit is keres egy vegyészmérnök a villamosenergia-iparban. Pár hónap után azonban megtaláltam a magam számára a szakmai kihívásokat. Ugyanennyi idő alatt meg kellett szoknom, hogy alkalmazkodnom kell a gépész- és villamosmérnökökhöz, meg kellett tanulnom beszélni az ő nyelvükön. ’89 körül a rendszerváltás hullámai hozzánk is elértek. Megszűnt a vállalatnál a központi vegyészet, amit én vezettem. Ekkor kaptam a felkérést, hogy vállaljam el az akkor alakuló környezetvédelmi osztály vezetését. Ennek több, mint 15 éve. Jó döntésnek tartja, hogy a környezetvédelmet választotta? Nagyon szerettem az eredeti szakmámat, ugyanakkor az iparághoz is nagyon erősen kötődöm, nehezen tudtam volna elhagyni. A környezetvédelemhez kapcsolódó területek is érdekeltek, de negyven felett az ember már nehezen tud úgy elmélyülni egy szakterületen, mint azt teszi fiatalon. A környezetvédelemben inkább abba az irányba kényszerültünk elmozdulni, hogy nagyon sokféle témában – talaj, víz, levegő, zajvédelem, szabályozások – kellett ismeretekkel rendelkezni, viszont kevésbé mélyen foglalkozhattunk egy-egy területtel. Természetesen volt a munkánknak olyan része is, ami valódi elmélyülést igényelt, de az esetek nagy többségében tűzoltásról volt szó az elején. Persze környezetvédelmi munkakörben dolgozni egy ilyen iparágban – mely nem éppen arról híres, hogy tevékenysége környezetbarát – azt is jelenti, hogy az embernek néha ketté kell hasadnia. Az egyik oldalon a vállalata érdekeit kell

képviselnie, a másik oldalon sokszor ezzel ellentétben lévő elveket. A nehézség éppen abban áll, hogy ezt a két irányt úgy kell közelíteni egymáshoz, hogy a végeredmény fenntartható legyen. Az előbb azt mondta, hogy a végeredménynek fenntarthatónak kell lennie. Mit jelent Ön számára a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyensúlyt jelent. Egyensúlyt az emberi tevékenységek hatásai és a természet teherbíró képessége között. Ezt az egyensúlyt persze legalább olyan nehéz megteremteni, mint például a demokráciát a valóságban működtetni. Meg kell tanulnunk tetteink távlati következményeivel számolni. Például az európai villamos társaságok szövetsége (az EURELECTRIC) – melynek keretei között magam is aktívan tevékenykedem –, minden állásfoglalásában deklaráltan figyelembe veszi a hosszú távú fenntarthatóság elveit. Ön szerint a hosszú távú gondolkodás mennyire valósítható meg a gyakorlatban?

A gyakorlatban rendszeresen kompromisszumokat kell kötni. Ha én folyamatosan, következetesen és minden területen kizárólag a fenntarthatóság feltételeit emlegetném, nem sokáig tehetném ebben az iparágban. A mi feladatunk, hogy közelítsük egymáshoz a vállalat érdekeit és a fenntartható működés elveit. Az ellentmondások ugyanis nem antagonisztikusak, de a megoldások sem mindig kézenfekvőek. Ezért a mi álláspontunk aránylag ritkán arat osztatlan sikert. Akik ugyanis – nagyon helyesen – műszakilag szeretnének szárnyalni, úgy érzik, mintha le akarnánk vagdosni a szárnyukból. És ha a környezetért felelős szakember a jogszabá-lyoknál szigorúbb elvárásokat is szóba hoz, még nehezebb a helyzet. De legtöbbször azért megoldható. Érzése szerint vannak-e elvárások a vállalattal szemben a társadalom részéről a társadalmi felelősségvállalás vagy a környezetvédelem területén? Egy ekkora vállalatcsoport esetében ez ma már természetes. Talán amin a legjobban le tudom mérni – és amire munkatársaimmal együtt nagyon büszkék is vagyunk – alulról jövő kezdeményezésre jött létre vállalatunknál a ISO 14001-es rendszer és mi javasoltuk azt is, hogy környezeti, majd később fenntarthatósági jelentést adjunk ki minden évben. Úgy gondolom, hogy ez az a kommunikációs csatorna, amivel a legtöbb érintetthez eljutunk. Meglepő volt számunkra a kezdetekkor, hogy milyen sok ember elolvassa a jelentésünket és hányan segítik észrevételekkel, javaslatokkal a munkánkat. Mára már többen kézikönyvként forgatják ezeket a kiadványokat. Azok a munkatársaink, akikkel az MVM Csoportban közösen dolgozunk a jelentés elkészítésén, joggal büszkék a munkájukra, és ez számomra is nagyon jó érzés. Mi az, amire ön környezeti vezetőként büszke? Nem vezetőként, csapattagként! Persze nehéz dolog az egész csapat nevében nyilatkozni, hisz esetünkben egy nagy vállalatcsoportról van szó. De ha

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Emberi tényező

egy példát kellene említenem, akkor a 2003-as üzemzavart emelném ki a Paksi Atomerőműben, ami érthetően elég nagy hullámokat kavart. Sajnálatos, hogy a dolog éppen nálunk történt. Nehéz, vagy talán lehetetlen is kívülállóknak egy ilyen eseményről úgy beszámolni, hogy az műszakilag helytálló és egyben közérthető is legyen. Az erre vonatkozó kommunikációt a szakma „művészei” szervezik. Mégsem az a legfontosabb az ügyben, hogy a fejlemé-

szüksége van rá. Persze a saját – bennfentes – véleményével természetesen mindig vigyáznia kell az embernek. Az Országos Környezetvédelmi Tanács tagjaként, ahol tudósok, a civil szervezetek képviselői (zöldek), és vállalati szakemberek tevékenykednek együtt, idős fejjel csiszolhattam diplomáciai képességeimet, hogy megtaláljuk a közös nevezőt, vagy még inkább a legkisebb közös többszöröst úgy, hogy az ne legyen elhanyagolhatóan kicsiny. Ötven év múlva Ön szerint milyen lesz a villamosipar? Névjegy Meggyőződésem, hogy vilNév Civin Vilmos lamos energiára ötven, sőt ötBeosztás környezetvédelmi osztályvezető száz év múlva is szükség lesz. Az más kérdés, hogyan, miből Végzettség vegyészmérnök és milyen mellékhatásokkal álCsaládi állapot nős, 1 gyermek (Péter) lítjuk elő, képesek leszünk-e gazdaságosan és nagyobb voSzabadidő tenisz lumenben tárolni, kisebb veszKedvenc könyv Erich Maria Remarque: Lisszaboni éjszaka teséggel szállítani. A XIX. század végén is voltak félelmek, nyeket jól kommunikáltuk, hanem az, hogy bizonyos kérdéseket az emberiség hogy az esemény összes következménem tud megoldani. Például attól féltek, nyét végül sikeresen felszámoltuk. Azok hogy ha a lovaskocsi-forgalom ugyana munkatársak, akik az üzemzavar felszáolyan ütemben növekszik, mint korábmolásán dolgoztak, úgy rakták rendbe a ban, elönt minket a melléktermék. Mégdolgokat, hogy az erőmű a korábbinál sem ez történt. És a probléma nem managyobb kapacitással és várhatóan a tergától oldódott meg, hanem mi, emberek vezettnél hosszabb ideig üzemelhet. Himegoldottuk. A fenntarthatósági kérdést szem, hogy az atomenergia jó, tiszta néha leegyszerűsítem arra, hogy az emenergiaforrás, az országnak hosszú távon beriség túléli-e, megoldja-e úgynevezett

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

globális problémáit, vagy sem. A járványok, a túlnépesedés, a terrorizmus vagy a klímaváltozás, egyszóval a globális kihívások között nem szabad fontossági sorrendet felállítanunk, mert hiába gyógyítjuk meg valakinek a tüdejét, ha közben leáll a szíve. Optimistának tartom magam, de azt hiszem, hogy az egész emberiséget érintő problémák megoldását nem várhatjuk a hétköznap emberétől, aki elsősorban saját mindennapi problémáival van elfoglalva, annál nem tud, vagy nem akar távolabb tekinteni. A megoldásokat a tudósok, a szakemberek és a politikusok összefogása segíthet megtalálni. Ráadásul a nagy, gyorsan fejlődő gazdaságoktól – mint India, Kína, Mexikó vagy Brazília – nem vitathatjuk el a jogot ahhoz, hogy gazdaságilag erős államokká váljanak, eljussanak arra a szintre, amit a fejlett országok már elértek. Nélkülük viszont a problémák nem kezelhetőek, éppen ezért szükséges ösztönöznünk a globális, közös felelősségvállalást. Ezért tartom jónak az olyan kezdeményezéseket, amilyen pl. a Kiotói Jegyzőkönyv. Ez, bár jól láthatóak a megvalósítás nehézségei, véleményem szerint példaértékű lehet abban a tekintetben, hogy összefogással az emberiség egyre bonyolultabb problémák megoldására is képes lehet – remélhetőleg még időben. Polgár Emese / KÖVET

Céglátogatás: a MOL százhalombattai finomítója Legutóbbi céglátogatását a MOL-hoz szervezte a KÖVET 2007. október 2-án. A finomító környezetvédelmi tevékenységéről Börzseiné Győri Éva (Finomítás EBK szakértő) beszélt. A levegőbe történő kibocsátások terén 66 pontforrás fejt ki jelentős környezetterhelő hatást, ugyanakkor kiemelendő, hogy 2002-höz képest a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége közel a felére csökkent. A telephelyen belül a levegőminőség ellenőrzésére mérőhálózat (OPSIS) működik, a környező településeken az országos mérőhálózat részét képező mérőkonténereket telepítettek az immisszió mérésére. A 80-as évek elején feltárt jelentős talaj- és talajvízszennyezés lehatárolására és a szennyezés terjedésének megakadályozására résfalas rendszer épült ki. A finomító területén elvégezték a csatornarendszer „olajos” és „nem-olajos” ágakra törté-

nő szétválasztását és korszerűsítették a meglévő berendezéseket, illetve új, 1000 m3/h kapacitású biológiai szennyvíztisztítót építettek meg. A hulladékok tekintetében a megelőzés és a hasznosítás az elsődleges, a múltból származó hulladékok (savgyanta, olajos iszap) ártalmatlanítása megtörtént. Pallaghy Orsolya (SD vezető tanácsadó) előadásában kiemelte, hogy a MOL a társadalmi felelősségvállalás (CSR) kifejezés helyett a fenntartható fejlődést alkalmazza, ezzel is megerősítve, hogy a feladat nem csupán társadalmi kérdés. A csoport ilyen irányú tevékenysége egyedülálló abban a tekintetben, hogy az igazgatósági tagokból álló Fenntartható Fejlődés Bizottság a vezérigazgató elnökletével biztosítja a legfelsőbb szintű elkötelezettséget és döntéshozatalt. A szervezetek képviselőiből létrejött munkacsoport biztosít-

ja a gyakorlatban, hogy a fenntarthatósági célkitűzések beépüljenek a vállalat üzleti stratégiájába, valamint meghatározza szervezeti szinten a szükséges fejlesztéseket. Havasi Péter / KÖVET Érdekli, mások hogyan csinálják? Céglátogatások 2008-ban is! Vállalat*

Időpont

Denso Gyártó Magyarország Kft.

2008. január

Hárskúti Megújuló Energia Központ

2008. március

Zwack Unicum Nyrt.

2008. május

Organica-VWS Zrt.

2008. július

Audi Hungaria Motor Kft.

2008. szeptember

Béres Gyógyszergyár Zrt.

2008. november

*tájékoztató jellegű információ, a vállalatok és az időpontok egyeztetés alatt

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Másért vállalkozó?

12. évfolyam 4. szám (34)

Szépen élni Hogyan válik a segíteni akarás, az elhivatottság, a másokról való gondoskodás közösségi igény által életre hívott sikeres, jól menő vállalkozássá? –Molnár Dánielné Ilcsi néni, a szépítő füvek nagyasszonya tudja a választ. Másért vállalkozó sorozatunk mostani számában az immár tradicionális magyar vállalatnak számító, ILCSI Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. ”másságát” vizsgáltuk. Megérkezve a külvárosi zöldövezetben található vállalathoz, Ilcsi néni unokája fogad. Mint kiderült, Ilcsi néni lakóháza közvetlenül a három generációs családi vállalkozás mellett van, így különösen nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy a minden nő által ismert és elismert kozmetikuszseni saját otthonában meséli el, hogy honnan is indult el a háromszoros Superbrand díjas biokozmetikai termékek története.

tott elő. Mivel nógrádi származású palóc lány volt, a régi öregektől tanult biokozmetikai alapokat próbálta hasznosítani, mint később kiderült, nem kis sikerrel. Az idők során felbukkanó újabb és újabb bőrproblémákra újabb és újabb gyógyírt talált és a „termékskála” bővülésével már nem csak saját kuncsaftjainak száma nőtt,

Csontkovács és füvesasszony a felmenők között, vagy inkább az egyszerűség és a gyakorlatiasság hozta meg a sikert? Az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. története egészen 1958-ig vezethető vissza. Akkoriban, bár igen nagy igény mutatkozott a szépségápolás iránt, nem álltak rendelkezésre megfelelő kozmetikumok. Mondhatni, szinte semmi nem állt a kozmetikusok rendelkezésére ahhoz, hogy kezelni tudják a bőrproblémákkal a kozmetikába igyekvő nőket. Az ötvenes évek végétől kozmetikusként dolgozó Molnár Dánielné ezekben az ínséges időkben rengeteg tapasztalatot gyűjtött, és fokozatosan rájött, hogy mi kell az embereknek. Elkezdett saját anyagokkal kísérletezni és Magyarországon addig nem létező krémeket, kozmetikai szereket állíA vállalatról

A professzionális kozmetikai piac és a termék

de kollégái is sorra keresték fel és adták le a megrendeléseiket a kizárólag növényekből készült krémekre. A kozmetikai szerek hiányából eredő nagy kereslet az Ilcsi termékekre lassan körvonalazni kezdte az „üzleti lehetőség” gondolatát. Ám a körülmények csupán 1984-ben tették lehetővé, hogy létrejöhessen az Ilcsi szépítő füvek Gmk…

Cégnév

Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft.

A pincéből induló vállalkozás

Alapítás éve

1984

Foglalkoztatottak száma

Tulajdonos

Molnár Ferenc

Éves forgalom

350 millió Ft (2006)

Telephely

Budapest

Fő termékek

Testápolási cikkek gyártása

Díjak

1999 – Molnár Dánielnét a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tűntették ki munkásságáért 2005 – Természetgyógyászatért díj 2004-2005-2007 – Superbrand 2007 – Monár Dánielnét a Health and Beauty Europe Életmű díjával tüntették ki

Húszévnyi kozmetikai praxissal, és számtalan szakmai konferencián gyarapított tudással a háta mögött tehát Molnár Dánielné és Ferenc nevű fia 1984-ben megalapították a vállalkozást, amely a vendégek problémáinak személyre szabott kezelésén alapult és egy pincében berendezett laborban kapott helyet. A családtagok munka után, esténként és hétvégén jártak el gyógynövényeket gyűjteni, keverték a krémeket és fejlesztették az újabb és újabb kozmetikumokat. Ferenc elsajátította édesanyja évek alatt felhalmozott tudását, tapasztalatát és felügyelte a vállalat üzleti

ügyeit. 1989-ben léptek ki a professzionális kozmetikai piacra. Hogy ez mit is jelent pontosan, arról később. A biokozmetikumok a nyolcvanas, kilencvenes években közel sem voltak ennyire keresettek, mint napjainkban. A család minden szabad idejét kitöltő vállalkozásból hét évig nem vettek ki nyereséget, mindent visszaforgattak, fejlesztettek. Később néhány professzionális keverő berendezés beszerzésével és alkalmazottak felvételével beindult a nagyobb volumenű munka és immár Molnár Ferenc is főállásban vezette a kft-t.

Arról, hogy mit is jelent a professzionális kozmetikai piac, és hogy miként működik napjainkban a vállalat, Molnár Ferenccel az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgetek. „Az Ilcsi termékek kiskereskedelmi forgalomban nem kaphatóak” - avat be Ferenc bennünket. „Kizárólag szakembereknek értékesítjük, ők adják tovább a közvetlen felhasználóknak. A vállalat legfontosabb feladatának a problémamegoldást tekinti, és az csak célzottan, személyre szabottan hozhat eredményeket.” Ezért Ilcsi néni tapasztalatát évente több mint 1500 kozmetikusnak adják át ingyenes elméleti és gyakorlati képzések keretében, hogy a diagnózist és a kezelést valódi eredmények követhessék a termékeket használók körében. Így a terNévjegy Név

Molnár Ferenc

Életkor

52 éves

Beosztás

Ügyvezető igazgató

Végzettség

Hivatásos fotós

Család

4 saját és 2 nevelt gyermeke van

Hobbi

Vitorlázás, régi könyvek és balatoni képeslapok gyűjtése

Kedvenc író

Márai Sándor

KÖVET-INEM Hungária

Másért vállalkozó?

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

méket megvásárló nem csupán egy vegyi anyagoktól mentes, igazi növényeket (zöldségeket, gyümölcsöket és gyógynövényeket) tartalmazó biokozmetikumot kap, hanem egyúttal mindazt a szakmai tapasztalatot is, amit Molnár Dánielné negyven éves kozmetikusi praxisa alatt, valamint a számtalan hazai és külföldi szakmai fórumon elsajátított. Másért vállalkozó? „Úgy vélem az Ilcsi Kft. más, mint a mai magyarországi vállalatok”- mondja Molnár úr. Más, mert ugyan idő közben üzleti alapokra helyeződött, a termék egy piaci rés lefedésére jött létre, mára pedig a termelés a tudatos fogyasztók választási lehetőségeit bővíti. Más, mert a vállalat életében a profit előtt a szakmai elhivatottság, a „szakorientáltság” az elsődleges. A mai napig szerepel például a termékpalettán ráfizetéses előállítású termék. Más, mert jelenleg több mint 30 magyar oktatási intézményt támogatnak termékekkel, szakirodalommal, oktatásokkal. A jövő „konkurenciáját” képző kozmetikuspalántákat még a laboratóriumban is szívesen látják és adják át nekik az 50 éves tapasztalatot (természetesen a titkos receptek összetételét nem). Más, mert a külföldön 27 országban kapható és luxusterméknek számító termékkel

a magyar eredetet, a magyar értékeket tudatosan erősítik. Más, mert a hazai kozmetikusok közül évente több mint 1500-nak tartanak ingyenes elméleti és gyakorlati továbbképzéseket, gondoskodva ez által a hazai kozmetikus szakma szaktudásának növeléséről és európai szintű elismertségéről, vezető szerepéről. Más, mert a 30 főt alkalmazó vállalatnál minden dolgozót szinte családtagként kezelnek. Ezt az alacsony fluktuáció is visszaigazolja. Az első alkalmazott például még a mai napig a vállalat alkalmazásában áll. Más, mert a sikertörténet „nem eladó”! Az utóbbi évek kiemelkedő sikereinek hatására több külföldi kozmetikai cég is ajánlatot tett a Szépítő Füvek Kft. megvételére. Bár egy ilyen bomba üzlet nyílvánvalóan a könnyebb és gyorsabb út lenne például a család több generációig előremutató stabil anyagi hátteréhez, ám az eladás pillanatá-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

ban valószínűleg elveszne minden érték, amitől ez a vállalat MÁS. Értékeik mellett a vállalat vezetője természetesen azzal is tisztában van, hogy vannak még hiányosságaik, például a környezettudatosság területén. De bízik benne, hogy a vállalkozás generációról generációra a család tulajdonában maradva tovább növelheti, pontosabban fejlesztheti értékeit. Az, hogy az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. teljes mértében beleillik-e a KÖVET által kialakított Másért Vállalkozó koncepcióba, vitatható, és egyetlen délelőtt során nem is dönthető el. Ám úgy gondoljuk, különösen a jelenlegi gazdasági körülmények között, hogy egy hazai kkv esetében mindenképpen ritka és példaértékű jelenséget tapasztalhattunk a vállalatnál tett látogatásunkkor. Vályi Zsuzsa / KÖVET

Másért Vállalkozó? Mai tipikus kozmetikai vállalat

Ilcsi Szépítő Füvek Kft.

Cél, küldetés

Tulajdonosok profitjának maximalizálása az elvárt környezeti és társadalmi felelősség minimuma mellett

Felhasználó problémájának megoldása, „szakorientáltság”

Termék, értékesítés

Költségcsökkentés és piacnövelés akár a minőség rovására

Egy megbízható termék felelős eljuttatása a felhasználóhoz

Profit

Tulajdonosok vagyonát növelni, részvényesi érték maximalizálása

Tulajdonosok tisztes megélhetése mellett folyamatos visszaforgatás és fejlesztés, „jövőképzés”

Alkalmazottak

Humán erőforrás

Egy harmadi k családtag, családias légkör, alkalmazottak megbecsülése

Megjelent Tóth Gergely könyve a vállalati felelősség mélyebb értelmezéséről A vállalati felelősség (VF vagy CSR) létjogosultságát ma már kevesen vitatják. Gombamód terjednek a VF szabványai, eszközei, sőt eszköztárai. Ma már minden magára adó nagyvállalatnak van CSR bizottsága, osztálya, jelentése, de legalább felelőse. A dolgok látszólag sínen vannak. Mégis: bár a szélsőséges és gyakorlatban is fellépő multi-ellenzők kevesen vannak, sokak szerint a nagyvállalatok hatalma körüli legitimációs válság eloszlatásához nem járult hozzá a VF mozgalom. Ezen könyv szerzője szerint ennek fő oka, hogy a vállalati felelősséggel foglalkozók nem veszik a bátorságot, hogy a kérdést objektív valóságként kezeljék. Korunk válságjelenségei nem kezelhetők olyan szinten, mint eddig. Átgondoltabb és mélyebb megközelítésre van szükség. E könyv fő célja, hogy gondolkodásra és vitára késztessen a mélyebb VF értelmezéséről.

Üres beszédről és divatról vagy komolyabb változásról van szó? Belesimul a vállalati felelősség mozgalom a menedzsmentdivatok sorába? Sikerül kihúzni a „méregfogát”, mint a vállalati környezetvédelem esetében történt? Vagy valóban megváltoztatja a gazdaságot, s ezen keresztül a világot? Esetleg a katasztrófa-forgatókönyv íróknak lesz igazuk? Ezeket a kérdéseket feszegeti a könyvben a szerző, mely gondolatindítólag biztosan hatni fog, de mint jeleztük, a válaszok elfogadása nagyon is ízlés dolga. A Valóban Felelős Vállalat c. könyv 2007 őszén látott napvilágot, szerzője Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára. A könyv 100 oldalon, magyar és angol nyelven is megjelent. A könyv megrendelhető a KÖVET titkárságán és a www.kovet.hu címen 1400 Ft+ÁFA áron.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Tisztább termelés

12. évfolyam 4. szám (34)

Együttműködés a fenntartható fejlődésért1 III. rész: Együttműködés az ellátási láncok mentén A Lépések megelőző két számában (2007. nyár és ősz) olyan együttműködési formák bemutatását kezdtük meg, melyek a vállalatok részvételével valósulnak meg és céljuknak a környezeti teljesítmény javítását, a fenntartható fejlődés megvalósítását tűzik ki. Sorozatunk következő cikkében a vállalati beszerzési folyamatok zöldítésével foglalkozunk, mint az együttműködés speciális formájával: az ellátási lánc menedzsmenttel. Az ipari ökológia megközelítéséhez hasonlóan a vállalati beszerzések környezeti szempontú átalakítására törekvő irányzat is a fenntartható fejlődés környezeti pillérére koncentrál. A beszerzési láncok „zöldítése” az életciklus szemléleten alapul, mely szerint a termékek és szolgáltatások környezeti hatásait a nyersanyagok kitermelésétől kezdve az összes feldolgozási lépés és a fogyasztás, valamint az elhasználódás során keletkező környezeti károk együttese határozza meg és ezért a környezetbarát megoldások kidolgozása során a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe kell venni. E szemlélet gyakorlati megvalósítását tűzi ki céljául a vállalati szférában a környezetbarát vagy zöld beszerzés. A zöld beszerzés, az ipari ökológiához hasonlóan, széles teret nyújt a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködésnek: a nagy mennyiségben vásárló multinacionális cégek által meghatározott elvárásoktól (például a felhasználni tiltott alapanyagok listájától) a termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó együttműködésekig. Ezekre az együttműködésekre is jellemző azonban, hogy a vállalati szférán kívül legfeljebb tanácsadók, illetve kutató szervezetek bevonásával valósulnak meg és nem vonják be az érintett felek szélesebb körét a döntési folyamatokba. A környezetbarát beszerzés egyik megvalósulási formája a kormányzati szervezetek által alkalmazott zöld közbeszerzés, mely a helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve különböző kormányzati szervezetek számára termékeket és szolgáltatásokat értékesíteni kívánó gazdálkodók számára határoz meg feltételeket. A zöld beszerzés gyakorlati megvalósítására világszerte számos példa kínálkozik, amit a legtöbb fejlett országban kormányzati erőfeszítések is támogatnak. A Nemzetközi Zöld Beszerzési Hálózat (IGPN, International Green Purchasing Network) célja például, hogy minden folyamat, termék, szolgáltatás a lehető legkisebb kör-

nyezeti hatást okozza, függetlenül előállítása, illetve fogyasztása helyétől. Az IGPN szerint a zöld beszerzés számos előnyt nyújt az alkalmazó szervezetek számára: a nyersanyagok, energiahordozók, és a hulladékok hatékonyabb kezelése által csökkenti a vállalati költségeket; javítja a beszerzési folyamat biztonságosságát; elősegíti az innovációt és javítja a vállalatok megítélését. Az IGPN honlapján (http://www.igpn.org/) több hasznos információ között megtalálható egy útmutató is a környezetbarát beszerzés gyakorlati alkalmazásáról. Az USA-ban az EPA2 adott ki útmutatót a vállalati anyaggazdálkodással és beszerzéssel foglalkozó szakemberek számára a környezeti szempontok beszerzési tevékenységbe való integrálásával kapcsolatban. Útmutatójában az EPA a zöld beszerzés közvetlen pénzügyi előnyein kívül hangsúlyozza, hogy segítségével a vállalatok csökkenthetik a veszélyes anyagok kezelésére és az ehhez tartozó képzési feladatokra fordított erőfeszítéseiket és az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségét. A Business for Social Responsibility Education Fund nevű szervezet a beszállítók szempontjából vizsgálta a zöld beszerzés előnyeit, illetve lehetőségeit (BSR, 2001). A szervezet 25, az autóiparban, elektronikai iparban, erdészeti termékek gyártásával, illetve üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalat képviselőivel készített interjúkat és megállapítja, hogy a legtöbb megkérdezett vállalatot már megkeresték környezeti kérdésekkel vállalati vevőik, amelyek alapján azok a környezeti teljesítményüket érintő intézkedéseket hoztak. E megkeresések igen eltérőek voltak a különböző ágazatokban: az autó- és elektronikai iparban például elsősorban a különféle veszélyes anyagok kiváltására, míg az erdészeti termékek előállításával foglalkozó vállalatok esetében a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó kérdések voltak a jellemzőek. Bár jóval

kisebb mértékben, de a szolgáltatási szférában tevékeny vállalatokat is megkeresték már környezeti kérdésekkel vevőik. A kutatás szerint a beszállítók érdekes módon leggyakrabban amiatt panaszkodtak, hogy vásárlóik ugyan érdeklődnek környezeti teljesítményük iránt, de e szempontokat általában nem integrálják megfelelően beszerzési döntéseikbe és azok továbbra is alapvetően a kínált termékek, illetve szolgáltatások árára épülnek (BSR, 2001). Számos – elsősorban multinacionális – vállalat folytat aktív tevékenységet a környezetbarát beszerzés területén. A General Motors vezetésével jött létre 2003ban az autóipari óriást és beszállítóit, illetve az EPA-t magába foglaló együttműködés (SP, Suppliers Partnership for the Environment), melynek célja az amerikai vállalatok versenyképességének és környezeti teljesítményének együttes javítása. A szervezet az iparágban alkalmazott legjobb környezeti megoldások fórumául szeretne szolgálni és szándékai szerint különösen a kisebb beszállítók számára fog majd segítséget nyújtani. Az SP tevékenységét munkacsoportokon keresztül fejti ki, melyek jelenleg a csomagolóanyagok környezetbarát tervezésére, a termelő vállalatok környezeti teljesítményének a mérésére és a fenntartható termékek előállításának a lehetőségeire koncentrálnak (SP: http://www. supplierspartnership.org). A zöld beszerzés hazánkban még csak a kezdeti lépéseket teszi meg, de azért példákat már itthon is találhatunk. Budapest városa, mint az ország egyik legnagyobb ajánlatkérője próbál meg példát mutatni a környezetvédelem területén. A Fővárosi Önkormányzat által 2006 júniusában elfogadott Zöld Közbeszerzési Szabályzat célja a környezetbarát építési módszerek preferálása; energiatakarékos megoldások alkalmazása az irodatechnikai be-

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

szerzések során; környezetbarát irodaszerek alkalmazása (alacsony ózonkibo-csátású fénymásolók, takarékos berendezések, újratölthető patronok stb.) és a műanyaghulladékok csökkentése újrahasználható irodaszerek segítségével. Vállalati szinten is megjelenik hazánkban a környezetbarát beszerzés, amit a környezeti irányítási rendszerek (ISO14001 és EMAS) is támogatnak a beszállítók környezeti szempontú vizsgálatának kötelezővé tételével. Az Audi Hungaria Motor Kft. például már másodszor írta ki Környezetbarát Beszállítói Díját, melynek célja többek között a legjobb megoldási módok feltárása a beszállítók körében. A környezetbarát beszerzés viszonylag rövid múltra tekinthet vissza, de mind a vállalati, mind pedig a kormányzati szféra számára jó lehetőségeket kínál a fenntartható fejlődés gazdasági és környezeti követelményeinek a megvalósítása terén. A fenti példák jól mutatják, hogy az ipari ökológiai tapasztalatokhoz hasonlóan, a zöld beszerzés megvalósításában is szerepük van a konkrét pénzügyi előnyök kiaknázására való törekvéseknek, de már a gyakorlatban is

Tisztább termelés

megjelentek a szervezetek közötti mélyebb együttműködés különböző formái (pl. a környezetbarát terméktervezés területén). A beszállítói lánc mentén történő együttműködés is jelentős erőforrásokat igényelhet, ami különösen a kis méretű vállalatok számára nehezíti meg a részvételt. E nehézségeket azonban ellensúlyozhatja a nagy méretű vevők jelentős piaci ereje, ami az ipari ökológiai megoldásoknál hiányzik. Ez a piaci nyomás a beszállítókat arra kényszerítheti, hogy a megnövekedett (kezdeti) költségek ellenére vegyenek részt az együttműködésben és javítsák környezeti teljesítményüket. A nagyvállalatok piaci előny megszerzésére használhatják javuló környezeti teljesítményüket, míg beszállítóik hosszú távon is biztosíthatják a termékeik felvételét jelentő kapcsolatokat. A beszállítói láncok másik előnyét jelentheti az a tanulási folyamat, mely a teljes lánc „zöldüléséhez” vezethet. Az ilyen jellegű együttműködések keretében ugyanis a beszállítók olyan ismeretek birtokába juthatnak, melyek számukra korábban nem voltak elérhetőek. Példaként említhető a környezeti irányítási rendszerek bevezetése

Léteznek szívbarát munkahelyek! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) idén júniusban pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy megtalálja az ország leginkább szívbarát munkahelyeit. A kis- és nagyvállalati kategóriában meghirdetett versenyre összesen mintegy 120 pályázat érkezett. A pályázóknak többek között arról kellett beszámolniuk, hogy mennyire fordítanak figyelmet a munkahelyükön a helyes táplálkozásra, mennyire biztosított a rendszeres testmozgás lehetősége és milyen gyakorlatok vannak a stressz kezelésére az adott vállalatnál. A Szívbarát Munkahely pályázat győztesei Kisvállalati kategória: 1. Mediaedge:cia Hungary Kft. 2. DOW Hungary Kft. 3. KÖVET-INEM Hungária Nagyvállalati kategória: 1. Alcoa-Köfém Kft. 2. Coca-Cola Beverages Mo. Kft. 3. Magyar Honvédség Veszélyesanyag Ellátó Kp.

Büszkén jelenthetjük, hogy kisvállalati kategóriában a KÖVET titkársága harmadik helyezést ért el, míg tagvállalatunk, az Alcoa-Köfém Kft. a nagyvállalati kategóriában az ország legszívbarátabb munkahelyének bizonyult. Gratulálunk az Alcoának, és egyben bíztatnánk minden vállalatot a jó gyakorlatok átvételére! A munkatársak egészségével való törődés megtérül. A távollétek csökkenésével nő a termelékenység, csökkennek a táppénzkiadások, a kieső munkaerő helyettesítésével együtt járó ráfordítások. Az OEFI felmérései szerint Magyarországon évente 400-500 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a vállalatok a munkavállalóik egészségi állapotára felelősen odafigyelnének. Vályi Zsuzsa / KÖVET

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

vagy a közösen kidolgozott termelési eljárások, a környezetet kevésbé károsító alapanyagok alkalmazása stb. Zilahy Gyula / TTMK ____________

Jegyzetek: 1 A szerző Vezetéstudomány c. folyóiratban (XVIII. évf. 2007. 4. szám) megjelent cikke nyomán. 2 Environmental Protection Agency, az USA környezetvédelmi minisztériuma Felhasznált irodalom: • BSR (2001): Suppliers’ Perspective on Greening the Supply Chain; Business for Social Responsibility Education Fund • Darnall, N. és A. Pavlichev (2005): Environmental Policy Tools and Firm-level Management Practices in the United States; OECD • Demeter K., Gelei A. és Jenei I. (2006): A vállalati stratégia hatása az ellátási lánc menedzsmenteszközeire; Vezetéstudomány, XXXV. évfolyam, 4. szám. • Kerekes, S., Harangozó, G., Németh, P., Nemcsicsné Zs. A. (2005): Environmental Policy Tools and Firm-level Management Practices in Hungary; OECD • Kraatz, M. S. (1998): Learning by association? Interorganizational networks and adaptation to environmental change; Academy of Management Journal, 41(6): 621-643. o. • Manring, S.L. és S. B. Moore (2006): Creating and managing a virtual inter-organizational learning network for greener production: a conceptual model and case study; Journal of Cleaner Production, article in press: 1-9

Légiutas logó a Coopnál A Coop a jövőben külön cimkével kívánja megjelölni azokat az importált árukat, melyeket repülővel szállítottak az adott országba. Ráadásul a COOP maga is kevesebb terméket reptet majd, adta a vevői tudomására sajtóközleményében. A légiutas logó alatt olyan termékeket találunk majd, mint az egzotikus gyümölcsök, zöldségek, rózsák, valamint új-zélandi bárányhús, argentin marhahús. A "BY AIR" feliratú cimkével a Coop vásárlóinak a lehető legnagyobb átláthatóságot kívánja nyújtani, közölte a kereskedő. A deklaráció mellett ráadásul a Coop állítólag vizsgálja, hogy lemond a különböző repülőgéppel szállított termékekről. Egy belső irányelv szerint állítólag csak ott lesz engedélyezett a légiszállítás, ahol ez minőségi okokból vagy időszűke miatt máshogyan nem lehetséges. A Coop közleménye szerint tovább kompenzálja a CO2 kibocsájtását üzleti útjai és légiszállításai révén.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Vállalatok társadalmi felelőssége

12. évfolyam 4. szám (34)

Az elszámoltathatóság mércéje Az Accountability Rating Hungary 2007 (ARH2007) a legnagyobb magyarországi vállalatok elszámoltathatósági rangsora. Egy furcsa, idegenül ható szó, egy titkos módszertan, százalékpontok, végül egy rangsor győztesek és vesztesek nélkül. Miről is van szó, és mire is jó az ARH2007 egyáltalán?

Cél az összehasonlíthatóság Az Accountability Rating módszertant a világhírű think-tank, az AccountAbility és az egyik legelismertebb angol CSRtanácsadó cég, a csrnetwork közösen fejlesztette. A módszertan alapján a legnagyobb vállalatokat értékelik, előre meghatározott kérdések (több mint 60) és szempontok (több mint 200) szerint. A módszertan lehetővé teszi a vállalatok egymással való összehasonlíthatóságát, amivel az a fejlesztők célja, hogy a vállalatokat ösztönözzék az átláthatóbb működésre, valamint arra, hogy megértsék a környezetükre kifejtett hatásaikat és a társadalom elvárásait, hogy párbeszédet folytassanak a külső és belső érintettjeikkel, s hogy ezen párbeszédek eredményét beépítsék stratégiájukba és mindennapi működésükbe. Az Accountability Rating ezek közül azt vizsgálja, hogy a vállalat mit állít önmagáról saját nyilvános anyagaiban. A Fortune Top100 vállalata alapján készül a globális lista (AR2007), hazánkban pedig a Figyelő Top200 előzetes listája szerinti 40 legnagyobb vállalatot, valamint az olajipar, az autóipar, az energiaipar és közszolgáltatók, a telekommunikációs és elektronikai és a pénzügyi piacok további 22 vállalatát tartalmazza a rangsor (ARH2007). Az elszámoltathatóság fogalma A módszertan szerint vizsgált elszámoltathatóság a vállalat azon kötelességére vonatkozik, hogy miképpen magyarázza és indokolja meg tevékenységét, akcióit, programjait, és vállalja a felelősséget e tevékenységek és programok (valós és lehetséges) következményeiért. Az AA1000 tanúsítási standard szerint az a vállalat el-

számoltatható, amelyik: • Átlátható és átvilágítható: vagyis őszinte a tevékenységét, programjait, azok indokait és a mögöttes okait illetően, továbbá nyíltan vállalja ezeknek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásait (és minderről nyitott kommunikációt folytat). A Top 5 elszámoltatható vállalat: 1. Magyar Telekom 2. Magyar Villamos Művek 3. MOL 4. Tiszai Vegyi Kombinát 5. Állami Autópálya Kezelő

• Reagáló: reagál azon érintett egyének és szervezetek aggályaira, akik befolyásol(hat)ják a vállalatot, vagy a vállalat befolyásol(hat)ja őket. • Együttműködő: jogkövető és ezen túlmenően csatlakozik önkéntes egyezményekhez, keretmegállapodásokhoz is. Kommunikáció vs. CSR A rangsorban szereplő vállalatoknak ugyan van jogi engedélyük arra, hogy

működjenek, ugyanakkor ennél is fontosabb a társadalom elismerése, engedélye. Míg egy embernek elnézzük, ha egy adott társaságban szótlan, magába forduló, vagy titkolózó, addig egy vállalattól, amely adott gazdasági, társadalmi és környezeti rendszerben annak jól-létének fokozásáért működik, elvárunk bizonyos foTavaly óta a legnagyobb fejlődést elért vállalatok: 1. CIB Bank (8% -ról 28%-ra) 2. GE (4%-ról 18%-ra) 3. Pannon (12%-ról 19%-ra) 4. Magyar Villamos Művek (39%-ról 45%-ra) 5. Budapesti Elektromos Művek (17%-ról 23%-ra)

kú transzparenciát, nyitottságot. A magyarországi értékelést végző Braun & Partners Network számára is fontos, hogy a kommunikációt és a társadalmi felelősségvállalást ne egy skála két végpontjának tekintsük, hiszen a kommunikáció fontos és szükséges eszköz a CSR hatékonnyá, hatásossá, eredményessé tételéhez. Vannak vállalatok, amelyek tényleges teljesítményüknél többet állítanak magukról – az értékelők nem kívánnak igazságot tenni, ennek felelősségét a tényle-

Az értékelés dimenziói és néhány szempontja Értékelés területe

Fő szempontok A lényeges, nem pénzügyi hatások (környezeti, társadalmi és tágabb Stratégia (20%) gazdasági) egyértelmű azonosítása iparág-specifikusan Az érintettek bevonása a stratégiaalkotásba A nem pénzügyi kérdések és teljesítmény integrálása a felső szintű (igazgatósági) döntéshozatalba Irányítás (15%) Az érintettek érdekei figyelembevételének intézményesítése Társadalmilag felelős befektetési és beruházási döntések A nem pénzügyi kérdésekkel összefüggő teljesítmény növelésére alkalmazott ösztönzési és képzési rendszerek. Teljesítmény-menedzsment (15%) A nem pénzügyi teljesítmény mérése, ahhoz kapcsolódó transzparens célok kitűzése Érintettek azonosítása, intézményesített bevonásuk és az aggályaik Érintettek bevonása (20%) meghatározása a lényeges nem pénzügyi hatások kapcsán A vállalat nyilvános beszámolása nem pénzügyi teljesítményéről, e célNyilvános közzététel (15%) ból fenntarthatósági/társadalmi/környezeti jelentés kiadása Átláthatóság a jogi megfelelés kapcsán A nyilvánosságra hozott információk teljeskörűsége, a vállalat fogékonysága az érintettek aggályaira Tanúsítás/ hitelesítés (15%) A tanúsítást, hitelesítést végző kompetenciái, függetlensége és pártatlansága Részletes táblázat: www.arhu.hu

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Vállalatok társadalmi felelőssége

ges elszámoltatók vállára helyezik. Vannak vállalatok, amelyek nem beszélnek arról, amit tesznek – az értékelők nem kívánják ennek okait megérteni, hanem a módszertan szerinti összehasonlíthatóságot szeretnék biztosítani.

... a fenntarthatóság felé

tók, munkavállalók, civil szervezetek, hatóságok, tulajdonosok, akik keresik az információkat arról, hogy a vállalat miképp építi be üzletvitelébe a társadalmi és környezeti kérdéseket. Ezen információk alapján tudatosan és felelősen hozzák meg döntéseiket (vásárláskor, munkahely választásakor, támogatás elfogadásakor stb.), és ösztönzik a vállalatokat a jobb eredményre.

Hol tartanak az elszámoltatók? A hazai átlag a tavalyi 17%-ról 14%-ra csökkent. Ez elsősorban a kétszeres mintanagyságnak köszönhető, továbbá a nemzetközi módszertan szigorodásának. Amennyiben az átlagot növelni szeretnénk a jövőben, nem csak a vállalatoknak van tennivalójuk. Hiszen az elszámoltathatóság fokozásához az érintettek, a tényleges elszámoltatók járulhatnak hozzá. Ha vannak információra éhes fogyasz-

Lépések...

A módszertanról és a nemzetközi és helyi rangsorokról további információ a www.accountabilityrating.com és a www.arhu.hu oldalon olvasható. Az értékelés hat dimenzióját mutatja az ábra. A végső eredményben különböző súllyal szerepelnek az egyes területek Forrás: AccountAbility

Fertetics Mandy, tanácsadó B&P CSR management mandy.fertetics@bpcsr.com

Elkészült a GSZT ajánlása a társadalmi felelősségvállalásról A kormány határozata alapján a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) felkérést kapott arra, hogy dolgozzon ki ajánlásrendszert - igazodva az Európai Unió prioritásaihoz - a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról. Ennek keretében a GSZT 2006. szeptember 11-i ülésén határozta el egy ad hoc munkabizottság felállítását, mely különböző oldalak képviselőiből áll, és a benne résztvevők konzultációs joggal rendelkeznek. A munkabizottság vezeté-

sére Fekete Istvánt, a Joint Venture Szövetség elnökét kérték fel, civil oldalról pedig Lukács András (Levegő MCS) mellett Kapusy Pál (KÖVET) is részt vett a munkában. Az ajánlás megszövegezésében a szakmai tanácsadó és koordinátor a Braun&Partners volt. Az ajánlást a végső formájában 2007. október 18-án hagyta jóvá a GSZT plenáris ülése. Ebben az ajánlásban – nemzetközi tapasztalatok, módszerek és elvek fi-

gyelembevételével – az anyag készítői megfogalmazták azokat a területeket, lehetséges cselekvéseket, amelyeket a döntéshozók figyelembe vehetnek felelősségvállalási stratégiájuk kialakításához. Az ajánlás szövege nyilvános: ha kiváncsi a teljes szövegre, kérje el a KÖVET titkárságán az info@kovet.hu címen!

A GSZT ajánlásainak összefoglalása Piaci szféra, vállalatok

Állam, önkormányzatok

1. érintetti bevonás

- érintetti párbeszéd és bevonás kialakítása - érintetti bevonás és bevonódás - felelős lobbi

2. irányítás

- legyenek független vezetőségi ta- - nyújtson példát mind önmaga átlátgok hatósága, mind munkaadói és tulajdo- etikai kódex készítése nosi szerepének megfelelően

3. stratégia

4. teljesítménymenedzsment

- felelős marketing - nemzetközi szervezetek ajánlásainak átvétele és megvalósítása a stratégiában - vállalatirányítási menedzsmentrendszerek alkalmazása - a „társadalmi címkékhez” folyamatok kiépítése - beszállítói kapcsolatok felelős kialakítása

5. közzététel

- fenntarthatósági jelentés

6. hitelesítés

- hitelesített társadalmi jelentések, illetve folyamatok

Civil szféra - működjenek együtt a piaci és az állami szférával - tegyék nyilvánossá a felelős piaccal való együttműködésük elveit, értékeit és formáit - vegyenek részt külső, független szakértőként - biztosítsák saját irányításuk átláthatóságát

- jogi, gazdaságpolitikai háttér biztosítása - nemzetközi szabványok, aján- nemzetközi ajánlások átvétele, részvé- lások terjesztése tel nemzetközi kezdeményezésekben

- felelős közbeszerzés - ösztönzők kidolgozása

Média - legyen aktív részese az érintetti partnerségnek

- kezdeményezzen iparági együttműködést a társadalom (köz)tudatosabbá tételének elősegítése érdekében

- piaci szféra és a média képzése

- állami, önkormányzati vállalatok fenntarthatósági jelentése - fenntarthatósági jelentés - célzott kommunikáció megvalósítása - „társadalmi címkék” minősítő rendsze- hitelesítésben való részvétel rének kiépítése és működtetése

- legyen csatornája és felülete az eredmények, jelentések, társadalmi felelősség megjelenésének - hitelesség vizsgálata és bemutatása

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

KÖVET-konferencia

12. évfolyam 4. szám (34)

Szén-dioxid semleges KÖVET-konferencia 2007-ben először és minden bizonnyal nem utoljára szervezte szén-dioxid semleges módon éves konferenciáját a KÖVET. Az október 25-én, a Gellért Hotelben megrendezett esemény témája a globális klímaváltozás volt, természetesen a vállalatok vonatkozásában, a délután folyamán pedig egy új műfaj debütált: a dilemmák szemléltetésére talán legalkalmasabb pro-kontra párbeszéd.

Környezettudatosság és gazdasági sikeresség nem egymásnak ellentmondó fogalmak, sőt, napjainkban egyre kevésbé képzelhető el a kettő egymás nélkül – hangsúlyozta többször is Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a konferencia megnyitóján. A Környezeti Megtakarítási Díjat (a díjról részletek a 13. oldalon) azért is tekinti fontosnak, mert az ösztönzi a vállalatokat a környezeti szempontból is felelős viselkedésre. Ezt pedig a kormány és ő maga is nagyon jelentős feladatnak tartja. Fodor Gábor szerint az adórendszer szintjén is jelen kellene lennie a környezettudatosságnak, illetve az államnak feladata az is, hogy ösztönözze a gazdasági szereplőket az energiahatékony működésre. „Elsősorban a tudatformálás a célunk a CO2-semleges konferencia megszervezésével. Jó példával szeretnénk szolgálni, hogy minél több hasonló rendezvény jöjjön létre hazánkban. Fontosnak tartom, hogy ne csak a klímaváltozással kapcsolatos eseményeket, hanem minél több rendezvényt szervezzenek karbonsemleges módon” – emelte ki Kapusy Pál, a KÖVET ügyvezető igazgatója. Ha azonban sorrendet szeretnénk felállítani, akkor a kibocsátás elkerülése és csökkentése az elsődleges, a vonatkozó CO2 kalkulációja és semlegesítése csak a második lépés lehet. Ezért is ösztönözte a KÖVET, hogy a konferenciára érkezők vegyenek igénybe az utazáshoz tömegközlekedést, vagy esetleg kerékpárt. Mint megtudtuk, az eső és a hideg ellenére ketten is vállalták a nehézségeket, és valóban biciklivel érkeztek a Hotel Gellértbe. További (közvetett) kibocsátást megelőző intézkedés volt, hogy idén először nem készült papíralapú meghívó, csak elektroni-

kus úton népszerűsítették a konferenciát a szervezők. A számítások alapján kb. 1,2 tonna CO2 kibocsátását kellett végül a szervezőknek semlegesíteni, melyre a Hárskúti Megújuló Energia Központtal közösen egy bakonybéli óvoda napkollektoros rendszerének kialakításával került sor. Tóth Gergely, a KÖVET-INEM Hungária főtitkára előadásában három lehetséges fejlődési forgatókönyvet vázolt fel röviden: 1. Sok CO2 és katasztrófák 2. Kevés CO2 és növekedés 3. Kevés CO2 és fejlődés Az első forgatókönyv a fogyasztás és energiafelhasználás növekedésével, a köz-

A 2007-es Környezeti Megtakarítás Díj büszke győztesei

lekedési kibocsátások megsokszorozódásával együtt járó globális felmelegedés és klímaváltozás önpusztító útja, amit valószínűleg mindannyian szeretnénk elkerülni. A második forgatókönyv a gazdasági növekedést „szent tehénként” kezelő ökohatékonysági út, ahol a fajlagos kibocsátások folyamatos javulásának ámulatában élő emberek megfeledkeznek arról, hogy az összenergia felhasználás és az összkibocsátás továbbra is növekvő tendenciát mutat és az emberiség ökolábnyoma – Ázsia és Afrika – kivételével túlnő az ökológiai eltartóképesség szűkös határain. A harmadik út a technikai fejlődésbe vetett hit mellett a helyi piaci ellátásra, minimális kereskedelemre és szállításra épülő környezettudatos társadalom képe, amely felelős módon, önkorlátozással belül marad az ökológiai eltartóképesség határain. „Miért is kellene egy vállalatnak felelősen viselkednie?” – tette fel a kérdést Thomas Dean Maines, a The SAIP Institute at the University of St. Thomas elnöke és sorba vette azokat az állításokat, melyekkel a felelős vállalati magatartás mellett érvelni szoktak. Az első ilyen okként az érintett csoportok nyomásgyakorlását emelte ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy a tudatos fogyasztói magatartás a gyakorlatban sajnos nem mindig működik, és elsődleges döntési szempontként a fogyasztók nem a vállalat felelős magatartását tartják szem előtt. Az etikus magatartás gazdasági hasznot is teremthet, bár ez sem igaz minden esetre. Harmadik megközelítésként egy érzelmi aspektust vetett fel az előadó, miszerint helyes jó dolgokat tenni. De kinek az értékrendszere szerint tegyünk jót? – tette fel a kérdést. Ugyanezt a kérdést tette fel a fenntarthatósággal kapcsolatban is. Miért foglalkozzanak vele a vállalatok? A kérdésre ugyanígy nem tudunk egyértelműen válaszolni. Bár növekszik az elvárás a környezetbarát vállalati működéssel kapcsolatban, de az érintettek véleménye nem egy-

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

öntetű, az intézkedések időnként ráfizetésesek, és kérdésként ugyancsak felmerül, kinek az elvárásai, elvei szerint teszünk jót, ha a zöld eljárások mellett kötelezzük el magunkat. A negatív helyzetkép alapján az előadó véleménye szerint a széles látókörű, jó ítélőképességű vezetőkön múlik leginkább a változás. Olyan vezetőkön, akik irányítják ezeket a folyamatokat és éppen a klímaváltozás jelzi, hogy milyen fontos szerep hárul a jövőben rájuk. Dr. Pálvölgyi Tamás, az Env-in-Cent Környezetvédelmi tanácsadó iroda ügyvezetője a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában is említett lehetséges magyarországi klímaváltozási következményeket ismertette, felidézve a közelmúltban megdőlt hazai melegrekord és az USA-ban pusztító 6. legnagyobb hurrikán kellemetlen emlékét. Ki tudja, mi jöhet még? Az EU-nak már vannak sejtései, hiszen a PRUDENCE projekt keretében valószínűsítették a már napjainkban is érezhető nyári forróság és csapadékszegénység fokozódását, a telek enyhülését és csapadékosabbá válását. Az időjárás extrém jellege hazánkban is fokozódik majd, a súlyos aszályok és a pusztító árvizek gyakorisága várhatóan növekedni fog. És egy rossz hír a vállalatok számára: hamarosan lehet, hogy a klímaváltozás okozza majd a legnagyobb üzleti kockázatot. A termelő vállalatok szempontjából a növekvő vízhiány és hűtési vízigény, növekvő CO2-csökkentési költségek és a változó fogyasztási igények mellett az irodai munkavégzés hatékonyságát csökkentő hőség és a növekvő munkavédelmi kockázatok a legkritikusabb paraméterek. Az újonnan megjelenő kockázatok miatt az ipari termelés átalakulóban van a karbonszegény technológia irányába, ahol a váratlan kockázatok ellenére az éghajlatváltozás akár üzleti lehetőséget is jelenthet majd. A defenzív stratégiát egyre inkább a változó környezeti körülményekhez igazodó adaptációs stratégia váltja fel, ami jelzi a vállalati klímastratégiák folyamatos fejlődését. „Ha valaki egy benzinkútnál benzint tankol, akkor nem csak üzemanyagot vásárol, hanem savas esőt és üvegházhatású gázokat is”. Az üvegházgázok kibocsátása Varró László, a MOL Nyrt. vezető közgazdásza szerint a közgazdasági externáliák tipikus esete. Ezért fontos cél, hogy a gazdasági tevékenységet kísérő külső környezeti-társadalmi hatásokat megjelenítsék a tranzakciókban. A szkeptikus állás-

KÖVET-konferencia

pontok szerint még ha valósak is ezek a veszélyek, a kár várható jelenértéke kisebb, mint a kibocsátáscsökkentésé. Ezzel az állásponttal hosszú távon nehéz vitatkozni gazdasági szempontból, de valóban így gondolkodunk-e mi, emberek? Az olyan alapvető morális kérdéseket, mint amilyen például újszülött gyermekünk védelme a bölcsőhalállal szemben, vagy a terrorizmus elleni küzdelem, egyszerűen nem diszkontálhatjuk, nem készíthetünk számvetést, hogy a befektetett összeg vajon egyensúlyban van-e a veszély nagyságával. Morális kötelességünk, hogy a kockázatot – legyen az bármilyen kis mértékű ezekben az esetekben – a lehető legnagyobb mérték-

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

kis helyen megoldható. A gépjárművek esetében, melyek mozgó objektumok, ez sokkal nehezebben oldható meg, mint például egy erőmű esetében. Nem véletlen, hogy épp a benzin terjedt el üzemanyagként, éppen egyszerű kezelhetősége miatt. Természetesen a technika fejlődésével nagy előrelépések várhatóak ezen a területen. Goizer György, a Toyota Motor Hungary részéről a környezetvédelmi termékfejlesztés üzleti előnyeit ismertette. A változó piaci igények és jogi szabályozás (pl. CO2-adó) egyre inkább a környezetvédelmi szempontból korszerűbb gépjárművek gyártását ösztönzik. A közlekedési ágazattal szemben támasztott szigorodó követelmények oka, hogy az ágazat jelenleg már az összes CO2-kibocsátás 17%-áért felelős. Egy autó életciklusa során a CO2-kibocsátás döntő része (83%) az autó használatakor kerül a légkörbe, a maradék 17% a felhasználás egyéb fázisaiban kerül kibocsátásra. Tehát a motor tökéletesítésével és az üzemanyag felhasználás redukálásával jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátás kerülhető el. Ezt felismerve a Toyota a 90es évek során kifejlesztette és piacra dobta első hibrid fejlesztésű autómodelljét, a Pryust, amit talán nem túlzás az első ökoautónak nevezni. A hibrid fejlesztés négy vonalon valósult meg: 1. alternatív üzemanyagok felhasználása; 2. dízelmotorok fejlesztése (katalizátorok, szűrők fejlesztése); 3. Otto-motorok fejlesztése; 4. elektromos meghajtás. Az ökovállalattá válás útján szintén négy irányelvet követ a Toyota. Ezek a következők: tudatosság, kockázatmenedzsment, jogkövetés, teljesítmény.

ben minimalizáljuk. Így kell tekintenünk a klímaváltozásra is. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez azonban hatékony politikára, hatékony megoldásokra van szükség, és az alternatív megoldások sem biztos, hogy a várt pozitív hatást érik el. Jó példa erre a bioüzemanyagok esete, ahol számolni kell azzal, hogy az előállítási költségük magas, és a mezőgazdasági termelés maga is nagy A személyautó CO2-emissziója az életciklus különböző üvegházgáz-termelő. szakaszaiban Ehhez párosul, hogy az energianövények termőterületet igényelnek, ezért megdrágulnak az élelmiszerek, és olyan nem kívánt környezeti hatásaik is vannak, mint az esőerdők kiirtása termőterület-szerzés céljából. A másik nagy probléma, hogy csak azok az üzemanyagok adhatóak el, melyeknek a tárolása biztonságosan, viszonylag

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A Toyota klímakampányának keretében minden vásárlót ösztönöz az energiatakarékos életvitelre. Az energiatakarékos autóvezetési szokások terjesztésére ökoautózási tippeket dolgoztak ki. Környezetvédelmi teljesítményüket folyamatosan figyelemmel követik, a kereskedelmi egységeknél törekednek a megújuló energiák használatára, a cégcsoport legtöbb részlegénél integrált irányítási rendszert működtetnek.

KÖVET-konferencia

sikerül megtakarítani 2007-ben. A pozitív folyamat a vállalat tervei szerint 2008 során a fajlagos adatok 5%-os javulásával fog folytatódni az energiafelhasználási és kibocsátási területeken egyaránt. A bioetanol valódi megoldás, vagy ez is csupán túlzott technológiai optimizmus? – ez a kérdés volt a délutáni parázs vita fő témája. Zsemberi László, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke szerint az Európai Unió elkötelezettséget mutat a bioüzemanya-

Gumigyártás klímabarát módon? – tette fel a kérdést Jóri Zoltán, a Contitech Rubber Industrial Kft. szegedi gumigyárának munkabiztonsági és KIR vezetője. Kíváncsian vártuk, hogy az Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen jelen levő Continental Contitech vállalat csoport szegedi egysége mit tett eddig ezen a területen. Az előadás során a rendkívül széles termékskálából a szegedi gyár szempontjából is releváns tömlő- és hevedergyártás került előtérbe, olyan energiahatékonysági és erőforrás-kímélő A délutáni vita résztvevői: Zsemberi László, DR. Gyulai Iván fejlesztésekkel, melyek és Dr. Kerekes Sándor között számos kibocsátáscsökkentést eredményező intézkedés is gok mellett. Jelen pillanatban a bioüzemtalálható. A bioüzemanyagokkal és a moanyag-gyártás során nem használunk el torhatékonysággal összefüggő termékek senki elől élelmiszer alapanyagokat, és ha közül a repceolajálló dízel üzemanyag-veaz előállítási folyamat során megújuló zetékek és a dízel részecske szűrőkhöz kéenergiaforrásokat használunk fel, akkor szülő tömlők emelhetők ki. A káros NOxkörnyezeti terhelés szempontjából negatív emisszió csökkentésében a szelektív kataliértéket kapunk, vagyis az üzemanyag előtikus rendszerekhez készülő tömlő terméállítása és felhasználása kevesebb széndikek gyártása jelentős. A Conti Oil Runner az oxid-kibocsátással jár, mint amennyi szénékszíjak súrlódását csökkentve növeli az dioxidot növény formájában megkötöttek energiahatékonyságot. Az acél és alumíniaz alapanyagok. A második generációs um nyersanyag helyettesítésére alkalmas etanolgyártás pedig nem váltja majd ki az műanyag motoralkatrészek a nyersanyagelső generációs, kukorica alapú etanolés erőforráskímélés terén játszanak jelengyártást, csak kiegészíti azt. tős szerepet. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Az említett korszerű termékek mellett a Fenntartható fejlődésért Alapítvány elnögyártás során számos energiahatékonysági ke ezzel szemben kritikus álláspontot fogalintézkedés került bevezetésre a vállalatnál, mazott meg. Szerinte a bioüzemanyagok amik közvetve a CO2-kibocsátás jelentős mellett három érvet szoktak felhozni: a csökkenését eredményezték. A szegedi széndioxid-mennyiség és az üvegházhatás gyár gyártócsarnokában a világítás optimacsökkentése, az energiafüggőség csökkenlizálásával, a hűtőrendszer felújításával, a tése, és hogy a vidéki embereknek munkafűtéskorszerűsítéssel, a fűtésrendszer hatáslehetőséget teremt. Ezzel szemben a valófokának növelésével (kondenzhő hasznosíság az, hogy az alapanyagot a harmadik vitása), az energiafelügyeleti rendszer és a lág országaiból hozzuk be, az ottani körtermelési folyamatok optimalizálásával ös�nyezetet tesszük ezáltal tönkre. Amikor egy szesen 14700 GJ energiát és 9500 m3 vizet liter benzint tankolunk a járművünkbe, ak-

12. évfolyam 4. szám (34) kor nem csupán egy liter üzemanyagot tankoltunk, hanem egy liter ökolábnyomot (vagyis a liter benzin előállításához, szállításhoz kötődő minden környezeti terhelést). Gyulai Iván szerint ma a biomassza gyarmatosítása folyik a nyugat által, ami a társadalmi igazságtalanságok növekedéséhez vezet. Nem engedheti meg magának nyugat morális okokból, hogy rátegye a kezét a biomasszára. Az utolsó olyan erőforrást kívánjuk felélni, ami az életet foglalja magába. A bioüzemanyagok terjedése egyben elősegíti a génmanipulált növények elterjedését, melynek megint beláthatatlan következményei lehetnek, hisz a laboratóriumból kiszabadulva egyszerűen követhetetlen és szabályozhatatlan a terjedésük. Ráadásul a klímaváltozás elleni harcban mindenki csak az outputot próbálja befolyásolni, az input szabályozásával (például az elhasznált üzemanyag mennyiségének csökkentése) sen ki nem akar foglalkozni. Zsemberi László szerint – aki ugyancsak elítélte, elfogadhatatlannak tartotta az erdőirtásokat és a kizsákmányolást – fontos, hogy ne csak elméleteket gyártsunk, világvége képet fessünk, hanem a realitások talaján maradva megoldásokat keressünk. Éppen ezért mindent meg kell tenni, ami technológiailag megtehető. Magyarország pedig szerinte már most sem GMO-mentes. Ráadásul a természetben is zajlanak mutációs folyamatok. Polgár Emese, Havasi Péter / KÖVET Köszönet a konferencia támogatóinak! Főtámogató:

Kiemelt támogatók:

Támogatók:

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

KÖVET-hírek xxx

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Környezeti Megtakarítás Díjak „Takarítson meg Ön is” – ezzel a jelszóval indítottuk új honlapunkat, melyen az Ablakon bedobott pénz program 262 intézkedése között lehet böngészni. Az idei év persze nem csak erről szólt: megjelent az esettanulmány-kötet VI. része, és ismét díjaztuk a vállalatok gazdasági megtérülést hozó környezetvédelmi intézkedéseit. 2007-ben ötödször osztottunk díjakat a legkiválóbb környezeti megtakarításokért. A díjakat a Hotel Gellértben tartott éves konferenciánkon Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter adta át. A Környezeti Megtakarítás Díjakat idén négy kategóriában ítélte oda a zsűri. Külön díjaztuk a három éven belül, illetve három éven túl megtérülő beruházásokat, a leginnovatívabb intézkedést, és külön kategóriában díjaztuk a pályázó kisvállalkozásokat. Díjazottjaink 2007-ben a következők:

zások – kategóriájában neki ítélte ne kezelni. Az esővízgyűjtés és a zsűri a Környezeti Megtakarítás az üzem területén fúrt kút seDíjat. A díjazásban a zsűri pozitígítségével csapvizet nem haszvumként vette figyelembe, hogy nálnak a termeléshez, ezzel évi a vállalat sok területen egyszerre 11500 m3 vizet takarítanak ért el környezetvédelmi szemmeg a városi hálózatból. pontból jelentős javulást, amely abszolút mértékben nagy mértéÁllami Autópálya Kezelő Zrt. kű csökkenést jelent a környezet- innovációs különdíj terhelésben (jelentős a megtakarított víz, vegyszer, alapanyag és Idén különdíj kiadásával jutalA díj a nemes anyahulladék mennyisége). Az egyik mazzuk a zsűri által leginnovagokból készült leglátványotívabbnak ítélt intézkedést. Az “Megtakarítás fa” Print Sister Kft. sabb eredinnovációs különdíjat a zsűri Az elmúlt évek során összegyűjtött - kisvállalat kategória ményt a többdöntése alapján az Állami Auintézkedéseket az interneten is megtalálja, ahol a kereshető, szűrször is felhasználható csotópálya Kezelő Zrt. kapja az autópálya lébéA Print Sisters Kft. 17 főt fog- hető adatbázis segítségével saját magolóanyagokkal tudták nyi szakaszának felújítási munkálatában beigényeinek megfelelően kaphat lalkoztató kisvállalat. Tevéelérni. Több beszállítóval vezetett újításaiért. Az M1 autópálya kétszer ötleteket, amikkel vállalatának körkenységének célja a kiürült megegyeztek, hogy a cso15 km-es lébényi szakasza remix technológinyezeti teljesítményét gazdaságos nyomtató kellékanyag átvémagolóanyagait visszajutával került felújításra. A remix eljárás lényemódon javíthatja. Látogasson el a www.ablakonbedobottpenz.hu tele és környezetbarát újratatják hozzájuk, így abban ge, hogy a célgép a felmart aszfalthoz 20oldalra! hasznosítása. A MATUSZ újra küldhetik számunkra 30%-os új aszfaltot és bitument adagol, mi(Magyar Tonerkazetta és Tintermékeiket. Ezzel a keletközben a gép nagyon kis sebességgel halad tapatron Újrahasznosítók Szövetsége) alapíkezett papírhulladék mennyiségét éves szinelőre. A melegen felmart aszfalt újrakeverétó tagjaként elkötelezettek a legmagasabb ten 2600 tonnával, a fahulladék mennyisésének köszönhetően 13100 tonna kőanyagminőségi elvárásoknak is megfelelő termék gét 960 tonnával, míg a vegyszeres göngyögal és 550 tonna bitumennel kevesebbet előállítása mellett. Tevékenységük következlegeket 8 tonnával sikerült csökkenteni. kellett használni, ami egyben 68 millió forint tében évi 80 tonnával kevesebb veszélyes megtakarítást is hozott. További újítás, hogy hulladék keletkezik. A díjazás szempontjából Holcim Hungária Zrt. Pomázi Betonüzem mivel a tehergépkocsi-közlekedés 90%-a a a kellékanyagok újratöltése mellett fontos – a legnagyobb magasan csüngő gyühaladósávban bonyolódik le, ezért a kötőrékiemelni, hogy ha az üres kellékanyag felújímölcs teg csak itt került felmarásra és újraaszfaltotásra már alkalmatlan (pl. sérült, hiányos), alzásra, az előzősáv csak egy új rögzítő kopókatrészeit lehetőség szerint más kellékek fel2007-ban a legnagyobb magasan csüngő réteget kapott. Ezzel az újítással további újításához még hasznosítják, ezzel további 2 gyümölcs, azaz a három éven túl megtérülő 25200 tonna aszfaltot és 324 millió forintot tonna anyagot hasznosítanak újra. Az alapberuházások kategóriájának a díját a Holcim takarítottak meg. tevékenység környezettudatos végzése melHungária Zrt. Pomázi Betonüzemének intézPap Imre / KÖVET lett figyelmet fordítanak az irodai és a tesztekedései érdemelték ki. A korszerű léshez használt papír takarékos használatára, üzem a természeti erőforrásokkal a csomagolóanyagok újrahasznosítására és történő okos gazdálkodással és a a gyártógépek energiatakarékos üzemeltefel nem használt beton újrahasznotésére. sításával hozzájárul a környezetterhelés csökkentéséhez. A fel nem Samsung SDI Magyarország Zrt. használt és a keverőautók tartályá- a legízletesebb alacsonyan csüngő gyüból kinyert maradék betont egy mölcs 10 m3/óra kapacitású rendszerben szétválasztják, és az anyagokat az Az 1938-ban, a dél-koreai Taegu városában újonnan készülő betonhoz adagolalapított Samsung vállalkozás mára a világ ják. Ezzel éves szinten 600-700 m3 egyik vezető elektronikai vállalatcsoportjává visszamosott anyagot forgatnak vált. Idén az alacsonyan csüngő gyümölcs – vissza a termelésbe, amit egyébA díjazott vállalatok környezetvédelmi vezetői és a azaz a három éven belül megtérülő beruháként veszélyes hulladékként kellefelső vezetés tagjai büszkén fogadták az elismerést

Lépések...

Hírek xxx

... a fenntarthatóság felé

12. évfolyam 4. szám (34)

Környezetvédelem az önkormányzatok életében A „Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért”1 program segítségével, a programban részt vevő önkormányzatok lehetőséget kapnak környezetvédelmi feladataik fiatal környezetvédelmi szakemberek segítségével történő ellátására. Az első csoport munkavégzése 2006 júliusában kezdődött, melynek zárásaként 2007. január 26-án került megrendezésre a „Környezetvédelem az önkormányzatoknál” című konferencia, ahol a „Fiatal Diplomások” beszámoltak tapasztalataikról. Az Európai Unió által finanszírozott projekt jelenleg is tart, és a harmadik csoport készül az évzárásra, az önkormányzatok életében megjelenő környezetvédelemmel kapcsolatos problémák, lehetőségek és megoldások bemutatására. A projekt célja, a szakmai tapasztalatszerzésen és az önkormányzatok életében jelentkező környezeti problémák kezelésén túl, hogy elősegítse a fiatal szakemberek elhelyezkedését. A TTMK-t az az ellentmondás késztette a projekt elindítására, mely szerint az önkormányzatok számos fontos környezetvédelmi feladat ellátását nem képesek megoldani (gyakran humán erőforrás problémák miatt), ugyanakkor a fiatal környezetvédelmi szakemberek csak igen

nehezen találnak szakképzettségüknek de talán egyik legfontosabb tanulsága már megfelelő munkát. most is látható: egy egyszerű gondolat, ötA legtöbb önkormányzatnál nincs körlet, nemes szándékkal és sok közös munkányezetvédelmi osztály és olyan szakember val párosulva a résztvevők részéről sok emsem, aki csak a környezeti problémákkal ber életét teheti gazdagabbá és egyben foglalkozna, ezért a környezetvédelmi környezetünk védelmét is szolgálhatja. szempontok nem jelennek meg explicit Az önkormányzatoknál szerzett tapaszmódon a döntéshozatalban, a mindennapi talatok alapján a Tisztább Termelés Magyarfeladatok szintjén pedig főként csak előíráországi Központja egy sorozat keretében sokat jelentenek, és az ide tartozó feladatok fogja bemutatni a projekt legfontosabb taad hoc módon találnak gazdára. nulságait, melyeket nem csak az önkorA projekt sikerességét bizonyítja, hogy a mányzatok figyelmébe ajánlunk, hanem környezetvédelem mellett elkötelezett, akmindenkinek, aki a környezetvédelemmel tív fiatalok munkájának eredményét takapcsolatos konfliktushelyzetek lehetséges pasztalva az önkormányzatok felismerik a megoldásait keresi. környezetvédelem területén jelentkező hiányosságaikat, és azt, hogy érdemes forLuda Szilvia / TTMK ____________ rást biztosítaniuk a környezeti referensek Jegyzetek: munkavégzéséhez. Mindezen állítást az a 1 A Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért projekt az Eutény támasztja alá, hogy eddig a projektrópai Unió társfinanszírozásával, a Regionális Fejlesztés Operatív Program támogatásával a Budapesti Corvinus Egyetem ben részt vevő önkormányzatoknak már Tisztább Termelés Magyarországi központjában valósul meg. 80%-a felajánlotta friss diplomásainknak, hogy az ösztöndíjas időszak után is folytassák munkájukat az önkorA projekt az Európai Unió társfinanszímányzatnál. rozásával és az Európa Terv keretében Ugyan a projekt valósul meg. még nem zárult le,

Új KÖVET-tagvállalatok Empátia Biomed Bt. 2002-től vezettük be a dohányosok leszokását elősegítő rendkívül hatékony biofizikai módszert, a transcraniális mágneses stimulációt. Gyógycentrumunk 2007-re már több mint 5000 eredményes dokumentált kezelésen van túl. Évek óta végezzük karitatív vállalásainkat, ami potenciálisan 300000 tumoros dohányos, ill. országosan mintegy 25000 diák térítésmentes dohányzásellenes kezelését jelenti. Különböző állami és civil szervezetekben, szakmai fórumokon hangoztatjuk a dohányzás, mint jelentős környezetszen�nyező tevékenység közegészségügyi ártalmait. A BIOSZ-DrogStop alapítványunkon ke-

resztül a cégvezetőknek elküldött felhívásunk legfontosabb üzenete, hogy a dohányzást, a XXI. század pestisét nem törvényekkel, tiltásokkal, hanem kizárólag ös�szefogással tudjuk visszaszorítani. Együtt az egészségesebb jövőért! További információ Dr. Molnár György Igazgató főorvos Tel.: 1/420-4400 Drótposta: empatia@vivamail.hu Honlap: www.empatia-biomed.hu

CSR Services Kft. Szerintünk a CSR más minőséget jelent. Jobb és fenntarthatóbb

termékeket, szolgáltatásokat, lojális és önmegvalósító alkalmazottakat, sikeres és hiteles vezetőket, elégedett vevőket és beszállítókat, átlátható és elszámoltatható üzletvitelt, élhető és éltető környezetet, és tiszta gazdaságot. A CSR jól felfogott üzleti érdekké teszi a közérdeket, nem kötelezettséget, hanem elkötelezettséget jelent. Kompetenciáink: CSR projekttervezés és megvalósítás; stakeholder-mapping; fenntarthatósági jelentések készítése (GRI G3); környezeti teljesítményértékelés; civil partnerség kiépítése; esélyegyenlőségi terv, etikai-kódexek készítése. További információ Kőrösi Orsolya Ügyvezető Tel.: 1/327-0164 Drótposta: iroda@csrservices.hu Honlap: www.csrservices.hu

KÖVET-INEM Hungária

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Technológia

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Szennyvíztisztítás élőgépekkel Alig hét éve hallottuk először az élőgépek kifejezést. Az élőgép olyan berendezés vagy technológia, amely élőlények, baktériumok, planktonok, algák, kagylók, csigák, halak, növények segítségével a szennyvizet tisztítja. Az ötlet az Egyesült Államokból származik, magyarországi meghonosítása is folyamatban van. 2001 márciusában épült meg Budapesten az első hazai – s a világon is csak a harmincadik – élőgépes szennyvíztisztító egy nagytétényi logisztikai központ szennyvízének tisztítására. A közepes családi ház méretű, pálmaháznak látszó berendezés mintegy háromezer lakos kibocsátásával egyenértékű mennyiségű szennyvizet forgat vissza a környezetbe a mai napig - mindenre használható tiszta víz formájában. Nagy hatásfoka, olcsó üzemeltetése, kis helyigénye, szinte felbecsülhetetlen haszna, és nem utolsó sorban esztétikai látványa miatt olyan átütő sikert ért el, hogy a cég azóta csak Magyarországon már több tucat élőgépes szennyvíztisztítót épített fel több milliárd forint értékben. Az Organica Környezettechnológiák Zrt-vé előlépett egykori kft a kilencvenes évek amerikai rendszerét továbbfejlesztve élenjáró, saját, magyar technológiákat dolgozott ki, amelyek a környezetvédelemnek ezen a területén a világcsúcsra röpítették, s amelyekkel világkarrierje útján is elindult. Hová jutottak el a most már teljesen magyar eredetű élőgépekkel? – kérdeztem Kenyeres Istvántól, a cég elnök-vezérigazgatójától. Technológiánk már megtalálható Lengyelországban és Ausztriában, s egy francia céggel, a világ legnagyobb víz- és szennyvízszolgáltató társaságával kötött licenszerződés és vegyesvállalat révén ez évtől további 13 kelet-európai országban is elindult ennek a – túlzás nélkül – különleges környezetvédelmi csúcstechnológiának a széles körű elterjesztése. De van esély, hogy meghódítsuk a világ legnagyobb országát, Kínát is! Kína gazdasági fejlődése, a hihetetlen léptékű városi és gazdasági növekedés a vízvisszaforgatásban is XXI. századi technológiákat követel, amire az egyik legjobb megoldás a ma már világszerte egyre inkább zöld hungarikumként számontartott Organica élőgép. A fantasztikusan fejlődő ázsiai ország csúcstechnológiai központjában, a 12

milliós Sencsen város önkormányzatával létrehozott közös vállalatunkon keresztül az elkövetkező években sok-sok száz vízikert kinézetű víztisztító megépítését, illetve technológiáját tudjuk biztosítani Kína-szerte. Mivel magyarázza ezt a hatalmas sikert? Ez a rendszer a városiasodásra ad XXI. századi megoldást azzal, hogy technológiánk nemcsak a települések szélein valósítható meg, mint a legtöbb hagyományos szennyvíztisztító, hanem ott is, ahol igazán szükség van rá. Rugalmasan és gazdaságosan be tudjuk illeszteni a sűrűn lakott nagy-

Élőgép Lengyelországban (Barzkowice)

városokba, a házak közé, mert nemcsak hatékonyak, de szagtalanok, sőt szépek: a betonrengetegben egy üde, zöld folt, egy botanikus kert, egy oázis formájában jelennek meg. Környezetformálók, mi több: közösségi térként, környezeti nevelő- és oktatóközpontként is kiválóan működhetnek. A közös vállalatok, illetve a licencpartnerek azt is jelentik, hogy átadják az új tisztítók létesítési jogát a külföldi partnereknek? Igen: a technológia iránt világszerte nagyon nagy az igény, ugyanakkor egy saját globális tervező-kivitelező hálózat kiépítését sem időben, sem kapacitással, sem tőkével nem tudnánk biztosítani. A mi célunk, hogy azzal legyünk jelen a világban amihez

legjobban értünk, amiben a legnagyobb a hozzáadott értékünk: a technológiával. Célunk, hogy a század új iparágában, az ökotechnológiában Magyarország – és azon belül az Organica – lehessen és maradjon a technológiai tudás központja. Nem félnek attól, hogy valahol a TávolKeleten egyszerűen ellopják az Önök tudását? Hogy – mint minden más egyebet is lemásolják az Önök szellemi termékét és sajátjukként „forgalmazzák” majd valakik? Ehhez nem kell a Távol-Keletre menni, ilyen esetek nap mint nap előfordulnak Nyugat-Európában, vagy a világ fejlettebb, vagy kevésbé fejlett régióiban is. Bár nem könnyű: az engedély nélküli másolás ellen azért van megoldás. Egyrészt, ezek a technológiák saját szabadalmaink, ami ad egyfajta védettséget. Ami azonban az igazán komoly védelmet biztosítja, az a 4-5 lépésnyi és közel tízévnyi szakmai előny a világ előtt. A mesterséges ökoszisztémák tervezésében, építésében és működtetésében szerzett tapasztalataink és a folyamatos fejlesztéseink olyan előnyt jelentenek, amit sokkal olcsóbb és kevésbé kockázatos tőlünk megvenni, mint ellopni. Annál is inkább, mert nem vagyunk drágák. Az Organica élőgép ma már nem luxus, hanem lehetséges tömegcikk, és a mi érdekünk is az, hogy százával és ezrével épüljenek a segítségünkkel ilyen rendszerek a világban. Azt pedig, hogy követőink vannak, egyáltalán nem bánjuk, ezek jelzik, hogy jó úton járunk. Kínától egyébként azért sem félünk, mert mindkét ország kormányának stratégiai érdeke a környezetvédelemben – akár harmadik piacokon is – történő együttműködés, beleértve a közös fejlesztéseket is. Vagyis egyfajta állami védelemben is részesülünk annak révén, hogy tudásunkkal növelni tudjuk hazánk versenyképességét a világban. Az általunk elért csúcstechnológia országos kitörési pont lehet. Mérő Miklós

Lépések...

Zöldxxx iroda

... a fenntarthatóság felé

12. évfolyam 4. szám (34)

Egy memorandum margójára (Folytatás az 1. oldalról)

A memorandum a fenntartható fejlődés kontextusában két területet emel ki: a klímastabilizálást és az energiabiztonságot. A klíma stabilitása érdekében törekedni kell arra, hogy a földi átlaghőmérséklet ne emelkedjen több, mint két Celsius fokkal. Ennek érdekében rövid és középtávú kibocsátási normákat kell meghatározni, be kell vezetni a karbonjogok nemzetközi piaci rendszerét, elő kell segíteni a klímavédelmet támogató innovációt, nemzetközi támogatási rendszert kell kidolgozni az alkalmazkodás elősegítésének az érdekében és mindezeket a fejlett országok vezető szerepével kell megvalósítani. A megoldási javaslatok eme általánosan is elfogadott eszközein túl a javaslatban egy olyan radikálisabb elv, a „carbonjustice” (szén-egyenlőség) elképzelése is helyet kapott, melynek egyértelmű üzenete, hogy nem elegendő a termelési módszerek hatékonyságának a javítása, hanem a fogyasztási szerkezet radikális megváltoztatására is szükség van. Ez a fejlődő országok lakossága életfeltételeinek a javítását jelenti, miközben a fejlett országokban a fogyasztás visszafogására van szükség. Bár a különböző energiahatékonysági intézkedések jelentős eredményeket értek el már napjainkra is és potenciáljuk a jövőben

is jelentős marad, a világgazdaság alapvetően a következő évtizedekben is a fosszilis energiahordozókra fog épülni. Ezért a szénkibocsátások egyenlő elosztása a Föld lakói között igencsak kényes kérdés, melynek politikai felvállalása még várat magára – szemben a memorandumban követelt gyors cselekvéssel. A dokumentum különös hangsúlyt fektet a tudomány és a társadalom összefogására is, melynek keretében nemzetközi innovációs programot, a globális kommunikáció akadályainak az elhárítását, illetve az oktatás és nevelés elősegítését látja megvalósítandónak. Mindezek mellett talán azonban még több üzenetet hordoz az, ami nem szerepel a memorandumban. A klímaváltozáson kívül számos globális és regionális, illetve lokális problémáról megfeledkezik a dokumentum (nem említi például az ivóvízhez való jutás, illetve az éhezés egyre nagyobb problémáját a fejlődő országokban, az egyéb légszennyező anyagok kibocsátását, a nem-megújuló erőforrások kimerülését stb.). A klímaváltozás, illetve az energiakérdés e kiemelt kezelésével a dokumentum egyrészt e probléma fontosságát hangsúlyozza, másrészt pe-

dig azt sugallja, hogy ha az energiafelhasználásból származó szén-dioxid kibocsátása által okozott problémákat képesek leszünk megoldani, akkor a többi világméretű negatív jelenségen is úrrá tudunk majd lenni. Másrészt a dokumentum nem tér ki a bemutatott megoldási javaslatok gyakorlati megvalósításának a költségeire sem (bár a tanácskozáson szóba került ez a kérdés). Ez arra utal, hogy a hatékony beavatkozás érdekében már nincsen lehetőségünk mérlegelni a felmerülő költségek mértékét, azoktól függetlenül gyorsan közbe kell lépnünk annak érdekében, hogy meg tudjuk állítani a visszafordíthatatlan folyamatok kialakulását. Valóban, az elmúlt időszakban gyakran emlegettük, hogy a környezet védelme nem csak a természeti környezet, de a vállalkozói szféra, sőt, a lakosság közvetlen érdekeit is szolgálhatja és ezáltal win-win szituációk kialakulását jelentheti, melyek kiaknázása minden érintett fél számára kedvező. A memorandum határozott, a költségek mérlegelését nélkülöző megfogalmazása azonban arra utal, hogy már nincs időnk ilyen „olcsó” megoldásokat találni: cselekednünk kell, kerül, amibe kerül. Zilahy Gyula / TTMK

Szakmai egyesület a minőségi kellékanyag-felújításért A felújított nyomtató-kellékanyagok használata környezeti szempontból rendkívül előnyös, ám az ilyen termékek használata ellen komoly érvként szokták felhozni, hogy azok nem megbízhatóak, olykor nem működnek megfelelően, sőt még magában a nyomtatóban, egyéb berendezésben is kárt okozhatnak. Sajnos ezen vélekedésnek van alapja, hiszen a kellékanyagpiacon vannak rossz minőségű termékek is. Sokan foglalkoznak újratöltéssel, éppen ezért azonban óriási különbségek vannak az újratöltés technikai hátterében, a tonerek, kazetták minőségében. A skála egyik végén vannak az ún. „sufnitöltögetők”, akik egy garázsban vagy mikrobusz hátuljában (!) végzik az utántöltést, hozzá nem értéssel, és sokszor használhatatlan termékeket kiadva kezükből. Ezzel szemben vannak cégek, ahol komoly technikai háttérrel szakem-

berek szerelik szét és építik újító ipar kérdéseit, problémáit, tanácsoújra a tonereket, töltik a kakat és segítséget nyújt a festékkazetták zettákat, a kész kellékanyagyártóinak és forgalmazóinak abban, gokat tesztelik, sőt garanciát hogy a lehető legjobb módon végezhesis vállalnak azok megfelelő sék tevékenységüket. működésére. Ezen célok mellett érdekvédelmi szereIlyen – az utóbbi kategóripet is betölt a szövetség, hiszen tagvállaába tartozó – cégek alapították meg idén latai együtt nagyobb súllyal tudnak fellépa MATUSZ egyesületet, azaz a Magyar ni kormányzati szervek és a piac más szeTonerkazetta és Tintapatron Újrahasznosíreplői felé. tók Szövetségét. Végül fontos kiemelni, hogy A szövetség kettős célkidolgozás alatt van egy szakA MATUSZ tagjai: lal alakult. Egyrészt a mai követelményrendszer is, COPY-DEPO Kft. nagyközönség számára mely biztosítani fogja, hogy a FARBAX Kft. szeretne megfelelő és hiszövetség tagjai garantáltan K + K 79 Bt. teles tájékoztatást nyújtamegfelelő minőségű termékeK.I.T. Kft. ni a felújított festékkazetket állítsanak elő, forgalmazzaKelléktár 2000. Kft. tákkal kapcsolatban, hogy nak. Érdemes lesz tehát kellékKÉT-ÁSZ F + J Bt. a laikus vásárló is megalaanyagokat valamely MATUSZOFFICE TONER Kft. pozott döntést hozhasson tagtól beszerezni. PRINT SISTERS Kft. kellékanyagok vásárlásáBővebb infó: www.matusz.hu PRINTEK Kft. nál. Másrészt tanulmáSLÉGER Kft. nyozza a festékkazetta felTóth-Baltási Péter / KÖVET

KÖVET-INEM Hungária

xxx KIR

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Európai EMAS díj Az Európai EMAS díjakat 2005 óta évente vehetik át az adott témában legjobbnak ítélt EMAS hitelesített szervezetek. Tavaly az EMAS kommunikációja volt az értékelési kritérium, idén a legjobb hulladékgazdálkodással rendelkező szervezet veheti át a díjat. A díjazásnál a hulladék csökkentésére, újrahasználatára és újrahasznosítására tett erőfeszítéseket vette figyelembe a zsűri. A díjakra minden tagországból kategóriánként egy szervezetet jelölhet a helyi illetékes testület (mikro-, kis-, közepes és nagyvállalat kategória van). A tagországokból összesen 32 nevezés érkezett, közülük kerül ki a négy kategória nyertese. Magyarországról a kisvállalkozás kategóriában a Premed-Pharma Kft-t, közepes kategóriában a BÜCHL Hungária Kft-t, nagyvállalati kategóriában az AUDI Hungaria Motor Kft-t javasolta az illetékes testület. (Mikro kategóriában jelenleg nincsen EMAS regisztrált hazánkban.) A fenti szervezetek a magyarországi nemzeti díjas vállalatok is egyben. Külön öröm számunkra, hogy mindhárom szervezet egyben a KÖVET tagvállalata is!

Az Európai EMAS Díjak átadója november 19-én volt Lisszabonban. Mikro és kisvállalat kategóriában két osztrák szervezet, Telfs város környezetvédelmi hivatala és a Multiprint Elektronik GmbH lett díjazott, középvállalat kategóriában a svéd Gustavsberg AB, míg nagyvállalat kategóriában a dán Grundfos A/S nyerte a 2007-es EMAS díjat. Jelenleg 12 EMAS-regisztrált szervezet van Magyarországon: 1. AUDI Hungaria Motor Kft. 2. Dunapack Zrt. 3. Elgoscar-2000 Kft. 4. Crew Kft. 5. KÖVET-INEM Hungária 6. Kaposvári Vízművek Kft. 7. Ricosta Cipőgyár Kft. 8. Premed Pharma Kft. 9. Dunaújváros Polgármesteri Hivatal 10. BÜCHL Hungária Kft. 11. FAG Magyarország Ipari Kft. 12. LUK Savaria Kuplunggyártó Kft.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

2010-re új EMAS A 2001-es EMAS rendelet megújítása folyamatban van, a tervek szerint 2010-re készül el az EMAS rendelet harmadik változata. Februárban zárult le a jelenlegi rendelet „társadalmi vitája”, amikor egy internetes kérdőív segítségével mindenki kifejthette véleményét és fejlesztési javaslatait az EMAS-szal kapcsolatban. A visszajelzések alapján az EMAS III. várható változásai a következők: • fokozott jogi megfelelési kötelezettség; • EMAS bevezetésének lehetősége az EU-n kívül is; • klaszter megközelítés, csoport szintű regisztráció; • az adminisztrációs teher csökkentése; • harmonizáció más rendeletekkel; • több lehetőség az EMAS logó használatára; • több ösztönző, több kedvezmény; • kulcs mérőszámok megadása.

Kölcsönös összefogás az EMAS népszerűsítése érdekében Az Audi Hungaria Motor Kft. szervezésében Győrben rendezték meg az I. EMASkerekasztalt. A kerekasztal célja az EMASrendszer bevezetésében és működtetésében érintett szervezetek (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Illetékes Testület, Nemzeti Akkreditáló Testület, akkreditált hitelesítők, rendszeralkalmazók, NGO-k) közös egyeztetése, ötletek kidolgozása a rendszer népszerűsítése érdekében, valamint a közös legjobb gyakorlatok feltárása volt. A rendkívül eredményes és ötletgazdag tanácskozás során felmerült lehetséges javaslatokat a résztvevők saját szervezetükön belül megvitatták, majd nyilatkoztak azok megvalósíthatóságáról, továbbvitelre való érdemes voltukról. A leginkább támogatandónak a résztvevők az alábbi ötleteket tartották:

• az EMAS-rendszer alkalmazása szigorú keretek között zajló önkontrollként értelmezhető, így elviekben az ilyen szervezetek esetében lehetőség nyílna a hatósági ellenőrzések számának csökkentésére, mely kapacitás-felszabadulást jelentene a hatóság oldaláról is, • gyorsabb hatósági ügyintézés, hos�szabb időre szóló környezetvédelmi engedélyek EMAS-rendszert működtetők számára, • a környezetvédelmi támogatások odaítélése esetén jelentsen előnyt az EMASrendszer, • vállalati szinten az EMAS magasabb imázsának kialakítása, példamutató gyakorlatok meghonosítása, • valamint az EMAS-kerekasztal további népszerűsítése.

Ezen javaslatok képezik a következő, II. EMAS-kerekasztal bemenő változóit, ahol a résztvevők ezen ötletekre próbálnak tényleges, konkrét megoldási javaslatokat kidolgozni s egyeztetni. Természetesen az érintett felek a többi javaslatot sem vetették el, azok megvitatása a későbbi találkozók feladata lesz. A II. EMAS-kerekasztalra – újfent az Audi Hungaria Motor Kft. gesztorálásában – előreláthatólag 2008 januárjában kerül sor, ahol a korábbi résztvevőkön túl immár jelen lesznek azok az új szervezetek is, melyek azóta sikeresen hitelesítették és regisztrálták rendszerüket. Torma András / Audi Hungary Motor Kft. andras.torma@audi.hu

Megtakarítások környezetvédelemmel:

www.ablakonbedobottpenz.hu 17

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Környezeti kontrolling

12. évfolyam 4. szám (34)

Óh, azok a piszkos anyagiak – avagy mennyibe is kerül a környezetvédelem valójában? Ezzel foglalkozik a környezeti számvitel vagy környezeti kontrolling vagy öko-kontrolling…szóval számos elnevezése van ennek az alig néhány évtizedes múltra tekintő tudományágnak, ami a környezetvédelmi költségeket hivatott górcső alá venni. Ha a számítógépes keresőbe begépeljük azt a kifejezést, hogy környezeti kontrolling, akkor alig 0,2 másodperc alatt mintegy 109000 találatot kapunk. Ez is azt mutatja, hogy igen nagy jelentőségű dologról beszélünk. Az alábbiakban nézzük meg, hogy a DENSO Gyártó Magyarország Kft. miképp szembesült ezzel a kihívással. Akik a Lépések c. szakmai lapot rendszeresen olvassák, bizonyára emlékeznek a DENSO Kft. környezetvédelem terén elért eredményeire. Nem szeretnék senkit untatni most azzal, hogy mindezt újra felsorolom, mégis engedjék meg - az Új Olvasók iránti tiszteletből -, hogy röviden, időrendi sorrendben összefoglaljam az elmúlt néhány évet: ISO14001 tanúsítás

1999. október

Üzleti Élet a Környezetért díj

2003. április

CE Környezeti Jelentés díj

2003. október

Tiszta és virágos Fehérvárért díj 2003. november Európai fenntarthatósági díj

2004. június

Üzleti Élet a Környezetért díj

2006. december

Ezeket az eredményeket látva azt mondhatnánk, hogy „mi, kérem, mindent megtettünk, elég jó helyen állunk fenntarthatóság szempontjából (lásd 1. ábra), már nem is kell foglalkoznunk a továbbiakban környezetvédelemmel, bőven elég, ha ezt az állapotot fenntartjuk”. Nos, ha nem lenne ISO 14001 rendszerünk, akkor bizony valóban mondhatnánk ezt, bár nem nagyon hiszem, hogy eljutottunk volna az irányítási rendszer nélkül idáig. A rendszer megléte azonban bizonyíték arra, hogy az eredményeinket rendszeresen kiértékeljük, és folyamatosan fejlesztjük. Ennek egyik mérföldköve volt, amikor 2005-ben megpróbáltuk az összes környezetvédelmi költségeinket számba venni, összegyűjteni és rendszerbe foglalni. Célunk az volt, hogy felhívjuk a vezetőség figyelmét arra, hogy ezek a költségek a vállalat összes felmerülő költségéhez képest nem is olyan csekélyek, illetve, hogy igenis vannak a környezetvédelemnek súlyos ezreket megtakarító hatásai is. Itt jelentkezett az első probléma: azonosítani a költségeket, ami eleinte nagyon egyértelműnek tűnt. 1. Szokásos költségek: hulladékkezelés, szennyvíztisztítás, levegőszennyezés (környezetterhelés díja) adók (termékdíj, jövedéki adó), auditálás

2. Rejtett költségek: adminisztráció, környezetvédelmi munkatársak bére 3. Feltételes költségek 4. Intangibilis költségek 5. Externális költségek Sorolhatnám a további költségek definícióját, de az az igazság, hogy ezeket nem sikerült felderítenünk, és csupán becsülhetjük őket. Bemutatom viszont, hogy mi alapján szedtük össze a szokásos költségeinket: Először is felállítottunk egy anyagmérleget, ami a következőképpen alakult: Bemenet Alapanyagok Segédanyagok Vegyi anyagok Energia Technológiai gázok Víz Csomagolóanyagok, adminisztráció

Kimenet Termelési hulladék/selejt Veszélyes hulladék Levegőszennyezés Folyékony hulladék Kommunális hulladék

Ezután összeszedtük rejtett költségeinket is, és a már megszerzett anyagmérlegadatokkal együtt egy közös táblázatban, a 2. ábrán látható módon foglaltuk össze: Ez így első olvasatra talán nem is tűnik olyan nehéznek, mégis engedjék meg nekem a Tisztelt Olvasók, hogy összefoglaljam, milyen nehézségek és problémák adódtak az adatgyűjtés kapcsán, illetve ho-

gyan próbáljuk mindezt orvosolni: 1. A vállalat pénzügyi éve az anyavállalatéhoz igazodik és április 1-től március 31-ig tart. A környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettség viszont minden esetben naptári évre vonatkozik. Ezt egyelőre úgy oldjuk meg, hogy az előző évi adatokat rendeljük az új év adataihoz. Tehát, a 2007-es pénzügyi év környezeti adatait úgy kapjuk meg, hogy 2007. áprilistól decemberig a valós, számlákból és mérésekből kapott adatokat adjuk meg, míg a 2008-as év márciusig tartó adatait az előző évből vesszük át. Abban az esetben, ha kapacitásnövekedés történt, akkor a kapacitásnövekedés arányában becsléssel adjuk meg az utolsó 3 hónap adatát. Ugye, hogy mennyire bonyolult?! Arról nem beszélve, hogy így soha nem is lesz pontos! Azért, ne ijedjen meg a Kedves Olvasó, van megoldás (lásd 4. pont)! 2. A környezeti költségek azonosítását nagyban nehezítette, hogy nem volt lehetséges a számviteli rendszerben meglévő számokhoz a mennyiségek hozzárendelése, így több esetben kellett számításokat, becsléseket végezni, melyek pontatlanságot okoznak, jelentős többletmunkával járnak, és elkerülhetőek lennének. Ennek összehasonlítása a jövőben csak úgy lehetséges, ha az összes környezetvé-

1. ábra: „Elég jól állunk! Vagy mégsem?!”

Lépések...

KÖVET-INEM Hungária

Összesen

... a fenntarthatóság felé

Egyéb

Biodiverzitás tájvédelem

Zaj és rezgés

Talaj talajvíz

Szennyvíz Hulladék

Levegő

Környezeti kiadások/bevételek

Éghajlat

Környezeti kontrolling

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

1. Hulladék és emisszió kezelés 2. Megelőzés és KIR 3. Termékbe nem beépülő kibocsátások beszerzési értéke 4. Termékbe nem beépülő kibocsátások megmunkálási költsége KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁSOK ÖSSZESEN 5. Környezetvédelmi bevételek KÖRNYEZETVÉDELMI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 2. ábra: Zöld mérleg

delmi költséget havi bontásban tartja nyilván a cég, mert akkor pénzügyi és naptári évre egyaránt lekérdezhetőek lesznek. 3. Az egyes osztályok saját nyilvántartásokat vezetnek, melyekhez különböző programokat használnak. Így az adatgyűjtés bonyolult, időigényes és sok pontatlanságra ad lehetőséget. Talán ennek a kérdésnek a megválaszolása a legkönnyebb, ugyanakkor a megoldás nehezen kivitelezhető. Nagyon könnyen és egyszerűen rávághatjuk, rendben, legyen integrált információs rendszer. Ez azonban – mint manapság a számítógépes szoftverek általában – milliós nagyságrendű költséget jelent. És ez csupán a kezdet. Utána még számos kérdés merül fel… „Ki vezesse be? Ki lesz a felelős az üzemben tartásáért? Hogyan és ki fogja gyűjteni az adatokat?” Személy szerint én azt gondolom, hogy a pénzügyi és környezetvédelmi részlegek közös összefogásával egy kalkulációt kellene a

menedzsment elé terjeszteni, és rájuk bízni a további döntést. Természetesen ebbe a számításba integrálni kell a beruházási, fenntartási és az esetleges karbantartási költségeket, valamint – nagyon fontos! – a megtérülési mutatókat. Addig pedig marad a „jól bevált excel-módszer”. 4. A környezetvédelmi adatok gyűjtése sem megoldott. Az egyetlen szoftveres adatgyűjtés csupán a hulladék adatokat tartja nyilván. Az egyéb kibocsátások adatait jelenleg excel táblázatokba gyűjtjük a keletkezés helyén (pl.: szennyvíztisztítóval kapcsolatos információk: Karbantartási osztály). Ez a rendszer nagyon jól működik, de egyelőre nem oldható meg a kibővítése más kibocsátási adatok kezelésére. Ennek megoldására jelenleg folyamatban van más, összetettebb szoftver keresése. 5. Sajnos cégünknél is érzékelhető a környezeti és pénzügyi szakemberek kö-

zött a közös nyelv hiánya. Ennek oka, hogy a környezetvédelmi szakemberek nem rendelkeznek a megfelelő gazdasági, a pénzügyesek pedig környezetvédelmi ismeretekkel. Mivel jelen esetben mindkét szakterületet érintő programról van szó, együttműködés nélkül ez nem valósulhat meg. Ebben pedig szintén elengedhetetlen a menedzsment támogatása. Nos, Kedves Olvasók, amennyire lehet, leegyszerűsítve megpróbáltam bemutatni Önöknek, hogy hogyan lehet a számok világát izgalmassá tenni. Befejezésül csak annyit mondanék, hogy aki szereti a kihívásokat, az bátran vágjon bele, mert nagyon sok „rejtett kincsre” bukkanhat. Annak, aki viszont nem szeret a számokkal bajlódni, azt javaslom, hogy keressen a cégnél egy elkötelezett környezetmérnököt és egy nagyon jó könyvelőt, és minél előbb kezdjék el a rendszert kidolgozni, mert e nélkül nehéz környezettudatosan és gazdaságosan működni. Márpedig a hosszú távú piacon maradás egyik alapfeltétele ma már az ökohatékonyság. Gärtner Szilvia sgartner@denso.hu Denso Gyártó Magyarország Kft. (A fentihez hasonló tanulságos cikkeket minden KÖVET-tagvállalattól szívesen fogadunk! - a szerk.)

Új munkatársak a KÖVET-nél Polgár Emese 2004-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán. Az egyetemi évek alatt kipróbáltam magam újságíróként, majd több mint két évig dolgoztam egy kommunikációs tanácsadó cégnél elemzőként. Itt több nagyvállalattal dolgoztam együtt éveken keresztül, és kapcsolatba kerültem a vállalati felelősségvállalás és a környezetvédelem területével is. Tudásom elmélyítése érdekében jelentkeztem az ELTE szociológia karára másoddiplomás képzésre, és elvégeztem egy gazdaságetikai szakértői képzést is. A felelős viselkedés eszméjének képviselése és terjesztése számomra nem csak hivatás, ha-

nem életvitelemet meghatározó, cselekedeteimet vezérlő alapelv is. Fontosnak tartom, hogy döntéseinket, tevékenységünket képesek legyünk mindig kritikus szemszögből is megvizsgálni, és törekedjünk rá, hogy az így szerzett tanácsokat, tapasztalatokat személyiségünkbe beépítve folyamatosan fejlődjünk. Projektvezetőként legfőbb feladataim vállalati projektek koordinálása, szakértőként való részvétel CSR és kommunikációs területeken, valamint pályázati programok végrehajtása és koordinálása.

Simon András A veszprémi Pannon Egyetem végzős környezetmérnök szakos hallgatója vagyok. Augusztus óta dolgozom a KÖVET-nél, mint gyakornok. Az előző tanévben hallgattam a Környezeti Menedzsment Rendszerek címú tantárgyat, melynek témáit érdekesnek találtam. A tavaszi félév során felvettem a kapcsolatot az egyesülettel, ugyanis a diplomázásom közeledtével a nyári hónapokra szakmai szempontból is hasznos elfoglaltságot szerettem volna találni. A jelenlegi munkatársak bizalmat szavaztak nekem, így kerültem a KÖVEThez. A bizalmat szorgalmas és lelkiismeretes munkámmal igyekszem meghálálni.

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Európai Unió

12. évfolyam 4. szám (34)

A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus Emisszió-kereskedelmi sorozatunk előző számában az Együttes Végrehajtást (Joint Implementation, JI) mutattuk be. Jelen számban a harmadik rugalmassági mechanizmust, a Tiszta Fejlesztési Mechanizmust (Clean Development Mechanism, CDM) vizsgáljuk, valamint kitérünk a Linkingre, azaz a kibocsátás-csökkentési rendszerek összekapcsolásának lehetőségére. A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus az Együttes Végrehajtáshoz (JI) hasonlóan működik. A különbség az, hogy egy kibocsátás-csökkentési vállalással rendelkező ország és egy fejlődő ország között valósul meg. A projekt alapú beruházások (JI és CDM), ellentétben az emisszió-kereskedelemmel (ETS), nem az emissziós jogok szétosztásán alapulnak, hanem a megvalósult projektekből számolják az emisszió-csökkentés mértékét. Ezen projekt alapú kibocsátás-csökkentés alapgondolata, hogy a beruházás egy fejlődő országban történik, amely nem tartozik az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének hatálya alá. A Tiszta Fejlesztési Mechanizmus az ipari országoknak nyújt lehetőséget arra, hogy különböző fejlődő országokban megvalósított emissziócsökkentő projektjeik után emissziós jogokra tegyenek szert. Az emissziós jogokat ebben az esetben CER-nek (Certified Emissions Reductions�� , igazolt kibocsátás-csökkentés) nevezik, amely egyenlő egy tonna széndioxid egyenértékkel. A CER-ek 2000 óta jóváírhatók az EU emisszió-kereskedelmi rendszerében, és 2008-tól elszámolhatók is lesznek. A projektet nemzetközi tanács felügyeli. Lényeges elem az addicionalitás, azaz olyan kibocsátás-csökkentés, amely a projekt hiányában nem valósult volna meg. A beruházások segítik a fejlődő országokban a fenntartható fejlődést és ösztönzik az alacsony légszennyező kibocsátást. A CDM nemcsak piacképes kibocsátási egységeket generál, de arra ösztönzi a fejlődő országokat, hogy környezetbarát technológiát alkalmazzanak a gazdaság fejlesztése során. A projektből származó haszon részben a rendszer fenntartására, részben a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett fejlődő országok megsegítésére szolgál. A projekt szigorú szabályok mentén ellenőrzött. A projekttervezés után első lépéseként akkreditált szakértő ellenőrzi a projekt adatait, ami az alapkritériumok, a kibocsátás viszonyítási alap és a monitoringterv átvizsgálását jelenti. A projektalapú intézkedések megvalósításánál szükség van ezen kívül a résztvevő vendégállam hivatalos hoz-

Ausztrália, illetve az Amerikai Egyesült Államok. Az összekapcsolódás előnyei között szokták említeni a növekvő költséghatékonyságot, az alacsonyabb tranzakciós költségeket, a magasabb piaci likviditást, a versenyképességi aggályok megszűnését, valamint – általános, politikai szempontból – a különböző párhuzamos rendszerek egymáshoz történő közeledését. A másik oldalon azonban a linking kockázatokkal is jár, különösen gazdasági szempontból, mivel a karbonpiac árai egyelőre nehezen jelezhetők előre, és környezetvédelmi szempontból, ha az összekapcsolódás egy más elveken nyugvó és/vagy kevésbé szigorú és nyomon követhető rendszerrel történne. Az EU ETS-ben és más rendszerekben 2008-tól elszámolható kiotói egységek (kibocsátás-csökkentési egységek, ERU és igazolt kibocsátás-csökkentési egységek, CER) bizonyos tekintetben megteremtik a rendszerek közötti összekapcsolódást, hiszen több piacon is érvényes „fizetőeszközként” lesznek majd jelen.

Várható éves szén-dioxid kreditek a tiszta fejlesztési mechanizmus projektjeit befogadó országokban

Forrás: UNFCCC, http://cdm.unfccc.int

zájárulására is, ami a jogok kölcsönös elismerését biztosítja. A projekttervezők kötelesek monitoring beszámolót készíteni, amely tartalmazza a megvalósítás valószínűségére, a viszonyítási alapra, valamint az emissziócsökkentés módszerére vonatkozó adatokat, illetve megállapításokat. Az ezt követő verifikáció az emissziócsökken-tés független szakértő társaság általi ellenőrzését és jóváhagyását jelenti. A verifikáció eredményét tanúsítvány formájában tartják számon, ez tulajdonképpen a létrehozott emissziós jog, és továbbítják a tulajdonosnak. A verifikáció További információ: - http://cdm.unfccc.int/index.html stádiuma évente rendszeresen megismét- KvVM Klímavédelmi és Energia Osztály lendő az érvényességi idő végéig, amennyi(www.klima.kvvm.hu) ben fennáll a jogok generálására az igény. Az év végéhez közeledvén, véget ér az EU Fazekas Dóra kibocsátás-kereskedelem (EU ETS) első – próPhD hallgató ba – időszaka. 2008. január 1-jével megkezdődik a második időszak, amely egybeesik a fazekasdora@gmail.com Kiotói vállalás időszakával, s majd 2012 decemberében zárul. Probélmák a Tiszta Fejlesztési Mechanizmussal Felmerül a rendszer és más emis• A szén-dioxid semlegesítés mai átlagos árakon számított szió-kereskedelmi rendszerek összepiaca körülbelül 371 millió dollárt tesz ki, melynek közel háromnegyede mindössze három országba irányul kapcsolásának lehetősége, az ún. • Az 50 legkevésbé fejlett ország közül mindössze 3-nak linking. Az összekapcsolódás az (Bhután, Nepál, Bangladesh) van regisztrált Tiszta Fejleszolyan fejlett államok belső piacaival tési Mechanizmus projektje. lehetséges, ahol az EU ETS szabályai- • A legkevésbé fejlett országok részesedése 0,33% a TFM hoz hasonló módon zajlik a kibocsáprojektekből • A TFM programok több, mint kétharmada három országtási egységek kereskedelme. Lehetból irányul (Hollandia (35,59%), Nagy-Britannia (20,34%) séges linking partner például Norvéés Japán (15,25%) gia, Izland, Liechtenstein, vagy EuróForrás: www.newint.org pán kívüli államok, mint Kanada,

KÖVET-INEM Hungária

CSR mesék

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Tündérből boszorkány A KÖVET elnökségének buzdítására új rovatot indítunk. A CSR mesék című rovat nem (csak) gyerekeknek szól. Mondanivalója a felnőttek számára is érdekes, elgondolkodtató lehet. Sőt. Nekik talán még inkább… Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Szép, kőcsipkés várban lakott egy hegy tetején, alatta a várost ezüstkék folyó szelte ketté. Sok földje volt és gyönyörű palotája, de az alattvalói mégsem voltak rá irigyek, mert igen bölcsen irányította az országot. Telt, múlt az idő. A király már rég meghalt, s az unokáit elkergették a törökök. Aztán a törököket is elkergették, de a régi szép napok csak nem akartak visszajönni. Az ezüstkék folyós országban mások uralkodtak, s sajnos ők már nem voltak olyan bölcsek, mint a régi király, akit még mindig szeretettel emlegetett a nép. Nem is az eszükkel volt a baj, inkább azzal, hogy egy gonosz boszorkány telesugdosta a fülüket butaságokkal. Ez egy igen gonosz és igen hatalmas boszorkány volt, s nemcsak a mi kis királyságunk, de még sokkal nagyobb országok népét is megmételyezte. A rút boszorkány Gazdag Gizinek hívatta magát. Persze nem mondta meg senkinek a valódi nevét, azt csak a bölcsek ismerték, belőlük meg kevés volt. Az igazi arcát sem mutatta meg senkinek, mert akkor az emberek semmiképpen sem hallgattak volna rá, de láthatatlanul olyan mézes-mázas hangon suttogott, hogy majdnem mindenki elhitte gyilkos mondókáját. Csak az egykét bölcs varázsló ismerte színről-színre a gonosz boszorkányt, ők pedig lelkük mélyén csak sajnálták, bármennyi rosszat is tett az embereknek. Tudták ugyanis, hogy a gonosz boszorkány régen szépséges és jóságos tündér volt. Ez még akkoriban volt, amikor az embereknek alig volt cipőjük meg ruhájuk, nagyon szegények voltak. A tündér elhatározta hát, hogy segít rajtuk, gazdaggá teszi őket. Elkezdett varázsolni, és az embereknek lett bőséges ennivalójuk. Tovább varázsolt, s egészséges lett a víz, mindenkinek jutott cipő, ruha, szekér. A tündér ekkor pihenni indult, de az emberek utánaszaladtak: „Varázsolj még, olyan jó!” A tündérnek tetszett a hízelgés – később a bölcs varázslók azt mondták, itt kezdett el boszorkánnyá válni – s varázspálcájához nyúlt. Igen ám, de mit varázsolhatott volna, amikor már bőven volt ruha, ház, enni- és

innivaló? Sokat törte a fejét, semmiképpen sem akarta, hogy veszítsen népszerűségéből. Először még több ételt varázsolt, különösen sok édességet. Az emberek többet ettek, elkényelmesedtek, elhíztak. Aztán egyszercsak nem tudtak többet enni. A tündér akkor nagyobb házakat varázsolt, meg garázsokat, meg autókat bele. Az emberek ennek is örültek, de aztán még lustábbak és követelődzőbbek lettek. A tündér akkor újabb és újabb ruhákat varázsolt, eltüntette a népviseleteket és divatot varázsolt helyette, hogy az emberek mindig újat akarjanak.

Ezután következett – s ez már igazán gonosz volt a tündér részéről – hogy a korábbi remek dolgok helyett egyre több ócskaságot varázsolt az embereknek. Ők csak azt vették észre, hogy a cipőjük meg a mobiltelefonjuk – mert hogy már ilyen is volt nekik – egy év alatt tönkremegy, a kenyér viszont hetekig sem szárad ki, a tej nem alszik meg. Sajnos ettől sem tértek észhez, tovább nyúzták a tündért: „Még, még, még többet akarunk!” A tündér most már igazán mérges lett. Fiatalabb korában, amíg nem volt úgy elfoglalva a varázslással, sok távoli országot megjárt, s tudta, hogy ott az embereknek nincs mit enniük, a víz fertőzött, és bádogkalyibákban laknak elviselhetetlen hőségben, ha meg leszakad az eső, sártengeren gázolnak át meztéláb. Ezek meg itt még szélesebb és simább utak, meg új mobilok után nyavalyognak. Maga sem vette észre, de egyre idegesebb lett, mert már egyáltalán nem pihent, csak varázsolt. Mindezért az embereket hibáztatta. Elhatározta, hogy bosszút

áll rajtuk. Először csak tréfának szánta, hogy csúnya papírfüvet, meg műanyag virágot varázsolt a boltokba, ráadásul jó drágán. „Ettől majd észhez térnek!” – gondolta a tündér. De az emberek mohóságukban már mindent megvettek. „Még, még, még!” – kiabálták, s amikor a tündér tehetetlenül széttárta a karját, az egyikük mérgében arculütötte. A tündér iszonyatos haragra gerjedt. Egyetlen szempillantásával megölte a szemtelent. A többiek egy időre megrökönyödtek, de aztán áttapostak a holttesten, és cibálni kezdték, valaki ki akarta csavarni kezéből a varázspálcát. A tündér ekkor felemelkedett oda, ahol nem érhették el, és rettentő átkot mondott rájuk: - Gazember csürhe, hálátlan kutyafat�tyak! Étlen-szomjan nyomorogtatok, szánalmas viskókban laktatok, amikor megesett rajtatok a szívem. Enni és inni adtam nektek, fedelet építettem a fejetek fölé. Mindent megadtam nektek, de ti kapzsiságotokban csak tovább tobzódtatok. Hálátlanságotokért most megátkozlak benneteket: legyen a pénz, mely benneteket eddig szolgált, s ellátott minden jóval, legfőbb ellenségetek! Álljon férj és feleség közé, vesszen össze rajta az úr és a munkás! Kaparjátok ki egymás szemét érte, s irigyeljétek gyerekeitektől már születésük előtt, hogy meg se szülessenek. Száradjon el, folyjon szét testetek és lelketek mérhetetlen kapzsiságotokban! És most felejtsetek el engem, és mindazt, amit mondtam nektek! Ezzel hatalmas forgószelet támasztott, a por mindenki szemét-száját elborította. Mire magukhoz tértek az emberek, már tényleg semmire sem emlékeztek. Leporolgatták magukat, majd hazamentek és leültek a tévé elé, csak lelkük legmélyén motoszkált enyhe rosszérzés. A boszorkány – merthogy végképp azzá vált, hiszen aki átkoz, magára még nagyobb átkot hoz – ekkor szolgákat keresett. Talált is néhány készségesnek mutatkozó inast, a Hatalmatakarokot, Milennehát és Féleket. (Folytatása következik...) Tóth Gergely / KÖVET

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

Jogszabályok

12. évfolyam 4. szám (34)

Új és módosított jogszabályok 2007. július – szeptember A nyári-őszi időszakban a korábban gőzerővel folyó akciótervezési munka eredményei láttak napvilágot, így a Környezet és Energia Operatív Programhoz, illetve a Regionális Operatív Programokhoz tartozó akciótervek is. Ezen kívül említést érdemel az országhatáron átnyúló hulladékszállítás szabályozása, illetve az éghajlatváltozási stratégiára vonatkozó előírás megjelenése. A módosított jogszabályok között találhatunk mind a levegő és a víz minőségére, mind a hulladékokra és az állattartásra vonatkozó módosításokat. Új jogszabályok Általános rendelkezések 2142/2007. (VII. 27.) Korm. határozat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja, Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja, az Államreform Operatív Programja, Társadalmi Megújulás Operatív Programja, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja, valamint a Regionális Operatív Programok 2007–2008. évekre vonatkozó Akcióterveinek jóváhagyásáról A Kormány a magyar társadalom és gazdaság hosszú távú fejlesztésének megalapozása, továbbá az ország előtt megnyíló uniós támogatások eredményes és hatékony felhasználása érdekében jóváhagyja, a Környezet és Energia Operatív Program, az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, az Államreform Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a Dél-alföldi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív Program, a Középdunántúli Operatív Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, a Nyugatdunántúli Operatív Program és a Középmagyarországi Operatív Program 20072008. évekre vonatkozó akciótervét. A támogatási szerződés végleges, részletes feltételeiről az Irányító Hatóság dönt. Valamennyi kiemelt projekt esetében a támogatási szerződés megkötésének általános feltétele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által előírt tartalmú részletes projektjavaslat elkészítése, mely tartalmazza a pénzügyi fenntarthatóságot és a bevétel-terme-

lési képességet is bemutató megvalósíthatósági tanulmányt, költség-haszon elemzést, valamint az ÚMFT indikátor rendszerébe való illeszkedést. 217/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet az energiafelhasználó termékek öko-tervezési kötelezettségének előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről A rendelet hatálya azon energiafelhasználó termékekre terjed ki, amelyekre külön jogszabály az öko-tervezésre és a környezetvédelmi jellemzőkre vonatkozó követelményeket állapít meg. E rendelet alkalmazásában: azok az energiafelhasználó termékekbe beépítendő részek, amelyeket nem a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelyeknek a környezetvédelmi teljesítményét nem lehet önállóan értékelni; minden olyan anyag, amelyet az energiafelhasználó termék életciklusa alatt felhasználnak; az a forgalomba hozatalra szánt termék, amely rendeltetése szerinti használatba vétele során energiát (villamos energiát, foszilis üzemanyagokat és megújuló energiát) használ fel, vagy az ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mérésére szolgál, az energiafelhasználó termékekbe beépítendő alkatrész vagy részegység, amelyet a végfelhasználók részére szánt egyedi alkatrészként hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, és amelynek környezetre gyakorolt hatását önállóan lehet értékelni. 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet A Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről E rendelet a Környezet és Energia Operatív Program az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások körébe eső egyes jogcímeket és az azokhoz kapcsolódó források felhasználásának részletes szabályait határozza meg a versenysemlegesség elvének biztosítása mellett. E körben a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzéséhez, javításához, illetve helyreállításához, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csök-

kentéséhez, megszüntetéséhez, az ökoszisztémák és vizek védelméhez, a környezetileg biztonságos életfeltételek eléréséhez hozzájáruló, valamint a gazdasági-társadalmi fejlődésben a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából a gazdaság, társadalom, környezet harmonikus viszonyának kialakításával, az energiaforrások diverzifikációjával és hatékonyabb felhasználásával kapcsolatos projektek támogatási szabályait fekteti le. 24/2007. (VIII. 29.) MeHVM–GKM– KvVM eü. rendelet A Környezet és Energia Operatív Program IV. és V. prioritásainak végrehajtásában közreműködő szervezet kijelöléséről A 2007-2013 programozási időszakban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint a Környezet és Energia Operatív Program felügyeletéért felelős miniszter, az „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaságot meghatározott prioritásai végrehajtásában (a megújuló energiaforrás növelése prioritás, hatékony energiafelhasználás prioritás) történő közreműködésre közreműködő szervezetként jelöli ki. Államigazgatás, közigazgatás 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elfogadásáról A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésének megalapozása, az átfogó célkitűzések meghatározása, a társadalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, a vonatkozó európai uniós és nemzetközi programok, illetve kötelezettségek figyelembevétele alapján a Kormány: a bemutatott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát megtárgyalta, elfogadta, és elrendeli annak az Európai Bizottsághoz történő megküldését; elrendeli, hogy a stratégia végrehajtására konkrét cselekvési terveket kell készíteni. Hulladékgazdálkodás 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet országhatárt átlépő hulladékszállításról A Kormány a hulladék behozatala, kivi-

KÖVET-INEM Hungária

Jogszabályok

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

tele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget jelöli ki. A hulladék behozatalára, kivitelére és átszállítására irányuló bejelentési kötelezettséget a rendelet melléklete szerinti bejelentőlapon, valamint kísérődokumentumon kell teljesíteni. Hulladék behozatala esetén a teljes hasznosítási folyamatot be kell mutatni az érvényes hasznosítási engedélyekkel és szerződésekkel, vagy az azok létezését tanúsító nyilatkozattal együtt. Klímaváltozás 2007. évi LX. törvény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatása-

ihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát fogad el. Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. Vízgazdálkodás, vízvédelem 2126/2007. (VII. 3.) Korm. határozat a Dunán, a Tiszán és azok mellékfolyóin 2006 tavaszán levonult árvizek okozta károk elhárítására az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Magyarország részére biztosított támogatás felhasználásáról A kormányhatározat értelmében a Kormány, jóváhagyja az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó támogatás felhasználásának minisztériumok közötti, a határozat melléklete szerinti felosztási arányát; elrendeli, hogy a támogatást felhasználó minisztériumok a támogatás felhasználásáról szóló, az Európai Bizottsághoz

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

benyújtandó végleges jelentéseiket készítsék el és azokat az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek adják át, aki egységes szerkezetbe foglalja és továbbítja a végleges jelentést az Európai Bizottság részére. Természetvédelem 26/2007. (VIII. 9.) KvVM rendelet a Csombárdi-rét természetvédelmi terület létesítéséről A rendelet védetté nyilvánítja, Csombárdi-rét természetvédelmi terület elnevezéssel, a Somogy megyében, Mezőcsokonya községhatárban lévő területet. A védetté nyilvánítás célja a terület változatos, mozaikos élőhely-együttesének (vizes élőhelyek, homoki legelők és üde kaszálórétek) megóvása, valamint védett és fokozottan védett növényfajok, a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek, illetve a Belső-Somogyra jellemző tájképi értékek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi célú bemutatása. Luda Szilvia / TTMK

Módosított jogszabályok Módosító rendelkezés

Módosított rendelkezés

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

61/2007. (VII. 13.) FVM r. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet

62/2007. (VII. 13.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól

166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelethez kapcsolódó kormányrendeletek

194/2007. (VII. 25.) Korm. r. Az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK ésa96/61/EK tanácsi irányelv

27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet, 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet

25/2007. (VII. 30.) KvVM r. A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról

187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet

214/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet a növényvédelmi bírság tételes mértékéről

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet

206/2007. (VIII. 7.) Korm. r. A környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről

31/2006. (IV.29.) FVM–GKM–PM együttes rendelet

85/2007. (VIII. 10.) FvM r. Az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozataláról és forgalomba hozataláról

155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet

221/2007. (VIII. 23.) Korm. r. A Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet

232/2007. (IX. 4.) Korm. r. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet

231/2007. (IX. 4.) Korm. r. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

14/2001. (V. 9.) KöM–EüM–FVM együttes rendelet

28/2007. (IX. 19.) KvVM–EüM–FVM e. r. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

Lépések...

Zöld iroda

... a fenntarthatóság felé

12. évfolyam 4. szám (34)

Önnek milyen színű az irodája? Amennyiben a kék, piros, sárga, barna, fekete, fehér, netalán szürke színek közül valamelyik, akkor Önt is érdekelni fogja a KÖVET megújult Zöld Iroda programja!

Zöldítse irodáját: nevezzen be a versenyre és nyerjen Zöld Iroda Minősítést! Ha szeretné irodáját környezet- és emberbarát módon kialakítani, vagy esetleg már most is ilyen körülmények között van módja dolgozni, és szeretné, ha ezt mások is elismernék, akkor 2008-ban két programba is lehetősége van bekapcsolódni!

Zöld Iroda Verseny

Zöld Iroda Minősítés

Olyan vállalatok és közintézmények jelentkezését várjuk, amelyek értékes nyereményekért és nagy presztizzsel járó díjért versengve folyamatos tanácsadás mellett szeretnék irodájukat fejleszteni.

Szeretne Ön is minősített Zöld Irodában dolgozni? A két évre szóló tanúsítványt megszerezni kívánó vállalatok és közintézmények audit során kerülnek átvizsgálásra, meghatározott szempontrendszer szerint.

További információkért látogasson el honlapunkra (www.kovet.hu) vagy keresse Vályi Zsuzsát a valyi@kovet.hu címen!

Humorsarok

Lépések... ... a fenntarthatóság felé

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetők. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a KÖVET címére. A KÖVET a környezettudatos és társadalmilag felelős szer vezeti működést segítő non-profit, független szervezet, amely az INEM és a CSR Europe nem zetközi hálózatának tagja. (www.kovet.hu) A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elterjesztése. (http://hcpc. uni-corvinus.hu) Felelős szerkesztő: Kapusy Pál / KÖVET

Megrendelőlap Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron: 4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben) Postacím Számlázási cím (ha különbözik) Név:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Luda Szilvia / TTMK BCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407 ttmk@uni-corvinus.hu Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVET Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített) A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír, amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ISSN 1786-9536 Megjelenik 800 példányban.

KÖVET-INEM Hungária

Aláírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

Szerkesztők: Hajdú Dániel / KÖVET 1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16. Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291 info@kovet.hu

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület