Page 1


AKNAY JÁNOS MONITOR ANGYAL Kossuth-díjas festő és szobrász. A posztgeometrikus alkotók egyik kiemelkedő alakja. 1970–től Szentendrén él. 1972-ben a Vajda Lajos Stúdió egyik alapító tagja volt. 19761984 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagjai közé választották. 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhely tagja. Művészete szervesen illeszkedik a szentendrei hagyományokba, a Vajda Lajos Stúdió, Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő és Deim Pál nevével fémjelzett konstruktív-szürrealista irányzatba. Motívumai: ház, angyal, bábu, kereszt, ablak, végül teljesen egyéni stílust a magyar és székely rovásírás motívumainak alkalmazásával teremtett. Arra a kérdésre, hogy miért pont Monitorangyal lett a mű címe, a válasza rövid, azonnali és határozott volt: „Mert így kellett!”

2


ALMÁSI GERTRÚD A NYOMULÓS FEKETE DISZNÓ MEGIJED A SZÉP PIROS CIPŐTŐL

Almási Gertrúd, grafikus, festő. Autodidakta. 1970-ben Szentendrén telepedett le, és Fe Lugossy Lászlóval, akinek több évtizedig felesége volt, bekapcsolódott a Vajda Lajos Stúdió munkájába. Első egyéni kiállítását 1995-ben rendezte Szentendrén, azóta rendszeresen jelentkezik egyéni kollekciókkal fővárosi és szentendrei kiállítóhelyeken. 2002-ben szerepelt a Műcsarnokban a Vajda Lajos Stúdió jubileumi tárlatán.

3


BÁLINT ILDIKÓ MINDIG ELŐRE „Számomra a festés életforma, elemi vonzalom színhez és formához, fényhez és árnyékhoz. Ezt minden fennköltség nélkül, valóságnak élem meg. A környezetemet a művészeten keresztül nézem, barátságaim is szakmai kapcsolatok.” Szentendrén, az Új Művésztelepen él és alkot. Festészete forrásvidéke leginkább a századelő orosz avantgardeja. Malevics, Kandinszkij adta azt a sajátos formai gondolkodást, mely elidegeníthetetlenül az övé. Akvarelljei, színes ceruzával, olajjal készített képei intim kapcsolatot sugároznak a szemlélővel, színek és formák kölcsönös dinamizmusa, fények egymást metsző sugárzása ad lehetőséget a vizuális elmélyülésre. Férje, Lukoviczky Endre szintén festőművész.

4


BARAKONYI ZSOMBOR A BOLDOGSÁG ÉRINTÉSE V02 Az elmúlt évek során összetett képalkotói eljárást alakítottam ki. Első ránézésre e táblaképek képi világa az ember alkotta világ ellentmondásos természetét, vagyis annak megszokott otthonosságát, de egyben a rácsodálkozást is kiváltó teátrális idegenségét, s ezen keresztül az utópiák világát is megidézik. A város, mint létforma – utópia, az elidegenedés misztériuma, ami érdekel. Ehhez utazom, és dolgozom a városokban. Az éber látomások és a realitás talajáról kiszorított álomképek foglalkoztatnak, melyek megkapaszkodnak a tudat peremén. Az általam megteremtett világ, akár egy képzeletbeli város „színpompás patinája” – félre ne értsenek: a technicolorszerű rothadás metropoliszainak túlélőinek hétköznapjait vizsgálom. Kutató és elemző képalkotó eljárásom tulajdonképpen egy, a festői praxis eszközeivel megvalósított késleltetés, ami részben a vizuális reprezentáció módszereinek, fotografikus csodáinak vizsgálatán alapul, de leginkább ezen eszközöknek a festészetbe történő átültetésével, jelenkori világunknak az érzékelő szubjektumon keresztüli leképezésére irányul. Ezen a laptopon látható képem egy korábbi, 2008-ban festett, fatáblám második verziója: melyen a Városligeti tó partján egy galambokat kergető kisfiú sziluettje hívódik elő. 5


BIHON GYŐZŐ ÖSSZERENDEZŐDÉS A vizuális problémát számomra a következőt jelentették: – Csak a képernyőre kerüljön-e ábrázolandó felület? – Ha a laptop egészét festem, hogy viszonyuljon egymáshoz a képernyő és a billentyűzet illetve az azt körülvevő terület? – Esetleg, szobrászati tárgyat készítsek, hiszen a készülék nem síkszerkezet. A 2. verzió mellett döntöttem: A képernyőt kivéve a laptopot dekoratív színekkel festettem be esetlegesen, ösztönösen. Számomra a vizuális problémát az jelentette, hogy ugyan ezekkel a színekkel ábrázoljam azt a közeget ahol élek és dolgozom, egy olyan látványt, hangulatot teremtsek a képernyőn, ami a laptop többi részén már fellelhető. Ugyanazok a színek foltok formák, ha megfelelő logikai rendbe vannak állítva, összerendezve, akkor akár egy városképpé alakíthatóak a monitoron. Tehát a véletlenszerűséget, ösztönösséget próbáltam szembe állítani a tervezetséggel, logikával. Ezért lett a munkám címe: Összerendeződés. Ezzel az okos kis szerkezettel bármilyen logikai vizuális értéket létre tudunk hozni. Technika: akril festék 6

a laptop egészén kivéve a képernyőt. A képernyőn, egy másik laptopon készült grafika látható papírnyomattal egyedivé téve.


EF

ZÁMBÓ ISTVÁN

A VÉGTELEN KI-BEJÁRATA A lyuk, a végtelen ki-bejáratát jelenti. Mint egy lebilincselő láncreakció, az időkapun átlépő konkrét és virtuális valóság, akár egy meteor becsapódásának a következménye is lehet. Nincs holnapod, csak honlapod – hirdeti a mű – szomorú számítógépözvegyek legnagyobb sajnálatára.

7


FARKAS ZSÓFIA LAKÓTELEP - LAPTOPSZOBOR A mű egy méhviasszal bevont laptop, amelyen apró fehér emberfigurák vannak elhelyezve. A figurák és a viaszlaptop aránya a lakótelepi környezet asszociációját kelti fel a szemlélőben, ezt erősíti a számítógép minimalista, geometrikus formavilága is. A lakótelep, mint élőhely, mint életforma, mint társadalmi tér, ugyanúgy emblematikus jelensége korunknak, mint a laptop: a gép, amely a civilizált ember elválaszthatatlan része lett. A mű ember és mesterséges környezet, mesterséges intelligencia viszonyára kérdez rá: Milyen ez a világ, amelyet magunknak teremtettünk? Ez lenne az a bizonyos Szép Új Világ, amelynek az ábrándját kergetve megalkottuk a számítógépet és a lakógépet (Le Corbusier nevezte így az első lakótelepet). „Egsistence Minimum”, a létezés minimális feltétele, ez volt a jelszavuk az első lakótelepek megálmodóinak. Ez a szép francia kifejezés mára a létminimummá degradálódott a lakótelepek kapcsán. Ám mára a számítógép is létfeltétel az életben maradáshoz. Vagy mégsem? Ez a világ olyan, amilyennek megteremtettük.

8


JÁVOR PIROSKA FALAP-TOP „Nálam nem a gondolat szüli a képet, hanem a kép szüli a gondolatot. Ahhoz, hogy a kép szülni tudjon gondolatot, először valamit le kell tenni a papírra, vászonra, vagy akármire. Ezek a pillanatok mindig a legizgalmasabbak.” Ez az akármi, most éppen egy fa laptop. Piroska ugyanis a felkérésemre kijelentette: „Műanyagra én nem festek!” És, ha csinálok egyet fából? – kérdeztem. „Na, arra már igen!” – felelte.

9


KEMÉNY ZOLTÁN IFACE

Az iFace egy merőben új szelete a számítástechnikai tortának, amennyiben használata kikerülhetetlenné teszi, hogy szembenézzünk önmagunkkal. Ebben a „műfajban” a szembenézés is természetesen interaktív. Arra késztet, hogy formáljuk, alakítsuk arcunkat. Ennek a beavatkozásnak, „átformálásnak” a mértéke sokat elárul a monitor előtt ülőről – vagyis: önmagunkról. Ilyen vagyok?

10


KRIZBAI ALEX FEJ 1985 óta Szentendrén lakik, a Vajda Lajos Stúdió elnökségi tagja 1987 óta tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Miután megszabadul a hagyományos festészeti technikáktól, a technikák és az anyagok keverésével sikerült létrehozni egy sajátos kifejezésmódot: olajjal, akvarellel, szénnel, kollázs alkalmazásával hozza létre műveit, domborított merített papírra vagy vászonra. Festői technikájának egyik leglényegesebb eleme a széles, hosszabb-rövidebb, kígyózó festékpászmák alkalmazása, melyek gesztus-szerűen vonaglanak. A felületek és a részletek a természet formáit idézik. A vörös, a sárga és zöld, valamint ezek komplementer színei dominálnak a festményeken. A feketék, fehérek és a föld-színek a képen nemcsak a természet atmoszféráját, de hajdani kultúrák színeit is felidézik. „Szür-re-non" festészetről beszélhetünk, mert az álom-szerű szürrealista víziók realista és nonfiguratív elemekből épülnek fel.

11


LUKOVICZKY ENDRE FAKÍR LAPTOP / ABLAK A VILÁGRA A szentendrei Új Művésztelepen alkotó művész. Pályája kezdetén grafikai munkákat, saját szitanyomatai mellett Barcsay, Bálint Endre, Gyarmati Tihamér szitamappáit készítette saját műhelyében. A Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként az 1967-es, a hatalom által elfogadhatatlannak tartott, új művészeti áramlatok jegyében fogant műveket felsorakoztató kiállítás után néhány évig művei alig kaptak nyilvánosságot. Felesége Bálint Ildikó festőművész. Lukoviczky – akinek már korai munkáin feltűnik az invenciózus formaképzés, az azonos vizuális problémák újabb és újabb megoldása iránti fogékonyság – olyan közegbe került, amely megerősíthette a gondolataival összhangban lévő, korábbi vonzódását a látványtól elszakadó, elvont művészet iránt. Jelentős inspirációs forrás volt számára Kandinszkij festészetén túl az orosz szupremizmus és az orosz valamint a magyar konstruktivizmus.

12


ORBÁN ATTILA PRE, POSZT Munkámat szellemi övezeteknek tekintem, amelyeken belül létrejöhet a párbeszéd a különböző tudatsíkok között

13


PACSIKA RUDOLF TÁRHELY Noha az általam kiállított objectekben szeretek a funkció-változtatás eszközével élni, ezennel a tárgyat megtartom (legalább az egyik) eredeti szerepében. Ahogy a gőzmeghajtású számítógépet építő alkotók, én is az analóg technikai megoldást részesítem előnyben. Noha alkotásaimnak változatos a megjelenési formája (media-művek, computer, envinronment, rajzok, videók) valójában nem a műfaji sokoldalúság érdekel, hanem az energiateltség és a közvetlen hatás. 1961-ben születtem. Sok időt töltök külföldön tanulmányokkal, alkotással, kiállításokkal, mint például Hollandia, Franciaország, Anglia, Németország. Szentendrén élek.

14


PARASZKAY GYÖRGY EMLÉKLAP-TOP Az Emléklap-top tiszeletadás Neumann Jánosnak, aki nélkül ez a kiállítás-sorozat nem jöhete volna létre. Ugyanakkor felhívás mindannyiunk számára, hogy valósítsuk meg gyermekkori álmainkat, még akkor is, ha felnőként álmodjuk azokat… Szándékosan nem a Jánostól (Fekete) kapott, eredeti laptopot állítom ki, hanem annak 2 dimenziós reprodukcióját ezzel is hangsúlyozva az Emléklap(top) jellegét, egy igazi LAP-ot létrehozva. A képernyőn Neumann Jánoska látható 1908-ban, a Neumann elvei alapján épült, 1949-ben megjelent, szoba nagyságú EDVAC pusú számítógéppel. Ez volt az első, belső programvezérlésű, elektronikus, digitális, univerzális számítógép. Jelentős újítása, hogy (elődjétől, az ENIAC-tól eltérően) bináris számábrázolást és aritmekát használt. Tárolt programú számítógép volt.

15


PISTYUR IMRE KOMPAKT ARMADA KOMPAKT; latin; összeálló, tömör, vaskos, tömött - sűrű, szoros, nehéz, laktató, Tükörrel ellátott púder-és festékszóró ARMADA; Hajóhad, hadsereg (nagy) Gyártmány; név; látszólag – isteni; emberi Kezdet; vég; látszólag – emberi; isteni Értelem; látszólag – agy; agyszerű Tudat; látszólag – agy; csak nagyszerű Látszólag nincs tovább; agyhoz képest Agyhoz nincs tovább; tovább-tovább. De talán már ez is elég - talán Ő ül a gép előtt; mi ülünk a gép előtt. Ti is ELŐTTE ültök. Néha közénk jön az isten; úgy látjuk Úgy látjuk; mintha látnánk. Ő ül; mi ülünk; ti is előtte ültök A nagy MÁS agya előtt; Itt járt, így jártam Itt jártam

16


REGŐS ANNA VILÁGHÁLÓ Regős Anna 1985-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola szövött anyag tervező szakán. Az alkalmazott textiltervezés mellett egyedi, kísérleti kárpitokat is készít különböző anyagok felhasználásával, feszegetve a hagyományos textilművészet határait. „Mintakárpitjaimhoz hol hajtogatott, szegecselt lenvásznat, hol bronz és rézszövetet használok, applikált fémtárgyakkal. Műveim létrehozásakor elsődleges szempont a különböző – tradicionális vagy általam kitalált minták új kontextusba való helyezése. Továbbra is érdekel a nagyítás problematikája, mely által újabb dimenziói, újabb gazdagságai bontakoznak ki a kicsiben szinte észrevehetetlen geometrikus rendszereknek. Sokszor a minták létrejöttének titkára akadhatunk a „re-kreálás” által.

17


REGŐS ISTVÁN MEDVETÁNC Regős István 1980-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1985-ben rendezte első önálló tárlatát a Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében. Azóta rendszeres résztvevője hazai és külföldi kiállításoknak, munkái több magán- és közgyűjteményben látható. „Nem tekintem magam szentendrei festőnek, mégis több szállal kötődöm az itt felhalmozódott művészeti értékhez. A régiek közül Paizs Goebel, Kmetty, Ilosvai, Czimra, az újabbak közül Korniss festészete jelent sokat számomra. Az sem véletlen, hogy bemutatkozó kiállításomat a Vajda Pincében rendeztem. Még nem éltem Szentendrén, de rendszeres résztvevője voltam a stúdió alternatív akcióinak, kiállítás megnyitóinak. Imponált nekem a stúdió provokatív szellemisége, a tagok többségének munkássága friss levegőt hozott a város és az ország művészeti életébe. Ilyen előzmények mellett próbálom saját hangomat kitalálni, elhelyezni magam ezen a színes palettán”.

18


TÍMÁR GERGŐ ALAP-TOP Hát, most egy laptoppal próbáltak kizökkenteni a vásznon keresgélésből. Sok minden dolgozott

bennem, nézve ezt a hordozható személyi számítógépet. Sokaknak természetes, a mindennapok része, vagy már elavult eszköz? Másoknak még mindig egy idegen tárgy… Az alkotás ihletője az alaplapon látható kusza, de tudatos, meghatározott céllal futó áramkörök szövevénye volt. Információkat, parancsokat hordozó vonalak, melyek a kommunikációt segítik elő a különböző eszközök között. A technika fejlődése közelebb hozhatja az embereket, távolságok szűnhetnek meg, ugyanakkor az egymás közelében élő emberek távolodhatnak el egymástól miatta. Ez a kettősség mozgatott a színek (zöld, sárga, piros) kiválasztásában is, melyek – együttesen, vagy külön – számos nemzet, közösség kultúrájának szerves részét képezik. A piros a vér színe, de Dél-Afrikában például a gyászé. A sárga a nap, az arany színe, de Egyiptomban ez a szín szintén a gyászé. A zöld többnyire az élővilágra utal, a növekedést, bő termést, biztonságot fejezi ki, magában hordozza a kék nyugalmát és a sárga energiáját. A zöld foglalja keretbe, tartja össze a többi színt. Ezeket a kettősségeket igyekeztem összhangba hozni egy élettelen, haszontalanná vált, funkcióját ellátni képtelen eszközön. 19


VEREBÉLYI DIA BESZIPPANT A MÉDIA Szentendrén alkotok a legtöbbet. Kötődésem Szentendréhez, ef Zámbó István barátságához köthető, rengeteget alkotunk együtt. Kötődök Aknay Jánoshoz, aki sokat segített tanárként, szinte gyermekkorom óta. A szentendrei művészeti élet nagyon ösztönző, hiszen itt valamilyen okból kifolyólag a legtöbb ember zenész, festő, szobrász, performer, író, művészettörténész, vagy mindez együttvéve. Óriási kultúra, vagy kulturális élet érettség övezi az itt élő embereket. Olyan alternatív közösség, ahol megtaláltam az oly régóta keresett otthonomat. A város adta nekem a hasonló gondolkodású embereket, mint amilyen én vagyok, a barátokat, a művészetet, a gyönyörű életteret, amely olyan számomra, mint egy ízes sütemény, melynek minden kockája más, fenséges ízű.

20


VINKLER ZSUZSI MEDIÁCIÓS LAPTOP 1.0. 2013. MOIRE program. Szemünket a képernyőre fixálva változtatjuk a nézőpontunkat, így azon folyamatosan mozgásban lévő hullámszerű mintázatokat figyelhetünk meg. Moire hatás: ha a rasztermintázatokat hordozó felületek egymástól bizonyos távolságban fixen helyezkednek el, a szemlélő mozgása miatt számára a rasztermintázatok egymáshoz viszonyított helyzete megváltozik, s a létrejövő interferencia hullámok azok relatív mozgásérzetét keltik. 1.0. 2013. KEYBOARD program. Tetszőleges ujjainkat véletlenszerűen elhelyezzük a billentyűzeten. Majd ujjainkat enyhén megemelve megnézzük, melyek ezek a billentyűk. Ezután tekintetünket a képernyőre emelve hagyjuk, hogy gondolataink ezen kiindulószavak mentén szabadon áramoljanak.

21


ZÁVODSZKY FERENC (ZSÖTI) YELLOW SUBMARINE Itt van ez a laptop. Azt a címet adtam végül, hogy Yellow Submarine, mert megnéztem a laptop típusa alapján a céget és azt találtam, hogy 1968-ban alapították ennek a gyártónak a laptop részlegét. Na, és ekkor csinálták a sárga tenderalattjáró c. Beatles rajzfilmet, ami zseniális meló volt és ezt hoztam össze a nyári laptoppal. A klaviatúrán olvasható: Yellow Submarine. A monitort kivágtam és befedtem fával, így kaptam a monitor helyén ablakot (azért nyári, mert nyitva van és egy szúszogháló fedi csak). A belső részére felül ráírtam, hogy Windows 1968, a külső részére: Ablak 2013. Ezzel azt akartam jelezni - ami mániám régóta, hogy az ablak szerepét átvette a TV illetve a számítógép monitora – hogy kívülről innen látom azt az időt, amikor használták, befele látok a laptopba. A klaviatúra felöl ülve meg a monitoron látom kifele a mai világot - nem akarok mindent belemagyarázni, de nekem 68 fontos dátum a mai napig és ezért egyben a jövőt is jelenti...

22


EF ZÁMBÓ ISTVÁN– FEKETE JÁNOS

KIÉGETT KAPCSOLAT Képernyőn, mint ablakrésen Átlebeghetsz, mint a huzat, Feloldódva site levekben Kis barátom, jó utat!

23


AVAGY, AMIKOR EGY MŰVÉSZETSZERETŐ EMBERNEK ZSENIÁLIS ÖTLETE TÁMAD...

Láttad már? Láttad már!? Láttad mááár?? Kérdeztem minap ismerősömet, mert persze én láttam, és nem értettem hogyan lehet anélkül meglenni, hogy az ember ne látta volna már. Mert nekem nagyon tetszett! Megkerestem az ötletgazdát, Fekete Jánost (FJ), a kiállításnak otthont adó Péter Pál Galéria vezető iparművészét Pauli Annát (PA) és a kiállítást megnyitó Török Katalin (TK) művészeti írót egy kis kávé melletti tereferére. E beszélgetés gondolatait szeretném közreadni. Kinek jutott eszébe ez a kiállítási téma? FJ: Nekem jutott eszembe, hogy a mindennapjainkat meghatározó munkaeszköz - a laptop által milyen mondanivalót, milyen mögöttes tartalmat tudnak művészeink számunkra közvetíteni, kinek mi jut eszébe az eszközzel kapcsolatosan. TK: Olyan öröm azt látni, hogy a városban is, de szerte az országban jönnek az új és friss erők, akik outsiderként olyan megtermékenyítő impulzusokat indítanak el, ami ilyen és ehhez hasonló remek alkotásokat eredményeznek. De János amúgy is sokat tesz civilként a szentendrei művészetért, művészekért, hiszen létrehozta a Szentendre-Art honlapot, ahol kifejezetten a 24

városban élő művészek számára nyújt lehetőséget műveik bemutatására, ismertségük emelésére, az alkotások eladására. Ez a kiállítás egyszeri és megismételhetetlen? FJ: Nem, vándorkiállításnak szánjuk, augusztus 22-én Budapesten, a Párisi Galériában, szeptemberben Zilahon, Szentendre testvérvárosában fog bemutatkozni egy művészeti fesztivál keretében, majd októberben a Symbol Art Galériában Óbudán lesz látható ez az anyag, illetve kibővített változata. Honnan vannak a laptopok, s hogy történt a művészek felkérése? FJ: A legtöbb laptopot magam vettem, de akad olyan is, amit ismerősöktől kaptam, és történetesen volt olyan alkotó, aki nem volt hajlandó „műanyagra” festeni, így számára fából készíttettem „Fa-lap-top”-ot, ezt a felületet festette meg Jávor Piroska, és ez lett az alkotás címe is. Az alkotások pedig úgy jöttek létre, hogy felkértem az ismerős művészeket, hogy „itt van ez a laptop, kérlek, csinálj vele valamit!”. No, és csináltak. Több olyan alkotó van, aki a laptop felületeit mint festővásznat használta. Van olyan alkotás, amely a laptop egy elképzelt évére fókuszál, pl. Závodszky Ferenc: „Yellow Submarine” alkotása, mely 1968-ra utal. Van olyan, aki az eszköz mai funkcióját emeli ki, pl. Lukoviczky Endre: „Ablak a világra”, vagy ef Zámbó István: „A végtelen ki-bejárata”, vagy


éppenséggel Regős Anna: „Világháló” című alkotása. De olyan ötletek is születtek, mint Kemény Zoltán „iFace” című alkotása, melyen a képernyőt tükör helyettesíti, a billentyűzeten pedig többféle „arctartozékból” választhatunk magunknak orrot, szájat, fület, hajat… TK: Én az első perctől kezdve lelkesedtem, annyira jónak találtam az ötletet, mert olyan tárgyat választott ki a János, ami korunk nagy kihívása, a XXI. század ikonikus darabja. Az elkészült alkotások nagyobbik fele nem egyszerűen felületként kezeli a laptopot, hanem a számítógépet, mint szimbólumot emeli ki, mely segíti, de egyben uralja is az életünket. E mellett a humor és a gag is megjelenik az alkotásokban. Én például nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tud kezdeni a két textiles iparművész a feladattal. PA: Számomra a laptop egy hihetetlen technikai eszköz, amely felgyorsítja az életet és megsokszorozza a textiltervezésben rejlő lehetőségeket. A klaviatúra billentyűire a különböző fűzésrendet, bevetésrendet, kötéspontokat jelentő kipöttyözött milliméterpapír egységeket jelenítettem meg, melyek kombinálásával jön létre a minta a szövés során. Ezt a milliméterpapírkipöttyözést régen manuálisan kellett megcsinálni, anyagtípustól, mintától függően akár 9 m2 nagyságú felületen, ma már a számítógép segítségével olyan matematikai variációk jönnek

létre, melyek hihetetlenül meggyorsítják a munkát, és megsokszorozzák a lehetőségeket. FJ: Most értettem meg ezt az alkotást: amit a számítógép megcsinál belül, azt Anna kihozta és megmutatta a kívül, sőt a végtermék is itt látható a laptop mögött a falon… PA: Igen, ez a munka számomra is óriási izgalommal járt, mert a fejemben ott volt, hogy mit akarok, de számítógépes szakembert kellett igénybe vennem, hogy azt, ami a fejemben van, „gépre vigyük”. Ezt a szövésmódot úgy nevezik, hogy „lazúros satírozás”, amikor csak bizonyos nézőpontokból látszik a beleszőtt minta, szín (itt a növényi inda levele, virágja), nagyon izgalmas volt, hogy mi is jön ki a végén… és persze nem lehet tudni a kész anyagot vizsgálva, hogyan is készült. A számítógép mint eszköz hihetetlen távlatokat nyit meg, amit a felhasználó még csak nem is sejt… FJ: Két alkotó is beborította az eszközt: Regős Anna, aki hálószerű „dobozba” tette a laptopot. A háló maga a világháló, mely beborítja a világot. Orbán Attila inkább lávakitörésként éli meg a számítógépes létet, csak a „Delete” billentyű maradt szabadon… TK: Van olyan művész, aki egyáltalában nem használ számítógépet, még e-mailezésre sem, mégis készített erre a kiállításra alkotást, és persze van olyan alkotó is, aki már-már poligámiában él a feleségével és a laptoppal… 25


PA: Hát nem egy szokványos téma az bizonyos, más, eddig ismeretlen oldaladat hozza elő, épp ezért örültem János megkeresésének, hogy legyen ez a kiállítás itt nálunk a Péter Pál Galériában. Mi mindig is kísérletező műhely voltunk, szeretjük az új kihívásokat, ez ad rangot is ennek a helynek. Ez nem egy iparművészeti kiállítás, mégis itt ebben a térben nagyon is otthon van. Idén már 26 éves a galéria, de remélem frissessége ma is átjön. Sokat dolgozunk ezért, például mi voltunk az elsők még 92-ben, amikor a frissen végzett iparművészek diplomamunkáit kihoztuk kiállítani, és ez azóta már hagyománnyá vált. TK: De jó ezt hallani, mikor a világban nem törődünk azzal, hogy mi a szakmai múltunk, hogy a felnövekvő generációk nem ismerik a nagy ikonokat. „A múltat végképp eltörölni” szlogen jegyében nőttünk fel, és ez máig kísért. A múltat felidézni, megismerni, ápolni kell, aztán újraértékelni, kibeszélni, vitatkozni, eszmét cserélni. Közéletünk rákfenéje az előítéletes látásmód, mely igen jellemző a művészvilágra is. PA: A művész amúgy is egy „különleges állatfajta”, magában gondolkodik és alkot, de alkotásával egy egész közösség életére hatással van. És akkor jön kívülről egy „civil” ember (ez János) egy remek ötlettel – van még neki több ilyen is -, és különösen nagyobb pénzbefektetés 26

nélkül sikerül neki megmozgatni a különböző kasztokba tartozó alkotókat, és létrejön egy ilyen kiállítás. Ezért szeretek Szentendrén élni, ahol intézményi keretek nélkül is történ(het)nek dolgok… FJ: A kiállítás egyébként egyre bővül, most épp 3 alkotó készíti újabb laptopját. A nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítottuk a nyitva tartást, sőt jövő hét kedden, azaz július 9-én fél 8-kor finisszázzsal zárunk, melyre minden érdeklődőt és minden alkotót, közreműködőt várunk sok szeretettel! A Péter Pál Galériában látható „Lap-Top-On” kiállítás több, mint egy kis színes folt mai szürkülő világunkban, megnézését mindenkinek szívből ajánlom! Köszönöm a beszélgetést! B. Szabó Veronika építész


Egyéni és csoportos kiállítóink (2010. 01. 22.–2013. 08. 24.)

Aba-Novák Galéria Festõiskola, Aba-Novák Vilmos (†), Aknay János, Asszonyi Tamás, Balogh László, Barabás Márton, Barcsay Jenõ (†), Bálint Endre (†), Bálint Ildikó, Berti Sara, Bráda Tibor, Bornemisza Rozi, Boström Åsa, Buczkó György, Bujáki László, BulgART csoport, Butak András, Csíkszentmihályi Róbert, Deim Pál, Dienes Attila. Díner Tamás, Ef Zámbó István, Flohr, János, Gyõry Eszter, G. Szabó Beáta, Hock Ferenc (†), Homolya Gábor Horváth Anna, IKON csoport, Illés László, Kaszás István (†), Katona Áron Sándor, Kákonyi Asztrik (†), Kárpáti Tamás, Kemény Zoltán, Kéri Imre, Kiss Ilona, Klimó Károly, Koncz Borjána, Konok Tamás, Kontur András, Kovács László Putu, Kovács Péter, Kõ Pál, Kristóf János, Laár Balázs, László Bandy, Lukács János, Lukoviczky Endre, Matzon Ákos, Matyófalvi Matyó Gábor (†), Mátai Attila, Melocco Miklós, dr. Molnár Klára, Mukics Beáta, Nagy Gábor, Nádas Alexandra, Mészáros Mihály (†), Orosz István, Osiris O’Connor, Paizs László (†), Pataki Tibor, Paulikovics Iván, Páljános Ervin, Pézman Andrea, Richter Sára, Schwartz Rezsõ, Siflis András, Sipos József, Sóváradi Valéria, Szánthó Imre (†), Szerényi Gábor, Szikora Tamás (†), Szirányi István, Szórádi Zsigmond, Tölg-Molnár Zoltán, Vadász György, Varga Zsófi, Verebics Ágnes, Vilhelm Károly (†), Vinczellér Imre, Vörös Rozália (†), V. Szabó Noémi, Záborszky Gábor, Závodszky Ferenc, Zeisel Magdalena, Zsögödi Nagy Imre (†).

27


Aknay

Almásy

Asszonyi

Bálint

Bihon

Ef Zámbó

Fekete

Jávor

Kemény

Krizbay

Lukoviczky

Orbán

Pacsika

Paraszkay

Pistyúr

Regős

Regős

Tímár

Az Aba-Novák Galéria 43. kiállítása. 2014. 01. 04.–01. 10. Rendezte: Fekete János és Kováts Kristóf Verebélyi

Vinkler

Závodszky

Lap-Top-On katalógus  

Leányfalun, az Aba-Novák Galériában 2014. 01. 04-én 17.00 órakor nyílik a „Lap-top-on avyga élet a halál után” című csoportos kiállítás. A k...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you