Imiialapítással? Hogyan magyarázták volna meg a dolgot? Mert a körülményekből látható, hogy Pusztaszeren (a pusztai szertartáson) ország- és államalapítás történt, »le akkor mi történt 1000-ben? Csak talán nem az, hogy a már megalapított Ma gsai ország és magyar állam testében valakik alapítottak egy másik országot és ál lamot, amelyiket talán nevezhetnénk „Római Magyarországnak” is? (Amihez az eU>/öt természetesen szét kellett verni.) zon is érdemes elgondolkodnunk, hogy egy Isten előtt és Isten akaratából ■ ^.születő Vérszövetség esküje ugyanúgy nem bontható fel soha, mint ahogy m-iii bontható fel soha az Utolsó Vacsorán megszületett Újszövetség sem. S ha tveket bárki emberfia megpróbálja felbontani, vagy megtagadja, annak vajon mi les/, a sorsa? Esetleg ugyanaz, mint a német hadseregé is az Etil „köznél”, az egy kori Sztálingrádnál? A körülmények és összefüggések ellenére maradjunk továbbra is szkeptikus ké telkedők és tételezzük fel, hogy tévedtünk, a tévedhetetlenség illúzióját pedig en gedjük át azoknak, akik ezt megérdemlik. Ezért a következőkben vegyük jobban s/emügyre Arpád-fejedelem nevét és párducbör-kacagányát is.
Árpád neve és kacagánya Dr. Padányi Viktor, Ausztráliában elhunyt történészünk az Árpád nevet az árpá ból származtatta „Árpácska” értelemmel, mint ahogyan a búza nevéből is Búzád, a k(Wes nevéből is Kölesd, a som nevéből is Somod. Csakhogy, van itt egy érthetet len körülmény: az ugyanis, hogy ha Árpád-fejedelem nevében valóban egy mezőgazdasági növény neve rejtőzne, Róma papjai miért nem voltak hajlandók hosszú évszázadok során egyetlen magyar újszülöttet sem megkeresztelni az Árpád névre? Sokan próbálkoztak már az Árpád név értelmezésével, úgyhogy nem mi leszünk a/ elsők, ha itt most mi is megpróbáljuk. Ez a név szemmel láthatóan két szótagból áll, ezért írjuk le szótagolva, d úgy itt is, mintha transzferálnánk, tehát csupa nagybetűkkel és ékezetek nélkül: AR-PAD I la az első szótagban szereplő AR-ban az a-magánhangzót mélymagánhangzóp;'n jával, az u-\al éjijük, az úr szót kapjuk, amiből már nyilvánvaló, hogy itt szó sincs gazdasági növényről. Tudjuk, a magánhangzókat bizonyos esetekben felcse rélhetjük anélkül, hogy a szó értelme megváltoznék, mint az a söprü vagy seprű, iMrftlközö vagy törülköző, kő vagy kü, élet vagy ílet esetében is látható, és még folytathatnánk. Ha azonban pontosabb magyarázatot is szeretnénk az úr szó értel mére, magyarázatként olvassuk az AR-szótagot fonákjáról is, üki módon: RA! És Ki’i vaj^y Ré (a Napisten) vajon nem Úr-e? Mí'isik módszerhez is folyamodhatunk. I mijük, a domináns mássalhangzókat nemcsak eléjetett, de mögé „ragasztott” imi^áiihangzóval is ejthetjük néha a szó értelme megváltozása nélkül. Ha például az 111 s/óban a domináns T-t „utánaragasztott” és kínaias kettőshangzóval, az ao-