Notarius Hungaricus

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hivatalos Lapja

Fókuszban

Interjú

dr. Prohászka Péterrel Jogszabályfigyelő Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet Módosításáról szóló 5/2011. (II.11.) NGM rendelet

2011. március-április

Not02_110415.indd 1

4/15/11 1:43 PM

2011. március-április

Tartalom

Tartalom

Table of contents

3 4

8

14

17 18

3 4

8

14

17 18

19 20 23 24

28

32

34 35

ELNÖKI KÖSZÖNTŐ

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK 4 SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOK 6 KAMARAI ESEMÉNYEK FÓKUSZBAN 8 DR. PROHÁSZKA PÉTER NEMZETKÖZI KITEKINTŐ 14 LEGAL LUNCHEON BRÜSSZELBEN SAJTÓSZEMLE JOGSZABÁLYFIGYELŐ 18 AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK MEGFIZETÉSÉNEK ÉS A MEGFIZETÉS ELLENŐRZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 44/2004. (XII. 20.) PM RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 5/2011.

(II.11.) NGM RENDELET SAJTÓSZEMLE GONDOLATOK A LEVÉLTÁRBÓL SAJTÓSZEMLE EGY KÖZJEGYZŐ PORTRÉJA

24 AKIT BEMUTATUNK: DR. KOPCSÁNYI KATALIN EZ TÖRTÉNT 28 MAGYAR KÖZJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK ALAKULÓ GYŰLÉSE 30 DR. CHARMANT OSZKÁR KIRÁLYI KÖZJEGYZŐ EMLÉKKIÁLLÍTÁSA ÚTI BESZÁMOLÓ 32 ELEKTRONIKUS APOSTILLE KONRERENCIA KULTURÁLIS AJÁNLÓ

SUMMARY

19 20 23 24

28

32

34 35

GREETING WORDS FROM THE PRESIDENT CURRENT EVENTS 4 PERSONAL STAFF CHANGE 5 Chamber Events IN THE FOCUS 8 INTERVIEW WITH DR. PÉTER PROHÁSZKA INTERNATIONAL OUTLOOK 14 LEGAL LUNCHEON IN BRUSSELS PRESS REVIEW LEGAL OBSERVER 18 AMENDMENT OF 44/2004. (XII. 20.) PM REGULATION ABOUT PAYMENT OF THE PROCEDURAL DUTY AND DETAILED RULES OF THE PAYMENT MONITORING PRESS REVIEW THOUGHTS FROM THE ARCHIVES PRESS REVIEW PORTRAIT OF A NOTARY

24 INTRODUCTION OF DR. KATALIN KOPCSÁNYI THIS HAPPEND 28 STATUTORY MEEATING OF ASSASIATION OF HUNGARIAN NOTARIES 30 MEMORIAL EXHIBITION OF DR. OSZKÁR CHARMANT ROYAL NOTARY TRAVELOGUE 32 E-APOSTILLE CONFERENCE CULTURAL GUIDE

ENGLISH SUMMARY

Impresszum: Központi e-mail: notarius@kamara.mokk.hu • A szerkesztőbizottság tagjai: dr. Tóth Ádám, a MOKK és a szerkesztőbizottság elnöke, president@kamara.mokk.hu, 0630-697-1661 • dr. Horváth Gyöngyi, ügyvezető és főszerkesztő, horvath.gyongyi@kamara. mokk.hu, 06-30-571-2242 • dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a jogi iroda vezetője, szecsenyi-nagy. kristof@kamara.mokk.hu, 06-30-551-6878 • dr. Berberovics Mirjana közjegyzőhelyettes, berberovics@ptki.hu, 06-30-236-1094 • dr. Mikó Ádám közjegyzőhelyettes, miko@mokk. hu 06-30-986-0668 • Magyarosi Erzsébet titkárságvezető, magyarosi.erzsebet@kamara. mokk.hu, 06-1-489-4880 • dr. Rádonyi Dénes, közjegyzőhelyettes, radonyi.denes@kamara.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara

mokk.hu, tel: 06-30-250-0843 • A szerkesz­tőség elérhetősége: notarius@kamara.mokk.hu •

hivatalos lapja

Tervezés és grafika: Konemara Consulting Kft. www.konemara.hu • Kiadja a MOKK.

2011. március-április

A lap nyilvántartási száma: 163/0158/1/2009 • Nemzetközi azonosító szám: ISSN 2060-9787

Megjelenik kéthavonta • Nyomdai előkészítés és nyomdai munkák: Színvilág Nyomda Kft.

2 Not02_110415.indd 2

4/15/11 1:43 PM

2011. március-április

Elnöki köszöntő

Tisztelt Kollégák!

2011. január 1-jével betöltötte a 19. életévét Magyarországon a szabadfoglalkozású közjegyzőség.

Ez a „fiatal nagykorúság” alkalmat jelent arra is, hogy egy kicsit visszatekintsünk az eltelt időszak történéseire.

A latin mondásból nagyon igaz az a rész is, hogy változnak az idők, de az is nagyon valós, hogy változnak a körülmények – és ennek következtében mi is. Mire gondolok?

Velem együtt 152-en kezdtük el 1992. január 1-jén a szabadfoglalkozású tevékenység gyakorlását. Akkor a – ma már klasszikusnak mondható – közjegyzői tevékenységeket végeztük, így a hagyatéki eljárások lefolytatását és az okiratszerkesztést. Tevékenységünk zömét ezek alkották. Az azóta eltelt időben a közjegyzői hatáskörök jelentős mértékben átalakultak és új tevékenységi körökkel bővült a közjegyzői munkakör.

Mint ahogy az élet más területein is, a munkánk ellátása kapcsán mi is a számítógépek, a számítógépes rendszerek alkalmazóivá, kiszolgálóivá, némiképp „alattvalóivá” váltunk. Ezen új körülményekhez részben nekünk személy szerint, de jelentős mértékben az irodánknak, az iroda kialakításának és a munkaszervezésnek egyaránt alkalmazkodnia kellett, kell.

Ez az alkalmazkodás nekünk – „öreg” közjegyzőknek – azért nem könnyű, mert folyamatos megújulást igényel. Azon irodákban, ahol rátermett és ambiciózus helyettesek is dolgoznak, viszonylag könnyebb helyzetben vannak, mivel a fiatal kollégák könnyebben alkalmazkodnak az új kihívásokhoz.

Nehezebb helyzetben vannak azok a fiatal, új kollégák, akik most kezdik a közjegyzői tevékenységet, alakítják ki az irodát. Az új kompetenciák jelentős technikai beruházást – és így tőkebefektetést – igényelnek. Ez a jelen helyzetben zömében kölcsönfelvétellel lehetséges (megjegyzem, az idősebb kollégák jelentős részét is terheli a kölcsöntörlesztés nyűge, mivel az irodai fejlesztéseket sem tudta mindenki önerőből finanszírozni).

Dr. Molnár Balázs, a GYKK elnöke

Erre tekintettel vannak irodák, ahol erőt meghaladóan kénytelenek munkát végezni, mivel a bevételek visszaesése folytán az indokolt létszámbővítést sem tudják megvalósítani. Örömmel nyugtázhatjuk viszont azt, hogy a MOKK Elnöksége és Választmánya – megértve a közjegyzők anyagi gondjait is – a lehetőségekhez képest támogatást nyújt az egyes irodák számára. Gondolok elsősorban a Lenovo gépek cseréjére, a szükséges tanfolyamok, továbbképzések költségeinek átvállalására és a tervbe vett egyéb juttatásokra.

Bízom benne, hogy a gazdaságunk helyzetének mielőbbi javulása, stabilizálása folytán kedvezőbbé válnak a közjegyzői munkavégzés anyagi feltételei, és ez alapot ad a személyi, tárgyi feltételek javítására is.

Szombathely, 2011. március 31.

Kollegiális üdvözlettel:

Mint tudjuk, a jelentősen megnövekedett munkateher nem jelent arányosan megnövekedett bevételt, sőt!

Dr. Molnár Balázs a GYKK elnöke

3 Not02_110415.indd 3

4/15/11 1:43 PM

2011. március-április

Aktuális események | Személyi változások

Magyarosi Erzsébet Budapesti Közjegyzői Kamara Közjegyző-helyettesek névsorába bejegyezték dr. Bozsits Veronika Nórát (dr. Virág Rudolfné dr.

Kántor Ilona közjegyző mellé) 2011. február 18. nappal. dr. István Tündét (dr. Tarjáni Katalin közjegyző mellé) 2011. február 8. nappal. dr. Klucsai Zitát (dr. Hoffmann Vladimír közjegyző mellé) 2011. március 9. nappal. dr. Losonci Endrét (Sótonyiné dr. Mattyasovszky Mária közjegyző mellé) 2011. február 1. nappal. dr. Papp Gabriellát (dr. Molnár Judit közjegyző mellé) 2011. március 1. nappal.

Papné dr. Pavuk Erika Gizellát (dr. Karagits Anna közjegyző mellé) 2011. február 15. nappal. dr. Varga Enikőt (dr. Fekete Márta közjegyző mellé) 2011. február 1. nappal.

Közjegyző-helyettesek névsorából törölték Nagyné dr. Czira Melittát (dr. Karagits Anna közjegyző mellől) 2011. február 28. nappal.

Papné dr. Pavuk Erika Gizellát (dr. Karagits Anna közjegyző mellől) 2011. február 28. nappal.

Közjegyzőjelöltek névsorába bejegyezték

Győri Közjegyzői Kamara Közjegyző-helyettesek névsorába bejegyezték dr. Endrédy Andrást (dr. Börzsei Péter közjegyző mellé) 2011.március 1. nappal.

Szabóné dr. Ablonczy Laurát (dr. Szalai Piroska közjegyző mellé) 2011. március 1. nappal.

Közjegyzőjelöltek névsorába bejegyezték dr. Vass Mátét (dr. Gabnai Mária Emerencia közjegyző mellé) 2011. február 1. nappal.

Miskolci Közjegyzői Kamara dr. Ferenczi Fanni 2011. március 7. napjától 2011. szeptember 30. napjáig szülési szabadságát tölti.

Közjegyző-helyettesek névsorába bejegyezték

dr. Hrabovszki Orsolyát (dr. Olasz Márta közjegyző mellé) 2011. február 28. nappal. dr. Kolozsi Melindát (dr. Andrásiné dr. Szabó Emőke közjegyző mellé) 2011. február 28. nappal. dr. Tóth Katalint (dr. Pusztavári Andrea közjegyző mellé) 2011. február 1. nappal. dr. Városi Beátát (Skardelliné dr. Farbaky Andrea közjegyző mellé) 2011. február 1. nappal.

dr. Bodnár Tündét (dr. Törökné dr. Lankás Magdolna közjegyző mellé) 2011. február 7. nappal. dr. Hodosi Gábort (Hodosiné dr. Papp Katalin közjegyző mellé) 2011. március 10. nappal.

Tóthné dr. Varga Dorottyát (Királyné dr. Papp Ildikó közjegyző mellé) 2011. február 11. nappal.

Közjegyző-helyettes átjegyzése

Közjegyző-helyettesek névsorából törölték

dr. Egyházi Tímea Henriettát (dr. Angyal Gabriella közjegyző mellől dr. Szabó Veronika közjegyző mellé) 2011. január 1. nappal. dr. Havasi Bálint Attilát (dr. Keresztesi Ella közjegyző mellől dr. Karagits Anna közjegyző mellé) 2011. március 1. nappal. dr. Maczkó Petra Annát (dr. Baloghné dr. Bajnai Ágnes közjegyző mellől dr. Huszár Éva közjegyző mellé) 2011. február 21. nappal.

dr. Kuruczné dr. Farkas Zitát (Királyné dr. Papp Ildikó közjegyző mellől) 2011. február 3. nappal. dr. Endrédy Andrást (dr. Sád Edvárd közjegyző mellől) 2011. február 28. nappal. dr. Papp Gabriellát (dr. Bíró Gábor közjegyző mellől) 2011. február 28. nappal.

Közjegyzőjelöltek névsorába bejegyezték dr. Bakos Amarillát (dr. Vadászné dr. Lehoczky

4 Not02_110415.indd 4

4/15/11 1:43 PM

2011. március-április

Aktuális események | Személyi változások

Marianna közjegyző mellé) 2011. február 7. nappal. dr. Márki Zoltán Jánost (dr. Papp Klára közjegyző mellé) 2011. február 7. nappal.

Közjegyzőjelöltek névsorából törölték dr. Hodosi Gábort (Hodosiné dr. Papp Katalin közjegyző mellől) 2011. március 10. nappal.

Pécsi Közjegyzői Kamara Közjegyző-helyettesek névsorába bejegyezték dr. Kozemcsák Juditot (dr Györpál Miklós közjegyző mellé) 2011. február 19. nappal.

Közjegyzőjelöltek névsorába bejegyezték dr. Tőke Hedviget (Tóthné dr. Papp Ágnes közjegyző mellé) 2011. február 19. nappal.

Szegedi Közjegyzői Kamara Közjegyző-helyettesek névsorába bejegyezték dr. Simonka Máriát (Huliné dr. Susora Márta közjegyző mellé) 2011. február 18. nappal.

Közjegyző-helyettesek névsorából törölték Papné dr. Pavuk Erika Gizellát (Huliné dr. Susora Márta közjegyző mellől) 2011. február 14. nappal.

Közjegyző-helyettes átjegyzése dr. Csenkey Orsolyát (dr. Halász Péter közjegyző mellől dr. Pusztai Piroska közjegyző mellé) 2011. március 1. nappal.

5 Not02_110415.indd 5

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Aktuális események | kamarai események

Budapesti Közjegyzői Kamara A Budapesti Közjegyzői Kamara Elnöksége március 25. napján tartott elnökségi ülést.

Megbeszélt témák voltak az aktuális személyi kérdések (helyettesek és jelöltek felvétele, törlése, átjegyzése), irodavizsgálatok, Bakos Ferencné dr. esztergomi közjegyző lemondása, az Etikai Bizottság állásfoglalása, a közgyűléssel kapcsolatos kérdések, valamint egyéb témák.

2011. április 1. napján került megrendezésre a BKK évi rendes közgyűlése. Elfogadásra kerültek a 2010. évi beszámolók, valamint elfogadták és megszavazták a kollégák a 2011. évi munkatervet és költségvetést is. Továbbá elfogadásra került, hogy az elnökség a kamara részére új székhelyet kereshet a Teréz körúton lévő helyett. A közgyűlésen jelen volt dr. Réti László a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Kovács András a Pest Megyei Bíróság elnöke és dr. Molnár József a Magyar Jogász Egylet Fővárosi Szervezetének elnöke. Dr. Ábrán József a Fővárosi Bíróság Polgári Kollégiumának elnöke személyesen nem tudott részt venni, de levélben - dr. Parti Tamás elnök úr olvasta fel - köszöntötte a közjegyzőket. A MOKK részéről dr. Tóth Ádám elnök úr tájékoztatta a közgyűlést az aktuális fontos teendőkről, valamint beszámolt a már lezajlott eseményekről, történésekről.

A Budapesti Közjegyzői Kamara ülése április 15-e.

Az elnökségi ülés témái: témák az aktuális személyi kérdések, irodavizsgálatok, esztergomi iroda átadásátvétele, tartós helyettes kirendelésének kérdése a VI. kerület 1. számú székhelyre, a várható nyugdíjkorhatár kérdése és egyéb témák megbeszélése.

A Budapesti Közjegyzői Kamara a nyári szünet előtt még május 13. és június 24. napján tart ülést. A júniusi ülés egyben meghallgatás is. A Budapest VI. kerület 1. sz. és az Esztergom 2. sz. székhelyre vonatkozó pályázati kiírás várhatóan április végén jelenik meg az Igazságügyi Közlöny Hivatalos Értesítőben és a Napi Gazdaság c. napilapban. A pályázat benyújtásának határideje május 31. napja.

dr. Berberovics Mirjana

Győri Közjegyzői Kamara 2011. április 1. és 2. napján kamarai ülés tartására került sor Hévizen, amelynek napirendi pontjai az alábbiak voltak: Előadások Témák: Fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtás elrendelése és a végrehajtás során teendő intézkedések, okiratok végrehajtása Előadók: dr. Sámson Ferenc - Vas Megyei Bíróság, Tóth Györgyné dr. - Zalaegerszegi Városi Bíróság Dr.Tóth Ádám Elnök Úr beszámolója.

Beszámoló a 2010. évi munkatervről és annak elfogadása, 2011. évi munkaterv tervezet és annak elfogadása.

2010. évi költségvetési beszámoló és annak elfogadása, a 2011. költségvetés tervezet és annak elfogadása.

Aktuális kérdések megbeszélése.

A Kamara területén 2011. április 15-17. napja között került megrendezésre 16. alkalommal az OsztrákMagyar vegyesbizottsági ülés, amelynek témája az öröklés jog aktuális kérdései, előadó dr.Szőcs Tibor volt a Közigazgatási és Igaszságügyi Minisztériumból 2011. május 20. napján Győrben a-Notes tanfolyam tartására kerül sor.

A Kamara területén, Sopronban 2011. április 7-9. napján került megrendezésre a Harmincadik Jogász Vándorgyűlés, amelyen szekcióülés témája volt többek között a fizetési meghagyásos eljárás új rendszerének első tapasztalatai.

6 Not02_110415.indd 6

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Aktuális események | kamarai események

Miskolci Közjegyzői Kamara 2011. március 26. napján, Miskolcon Közgyűlés és Szakmai Nap került megrendezésére.

A közgyűlést megelőzően a Miskolci Kamara Elnöksége rövid elnökségi ülést tartott.

A Közgyűlés napirendi pontjai között szerepelt Dr. Kónya Katalin Elnök Asszony beszámolója, a 2010. évi költségvetés és 2011. évi munkaterv és költségvetés tervezete és annak elfogadása.

A Miskolci Közjegyzői Kamara tagsága 2011. évre megszavazta a kamarán belüli oktatási tervet, amelynek keretén belül Dr. Leszkoven László a Miskolci Egyetem docense és Dr. Nagy Andrea a Miskolci Egyetem adjuntusa a kamara területén három központi előadást szervez, amelynek előadói részben ők, részben az általuk meghívott előadó. Az év folyamán a megtartott központi előadások kapcsán régiónként konzultációkat is tartanak, amelyekhez két – két megye kerül bevonásra.

Az előadások és konzultációk között a két egyetemi oktató a Miskolci Közjegyzői Kamara tagjai számára biztosított külön e-mail címen válaszol a konkrétan feltett kérdésekre.

Ezt követően Dr. Nagy Andrea Miskoci Egyetem Államés Jogtudományi Kara Polgári Eljárásjogi Tanszékének adjunktusa tartott előadást „A hagyatéki eljárásról szóló törvény eljárásjogi vonatkozásai” címmel.

A Miskolci Kamara Elnöksége következő elnökségi ülését 2011. április 14. napján tartotta, míg a hagyatéki eljárással kapcsolatos konzultáció Debrecenben 2011. évi április hó 15. napján került megrendezésre HajdúBihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék közjegyzői és közjegyző-helyettesei részére.

Pécsi Közjegyzői Kamara A Pécsi Közjegyzői Kamara Elnökségének 2011. március 19. napján megtartott ülésén a napi problémák megvitatása mellett sor került a móri közjegyzői állásra pályázók meghallgatására is.

A Pécsi Közjegyzői Kamara 2011. április 30. napján tartja következő közgyűlését. Ugyanezen a napon elnökségi ülés is lesz.

Szegedi Közjegyzői Kamara Március 4.: a Szegedi Közjegyzői Kamara Közjegyzőhelyettesei és –jelöltjei Szervezetének Közgyűlése a Szeged Juhász Gyula utcai kamarai székházban, egyúttal szakmai program keretében Lóth Ágnes előadása az aNotes program használatáról.

Az egész kar örömére szolgál, hogy Kunszentmiklós székhelyre 2011. február 15. nappal közjegyzői kinevezést nyert Farkasné dr. Faragó Veronika kollégánk, aki március 16. napján kezdte meg közjegyzői működését.

Ezt megelőzően néhány hónapig tartós helyettesként látta el a körzetet.

Március 19.: elnökségi ülés, ahol új tagokkal bővült a kamara, valamint egyéb témák mellett sor került a CSMB mellett működő Fegyelmi Bíróság közjegyző tagjainak, valamint a vizsgálóbiztosoknak a megválasztására. Április 15.: elnökségi ülés, ismét új tagok felvétele, a másnapi Közgyűlés előkészítése és fellebbezett ügyek megtárgyalása. Április 16.: a kamara 2011. évi első Közgyűlése a nemrég felújított, elegáns szegedi Hotel Forrásban. Napirenden szerepel az új költségvetés, éves munkaterv, lejárt mandátumú tisztségviselők helyett újak megválasztása, és más aktuális kérdések. A Közgyűlés egyben szakmai nap is, melynek vendégelőadói: dr. Széchenyi-Nagy Kristóf és dr. Balogh Zsigmond, akik az örökzöld témákban, az fmh és a végrehajtás szabályairól, gyakorlati kérdéseiről tartottak előadást. Április 19.: újonnan megválasztott közjegyzői fegyelmi bíróság tagjainak eskütétele a Csongrád Megyei Bíróság elnöke előtt.

7 Not02_110415.indd 7

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

Dr. Prohászka Péter

Prohászka Péter 1937. április 9-én, Budapesten született. 1956-ban érettségizett, majd orvostanhallgató lett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. 1956. december 16-án Ausztriába menekült, majd 1957. év januárjában Franciaországba került. 1957-ben francia érettségi vizsgát tett. Ösztöndíjasként Normandiában orvosi egyetemi előkészítőre járt, azonban betegsége miatt tanulmányait meg kellett szakítania. Ezzel egy időben Savoie megyében, egy gimnáziumban, bentlakásos kollégiumi felügyelőként dolgozott.

1960-ban ismerte meg feleségét, Marie Madeleine-t.

1963-ban, házasságkötésüket követően felesége révén egy lyoni közjegyzői irodában kezdett el dolgozni, később Tournonban közjegyzői írnok. 1971-ben diplomázott a Lyon-i Közjegyzői Iskolában, ahol a 1980-as években oktatott is.

1982-től közjegyző, illetve 1984-től társtulajdonos közjegyző Lyon keleti részén, Villeurbanneban. 2000-ben a Lyon 2 Lumière Egyetemen törvényszéki és megállapodás szerinti békítő jogász diplomát szerzett, azóta bírói felkérésre mediátorként is tevékenykedik családi jogi, öröklési jogi és házassági jogi ügyekben. Napjainkban a Lyon-i Egyházmegyei Alapítvány vagyonát (adományok és hagyatékok) kezeli. Nyugalmazása idején a Lyon-i Felsőfokú Bíróság elnökhelyettese is volt. A Rhône Megyei Nyugalmazott Közjegyzők Egyesületének elnökhelyettese. A Rhône-Alpes Megyei Magyar-Francia Baráti Társaság elnöke, illetve 2010-től tiszteletbeli elnöke.

A francia és a magyar közjegyzőség közötti együttműködés megalapozásának, illetve előmozdításának elismeréseként 2004. február 9-én a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével tüntette ki.

2010. november 13-án a magyar közjegyzőségért tett érdemeiért, valamint kimagasló szakmai munkájáért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Pro Notariis Hungariae Díjat adományozta neki.

Házasságából három gyermek született, egy lány és két fiú. Fia, Jean-Pierre Prohászka édesapja nyomdokaiba lépve szintén a közjegyzői pályát választotta.

8 Not02_110415.indd 8

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

„…Aki szellemében francia lett, de szívében mindig magyar maradt…”

Dr. Prohászka Péter nyugalmazott közjegyző

dr. Rádonyi Dénes és dr. Mikó Ádám írása 1. Mélyen Tisztelt Közjegyző Úr! Kedves Péter!

Először is engedd meg, hogy a legnagyobb tisztelettel gratuláljunk Neked a Pro Notariis Hungariae Díj elnyeréséért! Abban a szerencsében volt részünk, hogy tanúi lehettünk annak a mindannyiunk számára megható és őszinte pillanatnak, amikor átvetted a díjat...és bár nyilván nehéz szavakba önteni, mégis arra kérnénk Téged: Fogalmazd meg, hogy mit jelent számodra ez a kitüntetés!

Nagyon meghatott, amikor dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke átadta nekem a „Pro Notariis Hungariae” kitüntetést. A szívemben éreztem, mennyire örülök annak, hogy magyarnak születtem és magyar maradtam. Ez a kitüntetés méginkább arra kötelez, hogy amíg élek, a magyarok becsületét és igazságát - még külföldön is - segítsem előrevinni.

2. Életutadon elmerengve, mintha egy drámai és megrendítően szép romantikus regény sorait olvasnánk, amely mégis a legteljesebb realitás…

Egy kicsit leegyszerűsítve a kérdést: miként lehetett egy budapesti orvostanhallgatóból lyoni közjegyző?

Mint az mindenki előtt ismert, a világháborút követően a szovjet rezsim hadseregével megszállta Magyarországot és rákényszerítette a kommunista párt egyeduralmát. Olyan életet teremtett, melyben a szabadságot és a demokráciát felváltotta Sztálin terrorja, nagyratörő és megaláztatásra kényszerítő őrülete. Akik tiltakoztak vagy ellentétes nézeteket vallottak, a terror áldozataivá váltak: letartóztatás, börtön vagy kivégzés várt rájuk.

Édesapám, ki már eltávozott az élők sorából, mérnök professzor volt a Budapesti Műszaki Egyetemen és igazgatója az egyik budapesti kutatóintézetnek. Szakmai kompetenciáinak köszönhetően megőrizhette mérnöki állását a kutatóintézetben, de szigorú megfigyelés alá került. Szép házát a hatalom eltulajdonította, majd egy kis lakásba kényszerítette feleségével, anyósával és négy gyermekével.

1953-ban Sztálin halála után változások következtek be az ország életében. 1956. október 23-án az egyetemi hallgatók, az értelmiségiek valamint a munkások fellázadtak a rendszer ellen. Több mint 250 ezer ember gyülekezett össze a rendszer elleni tüntetésre, amit követően társaimmal a Rádióhoz siettünk, hogy felolvassuk a tüntetők követeléseit. A Rádió épületét zárva találtuk. Egyik barátommal felmásztunk egy

9 Not02_110415.indd 9

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

állványra, hogy a tetőn keresztül bejuthassunk az épületbe. A belső udvarban várakozó politikai rendőrség egy csoportja ránk lőtt, és barátomat halálosan megsebezte. Ő volt a forradalom első áldozata...

Az eseményeket követően a forradalmárokhoz csatlakozó Maléter Pál ezredesnek, a magyar hadsereg parancsnokának a testőre lettem. Gépfegyverrel az oldalamon mindenhová követtem az ezredest, akit a forradalom leverése után letartóztattak és kivégeztek. Amikor a gépfegyveremet át akartam adni a rendőrségen, három orosz katona elfogott, letartóztatásomat követően pedig másokkal együtt egy marhaszállító vagonba zártak, amely egy szibériai munkatáborba tartott. Egyik társammal a vagon padlóját felbontottuk, és amikor a vonat lassított, észrevétlenül kiugrottunk a sínek közé. December 16án menekülni kényszerültem, majd Ausztriába sikerült szöknöm egy jeges folyót is átúszva. Egy darabig a menekülteknek kialakított szálláshelyen maradtam. Édesapámat a szökésem éjszakáján letartóztatta a politikai rendőrség és kilenc hónapon át tartották fogva minősíthetetlen körülmények között. Ezt követően a Vöröskereszt segítségét kértem, hogy Franciaországba, a szabadság, a testvériség és az igazi demokrácia országába mehessek. Meg akartam tanulni a nyelvet és folytatni kívántam orvosi tanulmányaimat Párizsban a Sorbonne-on, azonban a Vöröskereszt csak Dél-Franciaországba ígért kijuttatni. Mivel a vonatom Párizson keresztül haladt dél irányába, így eldöntöttem, hogy kiszállok a francia fővárosban. Egyedül találtam magam tehát ebben a világvárosban, pénz és nyelvtudás nélkül. 1957. év januárjában tíz napon keresztül a metrókban és a hidak alatt éltem néhány hajléktalannal, akikkel németül beszélhettem, ők látták el ennivalóval.

Aztán a prefektúrán tartózkodási engedélyt, majd Billancourt-ban munkát szereztem. Tudomásomra jutott, hogy az Alliance Française franciát tanít a magyar menekülteknek a tizenhatodik kerületben, a Docteur Blanche utcában. Ott találkoztam Codillot Asszonnyal, az intézet igazgatónőjével, aki jó érzéssel fogadott és megengedte, hogy nála lakjam, amíg jól megtanulok franciául. 1957 júliusában újra érettségi vizsgát tettem, ösztöndíjat kaptam, és Cordillot Asszony tanácsára beiratkoztam a Caen-i Egyetemre, az orvosi karra.

Kezdetleges

TBC

betegségem

miatt

Savoie-ba

kényszerültem utazni, ahol egy gimnáziumban bentlakásos kollégiumi vezetői állást találtam. Mivel hetente csak kétszer tudtam a Grenoble-i Egyetemre utazni előkészítő tanulmányaim folytatása érdekében, sikertelen vizsgáim miatt kénytelen voltam abbahagyni az orvosi egyetemet. 1960-ban, a nyári szünet idején ismerkedtem meg jövendőbeli nejemmel, aki barátnőjét, kolléganőmet jött meglátogatni. 1963. október 4-én házasságot kötöttünk. Apósomnak köszönhetően - aki nagyon jó kapcsolatot ápolt Dumont Közjegyző Úrral - a lyoni közjegyző irodájában állást kaptam, azzal a feltétellel, hogy közjegyzői tanulmányokat kellett kezdenem. Ezt követően lettem Ardèche megyében, Tournonban közjegyzői írnok, majd a sikeres tanulmányok és vizsgák után 1971ben közjegyzői diplomát szereztem. Ezután Lyonba költöztem a családommal, ahol először Delorme közjegyzőnél, majd Thomas közjegyzőnél, mint vezető közjegyzőhelyettes helyezkedtem el.

A Villeurbanne-i Közjegyzői Irodában, a Grandclément téren, 1984. január 24. és 2002. augusztus 8. között társtulajdonos közjegyzőként folytattam hivatásomat, a nyugdíjba vonult André Guillaume Közjegyző Úr helyébe lépve.

3. Ehelyütt feltétlenül említsük meg az olvasóknak, hogy a közjegyzői iroda története egészen 1731-ig nyúlik vissza és olyan szakmai hagyományt és értékrendet „őriz”, mely nemzedékről nemzedékre száll át. Így hivatásbeli utódodként közjegyző fiad, Jean-Pierre az egyik társtulajdonosa már az irodának, aki nem mellesleg jelenleg a Rhône-i Közjegyzői Kamara alelnöke, illetve leendő elnöke. Kérünk, mesélj erről a villeurbanne-i szakmai közösségről, amelynek Te is méltán a teljes jogú tagja lehettél!

Mint ahogy dr. Tóth Ádám Elnök Úr is megfogalmazta: „A közjegyzőség több mint foglalkozás, több mint napi munka, a közjegyzőséget csak hivatásként lehet szépen és jól gyakorolni. A hivatásunk pedig a tényekhez, a joghoz, az erkölcsös igazsághoz való hűségben rejlő erőt és célt jelenti számunkra.” Amikor kineveztek Villeurbanne-ban köjegyzőnek, ez a hivatás lett számomra a legfontosabb. Az ügyfeleim részére teljesített jogi segítségnyújtás, a törvények teljes körű betartása mellett: Ez az, ami örömet okoz a számomra.

10 Not02_110415.indd 10

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

Örültem tehát mindazért, amit a saját erőmből létre tudtam létrehozni, de azért természetesen sok nehézség is felmerült a pályám során.

Hitelből, a feleségem édesapjától örökölt házra terhelt jelzálog segítségével vásároltam részesedését a közjegyzői irodát megalapozó SCP-ben (Szakmai Civil Társaságban). A felvett hitelt mára már mind visszafizettük.

Négy tulajdonostársammal, a Villeurbanne-i SCP-ből újabb hitel segítségével SCI-t (Ingatlan Civil Társaságot) alapítottunk. A Társaság mára a hiteleit szintén visszafizette és egy 1000 m²-es irodaegységet, az alagsorában pedig egy 170 m²-es irattárat és egy 25 parkolóhellyel rendelkező garázst vásárolt a Jules Grandclément tér 31. szám alatti ingatlanban, amely az SCP székhelye lett.

Képzeljék, milyen jó érzés, hogy a 170 m2-es irattárban olvashatom és őrizhetem az 1731-ben és később készített, eleinte kézzel írott okiratokat. A közjegyző kollégáimmal is mindig nagyon jól megértettük egymást. A Villeurbanne-i irodánk a lyoni közjegyzői irodák közül az egyik legnagyobb és legfontosabb iroda lett. A fentebb említett Madame Cordilot egyik unokahúgának, Madame Peste Debord ügyvédnek a segítségével - aki Párizsban elsősorban művészeti ügyekkel foglalkozott - én lettem Maya Picasso, az egész Matisse család, Niki de Saint Phalle, valamint más híres művészek „családi” közjegyzője, amely természetesen nagyban elősegítette a Villeurbanne-i irodánk fejlődését.

4. Álláspontod szerint mik a francia közjegyzőség alapvető értékei? Hogyan épül fel a kar szervezete és milyen sarkos elvek mentén működik? Miként támogatják például a fiatal pályakezdő vagy akár a rászoruló közjegyzőket, valamint a nyugdíjba vonuló kollégákat, illetve milyen garanciák biztosítják az előmenetelét azon jogászoknak, akik ezen a pályán szeretnének kiteljesedni?

(Párizsban 20.000 és Lyon-ban 2.000). Franciaországban csak a közjegyzők készíthetik el azokat az okiratokat, amelyek az ingatlanokkal vannak kapcsolatban (adásvételi, öröklési, vagy ajándékozási okiratok).

A közjegyzők itt minisztériumi hivatalnokok, ez magyarázza tehát azt, hogy a Kancellária mindig közelről ellenőrzi a hivatalnokok utódajánlási jogát. Ez azt jelenti, hogy majdnem egész Franciaországban Alsasse kivételével - a közjegyzői irodák utódlásának pénzügyi értéke van. A nyugdíjba vonuló közjegyző ellentételezésképpen az eladó irodarész bevételének, vagyis az utolsó 5 évi forgalmának figyelembevételével a bruttó jövedelem 0,89 százalékát, vagy a nettó jövedelem 2,83 százalékát kérheti a vevőtől.

Amikor én 2002. év augusztusában nyugdíjba mentem, a fiam 500.000 euró összegért vette meg a közjegyzői irodám egynegyed részét, amely napjainkban körülbelül 700.000 eurót tenne ki. Ennek az összegnek a segítségével tudtam végleg kifizetni azt a hitelt, amellyel azóta tartoztam, amióta megvettem a saját egynegyed részemet a közjegyzői irodában, egyúttal pedig magasabb összegűre tudtam emelni a nyugdíjamat. Az itteni nyugdíjnak van ugyanis egy kötelező alapja, amely minden évben attól függ, hogy mennyi a közjegyző jövedelme.

A hivatal betöltésének feltételei (a jogosultság igazolásai) a következők: Teljes születési anyakönyvi kivonat, mellyel a kérelmező személy köteles igazolni családi állapotát és személyazonosságát. Az állampolgárság

Franciaországban jelenleg 9.030 közjegyző működik.

Ebből a létszámból Lyon-ban 270 közjegyző dolgozik 107 közjegyzői iroda keretében, mely irodák hozzávetőleg 1.200 alkalmazottat foglalkoztatnak. Összehasonlításképpen: Párizsban a közjegyzők száma körülbelül 600 főre tehető.

A közjegyzők mellett, az ügyvédek száma kb. 40.000

11 Not02_110415.indd 11

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

bizonyítéka lehet a francia személyazonossági igazolvány fénymásolata, az egyetemi diplomákat pedig a jelöltnek kell csatolnia annak érdekében, hogy elnyerje a közjegyzői státuszt. Érettségi után 3 éves jogi tanulmányok elvégzése, majd 3 éves speciális közjegyzői joggyakorlat szükséges. Végső soron pedig a pályázó köteles bemutatni egy igazolást, amellyel bizonyítja azt, hogy sikeresen letette azokat a szakmai vizsgákat, melyek a hivatal betöltéséhez szükségesek.

A közjegyzői iroda (vagy irodarész) átruházására irányuló szerződés főbb jogi és gazdasági szempontjai a következők: Ez a Megállapodás az átruházó (illetve az örökösei), és a vevő (vagyis a leendő utód) között jön létre. A szóban forgó Megállapodás tehát egy olyan jogügylet, amelyben a közjegyzői státuszt átadni kívánó személy kötelezi magát arra, hogy utódja kérelmét – ennek beleegyezésével – felterjeszti az igazságügyi miniszterhez. Ahogy azt már fentebb is említettük, általános az a gyakorlat, hogy ez a felterjesztési jog pénzügyi ellenértékkel jár a jogot átengedő személy, illetve az örökösei javára, az utolsó 5 évi üzleti forgalmának figyelembevételével.

5. Magyar emberként „vigyázó szemeid mindig a szülőhazádra vetetted” és akár formálisan akár informálisan, de minden lehetőséget megragadva szívvel-lélekkel azon voltál, hogy segítsd magyarországi honfitársaidat, illetve kollégáidat.

Ennek kapcsán mik azok a sikerélmények, melyek büszkeséggel töltenek el?

A Rhône-Alpes Megyei Magyar-Francia Baráti Társaság elnökeként mindent megtettem azért, hogy az egyesület tulajdonába kerüljön a Lyon első kerületében, a La Poudrière utcában található MagyarFrancia Ház. Napjainkban ez a ház csaknem hetven főt tud fogadni különböző rendezvények alkalmával. A házban van egy tágas nappali, egy jól felszerelt konyha, zuhanyzó és mellékhelyiség, egy iroda, egy gondnoki kislakás, valamint az alagsorban különböző tárolók és gépkocsi beállók. Itt alakított ki az egyesület egy több mint 3000 kötetes, magyar és francia kiadványokból álló könyvtárat. A Házat Raymond Barre Úr, korábbi lyoni polgármester és az akkori magyar nagykövet avatták fel.

Segítséget nyújtok a régióban vagy máshol élő magyar származású honfitársaimnak, ha francia vagy magyar jogi ügyekben szükségük keletkezik. Elkísérem a Magyarországra látogató francia közjegyzőket, vagy a magyar és francia testvérkapcsolatokért felelős személyeket.

A magyar magánközjegyzőség megalakulása után azon dolgoztam és most is azon munkálkodom, hogy a két ország közjegyzői között munkakapcsolatot, szoros barátságot létesítsek. A magyar kamara küldöttségét többször fogadta a Francia Közjegyzők Legfelsőbb Tanácsának elnöke, a Párizsi Közjegyzői Kamara elnöke, valamint a Rhone-i Közjegyzői Kamaránál is látogatást tehettek a magyar közjegyzők.

A Rhone-i és a Szegedi Közjegyzői Kamara között 1988ban kölcsönös együttműködési szerződés aláírására is sor került, a francia küldöttség két alkalommal tett látogatást Magyarországon. Amikor a magyar közjegyző kollégák franciaországi tapasztalatcserén vettek részt és az én irodámban is látogatást tettek, azon voltam, hogy kollégáimmal együtt minél több tapasztalatot adjunk át a magyar testvéreinknek.

6. Ha nem titok, tudomásunk szerint van egy érdekes és értékes gyűjteményed, melyet Aranykönyvecskének nevezel. Pontosan mit takar a mű, illetve mondhatjuk-e, hogy ez majdan része lesz a szellemi örökségednek?

Mondhatjuk azt, hogy ez a gyűjteményem, vagyis az Aranykönyvecském része lesz majd az örökségemnek, de ez csak akkor fog előrekerülni, amikor én már nem leszek itt.

7. Egy ilyen tartalmas életpálya után most a jól megérdemelt nyugdíjas éveidet töltöd. Minek és főképp kinek szenteled a szabadidődet?

Amíg egészségem és erőm engedi, a szabadidőm legnagyobb részét mások segítésére szeretném felhasználni: A Lyon–i püspökség jogi ügyeivel, a magyar és francia kapcsolatok baráti, kulturális, művészeti és jogi vonatkozású ápolásával, családi és öröklési ügyekben mediátori vagy békéltető közvetítéssel, az unokáim és az itteni magyar ismerőseim ügyes-bajos dolgaival szeretnék foglalkozni.

12 Not02_110415.indd 12

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Fókuszban

8. Kérünk, mesélj még a családodról! Különösen örülnénk, ha elmondanád, hogy mi történt a testvéreiddel, hogyan tartottad a magyar rokonsággal a kapcsolatot?

Magyarországon két testvérem van. A három évvel idősebb Laci bátyám korábban építészmérnök volt, jelenleg egyedül él Miskolcon a kis házában.

Gyakran látogat meg minket Franciaországban, mint ahogy most nyáron is el fog jönni hozzánk.

A hat évvel fiatalabb öcsém, Józsi, nyugdíjas gépészmérnök, Budapesten él a feleségével. Egy fia és egy lánya van, valamint négy unokája. Velük is gyakran találkozom, amikor csak hazalátogatok.

Együtt szoktunk kimenni a temetőbe, ahol a szüleink nyugszanak, továbbá a nagymamánk és a drága kis húgom, Évike, aki 13 éves korában a Mennyországba távozott.

Feleségem, Marie-Madeleine szülésznő volt és most már szintén nyugdíjas. 47 éve vagyunk házasok, három gyermekünk és öt unokánk van.

Christine lányunk 46 éves, keramikus művésznő és igazán szép művészi alkotásokat készít. Két fia van, Mathieux (Mátyás) 21 éves, a jogi egyetemen nagyon szépen folytatja a tanulmányait, Tomas (Tamás) pedig 20 éves, aki nagyszerű fényképésznek készül. Jean-Pierre fiunk - aki idén március 15-én volt 44 éves - májusban lesz az itteni közjegyzők elnöke, egyúttal már több közjegyzői kongresszuson is közreműködött. A feleségével - aki közjegyzői munkáját segíti - otthon, a lakásukban készítik elő az okiratokat. Három gyermekük van, a két kislány közül Emma 12 éves, Clémence pedig 9 éves, valamint Charles (Károly) 5 éves kisfiú, aki tele van életerővel. A harmadik gyermekünk, Thierry 41 éves, informatikusként dolgozik, egy kedves kínai származású lánnyal él együtt nem messze tőlünk és gyakran segít nekünk.

legnagyobb megsegítésére alkalmazzuk, pontos, igazságos és hiteles felvilágosítás nyújtásával, valamint szakszerű okiratok elkészítésével.

Ami nagyon fontos számomra és szerintem a hivatásunk egészének számára is: Szavainkban ne legyen soha hazugság, vagy elbújtatott dolog, ne készítsünk törvénybe ütköző megállapodásokat, és mindig legyen a szemünk előtt a hozzánk forduló ügyfelek érdeke, de csak és kizárólag a személyes jogaik és a közösség jogainak a tökéletes és igazságos megtartásával.

Egy másik fontos gondolat: A közjegyzőknek és az ügyvédeknek eltérő foglalkozásuk és hivatásuk van. Az ügyvéd mindenkivel szemben védi a saját ügyfelének igazát, míg a közjegyző minden esetben, valamennyi ügyfelének megfelelő és igazságos jogait helyezi előtérbe. Ha a közjegyző előtt egyezség jön létre, illetve ha a bíróságok előtt is megfelelő okiratot készít, úgy az ügyfelek teljes körű felvilágosítását követően íratja alá velük ezeket az iratokat.

9. Végezetül, mik azok az alapvető személyes élettapasztalataid, melyeket fontos üzenetként tudsz megfogalmazni az eljövendő közjegyzői nemzedéknek?

10. Közjegyző Úr, Kedves Péter! Valamennyi magyar kolléga nevében megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel kívánunk Neked jó egészséget és még sok-sok aktív pihenéssel eltöltött évet! Köszönjük az interjút!

Véleményem szerint a közjegyzői foglalkozás az egyik legszebb és legértékesebb hivatás lehet a számunkra, ha a magáncélú és a közérdekű jogokat az ügyfeleink

Én is nagy tisztelettel és szeretettel köszönöm ezt az interjút, és mindazt, amit eddig is írtatok és készítettetek, vagy a későbbiek során fogtok készíteni.

13 Not02_110415.indd 13

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Nemzetközi kitekintő

Legal Luncheon Brüsszelben 2011. február 24-én Brüsszelben került sor az Osztrák Közjegyzői Kamara szervezésében az immár hagyományossá vált Legal Luncheon nevű esemény megtartására. A rendezvény keretében a brüsszeli jogi szakma képviselői ülnek össze két-három óra időtartamú ebédre, melyet minden alkalommal egy jeles európai tisztségviselő vagy politikus előadása kísér. A februári rendezvényen hazánk soros EUelnökségének apropójából Zombor Ferenc, európai ügyekért felelős helyettes államtitkár tartott rövid előadást, melynek során nagyvonalakban ismeretette

dr. Sajben Tamás írása a magyar elnökség prioritásait az európai szintű jogi együttműködés területén, ezen kívül pedig részletesen az európai jogalkotás aktuális kérdéseit. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara részéről az eseményen Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnöke, Dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke, valamint jómagam, a MOKK brüsszeli képviselője volt jelen.

Zombor Ferenc mindenekelőtt kiemelte a Lisszaboni Szerződést és az Alapvető Jogok Chartáját, melyeknek köszönhetően a tagállamok és az EU az

14 Not02_110415.indd 14

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Nemzetközi kitekintő

állampolgárok alapvető jogainak megerősítésére és védelmére törekszik, ezúttal hazánk vezényletével.

Az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezényéhez lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy közvetlenül az EU ellen bírósági eljárást kezdeményezzenek az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mely jogsértés esetén magát az EU-t is szankciókkal sújthatja.

Az európai ügyekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar EU elnökség fő célja azon adminisztratív akadályok minimalizálása, melyekkel az állampolgárok mindennapi életükben találkoznak, amikor határon átnyúló ügyben érintettek (házasság, válás, öröklés).

A magyar elnökség fő priotitása a civiljog területén az öröklési jogi rendelettervezet első olvasatban történő elfogadása. Ennek érdekében hazánk ezen félévben igyekszik az összes vitás pontban kompromisszumot kialakítani a tagállamok között illetve az Európai Parlamenttel. A feladat korántsem egyszerű, mivel a tagállamok különböző hagyatéki eljárási rendszereinek összehangolása jelentős munkát és hosszas egyezetést kíván. Zombor Ferenc kihangsúlyozta, hogy a tárgyalások jelen szakaszában korainak tűnik a kompromisszumos javaslatok kimeneteléről, irányáról beszélni, azonban az egyes tagállami delegációk több lényeges kérdésben már dűlőre jutottak, ugyanakkor számos kérdésben továbbra sem tapasztalható egyetértés. Ilyennek minősül különösen az örökési és dologi jogi kérdések elhatárolása.

Utóbbira példaként említendő az örökösök egyezsége a hagyaték megosztásának tekintetében, mely például Franciaországban az öröklési jog területét képezi, Németországban azonban az egyezség a hagyatékot illetően élők közti jogügyletnek, a tulajdonjog átszállása az örökösökre pedig dologi jogi intézménynek minősül.

További jelentős kérdés a tagállamok között az alkalmazandó jogot meghatározó szokásos tartózkodási hely definíciója. Mivel a rendelettervezet kulcseleme ezen fogalom, alkalmazása, definciójának meghatározása jelentős precizitást igényel. Az egyes tagállami delegációk azonban eltérő álláspontot fejtettek ki a szokásos tartózkodási hely pontos tartalmával kapcsolatosan.

Egyes delegációk a bevezető rendelkezések között látnák

szívesen ezen fogalom meghatározását, rávilágítva annak legfőbb tartalmi elemeire, más delegációk nem tartják a szokásos tartózkodási helyet elegendőnek, és másodlagos kapcsolódási pont meghatározását tartják szükségesnek azon esetekre, melyekben az örökhagyó szokásos tartózkodási helye nem határozható meg teljes bizonyossággal.

Kritikus pont továbbá az öröklési jog területén az egyes tagállamok közokiratainak szabad áramlása, valamint az ezen okiratok “elismerésének” pontos jelentése. A kérdésben a Bizottság az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) segítségét kérte, a rendelettervezet ezen részének végleges kialakítása érdekében. Problémás ezen kívül azon jogrendszerek kezelése is, melyekben a hagyaték átszállása az örökösökre nem ipso iure történik.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/ EK tanácsi rendelet (Brüsszel I) átdolgozása szintén folyamatban van. Ennek során a magyar elnökség intenzív egyeztetéseket kezdeményez a Bizottság legújabb javaslatait érintően a kompentens tanácsi munkacsoportban. Azonban a javaslat számos érzékeny kérdést érint, így valószínűsíthetőleg a magyar elnökség féléve nem fogja lehetővé tenni, hogy fontosabb kérdésekben döntés szülessen.

Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság javaslata szerint a joghatósági szabályok kiterjednének a Közösség területén kívül lakóhellyel rendelkező adósra is, amely azzal járna, hogy a nemzeti joghatósági szabályok a továbbiakban nem lennének alkalmazandók.

A rendelet az európai közjegyzőség számára jelentőséggel bír, mivel a közokiratok európai szabad mozgását is részletesen szabályozza.

Zombor Ferenc előadásának végén a társasági jogalkotás területének két prioritását ismertette: az európai magántársaságról alapszabályáról szóló rendelettervezetet valamint az európai cégjegyzékek összekapcsolását.

A félév következő jelentős európai szakmai eseménye, a szintén osztrák szervezésű, évente megrendezésre kerülő Európai Közjegyzői Konferencia április 7-8-án, melynek témája az európai szerződési jog illetve a 200 éves Osztrák Polgári Törvénykönyv.

15 Not02_110415.indd 15

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Nemzetközi kitekintő

28 June 2011, Brussels – 3rd Congress of the Notaries of Europe Economy – Law – Financing Perspectives of EU Company Law for SMEs On 28 June 2011 the Council of the Notariats of the European Union (CNUE) will hold its 3rd Congress of the Notaries of Europe. This prestigious event will take place in Brussels, bringing together notaries from across Europe and high-level speakers from national and European politics, actors from the business world, academics and legal practitioners, who will share their experiences. Michel Barnier, European Commissioner for the Internal Market has already confirmed his participation.

The Congress will be held in the Square Brussels Meeting Centre, Brussels’ congress hall, located at the heart of the European capital only a short walk from the main cultural and historical sites (Grand’Place, Royal Palace, etc.).

To register, to view the programme and for other practical information, visit the website: http://www.notaries-ofeurope.eu/3rd-congress/ The topic of the event is ‘Perspectives of EU Company Law for SMEs’. In a context of economic crisis, the working sessions will fuel the European institutions’ discussions. The EU’s regulatory framework regarding company law is currently in a phase of radical evolution and many Community legislative initiatives are expected. This congress will undoubtedly be one of the major company law events of 2011.

28 juin 2011, Bruxelles – 3ème Congrès des Notaires d’Europe Economie – Droit – Financement Les perspectives du droit européen des sociétés pour les PME Le Conseil des Notariats de l’Union Européenne (CNUE) organisera le 28 juin 2011 le 3ème Congrès des Notaires d’Europe. L’évènement se déroulera à Bruxelles et s’annonce d’ores et déjà comme un évènement prestigieux. Le congrès rassemblera des notaires de toute l’Europe, ainsi que des intervenants de haut niveau issus du monde politique national et européen, des acteurs du monde entrepreneurial, des universitaires et des praticiens du droit, qui partageront leurs expériences. Notamment, Michel Barnier, commissaire européen en charge du Marché intérieur, a d’ores et déjà confirmé sa participation.

Le congrès se déroulera au Square Brussels Meeting Centre, le palais des congrès de Bruxelles, situé au cœur de la capitale européenne à quelques pas des principaux lieux culturels et historiques (Grand Place, Palais Royal, etc.).

Les inscriptions, le programme et d’autres informations pratiques sont accessibles via le site web : www.notairesd-europe.eu/3rd-congres L’évènement aura pour thème « Les perspectives du droit européen des sociétés pour les PME ». Dans un contexte de crise économique, les travaux viendront alimenter les réflexions des institutions européennes. En effet, le cadre règlementaire des sociétés est actuellement en pleine évolution et de nombreuses initiatives législatives communautaires sont attendues. Ce congrès constituera, à n’en pas douter, l’un des évènements majeurs pour l’année 2011 dans le domaine du droit des sociétés.

16 Not02_110415.indd 16

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Sajtószemle

kotás al jog a n va n ba ás ad ar lem : és éz nt yi üg E

[origo] 2011. 03. 10.

A teljes folyamat az igénylés shoz, kevesen vannak zámos jogszabály tartalmaz aláírá beküldésétől a kártya átvételéig tisztában azzal, hogyan lehet tiltó rendelkezéseket az átlagosan mindössze három-öt igényelni, miképp használható és e-ügyintézés kapcsán, és a munkanapot vesz igénybe. legfőképpen mihez kezdhetnek jogalkotás, néhány területet kivéve, A kártya átvétele után az aláírásödő vele. Sokan félnek a már műk lemaradásban van - tudtuk meg létrehozó program beszerzésére modellek megváltoztatásától is, a Microsec Kft. szakértőjétől, Barsi három lehetőség kínálkozik: holott ez nem bonyolult.

András Attilától. vagy megvásároljuk valamelyik Ahhoz, hogy elektronikus Egyszerű állampolgárként, egy hitelesítő szolgáltatótól, vagy aláírást tudjunk létrehozni, tanúsítvány tulajdonosaként, pedig a www.e-szigno.hu alapesetben mindössze három lehetőségünk lenne kényelmesen weboldalról letöltjük az e-Szignó dologra van szükségünk: egy otthonról, sorban állás nélkül Hitelesítés Szolgáltató által kínált ára, amely tartalmazza kárty chip inket ügye ni intéz usan elektronik ingyenes változatot. elektronikus aláírásunkat, egy e-aláírásunk segítségével.

A harmadik lehetőség, amely még y hog arra, s képe programra, amely Aláírhatnánk vagy módosíthatnánk a program telepítését sem igényli, elektronikus dokumentumainkat szerződéseinket, intézhetnénk az úgynevezett web-Szignó összekapcsolja e-aláírásunkkal, olyan hivatali ügyeinket, amelyek szolgáltatás, amelyet az e-Szignó a. valamint egy kártyaolvasór személyes azonosításunkat és Hitelesítés Szolgáltató szintén Barsi András Attila elmondta: aláírásunkat igénylik. térítésmentesen nyújt elektronikus Magyarországon az elektronikus Ahhoz azonban, hogy az aláírással rendelkező felhasználók aláírásunkat tartalmazó uló alap son aláírá us ronik elekt számára. chipkártyák kibocsátását elektronikus ügyintézési modellek Az internetes felület lehetővé ók áltat szolg minősített hitelesítő elterjedjenek a magánszektorban teszi elektronikusan aláírt iratok végzik, akiket a Nemzeti Médiais, először az államigazgatásban létrehozását és ellenőrzését. Ez és Hírközlési Hatóság vesz kell megteremteni az elektronikus a megoldás különösen azért nyilvántartásba. ügyintézés minél szélesebb körű nagyon hasznos, mert független felhasználásának lehetőségét. az általunk használt operációs Három-öt nap alatt elkészül a A jogalkotás, néhány területet rendszertől. kártya kivéve, lemaradásban van - hívta rövid A tanúsítvány igénylése egy fel a figyelmet Barsi András Attila, Egyszerű használat és egyszerű folyamat, az esetek os Szám e. a Microsec Kft. szakértőj A program használata egyszerű és többségében az igénylés első jogszabály több esetben tiltó felhasználóbarát. A kezelőfelületen lépései online is megtehetők. A az lmaz tarta is et ések elkez rend egy kattintással be tudjuk illeszteni beküldött adatok ellenőrzése után e-ügyintézés kapcsán. azt a dokumentumot, amit a szerződéskötés és a tanúsítvány Amíg ezek a korlátok léteznek, elektronikus aláírással kívánunk átvétele már személyesen addig nem elvárható, hogy az ellátni. Lehet ez PDF, Word vagy történik, hiszen a kártya átadása állampolgárok és cégvezetők bármilyen dokumentum, annak yel. személyazonosítást igén spontán módon igényeljenek formátumára nincsen megkötés, A kártya személyes átadása és elektronikus aláírást, márpedig a program egy úgynevezett átvétele fontos, mert e nélkül bárki e nélkül nem létezhet valós e-aktába helyezi a beillesztett bárkinek a nevében igényelhetne e-ügyintézés. iratot. st, aláírá és kaphatna elektronikus n olya n ami tulajdonképpe Téves elképzelések A teljes cikket az Origo-n jogokkal ruházná fel, mintha kézzel ek zelés elkép s olvashatják Általában téve írott aláírásunk birtokába kerülne. us ronik elekt az lnak társu

S

17 Not02_110415.indd 17

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Jogszabályfigyelő

Az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet Módosításáról szóló 5/2011. (II.11.) NGM rendelet

dr. Berberovics Mirjana írása Az 5/2011. (II.11.) NGM rendelet által 2011. február 11-i hatállyal módosított az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet hatálya többek mellett a közjegyző által a fizetési meghagyásos eljárásban hozott határozatok ellen elektronikus úton fellebbező ügyfelekre, az ezen határozatok ellen elektronikus úton kezdeményezett fellebbezésekre is kiterjed.

A közjegyző által a fizetési meghagyásos eljárásban hozott határozat ellen elektronikus úton kezdeményezett fellebbezés utáni bírósági eljárási illetéket átutalással – a közlemény rovatban megjelölve a határozat ügyszámát és ahhoz törtvonallal kapcsolva a feltüntetett sorszámot - kell megfizetni az illetékes megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) Magyar Államkincstárnál vezetett, a közjegyző határozatában megjelölt illeték-bevételi számlájára. Az illeték befizetésének tényét az eljáró megyei bíróság a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Abban az esetben, ha az ügyfél a fentiek alapján anélkül fizetett illetéket, hogy fellebbezési eljárást kezdeményezett volna, az illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a megyei bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illeték-bevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illeték-bevételi számla és az átutalással megterhelt számla számát, a terhelés napját. A megyei bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelem alapján beazonosítható befizetés megtörtént-e, illetve arra hivatkozással fellebbezés érkezett-e hozzá. Az így továbbított kérelem alapján az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el, és az illetéket saját illetékbeszedési számlájáról téríti vissza postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján.

18 Not02_110415.indd 18

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Sajtószemle

Húszból tizi meegnhakgyilásenc fizetés

jogerőre emelkedik

[origo] 2011. 02. 23.

i közp ontj ába jogv itákb an dön tsen ek, előá llítás vető en let. Ez hiba , leve a fizetési meg hagy á- eset ben alap ik küld a mag yar javít ja a gazd aság i élet és erős ítsék kibo csáást hagy sok kilen cven öt meg a őző egel jogb an a perm át - eme lte nság bizto k kell rőre őne joge a egyz alék közj száz tó inté zmé nyek et. ki a Mag yar Orsz ágos a alá a húzt ni szol eme lked ik, és a tavála az int ői Kam ara, jogi Fősz abál y szer egyz Közj az int je. szer értő ok szak talat K pasz meg MOK ak veze tője, dr. egym illió forin tot adós okna k nem éri meg irod áján A közj egyz ői kam ara pert árgy dó hala nem óf.

Krist gy i-Na sény Széc i, kezn véde on mód oly az irattováb bítá s egye s érté kű pén zköv etelé s hog y nem vesz ik át tech nika i jelle gű kérési fizet ői csak közj egyz cég ekn ek l ustó Júli yar Mag a ki lte eme dése ivel kapc sola tban ási eljár ás csak elek tron ikus an meg hagy Orsz ágos Közj egyz ői a Közi gazg atás i és Igatő. íthe útján érvé nyes évbe n 281 lyi tava A je. értő szak ara Kam zság ügyi Mini szté rium , ár újto tt fizetési A köte lező érté khat A fizetési meg hagy ásos ezer beny az Orsz ágos Igaz ságkamun a nem előír ás ási kére lmet hagy meg L. évi .

2009 a l atás i Taná cs és, ásró eljár viszo nybó l, mun kavé g- szol gált a közj egyzők, bb Bíró ság első Legf törv ény célja az eljár ás keze ltek a b egyé uló 13 ezer végző- zésr e irány ől ebb és skör meg kezd te hatá ői ivel értő egyz közj jogv iszonyból szár maz ó szak dött végrehaj tássa l. A orlat gyak kult kiala be való telep ítésé vel a én. eset tt ellentmo ndá- köve telés ek prób álta a nem vitatott köte leze elem zésé t, vala mint itron elek vány bead A sa folyt án 11 ezer eset pén zköv etelé seke t, tartj ák a kapc sola tot a kus form ában törté nő ben alak ult át perré az meg yei bíró sáegys zerű sítet t eljábenyújtá sa, 2011. júliu s hely i és eljár ás, ami azt jelenti, tőive l is. veze rásb an, pere n kívü l gok nem den l min a fizetési meg hagy ások else jétő elintézni .

A közj egyz ő hang súélyszem tes észe term a joge rőre A fizetési meg hagy ások 95 száz alék lyoz ta: a tapa szta latok ett, azt a köte - nek köte lező lesz. a korá bbi rend szer ben , eme lked szer int az eset lege s vitat ta. amik or azok at a bíró sá- leze tt nem trük közn i kívá nó adós t ak Ne a kam arán eset ben gok keze lték, hat- nyol c Ebb en az az sem men ti meg , vála szol jana k végr ehaj tás indít ható hón ap alatt érke ztek hog y nem vesz i át a efelm ban A gyak orlat ellen e, ellen tmo ndás ást, meg a szám lát ki nem nika i prob léma , fizetési meg hagy esetén a bíró ság dön t, rült tech nem ást eljár az l fizető adós hoz, mos t ezze ttek leze i adatokbó l is hog y a köte ezt háro m mun kana pon ám a fent akas ztja meg , és a kézesen beig a- nem az adot t ügyb en siker ik, látsz az nik, belü l meg törté besí tési véle lem beál lta k őne egyz zoló dott az a joga lkotó i eljár ó közj adós nak tizen öt napj a folyt án meg indu lhat vála szol nak, hane m y a bíró ságo k van az ellen tmo ndás ra. cél, hog ellen e a végr ehaj tás. iratsti a kam ara újpe való ban az érde mi A gyor sasá g ebb en az

A

19 Not02_110415.indd 19

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Gondolatok a levéltárból

Az iratleadás szabályai a közjegyző szolgálati viszonyának megszűnése esetén

Kedves Kollégák! Jelen összefoglaló segítséget kíván nyújtani azoknak a közjegyzőknek, akik nyugdíjba vonulásukat tervezik, és iratanyagaik rendezése során kérdések merültek fel bennük. Segítséget nyújthat továbbá a cikk azoknak a Kollégáknak is, akik tartós helyettesként vagy utód közjegyzőként veszik át az érintett székhelyet, az általuk átveendő iratanyagok számbavétele és a felkészülés szempontjából.

Szívesen ajánljuk viszont jelen tájékoztatót azoknak is, akik gondos előrelátással munkálkodva a jövőbeni feladataikra is időben fel szeretnének készülni.

Első lépésként tehát tekintsük át, hogy melyek azok az anyagok, amik egy közjegyzőnél szolgálati viszonya megszűnésének pillanatában megtalálhatók: a közjegyző okiratai, hagyatéki- és egyéb nemperes iratai, nyilvántartó könyvei (ügykönyvek, lajstromkönyvek, névmutatók, továbbá a hitelesítések nyilvántartó könyvei), a közjegyzői igazolvány, a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszköz (aláírókártya), a bélyegzői, valamint a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara tulajdonában lévő eszközök (pl. KDL gép, Dallas chip).

Ezek közül mely anyagokat veszi át és kezeli a MOKK Levéltár?

A közjegyzői Levéltár a következő anyagokat kezeli és őrzi: az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratait, nyilvántartásait és hivatali bélyegzőjét, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték; a 2009. január 1-jét követően érkezett közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett iratokat az eljárás jogerős befejezését követő két év elteltével; a 2004. július 1-jét követően létrejött, archivált okiratok eredeti példányait, ha elkészítésük óta öt év eltelt; valamint az 1992. január 1. napja és 2004. június 30. napja között készült papír alapú okiratok eredeti példányait.

A Kjtv. szerint az MOKK tulajdonában álló eszközöket a MOKK-nak, a folyamatban lévő ügyek iratait (vagyis a nem befejezett, és a befejezett, de további intézkedést igénylő közjegyzői ügyek iratai, valamint a közjegyzőnél bizalmi őrzésben lévő okiratot, pénzt (értéktárgyat, értékpapírt), illetve az ezekhez tartozó iratokat és nyilvántartásokat

dr. Bogár Orsolya levéltáros dr. Varga Krisztina főlevéltáros pedig a közjegyző utódjának, ha ilyen nincs, a területi elnökség által kijelölt közjegyzőnek kell továbbadni. A közjegyző szolgálatának megszűnésekor tehát az első feladat a fent felsorolt „vegyes” anyag csoportosítása olyan szempontból, hogy mit kell a Levéltár, a MOKK, a bírósági közjegyzői irattár, és mit kell az utód kezelésébe adni.

A régi szabályokhoz képest fontos változás, hogy a letétbe helyezett okiratokat, végintézkedéseket immár a Levéltár őrzi; ezeket tehát nem a tartós helyettesnek, vagy az utódnak kell átadni.

A hagyatéki és egyéb nemperes ügyek közül a jogerősen befejezett és 2 évnél régebbi iratokat (1992-2008 évkörű iratokat) az illetékes bíróság közjegyzői irattárába kell leadni, az irattár által meghatározott rendben. Az ennél fiatalabb, 2009-2010 évkörű nemperes iratok vonatkozásában a hatályos szabályok még nem teszik lehetővé azok Levéltárba való leadását, hiszen a jogerőtől számított 2 év a 2009-ben jogerőre emelkedett ügyek tekintetében csak 2012. január 1-ével telik le. Jelenleg ezért a tartós helyettesnek, illetve az utód közjegyzőnek kell továbbadni a folyamatos, és a már jogerősen befejezett 2009-2010-es iratokat is; valamint minden iratot, amit a bírósági irattár bármely okból nem vesz át. Ezt alapozza meg a KÜSZ 50. § (6) bek. is, amely kimondja, hogy ha a közjegyző szolgálata megszűnt, … a közjegyző utódja, a tartós helyettes, vagy a területi kamara által kijelölt közjegyző köteles átvenni, kezelni és megőrizni azokat a közjegyzői iratokat, amelyek nem kerülhetnek a bírósági irattárba vagy a MOKK levéltárába. A tartós helyettesnek és az utód közjegyzőnek ezzel az átvételi kötelezettséggel tehát számolniuk kell.

A közjegyző tennivalói a közjegyzői okiratok előkészítése során Határidő Ha tehát a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy a megszűnéstől számított 30 napon belül köteles a Levéltár részére átadni a törvényben körülírt anyagokat. Mivel egy egész életmű összekészítése igen nagy feladat, ezért a Levéltár ezt a határidőt – a lehetőségekhez mérten -

20 Not02_110415.indd 20

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Gondolatok a levéltárból

rugalmasan kezeli, és az előkészületek során bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk, segítséget nyújtunk a Kollégáknak. Érdemes azonban előre gondolkodni és mihamarabb elkezdeni - akár mostantól folyamatosan végezni - az iratleadási előkészületeket, mivel a tapasztalatok szerint ez a munka hónapokat is igénybe vehet. A Levéltári Rendelet rögzíti továbbá, hogy ha az átadási kötelezettségének az átadó önhibájából határidőben nem tesz eleget, úgy az átadással felmerülő költség és az ennek elmaradásából származó valamennyi kár a közjegyzőt vagy az örökösét, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személyt terheli.

Előkészítés Általában elmondható, hogy a levéltári anyag akkor helyezhető levéltárba, ha a levéltári anyag részét képező iratok mindenben megfelelnek a közjegyzőkről szóló törvényben, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló jogszabályokban, továbbá a közjegyzői és a közjegyzői kamarai ügyvitelről, iratkezelésről szóló jogszabályokban előírt alaki követelményeknek.

Az okiratok előkészítésének konkrét lépései A közjegyzői levéltári anyag elemei közül a közjegyzői okiratok előkészítéséről érdemes bővebben szólni. A közjegyzői okiratok esetében az előkészítésnek ki kell terjednie az okiratok részletes ellenőrzésére annak érdekében, hogy azok összefűzve, aláírva (ellenjegyezve), a hivatali körbélyegző lenyomatával ellátva kerüljenek a Levéltárba.

Kizárólag az eredeti okiratot, a pótolt okiratot és az okirathoz fűzött kötelező mellékleteket (vagyis a meghatalmazást, illetve az okiratba foglalt ügylet természetéből eredő, mellékletként hivatkozott iratokat, pl. újságban megjelentetett felhívást), és az okirathoz tartozó, hozzátűzött utóiratokat (különösen a kijavító végzést, kérelmeket és tanúsítványokat) lehet a levéltárba átadni, műanyag vagy más védőborító nélkül. Amennyiben tehát az okiratok műanyag tartóban vannak, úgy azokat egyenként ki kell venni. Az egyéb mellékelt iratokat és munkaanyagokat - úgy, mint a szerződéstervezetet, tulajdoni lapot és cégkivonatot - a Levéltár nem veszi át, ezért az egyes okiratok kézbevételét igényli a nem átvehető, de az okirathoz fűzött mellékletek leválasztása is.

A közjegyzői okiratokat évenkénti bontásban, ügyszám szerint növekvő sorrendbe kell rendezni, és gondoskodni kell arról, hogy az okiratok csomagolása alkalmas legyen azok sérülésmentes szállítására, tehát hogy ne

csúszhassanak össze, vagy ne gyűrődhessenek meg. Nem követelmény azonban a savmentes dobozban való leadás, mert az okiratok szakszerű elhelyezéséről a beérkezés után a Levéltár amúgy is gondoskodik.

A végrendeletek előkészítése A levéltár a végintézkedéseket és a végintézkedéssel kapcsolatos közokiratokat (különösen a végrendelet visszavonását tartalmazó nyilatkozatot), továbbá a közjegyzői letéteket külön tűzbiztos páncélszekrényben tárolja, ezért az átadónál esetlegesen szintén külön kezelt ilyen okiratokat nem kell visszasorolni az ügyszám szerinti helyükre, hanem azok külön sorozatba rendezve is leadhatók.

A végintézkedésekkel kapcsolatban külön fontos kiemelni, hogy az okiratba foglalt végrendeletek eredeti példányát és a letétbe vett magánvégrendeletek eredeti jegyzőkönyvét nem szabad a hagyatéki eljáráskor az okiratok sorából kiemelni és a hagyatéki aktában, vagy a kihirdetett végrendeletek között elhelyezni. Az okirati végrendelet esetén erre a célra – még akkor is ha a közjegyző saját okiratát hirdeti ki – hiteles kiadmányt kell kiállítani. Az eredeti letéti jegyzőkönyvet a kihirdetés után vissza kell tenni az okiratok sorába és el kell látni egy feljegyzéssel arról, hogy a letét hagyatéki eljárás miatt lett leválasztva. Amennyiben ezek a lépések nem történnek meg, az eredeti példányokat a már bírósági irattárba adott hagyatéki aktákból kell kiszedni, ami nem kevés idő és fáradtság az átadó közjegyző számára.

Az átadási jegyzék (az iratjegyzék és a névmutató) A Levéltár a közjegyzői levéltári anyagot a közjegyzők által külön jogszabály alapján vezetett elektronikus vagy papír alapú közjegyzői ügynyilvántartás alapján elkészített iratjegyzékkel, névmutatóval, vagyis átadási jegyzékkel veszi át. Ez kétféleképpen állítható elő.

Az 1992. január 1. és 2004. június 31. közötti időszakról a papír alapú ügykönyv alapján készített Word vagy Excel formátumú, gépelt iratjegyzéket és névmutatót kell készíteni. Még jobb, ha az iratjegyzéket az aNotes nyilvántartás segítségével készítjük el: a Régi ügyek rögzítése funkcióval az adatok könnyen felvihetők, a Levéltár funkció pedig az iratjegyzéket és a névmutatót is előállítja. Mivel a Levéltári Rendelet előírja, hogy az átadási jegyzéknek az átadott évkörre vonatkozóan az elektronikus vagy papír alapú közjegyzői nyilvántartásba felvett minden ügy adatait tartalmaznia kell, nagyon fontos hogy az iratjegyzék ne az okiratok alapján készüljön el, hanem az eredeti ügykönyvön

21 Not02_110415.indd 21

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Gondolatok a levéltárból

végighaladva: csak így lehet ugyanis nyomon követni, ha létre nem jött, meghiúsult, esetleg később leadandó, vagy fel nem lelhető okirat esete vár megoldásra; az iratjegyzéken ezeknek az adatoknak is szerepelniük kell. Amennyiben tehát az okiratkészítés során az ügy meghiúsult, úgy azt is fel kell venni az átadási jegyzékbe és a megjegyzés rovatban szerepeltetni kell a meghiúsult jelleget. Amennyiben az előkészítés során az eredeti okirat hiányával szembesül az átadó közjegyző, szintén az előbbieknek megfelelően kell elkészíteni a jegyzéket és az okirat helyére annak hiteles kiadmányát kell a sorban elhelyezni, ha az rendelkezésre áll.

A hiteles kiadmány alapján a Levéltár le tudja majd folytatni a Kjtv. 171. § (2) bek. szerinti hiánypótlási eljárást, tehát a probléma orvosolható. Az esetlegesen másik közjegyzőnek elküldött eredeti közvégrendeletet vagy eredeti letéti jegyzőkönyvet - amennyiben a hagyatéki eljárás már valószínűsíthetően befejeződött és a kolléga az eredetiket még nem küldte vissza - vissza kell kérni, és a fentiekben részletezett módon a helyére visszatenni. Amennyiben az átadó közjegyző külön közokirati végintézkedés-listát is vezet, e mellett az általános iratjegyzékben is szerepeljenek a végrendeletek ügyszámai, mindez a pontosabb áttekinthetőség érdekében szükséges. Ha egy ügyszámon véletlenül két okirat jött létre és esetleg az egyik nem szerepel az ügykönyvben, az átnézés arra is jó alkalom, hogy a nyilvántartó könyv javításra kerüljön és természetesen az átadási jegyzékben is szerepeltetni kell mindkét okirat adatait.

A 2004. július 1. utáni időszakra vonatkozóan – ha a KDL-adatok 2008-ig hiánytalanok voltak - nem kell külön, kézzel gépelt listát előállítani, hanem az aNotes nyilvántartásba migrált KDL adatok segítségével, a Levéltár funkció használatával egyszerűen el lehet készíteni mind az iratjegyzéket, mind a névmutatót, évkörönként külön-külön. A Levéltár funkció a meghiúsult ügyeket is feltünteti a jegyzéken. Mindennek előzményeként tehát a 2004. és 2008. közötti okiratok adatait vagy migrálni kell a KDL-ből, vagy ha az adatok hiányosak, azokat a Régi ügyek rögzítése funkcióval egyenként kell felvinni a nyilvántartásba. Nyomatékosan javasolt ezen kívül az irodai rendszergazdától egy teljes mentést kérni az aNotes nyilvántartás tartalmáról (metaadatok és okirat képek), mely bármilyen keresés, vagy adatvesztés esetén nagy segítséget nyújthat mind az átadó, mind a Levéltár számára.

Az átadási jegyzéket három, közülük a névmutatókat pedig egy példányban elkészítve és kinyomtatva kell a levéltári anyaghoz csatolni. Ezen kívül e-mailben is át kell küldeni

őket a leveltar@kamara.mokk.hu e-mail címre, vagy DVDre kiírva az okiratokkal együtt átadni.

Az átadási jegyzékeken és névmutatókon fel kell tüntetni a közjegyző nevét és a közjegyző székhelyének a MOKK által megállapított azonosító számát. A közjegyzői okiratok esetén az iratjegyzék adatai a következők: az iratjegyzéki sorszám, a közjegyzői okirat ügyszáma, ügyfelek neve (fontos hogy minden szerződő fél név szerint szerepeljen itt), a közjegyzői okirat készítésének időpontja, az ügy tárgya, a levéltárba adás időpontja (ez csak akkor fontos, ha vannak a későbbiek folyamán leadandó okiratok), megjegyzés (pl. hogy az okirat meghiúsult).

A levéltári eljárás főbb állomásai Végül, az okiratok ellenőrzését, rendezését és az iratjegyzékek elkészítését követően, ha már minden készen áll, az utolsó feladat újra felvenni a kapcsolatot a Levéltárral. Ugyanis a szolgálati jogviszony bármilyen okból történő megszűnésekor az okiratokért – előre egyeztetett időpontban – a Levéltár képviselője elutazik az adott közjegyzői székhelyre, így a szállítás költségei a MOKKot terhelik. Ebben a tekintetben is fontos a határidőben megtörtént átadás, mert a közjegyző hibájából való késedelem miatt (ahogy már fentebb idézésre került) ez a kötelezettség és a költségek átszállhatnak a közjegyzőre.

Az átvételkor a Levéltár átvételi elismervényt ad a közjegyzőnek, ami az átadott levéltári anyag nagyságrendi leírását tartalmazza, számbavétel nélkül. Az ezt követő részletes levéltári átvizsgálás után az átvett okiratok körét és a tapasztalt hiányosságok listáját a Hiánypótlási jegyzőkönyv tartalmazza. E dokumentumban esik szó az esetleges hiányokról és hibákról, melyeknek pótlására lehetőség és kötelezettség áll fenn a közjegyző részéről.

Az átadás-átvételi eljárás végén Zárójegyzőkönyv készül, melyben a hiányok pótlása, vagy ha ezek nem történtek meg, ennek indokolása található. Mind a Hiánypótlási-, mind a Zárójegyzőkönyv tájékoztató jelleggel postázásra kerül az illetékes területi kamarának is.

Zárásképen elmondható, hogy egy teljes életmű leadása még számos egyéb kérdést felvet, ezért a Levéltár készséggel áll az okiratot leadni készülő közjegyzők rendelkezésére, és minden módon igyekszik előmozdítani az iratleadás sikerességét.

Tisztelettel: dr. Bogár Orsolya levéltáros és dr. Varga Krisztina főlevéltáros

22 Not02_110415.indd 22

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Sajtószemle

ek 2013-ig rendesakzevagtlyonen jogi viszonyai?

az élettár

[origo] 2011. 03. 21.

gyarországi jövedelmeket igazoló l szemben a jog szerint a z élettársi viszony fennállása, Ezze dokumentumok nem mindig hiteházassági életközösség alatt megszűnése komoly valesek , a bevételek csak egy része házastársi vagyonközösség is gyonjogi kérdéseket vet fel a hazai jelenik meg rajtuk keresztül. s keletkezik , és osztatlan közö szabályozásban, ám egy hétvégi tulajdon mindaz, amit a felek a bejelentés szerint az új polgári "Lakás-gondok" házassági életközösség ideje alatt törvénykönyv leghamarabb 2013 Az egyik legnagyobb gond, lön n-kü külö akár n, ttese akár együ januárjában léphet hatályba. hogy az élettárs e minőségében szereztek .

Az igazságügyért felelős államtitnem részesül védelemben akkor, Ez alól kivétel a különvagyon, ám kár szombaton a Közigazgatási és amikor a kapcsolat megszűnik, és kell. ni ezt az érdekeltnek bizonyíta Igazságügyi Minisztérium (KIM) rendezni kell a közösen használt nyílt napján tartott előadásában lakás kérdését. öz?

Nem valós hely zetet tükr kijelentette, hogy az új polgári Megeshet, hogy minden igény ssáháza b utób ársak Ha az élett törvénykönyv (Ptk.) várhatóan az év nélkül el kell hagynia a közösen ttgot kötnek, az élettársi együ második felében kerül a kabinet elé. használt lakást, amely történetesen élés alatt szerzett vagyon is a Répássy Róbert megerősítette azt a másik fél tulajdona, aki indoklás a ám házassági vagyon része lesz, is, hogy a tervek szerint mind az nélkül is megvonhatja korábbi tapasztalatok alapján ez a ritkább új büntető törvénykönyv, mind társa lakáshasználati jogát. esemény. pedig az új Ptk. 2013. január 1-jén A korábbi Ptk.-koncepció ezt Gyakoribb, hogy az élettársak a lép majd hatályba. megpróbálta rendezni, és utalt rá, a és , különválás mellett döntenek Az új Ptk. előkészítésére a kormány hogy az élettársaknak lehetőségük vagyonjogi kérdések ekkor merülfelkért egy szakértői bizottságot, van szerződéssel rendezni a lakás nek fel élesen. amelyet Vékás Lajos akadémikus használatának kérdését az életköAz élettársaknak az együttélé vezet, a koordinációra pedig mizösség megszűnése esetére. ása sük alatti közös gazdálkod niszteri biztost neveztek ki.

A bíróság csak abban az esetben eredményeképpen megszerzett Ismeretes, hogy az előző kurzus írja felül a szerződést, ha például a donvagyontárgyak közös tulaj alatt megszületett új polgári közös kiskorú gyermek érdekeinek nak minősülnek, amelyből az törvénykönyv politikai és jogi viták , sérelmét látja a megállapodásban. a ada élettársak tulajdoni hány valamint alkotmánybírósági döntéEz nem jelenti automatikusan, szerzésben való közreműködésüksek okán nem léphetett hatályba. hogy a gyermek lakáshasználati kel arányos. jogát a közös lakásban kell biztosíAmennyiben a közreműködés Élet társak hely zete: tani, ez csak lehetőség, és a bíró a azt , aránya nem állapítható meg ­gyakorlati problémák gyerekre tekintettel mérlegel. azonos mértékűnek kell tekinteJogászok arra hívták fel a Magát a szerződés t indokolt elyik ni. Ám gyakori, hogy valam figyelmet, hogy a jelenlegi, közokiratba vagy ügyvéd által élettárs követeli az együttélés hatályos és szűk szavú szabályok ellenjegy zett magánok iratb a ulat alatt szerzett vagyonszapor sok jogértelmezési, gyakorlati foglaláshoz kötni, mint a házasmegosztását. problémát okoznak az élettársak társaknál. nyíbizo Mivel az igénylőnek kell tekintetében, és nem véletlenül, a A bíróság egyébként megosztkkel, gyzé bérje , lával tani, szám hatályba nem lépett kódex, de a hatja a használatot, kizárólagos tania masz adóbevallásból kell alátá jelenleg folyó szakértői munka is használatot biztosíthat valamelyik érvelését. Miközben többéves változásokat tervez. félnek, vagy a lakáshasználati jog mérz együttélés során igen nehé A hatályos szabályozás szerint az ellenértéke fejében pénzbeli téríni, hogy ki mennyivel járult hozzá a élettársak együttélésük alatt, a tést állapít meg a lakásból távozó a ául péld kapcsolathoz, mennyit ér szerzésben való közreműködésük élettárs javára. gyerekfelügyelet, a takarítás... arányában szereznek közös tulajirat b egyé A számla, bérjegyzék és dont, együttélésük alatt önálló A teljes cikket az Origo-n azonban nem minden esetben hat sem ése szerz k olvashatják egyi szerzők, és maa t, tükrözik a valós hely zete ki a másikra.

A

23 Not02_110415.indd 23

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Egy közjegyző portréja

Dr. Kopcsányi Katalin

dr. Rádonyi Dénes írása Tisztelt Közjegyző Asszony!

Korábbi beszélgetésünk alkalmával említette, hogy mennyire fontosak az Ön számára az emberi kapcsolatok, illetve azok ápolása. Tudjuk, hogy egy jogásznak is ez legalább annyira fontos, mint a szakmai tudása és felkészültsége. Említsük meg azonban az olvasóknak, hogy pályaválasztáskor mégsem a jog, hanem az oktatás-nevelés embereként kívánt ennek megfelelni. Mik motiválták Önt, illetve ki terelgette át mégis a tanári pályáról a jogi pályára, ahol igen tiszteletreméltó karriert futott be?

Dr. Kopcsányi Katalin Dr. Kopcsányi Katalin Orosházán született.

Az általános -, valamint a középiskolát Hódmezővásárhelyen végezte el.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. Jogi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, ahol 1976-ban szerezte meg diplomáját. 1976-1979-ig a Csongrád Megyei Bíróságon, illetve a Szegedi Járásbíróságon bírósági fogalmazóként dolgozott, majd 1979-ben jogi szakvizsgát tett. 1980-1986-ig állami közjegyző Szegeden.

1986-1991 között a Szegedi Városi Bíróság polgári ügyszakos bírája. 1991. december 19-én tette le a magánközjegyzői esküt és 1992. január 1. napjától szegedi közjegyző. 1992-2003-ig folyamatosan a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökségi tagja, elnökhelyettese és egy cikluson keresztül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Országos Választmányának tagja, illetve 2010-től ismételten elnökségi tag és elnökhelyettes.

Férjezett, két leánygyermek boldog édesanyja.

Az első motiváció – ha ezt annak lehet nevezni – egy részben szerencsétlen év miatt volt. Az érettségim jól sikerült, de abban az évben nem indult földrajz-biológia szakú tanárképzés a Szegedi Tanárképző Főiskolán, amire már évek óra készültem. Kémia-biológia érettségi mellett nem gondoltam arra, hogy humán felvételi tárgyú egyetemen vagy főiskolán tanuljak tovább. Édesapám, aki ügyvéd volt, szakmai társai, jogász rokonaim, ismerőseim vetették fel, hogy miért is nem követem édesapámat a jogi pályán. Korábban azért nem jutott eszembe, mert, akkor én még elég visszahúzódó, csendes, nehezen kommunikáló személy voltam. Egyetlen egy gyakorló jogászi szakmát nem tudtam elképzelni magamnak. A felvételi sikerült és soha nem emlegettem többet a tanári pályát, nem bántam meg, hogy engedtem a rábeszélésnek.

Gyakorlati éveit bírósági fogalmazóként teljesítette, gondolt-e már eközben arra, hogy közjegyző lesz, annak ellenére is, hogy nem igazán volt megbecsült a hivatásunk az akkori jogász társadalom „kifinomultabb” berkeiben, avagy esetleg az élet hozta így?

Az utolsó egyetemi évem alatt kezdtem gondolkodni igazán a jövőn. Az ügyvédi pálya nem vonzott, pedig

24 Not02_110415.indd 24

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Egy közjegyző portréja

ott kínálta tálcán édesapám, aki akkor ment nyugdíjba.

Láttam addigi életem során, hogy az ügyvédi foglalkozás nem egy családbarát pálya. Sokat kell utazni, a nap minden szakában az ügyfelek rendelkezésére kell állni, legalábbis apu így csinálta. Nagyon mozgalmas. Én nyugodtabb jogászi pályát szántam magamnak, mivel önálló családra vágytam. Láttam otthon - édesanyám ugyanis főállású anya volt -, hogy a család motorja és összetartója az anya és én arra is vágytam. Így indultam el fogalmazói állást keresni Szegeden, illetve még két alternatív városom volt: Eger és Veszprém. Az akkori megyei bíróság elnöke értetlenül állt velem szemben, nem akarta el hinni, hogy közjegyző szeretnék lenni. Azt hitte, hogy azt ugródeszkaként kívánom felhasználni, melyen majd a gyakorlati évek eltelte után változtatok és bejelentem a bírói pálya iránti elkötelezettségemet. Tudni kell, hogy akkoriban nőket egyáltalán nem vettek fel az apparátusba. Sok volt a női bíró és az utánpótlás is szinte csak nőkből állt. Éppen ezért ismételt értetlenség előtt állt a bíróság, amikor már a szakvizsga előtt jeleztem, hogy nem változtatok korábbi elképzelésemen és közjegyző szeretnék lenni.

Még be sem fejeztem a szakvizsga sorozatot, mikor már közjegyzői teendőket láttam el. A szakvizsga letétele után pár hónap múlva már kinevezett közjegyző voltam, állami közjegyzőként öt és fél évig dolgoztam.

A bíró kollégák unszolása ellenére tehát a közjegyzőséget választotta… először, aztán mégis bíráskodott több éven keresztül, talán meggondolta magát? Kérem, meséljen nekünk az állami közjegyzői, illetve a bíróként eltöltött évekről, a tapasztalatairól, sikereiről, egyéb benyomásairól!

Jó volt állami közjegyzőnek is lenni. Bár a szakma nem ismerte el annyira, de engem az nem igazán érdekelt.

Valóban a bírósági, illetve jogászi hierarchia legalsó fokán álltunk. Zavaró volt, hogy egy gyengén teljesítő büntető bíró sokkal többet ér a vezetőség szemében, mint mi, akik sokat dolgoztunk, sokat foglalkoztunk az emberekkel. Évente közjegyzőként 1200-1300 hagyatéki ügyet intéznünk, sok volt az előzetes bizonyítás - a mostani szakértői bizonyítás előde - és rengeteg a jogerős szolgáltatói díjtartozások végrehajtási záradékolása. Emellett előírt ügyfogadási rendünk volt, főleg olyan ügyeket intéztünk, ahol kötelező volt a közjegyző közreműködése. Sokszor jártam a

Szeged környéki tanyavilágban meghatalmazást, végrendeletet stb. készíteni és sok ügyfelet fogadtam hasonló okból az irodámban is. Soha nem utasítottam vissza senkit, ezért sok embert ismertem meg. A munka melletti félfogadás igen időigényes volt, pláne ha azt is figyelembe vesszük, hogy nem autóval, hanem busszal vagy vonattal jártunk a helyszínekre.

Sokszor túlóráztam. A kilátástalanul sok hagyaték, mely monotonná vált és a sok-sok végrehajtási záradékolás elkeserített. „Jézusom ezt fogom még 30 évig csinálni?”

Jókor jött az elnöki felkérés: menjek el bírónak, hiszen sokkal változatosabb, szebb, szakmailag előrelépés stb. Mentem és így lettem polgári ügyszakos bíró Szegeden. Szép pálya valóban, de nem nekem való. A lelkem sírt, amikor a szakértői véleményre hivatkozással az apának adtam át nevelésre két gyermeket és nem tudtam megmagyarázni az összetört anyának, hogy nem ő a rossz, hanem az őt körülvevő világ. Fenn ültem a bírói székben és a jogi magyarázatot megadtam, de az emberit nem tudtam érzésem szerint hozzáadni. Sok gyermek elhelyezési pert, házassági bontópert, továbbá öröklési szerződés felbontása -, érvénytelenségének és érvényességének megállapítása iránti pert, illetve ugyanezeket végrendeletek esetében tudhatok magam mögött. Számos jó ítéletet hoztam a szakma szerint, de emberileg eltávolodtam az ügyfelektől. Jókor szültem a két lányom. A második lányom születése után visszatértem állami közjegyzőnek.

Engedje meg, hogy ezúton is gratuláljak a családjához! Apropó úgy tudom, hogy nagyobbik lánya joghallgató, így akkor lesz, aki Közjegyző Asszony nyomdokaiba léphet.

Az idősebbik lányom közgazdász diplomával tanítja a számvitelt és másodéves joghallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Most nem vágyik a közjegyzői pályára, de én is tanárnak készültem! Soha nem tudni mit hoz a jövő. A kisebbik lányom a BGF-en tanul, szintén másodéves turizmus-szakon. …Aztán ismét jött a fordulat mivel 1991. év végén újra felesküdött a közjegyzői hivatásra, de most már, mint magánközjegyző. Melyek voltak azok a kezdeti nehézségek, bizonytalanságok, amikkel szembesülnie kellett?

A legnehezebb volt azt megszokni, hogy egyedül

25 Not02_110415.indd 25

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Egy közjegyző portréja

vagyok. Én úgy fogalmaztam, hogy kihúzták alólunk azt a biztonsági hálót, amit korábban számunkra az igazságügyi apparátus tagjaként az apparátus védelme jelentett. Minden egyes döntésért vállalni kellett az ügyfél, a társszervek, a bíróság, rendőrség, az adóhatóság stb. felé a felelősséget. Senki nem állt mellettünk, mögöttünk, sőt, némi támadást is el kellett hárítani. Számomra ez volt a legnehezebb.

A magánközjegyzőség kezdetétől fogva tevékeny résztvevője és alakítója a kamarai közéletnek, jelenleg is a Szegedi Közjegyzői Kamara elnökségi tagja, sőt elnökhelyettese. Honnan ez a sok energia, és miért fontos ez a fajta aktivitás az Ön számára?

Ahogy már érezhető az eddigi életpályám ismeretében, nagyon szeretem a szakmám és vele együtt az embereket, az ügyfeleimet. Ritka az, hogy haragszom az ügyfélre. Szeretek velük beszélgetni, akár egyszerű paraszt ember, akár okos, intelligens (ők a nehezebb ügyfelek). Megpróbálom megtalálni a közös hangnemet és témát. Nekem a munkám a legfőbb hobbim, amihez számomra hozzátartozik a kamarai munka is. Ezért van tehát bennem annyi energia, no meg azért is, mert még mindig nem untam meg.

Melyek az aktuális feladatok a Szegedi Közjegyzői Kamara életében, valamint van-e valamilyen személyes törekvése, illetve célkitűzése ebben a ciklusban?

Az SZKK vezetése sok feladatot tűzött ki a 2010. évben, de a fizetési meghagyások kibocsátásával, az okiratok végrehajtási záradékolásával és ehhez kapcsolódó ügyintézési nehézségekkel a közjegyzőkre és irodáikra háruló többletfeladatok miatt nem lehetett a kart újabb és újabb ötletekkel bombázni. Ezek az újabb feladatatok, szakmai és informatikai feladatmegoldások sorozata sok időt és energiát vesz el a közjegyzőktől. Ezért a kamara vezetése arra az álláspontra helyezkedett, hogy kell egy „tanuló év” és majd utána jönnek az újabb ötletek, feladatok. Például: kiscsoportos, szervezett nyelvtanulás, kiscsoportos szakmai napok. A kiscsoportos megoldás azért lényeges, mert területileg nagy kiterjedésű a kamara és egy-egy taggyűlés vagy szakmai nap a teljes tagság számára nem mindig megoldható. Feladatként tűztük ki a jelöltek szakmai képzésének fokozott

elősegítését, összehangolva az egyesületi képzésekkel.

A saját szerepem nem emelném ki. Megpróbálok a választási elvárásoknak eleget tenni, minden kollégával jó kapcsolatot fenntartani, tanácsokat adni és kapni.

Nem vagyok választmányi tag, így a nagy horderejű döntések hozatalában nem veszek részt. Helyi szinten vezetem a kamarát és a kamarai irodát, tartom a kapcsolatot a szakma helyi képviselőivel így az SZTE Jogi Karával, az Ügyvédi Kamara vezetőségével, a Csongrád Megyei és Városi Rendőrséggel, Csongrád Megyei és Városi Bírósággal. Ha mindezt a kar megelégedésére csinálom, ez elég.

Bizonyára azért szokott kikapcsolódni, feltöltődni a sok szakmai és társadalmi munka mellett…

Sokat kertészkedem. A lakásomnál található kertemben szinte mindent én csinálok, így néha én vagyok a kőműves, fűnyíró, ásó, kertész, faipari szakmunkás is. Emellett sokat utazom télen és nyáron is, minden évben. Évközben is utazom, de ezek általában rövidebb ideig tartó kiruccanások, leginkább Európa városaiba, vagy Magyarországot fedezem fel.

Végezetül, miképp látja a magyar közjegyzőség jövőjét, illetve milyen üzenetet fogalmazna meg a szakmában mostan feltörekvő nemzedéknek?

Hullámzó a meglátásom. Néha nagyon optimista vagyok, néha meg nagyon sajnálom a fiatalokat.

Optimista életérzés akkor tör rám, amikor újabb és újabb feladatunk van, mert ez azt a jövőt sugallja, hogy mindig szükség lesz ránk. Pesszimista vagyok, mikor azt látom, hogy a fiatalokat nem annyira a szakma szépsége, hanem a jövedelmezősége érdekli. Elkeserítő, amikor egy kezdő közjegyző azzal dicsekszik, hogy mennyi az éves jövedelme, de egy szóval nem említi meg, hogy milyen emberi vagy szakmai sikereket ért el, mit tett a szakma öregbítése érdekében. A fiatalok ilyenfajta hozzáállása elkeserít, mert úgy érzem, hogy a túlzott elanyagiasodás a legtisztességesebb szakma végnapjaihoz vezethet. Nagyon könnyű egy ilyen hozzáállással „megcsúszni” és utána már nem lehet visszakapaszkodni az eredeti szintre. Észre kell venni ennek veszélyét, és a fenti gondolkodást követő egyéneket a karnak ki kell közösítenie, mert egy közjegyző egyetlen tisztességtelen magatartása kihatással van az egész kar becsületére. Az emberek

26 Not02_110415.indd 26

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Egy közjegyző portréja | Sajtószemle

nagy többsége általánosít és egy rossz általánosítás a szakma, hivatás végét is jelentheti. A másik negatív életérzés akkor fog el, amikor a fiatalok nyelvismeretét, illetve a szakmai nyelvismeretét boncolgatom. A mai viszonyok mellett a diploma „kelléke” a nyelv ismerete, de nem mindegy, hogy milyen szinten. Tisztelet a kivételnek, de nem igazán folytatódik a nyelvi képzés a gyakorlati életben, pedig aki most kezd, annak létfontosságú. A nézőponton itt is változtatni kellene. Összességében mégis szép jövőt jósolok a magyar közjegyzőségnek, mert reménykedem abban, hogy sok olyan elhivatott kolléga indul el ezen a pályán, mint én vagyok, és akkor nem lesz nagy baj.

Kedves Közjegyző Asszony! További eredményes munkát és még sok aktív évet kívánok Önnek!

Köszönjük az interjút! Én is köszönöm a lehetőséget.

Magyar Hírlahitep:leseknek szánt állami mentőcsomag Kész a bedőlt

A

lacsony költségű, támogatott hitellel , váltanák ki az elszálló devizakölcsönöket kást bérla iális szoc g pedi k ekne a menthetetlen a kínálnának - írja a Magyar Hírlap az által va. tkoz hiva ra tum men doku ett szerz meg állami Elkészült a bedőlt hiteleseknek szánt yar Hírlap, Mag a en mentőcsomag - közölte kedd véglegesnek k anna zte szere amely azt írja, hogy meg ány korm a nt szeri lap A . zatát tekinthető válto ki, hogy l indu l abbó ó epci konc mai előtt lévő szak túli pon első körben a kölcsönükkel három hóna i. ztatn válto késedelemben lévők helyzetén kell y hog írja, azt va tkoz A lap a dokumentumra hiva ki nák válta lel hitel tt gato alacsony költségű, támo árd milli 0 50-6 erre és , öket lcsön az elszálló devizakö forintot szánnak a büdzséből. sékelné a A Magyar Hírlap szerint a tervezet mér lébe került köze kezesek kötelezettségeit, és a csőd értékét uk lakás a y ezrekre is gondol; a fő cél, hog

[origo] 2011. 04. 05.

ljenek olyan meghaladó tartozást cipelők ne kerü negatív már tás helyzetbe, hogy a szerződésbon ljenek nekü átme tt emia vagyont eredményezzen, s iális szoc k ekne etlen thet men a feketegazdaságba. A nt. szeri írás az bérlakást kínálnak s szó A lap azt is írja, hogy a tervekben ninc n Rogá bban korá ről (ami ől ítésr rögz árfolyam nt szeri Antal is beszélt). A Magyar Hírlap határozott árfolyam-stabilizálás helyett, egy meg terheket. a llalja átvá állam árfolyamszint felett az - a forint bb késő g pedi lék hátra Az így képződött . nne" "eltű n révé erősödése az új A lap pontokba szedve is ismertette onosodás vagy tív szabályozás elemeit, ezek a nega hitelezés tt gato támo megszüntetése, az államilag a, az atás kiikt égek költs iós beindítása, a tranzakc tói ehaj végr a , llalás rátvá tehe ti árfolyamszint felet kör tti eleze gköt zálo a és sa díjak módosítá csökkentése.

27 Not02_110415.indd 27

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Ez történt

Magyar Közjegyzők Egyesületének alakuló gyűlése

Kedves Kollégák!

A Magyar Közjegyzők Egyesülete 2011. február 25.-én tartotta I. Vándorgyűlését Budapesten.

Ennek apropóján néhány gondolatom szeretném megosztani Veletek.

Az egyesület megalakulása előtt, amikor még csak egymás közti beszélgetésekben nyilvánult meg az szándék a tenni akarásért, sokakban voltak ellenérzések, sokan nem látták értelmét egy új szervezet létrehozásának, mondván, hogy a közjegyzők érdekképviseleti szerve a Kamara és ne akarjon senki valamiféle konkurenciát, széthúzást teremteni ezzel.

A Kamarának megvan a maga hatásköre, feladatai, ezt mindannyian jól, vagy kevésbé jól ismerjük.

Az egyesület feladatait, szerepét én az alábbi hangsúlyok mentén képzelem el.

1.

A közjegyzőség megbecsülésének erősítése

szerepének,

társadalmi

Mielőtt a közjegyzőség kivált a bírósági szervezetből és átalakult magánközjegyzőséggé, olyan szűk létszámú csoport volt, hogy az emberek tudomást sem nagyon vettek a közjegyzők létezéséről, vagy csak valamiféle hivatalnoknak, bírósági dolgozónak tekintették.

Az évek alatt sikerült azonban elismertséget, megbecsülést kivívni. Több statisztika megjelent arról, hogy az emberek mely szakmák képviselőiben bíznak meg jobban és ebben a közjegyzők előkelő helyen álltak.

Az ezredfordulót követően vált érzékelhetőbbé a banki hitelezés tömegessé válásával, hogy felerősödtek velünk szemben a negatív hangok. Támadták közokiratkészítési kiváltságunkat, hitelesítéssel kapcsolatos kizárólagosságunkat, zárt létszámunkat, a díjszabásunkat és mindezt leginkább a jövedelmünkkel kapcsolatos vélt vagy valós feltételezések motiválták.

Elismerve azt, hogy a közjegyzőség jövedelmi stabilitásához - az elmúlt időszak válsághelyzetére is tekintettel - nagyban

dr. Szabó Zsolt elnökhelyettes Magyar Közjegyzők Egyesülete hozzájárult az elektronikus fizetési meghagyás illetve az okirati végrehajtás közjegyzők általi elrendelése, azonban ezzel szemben ezen hatásköreink tovább rontották a közjegyzőség megítélését. (gondolom mindannyian szoktunk kapni időnként minősíthetetlen hangvételű, gyalázkodó stílusú leveleket fizetési meghagyás, vagy végrehajtás kapcsán is).

2. El kell nyerni más jogászi hivatásrendek képviselőinek, dolgozóinak elismerését, erősíteni kell a velük való kapcsolatokat.

A jogászok között is sajnos sokan vannak, akik nem ismerik, illetőleg a fáradságot sem veszik, hogy megismerjék munkánk sokrétűségét, hatásköreink - az utóbbi években általunk mármár megszokott – folyamatos bővülését. Nem ismerik komoly elektronikus rendszereinket, nincsenek tisztában azzal, hogy ezt a közjegyzőség teljes egészében saját anyagi forrásokból, állami segítség nélkül építette ki és fejleszti folyamatosan, és mindez ugyanolyan naprakész felkészültséget, tudást, rátermettséget igényel, mint az ő munkájuk.

Amikor a világhálón egy közösségi oldalon pedig egy egyetemi jogi oktató úgy ír rólunk, hogy „a közjegyzők már hatóságnak képzelik magukat,” amikor ilyen fokú tájékozatlansággal, találkozik az ember, azt mondom, sürgősen tennünk kell valamit.

De mondhatnám példaként a bíróságok részéről megmutatkozó velünk kapcsolatos előítéleteket, meg nem értést, esetleg a munkánk iránti lebecsülést, és csak utalnék ezzel kapcsolatosan az elmúlt néhány hónap bírósági határozataira, melyeken időnként látszik a szakmai hozzáértés és az ennek megfelelő pártatlan ítélkezés is, de látszik ennek ellenkezője is.

Más jogágak képviselőivel a kapcsolatokat élővé kell tenni, a magam részéről én azt hiszem teszek is ezért, fogadok joghallgatókat szakmai gyakorlatra, igazságügyi ügyintézőknek tartottam több ízben tájékoztatást a közjegyző munkájáról. Részt kellene vennünk egymás nyilvános rendezvényein. Amíg nem tesszük lehetővé, hogy megismerjenek bennünket, talán nem is várható el, hogy szeressenek minket.

28 Not02_110415.indd 28

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Ez történt

Fenti két kérdésben szerintem igazából a Kamarának kellene lépéseket tennie, az egyesület kezdeményezően léphetne föl, javaslatokat tehetne, de a Kamarának kell megtennie a szükséges lépéseket.

3. Erősíteni kellene a közjegyzők között az összetartozás érzését, elő kell segíteni egymás jobb megismerését.

Kevesen vagyunk. Természetesen nem a munka elvégzése szempontjából, arra elegendő a közjegyzők és a közjegyzői irodákban dolgozó helyettesek létszáma.

Abból a szempontból vagyunk kevesen, hogy Budapest és a legnagyobb városok kivételével a legtöbb helyen egy, legfeljebb kettő közjegyző található.

Tulajdonképpen minden közjegyző autonóm módon működteti irodáját.

A nagy létszámú ügyvédi kartól, illetve a bíróságoktól eltérően minden közjegyző egyedül van az irodájában és bár adott a modern kor minden technikai vívmánya, ettől még helyileg, fizikailag távol vagyunk egymástól.

Ahhoz, hogy az ember kedveljen valakit, szükség van a közelségre, egymás jobb megismerésére. Az egyesületnek ebben a kérdésben lehet rendkívül nagy szerepe és önálló, kamarától független cselekvési szabadsága. Az egyesület a rendelkezésére álló keretek között szervezhet különböző rendezvényeket (közjegyzők bálja, vagy bármilyen művészeti tevékenységet folytató közjegyző alkotásainak kiállításon történő bemutatása, sportrendezvények, közös kirándulások szervezése, támogatása akár belföldön, akár határon túl, legyen az városnézés, vagy természetjárás stb. Ez teret nyitna ahhoz, hogy személyesen megismerjük egymást, ne csak a közel környéken, városon vagy megyén belül, hanem távolabbi megyékben, vagy más kamarákban is.

Személyes ismeretség esetén jobban átérezzük egymás problémáit és talán nagyobb hajlandóság mutatkozna a közjegyzőkben a közös problémák megoldására is.

4. Belső rendteremtés Az előző pont végén elértem a jelen pont lényegéhez, ez pedig a belső rendrakás.

Mit értek ez alatt?

Ahhoz, hogy a szakmánkat az elvárt szintnek megfelelően gyakoroljuk, nem elegendő, hogy az ember elvégzi az egyetemet, megszerzi a szakvizsgát és néhány évnyi várakozás után nyertesként hirdetik ki nevét egy pályázaton.

Ennél többre van szükség, kell hozzá elhivatottság, szakmai alázat, kötelességtudat és állandó tanulás, önképzés, fejlődés!

A kamara feladata, hogy ennek kereteit megteremtse azzal, hogy tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez, mi több, azok elvégzését valamilyen szinten meg is követeli a kar tagjaitól.

Az egyesület feladata ezzel kapcsolatosan az lehet, hogy javaslatokat teszünk újabb tanfolyami témák felvételére, illetve a tagság meggyőzése annak fontosságáról, hogy a tanfolyamon való megjelenés nem csak egy statisztikai vonal behúzását jelenti, hanem az valódi képzés legyen, elősegítve ezzel a tanfolyam hatékonyságát.

Javaslatokat tehetünk a Kamara, illetve a Kamara Jogi Bizottsága felé egyes jogterületeken a joggyakorlat egységesítésére, nyilvánuljon meg az határozataink formaiságán, külső megjelenésében, külsőségekben illetőleg tartalmában, szerkezetében.

Ugyancsak kardinális kérdés a díjszabás helyes alkalmazásának megkövetelése, egységesítése.

Közös gondolkodást igényel a közjegyzők, az Egyesület és a Kamara részéről a Kamara vagyoni helyzetének átgondolása, a jogszabályi keretek közötti szabályozása. Úgy gondolom, ha csak ennyit tudna tenni az egyesület, már hasznos a léte. De úgy vélem, ennél még sokkal többre is képesek vagyunk! Írásom nem a teljesség igényével készült, csupán gondolatébresztésnek szántam. Kérlek Benneteket, ha úgy látjátok, hogy az egyesület működése a közösség hasznára válhat, úgy támogassátok ezt a működést. Ha van ötletetek, hogy a megfogalmazott célokat hogyan lehetne elérni, azt juttassátok el az egyesület vezetéséhez. ( Az egyesület alapszabálya a MOKK honlapján rövid időn belül megtekinthető lesz, erről a mokk-mailon adunk tájékoztatást) Ha van ötletetek, amivel az egyesület kiegészítheti a tevékenységét arról is tájékoztassatok bennünket. És aki még nem tagja az egyesületnek, de soraimat végigolvasva, azt új gondolatokkal kiegészítve, javaslatokat adva támogatja, és úgy érzi igenis van értelme az együttműködésnek, a közös gondolkodásnak, úgy az kérje felvételét az egyesületbe is.

Együtt előbbre jutunk.

Kívánok mindenkinek jó munkát, és sok kitartást annak elvégzéséhez.

29 Not02_110415.indd 29

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Ez történt

Dr. Charmant Oszkár királyi közjegyző emlékkiállítása

2011. február 25-én délután 3 órakor Dr. Charmant Oszkár (1861-1925) királyi közjegyző emlékezete címmel nyílt kiállítás Budapest Főváros Levéltárában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és Budapest Főváros Levéltára közös megrendezésében. A kiállítás a királyi közjegyzők legnagyobb szaktekintélye születésének 150. évfordulójának tiszteletére állít emléket, ugyanakkor elénk tárja a kiegyezés után indult magyar királyi közjegyzőség történetét.

Dr. Charmant Oszkár életének fontosabb állomásait tekintve egy rendkívül sokoldalú, mind a közjegyzői, mind más egyéb területeken kimagasló szerepet betöltő személyiséggel állhatunk szemben.

Dr. Charmant Oszkár 1861. február 25-én született Budapesten. Az osztrák származású édesapja Charmant Rudolf, császári és királyi pénzügyminisztériumi főtanácsos, édesanyja Kantz Izabella.

Jogi tanulmányai befejezését követően jelöltként, majd közjegyzőhelyettesként tevékenykedett Rupp Zsigmond budapesti közjegyző irodájában. 1892ben Fiumébe nevezte ki az igazságügyminiszter királyi közjegyzőnek. Aktívan bekapcsolódott a város közéletébe. 1895-ben jelent meg a közjegyzőség első folyóirata „Folyóirat a peren kívüli törvénykezés a közjegyzői gyakorlat számára” címmel, melynek ő lett a szerkesztője és sokáig cikkeinek írója is. A lap működése nehézségekbe ütközött, így azt 1897-től átmenetileg felfüggesztették. 1900-ban áthelyezték közjegyzőnek Budapest 7. kerületébe. Irodáját a Budapest 7. kerület, Károly körút 19. szám alatt nyitotta meg. Jeles ügyfelei közül kiemelhető Gróf Károlyi Mihály , Gróf Károlyi László, Weisz Manfréd, Chorin Ferenc és IV. Károly király.

1900-tól kezdődően négy közjegyzői kongresszust szervezett a királyi közjegyzőség helyzetét érintő problémák megvitatására és megoldására.

1904. májusától Királyi Közjegyzők Közlönye címmel újra kiadták a közjegyzőség folyóiratát, amelynek főszerkesztői posztjáról Dr. Charmant Oszkár 1909. december 18-án az Országos Közjegyzői Egylet Központi bizottságának ülésén lemondott. 1901-ben szakvizsgai cenzornak választották meg. 1910-ben megbízták a közjegyzői intézmény reformjának, illetve a hagyatéki

dr. Juhász Ivett eljárás új szabályozásának előkészítésével. 1912-ben a Nemzetközi Közjegyzői Kongresszus beválasztotta az elnökségébe. 1917-ben Rupp Zsigmond kamarai elnök halálát követően kamarai elnökké választották meg. Ebben az időszakban politikailag Károlyi Mihály bizalmasa, jogi tanácsadója volt. 1918 őszén, az őszirózsás forradalmat követően a népkormány rendkívüli követnek és meghatalmazott miniszternek nevezte ki Bécsbe.

1919. február 22-én titkos diplomáciai küldetéssel Rómába utazott, hogy Sonnino olasz külügyminiszterrel tárgyaljon egy esetleges magyar-román konföderációról.

A Tanácsköztársaság elől Svájcba menekült és St. Gallenben élt emigrációban. Svájcban sok publikációt írt annak érdekében, hogy Magyarországot nagyobb területcsonkítás ne érje. 1919. decemberében Huszár Károly miniszterelnök a Békeelőkészítő Bizottság politikai tanácsadójának jelölte ki. 1923-ban előadást tartott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében, a háborús jóvátétel kérdéséről. 1925-ben Innsbruckban készült magyar királyi közjegyzőség fennállása 50. évfordulójának megünneplésére, de 1925. május 29-én az ünnepi beszédének írása közben váratlan halál érte. 1 A kiállítás résztvevőit Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke köszöntötte. Az Elnök Úr röviden ismertette Dr. Charmant Oszkár életútját, kihangsúlyozva a közjegyzőség terén betöltött sokrétű szerepét. Ezt követően köszönetet mondott a tárlat megszervezőinek, külön kiemelte a kiállítás rendezőjét, Dr. Rokolya Gábor budapesti közjegyzőt, akinek kezdeményezésére és vezetésével sor kerülhetett a jubileumi kiállítás megrendezésére.

Az elnöki megnyitóbeszéd után ünnepi köszöntőt mondott Dr. Á. Varga László, a Budapest Főváros Levéltárának igazgatója, aki Dr. Charmant Oszkár életpályájáról, munkásságáról, valamint a kiegyezés utáni közjegyzőségről összegyűjtött levéltári anyagokat értékelte.

1 Lásd részletesen Charmant Oszkár korai jogi szakírói tevékenységét, a közjegyzőség területén véghezvitt tevékenységét, a diplomataként eltöltött éveit, valamint a békebizottságban betöltött szerepét dr. Rokolya Gábor A polgári közjegyzőség emlékezete 1875-1949 című könyvében, valamint a Charmant Oszkár a királyi közjegyzők szellemi vezére Emlékezzünk régiekről…3. című tanulmányában (Közjegyzők Közlönye, 2008. 12.évf., LV. évf., 10-11. szám, 28-37.o.)

30 Not02_110415.indd 30

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Ez történt

Végül Dr. Sarusi Kiss Béla, Budapest Főváros Levéltárának főosztályvezetője szakértői szemmel mutatta be a tárlat anyagát és értékelte a közjegyzői iratanyag jelentőségét a társadalomtudományi kutatásokban.

Az első közjegyzői életpályát bemutató kiállítás Dr. Charmant Oszkár életútjára, a közjegyzőség terén betöltött kimagasló munkásságára hívja föl a figyelmet a Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára által összegyűjtött és őrzött, valamint Dr. Rokolya Gábor magángyűjteményébe tartozó különleges tárgyak, közjegyzői okiratok, korabeli fényképek, rövid írások, relikviák bemutatásával, továbbá szakmatörténeti áttekintést nyújt a közjegyzőség kiegyezést követő időszakáról is.

A kiállítás megnyitását a közjegyzői kar tagjainak jelentős része megtisztelte jelenlétével.

A kiállítást számos látogató tekintette meg, nagy elismeréssel illették rendezőjét és megszervezőit a vendégkönyvben. Megemlítésre méltó, hogy Dr.

Charmant Oszkár dédunokája, Dr. Jánó Christopher ügyvéd is meglátogatta a kiállítást.

A kiállítás április 30-ig tekinthető meg a Budapest Főváros Levéltárában munkanapokon, a levéltár nyitva tartásának idejében.

31 Not02_110415.indd 31

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Úti beszámoló

Elektronikus Apostille konferencia Helsinkiben került megrendezésre 2011. február 14én az e-APP for Europe Project első regionális ülése, amelyen a MOKK delegációja is részt vett. Az e-APP (electronic Apostille Pilot Project) a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia (HCCH) által kezdeményezett projekt, amely az elektronikus apostille, valamint az Apostille Egyezmény (a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény) hatékony és biztonságos alkalmazása érdekében a modern technológiák elterjedését hivatott szolgálni. A 2006ban útjára indított projekt 2010-ben támogatást nyert el az Európai Uniótól azzal a céllal, hogy elősegítse a projektben résztvevő és más érdeklődő államokban az elektronikus apostille-ügyintézés, illetve az elektronikus apostille-nyilvántartások minél szélesebb körű használatát – így jött létre az e-APP for Europe Project.

A regionális ülésen elsőként Christophe Bernasconi, a HCCH első titkára adott átfogó tájékoztatót az Apostille Egyezmény alkalmazásáról, valamint az elektronikus apostille-ról. Az Apostille Egyezmény a HCCH „legnépszerűbb” egyezménye, mivel ezidáig

dr. Rák Viktor 99 állam csatlakozott hozzá. Az Apostille Egyezmény jelentősen megkönnyíti a közokiratok más országban való felhasználását, mivel a bonyolult, többlépcsős diplomácia felülhitelesítés folyamatát egyetlen tanúsítvány kiállításával váltja fel. Ugyanakkor az apostille tanúsítvány kiállítását illetően jelentős eltérések mutatkoznak az Egyezményben részes államok között. Számos országban az apostille-t a mai napig kézzel állítják ki, nem egy esetben egyszerű kapoccsal tűzik hozzá a közokirathoz, ami számos visszaélésre ad lehetőséget. Ugyanígy problémát jelent, hogy a kiállított apostille tanúsítványokról sok ország nem vezet semmiféle nyilvántartást. A HCCH a modern kor technikai újításainak felhasználásával, az elektronikus apostille-jal igyekszik ezen problémákat orvosolni.

Az elektronikus apostille lényegében két dolgot ölel fel: egyrészt az elektronikus úton előállított és az (elektronikus) okirathoz (elektronikus úton) hozzácsatolt apostille tanúsítványt, másrészt pedig a kiállított – elektronikus illetve papír alapú – apostille-okról vezetett elektronikus nyilvántartást.

Az elektronikus apostille tanúsítványt illetően többféle megoldást mutattak be az előadók. Az egyik

32 Not02_110415.indd 32

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Úti beszámoló

legegyszerűbb fajtája, amikor a tanúsítvány elektronikus úton kerül előállításra, majd a kinyomtatott tanúsítványt csatolják hozzá az okirathoz. A magyar apostille-hatóságok (a MOKK, a KüM és az KIM) ezt a megoldást alkalmazzák.

Fejlettebb változat, amikor az elektronikus úton előállított apostille tanúsítványt elektronikus dokumentumhoz csatolják hozzá. Ilyen esetben az apostille kiállítása iránti kérelem is elektronikusan érkezik meg a kiállító hatósághoz, amely az interneten elérhető ügyfélkapun keresztül fogadja be a kérelmeket és a dokumentumokat.

Az elkészült tanúsítvány vagy az ügyfélkapun keresztül, vagy emailen kerül visszaküldésre, vagy pedig a hatóság szerverén kerül elhelyezésre, ahonnan a tanúsítvány egy egyedi azonosító segítségével az interneten keresztül letölthető. Ez utóbbira példa a spanyol hatóságok elektronikus apostille portálja.

Az Apostille Egyezmény előírja a részes államok számára, hogy a kiállított apostille tanúsítványokról vezessenek nyilvántartást. A tapasztalatok szerint azonban ennek nem minden állam tesz eleget. A digitális kor és a technikai fejlődés ugyanakkor számos megoldási lehetőséget kínál a nyilvántartások elektronikus vezetésére is. A nyilvántartások célja – amellett, hogy az apostille hatóságok munkáját átláthatóbbá teszi – az ügyfelek számára való tájékoztatás nyújtása is lenne.

Christophe Bernasconi elmondta, hogy egy átlátható és interneten mindenki számára hozzáférhető nyilvántartás nagyban hozzájárul a hamis apostille tanúsítványok kiszűréséhez. Az ügyfelek, illetve a fogadó hatóságok,

szervezetek ugyanis egyszerűen ellenőrizhetik, hogy a nekik bemutatott apostille-t valódi-e.

A konferencián az elektronikus apostille nyilvántartások több verziója került bemutatásra. A legegyszerűbb az apostille tanúsítvány ügyszáma és kiállításának dátumának megadása után visszaigazolást küld, hogy az adott apostille-t valóban kiállították-e. A fejlettebb nyilvántartások – az ún. fishing elkerülése érdekében – már az apostille-on elhelyezett, és számítógép által generált egyedi azonosító kód megadását is megkövetelik. Létezik olyan nyilvántartás, amelyik nem csupán visszaigazolást küld az apostille valódiságáról, hanem arra vonatkozó információt is a kereső rendelkezésére bocsát, hogy ki állította ki, illetve írta alá az apostille-t. A legfejlettebb nyilvántartásokból maga az elektronikus apostille tanúsítvány, bizonyos esetekben pedig az alapul fekvő elektronikus dokumentum is lekérdezhető.

A MOKK jelenleg belső használatú elektronikus nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi az apostille tanúsítványok elektronikus kiállítását is. A konferencián elhangzottak fényében azonban felmérés készül a nyilvántartás esetleges fejlesztéséről, hogy az az interneten is hozzáférhető, és keresést is lehetővé tevő legyen.

Az elektronikus apostille-ról részletesebb tájékoztatást a HCCH honlapján, a http://www.hcch.net/index_ en.php?act=conventions.publications&dtid=49&cid=41 címen olvashatnak az érdeklődők.

33 Not02_110415.indd 33

4/15/11 1:44 PM

2011. március-április

Kulturális ajánló

Kulturális ajánló Április 25-én Húsvét Húsvéti Vendégvárás a Noszvaji Gazdaházban Mákos, diós és mazsolás, foszlós kalács sütése, kóstolója, kézműves mesterségek bemutatója, gyermekeknek báb előadás, folklór műsor.

A palócföldön hagyományos ünnepi menü egy részének elkészítésével, kóstolójával várják Húsvét hétfőjén a falunkba látogatókat.

Ugyanígy hagyományőrző rendezvényt tartanak az egri Szépasszonyvölgyben, ahol megtalálható lesz a hazai hagyományok szinte mindegyikével, a locsolás, a vesszőzés vagy a tojásfestés.

Liszt és Budapest (Liszt Ferenc Emlékmúzeum) A kiállítás tematikája felöleli Liszt pesti – budapesti tartózkodásait az 1823as első fellépésétől kezdve az 1886-os búcsúhangversenyéig.

Megismerhetjük Liszt kiemelkedő szerepét a magyar reformkor kulturális intézményeinek megalapításában, fejlesztésében, különös tekintettel a Zeneakadémia nemzetközi rangú intézményként való megvalósításának koncepciójában, a kiállítás kiemeli azokat a kompozíciókat, amelyek születése Budapesthez kötődik.

42. Magyar Filmszemle 2011. május 5-8. között kerül megrendezésre a 42. Magyar Filmszemle.

A benevezett 410 filmalkotást a következő helyszíneken vetítik majd: Uránia Nemzeti Filmszínház, Corvin Mozi, Puskin Mozi és Erzsébet téri Kulturális Központ és Park.

34 Not02_110415.indd 34

4/15/11 1:44 PM

2011. mรกrcius-รกprilis

Summary

Summary

Legal Luncheon in Brussels On 24 February, 2011 the National Chamber of Austrian Notaries organised its traditional Legal Luncheon event in Brussels.

This successful meeting hosts regularly important European personalities, for this last occasion, Mr. Ferenc Zombor, the Hungarian Deputy State Secretary for European Affairs. Mr. Zombor presented the main goals of the semester of the Hungarian EU Presidency, especially in the field of succession law, authentic instruments and corporate law.

28 June 2011, Brussels - 3rd Congress of the Notaries of Europe On 28 June 2011 the Council of the Notariats of the European Union (CNUE) will hold its 3rd Congress of the Notaries of Europe. This prestigious event will take place in Brussels, bringing together notaries from across Europe and high-level speakers from national and European politics, actors from the business world, academics and legal practitioners, who will share their experiences.

The Congress will be held in the Square Brussels Meeting Centre, Brussels' congress hall, located at the heart of the European capital only a short walk from the main cultural and historical sites (Grand'Place, Royal Palace, etc.).

The topic of the event is 'Perspectives of EU Company Law for SMEs'. In a context of economic crisis, the working sessions will fuel the European institutions' discussions.

A delegation of the Hungarian National Chamber of Civil Law Notaries participated at the first regional meeting of the e-APP for Europe Project on 14 February 2011. The e-APP is a project launched by the Hague Conference on Private International Law which aims to promote the use of electronic apostille and the effective application of the Apostille Convention. The regional meeting dealt with the current state of the use of electronic apostille and the possible developments in this field. While the electronic issuance of apostilles still needs time to be widely applied, in the field of the use of electronic databases to keep record of apostilles some significant progress can be observed, e.g. in Spain. The Hungarian National Chamber of Civil Law Notaries, one of the apostille issuing authorities in Hungary, already uses an electronic database for apostilles, which is also suitable for the issuance of apostilles, but an evaluation of possible developments is also under way. The next meeting of the e-APP will be organized in Prague on 27 May 2011.

35 Not02_110415.indd 35

4/15/11 1:44 PM

Not02_110415.indd 36

4/15/11 1:44 PM