Issuu on Google+


Sztánics Ferenc

JÓL CSAK A SZÍVÉVEL LÁT AZ EMBER KÉPEK A KISOROSZI MŰVELŐDÉSI ÉLETBŐL

Kisorosz, 2007.


„ Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Antoine de Saint-Exupèry (1900-1944, Franciaország)


ícséretre méltó, de egy csöppet sem könnyű feladatot vállalt magára a szerző, amikor célul a kisoroszi művelődés történetének megírását tűzte ki maga elé. A hiányos levéltári anyag miatt a történet csak a XX. század elején kezdődik, bár bizonyossággal állítható, hogy ezelőtt is létezett művelődési élet a faluban. Az írásos emlékek hiányossága miatt a könyv írója megszólaltatta a valamikori amatőr színjátszókat, kiknek gazdag élménytára, különösen érdekessé és olvashatóvá teszik ezen alkotást. Találónak tartom a könyv alcímét is: Képek a kisoroszi művelődési életből - mert mozaikszerűen kerülnek az események az olvasó elé, de ha elolvassa az utolsó oldalig egy teljes kép tárul elénk egy kis falu gazdag művelődési történéseiről. A felnőtt színjátszást a könyv az 1913. évtől kíséri figyelemmel, majd ezt követi a gyermekszínjátszás, mely az iskola keretében vert gyökeret a két világháború között. A falunknak jelentős zenei élete volt s a szerző nem hagyhatta ki a zenekarok történetét sem. A zenekarok sokszor nélkülözhetetlenek voltak a színjátszásban is, mert a közönség különösen kedvelte a zenés darabokat, melyekhez természetesen jó énekesek is kellettek. A zenéhez fűződik a különböző táncestélyek, bálak rendezése és természetesen a lakodalmak. Mosolyra késztetik az olvasót a zenészek "viszontagságai" egy-egy lakodalomkor. A falu művelődési élete új lendületet kap a XX. század hatvanas-hetvenes éveitől kezdve, kezd ismertté válni a falu határain kívül is. Szívesen jönnek vendégszerepelni a környékbeli amatőr egyesületek, de hivatásos színházak is. Kisorosz a község amatőrszínjátszásának központja lezs, itt tartják a községi szemlét. A szerző röviden beszámol a szerb nyelven történő művelődésről is. A könyv az 1997-ben zajlott, a falu községéválásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat leírásával zárul. A szerző bajmoki születésű, élete javát Kisoroszon leélő Aracs-érmes tanító és Magyar Kultúra Lovagja, ki korábban a falu és az oktatás történetét írta meg. A könyvet korabeli fényképek teszik gazdagabbá, bennünket pedig a tudat, hogy betekinthetünk egy kis, szórványban élő falu magyarságának élete azon részébe amit művelődésnek nevezünk.

D

Barát András

Előszó


gy nép halálbizonyítványa az, ha költői elnémultak...” Jókai Mór (Egy magyar nábob) Nem némultak el azok, kik falunk kultúráját óvták, és azt mind magasabb szintre igyekeztek emelni. Nem némultak el, állják a sarat. Mindig újraéledve tovább viszik azt az örökké égő fáklyát, amelyet elődeink szikrát csiholva meggyújtottak. „...Ha mi azt mondjuk, hogy AKARUNK élni, akarjuk ősi nemzeti sajátságainkból mind azt megtartva, örökítve megőrizeni, ami azokban nemes, életrevaló és szép...” Jókai M. Vétek az, ha egy fát amely gyönyörködtet, buja hajtásait kiterjesztve hűvöst nyújt a pihenő embernek, hagyjuk elhervadni, a feledés homályába veszni. Gyönyörű terebélyesedő életet hagyni, hogy kóró vegye körül, amely megfojtja, a hozzáférhetetlenség homályával fedje be. Ápolni kell, hogy hirdesse a létét, hogy alatta meg tudjon pihenni. Hogy az az idő, az elmúlás, ne tudjon kárt tenni benne. Újat is kell ültetni, fennen hirdesse, hogy vagyunk. Kipusztíthatatlan liget, sőt erdő legyen. Ha valamely ágat letöri, a fát ki is dönti a vihar, fiatal, új, egészséges, lombos, árnyatadó, terebélyes, a viharral is dacoló új élet sarjadjon a régi, a múlt helyén. Hirdetve, hogy az új a már volt-ra épül, amire mindig büszkeséggel tekintünk vissza. „Adjon az isten sok irigyet, kevés szánást, és találkozást sok jó emberrel.” - A magyar irodalom története (Akadémia kiadó, 1965) alapján - 1848-49 után fél évszázad drámairodalma ellentmondásokkal terhes. Egyrészt eltünik a társadalmi kritika, másrészt a modern magyar dráma előzményeit mutatja fel, többek között Szigligeti Ede Csikós című műve. Egy ideig a népszínművek megőrzik a demokratikus tartalmát. - A palota és a kunyhó szembeállítását. - A reformkortól csak a formai elemeket tartja meg. A dalbetéteket, a víg és komoly elem vegyítését, az úri és paraszt személyek szerepeltetését tartja meg. „A nemzeti lét megőrzése lett a legfontosabb feladat az önkényuralommal szemben, a nemzeti egység elve került előtérbe.” Elfordul a népszínmű a valóságtól. Hamis paraszti világ elevenedik meg benne. Mintha a parasztnak egyéb gondja sem lenne, csak a bor, a szerelem, a lakodalom. A drámai csomót az úri szereplő oldja meg. Az igazi népdalokat a műnépdalok váltják fel. Szigligeti Ede és Salamon Ferenc között komoly vita merült fel a Cigány c. népszínmű kapcsán. Salamon szerint a drámai hősök elhatározásait és tetteit csupán belső, lelki motívumokra, jellembeli sajátosságokra vezeti vissza. Szigligeti szerint a helyzet a fontosabb. Nem a jellem alakítja a szituációt, hanem fordítva. A helyzet adott a társadalmi viszonyokkal, a környezet megszabja vagy gátolja a hősök képességeinek és hajlamainak kifejlődését. A nemzeti tudat ápolása az egyik cél, a vidámság, kellemes dalok, búfeledtető a másik. Az emberek mindennapos gondja a társadalmi helyzet, a

E

5


Jól csak a szívével lát az ember

vészjóslón borongós égbolt, a bú, a bánat, a gondok tömkelegének feloldása nem megvetendő feladat. Für Lajos volt magyar hadügyminiszter szavaival élve: daloljunk népdalokat, nótákat, tegyük félre gondjainkat, merítsünk új erőt nótázással. Nótázás közben rosszra senki sem gondol, a gondok megoldása is lehet, hogy könnyebb lesz megoldani azt. A nézőközönség igényli a komolyabb, irodalmi értékű előadásokat is, de búfelejtőt is kér. Nemcsak a nóták, a dalok nyújtanak maradandó élményt, a komoly mondanivalót nyújtó színielőadásokat is élvezni tudja a néző. Cirokné - Fehér Annát idézem: „...még ma is bódult vagyok a szegedi opera megtekintése után. ” Egy-egy igényes színpadi mű megtekintése után baráti körben komoly viták voltak a színmű mondanivalójáról, rendezéséről. Vajon falura való, vagy sem?! Kétszázötven néző közül legalább fele megértette, elfogadta és szükségesnek tartotta. (Száll a kakukk fészkére Ken Kesey a Szabadkai Népszínház vendégjátéka). Anyaggyűjtés során kapott idézetből: Olcsó már a pásztor Nincsen becsülete... Ha van valamije Azt mondják, hogy lopta... Ha nincs semmije Hogy elkorhelykodta... Ez is komoly társadalmi kritika. Megmaradt az emberek emlékezetében, nem csak a vidám nóta. „Jóravaló méhecske a gyim-gyombon is megtalálja a mézet”- mondja Móra Ferenc. Sokszor hallottam az idősebb emberektől: - Jó elnótázgattunk, pedig de sok dolgunk lett volna. Elmúlt az idő, pedig sok dolgunk lett volna. Félretettük a munkát, hogy új nótát halljunk. Kapálás, aratás, kukoricafosztás nem múlott el nótázás, dalolás nélkül.

BESZÉLGETÉS AMATŐR MŰKEDVELŐKKEL akik falunk színjátszását, muzsikáját, tréfáit szórakozását, szórakoztatását, tanítását szívügyüknek tekintették, és tekintik azt ma is, habár aktívan már nem vesznek részt benne. Beszélgetésünk során emlékeket idézve - egy-egy régi fénykép láttán emlékezetük mintegy bíborban pirosló hajnal, - amelyet köd nem borít sehol tárulkozik ki. Az emlékezés fakadó bimbója, gyönyörű színeket bont, különleges emlékillatokat terjeszt, idézve a fiatalságot, az ő fiatalkori élményeiket. A beszélgetés kezdete kissé vontatott, felelgetés a feltett kérdésekre. Amikor az emlékek bűvkörébe kerülve, az arcok kisimulnak, a pír rózsái gyulladnak ki, a szemek csillogóvá válnak, megerednek a nyelvek, gördülékennyé válik a beszélgetés. Öröm az emberek mellett ülni, hallgatni elbeszélésüket. Most ismét fiatalok, ismét tettrekészek. A borostyánkoszorús emlék, a legszebb fiatalkori emlék. (Az ifjúkori emlékek megszépülnek, csak a szépre emlékeznek.) Egy-egy régen őrzött titok is napvilágra kerül, ifjúkori élmény, volt szerető lágy simogató érzésének emléke, csínyek. A gond ami életükben majd mindig útitársuk volt, nem ölt ki minden ifjúkori szépet. Boldogan emlékeznek vissza, ismét ifjak. Boldogságukat nem palástolják. Tudja melyik nótát daloltam? Hallgassa meg! Még mindig csengő hangon Piros néni énekli a dalt, amelyet ötven évvel ezelőtt a 6


A falu művelődésének története 1915-től

színpadon énekelt. Idézi a szöveget, nemcsak az övét, hanem szereplőtársáét is. Büszkeség feszíti gondolatait, boldog, hogy akkor boldog volt. Örült, hogy szerepelni hívták, örült, hogy engedték. Énekesmadárként suhogtatta szárnyát, hasította a végtelen kék eget, az alkotási vágy, és milyen jól esett, ha akkor valaki irigy volt rá - te ezt teheted! - én nem! - Hogy féltették a szülők? „A bárányfelhőnek sem kell pásztor” mondja. A falu művelődési életének mérföldköve a központi iskola (1902), a lenti iskola (1906) majd a Gazdakör (1913) felépítése. Ebben az időben már majd száz éve működik iskola a faluban. Az örökváltság gondjain túl vannak. Rendeződik úgyahogy az iskoláztatás. Növekszenek az ígények a művelődés terén is. A kocsmai szórakozáson túl művelődési igények is jelentkeznek. A Gazdakör megalakulásával a műkedvelő élet is megindul a faluban. (Az adatokat a BOKRÉTA Jugoszláviai Magyar Műkedvelők Almanachja 1919-1940 Szerkesztette és kiadja Farkas Frigyesné Lichtneker Margit- Szabadkai kiadás 1940-ben alapján írtam le.)

1913-14 Az első színelőadás a Tóth Ede FALUROSSZA volt Dölle Mária tanítónő rendezésében 1913-14-ben. Szakáll András plébánosnak is nagy szerepe volt a műkedvelés megindításában, és a Gazdakör megalakításában is. Köszönve nekik falunk életében nagy változás következik be. A szórakozás a faluban új útra tért, mert szükségesnek érezték azt. Az ország területén már hivatásos színházak müködtek. Műkedvelőszínjátszó egyesületek mutatták be munkáikat. Dölle Mária munkáját helyeselve Szukk József tanító, majd igazgató bekapcsolódik, részt vesz a szervezésben, rendezésben. Az 1910-es években a FALUROSSZA után bemutatják a VÖRÖSHAJÚ, a GYIMESI VADVIRÁG, Dölle Mária tanítónő TÓTH LÁNY című színpadi műveket Dölle Mária rendezésében. Majd Szukk József rendezésében a GYURKOVICS LÁNYOK, TOROCKÓI MENYASZONY című darabokat. AZ ELVESZETT FIÚ című színdarabot Borovánszki G. községi jegyző rendezésében mutatták be. Az első világháború a falu lakósságát is megtizedelte. Sokan nem tértek vissza a frontról. A hét év alatt mégis hét bemutatót tartottak. A súlyos időkben is volt művelődési élet a faluban. A Falurosszán kívül a bemutatóknak nem tudom a dátumát.

1920-AS ÉVEK A falu életében az első világháború után nagyon fontos és lényeges változás áll be. Új embereket, délszlávokat telepítenek a faluba. Az öreg falu mellett egy új falu épül fel. A művelődési életre jogot formáltak az emberek, s a megkezdett munkát folytatják. 1922-ben a rendezést Hannákné Niesz Katalin veszi a kezébe. Hannák József a férj, zeneiskolát fejezett be. Vak ember volt. Ő is tanított zenét otthon. Nekik volt az első rádiójuk a faluban. Valamelyik rokonuk szerezte be, hogy a férj is szórakozhasson. (Kisoroszon alussza örök álmát, a papok parcellája mellett 7


Jól csak a szívével lát az ember

Hannák József tanító). Hannákné első bemutatója a BETLEHEMI BAKTER karácsonyi színmű volt. Ez volt a faluban az első pásztorjáték. Ebben a pásztorjátékban már gyermekek is szerepeltek. Innen számíthatjuk a gyermekszínjátszás elindulását. 1923-ban Gárdonyi Géza BOR című színművet mutatják be. A következő évben a SÁRGA CSIKÓ (Csepreghy Ferenc) kerül színre. Majd a következő években kabaréelőadások, egyfelvonásoak. RÜGYFAKADÁS, A HÁROM LENCSE, A VARÁZSPÁLCA, BAKTERHÁZ, VENDÉGLÁTÓS, PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉ (SZIGLIGETI EDE), PÜNKÖSDI RÓZSA, HÚSVÉTI LOCSOLKODÁS, NÁSZÚTON. A színdarab címét a krónikás nem jegyezte fel. A feljegyzéseket Gazsó István füzetében találtam. 1925-ben már a színdarabokat a Kisoroszi Katolikus Legény Egylet keretében rendezték. Az egylet, pénztárkönyvének néhány lapjára találtam amit mellékelek.1927-ben a FELHŐ KLÁRA című színdarabban szerepelt a későbbi Kultúregyesület elnöke id. Berta János és felesége Fejes Veronika. Majd a falu művelődési életének-műkedvelésének nyitó színdarabja a FALUROSSZA. 1927- ben Tánciskola nyílik Kisoroszon, Balla úrnál. 1929-ben Csepreghy Ferenc PIROS BUGYELLÁRIS c. színdarabot játsszák. Hannákné ezután áldásos tevékenységét egészében a gyermekek művelésének szenteli, csak a gyermekekkel dolgozik, gyermekelőadásokat rendez. A következő oldalokon található "A Rúszkó Szeló-i Katolikús legény egylet pénztár-könyve" Pénztárnok ifj. Gazsó István – kivonat.

1930-AS ÉVEK 1931-ben ismét színre kerül a GYIMESI VADVIRÁG című színdarab, Berta József rendezésében. Örömünkre szolgál, hogy erről az előadásról már fénykép is áll rendelkezésemre. A fényképet Ácsné Németh Piroskától kaptam. 1933-ban Pitkó Mária (Sitinné) mindenki Marika tanító nénije vette át a stafétabotot. Hosszúhosszú évekig volt a műkedvelés vezetője, ANYJA.

A Gyimesi vadvirág (1931.) Szereplők: A főszereplő Németh Piroska, Balla Erzsébet, Bálint János, Kabók András, Berta Mária, Szűcs Antal, Berta György (Baka), Berta Sándor (Baka), Sánta György, Zónai Anna, Kéri István, Kun Pista, Berta István (Fiás), Balla Etel, Gazsó Ferenc, Berta Ferenc (Baka), Kiss (Berta, Bagdal) Ilonka, Szemerédi József, Berta József (Fiás), Németh Mátyás, Ábrahám Mária és Berta József (tanítómesterünk). 8


A falu művelődésének története 1915-től

Felsorolom a 30-as évek műkedvelő előadásainak címét. A beszélgetések során majdnem mindegyikről úgy is szó lesz. GYIMESI VADVIRÁG, Csepreghy Ferenc: SÁRGA CSIKÓ, Fazekas Mihály: LUDAS MATYI, AMIT AZ ERDŐ MESÉL (1935).

9


Jól csak a szívével lát az ember

A pénztár-könyv kivonata (bevétel ás kiadás)

Amit az erdő mesél (1935.) Szereplők: Ábrahám Mariska, Rácz Mihály, Nyári Regina, Barna Mátyás, Ördög István, Ballauer Elza, Balla György, Berta István, Lőrik András, Kiss József, Börcsök Imre, Zónai Annus, Balla Bözsi, Müller Miklós, Bálint János (elnök), Berta János, Lenner Sándor, Vida József, Rendező: Pitkó Marika, Fejes István prímás.

PIROS BUGYELLÁRIS (1937/38), BANDI GULYÁS (1937), Móritz Zs. Szigeti József: A VÉN BAKANCSOS ÉS FIA A HUSZÁR, Szigligeti Ede: CIGÁNY és LEGÉNYFURFANG A 30-as években készített előadás is a: TOROCKÓI MENYASSZONY Szereplők:

Apa Rontó Pál (zsidó), Anya Hegyközi Erzsébet, Vőlegény Börcsök János, Menyasszony Berta Ilona, Berta Pál, Berta János, Berta István, Hegyközi György, Müller Franz, Barna József, Lenner Antal, Csányi József, Lenner Erzsébet, Vida András, Berta József, Lenner Erzsébet, Gazsó Rozália, Ábrahám György. Rendezte: Berta József. Ugyanezekkel a szereplőkkel a 1920-as évek végefelé készült egy színdarab, hogy pontosan melyik, azt adatközlőim nem tudták megmondani. Szukk József rendezte. A HALÁSZ SZERETŐJE, BOR, ÉJJEL AZ ERDŐN (E három színdarab rendezője Berta Péter). Sok egyfelvonásos, bohózatok, GURULÓ DOLLÁR, VÉN GAZEMBER Berta József rendezésében, ARANYKALÁSZ, A SZÖKÖTT KATONA, SÁRI BÍRÓ. 1939-ben Cigányszínház. MAGOSAN REPÜL A DARU (népszínmű 3 felvonásban), NARANCS, parasztkomédia egy felvonásban. A Keresztes Egylet javára 1939. I. 6.án bemutatják a Balauer József vendéglőjében. Rendező Szakáll András plébános, Pitkó Mária tanítónő. Marika tanító néni és Fejes István prímás kántor az iskolában dalárdát szerveznek, ahová a fiatalok szeretettel járnak. A Gazdakör tagjai tehetősebb gazdák és iparosok voltak. Igen komoly művelődési munkát végeznek. Tagjainak száma 180. Szorgos és eredményes ismeretterjesztő 10


A falu művelődésének története 1915-től

munka folyik a Gazdakörben. Télen mezőgazdasági tanfolyamokat rendeznek. A leányok, asszonyok részére varrást, hímzést, csipkeverést tanítottak Az ittlévő könyvtárnak sok olvasója volt. A Gazdakör mindinkább gazdasági ügyekkel foglalkozik, a művelődési élet gondozását pedig átveszi az 1936-ban alakult Keresztes Egylet. Az egyletet Szakáll András plébános alapította meg. A cél az ifjúságnevelő, szociális, irodalmi és gyakorlati tárgyú ismeretek nyújtása. A Legényegylet vezetőségének tagjai: elnök Bálint János, alelnök Berta Sándor, titkár Kószó András, pénztáros Gazsó Gergely, a háznagy Lőrik László, könyvtáros Fehér Pál és Molnár József. A Leányegylet elnöke Hannák Mária, alelnök Fehér Ilona, titkár Lenner Eszter, pénztáros Mészáros Ilona és Lőrik Mária. Az egyesületnek mintegy 75 fiú és 80 leány tagja van. 1933-ban alakul meg a faluban az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Erre az egyesületre nagy szüksége van a falunak. Fontos szerepe van az ÖTE-nek a falu művelődési életében is, a falu tűzkártól való megvédése mellett, mert ez volt a fő feladatuk. A GYIMESI VADVIRÁG bemutatójáról a bevételt tűzoltó felszerelés vásárlására fordítják. Általában mindig úgy volt, egészen a közelmúltig, hogy a bevételt valamire feláldozták. Mivel nem volt színházterem, így nem vásároltak olyan dolgokat, amit nem tudtak tárolni.

A tanfolyam résztvevői a Gazdakör szervezésében

Móricz Zs. - Szigeti József A VÉN BAKANCSOS ÉS FIA A HUSZÁR rövid tartalma: Sugár Mihály kiszolgált katonának - a vén bakancsos - a fia Laci, szereti a Veres korcsmáros lányát. A kapzsi kocsmáros rossz szemmel nézi, mert gazdag vőt szeretne. A kocsmáros cselhez folyamodik. Lacinak ígéri a lánya kezét, ha a fia helyett elmegy katonának. (Friczi) Laci elmegy. Négy év múlva félkarral tér haza. A kocsmáros nem tartja a szavát, Lacit kiutasítja. A vén bakancsos elhatározza, hogy megleckézteti Verest, aki Hangos kántorral együtt járja az erdőket és mezőket, kincset keresnek. Sugár Mihály úgy tesz mintha megtalálta volna a nemlétező kincset, így szinte kierőszakolja Laci és Ilonka házasságát. Az előadásokat rögtönzött színpadokon mutatták be a Rácz-féle vendéglőben, a nagykocsmában, a Buchner Antal zeneiskolát végzett, kereskedő-kocsmáros vendéglőjében. Ballauer, Buchner veje volt, ő tartotta a kocsmát is. Balla úrnak hívta mindenki. 11


Jól csak a szívével lát az ember

A fia Buchner Toncsi (Antal) Esztergomban karnagy volt. 1938-39-ben építették be Pali bácsi vendéglőjében a színpadot két öltözővel. Egy adoma a kocsma és a moziterem felszenteléséről.

A varrás tanfolyam részvevői (Gazdakör szervezésében)

Buchner Antal kereskedő (1908. IV. 17. Kisorosz) és fia Buchner Toncsi karnagy (1923. XII. 28. Esztergom)

Pálfi plébános felszentelte a kocsmát, azután a mozi és színháztermet. Ahogy ment le a színházterembe, két lépcső vezetett le, de a plébános nem tudta, és legurult minden rekvizitummal együtt. Ezt mondta: -Azt az átkozott erre- arráját! - azóta nem megy a kocsma. Színdarabokat rendeznek a tűzoltóknál, a Kultúr Egyesületben, a felderítő csapat - Bratstvo - Testvériség-ben. Lényeg a munka, amely a falunkban folyik, mert a szereplők és a nézők is a falunk lakói. A cél közös, csak a bevétel megy más-más egyesülethez. Így megy ez mind a hetvenes évekig. Többször fordul elő, hogy a Kultúregyesület elnöke politikus, a párt megbízottja 12


A falu művelődésének története 1915-től

akinek a kultúrmunkához vajmi kevés köze volt. Okoskodtak, bíráltak. Sokszor előfordult, hogy az embereknek még a munkakedvét is elvették. Ilyenkor a színjátszó csoport olyan egyesületet keresett, ahol nemcsak okoskodtak, bíráltak, hanem törődtek is a műkedvelőkkel. Szerencsére a műkedvelők kitartóak voltak, az intrikákat elvetették és csinálták emberformáló, nevelő munkájukat. Ápolták anyanyelvünket, egyes szokásokat, amelyek nem ütköztek a pártvezetők gondolatával, elvével. Az emberek békésen tudtak egymás mellett élni, dolgozni, segíteni egymásnak. Nézeteltérés volt, de azt komoly problémák nélkül, gondolkodva oldották - oldottuk meg. Az elv: szeresd a magad hagyományait, ápold nyelvedet, képezd magad tovább, de tiszteld a másét is. Közben elvárom azt is, hogy tisztelje az enyémet, ha én tisztelem az ő kultúráját.

Pali bácsi kocsmája

1940 - ES ÉVEK 1940-es évek elején viharfelhők tombolnak Európa felett. II világháború. Szörnyű emberirtás, az úgynevezett népfelszabadító háború, felszabadulás, az OZNA garázdálkodása, beszolgáltatás (börtön, gyilkosság), földosztás, a párt kiszolgálása. Erőszakos tagosítás. Mind emellett ez néhány éven belül egy kicsit sok. És mind ez mellett a kultúrélet, a műkedvelés él. Igyekszenek az emberek lelkében ismét vidámságot éleszteni, fájó sebeket gyógyítani. Újra élni, dolgozni, feltámadni. Az ötvenes évek elején kezd a politikai helyzet stabilizálodni, normalizálódni. A lelkes amatőrök végzik emberformáló munkájukat. Nemcsak szórakozás volt ez, hanem művelődés a szó legnemesebb értelmében. Az egyén, a család anyagi jóléte nagyon fontos, most már a művelődés, a kultúra magasabb fokon való elsajátítása is érdek. Sokkal többen iskoláztatják gyermekeiket, mint eddig, és ez a falu szellemi életének fejlődésével jár. Sokan elhagyják a falut, máshova költöznek. Szabadkára, Újvidékre, Szenttamásra... Sok helységben vannak kisorosziak, vagy azok leszármazottjai. A falunk még mindig el van zárva a világtól, mert nincs bekapcsolva a közúti vérkeringésbe. Nincs kövesútja, ami elősegítené a bekapcsolódást. Új generáció foglalja el helyét a művelődési, az amatőr-színjátszás templomában az új Szövetkezeti otthon színpadán. Nem állt be szakadás, hanem 13


Jól csak a szívével lát az ember

lassú generációcsere. Volt hagyomány, amire építeni lehetett. Megváltozik a rendezés módja, a szigorú rend megkövetelése. Öntudatos munkarend kezd kialakulni. Munkámnak a fő célja: lejegyezni azt ami történt. Ne fedje be a feledés homálya a munkát, az élményeket, az akarat gyümölcsét. Szellemi gazdagságunk, emberalakító nemes munka eredményei megérdemlik, hogy lejegyezzük őket. Az eseményeket a résztvevők mondják el, akik maguk végezték ezt a nemes, könnyűnek nem mondható feladatot. A szereplők, rendezők, pártolók egy része mondja el, hogyan is történt mindez. Sajnos már nincs mindenki az élők sorában, aki fáradságot nem ismerő akarattal teljesítette e nemes feladatot. Róluk viszont beszélnek azok, akik velük együtt végezték e lélekemelő, dicső munkát. 1941. december 24-én Berta Pali bácsi megnyitja az első állandó mozit Kisoroszon ő volt a tulajdonos. Színdarabok: A PUSZTA TÜNDÉRE (1941/42), SZERBUSZ SÁRA (1942/43), FÉRJHEZ MENT A BÍRÓ LÁNYA (1943), Szigligeti Ede CIGÁNY, TÉPETT RÓZSA (1945), SÁRGAPITYKÉS KÖZLEGÉNY, MINDEN JÓ, HA A VÉGE JÓ, PIPACS KISASSZONY, Gárdonyi Géza BOR (1948), Móricz Zsigmond LÉGY JÓ MINDHALÁLIG, BETYÁR BANDI, TÉVEDÉSEK NAPJA, AZ ÖRDÖG MÁTKÁJA Rácz Sándor rendezte, LUDAS MATYI. BÁLINT JÁNOS Közülünk is elsőnek mondja el gondolatait Bálint János a kultúrmunka nemes elkötelezettje. Falunk kultúrtörténetének kiváló egyénisége. Szereplő, szervező, közvetítő, munkás, barát, vezető, aki szívén viselte a falu kultúrájának fejlődését. „Mi lemondtunk a vendéglői kártyacsatákról, biliárdról, boros, vidám délutánokról, estékről, legénycsínyekről, mert nagyon komoly feladatot végeztünk. Megbecsült bennünket a falu, szerettek bennünket. Voltak problémáink, gondjaink is. Sokan segítettek, hogy az előttünk tornyosuló akadályokat el tudjuk hárítani, le tudjuk küzdeni. A megoldható gondokat, hol így, hol úgy, de megoldottuk ” Az anyaggyüjtés során, ha valaki valamire nem emlékezett, ezt mondta: Kérdezd meg Bálint Janit, ő biztosan tudja, ő volt a szervező. Ezt is ő szervezte, azt is ő csinálta, ő kért meg rá, ő jött szólni, ő meg Marika tanító néni...stb. Különös, egyszerű tisztelettel beszélt róla mindenki, mintegy természetes tényként regisztrálva, elfogadva. Ő mindenre tud válaszolni, hisz ő volt a "kiválasztott", aki tudta, akarta, szervezte, csinálta. Nemes egyszerűsége ma is fáklyaként lobog. Egyszerüen, szerényen, nem lebecsülve, nem eltúlozva senkinek a munkáját, a magáét sem. Nemes egyszerűséggel kötelességének tekintve végezte a vállalt, szívügyének tartott amatőr, művelődési munkát. 1920-ban születtem. A művelődési munka szeretetét a szüleimtől tanultam. Az apám is a közjó oltáránál áldozott. Apám halála, e tragikus eset után én is abbahagytam a munkát. Fájó szívvel hagytam abba 13 évi művelődési munkámat 1948-ban. Az emlékeim csodálatosak. Arcvonásai kisimultak, szeméből szinte varázserő sugárzott, a szép 14


A falu művelődésének története 1915-től

emlékek varázsereje, a becsület, a tevékenység, az alkotás emléke. A jelen becsülése nemcsak az emlék magasztos ereje tette ilyen felemelkedetté a hangulatot, hanem tudatosan felmérve az akkori és a mai lehetőségeket, munkát, elemeztük a tényeket. 1935-ben kezdtem a műkedvelő munkát. Marika tanító néni szívügyének tekintette az anyanyelv ápolását, szerette, védte a fajtáját, utat keresve, hogy e szeretetet átadja a fiatalságnak. A színdarabokat leginkább a tanító néni szerezte be. A BOR című színdarabot én szereztem be. Egy leányismerősömtől kaptam Óbecséről, itt volt vendégségbe. Évente két - három bemutatónk volt. Karácsonyra, húsvétra készítettük. A bőjtök idején dolgoztunk legtöbbet. Marika tanitó néni és Fejes István kántor válogatták ki a szereplőket, hívtak próbára. Én lettem a tanító néni jobbkeze, később munkatársa lettem. Sok dologban önállóan döntöttem. A Keresztes Egylet megalakulása után elnöke lettem ennek az egyesületnek. A vezetőség tagjai, akikre pillanatnyilag emlékszem: Német Sándor, Ördög Ferenc, Gazsó Gergely (pénztáros) volt. Szakáll plébános nem ültetett le mindenkit a plébánián, de engem igen. Az ifjúsági otthonban - a templom mellet volt - megkérdeztem, hogy hova költötték a színdarab bevételének egy részét. Kissé zokon is vette a kérdésemet. Én erélyesen követeltem. Sok keresés után megtaláltuk a számlát, és így tisztáztuk a nézeteltérést, tiszta vizet öntöttünk a pohárba. Követeltük, hogy az ifjúságnak ifjak legyenek a vezetői, ne pedig az idősek irányítsanak bennünket. Ez tulajdonképpen egy kis lázadás, forradalom volt. Szakáll plébános megértett bennünket. Helyesnek tartotta kérelmünket. Így a forradalom sikeres volt. Leváltottuk Berta Illés elnököt, és mi fiatalok vettük át a vezetést. 1933-ban építik újra a templomot. Nagyon sok dolog hiányzott amit meg kellett volna venni. A plébános úr megkövetelte hogy istentiszteletre eljárjunk. A kisdiákok a kismisére, mi pedig a nagymisére. A színdarabok bevételéből vettük a templomba a csillárt, a keresztkutat, az oltárszőnyeget, a gyóntatószéket stb. A tanító néni nagy fegyelmet tartott. Egy esetben az egyik legény egy leány vállára tette a kezét, és emiatt leállította a próbát. Könyörögni kellett, hogy folytassuk. Sokan szerettek volna játszani, de nem jutott szerep mindenkinek. Akinek nem jutott szerep, kicsit irigykedve nézett ránk. Idővel már tudtuk, hogy ki mire, milyen szerepre alkalmas. Például, a szerelmes szerepeket én játszottam, a komikus szerepeket Lőrik Laci, Lakatos Jani, az énekes szerepeket Gulyás Gyura, Balla Gyura és Lakatos Jani. Jó szereplők voltak még: Baka Imre, Szűcs Anti, Kéri Pista, Kabók András, a lányok közül Lakatosné (Berta) Cucus Bözse, Lenner Maris, Ballauer Elza akik hirtelen eszembe jutottak. Szigligeti Edének sok színdarabját játszottuk. A szöveg kiválasztása után Barna Matyi minden szereplőnek leírta a szerepét, és azután kezdődtek a próbák. Háromnégy hétig próbáltunk. A színdarabokat Balla úrnál, majd később Pali bácsinál mutattuk be. Mivel kocsmában volt a színházterem, így a helyre szükség volt. A színpadot csak az utolsó próbákra állítottuk össze. Szétszedhető színpad volt, minden darabja pontosan megjelölve, és így gyorsan összeállíthattuk és szétszedhettük. A színpadot magunk állítottuk fel minden kellékkel együtt. Nagyon sokszor Balla úr is velünk dolgozott. Többször előfordult, hogy ő festette a hátteret, színfalakat. Jártunk vendégszerepelni is. Tószögre, Tóbára. Fogadtunk vendégszereplőket is. A legtávolabbi vendégszereplőink Gombosról jöttek a Gyöngyösbokrétával. A DMKK (Délvidéki Magyarok Kultúr Közössége) szervezte. A társaimmal együtt én fogadtam őket. Szekerekkel hoztuk őket Kikindáról. Vacsorára a mi vendégeink voltak. Az est bevétele az övéke volt. Nagyon nagy sikert arattak. A bemutatott táncok útmutatóul szolgáltak a mi tánccsoportunknak, ahol ezután nagyon komoly munka 15


Jól csak a szívével lát az ember

folyt. Tóbaiak is vendégszerepeltek nálunk, többek között a GYŰRŰS ZSIDÓ című színdarabbal is. A színdarab kiválasztása után rövid tartalomkivonatot kellett készíteni, azt átadni a jegyzőnek. Ő átnézte és csak azután kezdhettük a tanulást. A jegyzőnek, a családjának, a hivatali előkelőségnek ingyenjegy járt az első sorban. A világítást petromax lámpával oldottuk meg, valamint görögtűzzel, amit az idősebbek, tapasztaltabbak készítettek el. A ruhákat (kosztümöket) kölcsönkértük (a faluból, szomszéd faluból, sőt Újvidékről is), persze a sajátunkban is játszottunk. Bodócsi Julcsa néni ruhái majdnem mindig megjelentek a színpadon. Mindenki, akitől csak kölcsönkértük, szívesen kölcsönadta. Katonaruhát Tószögről egy ismerős katonatiszttől kaptam. Mi magunk is gyűjtöttük a kellékeket. Smink, bajusz, nyakkendő és egyéb, az mind a tanító néninél volt.

A gombosi Gyöngyösbokrétára kijelölt fogadóbizottság (Bálint János, Berta István, Lúcó József, Fazekas István, Nyári Irén, Vida Anna, Csíkos Mária, Csúszó Orsolya)

Az öltözködésnél, fésülködésnél a főpróba és az előadás előtt a tanító néninek Gazsó Sándor bácsi felesége is sokszor segített. (Berta Julianna) Nagyon sokat tanultam. Szép beszédet, viselkedést, helyzetfelismerést, alkalmazkodást. Sokat utaztam, sok emberrel találkoztam, sokkal beszélgettem. Egy alkalommal hivatalos ügyeket intézve Kikindán, egy hivatalnoknő azt mondta: -Ilyen művelt falusi emberrel még nem beszélgettem.- Nagy elismerés volt ez a számomra. Hogy melyik volt a legkedvesebb szerepem? Amit nem játszhattam el. NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL. Nem játszhattam el, mert nem engedélyezték. 1948 után nem játszottam, de az előadásokat megnéztem. Most is elmennék ha a lábom birná. Ma sokkal jobbak a feltételek, nagyobb a lehetőség, mint a mi időnkben. Szerettem a vidám előadásokat, a komolyakat is, amelyek könnyen érthetők. Nagyon kedves szerepem volt a FOGOLY c. színdarabban. Szereplők: I férj (fogoly): Bálint János, Feleség: Hegyközi Mária, II férj: Szemerédi József, Jegyző: Barna Mátyás. A férj elment a háborúba. Mivel nem tért haza, holttá nyilvánították. A feleség másodszor is férjhez megy. Rengeteg viszontagság után hazatér az első férj. Megtudja, hogy a felesége férjhez ment. Nem akarja felbontani a második 16


A falu művelődésének története 1915-től

házasságot, ezért elmegy. Gyermekeinek - ismeretlenül - ezt mondja: - Ne felejtsétek el apátokat! Akkor is a színpadon, most a beszélgetés során is, patakokban folyik a könnye. Nagyon-nagyon megható, őszinte könnyek. Istenem, minden elmúlik! Köszönöm!

FERENCINÉ NYÁRI PIROSKA Miért mentem színdarabot tanulni? Szerettem a társaságot, együtt lenni leánypajtásaimmal, na persze a fiúkkal is. Szerettem énekelni, dalolni. A színdarabokban, amit tanultunk, mindig voltak dalok is. Mielőtt szerepet kaptunk, hangpróbán kellett átesni. Aki nem tudott szépen énekelni, szerepet sem kapott. Mivel Marika tanító néni jól ismert bennünket, ő hívatott engem is, meg mást is szerepelni. Bálint Jani szedte össze a társaságot. Minden évben két előadást készítettünk. Adventben az egyiket, nagyböjtben a másikat. Örültünk, hogy volt hova menni a böjtben, hasznosan töltöttük az időt. A szereplők kiválasztása után át kellett írni a szerepet. Egy hétig olvastuk a szerepet, de a végére már tudni kellett a szöveget. Egy hét után már elkezdtük a mozgáspróbát. Három-négy hétig, néha még tovább is, tanultuk a színdarabot. Marika tanító néni nagyon szigorú volt, cincogás, vagy uram bocsá' szerelemről szó sem lehetett. Külön ültek a fiúk, külön a lányok. Azt mondta a tanító néni: itt szó sem lehet semmiféle kapcsolatról. Hogy az utcán mit csináltok, azt nem tudom, de itt úgy lesz, ahogy én mondom! Fejes Pista bácsi tanította be a dalokat. Ő kísért a bemutatón is. A tanító néni még táncot sem engedélyezett a színpadon - mármint az előadás elemeként -. Nagyon vigyázott az erkölcsre. Ha a darabban merészebb szerelmi jelenet volt, azt is kiiktatta, nem engedte eljátszani. Megkövetelte a tiszta, érthető beszédet. Állandóan javított benünket, ezt tehette is, hisz a szövegkönyvet állandóan a kezében tartotta. A rendezés mellett súgott is. A beszédünk csiszolása nemcsak a színpadon érvényesült, a társalgáskor is mutatta hatását. Beszélgetésünk során ékesen bizonyította ezt, szépen fejezte ki magát. Vetélkedtünk, versenyeztünk a tanulásban, hogy máskor is kapjunk szerepet. Örültünk a kihívásnak, hogy minél nagyobb szerepet kapjunk játszhassunk el. Nem volt mindegy, ha valaki nem kapott szerepet, de szeretett volna játszani. Ismételten mondom: nagyon-nagy volt a fegyelem. Nem féltem-e este próbákra járni? Nem! Volt fiúm mondja büszkén aki odakísért meg haza is, de ezt nem árultam el a tanító néninek. De kérem ezt ne írja le!mondja tréfásan. Az arca, a homloka kisímul, tekintete elrévedezik. Nagyon szerettem próbákra járni. Petróleumlámpák mellett olvastuk a szöveget a központi iskolában, nagyon figyelmesen, előrelátva már a bemutatót. Llámpalázas voltam már a próbákon is. Az első szerepem az ARANYKALÁSZ c. színdarabban volt. Én nem tudtam, de a hozzátartozóim, akik a nézőtéren ültek, mondták: reszketett a kezed, ahogy a lámpaüvegeket tisztítottad az asztal mellett. A ruhákat a faluban szedtük össze, szívesen adták az emberek, persze nagyon vigyáztunk rá, hogy máskor is elkapjuk, ha kell. A színpadot közösen készítettük. Mindenkinek meg volt a feladata, mindenki tudta mit kell csinálnia. Mindent alaposan megszerveztünk. Azt hiszem, legalább is úgy emlékszem, hogy a színfalakat piktor festette. A petromax lámpák jól megvilágították a színpadot. Ha halványabban világított, akkor megpumpálták, és ismét ontotta a fényét. Nem is emlékszem a színdarabok címére, amelyikben 17


Jól csak a szívével lát az ember

játszottam. Örültünk, ha sikerünk volt. Tudja-e, hogy akkor a szülők ingyen kaptak belépőjegyet a bemutatóra? Nem? - Ezt valójában eddig nem tudtam! A színdarabot leginkább háromszor mutattuk be. A kosztümös főpróbát az iskolás gyerekeknek, akkor jött a bemutató. Harmadszor az öregeknek mutattuk be. Ennek nagyon örültek. A lámpaláz igazán gyötört már a főpróbán, hát még a bemutatón. Nagyon izgultunk, és csodálatosan boldogok voltunk, ha nagy tapsot kaptunk, ha sikerült az előadás. Igyekeztünk, hogy a közönség élvezze az előadást. A közönség nagyon szerette a jól felkészített énekeseket, persze a szép alakításokat is tapssal jutalmazta. A kedves fülbemászó dalok az előadás után tovább éltek a faluban. Már másnap faluszerte dúdolták, énekelték, sláger lett a nótaszerető emberek között. Az előadás után átmentünk a vendéglőbe, a fiúk valamennyi italt, a lányok cukorkát kaptak. Megbeszéltük az előadást, mókáztuk, énekeltünk. Nemcsak a színpadon énekeltünk. Tudja amikor én nagylány voltam, akkor még kisbálba jártunk. Igaz, oda olyan kisnagylányok, legénykék jártak, aki már nagyok szerettek volna lenni. Akinél nagy szoba volt, ott összejöttünk, énekeltünk, táncoltunk. Ha valaki új nótát tudott, azt tőle megtanultuk. Nagyon sok dalt, nótát tudtam, meg még tudok is. Hallgassák meg! Emlékei között kutatva dalolni kezd. Szépen énekel. Az emlék rózsát fest az ajkára, az orcájára. Most nem itt ül a szoba halvány fényében, hanem valahol távol a tükörfényes emlékek mesevilágában. Nem mi ülünk mellette, hanem ifjúkori emlékei, pajtásai, szerettei. Ugye szép volt, ugye szép dalokat énekeltünk mi akkor? Meghatódva üljük körül, örül a lelkünk, mert igazán szép volt. Egy kicsit mi is átéltük, mi is ötvenegynéhány évvel lettünk fiatalabbak. Az emlékei szárnyán minket is odavitt. Éreztük az érzéseit, mi is láttuk, amit ő látott. Csodálatos világ! Piros néni még sokáig énekeljen! Igen, igen játszottam én a LUDAS MATYIban is. De jó volt az! Tudja milyen jól játszotta Karácsonyi Jóci a Ludas Matyit? Én voltam a Pannika, Papdi Feri bácsi a Döbrögi. Nagyon szép színdarab volt. Játszottunk, játszottunk, mintha igazán velünk történt volna meg. A régi, tapasztalt szereplőknek nagy tekintélyük volt a színészek között, meg a közönség előtt is. Már előre tudtuk, ki milyen szerepet kap, ki játssza a szerelmes,-ki a komikus,-ki a nótásszerepet. A közönség is tudta már, hogy jó előadás lesz, mert játszik ez is, az is. Elég szegények voltak az emberek. Eljöttek volna többször is megnézni az előadást, de nem volt pénzük. Egy alkalommal volt még szabad hely, ezért megkérdeztem, eljöhetne-e anyukám? Igen! volt a válasz. Futottam haza. Jöjjön anyukám az előadásra, van még egy szabad hely, nem kell fizetni! Jött is késedelem nélkül. 1939-ben a kisoroszi és tószögi cigányok közösen előadást szerveztek Pali bácsinál. Telt ház volt, nem kaptunk jegyet. Ízelítőt akartak adni az életformájukról, táncaikból, dalaikból. Nem volt sikerük, mert nem jól készítették elő. Sajnos a kezdeményezésnek nem volt folytatása, majd csak a 80-as években, (egyéni próbálkozás volt) de ez is rövid életű volt. Táncolni, bálba járni nagyon szerettünk. Táncoltunk, énekeltünk, persze itt már az udvarlás is meg-megesett. Nagyon szépen muzsikáltak a zenészeink, hogy bírja ki az ember, hogy ne daloljon, táncoljon. Fiatalok voltunk, boldogok. Farsangkor az első nap a fiataloké volt, vasárnap párosbál, a harmadik ismét a miénk volt. Vasárnap délután a Keresztes-Egyletben volt a találkozás. Ott egyházi énekeket énekeltünk. Litánia után futás a bálba. Hamarabb nem is muzsikáltak, mert Fejes Pista bácsi kántor is volt. Csak néhány tánc volt. Leginkább így alakult: 1. keringő, tangó, polka 2. angolkeringő, simi, lendler 3. foxtrott, tangó vagy polka. Utána haza, majd ismét a bálba. Éjfélig tartott a tánc, és ismét várhattunk egy hetet. 18


A falu művelődésének története 1915-től

Ilyen volt, elmúlt, ma már csak emlék. NÉMET IMRE Német Imre agronómus 1917-ben született. A harmincas évek elején, amikor itthon voltam még, én is szerepeltem. Nagyon jó társaság volt. Kellemes időtöltés, persze nagyon hasznos is. Az ember mindig tanul. Marika tanító néni gyalulta csiszolta beszédünket. Mi elfogadtuk. Én nagyon is sok hasznát vettem az iskoláztatásom és munkám során. Agronómus lettem, több helyen dolgoztam, és a szép beszédnek mindig hasznát vettem. AMIT AZ ERDŐ MESÉL című színdarabban játszottam. Kabaréelőadásokon egyfelvonásosokban szerepeltem. Játszottam a GURULÓ DOLLÁR-ban. Remek, gondűző, vidám előadás volt. Nagyon sokat kacagtak a nézők. Vendégszerepeltünk Tóbán, Tószögön. Tószögön németek laktak, de a zöme szépen, tisztán beszélt magyarul. Hogyne tudtak volna magyarul, amikor a kicsit is tehetősebbek Szegeden, Pesten, Bécsben iskoláztatták gyermekeiket. Nagyon kedvesen, szeretettel fogadtak bennünket. Nagy sikert arattunk fellépésünkkel. Iskolába jártam, később a munkám elszólított a faluból. Máshol már nem szerepeltem. A kultúrmunkával mindig kapcsolatban maradtam, magam is alkotó lettem. A szép mindig megragadott, szerettem is a szépet. Sokat olvastam, szeretem az irodalmat. Néha az események, emlékek késztetnek arra, hogy tollat ragadjak, és gondolataimat papírra vessem. Verseket írtam, még ma is írok, ha az ihlet szele arra késztet. Fordítottam is szerbből, németből. Verseim közül csak néhány jelent meg nyomtatásban. Szeretem a verseket. Ápolgatom őket, javítgatom, hisz fontos eseményekhez kötödő emlékeim tárháza. Személyében a falunk első költőjét tisztelhetjük. Sok szép verset írt. A költeményeit maga illusztrálja, nagyon szép rajzokkal. Falunk költőjének verseiből válogatva, egy irodalmi estet rendeztünk. Részletesebben is írok róla a későbbiekben. GAZSÓ GERGELY ÉS TERÉZ (TECA NÉNI) Teca néni a FÜSTI FECSKE című gyermekszíndarabban játszott. Hanák tanító néni rendezte az előadást. Szerettem volna én máskor is játszani, de apám nem engedett. Gergő bácsi több színdarabban is játszott. mondja Teca néni. Nem emlékszünk a címükre. Az 1920as években nótaesteken énekeltem. Az egyik dalom: A falu végen a nagy kerek tóban Sétálgat egy hosszúlábú gólya. Le-le kacsingat a tó fenekére, Békát keres magának ebédre... Nagy sikere volt, többször is visszatapsolták. Sokat énekeltem, de sajnos már elfelejtettem nagy részét. A Keresztes-Egyletnek voltam a pénztárosa. Az egyleti és a kultúrmunkát 1939-ben nősülés után hagytam abba. A szórakozásunk főleg a táncmulatságokon való részvétel. Balla úrhoz jártunk táncra. Nagyon szép bálok voltak. Oda nem járhatott mindenki, főleg a törzsvendégek jártak. A Gazdakörben tanfolyamokat szerveztek a férfiaknak mezőgazdaságit, a lányoknak, asszonyoknak varró tanfolyamokat. A tanfolyam befejeztével záróvizsga is volt. Ezekre a tanfolyamokra sokan jártak. HEGYKÖZINÉ BERTA MÁRIA 19


Jól csak a szívével lát az ember

Maris néni beszélgetőtársaim nagyon sokszor emlegették, mint nagyon jó szereplőt. Megkértem, hogy hajlandó-e feleleveníteni és elmesélni emlékeit lévén, hogy az adventista egyház tagja. Beleegyezett. Emlékszem, már mint diák, sokat énekeltem az iskolában, a templomban. Este, vacsora után, hogy ne fogyasszuk az olajat elfújtuk a lámpát. A kemence patkájára ültünk és daloltunk. Apámtól rengeteg nótát tanultam. Berta családból származom, ők pedig nagyon jó énekesek, nótásak voltak de jó szereplők, és rendezők is. Emlékszem még, hogy a FELHŐ KLÁRÁBAN Berta Imre milyen nagyon szép alakítást nyújtott. Csapó Ilka volt a szereplőtársa. A nagy kocsmában mutatták be. A belépőnótája Amióta asszony lettél... Felhő Klára férjhez ment ahhoz, akit nem szeretett. Tönkre is ment, börtönbe került. Biz, nem mind arany, ami fénylik. Imre bácsi elment Amerikába, ott sem adta fel, ott is dalolt, szerepelt. Tizenöt éves koromban kezdtem el szerepelni a VÉN GAZEMBER-ben. Berta Jóska volt a Vén gazember, meg ő is rendezte. Cucus Bözse volt a házvezetőnője. Én voltam a hírhordó-pletykahordó. Elrendelte, hogy ne tizenkét órakor harangozzanak, hanem tizenegykor, mert ő meg fog halni. Az urak nem szerették a Vén gazembert. Mérget ivott és meghalt. Játszottam a GYIMESI VADVIRÁG-ban. Székelyekről, csángókról szólt. Olyan gyönyörű az a vidék, hogy még a nap is megállt csodálkozni mondta az egyik szereplő. Eszembe jutott egyik dal a színdarabból. -Kérem énekelje el! Gyimesen a havas alján élt a falu leggyönyörűbb leánya. Minden legény őtet nézte, két legény nagy szemet vetett reája. De az egyik addig nézte, még a másik fejszét dobott feléje. Szomorú a nóta vége, leborul a falu népe eléje. Zúgnak - búgnak a harangok, temetésre készül a falu népe. Minden kislány ott jelent meg, csak az nincs ott kinek ott volna a helye. Távol maradt bánatában, sír zokogva borul anyja nyakába. Bánata nagy, mint a tenger mert nem tudta, melyiket szeresse. Csodaszépen énekelte, hogy ne hasadjon meg az ember szíve. 1933/34-ben játszottam a SILIGÁNNÉ című színdarabban. Házasság közvetítőt játszottam. Nagyon tréfás, bonyodalmokban gazdag színdarab volt. Nagyon szerettem ezt a darabot is. Nagyon sok szerepem volt négy éven keresztül. Kabarékban, nótaesteken énekeltem. Nagyon sokat beszélgettem a rendezőnkkel, Marika tanító nénivel. (A szomszédságban lakott.) Fel akartak neki mondani. A hatalmon levőknek nem tetszett a tevékenysége, erre aztán férjhez ment Sitinhez, és így nem modtak fel neki. Játszottam a FOGOLY, című színdarabban is. Sándor (első férj): Én vagyok a te férjed Zsófi. Zsófi: Én már férjhez mentem. Miért jöttél haza Szibéríából? Bálint Janival játszottam. Nagyon szívhez szóló darab volt. `939-ben mentem férjhez, még akkor is játszottam, habár a férjem nem szerette, de meggyőztük. Nagy közönségsikerrel adtuk le a színdarabokat. Szerették, szerettük a muzsikát, táncot. Két-három, néha négy hétig is probáltunk. Sokszor éjféltájt értem haza. Mi szereplők egy kicsit más világban éltünk. Elfeledtük a politikai helyzetet. Mi, abban a világban éltünk egy kicsit, amit csináltunk, és ezt igyekeztünk a közönséggel is 20


A falu művelődésének története 1915-től

elfogadtatni. Játszottunk a nagy kocsmában, Balla úrnál, és a végén Pali bácsinál is. Az utolsó színdarabban, amiben játszottam a címét már nem tudom Lenner Eta is játszott. A legények gyönyörűen tudtak énekelni. Emlékszem Gulyás Gyurára, aki sűrűn gyakran végigénekelte az utcát. Most jutott eszembe egy dal, amit énekelt: Sötét felhők tornyosunak lent a hegyek alján. Jaj, de régen nem láttalak kedves, édes rózsám. Sötét felhők mondjátok meg annak a kislánynak, nem sokáig leszek már én katonája a császárnak. Az emberek nem haragudtak az éjszakai nótázás miatt. Apám nagyon örült neki, hogy szerepeltem. Azt mondták, hogy rátermett voltam. Íme egy dal, amit apám sokszor énekelt. Megy a gözős lefelé bodor füstje fölfelé bodor füstje fölfelé. Benne ül egy regruta ki van a szeme sírva ki van a szeme sírva. Hull a könnye a vasútra, mint a zápor. Isten veled kisangyalom én nem bánom. Nem kívánok egyebet, ne feledd a nevemet ne feledd a nevemet. Hull a fának levele könnyes a babám szeme könnyes a babám szeme Azért könnyes oly nagyon mert én őtet itt hagyom mert én őtet itt hagyom. No, de azért kisangyalom nem kell sírni Fogok én még Szerbiából neked írni. Majd eljön még az idő, megsegít a teremtő csak te légy hű szerető. PAPDI FERENC Az 1930-as évek vége felé kezdtem el játszani. Nagyon szerettem a színdarabokat. Örömmel mentem szerepelni, amikor megtiszteltek, meghívtak. Nagyon szerettem, mert jó társaság volt, kedves cimborák, leánypajtások is. A színházszeretet még ma is él bennem. Nagyon fontos dolgomnak kell lennie, hogy ne menjek el egy előadásra. Mindig ott vagyok a nézőtéren, élvezem az előadásokat. Legjobban a vidám hangulatúakat szeretem. 21


Jól csak a szívével lát az ember

A SÁROSI ÚR-ban kezdtem el játszani. Azért volt Sárosi úr, mert mindig térdig sáros, koszos volt. Gondolatait is tetteit mindig a pityóka irányította, de úr volt. Egyszer az úr elkezdett kiabálni: -Nem látod, hogy felakasztottam magam?! -Hogy akasztotta fel magát, amikor a lába a földre ér! - volt a válasz. Egy alkalommal, azt hiszem a LUDAS MATYI-t próbáltuk, egy kellemetlen dolog történt. Én ültem lehajtott fejjel és kuncogtam. Piros (Nyári) mellettem ment el, látta, hogy kuncogok, nem bírta ki, és hangosan felnevetett. A tanító néni rászólt, hogy ez nem nevetséges. -De tanító néni, a Feri nevetett, és nekem is nevetni kellett. Marika tanító néni fogta magát, és otthagyott bennünket. Bálint Janival elmentünk és megkövettük, könyörögtünk. Nagynehezen visszajött. De most aztán rend legyen ám, mert... -mondta Jani! Nagyon kedves emlékem a Ludas Matyi. Én voltam a Döbrögi. A színpadon nem sok kellék volt, de azt tudom, hogy, egy oszlop állt ott, és ahhoz kötözött Karácsonyi Jóci (Ludas Matyi), amikor először adta vissza a tartozását. Nagyon szép dalokat énekeltünk. Még ma is emlékszem Ludas Matyi belépőjére. Jóci énekelte: Én vagyok a Ludas Matyi Minden ember tudja, Fél országban senkinek síncs Ilyen gyönyörű lúdja. Húszan vannak, hófehérek, Csak a gúnár tarka, Mint a huszár generális, A nyakát úgy tartja. Az előadást Pali bácsinál mutattuk be. A tanító néni sokat magyarázott, többek között: Ha a közönség kacag, akkor ne mondjuk a szöveget, csak játsszunk (arccal, mozdulatokkal) és utána folytathatjuk. Fejes Pista nemcsak zenész volt, ő is szerepelt. Ő muzsikus cigányt, meg más szerepet is játszott. A bevételt mindig megőriztük, nem költöttük el akármire. Főleg a templomra költöttük. Az előadásokat sokszor karénekkel kezdtük, és azzal is fejeztük be. Ha nem volt új dal, akkor egy régit énekeltünk. Bálba a Balla úrhoz szoktunk járni, mert ott mindig rend volt, jó volt a zene is. Később Pali bácsihoz is jártunk, de ott nem volt olyan rend. Ráczhoz nem szerettünk járni, mert ott nagy volt a ricsaj. Oda tanyasiak jártak. Szombaton a zenészek Tószögre mentek, vasárnap itthon muzsikáltak. A tánc mindig éjfélig tartott, utána sipirc haza.

22


A falu művelődésének története 1915-től

A drótostót 1940/41. Szereplők: Lakatos Jani, Lúcó József, Balla Etel, Fejes István, Pitkó Mária, Bálint János, Nyári Irén, Csíkos Mária, Berta István, Ábrahám Irén, Dékány Ilona, Berta Erzsébet,Hegyközi József, Vida Anna.

A beléptidíj a fiúknak 2 dinár volt, a lányoknak 1 dinár. Annak a legénynek akinek vasárnap este tíz dinárja volt, az büszke legény volt. Azon két liter bort is vehetett. Egyéb szórakozásunk a kugli volt (volt Pali bácsinál, a Rácznál és a gazdakörben is. Oda törzsvendégek, főleg tőlünk idősebbek jártak). Biliárd csak Pali bácsinál volt, azt nem szerettem. Vasgolyózni szerettem. (Hasonló a mai flipperhez). Szép volt, nagyon kedves emlékeimet elevenítettem fel. Kár, hogy az ember sokat felejt, na és persze öregszünk is lassan. Az idő, amíg beszélgettünk, nagyon gyorsan múlott, de olyan meggyőző volt, hogy én is vele együtt éltem át az emlékeket. LÚCÓ JÓZSEF ÉS CSÍKOS MÁRIA (A FELESÉGE) Tizenhét-tizennyolc éves koromban kezdtem a kultúrmunkát. Nagyon szerettünk játszani, amellett a társaság is összetartott bennünket. Hogy ne is mondjam, ott voltak a nagylányok is. A feleségemmel együtt játszottunk. Egy kisebb összezördülés után házassággal végződött az udvarlás. Katonaság előtt történt a szereplés, házasság lett belőle, sőt családunk is született. Amikor a férjem katona volt, akkor is játszottam. Csak úgy fogadtam el a szerepet, hogy itthon játszok, de nem megyek vendégszerepelni. Meghívták a társulatot Tóbára vendégszereplésre. Február 22-én volt a bemutató, március 8-án kellett Tóbára menni. Én nem akartam menni. Hogy menjenek nélkülem, ki vegye át a szerepemet? Hogy menjek a férjem nélkül? Hogy hagyjam itthon a gyereket? Sok kérdés volt. Két nappal a vendégszereplés előtt hazaért a férjem szabadságra. Nemcsak én, hanem mindenki örült. A vendégszereplés meg lett mentve. Mentünk mi is. Öt-hat darabban játszottunk. Többek között a DRÓTOS TÓT-ban. 1940/41ben. Készítettük a NOSZTIFIÚ ESETE TÓTH MARIVAL, de nem engedélyezték a bemutatót. Szép élményünk volt a gombosi Gyöngyösbokréta fogadása. A fogadóbizottság: Nyári Irén, Vida Annus, Csíkos Mária, Csúszó Orsolya, Bálint János, Berta István, Lucó József, Fazekas István. Nagysikerű előadás volt. Az előadás után jól megtáncoltattuk a gombosi lányokat. Repült ám a sok szoknya a nézők nagy örömére. Fejes Pista húzta a talpalávalót.

23


Jól csak a szívével lát az ember

Egy sikeres fellépés után (1930-as évek)

KARÁCSONYI JÓZSEF-JÓCI Kultúrtőrténetünk jeles alakja. Ahol ő megfordult, ott a hangulat vidám volt. Mindig kész a tréfára, nótára. A tréfacsinálás nagymestere, kivitelezője. Még ma is kész a tréfára, hangulatos előadója az emlékeknek. (Sajnos nagyon meggyengült a látása). Főleg baráti körben volt nagy tréfacsináló, adott-kapott harag nélkül. Ha a színpadon megjelent, biztosítva volt a siker. Mindenki, akivel beszéltem dícsérte. „Jóci nagyon jól játszott... Jóci vidámságot varázsolt... Jóci volt a lelke...” Tizenhathét éves korában már a színpad deszkáin áll, a dal, a nóta, a vidámság a pódiumra csalta. Nagyon szerettem játszani. Nagyon kedves barátokkal, pajtásokkal hódítottuk meg a kedves nézők szívét. Marika tanító néni rendezett. Rém komoly volt, nagyon aprólékosan követelt meg mindent. Fejes István kántor méltó társa volt a tanító néninek. Sok szép nótát tanultam meg tőlük.

24


A falu művelődésének története 1915-től

A vén gazember

Egy színdarab 1930-as évekből

1937/38-ban a VÉN GAZEMBER -ben játszottam Berta Imrével (Baka), Rácz Mihállyal, Bálint Janival, Lenner Marissal, Berta (Cucus) Bözsével... A GYIMESI VADVIRÁGban Ács Pirossal, Bálint Janival, Talpai Jóskával (meghalt a háborúban), Berta Mihállyal, Lakatos Janival... A nagyon-nagy sikerű LUDAS MATYIban én voltam a Ludas Matyi. Játszott még Papdi Feri, Lúcó Jóska, Csíkos Maris, Ördög Maris, Bálint Jani, Nyári Piros... Az elbeszélését dalokkal kísérte, kár, hogy nem lehet hangos könyvet írni, mert nagyon szépen hangzana. Hosszú idő után pontosan emlékezik szövegre, dallamra. 1941/42: AMIT AZ ERDŐ MESÉL. Kabarék, egyfelvonásosak, nótaestek. Vendégszereplések Tordán, Csernyén, Majdánon, Kikindán, Tamásfalván, Tóbán... Mind- mind a nagyon kedves emlékeim közé tartozik. Marika tanító néninek már akadt segítőtársa is. Citler Irma, Fleisz Kató, mint kezdő tanítók. A SÁRGA CSIKÓ cimű színdarab is a nagyon kedves emlékeim közé tartozik. Sokat áldoztam a kultúra oltárán. Délutánonként próbáltunk, mert este kijárási tilalom volt. Csak külön engedéllyel mehettünk este. A szomszéd falukban nem volt tánc, és idejöttek a fiatalok bálba, kijárási engedéllyel. Dalesteket sűrűn rendeztünk, ahol én állandó szereplő voltam. Régi-új magyar nótákat, népdalokat énekeltünk. A dalokat Fejes Pista gyűjtötte, válogatta össze. Háborús nótákat az első villágháborúból. Egyik dalest nótáiból: Betyár gyerek talpig vasban, Ott ahol zúg az a..., Szeretnék május éjszakáján... Sok jó szereplő volt. Néhányat említek csak: Bálint Jani, Rácz Sanyi, Mészáros Karcsi, Karácsonyi Jani, Berta Panni, Mészáros Teréz (nagyon jó szereplő volt). Berta (Cucus) Bözse is nagyszerű szereplő volt, el is akarták küldeni Szegedre színiakadémiára (2-3 szezonban). Az életemnek nagyon szép része volt ez az időszak, szórakoztatva szórakoztunk. Igaz, hogy falunk el volt zárva a világtól sáros időben (nem volt kövesút) mégis a világ közepe volt a részünkre. KARÁCSONYI JÁNOS JANI BÁCSI

25


Jól csak a szívével lát az ember

A harmincas évek végén játszottam a felnőttekkel, de játszottam gyermekszíndarabokat is. Sajnos a címeket elfelejtettem. Jó néhány színdarabban játszottam, de az igazi műfajom a dalestek voltak. Énekelni, dalolni azt nagyon szerettem, meg szeretek ma is. (Jóci bácsival együtt ő is nagy tréfacsináló.) Pali bácsinál léptem fel legtöbbször. Fejes Pista és Marika tanító néni hívtak és tanítottak. Mi volt az értelme a nótaestéknek? Szórakozás, szórakoztatás. Jaj, de sok szép tapsot kaptunk, öröm rá visszaemlékezni. Jóci, a bátyám is, nagyon sokat énekelt. Mi öten voltunk testvérek, pénzünk, mint másnak is, az soha sem volt elég. Jócinak mindig nagy sikere volt. Elég, ha megjelent a színpadon, már zúgott a taps. Minden mozdulatát, arcjátékát megtapsolták. Nagyon jó színész volt. Igazán! Nemcsak azért mondom, mert testvérem. Évente két-három, néha több nótaestet is szerveztek. Egyik nótaesten a dalaim: Megállok a keresztútnál... Cső, cső, cső kukorica... Egy másik nótaesten a dalom: Imádság már az is, ha a szemembe nézel... Egyik nótaest előtt egy nappal berekedtem. Mészáros Karcsinak kellett beugrani helyettem. Nem volt könnyű dolga, de megcsinálta. Két hétig is jártunk próbára a központi iskolába. Egy nótaesten 15-16-an énekeltünk. Általában egy hallgató és egy csárdás volt a műsorunkon. Mindenkit taps köszöntött. Amelyik dal jobban tetszett a közönségnek, azt néhányszor is visszatapsolták. Helen néni, Jani bácsi felesége német lány. -Én jobban szerettem a magyarok közt. Magyar táncot is táncoltam, Fazekas Feri volt a párom. Négy-öt pár táncolt a színpadon. Marika tanító néni és Fejes Pista tanított. Énekeltünk is a Ferivel. Az alföldön csikós legény vagyok én... volt a címe. Mondja, Jani bácsi kik voltak a tréfacsinálók a faluban!?! -Ki? Például Nyári András bácsi. Ha látta, hogy néhányan vannak a kútnál (akkor még az utcán voltak az ártézi kutak) képes volt a locsolóból kiönteni a vizet, hogy elmehessen a kútra. Ott aztán vicc viccet követett nagy hahotázás közepette. Lőrik József is nagy viccszerkesztő volt (nem volt tekintélye, mert szegény ember volt). Jócink is nagy tréfacsináló volt. A falunk nagy humorístája Tera Jani bácsi volt (Berta János). Mindig mindenre kapható volt. Tréfára, komoly dologra, mindenhol megállta a helyét. Például ha hivatalos vendégek érkeztek a faluba, templom, községháza, Gazdakör, ő mindig alkalomhoz, ranghoz méltóan tudta köszönteni a vendégeket. Önmagát is kigúnyolta, ha a helyzet úgy kívánta. Egy alkalommal megállította a kocsiját a kocsma előtt. Kifogta a lovát, és bevezette az ívóba. „Ide nézz, lovam! Itt szokott a gazdád inni, azért nem kapsz te sokszor abrako.t” Nagy önvád volt ez. Jani bácsi mint előfogatos, kapcsolatban volt a műkedveléssel is. Vendégszerepelni vitte a társulatot. Szerettek a kocsiján ülni, mert akkor biztos, hogy nem unatkoztak. MÉSZÁROS KÁROLY Ma már mindenki csak Károly bácsinak tiszteli a 71 éves Mészáros Károlyt, a falu kultúrtörténetének egyik jeles személyét, mintegy negyven színdarab, jelenet, hangverseny jeles szereplőjét. A műkedvelői szereplésem a GYIMESI VADVIRÁGban kezdődött, kamasz gyereket játszottam. Az ostorpattogtatás a színpadon maradt meg legélénkebben az emlékezetemben. (Tekintettel a kisterületű színpadra.) Tizenéves gyermek voltam akkor.

26


A falu művelődésének története 1915-től

Magasan repül a daru (1939.)

Nagyon szerettem játszani, de a nóták, a hangversenyek voltak az igazi szakterületeim, azokat szerettem legjobban. A hangversenyekre a nótákat Marika tanító néni és Fejes kántor válogatták össze. Ők vezették a lajstromot, hogy mikor melyik dal volt műsoron, nehogy ismétlésre kerüljön sor. Volt egy könyvük, Ezer magyar nóta, ez szolgált alapul valamint a rádióban hallott dalok. Vendégszerepeltünk Tordán, Magyarcsernyén. Torda emlékezetes a számomra, ötször tapsoltak vissza. Húsz énekessel mentünk vendégszerepelni. Mindenki két dalt énekelt. A közönség nagyon szerette ezeket az estéket, de nemcsak ők, hanem mi is élveztük. A daltanulás nótaválogatással kezdődött, szövegtanulás, dallamtanulás. Eddig Fejes kántor foglalkozott velünk. Amikor már begyakoroltuk, akkor már az egész zenekarral próbáltunk tovább. Közkedveltek voltak a teadélutánok, esték. Teát és teasüteményeket szolgáltak fel. Ezt mindenki megfizette. A pénzt a kultúrmunka fejlesztésére fordítottuk, pl. útiköltség vendégszerepléskor, vöröskeresztnek, szegény diákok megsegítése. A teasüteményt legtöbbször Gazsó Sanyi bácsi felesége készítette. Legínkább Pali bácsi vendéglőjének a teraszán volt.Beszélgetés, nótázás, szavalatok tették színessé a délutánt. Mindenki részt vehetett rajta. Ki volt plakátolva kidobolva. Leginkább törzsvendégek vettek részt rajta. Alkoholmentes összejövetelek voltak. Marika tanító néninek erre is volt gondja. Az énekesek közül néhány: Karácsonyi Jóci, Karácsonyi Jani, Karácsonyi Sándor, Mészáros Károly, Kazi Pista (piktor), Fazekas Feri, Mészáros Illés, Szűcs Ilonka, Rontó Piri, Rácz Sanyi, Becsei Berta István, Restás Kati és mások. Ha valaki új dalt, vagy ismételni akart, azért fizetni kellett. (Ez a közös kasszába ment). MÉSZÁROSNÉ TALPAI TERÉZ Régen volt, amikor Tera nénivel beszélgettünk. Akkor még Kisoroszon lakott, sajnos azóta már nincs az élők sorában. Nagyon jó szereplő volt. Megbízható, ügyes, rátermett. Hogy így volt, azt azok mesélték, akik látták őt szerepelni. Szerettem játszani, magáért a színdarabért, hogy megmutassam, hogy én is tudok, hogy rátermett vagyok.

27


Jól csak a szívével lát az ember

Egy színdarab után (1940-es évek)

Négy színdarabban játszottam. FÉRJHEZ MEGY A BÍRÓ LÁNYA, SZERBUSZ SÁRA (Szereplők: Mészáros Teréz, Rácz Dezső, Rácz Sándor, Becsei Berta István), A PUSZTA TÜNDÉRE (Szereplők: Szűcs Ilona, Mészáros Károly, Rontó Piroska, Becsei Berta István, Barát Jani, Talpai Teréz, Rácz Dezső, Berta Pani, Lenner Pista), CIGÁNY (néhány szereplőre emlékszem: Rácz Dezső, Talpai Teréz, Hódi Gyula, Rácz Jenő, Szűcs Ica... NÉMET ISTVÁN -Már a negyedik osztály után dolgoznom kellett, mert sokan voltunk. 1939/40-ben színdarabban játszottam. Balogh József tanító rendezte. A címét nem tudom, van róla kép. Azt tudom, hogy volt benne király, csendőr, miniszter, bíró... Játszottam a LUDAS MATYI-ban. Én voltam a Döbrögi, Karvák Feri volt a Matyi, Bába Irén is játszott, a többit már nem tudom. Hódi Ilonka tanította. 1946/47-ben játszottam AMIT AZ ERDŐ MESÉL c. színdarabban Gazsó Dezső rendezte. Csernyén vendégszerepeltünk. Játszottam a Gyászoló családban, Berta János (Csárdás) rendezte. Nem volt időm szöveget írni, ezért a szövegkönyből tanultam.

28


Jól csak a szívével lát az ember

Marika tanító néni is eljött, és azt mondta: „Ebből sem lesz semmi”, de megmutattuk, hogy lett. A tánc volt az igazi, azt nagyon szerettem. A csizmát Ördög András bácsitól kaptam. Szívesen adta, mert tudta, hogy vigyázok rá. Táncoltam is, szerepeltem is, rengeteget dolgoztam. Mindenből kaptam egy kicsit. Az életben törekedtem, hogy jusson ebből is, meg abból is. BERTA JÁNOSNÉ KISS ILONA -Tizenhárom éves voltam, amikor színdarabot tanulni hívtak. Örömmel mentem, hiszen jó társaság jött össze. A szüleimnek sem volt semmi kifogásuk. Már iskoláskoromban is játszottam, Hanák tanító néninél. Játszottam a SÁRI BÍRÓban, a GYIMESI VADVIRÁGban. A Nagy utcáról jöttünk fel pajtásaimmal. Hideg volt, térdigérő hóban, vagy pedig rossz téglákon, de jókedvűen jöttűnk. Pali bácsinál játszottunk. Az előadás közben nem tapsoltak ám, mintha az erejüket a végére hagyták volna, akkor aztán nem kímélték a tenyerüket. Mindig telt ház volt, és ennek nagyon örültünk. A nézősereg és a szülők is boldogok voltak. Mindannyiunk kedvére tettünk.

Egy színdarab bemutatása után (1940-es évek)

FAZEKASNÉ MOLNÁR ILONA Együtt ülünk Fazekasné Molnár Ilonával és férjével Fazekas Ferenccel. Faggatam az elmúlt időkről, a színdarabokról, nótaestékről. Mondjad Ilka, most tőled kérdezik! - Ugyanis előtte a férjével Ferivel beszélgettünk a fiatalkori éveikről -Már mint kislány, iskoláskoromban kezdtem szerepelni. Valamilyen gyermekszíndarabban játszottam 36/37 ben Balogh József tanító bácsinál. Hannák tanító néninél is játszottam. Szurkosné voltam valamilyen öregasszonyt alakítottam, személyesítettem meg. Lázár Dezső volt a férjem. Ekkor kezdtem aztán 945/46-ig játszottam. 1943-ban 16 éves koromban játszottam a FÉRJHEZ MEGY A BÍRÓ LÁNYA című színdarabban. A SÁRGA CSIKÓ című darabban Karcsi bácsi (Mészáros Károly) menyasszonya 28


A falu művelődésének története 1915-től

voltam. Minden rendezvényen, színdarabban játszottam. A szüleim nem nagyon örültek, hogy olyan sokat járok próbákra. Mondták is: - Minek kell egy lánynak minden nap próbára járni, éjszaka érni haza? Marika tanító néni és Fejes kántor sokat foglalkoztak velünk. Nagyon messze laktunk az iskolától, ezért Berta Pannával jártunk együtt. Mi nagyon szerettük, és azért mentünk. Sokszor egymásnál aludtunk, amikor későn értünk haza. Nagyon szerettük a nótát a táncot. A nótaestek ki voltak plakátolva. Mi nyomtatott programot vittünk szét a faluba. (Kik énekelnek és melyik dalt melléklet.) Ha megvették, mindjárt ráírtuk a helyet is, ez volt egyben a belépőjegy is. Mindig telt ház volt. Nagyon rég volt, szép volt. Sokkal többet szerepeltem, énekeltem ám, mint a Feri - fejezi be.

Férjhez megy a bíró lánya

FAZEKAS FERENC SPÉCI Énekelni, dalolni szerettem, szeretek még ma is. Engemet is meghívtak hangpróbára a központi iskolába. Mindenkinek el kellett dalolni egy nótát. Marika tanító néni és Fejes kántor választották ki akinek a hangjuk megfelelő volt. Nótaestékre, hangversenyre készültünk. Ők készítettek fel bennünket. Amikor reám került a sor, Fejes kántor azt mondta: -Spéci dalolj egy nótát! Megérett a repce Házasodni kéne... volt a nóta, amellyel bemutatkoztam, mégpedig sikerrel. A téglagyárnál laktunk. Ott dolgozott Gyurcsity József citeraprímás. Ő csak nyáron volt a téglavetőknél, télen a hotelben muzsikált. Vele nagyon sok nótát daloltam, sok nótára ő tanított meg. Innen volt az, hogy sikerült a bemutatkozás. A sikeres bemutatkozás után jó néhány hangversenyen énekeltünk együtt társaimmal, mondhatom egész bátran, hogy sikerrel. Gyermekkoromban édesanyámtól tanultam, aki nagyon szeretett énekelni is meg dalolni is. (ÉNEKELNI az főleg egyházi énekekre vonatkozik) Később a szüleim tanulták tőlem a nótákat. Sok nótát le is írtam. Két-három füzet volt tele. Szerelmes koromban zöld, piros tintával írtam a kedvesemről szóló nótákat. Ami le volt írva, mindent tudtam és danoltam is. Íme itt van az egyik nótásfüzetem. 29


Jól csak a szívével lát az ember

Kezébe vette, fellapozta, és már zengett is a dal, még mindig szép csengő hangon. A füzet végén tartalomjegyzék, hogy a dal szövegét minél könnyebben megtalálja. -Rosszkor születtem. Ha később születek, egész biztos, hogy rádióénekes lettem volna -mondja komolyan.- Ma is amikor felkelek, az istállóban végződök, nóták jutnak az eszembe. Dúdolok, danolok. Igaz a mondás: aki dúdol-danol, az rosszra nem gondol. Egyszer édesanyám megkérdezte Simsik plébánost: - Mondja, plébános úr, igaz-e, hogy aki sokat énekel, danol, az a mennyországba jut, ha kevesebbet is imádkozik? A plébános válasza: -Van benne valami, fiam, mert aki énekel, danol, az addig biztos nem vétkezik. Színdarabban is játszottam. A SÁRGA CSIKÓ c. színdarabban. Laci voltam. Rácz Panni volt a párom. Ebben játszottak még Kószó Eti, Német Imre, Berta Imre, Szekeres Imre és mások. Gazsó Béla rendezte. Ott volt Marika tanító néni és Fejes kántor is. Kabaré-estéken is játszottam-egyfelvonásosok, tréfák, táncok... Nagyon szerettem táncolni is. Magyartáncokat is táncoltam. Fejes kántor, Marika tanító néni tanítottak. Citler Irma tanító néni is részt vett a tánctanításban. Citler Irma nagyon szépen tudott táncolni. Egy alkalommal (a színpadon) egyedül mutatott be egy szép magyar táncot. Ez a beszélgetés is örömteli, tele van az ember szíve örömmel, jószándékkal. Hol van ennyi szeretet, ilyen sok szép nóta? A vasárnap délelőtt pillanatok alatt eltelt. Kár, hogy ma a gyerekek nem tudnak ennyi nótát. BERTA PÁL 1941. december 24-én karácsony előestéjén állandó mozi nyílik Kisoroszon. Berta Pál (Pali bácsi) hosszú utánjárás után megnyitja a vendéglője mellett (amely egyben színházterem is volt) a mozit (saját tulajdona). Az első bemutatott film Kocsis milliomos Jávor Pál főszereplésével. Mivel a faluban villany nem volt, egy külön masinája volt, amely az áromot fejlesztette. A vendéglő folyosójáról nyílt az ajtó a nagyterembe. Amikor a mozi elkezdett működni, meg kellett fordítani a színpadot. A színpadot két öltözővel a vendéglő végébe tették, ott volt a mozivászon is. A másik végén volt az áramfejlesztő, és az zavaró hatású lett volna. A terem magasságát is növeltük a padlás róvására. 1946-ban megalakult a Petőfi Sándor Magyar Kultúr Egyesület. Az első elnöke Berta János (Bognár), utána hosszú ideig Berta János (Csárdás).

1950-ES ÉVEK A negyvenes évek vége, az ötvenes évek eleje őrségváltás, nemzedékcsere. Az idősek lassan abbahagyják a színjátszást, de hála példamutató munkájuknak, a fa nem szárad ki, tovább zöldül, terebélyesedik. Ifjabb szereplők bontogatják szárnyukat. Megállják helyüket, sőt talán egy lépéssel előreviszik a lobogó fáklyát. Marika tanító néni is lassan átadja a rendezést. Kifáradt már. Még rendez néhány darabot, és nyugdíjaztatása után elhagyja a falut, ahol az életművét hagyja. Eddig ő volt az egyetlen pedagógus, aki itt kezdte el pedagógusi munkáját, és itt is fejezte be. Szabadkán halt meg. Óriási munkáját ma is emlegetik. Ezzel a munkával is szeretnénk megköszönni áldásos tevékenységét. Ő nem halt meg, a falunk történetében örökké élni fog. A szó legyen ismét a szereplőké, akik vállvetve rendezőikkel folytatják az alkotó munkát. Színdarabok:Légy jó mindhalálig (49/50 Botka Mihály), Juhász legény, szegény juhászlegény, Gyászoló család (1952 Rácz Sándor), Vereshajú lány (1953 Botka Mihály), Bló család (1956 Kolompár-Kárpáti), Betyár Bandi (1956 KolompárKárpáti), Kidőlt a májusfa (1953), Csók a pusztán (1958 Matz K.), A csikós (1959 30


A falu művelődésének története 1915-től

Sörös Imre), Paprikáscsirke (1952 Kurányi Piroska-Botka), Végrehajtó, Liliomfi, Sárga csikó (1954), Szakadék (1952), Fruska, Házitücsök (1955).

Paprikáscsirke (1952. II. 16-án) Szereplök: Hódi István, Mészáros Piros, Talpai Ilonka, Gazsó Dezső, Szekeres Sándor Ábrahám Ilonka, Gedei László, Bába Regina, Rácz József, zenész. Rendezte: Kurányi Piroska

ÖKRÖS GERGELY -A színjátszás a fiatalságom sava-borsa volt. Az elődeink tapasztalatát összegyűjtve játéktudásukat ellesve, nagyon sok szeretettel műveltük-művelték. Már iskoláskoromban szerepeltettek, itt ismertem meg a színjáték varázsát. Nem tudom mi volt a címe, amit játszottunk. A régi parókián játszottuk, valamilyen emelvény volt, és ott játszottunk. Kb. 942/43-ban lehetett. Karvák Juliska és én voltunk gyerekek, a többiek idősebbek voltak. Nagyon büszkék voltunk, hogy mi is szerepeltünk. Az 1949/50-es idényben mutattuk be a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG című dramatizált Móricz Zsigmond művet. Nagyon-nagyon a szívünkhöz nőtt. Legendás alakítást nyújtott benne Hódi Pista. Nem csak színdarabban játszottam, felléptem nagyon sok rendezvényen, részleteket irodalmi művekből, verseket szavaltam. Gyermekkoromban nehéz volt egyeztetni az időpontokat, rendszerint, vagyis többször előfordult, hogy egyszerre két helyen kellett volna fellépnem. Mind a két helyen szerettem volna eleget tenni, és ebből nézeteltérések származtak. Persze, nem végzetesek. A tanító néni nem szerette a focit, én pedig azt is imádtam. A kis Küzdő (gyermekcsapat) nagyon komoly csapat volt ám. A környékbeli csikócsapatokat rendszerint megadásra késztettük. Egy alkalommal Szent István napi ünnepségen kellett volna fellépnem az iskolaudvarban sok néző előtt. (Mi egy emelvényen szerepeltünk, a nézők pedig álltak). Rúgtuk a bőrt nagyban a falu végén, mikor jött az üzenet. -Gergő, a tanító néni vár!- Otthagytam a focit, és futás az ünnepi műsorra. Képzeld, hogy akkor a tanító néni nem fedett meg, pedig vártam, mert igazán szólva ludasnak éreztem magam. Tudtam, hogy nem úszom meg szárazon. A várakozás volt a rossz, talán nagyobb büntetés volt, mintha megkaptam volna 31


Jól csak a szívével lát az ember

jogos intésemet. Elmúlott tíz-tizenöt nap, amikor a tanító néni a tárgyra tért. Néhány súlyos mondattal fedett meg. Jobb lett volna, ha kikapok. A többi focista meg is kapta már előttem, de aznap én éppen nem voltam iskolába. Meg is jegyezte: -Gergőt sem felejtem el! Visszatérve a kultúrmunkára, szerettem, élveztem játszani. Nagyon sok rendezvényen vettem részt. Az énekkarban is énekeltem. A próbáik kedden, csütörtökön és szombaton voltak. Ha minden nap lett volna, azt sem bántam volna, ott lettem volna. Nem vonzott a kocsma. A próbáink az iskolában voltak. Az ötvenes évek közepe felé, már szövetkezeti otthonban voltak a próbák.

Juhász legény, szegény juhászlegény Szereplők: Csányi Juliska, Csúszó Bözsi, Hegyközi Mária, Hegyközi János, Ördög Ferenc, Csányi Ilona, Kószó Sándor, Kazi Anna, Nacsa János, Börcsök András, Tóth József, Berta Dezső, Rácz Sándor, Ökrös Gergely.

A színdarabokat a rendezők választották. A SÁRGA CSIKÓ és a KIDŐLT A MÁJUSFA c. színdarabokat kimondottan a szereplők akarták eljátszani, ők, azaz mi választottuk. Több rendezővel dolgoztunk. Marika tanító néni, Fejes István, Botka Mihály, Rózsa László, Gazsó Béla, Gazsó Dezső, Hajzer Ilona, Bognár Magda. A téli szezonban két-három előadást mutattunk be. A 1953-54-55-ös évek NAGY kultúresztendők voltak. Kétszer-háromszor is bemutattuk az előadást. A társulat állandó volt, 15-20 taggal. Vendégszerepeltünk Tóbán, Tordán, Csernyén, Hetinben, Kikindán. A Légy jó mindhalálig c. színdarabbal versenyen is voltunk. Itt egy rövidzárlat történt. Nagyon-nagy hibát követtem el, és ezért nem sikerült a versenyen első lenni. Ma sem tudom miért jött a zárlat, volt és nem tehetek róla, pedig már néhányszor előtte játszottam. A vendégszereplés nem volt ám egyszerű. Fogatos kocsival utaztunk. Sokszor mi fizettük a kocsisokat. A megvendégelést mi magunk biztosítottuk. Ifjúsági vezető is voltam, sokat küzdöttem jogainkért. Nősülés után hagytam abba az aktív szereplést. Mint néző azonban támogattam az egyesületet. 32


A falu művelődésének története 1915-től

Aktívan vettem részt a közügyekben. Mint a helyi közöség képviselője Kikindán képviseltem a falu lakóinak érdekeit.

Szakadék (1952. XI. 30.) Szereplők: Gedei László Gedei Bözse, Lúcó Mária, Csóti István, Bába Regina, Szűcs Ferenc, Király Rozália, Kéri Teréz, Berta Erzsébet, Német Antal, Gazsó Dezső, Mészáros Piros, Berta Pál, Mészáros Manci, Gedei Ilona, Berta Tibi...

NYÁRI MIHÁLY -Én is a Marika tanító néni tanítványai közé tartozom. Már hatodikos koromban elkezdtem foglalkozni a színjátszással. Ma is boldog vagyok, hogy tagja lehettem a színjátszó társulatnak. Szinte észrevétlenül nagyon sokat tanultunk azzal, hogy szerepeket alakítottunk. Más-más személyt kellett alakítani, azok lelkivilágát, egyéniségét kellett a színpadon alakítani, beszédmodorát, cselekvését, jellemét, emberségét bemutatni. Azzal, hogy igyekeztünk megformálni, alakítani, magunkat is képeztük, formáltuk. Mindehhez a környezet is hozzásegített. Nagyon jó, összetartó társaság volt. Nem ismertünk akadályt, ami csak megoldható volt mi megoldottuk. A kultúrmunka vezéregyénisége - Marika tanító néni - nagyon értett hozzá, hogy ne nőjjenek a vadhajtások nagyra, azonnal nyesegette azokat, helyes útra terelve a nyájat, ugyanakkor a kezdeményezést sem fojtotta el. A társaság nem hullott szét akkor sem, ha valaki nem kapott szerepet. Ott lehetett a próbán segíthetett, dolgozhatott. A következő szereposztáskor ő is kapott szerepet. Jó volt ez, így visszatekintve, megállapíthatom, valójában mindenki akart. A szülőknek semmi kifogásuk sem volt, hisz ők is ismerték a tanító néni munkamódszerét. Tudták, hogy jó helyen vagyunk. Fiatalok voltunk, csínyek, tréfák a szigor mellett is előfordultak. Egy alkalommal egyik barátunk -a nevét nem említem-, a WC-ben egy nagy szívet rajzolt, és abba mindenki nevét beírta, csak a magáét hagyta ki. Ebből aztán nagy cirkusz lett, majdhogy nem verekedés lett belőle. A tanító néni és a józan ész helyes mederbe terelte a haragtól bősz ifjakat. Majdnem magunk maradtunk. Nagyon meg kellett követnünk a tanító nénit, hogy ne hagyjon magunkra. Ismét egyberázta a társaságot, és folytattuk a munkát. Egy szezonban (késő ősz, tél, kora tavasz) volt amikor három bemutatót is tartottunk. 33


Jól csak a szívével lát az ember

Volt hagyománya a színjátszásnak, hiszen példaképként álltak előttünk az "idősebbek". Gyermekkoromban megszerettem ezt a szórakozást, egészen 1955-ig szerepeltem, utána adtam át a stafétabotot a fiatalabbaknak. Ahogy látom, a fáklya nem aludt ki, hanem lobog, igen fényes lánggal, csak ne engedjék meg, hogy az kialudjon.

Sárga rózsa (1954. I. 17.) Szereplők: Berta Erzsébet, Nyári Mihály, Hódi Mária, Berta (Baka) Imre, Csányi Juliska, Ökrös Gergely, Csúszó Erzsébet, Rácz Sándor, Hegyközi János, Börcsök András, Bognár Magda (tanítónő), Hajzer Ilona (tanítónő), Mészáros Piroska, Gazsó Károly, Berta János, Jójárt Miklós...

Sárga csikó

Sok színdarabban játszottam. Sajnos arra nem gondoltam, hogy naplót vezessek. Nem emlékszem a címekre, de néhány csak eszembe jutott. Játszottam a Légy jó 34


A falu művelődésének története 1915-től

mindhalálig-ban ahol Hódi Pista óriásit alakított. Versenyen voltunk, vendégszerepeltünk. (Marika tanító néni oklevelet kapott.) Játszottam a PUSZTA BÍRÓ-ban, SÁRGA RÓZSÁBAN, SÁRGA CSIKÓ-ban, KIDŐLT A MÁJUSFA-ban - itt csikós voltam. Idézek egy részt a szövegből: Olcsó már a pásztor Nincsen becsülete A nagy gazdák előtt Mind huncut a neve. Ha van valamije Azt mondják, hogy lopta Ha nincs semmije Hogy elkorhelykodta. Ha kezembe kerülne a szövegkönyv, gyorsan megtudnám tanulni ismét, nem csak az én szerepemet, hanem másét is. Mindenki tudta mindenki szerepét. Vendégszerepeltünk a környező falvakban. Tóbán, Csernyén, Beodrán, Tamásfalván. Egy vendégszereplés előtt Marika tanító néni azt mondta, hogy rendezzek három kocsit, kettőt a szereplőknek, egyet a színfalaknak és egyéb kellékeknek. Meg is szerveztem. Ördög András, Balázs, Mihály és Berta János (Tera Jani bácsit ki ne hagyd kötötte szívemre a tanító néni). Berta Jani bácsi falunk nagy tréfacsinálójának mindig egyéb szerepet is szánt a tanító néni a fogaton kivül. Amikor a társaság már ellágyult, Jani bácsi lett a főszereplő. -Jani, gyere csak ide! - mondta a tanító néni. -Tessék! -Nézd csak, hogy alszik a társaság, fújj már ébresztőt!- Jani bácsi, aki mindig készen állt a tréfára, egy lavór vizet hozott. Maga előtt tartotta, hogy ne lássuk, hirtelen hátrafelé (hogy jobban szétszóródjon) ránk öntötte a vizet. Ébresztő legénység! Nagy nevetés lett a tréfa nyomán. Berta János bácsi (Csárdás) volt a Kultúregyesület elnöke. Ő mindig ott volt a próbákon is, meg a vendégszerepléseken is. Marika tanító néni már fáradt volt, igyekezett utódokat nevelni. A próbákra meghívta a fiatal pedagógusokat, Hajzer Ilonát, Bognár Magdát. Sajnos ők hamar itthagyták a falut. A színpadot mindig magunk készítettük.

Kidőlt a májusfa 35


Jól csak a szívével lát az ember

Lenner Sándor volt a függönykezelő, ő nem játszott, de a függöny szerelése, az ő feladata volt. Nagyon értett hozzá. Csigákon, gurigákon keresztül vezette a köteleket. A függönynek mindig szépen kellett állnia, gördülnie. Pali bácsinál kicsi volt a színpad kb. öt méter széles és három méter mély. Egy alkalommal Tamásfalváról hazatérőben, majdnem határsértést követtünk el. A szertárkocsin én is ott voltam Börcsök Andrással. A föld fagyos volt, nem látszottak a nyomok. Mi közelebbi utat akartunk választani, de hosszú lett. A sötétben eltévedtünk. (Egy kis pityóka is volt a dologban). Románia felé vettük az irányt. Észrevettük és akkor hereföldeken keresztül igyekeztünk a falunk felé. A többiek már régen itthon voltak, amikor a mi szekerünk begördült a faluba. Persze áldottak is bennünket itthon, de - mellékesen megjegyezve - az izgalom is hozzátartozik a vendégszerepléshez. Mihály felesége Hegyközi Erzsébet, aki eddig hallgatott bennünket, közbeszól: 1945/46-ban a Só és a paprika cimű gyermekszíndarabban játszottam. Ma is tudom a szerepemnek nagy részét. Idézett is belőle. Szép volt, jó volt, kedves emlék.

Házi tücsök (1955.) Szereplök: Szilágyi András, Csúszó Erzsébet, Nyári Pál, Szabó Emma, Kéri Pál, Csányi Julianna, Német Antal, Mészáros Piroska, Lőrinc Mihály, Berta Irén. Rendező: Pitkó Mária

BÁBA REGINA -A hatodik osztály befejezése után Marika tanitó néni engem is hívott, nekem is adott szerepet. A beszélgetést gördülékennyé tette, hogy feleségem és Regina barátnők voltak, együtt játszottak néhány színdarabban, és a közös élmények pergővé tették a beszélgetést. Mind a ketten szerették a társaságot, a tréfát, a nevetést. Regina több színdarabban játszott. Irénkét nem engedték a szülei. -Te is sokat énekeltél- mondja Regina. Igaz, emlékszel kislánykkoromban sokat kellett próbára járni a tanítóimhoz énekelni, sőt Hegyközi Janika is sokat foglalkozott velem. Műsoros estéken, hangversenyeken léptem fel. Vendégszerepeltünk Tóbán egy hangversennyel, ott is néhányszor 36


A falu művelődésének története 1915-től

megismételtették velem a nótáimat. Emlékszel, amikor próbára mentünk, mindig valamelyik lánynak el kellett menni Marika tanító néniért. Viharlámpát a kezembe, és mentünk. -Igen,- mondja Regina. -Én sokat kikaptam a tanító nénitől. Egy este, amikor karbidlámpával elmentem a tanító néniért, tréfás gondolatom támadt. -Tanító néni, emlékszik még mennyi verést kaptam magától? -Igen, Regina, de te emlékszel arra, hogy miért? -Igaz, mindig készen álltam valamilyen csínyre. -Tanító néni, sokszor nem én voltam a bűnös, mégis én akkor arra gondoltam, hogy egyszer úgyis visszaadom. Most ahogy jöttem, ez jutott eszembe. -Ha úgy gondolod Regina- így a tanító néni akkor most itt az alkalom, add vissza. -Dehogy adom, dehogy adom, szeretem, tisztelem én magát, csak ezt el kellett mondanom. -Amikor odaértünk a próbára, elmeséltük a többieknek, és lett nagy kacagás, úgy, hogy a próba is elhúzódott. A tanító néninél mindig rend volt, ő nem engedett a huszonegyből. Több rendezőnél szerepeltünk. Többek között Kolompár (Kárpáti) Lacinál, Rózsa László tanító bácsinál, Kurányi Piroskánál. Velük inkább barátok voltunk. Sokkal több volt a tréfa, a csíny. Ők már nem tudtak olyan szigorúak lenni, mint a tanító néni. A próbák után hazafelé végigénekeltük az utcát. Mindenki tudta, hogy Gulyás Irénke és Bába Regina megy hazafelé. Ha a cipő szorított, kezünkbe vettük, mezítláb, de nótaszóval mentünk haza. Játszottam a PAPRIKÁSCSIRKÉBEN, SÁRGA CSIKÓ-ban, A GYÁSZOLÓ CSALÁD-ban, a VÉGREHAJTÓ-ban, a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG-ban, a LILIOMFI-ban, a SZAKADÉKban, a VÖRÖSHAJÚ-ban, a BETYÁR BANDI-ban, talán mind felsoroltam, nem tudom. A legkedvesebb szerepem a Paprikáscsirkében volt. Húsvétra Szajánba mentünk vendégszerepelni. Másnap reggel indultunk haza szekerekkel. Ahogy kiértünk a faluból, Gedei Laci leugrott a kocsiról. Elkérte a kanásztól a tülköt és az ostort, elkezdett tülkölni, ostort pattogtatni, óriás nevetés kerekedett belőle. Kikindán is szerepeltünk a Paprikáscsirkével. Hideg volt nagyon a kocsin, hiába volt a lábunk alatt meleg tégla, csak fázott a lábunk. Antilop cipő volt a lábamon. Amikor a magyar otthonba értünk, ott égett a tűz a kályhában. Én cipőstől melegítettem a lábam. Annyira melegítettem, hogy a talpa megsült, el kellett dobni a cipőt. Az itthoni előadás után tánc, tréfa, hülyéskedés volt műsoron, esetleg vacsorát is kaptunk. Ha vendégszerepelni mentünk, akkor a velünk egykorúak, ismerősök, barátok vacsorával vendégeltek meg bennünket. Mi azt viszonoztuk, ha ők jöttek vendégszereplésre. Sokat tréfáltunk. Egy alkalommal fát csentünk egyik barátnőnknek, akinek nem volt gyújtósa. Szerettünk játszani, alakítani, más-más szerepet játszani. Igaz, hogy nagyon vidámak voltunk, csínyeken, tréfán törtük a fejünket, de ha dolgozni kellett, akkor is ott voltunk. A szerepeket mindig írtuk, 8-10-évig játszottam. Egy dícsérő oklevelet is kaptam munkásságom elismeréséül. HÓDI ISTVÁN -1950-ben nagy megtiszteltetés ért. Szerepelni hívtak. Vézna gyerek voltam, asztalosinas a lenti iskolában. A mestereim Kalapis Iván, Kabók Ferenc, Berta János. A termetem megfelelt a Nyilas Misi szerepére. A választás rám esett. A mestereim is megengedték, hiszen a mesterem fia, Kalapis Rudi is játszott. Így lettem a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG Nyilas Misije. A rendező Botka Mihály volt, a felesége Teruska a súgó. Nagyon sokat dolgoztunk a szerepem kialakításán. A beszédet, az idegen szavak kiejtését sokat gyakoroltuk. Nagyon komolyan készültem. Otthon tanulás közben magam előtt láttam, 37


Jól csak a szívével lát az ember

elemeztem az alakítandó Nyilas Misit. Mindenki jó szerepelt. Nemcsak játszottunk, hanem alakítottunk is. Ahhoz, hogy én jól játszak elengedhetetlen volt társaim jó játéka. Így közös jó játékkal vittük sikerre a darabot. Azt mondják még ma is, hogy kiválóan sikerült az előadás. A bemutató Pali bácsinál volt. Kisoroszon kétszer is bemutattuk. Vendégszerepeltünk Tóbán (A tanító bácsi és a felesége tóbaiak voltak), Kikindán, Beodrán. Mindenhol nagy sikerünk volt. Mindenkinek könny csillogott a szemében, nekünk is. LÉGY JÓ MINDHALÁLIG (1950.) Szereplők: Hódi István, Gedei László, Kalapis Rudolf, Berta János, Mészáros Albert, Szilágyi László, Molnár József, Horváth Ferenc, Ökrös Gergely, Lúcó Sándor, Szűcs Ferenc, Berta Dezső, Nyári Béla, Ördög Ilona, Bába Regina, Talpai Ilonka, Antal Rozália, Lőrik Erzsébet, Mészáros Piroska. Rendezte: Botka Mihály Több mint negyven év után is tudja a szöveget. Idézi, mondja. Ma is boldog vagyok, nagyon szép emlékem maradt. Szerepeltem még néhány színdarabban, de Nyilas Misi felejhetetlen. GEDEI LÁSZLÓ ÉS NEJE -Az én műkedvelő szereplésem 42-ben kezdődött a nyilvános rendezvényeken. Majdnem minden szombaton vagy vasárnap volt valamilyen rendezvény. Itt szavaltam először egy ilyen rendezvényen. A parókián nagy kántorlakás volt, 159-es most a házszáma. Ott volt egy szép kisterem, a végében volt egy emelvény, és itt is voltak rendezvények. Valamilyen zsákszerű anyagból volt a színfal, ezen egy lyuk. Én mögötte voltam és beledugtam az ujjam, nagyobbítottam. Marika tanító néni meglátta, és elhúzta a nótámat. -Mit gondolsz te? A nép szegény, és mégis áldoz erre, te meg tönkreteszed!Többször Pali bácsinál léptünk fel. Csak akkor a színpad meg a gépház felűli oldalon volt, később építették az ivó felőli oldalra. Sokszor felléptünk az iskolaudvarban felállított emelvényen. Ilyenek voltak pl. március 15-én Szent Istvánkor, csak gyerekek léptek fel. A szülők, a közönség állva nézte a műsort. Nehány színdarabban szerepeltem, de annál több kabaréban. Kabaré sűrűn volt műsoron. Abban az időben főleg a tűzoltó laktanyán készültünk, ott voltak a próbák. Az ő javukra adtuk az előadásokat. Játszottam a SZAKADÉK c. színdarabban. Egy szegény tanító beleszeret egy gazdag lányba. Az apja nem akarja hozzáadni. E körül forog a bonyadalom. A tanító igyekezett közelebb hozni a szegényeket és a gazdagokat.Énekeltem, de nem voltam valami jó énekes, Lábadi Jani azt mondta: Laci, a te hangod sehogy sem tudtam megtalálni a cimbalomban. MÉSZÁROS ANDRÁS -Még iskoláskoromban játszottam a 40-es években. Hanák tanító néni tanította velünk a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG c. színdarabot, le is adtuk. Botka tanító bácsi az 50-es években ismét elkészítette a LÉGY JÓ MINDHALÁLIG-ot én is segítettem. 38


A falu művelődésének története 1915-től

Játszottam a SÁRI BÍRÓ-ban, a SÁRGA RÓZSÁBAN pedig egyik főszereplő voltam. A SZAKADÉK c. színdarabban is játszottam, igaz csak beugrottam, mert valami zűr keletkezett a társulatnál, és vendégszereplésre mentünk, így én is részese lettem. MÉSZÁROS PIROSKA Piroska és András házastársak. Beszélgetésünk során igyekeztek kíegészíteni egymást, ha az emlékek kutatása közben valahol valami hézag keletkezett. -Még az iskolában, mint diák kezdtem szerepelni. Szerettem játszani, együtt lenni a társaimmal. Az alaphangulatom mindig vidám volt, és ma is ha egyéb gond nem gyötör. Két gyermekdarabban is játszottam. Arra emlékszem, hogy angyal voltam. Az ifjúsági teremben (a templom mellett volt) adtuk elő. Teadélutánokon énekeltünk, vagy verset mondtunk. Tizenketten voltunk barátnők, azt is lehetne mondani, igen hangos társaság volt, persze a fiúk is velünk tartottak. Mi mindig együtt jártunk, mert azok a betyár fiúk nem tudtak nálunk nélkül meglenni. Az is igaz, hogy nekünk is hiányoztak volna. Így volt igazi a társaság. Nagyon összetartottunk, mindig együtt jártunk. Mivel már ismerték képességeimet az iskolából, így ezt ismerve játszani hívtak a felnőttek közé is. Nagyon szerettem játszani. A szüleim is engedték. Igaz, egy alkalommal apám nem engedett, hiába volt minden könyörgés. Az anyám puhább szívű volt, mint az apám. Máskor aztán addig sírtam-rítam amíg nem engedett. Semmi sem tántoríthatott volna el, hogy ne menjek. Gyenge István, Fleisz ErzsiKató, Citler Irma is tanított, még Gazsó Bélával is dolgoztunk együtt. Egy alkalommal télen tanultunk egy színdarabott. A tanító néni lakásán voltak a próbáink, mert ott meleg volt. Kezdetben Pali bácsinál, de később a Művelődési otthonban játszottunk. A színpad készítésében mindannyian részt vettünk. Az anyagot, ami kellett, úgy szedtük össze. Ki mit tudott otthon nélkülözni, (léc, deszka, szög) azt el is hozta. Kartont szedtünk össze, azt könnyebb volt festeni. A nagy szeretett tartott össze benünket. A próbák tréfával kezdődtek. Na, most már elég a tréfából, kezdjük a próbát! Így is volt. Ha dolgoztunk, akkor mindenki komolyan csinálta. Alig vártuk a bemutatót, a sikert. Sok tapsot kaptunk. (Előadás közben soha sem kényeztettek el tapssal, csak az előadás végén). A másik nagyon fontos dolog az előadás után a tánc. A tánc, a tánc volt a mindenünk. Tánc közben aztán mindent elfeledtünk, feloldódott a hangulat, a feszültség, ismét lányok, legények voltunk. Játszottam a PAPRIKÁSCSIRKÉBEN, KIDŐLT A MÁJUSFÁBAN, SÁRI BÍRÓban, VÖRÖSHAJÚ-ban, SZAKADÉKban, A SÁRGA CSIKÓban, meg... nem jut eszembe. Sokszor vendégszerepelt ez a tréfás gárda, rengeteg tréfával múlattuk az időt. Kitűnő társaság volt. Egy alkalommal Szajánból jöttünk haza az emberek mentek a piacra egy ember sok söprűt vitt. A kocsisunk leugrott, és kihúzott egyet, hogy a gazda észre se vette, persze vissza is adta. Jött szembe velünk egy jó combos néni kerékpáron, persze nem álltunk meg szó nélkül, valaki odaszólt: - De szép combokat visz néném! - Viszem ám, de nem kírántva!- volt a válasz nagy derültség közepette. KABÓK SÁNDORNÉ Talpai Ilona (Kabók Sándorné) 1934-ben született. Már iskoláskorban szerepeltem. Az előadás címét sajnos már elfelejtettem. Azt tudom, hogy verseltem, verset mondtam a függöny előtt (a színpadon) a felvonások közti szünetben. 39


Jól csak a szívével lát az ember

Tanév végén évzáró műsort adtunk. Főleg tarka műsort. Az idősebb embereknek, sokgyermekes szülőknek virággal kedveskedtünk. Nem csak szavaltam, hanem énekeltem is. Nagyon szerettem énekelni, nemcsak az előadások dalait, hanem népdalokat, nótákat, operettrészleteket is énekeltem. Hogy miért mentem színdarabot tanulni? Két oka is volt. Egyik a művelődési vágy, a másik a társaság. Szerettem játszani, alakítani, habár a kevésbé művelt nézők ezért ki is szóltak (Egy-egy bátrabb alakításom miatt, pedig én csak a rendező utasítását tolmácsoltam.) Nagyon rosszul esett, hogy néhányan kinevettek, amikor Temiattad talpig feketében... kezdetű dalt énekeltem. Talán azért, mert túl fiatal voltam még e komor hangulatú vers énekléséhez, talán mert nagyon érzelmesen adtam elő? Nem tudom. Igaz, dícséretet is kaptam sokat. Már-már azt gondoltam, hogy többé nem is énekelek, de társaim, rendezőim és mások is meggyőztek, hogy nem kell mindenkire hallgatni, mindenkinek minden nem tetszhet. Társaimmal, barátnőimmel nagyon szerettünk táncolni, táncot viszont nem rendezhettek. Műsor után viszont nem volt akadálya. A tánccsoport tagja voltam, szerettem a néptáncokat, nagyon sok kedves élményem fűződik éppen a tánccsoporthoz. Botka tanító bácsival táncoltam. Nagy élmény, nagy megtiszteltetés volt részemre. A csoportot Kurányi Piroska tanító néni vezette, ő is kitűnő táncos volt. Az első színdarabom a SÁRI BÍRÓ volt (Botka tanító bácsi rendezésében). A LÉGY JÓ MINDHALÁLIG volt a második ahol Hódi Pista gyönyörű alakítást nyújtott, majd a VÖRÖSHAJÚ, a PAPRIKÁSCSIRKE, a LILIOMFI. A Liliomfiban Kurányi Piroska játszotta az egyik főszerepet Horváth Ferivel. Az utolsó fellépésem a 7-77-ig című nóta- esten volt. (Mindig nehézményeztem, hogy a férjem nem tapsolt meg. Azt mondta, a férjnek nem illik megtapsolni a feleségét.) A SÁRI BÍRÓ könnyű volt. A VÖRÖSHAJÚt viszont rengeteget próbáltuk. Nem volt meg a kotta, ezért az idős szereplőket kértük meg, hogy énekeljék a dalokat, Hegyközi János príimásunk pedig kottázta, hogy szépek legyenek a dalok. Bizony szerelmek és házasságok is születtek a színjátszók között. A táncon az első nóta a szereplőké volt, és erre nagyon büszkék voltunk. Vendégszerepléseink alkalmával rengeteget tréfáltunk. Egy alkalommal, amikor Csernyén voltunk, fogataink házaknál voltak. Hazafelé menet egyszercsak egy tyúk kezdett kotkodálni. Behúzódott az ülés alá, amíg állt a kocsi, meg is tojt. A kocsi zörgésére riadt fel, meg a mi óriási hahotázásunkra. A jutalmunk a közönség tapsa, a tánc, a művelődés volt, na meg néha egy-egy tehetősebb néző jutalmazott meg egy-egy zacskó cukorkával. Műkedvelő szereplésemet mindjárt főszereppel kezdtem. A mai kifejezések szerint mindjárt sztár lettem. Jó érzés volt, szüleim is boldogok és büszkék voltak rám. A lányom folytatta, ő is játszott, míg férjhez nem ment. Ma is eljárok az előadásokra, örömmel megyek, de kritikus szemmel nézem az előadásokat. Gyönyörködöm a gyerekek játékában, ugyanis most már az unokámnak tapsolok. Soha ne hagyják abba, csinálják amíg csak lehet! fejeztük be a beszélgetést. KÓSZÓ SÁNDORNÉ KAZI ANNA -Juhász legény, szegény juhász legény c. színdarabban játszottunk. Rácz Sándor, Rácz Sándorné (Berta Anna), Ördög Ferenc, Ördög Ferencné (Csányi Ilona), Hegyközi János, Hegyközi Jánosné (Karácsonyi Mária), Kószó Sándor, Kószó Sándorné (Kazi Anna), Nacsa János, Börcsök András, Tóth József, Berta Dezső, Csúszó Erzsébet, Csányi Julianna. 1955. január 27-én volt a bemutató. Négyszer lett leadva Kisoroszon. ÖRDÖG FERENC 40


A falu művelődésének története 1915-től

Ördög Ferenc nyugalmazott hentesmester Egy hideg februári délelőttön, múltba révedő tekintettel idézi fel emlékeit az ifjúságáról. Összeráncolt homlokkal félig lezárult szemekkel keresgél a múlt homályában. -Szép volt?- mondja halkan. - Igen! - vágja ki határozottan, mert fiatal voltam, teli erővel, akarattal, teremteni vágyással. A szakmám mellett nagyon szerettem foglalkozni kultúrmunkával is. Már másodikos koromban játszottam Hanák tanító néninél a Kovács c. gyermekszíndarabban. (1933/34-ben) Még ma is a fülemben cseng: Kipi, kopi kalapács Kicsi kovács, nagy kovács mondóka, amelyet a kanáltartón, kiskalapáccsal kicsalogatott hangok kísértek. Rácz Dezső volt a kovács.

41


A falu művelődésének története 1915-től

Ezután küzdelmes idők következtek. Az általános iskola hat osztálya után az inasévek nem épp rózsaszirommal behintett évei. A szakmatanulás után ismét fecskeszárnyon szálltam, újra azt is csinálhattam, amit a szakmám mellett szerettem. 1943-ban bekapcsolódok a művelődési életbe. Szerencsés embernek mondanám magam társaimmal együtt, mert volt egy Marika tanító néni és egy Fejes Pista bácsi, akik törődtek a nyájjal, törődtek fajtájukkal. Nem engedték meg, hogy gyom nőjje be a már bevetett kertet. Ápoltak minden tehetséget, akik még mellé akartak is. Ki színdarabot tanult, ki néptáncot táncolt, ki szavalt, ki énekelt. Nem maradt ki a munkából, a szórakozásból, tanulásból az, aki dolgozni is akart. 1944-ben AZ ÉN BABÁM ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ c. zenés darabot játszottuk. Húsvétra rendeztük, de a németek nem engedélyezték a bemutatót, mondván, hogy a németek a csatatéren harcolnak, itthon pedig nagy mulatságokat rendeznek. Ám búcsúra (Péter-Pálra) ők kérték, hogy mutassuk be. Akkor viszont csak azért sem mutattuk be, majd csak ősz felé, nagy sikerrel. AZ ÉN BABÁB ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ Szereplők: Mészáros Károly, Szűcs Ica, Kiss Dezső, Rácz Dezső, Rácz Sándor, Ördög Ferenc és még sokan. Rendezte: Marika tanító néni és Fejes Pista bácsi A háború után az első bemutatott színdarab A TÉPETT RÓZSA volt. Németh István, Kószó Eti, Hódi Ilonka, Molnár Ilka, Lázár Dezső, Ördög Ferenc és mások. 1948-ban a BOR c. színdarabot készítettük. Ördög Imre, Ördög Feri, Bálint Jani, Berta Bözse, Lakatos Jani, Kószó András és még jó néhányan. Háromszor játszottunk itthon mindig, telt ház előtt nagyon nagy sikerrel. Vidámesteket rendeztünk több egyfelvonásos darabot mutattunk be. 1949-ben Juhász legény, szegény juhász legény c. színdarabot mutattunk be. Mindössze három hét alatt készült el. Rácz Sanyi, Berta Anna, Németh István, Hegyközi János, Karácsonyi Mária, Kószó Sándor, Ördög Ferenc és mások játszottak a darabban. Hol a tűzoltók javára, hol a Kultúr Egyesület javára készültek a darabok. Azok részére, akiknek éppen pénz kellett valamire. Az előadások között, vagy éppen valamilyen ünnep következett, akkor teadélutánokat, esteket, vagy nótaesteket rendeztünk. (A bevételt mindig valamelyik egyesület javára ajánlottuk fel.) 1956-ban a BLÓ CSALÁD c. színdarabbal Kárpáti L. rendezésében megnyertük a községi szemlét. Rendeztem is színdarabot, mert felkértek rá. Nagyon szerettem ezt az aktivitást. Sok, sok gonddal járt, sokszor igyekeztek megfúrni, elgáncsolni, de hála Istennek sikerült állva maradni. Nagyon sok kedves emlék fűződik ehhez a korhoz. Tréfák, nóták fűszerezték a próbákat. El is mesélek egy eseményt, ami megtörtént. Sok bort kellett inni a szereplőnek a színpadon. (Nagyon szódás volt, hogy be ne rúgjon.) WC nem volt a közelben. Egész idő alatt a színpadon kellett lennie. Más kíút nem volt, mint a csizma. Ez mind rendben is lett volna, de le kellett térdelni a király előtt, akinek a lába előtt egy kisebb tócsa alakult ki, amely a csizmából csordogált elő. Hosszú ideig a nevetés tárgya volt, hogy a királyt, mint egy ürgét, ki akarták önteni. Politikailag meg akartak fúrni, ezért lassan visszavonultam, és csak pártoló tagja maradtam a kultúrában.

1960-AS ÉVEK Az 50-nes évek vége felé új generáció folytatta a munkát. A Csikós bemutatója után a társulat nagy munkalendületben volt. Petőfi Sándor születése évfordulójára Petőfi-estet rendeztünk. Verseit szavalták a társulat tagjai és az Apostol-részletét dramatizálva mutatták be. Telt ház előtt nagy sikere volt az 41


Jól csak a szívével lát az ember

irodalmi estnek. Az összekötő szöveget írta és rendezte Sztánics Ferenc. Felléptek: Berta Ferenc, Vólenter József, Berta György, Csúszó Veronika, Fejes Eszter, Mraznica János és mások. A Petőfi est után Mraznica János (tanító) Nusity Dr. cimű színdarabját kezdték próbálni. Még azon a tavaszon be is mutatták. Ismét egy jó társulat verődött össze. Nagyon tehetséges, jó színészi képességekkel rendelkező egyének alakították a szerepeket. Néhányan a szereplők közül: Vólenter József, Berta Ferenc (Monte), Vida Ferenc, Ács Géza, Gedei Ilona, Csúszó Veronika, Fejes Eszter, Mraznica János... Telt ház, nagy taps köszöntötte az előadást. Mraznica János elmegy a faluból, így többet nem rendezett. 1961. február 19-én kerül sor a RÉGI SZERETŐ cimű népszínmű bemutatójára. Kisoroszon harmadszor álltam rendezőként a színfalak mögött. A fiatalok egy csoportja vasárnap délelőtt meglátogatott, és azt mondták, hogy színdarabot akarnak tanulni, csak egy rendező hiányzik. Kértek, vegyek részt én is ebben a munkában. A feleségem biztatására elfogadtam. A munkásságom egyik jelentős mérföldköve volt, illetve lett. Igazán ekkor köteleztem el magam e gyönyörű feladatra, amely pályafutásomat végig kíséri a munkám mellett, az amatőr színjátszás. Színdarabok: 1. Petőfi est (1960. Sztánics Ferenc) 2. Dr. Nusity (1960. Mraznica János) 3. Válogatós lány (1960. Sörös Imre) 4. Karikagyűrű (1960. Sörös Imre) 5. Liliomfi (1960. Sörös Imre, Berta János Csárdás) 6. Régi szerető (1961. Sztánics Ferenc) 7. Betyár (1962. Sörös Imre) 8. Édes ellenség (1963. Sztánics Ferenc ) 9. Nem vagyunk angyalok Alfonso Paso (1964. Sztánics Ferenc) 10. Mende-monda (1965. Sztánics Ferenc) 11. Mintaférj (Sztánics Ferenc) 12. Három kalap (1966. Sztánics Ferenc) 13. Darázsmérge (1967. Ördög Ferenc) 14. Vadvirág (1967. Sörös Imre) 15. Kidőlt a májusfa (1968. Berta Ferenc Monte) 16. Nem úgy van, mint régen (1969. Sörös Imre) 17. Harapós férj (Ördög Ferenc) Csodálatosan szép, példás hozzáállással dolgozott a társulat. Mindenki nagyon akart, nem kellett senkit se biztatni. Elfogadtuk egymás véleményét, sok dolgot közösen beszéltünk meg. Harminckét év után is szeretettel gondolok ezekre a napokra. Szinte az egész társulatot példának lehetne állítani. Különösen Berta Ferenc Monte, Vólenter József közkedvelt Pétörünk, Csúszó István, mindenki Atyulája. Csányi Anna, Ilonka, Veron... és felsorolhatnám az egész társulatot. Örömmel dolgoztunk, öröm volt köztük lenni. A szöveget viszonylag gyorsan megtanulták. Megindult a mozgáspróba, igyekeztünk nem csak szerepelni, hanem alakítani is. A színdarabnak volt egy gyermekszereplője. Elmentem Korom András kovácsmesterhez, hogy engedné el a kislányát, Erzsit. Megengedték és végigcsináltuk az előadássorozatot. Sokszor egész későig próbáltunk, és neki is ott kellett lennie. A ruhákat, a színpadot közösen beszéltük meg. A ruhákat mindenki magának szerezte be. A színpadot közösen készítettük el. A színpadra nádas is kellett. Honnan veszünk, hogy csináljuk meg? -nyílt kérdés volt. Vasárnap reggel 8 óra körül, kopognak az ablakon. Kinézek, ott áll tizenkét fiú. 42


A falu művelődésének története 1915-től

-Megyünk nádért. -Jól van fiúk, menjetek! Dél körül két-három kéve náddal veretnek ám haza. Vittek egy kis nyakolajat, vidámak voltak, nevettek, de józanok. A következő próbán elmesélték a nádgyűjtés történetét. Szinte lesték az ember gondolatát, hogy mit csináljanak. Nem kellett senkinek sem parancsolni. A fiúk közül Feri (Monte), Péter (Vólenter Jóska) és Atyula (Csúszó Pisti) volt a társaság lelke. (Feri villanyszerelő, Jóska és Pisti asztalos). Nagyon jó szervezők voltak. Együtt tudták tartani a társaságot. Csak felsőfokon lehet beszélni róluk. A lányok is becsülettel vették ki részüket a munkából. Mostak, súroltak, vasaltak, (az öltözőt, színpadot, ruhákat) jókedvvel, vidáman. Kb. 5x8 m hátteret kellett festeni, ezt is közösen csináltunk. Este hattól nyolcig, utána filmet néztek, majd tíztől hajnali kettőig csináltuk. Mindenki ott volt, és talált magának munkát. Elérkezett a bemutató. Vólenter Jóska egy nagyon szép ládikát készített, politúros volt. A szakma fiatal mesterének remekműve. Felajánlotta, hogy az előadás végén az kapja el, aki legjobban játszott, aki legjobban tetszett a közönségnek.

A RÉGI SZERETŐ Szereplők: Hegyközi Mihály, Szemerédi Pál, Lőrik Matild, Papdi János, Úri Ilona, Máté József, Német Erzsike IV oszt. tanuló, Német József, Berta Veron, Berta Ferenc, Csányi Anna, Vólenter József, Csányi Ilonka, Király Anna, Berta Vilmos, Barna János, Berta Imre, Balogh Pisti, Csúszó István, Kószó Inci, Csúszó József. Rendezte: Sztánics Ferenc

A bemutató előtt lázas készülődés volt. Gondunk volt a színpad megvilágosításával. Még csak véletlenül sem volt reflektorunk. A fiúkkal elhatároztuk, hogy beépített rivaldafényt készítünk. Meg is lett, elkészült. Feri volt a főmester, de a többiek is kivették a részüket. Felragyogot Kisoroszon az első rivaldafény. Sok-sok próba után a bemutató. Csönd az öltözőben, feszült csönd. A nézőtér tömve. A szavazólapok kiosztva. Az izgalom tetőfokon. És ekkor nem bírva a feszültséget, Csányi Annuska robbant. Az életemben soha annyira őssze nem vesztem senkivel, mint vele. Tapasztalatlan voltam, nem tudtam feloldani akkor még ezt a feszültséget. Azt gondoltam, hogy fel sem megy a színpadra, pedig főszerepe volt, és a sok becsületes munka kárbaveszett. Meggyulladtak a lámpák, mindenki a helyén volt és megkezdődött az előadás. Mindenki remekül játszott. Annuska átütő sikert aratott a többiekkel együtt. Mi sem természetesebb, hogy szent lett a béke az előadás 43


Jól csak a szívével lát az ember

végére. A közönség őt tartotta az előadás legjobb szereplőjének, reá szavaztak, ő kapta el a kazettát nagy taps kíséretében. Szerintem mindenki megérdemelte volna. Én akkor is, most is mindenkinek adtam volna. Fenséges élmény volt, és ez mindent megért. Ma is csak gratulálni tudok minden egyes szereplőnek. A színpadon, bogrács volt felszerelve, alatta vörösen izzó lámpa jelképezte a parazsat. Valaki megbotlott a tartójában, és mit ad Isten, felborult a tűzhely bográcsostól, mindenestől. A kulisszák mögött álltam kétségbeesetten. Szégyen, botrány, kifütyül a közönség, vége mindennek, cikáztak a gondolataim. Tragédia. Elfogott a pánik. Szerencsére nem gondolkodott mindenki így. Volt akinek helyén volt a szíve, aki feltalálta magát. Egyszercsak se szó, se beszéd, elmegy mellettem egy bőgatyás magyar ember, árvalányhajas kalapban, tajtékpipával a szájában, és kezében egy kalapács. Csúszó Pisti, az Atyula. Nem volt jelenése. Beoldalgott a színpadra, morgott egyet-kettőt. Letérdelt, megnézte, megvizsgálta, néhány kalapácsütéssel helyrehozta a hibát. A villanyégő-tűz ismét parázslik, az üst a helyén. A szufiták között az aggódó tekintetek megnyugszanak. Megy az előadás zavaralanul tovább. Én csak álltam, ő pedig mintha mi sem történt volna, kivánszorgott a színpadról. -Pisti! -Semmi baj, minden rendben van, nem történt semmi! És következett a kisoroszi színháztörténet egy történelmi eseménye, amire azt hiszem, eddig nem volt példa. Kétnapos vendégszereplés. Szombaton Padén, vasárnap Tiszaszentmiklóson lépett fel a társulat. Vagy mint ahogy a gyerekek mondták, a medvések. Elkaptuk a szővetkezet kamionját, arra pakoltuk fel a kellékeket mi is Kikindáig a kamionnal utaztunk és irány a cél. Gazsó Imre volt a kamion sofőrje. Néhányan vele utaztak, hogy felállítsák a színpadot, mire mi vonattal odaérünk. Nagysikerű előadás volt. Előadás közben is nagy tapsot kaptunk. Mi ehhez nem voltunk hozzászokva (a mi közönségünk ezzel nem kényeztetett el előadás közben bennünket). Siker volt, boldogok voltunk. Éjfél felé pihenőre tértünk. Néhányan az udvarban álló kamionon lévő szalmafekhelyen. Mellettem Péter, Vili, János... Aludtunk volna, de a röktönzött zenekar olyan andalítóan muzsikált, hogy a másfél kilóméternyire lévő Tisza békaporontyai is víg táncot roptak. Reggel arra ébredek, hogy díszküldöttség vonul fel a hálószobába, a kamionra. Lévén Szent József napja, felcsendült a névnapi köszöntő. Meghatódottan hallgattam én is. Ajándékot is kapott. Ez után hirtelen felugrik Péter, a köszöntők hanyat-homlok ugranak le a kamionról. Repül az ajándék az ajándékozók után, sőt jobb lába is lendül, hogy netán elérné a köszöntők boldogabb fertályát. A meghatódottság után meghökkentem. Mi van most? Így illik megköszönni az ajándékot? Szóhoz sem jutottam. Amikor már szóhoz jutottam volna, nem volt mit szólnom. A csatatér üres volt, csak az ünnepi ajándék néhány darabja fehérlett a szalmán, a többi az udvart díszítette. És ekkor mindent megértettem. Az ajándék fokhagyma volt. Nem szóltam semmit. Óriási nevetés lett belőle, persze harag nélkül. A lányaink ismerősőknél töltötték az éjszakát, majd csak reggel találkoztunk újra. A tréfának, vidámságnak nem volt vége. A fő tréfacsinálók megbántás, sértés nélkül, mindig a barátság határain belül, Monte, Péter, Atyula, Jancsi tovább működtek. Éjjel nem aludtak, nappal vidámak voltak. Mindenütt megállták a helyüket. Közös ebéd után - az egyesület fizette - vonatra szálltunk, és irány Tiszaszentmiklós (Ostojićevo). Hűvös, szeles vasárnap délután. A munkásaink már készen voltak a színpaddal Monte barátunk - nagy szervező lévén - már lekötött egy kézilabda mérközést, amit a hideg és szél ellenére meg is tartottunk. Pisti barátunk, szintén nagy tréfacsináló, úgy tartotta, hogy mérkőzés után lábat kell mosnia. Természetesen a korzó mentén 44


A falu művelődésének története 1915-től

húzódó árokban. Nem hiányzott a körítés sem, a sétálók derültsége kísérte a nagy eseményt. Kedves barátunk, Mraznica János, ebben a faluban dolgozott, így semmiben sem volt hiányunk. Elérkezett az este. Rettegtem az előadás miatt. Telt ház volt. Monte berekedt, gyógyítani kellett. Belemelegedtek a gyerekek, gördülékenyen ment az előadás. Volt egy verekedési jelenet is a színdarabban. Soha ennyire élethűen nem alakítottak a fiúk. Két lépésre álltam tőlűk a függöny mellett és beszóltam, - mert igazi csattanós pofonok csattantak el, -mit csináltok? Megződültetek? - Ne verekedjetek! Máté Józsi odasomfordált mellém és kiszólt: - Csak maga legyen nyugodt, ez csak tréfa, ez így van jól! És csakugyan tréfa volt, de én nem kértem volna azokból a pofonokból. Tomboló taps, siker. Utána átdaloltuk az éjszakát, sőt az utcát is a vasútállomásig nótaszó verte fel. A kis Erzsike is velünk volt egész éjszaka, egy kis pityergésen kívül jól érezte magát. Hétfőn reggel irány haza. A Régi szerető lekerült a műsorról, de a barátság megmaradt. A társulat még jobban összekovácsolódott.

A Darázsmérge szereplői

PAPDI JÁNOS -1959-ben kezdtem el szerepelni. Az első szerepem a LILIOMFI-ban volt. A barátaim, a társaságom szinte azt mondhatom mindannyian műkedvelők voltak. Én is kedvet kaptam, hogy velük együtt játszak. Okosabb volt játszani, tréfálni, tanulni, mint a kocsmában ücsörögni. Nagy szerepem (főszerep) nem volt egyszer sem, de amilyen szerepem volt, azt úgy alakítom, hogy szép legyen. Ez sikerült is. Az életem legszebb élményei közé tartozik ez az időszak. Nagyon-nagyon szerettem játszani, alakítani, formálni egyegy színpadi alakot. Beleéltem magam a szerepembe. A vidám események a színdarabokkal kapcsolatban még ma is jókedvre derítenek, ha rágondolok. Például a KARIKAGYŰRŰ-vel (1960) vendégszerepeltünk Tóbán. Éjjel indultunk haza (fogatos kocsival). Még ma is mosolyra derít az esemény. Háromszor 45


Jól csak a szívével lát az ember

megkerültük Tóbát, hogy megtaláljuk a hazafelé vezető utat, a végén mégis csak eltévedtünk. A Karikagyűrűt Pali bácsinál mutattuk be, mert a moziterem (színházterem) foglalt volt. Sikeres, szép előadás volt.

Karika gyűrű (1960.) Szereplők: Berta Imre, Berta Vilmos, Csúszó József, Lenner András, Máté József, Kószó Jenő, Vólenter József, Balogh Pisti, Berta Veron, Király Anna, Szemerédi Pál, Berta Feri (Monte), Csányi Annus, Berta Ilona, Csányi Ilona, Barna János, Német Józsi, Papdi Jancsi. Rendező: Sörös Imre

Talán külön ki kell emelni Papdi Jancsi és Német Józsi jól megformált túlzás nélküli cigány-szegénylegény alakítását. Kacagott az egész nézőtér. 1961-ben a Régi szerető. Az itthoni bemutató után Szent Józsefkor Padé-Tiszaszentmiklós. Első alkalom volt, hogy egymás után két este játszottunk. A vendégszereplés megbeszélésére Csúszó Pisti, Berta Feri, Berta Imre, Papdi János, Német Józsi és Vörös Pista - biciklivel mentünk. Padén kerestük a Kultúregyesület elnökét, hogy nyélbeüssük a vendégszereplést. A borbélynál találtuk meg hosszú keresés után. Elmentünk hozzájuk. A házuk előtt leültünk a fűre, és ott beszéltük meg. A ház asszonya mákosrétest sütött, és úgy a sütőben (tepsiben) kihozta. Biztatott bennünket, hogy csak nyugodtan együk meg mind. Mi fáradtak is voltunk, meg éhesek is, így hát nem nagyon kérettük magunkat, el is töröltük az egészet. 1962ben a Darázsmérgében szerepeltem. Nemes Kiss Imre személyét alakítottam. Mindig vidám szerepeket kaptam, és ahogy mondták a kritikusok, közmegelégedésre, jól szerepeltem. Azután berukkoltam, megnősültem, munkakeresés, család, és így nem játszottam tovább. Még egyszer mondom, az életem egyik legszebb szakasza volt. ISTVÁN ILLÉS ÉS ISTVÁN KISS JÚLIA Egy borongós délután folyt a derűs beszélgetés. Derűs volt, mert kedves emlékeket elevenítettünk fel harminc év távlatából. Harminc év pillanatok alatt eltűnt, máris a 60-as évek elején jártunk. Az asztalon fényképek, az ablakon át a lenti iskolát látjuk, emlékeink színhelyét (a mai tűzoltóotthon). -Ide jártunk alsós korunkban, és nagyon sokszor itt tartottuk a próbákat.

46


A falu művelődésének története 1915-től

1959. májusában bemutatott HÁROM KISLÁNY c. gyermekdarabra emlékezünk. Ebben játszottam én is (mondja Juci) meg Illés is. Vendégszerepeltünk Csernyén emlékezik Juci. 1961. VI. 10 -én mutattuk be a HÁROM JÓBARÁT c. színművet. Kiss Julianna, Nyári Irén (ördögök), Csúszó Ilonka (boszorkány), valamint Berta Tibor. Másra már nem emlékszem. Az egyik színdarabban vadász voltam. A vállamon egy nehéz vadászpuska, és el kellett sütnöm. El is sütöttem, és majd hanyatt estem ijedtségemben, meg a puska ütésétől.

Édes ellenség Szereplők: Csúszó Verka, István Illés, Máté József, Berta András, Szőke Rózsi, Kiss Juci, Balázs Anna, Berta (Csárdás) József, Lúcó Sándor Súgó: Stánics Irén Rendezte: Sztánics Ferenc

A kosztümömet csak nagy nehezen tudtam beszerezni, ugyanis nem igen volt zöld kabátja senkinek. Következett a MAGDÁT KICSAPJÁK, ahol mind a ketten játszottunk. ÉDES ELLENSÉG c. színmű, ahol Illés egyik főszerepet alakított. Sztánics Ferenc rendezte. (A felnőttekkel való munkában, ez a színdarab nagyon a szívemhez nőtt. Nagyon szerettem)*. Minden szereplő jól játszott. Talán mégis kiemelnék két szereplőt, akik csodálatos alakítást nyújtottak, Csúszó Verka és István Illés. Ez nem népszínmű volt, nem az "ismert" alakokat kellett megformálni, sokkal nehezebb volt. Berta József egy sánta, idős embert alakított, és sehogyan sem tudott merev lábbal menni. Nehogy megtévedjen, a lábára egy lécet kötöttünk, így nem tévedt meg. Minden szereplő a jó játékkal hozzásegítette Verkát és Illést, hogy felejthetetlen alakítást nyújtsanak. Két apróbb szerepet nem osztottunk ki, ugyanis vártuk haza két szereplőnket, Vólenter Józsefet és Berta Ferencet. Jóska meg is jött (a katonaságtól szabadságra). Ferinek sajnos nem volt alkalma szabadságot kapni... Sikeres bemutató után Tordán vendégszerepeltünk, ahol nagyon kedvesen fogadtak benünket. Fogatos spediterrel utaztunk. Másnap reggel, amikor hazaértünk, a szövetkezet munkásai éppen kapálni indultak. Berta Jóska is ott dolgozott (Nagy utcán). Mikor meglátta társait, felállt a kocsin és odaszólt: - Emberek, azt amit ti csináltok, az én gyenge szívem nem bírja el. (Nem aludtunk egész éjjel). Mindkét csoportnál kitört a hahota. Azután mindig azt mondtuk, ha valaki valamit nem akart csinálni. 47


Jól csak a szívével lát az ember

(Mindössze két hét alatt készült el a színdarab. Soha ilyen rövid idő alatt nem készítettünk el színdarabot. Annyit trécselni mint kilenc nő, a két fiút meg kellett "védeni".)* Rábén vendégszerepeltünk az együttessel. Mint mindig, a hangulat kitűnő volt. 63/64 játszottunk a HARAPÓS FÉRJ c. színdarabban mind a ketten Ördög Ferenc, hentes rendezte. Nem emlékszem már minden szereplőre. Játszott Vólenter József, István Illés, Kiss Juci, Kószó Juci, Hegyközi Miska, Király Anna, Berta Imre. 1964-ben nyáron volt egy tarka est. Ezt Salamon Sándor rendezte (Ekkor már a Népszínház tagja volt). Illés muzsikált is. A zenekar: Kiss Péter dzsessztruba, Illés szaxafon, Balogh István hegedű, Szemerédi Pál dob és Hegyközi János harmonika. Némi megszakítással 1967/68-ig játszottam. Volt egy nagy baklövésünk is. A nagypénteki passiójáték után próbára mentünk, de a próba elmaradt. Ugyanis nagyon boros-vidám volt a hangulat.

Mende - monda (1963.) Szereplők: Nyári Irén, Király Anna, Csúszó Verka, Szőke Rozália, Berta Veron, Kiss Julianna, Kiss Piroska, Ferenci Piroska, Balogh István, Papp Mihály, Sánta Irén, Súgó: Sztánics Irenke, Rendezte: Sztánics Ferenc.

BERTA FERENC (MONTE) Falunk színjátszásának kiemelkedő egyénisége Berta Ferenc. Az egész családja elkötelezettje volt a kultúrmunkának. János bácsi az édesapjamár 1927-ben szerepel a FELHŐ KLÁRÁBAN a feleségével együtt. Kisebb megszakításokkal öregségéig a kultúra elkötelezettje volt. 1946-ban tagja volt a Petőfi Sándor Magyar Kultúr Egyesület megalakítóinak. Meg kellett alapítani felsőbb parancsra. Alapítótagok Berta János (Bognár), Berta János (Csárdás), Kószó András, Rácz Sándor, Fejes István, Marika tanító néni. Berta János (Bognár) lett az első elnök. Majd Berta János (Csárdás) lett hosszú évekig az elnök. 1956-ben politikai elrendelés alapján egyesült a magyar és a szerb KultúrEgyesület, Testvériség-Egység Bratstvo-Jedinstvo néven. 1947/48-ban színpadavatás volt a szövetkezeti otthonban. Próbatermet kapott a magyar és a *

A szerző megjegyzése

48


A falu művelődésének története 1915-től

szerb együttes is, azzal, hogy közös megbeszélés alapján használják a színpadot. Itt kapott helyet a könyvtár. (A könyveknek egy részét adakozás alapján gyűjtötték.) A magyar csoport termének bejárata az udvarból volt, a szerb csoporté pedig az utcáról. A próbateremből be lehetett menni a színházterembe. (A szövetkezet irodái szaporodtak, a kultúra termei fogytak, míg végül csak a baloldali öltöző és egy hosszú folyosó maradt.) Tornaterem híján a terem jobb oldala tornateremként szolgált a "Partizan" TE-nek. A hatvanas években az oszlopok közét befalazták, és ott is irodák nyíltak a TSZ-nek. A szöv. otthont a lebontott kastély tégláiból építették. A falu ácsai, bognárai, asztalosai tették fel a tetőt. A kultúregyesületek korszerűbb lehetőséget kaptak. Villany még mindig nem volt a faluban, egészen 1954-ig. Idősebb Berta János 1962-ig tevékenykedett a művelődési egyesületben. A LILIOMFI volt az utolsó színdarab amiben részt vett. Az anyai ágon is a kultúrmunkához kapcsolódott, ugyanis a Fejes-család tagjai nagyon sokat dolgoztak. A Berta család minden tagja részt vett a művelődési munkában Veron, János, Feri és Dezső. Én - mondja Feri - már iskolás koromban játszottam. Játszottam a PÁL UTCAI FIÚK ban (Botka-Gyantár rendezésében) Egyszer egy királyfi c. színdarabban is. A PÁLUTCAI FIÚK-ban játszott még: Ács Géza, Talpai Sanyi, Balogh Ilonka, Talpai Pali, Salamon Sanyi, Vólenter Jóska, akikre emlékszem. Sajnos, fénykép nincs, így az ember már nem emlékszik mindenkire. Volt még másik gyermekelőadás is amiben játszottunk, de a címére már nem emlékszem, tudom, hogy Rózsa László rendezte, az iskolában tanultuk. 1955-56-ban Kárpáti (Kolompár) László rendezte BETYÁR BANDI-ban én voltam a gyermekszereplő. 1958-ban a CSÓK A PUSZTÁN c. színdarabban játszottunk. Matz Katalin rendezte. Vendégszerepeltünk Tóbán. Tavasszal traktorral utaztunk. A reflektorfényben gyönyörű volt a virágzó akácfák utcai sora. Szereplők: Vólenter József, Csúszó István, Berta Ferenc, Salamon Sándor, Nyári Imre, Fejes Eszti, Kiss Ilona, Vajda Eti és még többen, akinek a neve nem jut eszembe. Ülünk a Művelődési ház irodájában, tekintetünk egy serlegre esik. Kezembe veszem. A BLÓ CSALÁD, rendezte Kárpáti László 1955/56 évadban első helyezés a versenyen. A szereplők neve bele van vésve (gravírozva) a serleg falába Ördög Ferenc, Lenner Piroska, Matz Katalin, Horvát Ferenc, Imre Mária, Sörös Imre, Nyári Pál, Fejes Eszter, Kiss Ilona, Ördög Regina. Majd a régi szeretőben szerepeltem. 1967/68-ban a Vadvirágban is játszottam amit Sörös tanító bácsi rendezett. A katonai szolgálat után ismét bekapcsolódtam a művelődési életbe. 1968/69-es évadban volt az első rendezésem. KIDŐLT A MÁJUSFA vezette be a rendezői tevékenységem. A szereplók: Kiss Piri, Talpai Béla, Lackó Irén, Kazi Piroska, Mészáros Eszti, Kiss Péter (Döme), Berta József (Csárdás), Ács Gyula, Király József, Tóth István, Szekeres Piri és mások. Nusity DR-ában is játszottam Mraznica János rendezésében. Játszott még Vólenter József, Radics Matild, Csúszó Verka, Salamon Sanyi... Majd negyven éve, hogy elköteleztem magam a művelődéssel, az amatőr színjátszással (igaz, hogy 1986-óta fizetett munkása vagyok a Kultúregyesületnek) az életem részévé vált. Nagy az ismeretségi köröm Vajdaság szerte, sőt külföldön is. (Lengyelország, Magyarország, a volt Szovjetunió, Román Köztársaság). A színjátszókkal nagyon sok, eddig a kisorosziak részére elérhetetlen faluban, városban vendégszerepeltünk, sikeresen. A hajdani eldugott falunk, amelyet nem ok nélkül, a világ végének is tartottak, Vajdaság szerte ismert lett, talán a kultúrmunkánknak köszönve. Sok ismert művészt fogadtunk. Játszottak nálunk a Szabadkai Népszínház művészei, az Újvidéki Magyar Színház. A falunkból származik Salamon Sándor ügyvéd, aki elég hosszú ideig a Szabadkai Nápszínház színésze volt. Örömmel 49


Jól csak a szívével lát az ember

jöttek vendégszerepelni hozzánk. Hogy ilyen szép sikereket értünk el, a társulatunknak köszönhetjük, mert jó munkával értük el. 1974-ben fenn az emeleten (a művelődési házban) irodát, próbatermet kaptunk. Be is rendeztük. Hódi Jenő meszelte be. Igaz, hogy egy kicsit távol volt a színpadtól. Hogy ne legyen olyan távol, arról gondoskodtak. A folyosó el lett rekesztve, próbaterem és iroda lett, az emeletit pedig más célra használták fel. Most éppen könyvtár van ott. A hetvenes évek elején Dobranić Mitar volt az elnök. 1974-ben Sztánics Ferenc, 1975-től Berta Ferenc lett az elnök hosszú ideig. Amikor fizetett munkás lett, azóta az elnök Knežević Dragoljub. A falu a közköltség egy százalékát a kultúrmunka fejlesztésére áldozta, ami bizony meg is látszott a munkán (színpad, ruha, fűtés, világítás). 1985-ben X. 5.-én a falu felszabadulásának napjára az ünnepi műsort a kikindai Egység és a Gusle adta. Nemzetiségi kérdést csináltak. Milutin Ž. Pavlov és Demić Zorica (a községi Kultúrközpont tagjai) voltak, akik megmentették, azaz megmagyarázták a helyzetet. A KPZ határozott így. A legkedvesebb szerepem? A RÉGI SZERETŐ c. népszínmű volt. Az én rendezésemben pedig A SZEGÉNY DÁNIEL nőtt legjobban a szívemhez. Hogy miért játszottam? Ott volt az összes barátom, ott voltak a lányok. Akik egy kissé igényesebbek voltak, mindnyájan ott gyülekeztek. Akik játszottak, azok egy bizonyos elithez tartoztak, a maga nemében kissé kiváltságosak voltak. Nem utolsósorban a kitünni akarás, a megmutatása, én is tudok játszani, alakítani, hogy nevünk legyen. A színházi előadás mindig ünnep a színjátszóknak, rendezőknek és a KÖZÖNSÉGNEK. BERTA GYŐRGY -Iskolás koromban játszottam a Pál utcai fiúk c. gyermekdarabban, majd a Gombóc c. gyermekdarabban. Jól emlékszem, hogy sok gombócot kellett megenni. Az előadásokra az anyukák főzték a gombócot. Az egyik előadásra az én anyám fözött egy nagy fazékkal, el is töröltük mind. Az előadást Kolompár Kárpáti László rendezte. Iskolás koromban és később is tagja voltam a néptánccsoportnak. Szerettem táncolni. A felnőttekkel játszottam a Csók a pusztán c. színdarabban. Nem emlékszem már kik játszottak de néhányra mégis: Vólenter Jóska, Berta Feri (Monte), Berta György, Papdi Jancsi, Csányi Ilonka és Annus, Salamon Sándor, Gazsó Endre, Gedei Ilonka, Talpai Jóska, Ács Géza a többit már nem tudom. Sanyi Tordán bepittyentett és elszundikált. Jelenése volt. Mi felriasztottuk, ő felkapta a táskáját, és nem a színpadra, hanem az ablakon lépett ki. Akkor már felébredt, és gyorsan vissza a színpadra. Az előadás gördülékenyen ment tovább. Egy alkalommal vendégszerepelni voltunk. Hazafelé a traktorista elszundikált (a traktorban útközben). Begyulladt a társaság. Szerencsére dűlőutakon jöttünk. Vendégszerepelni indultunk, de nem volt elég kocsi, mert a ló lábáról leesett a patkó. Salamon Sanyi hidegen megpatkolta a lovat, és mehettek a "medvések" vendégszerepelni. Játszottam a CSIKÓS-ban Berta Ferivel, Vólenter Jóskával, Salamon Sanyival, Csányi Annussal, Ilonkával, Kószó Ilonkával...A Betyár-ban Vólenterrel, Monteval, Salamonnal, Berta Ilonkával, Csányi Annussal és Ilonkával, Ács Gézával, Balog Pistivel játszottam. Amikor bemutattuk a DARÁZSMÉRGE c. színdarabot, be kellett vonulnom előkészítő tanfolyamra Kikindára (gépkocsivezetői kiképzésre). Vendégszerepelni indultunk volna, de nem engedtek haza, csak hosszú utánjárás után. Ördög Feri bácsi személyes utánjárása után motorkerékpárral hozott haza. A katonaság után családalapítás. Én már nem, de gyermekeink folytatták e nemes munkát. HEGYKÖZI MIHÁLY ÉS HEGYKÖZINÉ KÓSZÓ INCI 50


A falu művelődésének története 1915-től

Játszottam a RÉGI SZERETŐben, a BETYÁRban a DARÁZSMÉRGE c. népszínművekben. Kedves, jó barátaimmal áldoztunk a kultúra oltáránál. A színjátszás volt a legjobb szórakozás. Mit is csináltunk volna a hosszú téli estéken? Így kellemesen és hasznosan telt az idő. Amikor pedig a színpadot kellett elkészíteni, az pedig külön élmeny volt, szerettem csinálni. A mozi-színházterem falát jutával (zsákkal) kellett befedni. magam csináltam. Szerencsémre a leányzó ki a feleségem is lett, belesegített, így gyorsabban haladtam. (Léven hogy kárpitos mester vagyok.) Rettentően magas falak, minden tiz centiméteren, egy ráhajtás, le-fel menni a létrán, bizony nem egy leányálom. Időre elkészültem, mert nem lett volna szép a terem a bemutatóra.(Három hétig dolgoztam.) Az egyik előadás előtt, délután találkoztam egy szaktársammal. Betértünk a vendéglőbe, ne is mondjam mi lett a vége. Nagyon lebetegedtem. Úgy vezettek. Addig ápoltak, hogy alkalmassá tettek a fellépésre. Soha olyan jól nem játszottam, de többé ilyesmi nem fordult elő. A próbák rendszerint a lenti iskolában voltak, sok-sok tréfávall, kacagással. A Darázsmérgét a tűzoltóknál készítettük. Rég volt, szép volt.

Mintaférj

Mint súgó kezdtem a szereplésem, kapcsolódik a beszélgetésbe Inci. Igen korán kapcsolatba kerültem a kultúrmunkával. Édesapám a Magyar Kultúr-Egyesület alapítói közé tartozott. Bognár Magda tanító néni nagyon sokszor volt vendégünk, ilyenkor csak hallgattam, hogy beszélgettek, a feladatokat tárgyalták meg. A kultúrmunkát csinálni kell, hogy csiszolhassuk az ifjúság anyanyelvét, kultúráját. Nem szabad megengedni, hogy parlagon heverjen a magyar ajkúak kultúrélete. Megszokták, hogy súgó vagyok, és az a szerep mindig biztosítva volt a számomra. Mindenki szerepét tudtam, bármikor beugorhattam volna bárki helyett. Hogy színesebb legyen a munkám 46-47-ben már magyar táncot is táncoltam. Szerettem táncolni, mert Bognár Magda tanító néni nagyon szépen táncolt, és nagyon jól is tanította a táncot. Az iskolásoknak este nem volt szabad előadásra menni, de engem anyu mindig elvitt. (Kapott is szemrehányást eleget). Végre én is szóhoz jutottam. A RÉGI SZERETŐ-ben már én is játszottam, majd a Betyár-ban. Nagyon kellemes emlékünk ez az időszak az életünkből. Ahogy Miska mondta: szép volt, kár hogy rég volt. 51


Jól csak a szívével lát az ember

MARTONOSI ISTVÁN Emlékek felelevenítésére jöttünk össze egy estén Martonosiékkal és Cirokékkal. Emlékeikről faggattam őket. Hajdani amatőr-színjátszó emlékeikről. Diákkoromban játszottam a HÁROM KISLÁNY cimű gyermek színdarabban.Azt hiszem, hogy Lenner Piroska vagy Mraznica János rendezte. Bába Matild, Kiss Etelka, Kiss Juci, Lázár Irén, Csúszó Ilonka, Fehér Anna, Martonosi István, Hódi Péter, Lázár Misu, Barna Józsi és még mások is szerepeltek. A PÁL-UTCAI FIÚK kedves szerepeim közé tartoznak. 1962 ben MAGDÁT KICSAPJÁK c. színműben kaptam szerepet. Fényképem is van.

A Magdát kicsapják c. színdarab (1962.)

A szereplők, rendezők: Kiss Julianna, Ljuboja (Berta) Katica, Berta Ilonka, Csúszó Verka, Fazekas János, Máté Erzsébet, Benák Mária, Borbély (Vass) Vera, Radics Matild, Kiss Piroska, Gazsó Mária, Lúcó Sándor, Martonosi István, Szemerédi Pál, Lenner Piroska, Német Ilona, Berta Vilmos, Ferenci Piroska, Nyári Irén, Hódi Viktoria, Német Boriska, Fehér Anna, Krizsán Anna, Mészáros Etelka, Molnár Erzsébet (A pedagógusok is szerepeltek) Játszottam a felnőttekkel is. Csernyén, Rábén voltunk vendégszerepelni. Kellemes jó, szép emlékek. Az inasévek után nem játszottam tovább. CIROKNÉ FEHÉR ANNA Kellemes emlékek füznek a művelődési élethez. Már óvodás koromban énekeltem, szavaltam, jelenetekben szerepeltem. Diákkoromban játszottam a Három kislány-ban.Vendégszerepeltünk Magyarcsernyén. Lovaskocsival mentünk. Még ma is emlékszem, hogy tükörtojást ettünk. Diák koromban Merlović (Bilbija) Slavica balett-jelenetet tanított velünk. Nagy örömmel tanultuk, már készen volt krepp-papír ruhánk is. Ekkor jött a derült égből a villámcsapás. Valamelyik tanítónő javaslatára levették a műsorról. Nagyon-nagyon sajnáltuk. Otthon aztán a család előtt volt a premier. Műsoros estéken léptem fel, énekeltem. 1964-ben nyáron Salamon Sanyi itthon töltötte szabadságát. Már a Népszínház tagja volt. Egy műsoros estet rendeztünk. Én is felléptem nótákkal, táncdalokkal. Felléptek: István Illés, Kiss Péter, Kiss Etelka, Salamon Sándor, Ács Piroska, Szemerédi Pál, Csala 52


A falu művelődésének története 1915-től

Ágota, Vólenter József, Bába Matild, Berta Ferenc (Monte), Berta Ferenc, Hegyközi János, Fejes Feri bácsi (zenészek). Nagy közönségsiker volt. Nyáron ritkán volt ilyen tipusú rendezvény. Utána elég hosszú ideig nem léptem fel. A tánccsoport a Gyöngyösbokrétára készült. Segítségre volt szükség. Énekelni kellett, mert a táncosok hangja gyengének bizonyult. Megkértek, és én mentem. Mondhatom, nem vallottunk szégyent. Magyarországi vendégszereplésen voltunk Berettyóújfalun. Nagyon szép volt. Egy kis faluban vendégszerepeltünk, ahol még nem szerepeltek külföldiek. Amikor befejeztük az előadást, a közönségből néhányan bejöttek az öltözöbe, és egy nagyszerű mulatság kerekedett. Nagyon boldog voltam, sírni tudtam volna örömömben. Itthon készültünk egy tarka műsorra. Vasárnap délelőtt is volt próbánk. A színpad elején állok, és nagyon énekelek. Állandóan a mennyezetet néztem. Egyszercsak felszól Ács Gyuszi: Ne a plafont nézd, hanem rám nézz! Igen?! Rád nézzek és énekeljem, hogy Adj egy csókot, majd meghalok utánad!mondtam szinte kiabálva. Csak akkor tértem magamhoz meglepetésemből, amikor a "nézők" (szereplők akik a nézőtérről néztek) nagy hahotázásba fogtak. Ez a mondat azután sokáig tréfaindító volt a társaság körében. Rékáson (Románia) vendégszerepeltünk. Nagyon szép fogadtatásban volt részünk. Hazafelé jöttünkben, hajnali 2-3 órakor kerültünk a zsombolyai határátkelőhelyre. Ott aztán reggelig vártunk, mert nem tudtak a vámosok sem magyarul, sem szerbül

Zenés tarka est (1964. VII.)

(vártuk a váltást). Nem volt unalmas, mert addig énekeltünk, daloltunk. A váltás aztán elnézést kért, és már jöhettünk is haza. Szegeden voltunk az operában. (A Művelődési Ház szervezte, de mindenki maga fizette a belépőjegyet.) Csodálatosan szép volt ez a nap. A színház, az előadás. Még ma is bódult vagyok e fenséges élménytől. Szívesen, örömmel csináltam és csinálom máskor is, ha szükség lesz reám. SÖRÖS IMRE Több mint 40 év távlatából öröm visszaemlékezni az elmúlt időszakra. Kikindai szerepléseim után 1955.szept.1-én kerültem Kisoroszra. Az akkori szemmel nézve -az "Isten háta mögötti faluba". Már 1955-ben megalapítottam a bábszínházat. Papírmaséból készítettük a fejeket, festettük őket, majd sorra 53


Jól csak a szívével lát az ember

következtek a bemutatók! LUDAS MATYI, JÁNOS VITÉZ, A HÁROM KIVÁNSÁG, A BORZALMAS TORTA. Mikor kifogytunk a darabokból magam írtam őket pl. A TELHETETLENEK stb. Ezt Kolompár (Kárpáti) Lászlo a tanulókkal is színrevitte nagy sikerrel. Ettek is elég gombócot a gyerekek. Ezután szerepeltem a nagysikerű BLÓ-CSALÁDban, majd több színdarabot is rendeztem. Ezekre többen is visszaemlékeznek. Sok maradandó élményünk maradt. Szajánban Rózsa Laci várt bennünket nagy ostorpattogással, de igazi vendég szeretettel. Akkor még szekerekkel mentünk, sem eső, sem hó nem számított, mert az előadást lemondani nem lehetett. Később traktoros pótkocsival mentünk vendégszereplésre. Egyszer éjfél után Tóbát háromszor is megkerültük, mire hajnalra hazaértünk (eltévedtünk a ködben). Máskor meg Tóba alatt hajnalban hazatérőben elakadt a traktorunk a kátyúban. A nagy sárban visszamentünk Jójárt Pistához, aki a szövetkezet traktorával kíhúzott bennünket. Így reggelre értünk haza. Sokszor áztunk-fáztunk, hiszen a környék összes magyarlakta településein vendégszerepeltünk. Az itthoni előadások is élményszámba mentek. Mindig az első sorban ültem Berta János (Csárdás) bácsival, aki a literes, üveget meg egy poharat mindig magával hozta. A hideg teremben, mire vége lett az előadásnak, mi már kimelegedtünk. Sok barátság, szerelem, házasság születtet a színjátszásnak köszönhetően. Erröl tanúskodnak mások emlékezései is. A sok tehetséges színész, Salamon Sándor, Berta Ferenc (Monte), Vólenter Joska, de felsorolni mindenkit képtelenség. Munkámnak mindig az volt a célja, hogy tudatosan műveljük anyanyelvünket, mindenki fejlessze tehetségét. Meg kell tanítani mindenkit arra,hogy tudja becsülni mások munkáját, és tudjon örülni mások sikerének is. A közös munkában az egyén sikere mindannyiunk sikere is egyben. Miután a rendezést abbahagytam, tőlem telhetően segítettem a színjátszás fejlődését. Az elmúlt időszak, sok szép emléket hagyott életemben. Külön elismerést, dícséretet soha nem is vártam, de a barátok, a társaság, az összetartozás érzése, néha egy kézszorítás többet ért, mint sok-sok oklevél. Váratlanul mégis egy nagy meglepetés ért. Nyugdijaztatásom után egy emlékműsor keretében a kultúregyesület méltatta 35 éves kisoroszi munkásságom, és végül szerény ajándékkal lepett meg. A meglepetéstől és a lelkes tapstól szóhoz sem jutottam. Én aki annyiszor álltam színpadon alig tudtam néhány keresetlen szóval megköszönni e ritka figyelmességet. Mert életemben kritikát kaptam eleget, de ajándékot, köszönetet soha. Talán ez az elismerés balzsam lett minden sebre, és a hátralévő életemnek egyik legszebb emléke marad. Köszönet érte mindenkinek. VÓLENTER JÓZSEF A kisoroszi amatőrszínjátszás igen jeles alakja. Már jó néhány éve szabadkai lakós. Szabadkán él és dolgozik, mint privát asztalosmester. Egy lakodalomba futottunk össze és elbeszélgettünk a színjátszó multjáról. 1953.-ban mint hatodikos diák szerepeltem először. Az első szerepem a HÁROM KISMALAC c. színdarabban volt. Együtt szerepeltünk Nyári Imrével, Balog Ilonkával, Kéri Etelkával, Csányi Miskával, Talpai Sanyival... 1954.-ben Botka Mihály rendezéseben a még ma is legkedvesebb emlékeim közé tartozó PÁL-UTCAI FIÚK-ban alakítottam Csónakost. Ekkor tanultam meg fütyülni (két újjal) mert addig nem tudtam. Szereplőtársaim Nyári Imre, Ábrahám Géza, Vida Feri, Berta Tibi, Talpai Sanyi, Berta Palkó, Talpai Józsi, Ördög Sándor, Balog Ilonka és mások. Vidám jeleneteket, dramatizált meséket mutattunk be az iskolában pajtásainknak. Tanítóim tehetséges színész palántának tartottak. Bognár Magda tanítónőm azt mondta, legyek inkább színész, mint asztalos. Az iskolában a nyelvművelő magyarórákon nagyon sokszor igyekeztünk dramatizálni a tanult anyagot, söt 54


A falu művelődésének története 1915-től

önállóan alkotni. Nem bohóckodás volt, hanem alkotás, alakítás. Rózsa Laci, tanító bácsinál nevettető órákat tartottunk. Mindenkinek be kellett mutatni valamit, őszíntén talpraesetten, szórakoztatóan. Nem csak magyarórán hanem szabadidőnkben is. Bognár Magda, Gyantár tanító bácsi is állandóan kitartóan foglalkoztak velünk. Olyan világ volt az, hogy erre terelték a figyelmünket. Anyanyelv ápolás, anyanyelv művelés. Egy háromfelvonásos színdarabot is írtam az önképzőköri feladatként. Úgy volt, hogy be is mutatjuk, a próbákat is elkezdtük, de valami okból elmaradt. A három testőr volt az alapötlet, ennek mintájára írtam. Sajnos a darab elveszett. Újságírónak kellett volna mennem Újvidékre. Ösztöndíjat kaptam volna. Tudósító is voltam, még fizetést is kaptam. Nem engedtek el, mert asztalosnak kellett mennem. Folytattam a megkezdett színjátszói tevékenységemet. Gondolataim mindig a színház felé orientáltak. Színész szerettem volna lenni. Játszottam a felnőtekkel-tanultam a szakmát-de eszem-vágyam a színház felé húzott. Salamon Sándor és én jelentkeztünk a Népszínház pályázatára, fölvételiztünk is. Sikerült a felvételi Garai Béla bácsinál. Két hónapig Szabadkán voltam. Játszottam a Népkörben is. Úgy éreztem, hogy révbe jutottam, amikor otthonról megkaptam az ultimátumot, hazajövök vagy kitagadnak. Így a szépnek ígérkező pályám derékbatört. Salamon Sándor színész lett. Nagyon-nagyon sajnálom ma is. Ma is tagja vagyok a Népkörnek. Kapcsolatban vagyok ma is a színművészettel, színészekkel, rendezőkkel.

Betyár (1960.III.4.-én)

1963.-ban katonakoromban nagy megtiszteltetés ért. Játszottam a Kozara c. játékfilmben. Amikor Kisoroszon vetítették, mindenki lesett, hogy meglátnak-e a filmvásznon. A Szutjeszkában is játszani kellett volna, de azt már nem vállaltam. GAZSÓ DEZSŐ 1945. elején megalakítottuk a Magyar Ifjúsági Amatőr Színjátszó csoportot. A színdarab rendezését az újonan odahelyezett két fiatal tanítónő vállalta. Gueminó Ilonka és egy szőke tanítónő akinek a nevére már nem emlékszem. A díszlettervezést és annak kivítelezését én vállaltam. A próbákat a lenti iskola keleti 55


Jól csak a szívével lát az ember

oldalán lévő tanítólakásban végeztük. A betanult színdarabokat csak helyben mutattuk be. Sajnos fényképeim nincsenek. Szabadkára kerültem középiskolába ezért a kultúrtevékenységem egyidőben stagnált. 1951/52-es szezonban felújítottam az ifjúsági amatőr csoport munkáját. Most az Önkéntes Tüzoltó Egyesület vett bennünket védőszárnyai alá. Most már vidékre is eljutottunk. A csoport szállítását a tűzoltók rendezték. Ekkor már rendezést is vállalok, és díszlet tervezést - kívítelezést igen nívós kívítelben. a plakátokat olajfestékkel festettem művészi kívítelben (Úgy néztek ki mint egy tájkép) 8 - 10 darabot is. A kellékeket a faluban szereztük be. A rendőrség is segített. Például egyszer egy hatlővetű Colt-ot kaptunk (egy aláírás ellenében). Az előadáson kellett mint kellék, a nézők nagy riadalmára. Mezőgazdasági üzemmérnök vagyok Bácska Topolyán dolgoztam, ott is élek. Kultúrmunkával elfoglaltságom miatt már nem foglalkoztam, ellenben a szakmában végeztem egynéhány újítást. 1953-ban szövetkezeti Otthon mellett parkot terveztem és kívíteleztem (Kisoroszon). 1956-ban Topolyán gépbemutató kiállítást szerveztem. Az angliai Ferguson kistraktor és kapcsolható eszközöket állítottunk ki 1958-ben. Magyar Csernyén talajvizsgálatot végeztem és megállapítottam, hogy nincs elég mész a talajban és ezért gyenge a cukorrépa termés. 1958/61 sokat dolgoztam a növénytermelésben igen nagy mennyiségben jelentkező melléktermékek hasznosításán. Elkészítettem egy járva-secskázó gépet kukoricaszár felaprítására és a helyszínen történő szétszórásra. A gépgyárak nagy szériában gyártották. Igen elterjedt a használata. Szerkesztettem egy kukoricalevél szedőt. A gép a hasznos anyagát bálába kötötte. Erröl készítettünk egy szakbrosúrát Palusek István társszerzővel. A Pobeda gépgyár gyártotta is. Kvinto (Ekvádor)-ból is érdeklődtek a gép iránt. 1970-ben egy újításom is volt. A kukorica csőtörő gépet átalakítottam rakásrakóra.Azóta létezik a bunkeros csőtörő. 1978 A melléktermékek hasznositásával kapcsolatban eljutottam (meghívtak) Ny. Németországba, Hollandiába, Svájcba. 1978-ban ugyanezzel a témával Japánba, Tájföldre, a Fülöpszigetekre utaztunk. (A rizsszalma hasznosításon dolgoztunk.) A falunk szülöttje, akinek a munkáságát talán kevésbé ismertük. Érdemes volt bejegyezni.

56


A falu művelődésének története 1915-től

Magasan repül a daru 1939. január 6.

57


B

eszélgettem Balázs Imre bácsival (1908-as), kérdeztem, hogy volt-e abban az időben gyermekszíndarab, amikor iskolába járt. Nem volt, csak nyelvi játékokat mutatott be a tanító néni a gyerekekkel a szülők előtt, vagy ünnepek alkalmából a tanteremben. 1922-ben Hanákné Niesz Katalin rendezésében a gyerekekkel a BETLEHEMI BAKTER karácsonyi színművet mutatta be. Ez volt az első pásztorjáték a faluban. Innen számíthatjuk a gyermekszínjátszás kezdetét. 1929-től Hanákné áldásos tevékenységét a gyermekek művelődésének szenteli. Írott anyagot nem leltem, így az elbeszélésekre támaszkodom.

Gazsó Teréz (Teca) néni emlékezik, hogy az 1930-as évek elején játszott a FÜSTI FECSKE című gyermekszíndarabban. Gazsó Gergely (Gergő) bácsi több gyermekszíndarabban is játszott. Valamilyen tündér volt a címe. Szereplők: Fehér Etel, Gazsó Teca, Ördög Rózsi, Gazsó Ilka, Német Anci, Gazsó Marcell, Barna Erzsébet, Hunyadi Maris, Lovászi Géza, Csikos Pali, Gazsó József, Lenner Matild, Lázár Maris, Kiss Ilonka, Nagy Boris, Hanák Katalin tanító néni.

Gyermekszíndarab 1932-ből Lenner Cicel, Karvák Erzsébet, Lenner Maris, Dudás Ilka, Gazsó Gergely, Kiss Inci, Fehér István, Korom András, Csikos Julis, Dégi Maris, Radics Annus, Vida Annus, Karácsonyi József, Berta Etel, Ördög Bözse, Berta Maris, Fehér Matild, Hanák Mariska, Német Recin, Lovászi Irénke, Berta Annus, Nyári Maris, Gazsó Maris, Csiszár Péter, Korom István, Nyári Dezső, Lázár Imre, Nagy Feri, Lázár András. Az ablakban: Biljanics Vinkó, Szukk József, Hanák Kató, Hanák Ica a legényével, jobbról: Úri József, és Gazsó Sándor.

57


Jól csak a szívével lát az ember

A neveket Korom András kovácsmester írta le. Mészáros Károly bácsi emlékezete szerint, mint gyermek játszott a felnőttekkel. Molnár Ilona (Fazekas) 1936/37-ben gyermek-színdarabban játszott. Hanákné és Balogh József rendezte. A címére nem emlékszik.

Gyermekszíndarab 1939-ből

Ökrös Gergely a '40-es évek elején a parókián szerepelt egy színdarabban. -Volt valamilyen emelvény, azon játszottunk Karvák Juliskával. Felnőttek is játszottak benne. 1945/46-ban játszottam a SÓ ÉS PAPRIKA c. gyermekszíndarabban, mondja Nyári Mihályné Hegykőzi Erzsébet, még a szövegre is emlékszik néhány mondatban. Nyári Mihály is játszott már hatodikos korában.

Balogh József tanító rendezte 1940-ben a gyermekszíndarabot

A negyvenes években a gyermekekkel is hasonlóan a felnőttekhez, dal-nóta esteket rendeztek nagy sikerrel. A szülők, nagyszülők, rokonok és persze a jelenlevő közönség nagy örömére. A műsort néptáncok tették színesebbé. Az ötvenes 58


Gyermekszínjátszás

években ismét a színdarabok emelték a gyermekek tudását. Sörös Imre szeretett a gyermekekkel foglalkozni. Bábszínpadot készítetett. Megindul a bábozás. Ő a rendező, a színészek pedig a gyerekek. Óvodásoknak, tanulóknak, sőt a felnőtteknek is bemutatták. 1955/56-ban Kárpáti László a GOMBÓC c. gyermekszíndarabot rendezte. Játszottak benne: Kószó Ilonka, Csányi Annus, Ökrös Imre, Berta Gyurka és mások. Gombócot otthon főzték, mi mind megettük meséli Berta Győrgy. A szerző: Sörös Imre.

Egy sikeres bemutató után (1943. IX. 23)

Gyermekszíndarab 1944-ből

Az ötvenes évek vége felé bemutattuk (1958/59) Molnár Ferenc A PÁL UTCAI FIÚK c. dramatizált művét. Berta Ferenc meséli, hogy ő már hamarabb is játszott a PÁL UTCAI FIÚK-ban, de nem tudja pontosan mikor.-'58 tavaszán jöttem Kisoroszra. A felső tagozaton kellett dolgoznom. Rövid idő alatt megismertem a gyerekeket. 59


Jól csak a szívével lát az ember

Nagyon rátermett, jóhiszemű, dolgozni akaró gyermekek ültek a padokban, játszottak az udvaron. Minden közös munkát szeretettel vállaltak. Zömében jó tanulók is voltak. Közülük többen középiskolát, sőt egyetemet is végeztek. A nyári szünetben otthon, Bajmokon, kedves barátommal, kollégámmal, Mojzes Antallal rendeztük a PÁL UTCAI FIÚKat. Elhoztam a szövegkönyvet, és ősszel már az én, a mi tanulóinkkal is elkezdtük tanulni. Nagyon lelkes színjátszóim, szinte munkatársaim voltak. Gyorsan megtanulták a szöveget. Közösen készítettük el a színdarabot, a jelmezeket. Fúrtunk faragtunk, rajzoltunk, festettünk, és sikerrel be is mutattuk. Azt mondtam, hogy szorgalmas, lelkes gyerekek voltak. Igen, mert sok egyéb elfoglatságunk is volt. Határi, otthoni, iskolai feladatoknak is eleget kellett tenni, amellett lelkes felderítők is voltak. Nagyon kellemes emlékem maradt. Nem emlékszem már minden szereplőre, elnézést, akinek a nevét nem írtam le. Szereplők: Berta Pál, Csúszó Mihály, Hódi Tibor, Szécsi József, Kiss Etelka, Ács Piroska, Martonosi István, Kiss Ferenc, Kabók György, és mások. HÁROM KISLÁNY 1959. május Szereplők: Bába Matild, Kiss Etelka, Kiss Julianna, Lázár Irén, Csúszó Ilonka, Fehér Anna, Martonosi István, Hódi Péter, Lázár Mihály, Barna József, Hódi Tibor, István Illés... Rendezte: Lenner Piroska vagy Mraznica János A bemutató után vendégszerepeltünk Csernyén. Lovas kocsival mentünk. Az út nagyon érdekes volt, sokat tréfáltunk, csüngtünk az oldalon. Még ma is emlékszem, hogy tükör-tojást kaptunk vacsorára. Barátok, barátnők, rokonok fogadtak benünket - meséli Cirokné Fehér Anna. HÁROM JÓBARÁT 1961. VI. 10-én Szereplők: Kiss Julianna, Nyári Irén (ördögök), Csúszó Ilonka (boszorkány), Berta Tibor, Jójárt Béla, Csapó József... Rendező: Vass Veronika. Volt benne Nyakigláb, Messzelátó, már nem is emlékszem - mondja a rendező. Becsére kellett volna menni versenyre, de Csapó Jóska betegsége miatt itthon maradtunk. A kosztümöket magunk készítettük, papírból is csináltunk. A színfalakat magunk „gyártottuk”. Berta Feri, segített főleg a világosítást oldotta meg. A színdarabokat a szabadkai NÉPKÖR-től kaptam. MAGDÁT KICSAPJÁK 1962-ben Szereplők, rendezők: Kiss Julianna, István Illés, Berta Katalin (Ljuboja), Berta Ilona, Csúszó Veronika (Verka), Fazekas János, Máté Erzsébet, Benák Mária, Borbély (Vass) Veronika, Radics Matild, Kiss Piroska, Gazsó Mária, Lúcó Sándor, Martonosi István, Szemerédi Pál, Lenner (Antunović) Piroska, Németh Ilona, Berta Vilmos, Ferenci Piroska, Nyári Irén, Hódi Viktória, Németh Boriska, Fehér Anna (Cirok), Mészáros Etelka, Molnár Erzsébet. ÁRVÁCSKA 1962. Szereplők: Hódi Jenő, a manók vezére, Csiszár Tibor, Gyólai Béla, Korom Erzsébet (Árvácska), Rácz Matild (a tündérek királynője), tündérek: Szilágyi Ilonka, Karvák Gizella, Bálint Irénke, Gazsó Edit, Martonosi Gizella, Papdi László (királyfi)... Rendezte: Vass Veronika és Benák Mária 60


Gyermekszínjátszás

-Nagyon sok szereplő játszott. Zenés, énekes előadás volt. Versenyen is voltunk Kikindán. Itt volt az ősbemutató, itt volt az írója is az előadáson -emlékezik vissza Hódi Jenő. Hegyközi Jani bácsi muzsikált, még tánc is volt. 1962-ben a HÓKIRÁLYNŐ c. gyermek játékot készitette Vass Veronika. PINOCCIÓ Az 1970-es években, négyfelvonásos színpadi játék Szereplők: Karácsonyi István, Szécsi, Martonosi István, Csányi Sándor... Rendezte: Sztánics Ferenc. A négy felvonást sokáig készítettük és hosszú ideig próbáltuk még szünidőben is. Már a ruhákat, kellékeket készítettük. Néhány színpadi próba és jöhet a bemutató. Igen ám, a színházterem teli volt búzával. Vártunk, meg is ígérték, hogy kiürítik. Megkezdődött a tanítás is. A szereplők közül többen már középiskolába jártak, így elkedvetlenedtünk. Sajnos a bemutatóra soha nem került sor. Még ma is sajnáljuk a szereplőkkel együtt. HÓFEHÉRKE A '70-es évek közepén Szereplők: Kiss Matild, Lőrinc Péter. Hén Gizella, Berta Sándor, Sztánics Tünde, Péter János, Németh Eszter, Lőrinc Dezső, Berta Irén, Ördög Tibor, Berta Matild, Karácsonyi Imre, Hén Eszter, Tóth Sándor, Talpai Margit, Mészáros Zoltán, Ónozó Ildikó, Dejánovics Nikola, Ökrös Matild, Börcsök (Csíkos) József. Rendezte: Papp Etelka. Ugyanezekkel a gyerekekkel néptáncot is tanított. 1977-ben a VII. osztályos tanulókkal Sörös Imre rendezésében színre került S. Ruškuc KÖD ELŐTTE, KÖD UTÁNA c. gyermekszíndarab. Az előadás bevételét a tanulók táborozására fordítottuk. HAGYMÁCSKA (CIPOLLINO) 1980/81 Giani Rodari meseregénye nyomán írta Torbai Ede Szereplők: Mesélő: Nyári Marianna, Cica: Kiss Ede, Hagymácska: Nyári Valéria, Alma mester: Krizsán Sándor, Körte mester: Lenner Csaba, Retkecske: Vólenter Ilona, Cseresznyécske: Martonosi Ibolya. Eprecske: Vólenter Melinda, Szaloncukorherceg: Mészáros Géza, Habcsók hercegnő: Kéri Hermina, Darafelfújt, Habcsók intézője: Csíkos Tibor, Bonbon ügyvéd: Kiss Ottó, Marcipán gróf: Fehér Zoltán, Nápolyi báró: Berta Ibolya, Csokoládé katonák: István Tivadar és Berta Géza, Zenekar: Id. Fejes Ferenc, Berta Péter és zenekara. Ruhaterv: WIEBER MARIANNE m.v. BUDAPEST, Technika: Hódi Jenő, Rendezte: Papp Etelka és Sztánics Ferenc. Nagyon alapos előkészület után osztottuk ki a szerepeket. A gyerekek gyorsan megtanulták a szöveget. A szöveg és a mozgásprobák nagyon jól haladtak. Gondunk a színpaddal, meg a ruhákkal voltak. Hogyan oldjuk meg? A gondunkat WIEBER MARIANNE a budapesti Magyar Televízió Jászai Mari-díjas kiváló kosztümtervezője oldotta meg. (Vendégségben voltak nálunk). Őt kértem meg, hogy segítene rajtunk. Elfogadta. Ötletet is adott. A cica mint szereplő nincs a szövegben, ő ajánlotta, hogy segítsünk így a narátornak. A ruhaterv megvan. Ismertettük a szűlőkkel a tervet. A kedves szülők elfogadták és meg is csinálták a ruhákat. Tizenkét-tizenhárom éves gyerekek játszottak nagyon komoly hozzáállással. Részt vettünk a községi, majd a körzeti szemlén is Törökkanizsán. Megdícsértek, bennünket, de nem jutottunk el a Májusi Játékokra. Azt hiszem ez volt az első eset falunk művelődési életében, hogy egy MŰVÉSZ tervezte meg a ruhákat. A bemutatóra meghívtuk, de elfoglatsága miatt nem jöhetett el. Öröm volt a 61


Jól csak a szívével lát az ember

gyerekekkel dolgozni. A Hagymácskát még be sem fejeztük, már arra kértek bennünket, hogy ők is szerepelnének. Elkezdtük a munkát a második csoporttal is. Nem akartuk megfosztani a gyermekeket a játék örömétől. Örültünk hogy dolgozni, tanulni akarnak. Etelkával igazán nem panaszkodhattunk, hogy sok a szabad ídőnk. A leányok a tánccsoport tagjai voltak, de ezt is csinálni akarták. Amilyen szépen táncoltak olyan szépen játszottak is. Nagyon tehetséges kis színészek bontogatták szárnyaikat. Kiváló volt a hozzáállásuk. Minden tanácsot elfogadtak és igyekeztek azt meg is valósitani. Örömömre szolgál, hogy később is viszontláttuk őket a színpadon.

Hagymácska (Cipollino) 1980/81

Csodálatos dolog gyerekekkel dolgozni! Csillogó szemek, őszinte játék, izgalom, remegés a bemutató előtt. Feszült várakozás sminkelés közben. -Jaj nekem, csak sikerüljön- Tanító bácsi! Tanító néni! Jó lenne ezt, vagy azt így,vagy úgy csinálni? Jó!-De mondja Jóskának, hogy ő is úgy csinálja, meglátja, jobb lesz! Ha ezt ide vagy oda tenném, mennék, biztosan… Szép vagyok? Jól kifestettek? Nem maszatoltam el? Kérdések özöne záporozott felénk. A feszültség, talán a feszültség levezetése késztette őket e záporra. Gyerekek! Játsszunk úgy ahogyan azt gyakoroltuk, érezzük át! Ha valaki téved, ne essen kétségbe. Igyekezzen helyrehozni, hogy a közönség ne vegye észre. Rögtönözzetek, míg a kerékvágásba értek. Gyerekek! Rajtunk a „világ szeme”. Mutassuk meg, hogy tudunk játszani, nem csak szavakkal, hanem az arcunkkal, kezünkkel! Alakítsuk a szerepeket. Itt a zsüri is! Hol vannak? Nézik az előadást? Az izgalom a tetőfokra hág. Most már kezdeni kell. A kezdés elűzi az izgalmat. Most már oda kell figyelni, nem érünk rá izgulni. Mi mindig a színfalak mögött állunk. Egyikünk az egyik oldalon, a másik a másikon. Valamiféle biztonságot nyújtva. Múlik az idő, pereg az előadás. Taps, vége! Jó volt? Jól játszottam? Tudja ott hibáztam, de sikerült kijavítanom. Sok kis fecskeszáj. Mind, mind mond valamit. Mindenki örül, boldog. A lelkek 62


Gyermekszínjátszás

megnyugszanak. Ez a mi közös munkánk gyümölcse. Valamit alkottunk Felépítettünk egy VÁRAT, fenségeset, dicsőt, EMBERT nevelünk. „A gyerekek lámpaláz nélkül, gördülékenyen, szépen adták elő a Buksi c. színdarabot.” Rácz Ilona, zsüritag

63


Jól csak a szívével lát az ember

Wieber Marianne: A narátor ruhaterve (HAGYMÁCSKA)

64


Gyermekszínjátszás

Buksi

BUKSI 1982. III. 12-én és 13-án (gyermek majd felnőttelőadás) Ifijúsági színjáték, négy képben Színpadra alkalmazta V. Rabadan. Szereplők: Anya: Lőrinc Gyöngyi, Buksi a fia: Berta Valéria, Tinka a húga: Barna Gyöngyi, Kató árvalány: Fehér Elvira, Bodó: Orosz Csaba és Vancsek Nikola, Menyhárt apó: Szekeres Zsuzsanna, Mihók pásztor: Csikos Ibolya, A zenéjét válogatta: Borbély János. A dalokat Ristić Pásztor Valéria tanította be. Világosító: Lackó Imre. Madárhang: Berta Géza, Berta Nándor és Lenner Csaba Berendező: Berta Péter. A színpadot festette: Hódi Jenő és id. Karácsonyi Sándor Színpad és ruhaterv: Papp Etelka és Sztánics Ferenc. Rendezte: Papp Etelka és Sztánics Ferenc. MESE A KÉK KUTYÁRÓL Bábjáték 1982. III. 20. Lewit-Him-Balogh Beatrix Szereplői: Talpai Judit, Fazekas Hermina, Hódi Enikő, Kabók Szilvia, Csányi Beáta, Vólenter Melinda, Berta Róbert, Mészáros Gyöngyi, Fehér Ervin, Lázár Zoltán, Cirok Attila, Lackó Csaba, Lackó Ede, Fejes Edit, Kéri Zsolt, Szemerédi Csongor, Berta Attila, Kiss Zsolt, Virág Kornélia, Csúszó Ildikó, Csíkos Szilvia, Csíszár Julianna, Nagy Levente, Kormányos Katica, Berta Melinda Vólenter Sári. Bábkészítők, rendezők: Papp Etelka és Sztánics Ferenc. IV. 24. Vendégszereplés Magyarcsernyén a Buksi és a Kék kutyával. A POFON Balassa Árpád - B.Radó Lili Bíró: Nagy Levente, Paraszt: Berta János Attila, Asszony: Vólenter Sárika, Hodzsa (tanító): Berta Zoltán, Panaszos: Molnár Sándor, Legény: Kanász Jenő, Súgó: Gőbős Amália 65


Jól csak a szívével lát az ember

A SÁNTA KUTYA-bábjáték Bognár Károly Szereplői: Lőrik Csaba, Hódi Eleonóra, Csíkos Szilvia, Berta József Attila, Csíszár Julianna, Fehér Sándor, Barna Georg, Sípos Eleonóra, Kiss Zsolt, Fehér Mária. Bábkészitők, rendezők: Papp Etelka és Sztánics Ferenc. Új bábszínpadot készítettünk. A tervünk alapján Berta Péter készítette el, ő volt a főmester.

Bíbormadár

BÍBORMADÁR Hazainé Márjás Magda 1982. Okt. 31. Szereplők: Király: Kiss Ottó, Matyi: Krizsán Sándor, Rózsa: Berta Valéria, Apó: Vancsek Nikola, Bíbormadár, erdei tündér: Csíkos Ibolya, Zümike: Csányi Beáta, Vargánya: Fehér Valéria, Gombák: Virág Kornélia, Fehér Brigitta, Hódi Eleonóra, Karácsonyi Valéria, Vólenter Sárika, Tölgyapó: Lenner Csaba, Erdőlakók: Sunyi: Berta Géza, Kapzsi: István Tivadar, Falusiak: I. Asszony: Lőrinc Gyöngyi, II. Asszony: Barna Gyöngyi, I. Legény: Orosz Csaba, II. Legény: Szemerédi Csongor, Műszakiak: István Tibor, Berta Gábor, Lázár Imre, Papdi Róbert, Kabók Erika, Zenéjét válogatta: Borbély János, Rendezte: Sztánics Ferenc, Papp Etelka és Virág Piroska „...A jól megrendezett előadást jó kisérőzene festette alá nagyszerű technikai megoldásokkal...Az előadás színvonala kiváló volt. Mindenki dicséretet érdemel,”mondta Sörös Imre. 1983. II. 26. az Egységben a Bibormadár „A bibormadár jelmezei dicséretet érdemelnek. A kis színjátszók játéka magával ragadja a közönséget, a zenei aláfestés találó. Kissé hosszúra nyúltak a szünetek...” Ljuboja Katalin 1983. III. 5-én az Egység vendégjátéka. ARANYHALACSKA bábjáték. 1983. III. 26én A községi szemlén bemutattuk a BÍBORMADÁR című gyermekszíndarabot. 66


Gyermekszínjátszás

Részletek Dimitrije Čipčić tanügyi tanácsos véleményéből: „...Különleges elégedettségel állapíttom meg, hogy szinvonalas előadást láttam. Élveztem az előadást még akkor is, ha gyengébben beszélem a magyar nyelvet. Sikeres rendezés, szép színpad, nagyon jó tömegjelenetekkel. A zenei aláfestés is nagyon jó...” 1983. IV. 16. Csernyén vendégszerepeltünk. 1983. IV. 24. A BÍBORMADÁR Törökkanizsán a körzeti szemlén. PAPÍRSÁRKÁNY c. verses összeállítást mutattuk be 1984. II. 19-én Mezei Éva szerkesztésében (Délelőtt a gyerekeknek, este a felnőtteknek). Szereplők a III. – VIII. oszt. tanulói: Fehér Brigitta, Lackó Erika, Kéri Zsolt, Lázár Ervin, Fehér Sándor, Berta Annamária, Talpai Zsuzsanna, Fehér Ervin, Szemerédi Csongor, Cirok Róbert, Korom Tímea, Virág Kornélia, Szűcs Judit, Lőrik Csaba, Nagy Levente, Kiss Gábor, Király Mónika, Cirok Attila, Hódi Eleonóra, Ács Albert, Sirovica Mónika, Molnár Sándor, Tánckar: Berta Valéria, Papdi Angéla, Lőrinc Gyöngyi, Fehér Elvira, Unhold Annuska, Vólenter Sári, Csíkos Ibolya, Szekeres Zsuzsanna, Barna Gyöngyi, Unhold Marina, Csúszó Ildikó, Csíszár Julianna, Karácsonyi Valéria Átdolgozta: Sztánics Ferenc és Papp Etelka, A bevezetőt írta: Sörös Imre, Felolvasta: Szekeres Zsuzsanna, Színpad és a zenét válogatta: Paksi Zoltán, Világítás: ífjú és idősebb Karácsonyi Sándor, Tánc: Vass Veronika, Rendezte: Sztánics Ferenc és Papp Etelka. Nagy kihívás volt ez a verses összeállítás. Talán a címet is meg kellett volna változtatni, vagy legalább alcímmel ellátni. KÖVETELJÜK, LEGYEN BÉKE A VILÁGON, ennek a jegyében készült az előadás. Verses összeállítást ritmusossá, mozgékonnyá tenni. Ne legyen egyhangú, ne legyenek csak bábok a színpadon, ne csak a fülnek adjunk, hanem a szemnek is. Az előkészület, a „forgatókönyv” elkészítése mintegy hat hónapot vett igénybe. Nagyon alapos szövegkönyv alapján készült. Néhány új verset, mesét szőttünk bele, és így alkottunk egy egészet. Vass Verát kértük hogy készítsen három táncot, ami beleillik e verses összeállításba. Három zeneszámot válogatott Paksi Zoltán, Vera pedig mindre koreográfiát készített, és betanította a táncot. 1. PASSPORT "Tarantella" Klaus Doldinger 2. CLARENS GATEMOUTH BROWN "Up Jump the Devil" 3.THE LONDON SIMPHONY ORCHESTRA „A Whiter Shade of Pale” (Classic Rock) Brooker-Reid. Csodálatos zene, kitűnő koreográfia, gyönyörű tánc. Színekben pompázó színpad, színes reflektorok. Az előadás kiváló volt. Minden túlzás nélkül remek társasmunka volt. Mindenki a munkáját nagy szeretettel, odaadással végezte. Minden munkámat, munkánkat nagyon szerettem, de ez különösen a szívemhez nőtt. Az elhangzott kritika is kiváló volt. Szokatlan előadás, szokatlan témaválasztás. Kezdetben a társaim nem hittek a sikerben, de annál boldogabbak voltunk a bemutató után. Nagyon kemény, sok próbát igényelő munka volt. Az egész előadást zene kísérte. (Operarészletek, zenekari számok, rock és klasszikus muzsika). Részlet a bevezetőből: „Mi gyerekek vagyunk, akik hisznek a csodákban, a mesevilágban. Gyönyörű tündérlányok feltámasztják az elesett hősöket, meggyógyítják a beteg gyermekeket. A mesében a gyenge, de igazságért küzdő hős legyőzi a gonoszt, ha az maga a hétfejű sárkány is. Ha mi gyerekek ilyen mesebeli hősök lehetnénk, akkor BÉKÉT VARÁZSOLNÁNK AZ EGÉSZ VILÁGRA! Mindenki szabadon élhetne, nem lenne többé kisírt szemű éhező gyermek. Hol van most a varázspálca? Hol van a jó tündér? Itt lakik bennünk! Fogjunk össze szivvel-lélekkel, nagy-nagy 67


Jól csak a szívével lát az ember

akarással mert AKARUNK!”

mi

mindannyian:

BÉKÉT,

BÉKÉT,

BÉKÉT

ÉS

VIDÁMSÁGOT

Meghalt Jércike Gyászba borult Kukori A szekér fájlalta A domb is siratta Meghasadt a sövény A farkas elszaladt A forrás is kiapadt. A romlás pusztított A hegy is beomlott Az erdő lombja is lerogyott Ki tudja meddig tartott volna...? A jóságos Tündér Jércikét feltámasztotta És lett sok-sok csinos Csinos-fekete, fehér, sárga kiscsibe Pelyhes kicsi Jércikék És harsány kicsi Kukori - Francia mese nyomán „...Az előadás nagyon szép volt. A témája aktuális. Dicsérjük a rendezőket és a tanulókat is. A díszlet egyszerű, de nagyon hatásos a háttérben a földgömbbel és zászlócskákkal. Azok is megértették a darab témáját, akik nem értik a nyelvet... Az előadás zenei aláfestése jó. Csak dicsérni lehet az előadást.” Rácz Ilona (zsüri), Cibula Albin Pótszékes, telt ház előtt hatalmas siker volt. (A titkárunk megjegyzése) Kilenc év után megkérdeztem Nagy Leventét a Papírsárkány és más szerepek kiváló tolmácsolóját, szereplőjét. Emlékszel-e még a Kukorira és a Jércikére? -Egyik nagyon szép alakításom volt. Nagyon szerettem játszani, Más világban élni, alkotni. Valojában mintha igazi résztvevője lettél volna a mesének. -Amikor felmentem a színpadra és jelenésem volt, akkor részemre minden más megszűnt, csak az létezett, amit játszottam. Mindig beleéltem magam a szerepembe. Mikor megkaptam a szerepet, többször elolvastam, elképzeltem, elemeztem, magam elé képzeltem. Egy követelményt állítottam magam elé, amit meg kell valósítani. Mindig nagyon örültem, ha új szerepet kaptam. Mindig kihívás volt számomra. Örömteli feladat volt mindig valaki mást alakítani, új ember egyéniséget színre vinni. Játszottam felnőttekkel is. Egy időre abbahagytam, hogy a szakmámat kitanuljam, hogy befejezzem a középiskolát. Katona voltam, borzalmas dolgokon estem át. Nem kívánom senkinek sem. Nemrég szereltem le (1993). Szívesen bekapcsolódnék a ME munkájába. ČIČA-PAVEL: HAJDE DA SE IGRAMO 1984. III. 25. (szemle) Egy szép, vidám játékot láttunk sok szereplővel. Gratulálunk a rendezőknek. Jelena Bokanić, Miroslava Kojić, Cibula Albin, Rátz Ilona, Sava Ivetić. Rendezte: Glamočak Milica, Simić Vesna Zene: Borbély János NAPSUGARAS ŐSZ 1984. XI. 19-én műsoros est idősebbeknek. Rendezők: Német Erzsébet, Vass Verona, Papp Etelka, Sztánics Ferenc Technika: ifj. Karácsonyi Sándor FORRADALOM A KÖNYVTÁRBAN Börcsök Erzsébet (Gyermekszíndarab egy felvonásban) 1985. III. 30-án 68


Gyermekszínjátszás

A szereplők: Lázár Ervin, Virág Kornélia, Nagy Levente, Berta Melinda, Cirok Attila, Szűcs Judit, Fazekas Hermina, Fehér Sándor, Hódi Enikő, Fehér Brigitta, Csíkos Szilvia, Csíkos Annamária, Terhes Diana, Sirovica Mónika, Tóth Zsuzsanna, Unhold Anna, Berta Annamária, Korom Tímea, Talpai Judit, Szemerédi Csongor, Cirok Róbert, Ács Albert, Molnár Sándor, Barna Georg, Berta Attila, Hódi Eleonóra, Sipos Eleonóra, Talpai Zsuzsanna, Barna Gizella, Király Mónika, Kiss Gábor, Gőbös Amália Súgó: Lackó Erika és Fehér Valéria Technikai rendező: Berta Péter Rendezők: Papp Etelka és Sztánics Ferenc Rövid tartalom: Gyuri roszcsont, mindig valami rosszat tesz. Ma is elkésik, pedig moziba kellene menni. Büntetésül otthon kell maradnia. Ott a könyvtár, de Gyuri nem forgatja, nem olvassa a könyveket. A könyvtárral viszont büszkélkedik, és ez bosszantja a könyveket. Rá akarnak ijeszteni. Amikor a szülők elmennek, Gyuri könyvet vesz a kezébe, de elalszik. Ekkor jönnek a könyvek szellemei. Felsorakoznak, megbüntetik Gyurit. A hazatérő szülők kétségbeesésben találják fiúkat. Megvígasztalják, hogy csak álmodott. Gyuri a javulás útjára tér. Nagyon sok kosztümöt kellett készíteni, mégis örömmel csinálták. Csak a gyerekeknek mutattuk be, kifutottunk az időből. Szeptemberben viszont már "kinőttünk belőle". „Kellemes élmény volt” Pásztor Vera tanárnő „Mindig örömmel jövök Kisoroszra, mindig új élmennyel gazdagodom. A kifejezőkészség a szeretet példaképe.” Miroslava Kojić tanárnő, szobrász „Ha fénnyel, zenével alá tudták volna festeni még jobb lett volna. Kellemes élmény volt.” Strajnić Danica ČAROBNA FRULICA 1985. III. 30. bemutató és szemleelőadás Szereplők: Branković Vlado, Novaković Zoran, Radočaj Nikola, Kvrgić Desanka, Radukić Ljubiša, Dragić Milan, Tomić Dušan, Bodrožić Marin, Kizić Saša, Drinić Vladimir, Gačić Željko, Zdjelar Mira, Grahovac Dušica, Nenadić Ljubo, Vučenović Dragiša Súgó: Šćepančević Olgica Rendező: Glamočak Milica Jó a szereposztás, igyekeztek megszemélyesíteni az alakokat, lehetne még néhány szereplőből többett kihozni. Miroslava Kojić A színpadkép szép. Még alaposabban ki kellett volna dolgozni. Strajnić Danica SZÁZHÚSZ PALACSINTA Iványi Mária gyermekvígjátéka1985. III. 31. Szereplők: Kati: Berta Valéria, Panni: Fehér Valéria, Nagymama: Lőrinc Gyöngyi, Ilonka néni: Mészáros Gyöngyi, Zsuzska: Szekeres Zsuzsanna, Hosszú: Kakas József, Dagi: Berta Fábián, Kunkor: Lackó Csaba, Törpike: Orosz Csaba Technika: Berta Péter Rendezte: Papp Etelka, Sztánics Ferenc Gördülékeny vígjáték, nagyon sok kacagással, vidámsággal. Szépen haladtunk a próbákkal, még igazi kellékek nélkül. Amikor már kellékekkel próbáltunk, bizony csirizes lett a ruhájuk. A próbán, amikor Zsuzsának el kell csúszni azon a kulimászon amit a padlóra szórnak, mindig szerényen csinálta. Egy alkalommal amikor a palacsinta keverésbe fogtak, szándékosan kiterült. Óriási nevetésbe tört ki a gárda. Így kell ezt csinálni! A három kulcsszereplő kitűnő alakítást nyújtott. Nagyon jól szerepelt a három leány. Részt vettünk a körzeti szemlén is Kikindán. Szokás szerint itt befejeztük a szereplést. 69


Jól csak a szívével lát az ember

Kellemes élmény. A lányokat alakítók kiválóan játszottak. A mellékszereplőkkel kellett volna még többet dolgozni. Pásztor Vera Kitűnő játék. Kati alakítója rendkívülien játszott. Miroslava Kojić. Kitűnően játszott a három leány a mellékszereplők nem nőttek fel a többihez. Damjanović

A táltos bárány

A TÁLTOS BÁRÁNY Tersánski Józsi-Jenő 1986. III. 27-én (bemutató, szemle) Szereplők: Lőrik Gábor, Fehér Mária, Cirok Attila, Lackó Ede, Virág Kornélia, Nagy Levente, Zakár Ervin, Cirok Róbert, Berta János Attila, Vólenter Sárika, Korom Tímea, Csúszó Ildikó, Karácsonyi Valéria, Szemerédi Csongor, Csíkos Szilvia, Lackó Erika, Barna Georg, Molnár Sándor Színpad: id. Karácsonyi Sándor Rendezte: Papp Etelka és Sztánics Ferenc Aki Mátyás királynak kedves ajándékot visz, jutalmat kap tőle. A juhász és lánya, Marika egy táltos bárányt visznek a királynak. A sok léhűtő a várban csak úgy akarja a király elé engedni őket, ha a jutalomból is részesülnek. A végén a jutalom már nem is elég. Közben, hazaér a király az íródeákkal, akik álruhában a nép között jártak, megtudják, hogy Marikáék mi járatban vannak. Az íródeák felvilágosítja Marikáékat, hogy száz botütést kívánjanak jutalmul. Ezt osszák el a léhűtők között. A király szolgálatába fogadja a juhászt családostól. A gyerekek komolyan és igenigen ügyesen játszottak. A próbák zengtek a kacagástól. Mindig valami új színt vittek a játékukba. A darab sikeréhez nagyban hozzájárult id. Karácsony Sándor ötletes színpada is. Az előadásnak szép sikere volt Papp Mihály „...Szép színpad, jó rendezés, szép ruhák, ha gördülékenyebb lett volna, jobb lett volna. Néhány kiváló alakítást láttam.” Strajnić Danica „...Megdicsérném a rendezőket, hogy ilyen nagy csoporttal dolgoztak. Vannak kiváló és gyengébb szereplők, de ez ezzel jár. Nagyon szép a színpad...” Miroslava Kojić 70


Gyermekszínjátszás

A színpad előkszítése megérdemli, hogy megmaradjon emlékezetünkben. A színpadon lévő szökőkutat Radukić Ljubiša (diák) tervezte és készítette el. Kedves barátunk, id. Karácsonyi Sándor (kereskedő) üzletében vízvezetékhez szükséges áru is volt. Vastagabb műanyagcsöveket vettünk kölcsön, azokat papírral fedtük be. Azok lettek az oszlopok. A falakat kartonból készítettük és befestettük. A háttérbe színes függönyök kerültek. A fényképek tanúsítják, hogy szép volt a színpad. A bemutató után mindent kicsomagoltunk, és visszavittünk a boltba. Jóakarattal, szeretettel sok mindent meg lehet oldani. A közös érdek, az akarás, a szeretet nem ismer határokat. Pénz nélkül is lehet alkotni. A szerelem, a mindentudó, a mindenre képes, minden akadályt lebontó, a fenséges érzés... Sajnos néha tragédíához vezető érzés.

Első szerelem

ELSŐ SZERELEM c. Főldi Sándor feldolgozását 1986. III. 27-én mutattuk be (Két csoporttal dolgoztunk) Szereplők: Szűcs Jutka, Kiss Ede (címszereplők), Nagy Levente, Molnár Sándor, Lackó Ede, Vólenter Sárika, Csúszó Ildikó, Fehér Brigitta, Virág Kornélia, Csíkos Szilvia, Barna Gizella, Szemerédi Csongor, Fehér Mária, Fehér Sándor Rendezte: Sztánics Ferenc. A szerelem, a szerelem A szerelem sötét verem Beleestem, benne vagyok A szerelem rabja vagyok. Az örömmel búsuló dal megadóan fogadja el a tényt, a szerelmet. Az első szerelem csodaszép, felejthetetlen, és ha tiltják, akkor mindenre képesek a szerelmes gyerekek. Legyünk öngyilkosok, jó? Jó! De hogyan? Ugorjunk a folyóba? Jó! De akkor vizes lesz a ruhám, és mit szól anyukám, ha hazamegyek?! Sok, sok, megválaszolhatatlan kérdés, ami az érzést kíséri. Úgy gondoltuk, hogy jól sikerült a szereposztás. Valójában. Pörögnek az események, csúfolódás, irigység, halálosan komoly történetek a gyermekek lelkivilágban. Tiszta, őszinte érzés ami végigvonul a játékon, alkalmat ad a szerep átélésére, alakítására. Nagyon szép alakítást nyújtottak a gyerekek, különösen a címszereplők. Persze, voltak ugratások is a szünetben. Tréfa, 71


Jól csak a szívével lát az ember

szurkálódás, pajtási meglátások, odamondások tarkították a szüneteket, emelték a hangulatot. A játék az komolyan ment. Edének volt egy hosszú monológja a második felvonásban, amelyet gyönyörűen oldott meg, őszintén, mély érzéssel játszott, alakított, a szerepe élt. Törökkanizsán voltunk a körzeti szemlén. A zsüri bírálta a leányszereplőnket. Nem mélyedtek el az alakító tehetséges játékában, nem értették meg a lelkivilágát. „...A színpadi mozgás, a jó szereposztás a közönséget magával ragadta. Kiváló alakításokat láttunk. Hiánylom a hangos zenét a tánchoz. Ljuboja Katalin „...A táltos bárány és az Első szerelem c. diákelőadást látván, örömmel tölt el a tudat, hogy Kisoroszon is történnek nagy dolgok. Mindkét előadás figyelemre méltó diákszínjátszói teljesítmény játékban, mozgásban, és szép színpadi beszédben egyaránt. További jó munkát és sok sikert mindenkinek.” Szűcs Imre A JóPajtás rovatvezetője, Költő, Újvidék „...Nagy munka volt a rendezők és a színészek munkája. A gyerekek lehetőségeikhez tehetségükhöz mérten igen jó alakítást nyújtottak.” M. Kojić, D. Strajnić 1993. március 1-én 7-8 évvel a bemutató után beszélgettünk Kiss Edével, a fiú főszereplővel. Már kiszolgálta a katonaidejét is. Háborúban járt, sok borzalmas dolgot látott, felnőtt fiatal ember lett. -Emlékszel még a szerepedre az ELSŐ SZERELEM-ben? -Ó, hogyne, nagyon élénken él még az emlék. Szívemhez nőtt ez a szerep. Még ma is tudom a szövegnek egy részét. Elég kis ember voltam még abban az időben. Nagyon örültem annak a komoly szerepnek. -Ma katonaviselt emberként, hogyan látod azt, hogy gyermekfejjel, mégis nagyon komoly hozzáállással oldottad meg, alakítottad azt a mindenre képes fülig szerelmes fiút? -Készültem rá, tanultam, elfogadtam a rendezői utasításokat. Igyekeztem, magamban kialakítottam azt a személyt. Sikerült a "bőrébe bújnom". -Szeretted azt a szerepet? -Nagyon szerettem. Soha sem lehett azt elfelejteni. Örök emlék ez a szerep. -Nehéz volt beleélni magad? Kis hallgatás után: - Magamat játszottam, mert valójában, akkor csapott meg a szerelem szele. Nem is szél volt az, hanem vihar. Fülig szerelmes voltam. Az a szerep, a fiú akit alakítottam, az én voltam, de szép volt. Azóta is el-eljárok a művelődési egyesületbe. Szerepeltem már máskor is. Szerepeltem, táncoltam az ifjúsági majd a felnőtt csoportban. Most is szerettem volna táncolni, de későn szereltem le. Akkorára ők már gyakoroltak, így én csak drukkolok a sikerükért. Szeretnék táncolni, meg szerepelni is. A beszélgetés után viharos gyorsasággal száguldtak gondolataim. Lám-lám, milyen sok mindenre volt gondunk, milyen sok mindennel törődtünk. Milyen legyen ez a fiú, hogyan személyesítse meg, milyen legyen a kislány, hogyan játsszon a többi szereplő? Az előkészület alatt meghánytuk-vetettük kit hogyan személyesítsenek, alakítsanak, de erre igazán nem gondolhattunk, hogy annak adtuk a szerepet, akire éppen ráillett. Mi történt volna, ha ezt a fenséges érzést tévútra tereljük, vagy megsértjük az önérzetét? Már akkor örültünk, hogy kiválóan alakított. Most lepett meg az akkori történés, most örülünk neki igazán, hogy ez az érzés tiszta maradt. ŠAPE NA SNEGU LJ. Ðokić 1986. III. 27-én szemleelőadás 72


Gyermekszínjátszás

Szereplők: Radukić Ljubiša, Radočaj Nikola, Kvrgić Desanka,Bodrožić Marin, Novaković Zoran, Tomić Duško, Branković Vlado Súgo: Manojlović Marija Technika: Berta Péter, Gvozdenac Aleksandar, Terzin Miladin Rendezte:Glamočak Milica, Mihić-Grujić Ranka III. 29-én a szerb gyerekek a felnőtteknek mutatták be a ŠAPE NA SNEGU gyermek-színdarabot. IV. 6-án Mikszáth Kálmán BESZÉLŐ KÖNTÖS c. színdarabot a szentmihályi gyerekek mutatták be nálunk. A MISAO-GONDOLAT c. hetilapban jelent meg Szűcs Imre (költő) tollából. Színjátszással a közösségért címmel Néhány mondat a megjelent cikkből: "...A színháznak, színjátszóknak közönségteremtő ereje van. Kisoroszon a színjátszás a művelődés ügye - a diákokat és felnőtteket is megmozgatja, annyira, hogy egyegy bemutató sikerét szinte mindenki a magáénak tekinti. III. 27-én három bemutatót láttam: A Táltos bárány, Az első szerelem és Šape na snegu c. gyermekdarabokat. A rendezők, az igazgató (Sörös Imre) olyan igyekezetével, féltő törődésével, hogy jóleső érzéssel nyugtázzuk: így is lehet, a sikerért, a közös ügyért dolgozni. A szerény de mégis meghitt művelődési otthonban, naplók, vendégkönyvek, oklevelek, fényképek, hirdetik munkájukat. Mindig nagy fába vágják fejszéjüket, mert anyagi gondokkal küszködve alkotni, teremteni, játszani, szórakozni és művelődni akarnak. Nem színészekről, nem művészekről beszélünk. Csak műkedvelőkről, amatőrökről. Olyan fiatalokról és felnőttekről, akik a maguk szűk vagy táguló világában keresik a fényt, a meleget, az egymás felé vezető utakat és ösvényeket. Ez a több évtizedes kitartó és áldozatkész munka nemcsak az egyszeri és feledhetetlen élményeket hozza meg, hanem a gyümölcsét is. Azt az örömöt és boldogságot, amit a közönség érdekéért való kiállás közben érez az ember. Kisoroszon nemzedékek lépnek egymás nyomába. Tavaly még általános iskolás diáksinjátszók, ma már a felnőttekkel együtt folytatják a munkát. Viszik a tüzet, mert annak lángjánál ők maguk is melegszenek. Úgy játszanak másnak, hogy közben önnön gyönyörűségükre is játszanak. Az iskolában a Kosztolányi Dezső önképzőkör Nyári Márta tanárnő segítségével Akarsz-e a játszótársam lenni címmel egy szép összeállítást készített a magyar és jugoszláviai magyar költők verseiből. Jól végzik munkájukat, megnyújtózkodnak a nap felé." IV. 18-án Törökkanizsa (körzeti szemlén vettünk részt.) NAPSUGARAS ŐSZ - műsoros est 1986. XI. 18-án Rendezők: Német Erzsébet, Vass Verona, Papp Etelka és Sztánics Ferenc Technika: ifj.Karácsonyi Sándor Az idősebbeknek, nyugdíjasoknak akartunk kedveskedni a műsoros esttel. Dudorász Mihályt a király magához rendeli, hogy megfoltozza a csizmáját (a lábán) különben a fejét veszi. Két gyermeket otthon kell hagynia. Peti elmegy élelmet keresni. A beszélő varjú Katit is elcsalogatja a Burkusok királyához. Varázslatos módon Peti Péter vitéz lesz. Megvédi, megóvja húgát. A jó győzedelmeskedik a rossz felett. Sok új szereplőnk volt, akik igyekeztek megvalósítani elképzeléseinket. Őszinte odaadással játszottak a gyerekek. Nagyon csinos jelenetek voltak az előadás folyamán. A kellékeket a gyerekek hozták. A színfalakat id. Karácsony Sándor készítette, festette. Már kosztümös probákat tartottuk a színfalakkal, kellékekkel. Volt egy tűzhely. Sándor ahogy hozta baleset történt a tűzhellyel, elszakadt. Nem volt rest, újra készítette az egészet. Szívvel-lélekkel segítette az együttesünket. Telt ház előtt nagysikerű előadás. ( A titkárunk) 73


Jól csak a szívével lát az ember

DUDORÁSZ PETI c. Elek István gyermekszíndarabját 1987. III. 29-én mutattuk be Szereposztás: Dudorász Mihály foltozóvarga Cirok Róbert, Peti a fia ifj. Hódi Jenő, Kati a lánya Antal Mónika, Péter vitéz Kiss Gábor, Király Berta Fábián, Bölönbök a burkusok királya Berta Attila (János), Vándor Barna Georg, A beszélő varjú Sirovica Mónika, A Király futárja Talpai Angéla, Szomszéd Pozsár Béla, Főudvarmester Kiss Ede, Burkus követ Hódi Zsuzsanna, Ajtónálló Berta Zsolt, Csillagász Karácsonyi Valéria, Apród Terhes Dianna, Hajmetsző Talpai Zsuzsanna, Udvarmester Korom Timea, Takarítószolga Fazekas Eszter, Hírnökök Viola Rózsa, Tóth Zsuzsa, Diósi Szilvia, Martonosi Zsolt, Orosz Endre Rendezte: Papp Etelka és Sztánics Ferenc

Dudorász Peti

AZ EGÉR FARKINCÁJA Páskándi Géza 1988. III. 13-án Az egér farkincája szolgált fizetőeszközül az éttermekben, ahol megfordul a farkinca tulajdonosa. A vendéglős még könyörgöt is, hogy ne mondja el senkinek, hogy az ételben egérfarkincát talált. A király annak a kérőnek adta a leányát aki a legkevesebb pénzből tudott gazdálkodni. Az egérfarkinca tulajdonosa lett a boldog férje a királykisasszonynak. A hátteret nagyon ötletes módon Raffa József m.v. tervezte és festette. Egy nagy könyv lapjait lapoztuk (180x150cm). Minden jelenetnek meg volt a maga lapja. A statiszták a kellő időben lapoztak. Szereplők: Sipos Kornél, Kiss János, Hén Attila, Csúszó Ottó, Mészáros Csaba, Berta Attila, Máté Zsolt, Szili Attila, Hódi Attila, Papdi Róbert, Szorcsik Igor, Csíszár Dániel, Dukai Zsuzsanna, Kormányos Piroska, Lőrik Szilvia, Sipos Margaréta, Úri Timea, Csőke Edit, Rontó Mónika, Molnár Beáta, Nagy Hilda, Lackó Zsuzsanna, Balogh Mónika, Vólenter Gábor Színpad: Raffa József m.v. Rendező: Sztánics Ferenc és Nyári Márta 74


Gyermekszínjátszás

„...Az egér farkincája- nagyon jól játszanak a III. IV .V. osztályos tanulók (néha küzdve a lámpalázzal). A nagy leleplezés-ben úgy komédiáztak, hogy az komoly színészi telyesítmény.” Részlet Szűcs Imre irásából

Az egér farkincája

A NAGY LELEPLEZÉS c. Karcsai Kulcsár István előadását mutattunk be1988.III.13.-án . Néhányszor a zsüri (különösen Törökkanizsán) felrótta, hogy nem hivatásos rendezővel dolgozunk. Mi játékkal szeretetre akarunk nevelni. Sajátos módon tanítunk, jellemeket formálunk, játszani tanítunk, sok-sok gyereket. A szereplők állandóan változnak. Kikerülnek az általános iskolából, és utánuk fiatalabbakkal folytatjuk. Felnőtt szerepeket is gyerekek alakítanak. Emléket, élményt akarunk nyújtani a gyerekeknek, sőt önfelfedezést. Nem mindig azt csinálunk, amit akarunk, hanem amit kell, amit birunk.

75


Jól csak a szívével lát az ember

A nagy leleplezés

Egy az, hogy pénzünk nincs rendezőt fogadni, más az, hogy nem is akarunk más tollával ékeskedni. Ez a mi munkánk, a mi énünk van benne, nem akarunk mindenáron versenyben maradni. Alkotunk és tanulunk. A segítséget elfogadjuk, a bírálatot is, ha azt olyan ember mondja, aki maga is dolgozik. Azt nem fogadjuk el, aki csak azért bírál, hogy bíráljon. Szereposztáskor minden alakítandó személyt elemezünk, és ha sikerül alakítani is, az nagy öröm. Szereplők: Klári néni (tanár) Karácsonyi Valéria, Kóldor Zsuzsi Tóth Zsuzsanna, Bukovics Kati Talpai Zsuzsanna, Panni Diósi Szilvia, I.leány-Terhes Diana, II.leány Sirovica Mónika, Kova Kiss Ede, Feri Cirok Róbert, Hajós ifj.Hódi Jenő, SzautnerKiss Gábor, Habetler Pozsár Béla, I.fiú Lackó Ede, II.fiú Viola Rózsa Rendezte:Nyári Márta és Sztánics Ferenc „...A mesejáték jelmezei szépek. Nem használták ki a meseadta lehetőséget. A felsősök játéka szabadabb, természetesebb volt. A színpadot jól kihasználták. Elismerés az együtteseknek és a rendezőknek.” M. Kojić, D. Strajnić, Ljuboja Katalin III. 13-án PRINCEZA „a színpad, a ruhák szépek. Nagyon jól játszott a hercegnő. Jó az előadás csak gyakorolni kell még”. Ljuboja Katalin, Strajnić Danica, Miroslava Kojić Fehér Ferenc rádiójátékának színpadi bemutatója ÉVA NAPLÓJA c. 1989. III. 26-án 1989. IV. 6-án a Jó Pajtás-ban Szűcs Imre így ír az előadásról: "...A darab főszereplője Baráti Éva, érzékeny lelkű és szeretetteljes környezetre vágyó nyolcadikos tanuló, aki a szülei életében megsejtett ellentámadások miatt önmagába fordul, és naplóírásba menekül. Az apa futó kalandja miatt az eddig

76


Gyermekszínjátszás

Éva naplója

kitűnő tanuló egyszerűen sértődékennyé, csalódottá, problémás gyereké válik. Így értesülünk a tanárok között feszülő ellentétekről, a diákok fokozatos önállósodásáról, az egyéni útkeresésről. A mondanivalója üzenet: a felcseperedő gyerekekkel, méginkább a serdülőkkel igen óvatosan kell bánni, mert fokozott érzékenységgel, nagy lelki megrázkódtatásokat élnek át. Horváth tanárnő, a tapasztalt és bátor kiállású osztályfőnök jóvoltából mégiscsak rendeződik a helyzet. Azonban a szinen érzékeltük, hogy valami, örökre elmúlt, és a gyermekkor hamvas szépsége megfakult. Az október óta dolgozó rendező és színjátszói szeretettel és hitelesen keltették életre önmagukat, a mai fiatalok érzelmeit, gondjait és világát. Jó volt őket látni, hallani..." Szereplők és a technikai személyzet: Cirok Attila, Csőke Szilvia, Lackó Csaba, Antal Mónika, Viola Rózsa, Kiss Ede, Unhold Anna, Diósi Szilvia, Fazekas Eszter, Ács Albert, Terhes Diana, Hódi Zsuzsanna, Berta Annamária, Tóth Zsuzsanna, Lőrik Szilvia, Nagy Levente, Lázár Ervin, Talpai Zsuzsanna, Berta Zoltán, ifj.Hódi Jenő, Berta Fábián, Csúszó Ottó, Pozsár Béla Rendezte: Sztánics Ferenc A zsüri véleménye szerint, dicséretes a szövegválasztás. A gyermekvilág témája ez. Jól rendezett darab, a színt jobban ki kellett volna használni. Strajnić D., Kojić M., Ljuboja K. Meghívtuk az írót is. Nem jött el. A mellékelt levelett küldte. KAD JE ZEMLJA BILA ĆOŠKASTA 1989. III. 26-án „...Jobban ki kellett volna dolgozni, humorosabban kellett volna előadni, dinamikusabban játszani. Nem használták ki eléggé a gyermekek képességeit.” Strajnić D., Kojić M., Ljuboja K. VÍVÓDÁS Gellér Tibor színpadra alkalmazott rádiójátéka 1990. III. 30-án Szereplők: Én Papdi Csaba, Ő Fehér Attila, Árpád Csúszó Ottó, Jutka Csőke Edit, Laci Németh Róbert, Tanárnő Antal Mónika, I. fiú Csányi Tamás, II. fiú Fazekas 77


Jól csak a szívével lát az ember

Gábor, Anya Kéri Karolina, Asszony Fazekas Eszter, Fiúk: Karácsonyi Róbert, Mészáros Csaba, Szili Attila, Sípos Kornél, Máté Zsolt, Hén Attila, Leányok: Molnár Klaudia, Unhold Zsuzsanna, Máté Tímea, Kormányos Piroska, Fehér Erika, Csorba Szuzanna, Csúszó Jutka, Tasi Anita, Súgó: Hódi Zsuzsanna Rendezte: Sztánics Ferenc Egy jó gyerek, aki mindig azt csinálja amire tanították. Ő mindig jó. Soha semmi csíny, csintalanság, mindig keretek között, soha semmi önállóság. Jól kell viselkednie, tanulnia, vigyázni a ruhájára, szótfogadni..."Én nem szököm meg az óráról, én nem csinálom azt, amit ők, mert én fel tudom mérni, mit szabad, és mit nem." A lelkiismerete azt súgja: ezért vagy most egyedül... egyedül... A tanulók meglógnak a matekóráról, csak én maradok ott. Nem tud megbirkózni a lelkiismeretével. Mit tegyen? Amit szeretne, vagy amit kell? -Azt hiszem nekem is velük kellett volna mennem!Nem árulja el a társait, sőt hazafelé egy verekedő csoportot akar szétválasztani, ahol őt is jól helybenhagyják. A tőbbiek spiclinek nevezték. Megbélyegezték. A verekedőket körülállók arca oly közömbös volt. Ezt nem tűrhettem, be kellett avatkoznom! Véres arc, szakadt ing, piszkos nadrág, de egy új világ nyílik ki előtte. Társai befogadják. Nagy kihívás, nagy feladat. Ezt a nagy feladatot egy negyedikes fiúra, Papdi Csabára bíztam. A szülei otthon azt mondták:- Fiam, ez nagyon-nagy feladat, ne vállald el! Nehéznek nehéz, de meg kell oldanom, el akarom játszani - így a Csaba. Fegyelmezetten, nagy szeretettel, akarással alakította szerepét. Együtt élt a szerepével, azonosult vele. Azt hiszem. örök élmény marad a számára. A többiek játékukkal segítették őt a feladat megoldásában. Nagy sikerrel, telt ház előtt ment az előadás. RADOZNALO SLONČE Pozorište mladih-Novi Sad (magyarul és szerbül) 1990. IV. 2., vendégjáték. 1990. IV. 10-én az udvarnoki Gulliver bábszínház a HÁROM KISGIDA c. mesejátékot mutatt be Nehrer Lajos vezetésével. 1990. IV. 27-én Az iskolánk 175 éves. Ebből az alkalomból kértük a JÓ PAJTÁS versenyének-körzeti döntőjének - megrendezését. A bánáti körzet döntőjét rendeztük meg. SZÓLJATOK SZÉP SZAVAK!-címmel. Csúszó Judit IV.-es tanuló csoportjában első lett és jogot szerzett a palicsi táborozásra. PIROSKA ÉS A FARKAS - bábjátékPozorište mladih - Újvidék (magyarul és szerbül) 1990. XI. 12-én vendégjáték

78


Gyermekszínjátszás

Fehér Ferenc levele

ÓZ A NAGY VARÁZSLÓ a becskereki Madách Amatőrszínház bemutatója két nyelven 1990. XI. 22-én A CSAPAT SZELLEME Novobáczky Sándor 1991. III. 10-én Szereplők: Vólenter Gábor, Német Attila, Csúszó Ottó, Vancsek Nikola, Fazekas Gábor, Csányi Tamás, Máté Attila, Német Róbert, Csiszár Dániel, Antal Gábor, Ert András, Dégi Zsolt, Karácsonyi. Rendezte: Nyári Valéria és Sztánics Ferenc 79


Jól csak a szívével lát az ember

A vízilabda-csapat külföldi vendégszereplésre indul. A gépkocsivezető külföldi valutát helyez el egy ülés alatt, de a vámőrség megtalálja a határon. Az ott ülő játékost a vámőrség őrizetbe veszi. A csapat egy része tovább utazna, de a többség nem hagyná itt a társát. Felszínre kerül a csapaton belüli viszály. Az edző minden cselt bevet, hogy megmentse a csapatot. Ő a csapat eredményességére gondol, az eddigi munkájának a bizonyítását látja maga előtt. A helyzet megoldódik. A játékos ártatlansága beigazolódik, a gépkocsivezető a ludas. Vancsek Miklós az edző szerepében ügyesen írányította a játékot. A többiek is jó játékkal járultak hozzá a sikeres bemutatókhoz. Nagyon fegyelmezetten játszottak. Szajánban és Magyarcsernyén is vendégszerepeltünk. A szereplőim igen igényesekké váltak. Eddig több mesejátékot játszottunk, az utóbbi években pedig mai témáju darabokat, "komoly" darabokat mutattunk be A fiúk zöme már úgy érezte, hogy csak komoly színdarabokban játszhatnak. Meseszerű darabokban nem voltak hajlandóak szerepet vállalni.

A csapat szelleme

1991. V. 5-ére ANYÁK NAPI MŰSORT KÉSZÍTETTÜNK. Anyák napjára avagy amikor egy anyának tündérszárnyai nőttek - Nyári Márta novelláját Csúszó Ottó olvasta fel. József Attila: Anyám Csőke Edit szavalta. Móricz Zsigmond: Hét krajcár Lőrik Szilvia mondta el. Szilágyi Domokos: Anyám Csőke Edit szavalta. József Attila: Kései sirató Berta Valéria szavalta. Az irodalmi klub tagjait Nyári Márta készítette fel. Jelenetek: ÁRNYÉKTOLVAJ Szereplők: Ábrahám Beáta, Rontó Viktória, Szemerédi Szilárd, Rimai Rebeka, Csúszó Szilvia A KIRÁLYOK KENYERE Szereplők: Lőrik Nándor, Gyólai Valéria, Kocsis Emil, Kabók Róland, Rimai Rebeka KI KÖTÖTT ELŐSZÖR GÖRCSÖT A CÉRNA VÉGÉRE 80


Gyermekszínjátszás

Szereplők: Molnár Attila, Kabók Róland, Kocsis Emil, Gőbős Norbert, Ert Anton, Lőrik Nándor A HÁROM VÁNDORLÓ Bicskei Gábor 1991 Szereplők: I Vándor Szent Péter - Kocsis Csilla II Vándor Szent Pál - Fazekas Gabriella III Vándor Szent János - Csiszár Zsuzsanna Révész - Molnár Beáta Feleség - Viola Izolda A három vándorló megtréfálja és megbünteti a ravasz, zsugori, csaló révészt és feleségét. Elviszik tőlük a csalással szerzett pénzt. Nem jelentkezett fiú szereplő, ezért minden szerepet lányok játszottak. A szerepek igen-igen komikusak voltak. Egy nagy kenyérre lett volna szükség. Bodrožić Perso-t kértem meg hogy a férje hozna-e? Beli (a férj) azt mondta, hogy nem süt olyat a pék. Minek kell az neked?kérdezi. Elmondtam, hogy a színdarabhoz. Nyugodtan menj haza, vasárnap délután két órára itt lesz a kenyér - mondja a Perso. Valójában vasárnap délután az előadás kezdetére ott volt a kenyér. Honnan van egy nyolc kilogrammos kenyér? Van, és ez a fontos-mondta- és elment. Nagy siker volt, amikor a szentek behozták a kenyeret. Másnap tudtam meg, hogy Stanišić Rosa kozárci háziasszony sütötte. Nem engedte meg azt sem, hogy kifizessük. Nagyon meglepett és nagyon szép baráti gesztus volt. Köszönet érte. Minden gyermek igyekezett tudása legjavát adni, de közülük jó játékával kitűnt Viola Izolda. CSALAFINTA SZOLGA Bicskei Gábor Szereplők:Ember - Tasi Anita, Asszony - Csúszó Judit, Gyurka - Papdi Csaba, Varju - Rontó Timea, Bíró - Német Róbert, Hajd: Jójárt Éva, Rimai Elvira, Szőlőtőkék: Fehér Attila, Papdi Zsuzsanna, Molnár Attila, Rimai Rebeka, Lőrik Nándor, Rontó Viktória, Orosz Adrián, Németh Elvira, Ábrahám Beáta, Kocsis Emil, Fehér Csilla, Gyólai Valéria, Csúszó Szilvia Madárijesztő - Fazekas Gabriella Súgó: Kocsis Csilla Ruha: Nyári Valéria, Smink: Nyári Márta Technika: Berta Fábián, Pozsár Béla, ifj. Hódi Jenő Rendezte: Nyári Valéria és Sztánics Ferenc A darab tartalma röviden: Szolgát akar fogadni egy család, de enni-inni nem adnak neki. Kenyér helyett téglát, bor helyett ecetet. A szolga túljár az eszükön. Amikor kiderül az igazság, a bíró kalodába záratja őket. Kitűnő alakítást nyújtott Csúszó Jutka és Tasi Anita, a többiek is igyekeztek felnőni hozzájuk, szépen kiegészítették a játékot. 1992-ben felújítottuk a Csalafinta szolgát. Átalakítottam, versekkel színeztem, dalokkal igyekeztem még érdekesebbé tenni az előadást. Énekes játék lett belőle. A próbákon a díszletrendezés nehézkes volt. Berta Ferenc (Monte) jó ötletet adott. Minden színfal élő legyen, használjuk ki a szőlőtőkéket. Igen érdekes lett, mozgalmasabbá, színesebbé vált. Versenyelőadás volt, sőt Törökkanizsán is játszottuk a körzeti szemlén. SZÉPEN SZÓLÓ ISKOLACSENGŐ Nyári Márta 1992. októbere A betétektől eltekintve tulajdonképpen ősbemutató volt. A szereplőknek a név helyett számok jelölték kilétüket. Szereplők: Kabók Róland Orosz Adrián, Máté Attila Orosz Szabolcs, Csúszó Judit, Rontó Viktória, Rimai Rebeka, Kocsis Emil, Németh Zsolt, Ert Anton, Fehér Csilla, Tasi Anita, Gőbős Norbert, Gyólai Valéria, Szemerédi Szilárd, Ábrahám Beáta, Ert András, Lőrik Nándor, Papdi Zsuzsanna, Csiszár Dániel, Hetes-Kocsis Csilla, 1. tanár 81


Jól csak a szívével lát az ember

Hódi Jenő, 2. tanár Soós Attila, Diákok: Fehér Attila, Papdi Csaba Rendezte: Sztánics Ferenc, segített Berta Ferenc Tudomásom szerint a kisoroszi színjátszás történetében másodszor fordult elő, hogy kisoroszi szerző munkáját mutattuk be. Pirosbetűs ünnep a faluban, a falu művelődési életében. Negyven évi munka után Sörös Imre tanár, az iskola igazgatója nyugdíjba ment. Nemcsak tanár volt, hanem a művelődési élet egyik jeles képviselője. Rendező, szereplő, tanácsadó, magyartanár volt. Az ő tiszteletére a MH és a VMDK szervezésében búcsúestet rendeztünk. Nyári Márta munkájának egyik betéte: NYUGDÍJBA MEGY KISMISI c.jelenet Sztánics Ferenc rendezésében. Amikor gyermekszíndarabokat kezdtünk rendezni - a szövegkönytől függően - a kitűzött feladatunk, hogy minél több gyermeket kapcsoljunk be a munkába. Minél több gyermek érezze a szereplés varázsát, érezze, hogy reá is szükség van. Igyekeztünk bevonni sok, talán kevésbé tehetséges gyereket, megismertetni a színpad rendjével, az akarással, az alakítás lehetőségeivel és szeretetével. Ezt a célt meg is valósítottuk. Mindig azok a gyerekek játszottak, akik önként vállalták a plusz munkát, akik ezt nem bírták azok lemorzsolódtak. Sokszor bíráltak benünket, hogy ez-az nem nyújtott jó alakítást. Ezt elismerjük, mert igaz. De, éppen ez a de, hogy ott volt, játszott, akart, tanult, fejlődött. Ott mosolygott, ott izgult, drukkolt a többivel. Ez megérte, mert neki is nyújtottunk egy szép élményt. Eleve nem volt céluk mindenáron versenyben maradni. A cél a MÁJUSI JÁTÉKOK. Szerettünk volna eljutni, mert az is igaz, hogy sokszor a mi telyesítményünktől gyengébbek is eljutottak (néztük a TV kőzvetítést) Talán nem ütöttük meg a mércét, vagy mert kisorosziak, falusiak vagyunk? A zsüri kifogásai sokszor csak olyanok voltak, hogy tessék-lássék. Nem mondhatták, hogy nem mehetünk tovább, mert mások részére van fenntartva a hely. A fő célunkat megvalósítottuk: a mi közönségünknek tetszett. Nem dolgoztunk hiába, amit a gyerekek emlékei is bizonyítanak. Elődeink akik a gyermekekkel dolgoztaka fényképekről ítélve- ugyan azt tartották fontosnak, hogy minél többen ismerkedjenek a játék varázsával. Nagyon sok kezdővel dolgoztunk. Szép volt, mert szorgalmasak, rendszeretők voltak. Mi is örültünk a munkának, a sikernek. Amit eddig leírtam ez egy része a munkának. Minden közös űnnepre, évzáróra, szülői értekezletre, nőnapra, Télapó-várásra, Napsugaras-őszre, május 1-re, iskolanapra, a tanulók műsort készítettek. Ez egy komoly munka, amit el kellett végezni, türelmesen dolgozni, nagy-nagy szeretettel a l k o t n i . Ezt mind nem lehet leírni, de nem megemlékezni róla vétek lenne. Minden tanító és az anyanyelvet tanító tanár - sokszor más szakos tanárok is- készítették fel a gyerekeket a nyilvános szereplésre. Ezt a munkát nem jegyezte fel senki, pedig sok példamutató jelenet, szavalat, tánc és egyéb műfaj szerepelt az embert alakító munkában. A szülők is sokszor sokat segítettek, különösen a ruhák elkészítésekor. A Jó Pajtás versenyein mindig részt vettünk többször sikeresen. Első helyezettek Kisoroszról: 1. Kéri Zsófia (a hetvenes években) Desanka Maksimović Itt vagyok hazám c. versét szavalta. Martonosi Borbála készítette fel. 2. Krizsán Sándor 1979-ben Brasnyó István Nem szeretnék lakni szürke házban c. versével vett részt Újvidéken az M studioban a vajdasági döntőn. Sztánics Ferenc készítette fel. 3. Csúszó Judit 1990.-ben megnyerte a Jó Pajtás szövegmondó versenyét (II. csoport). Egy hétig jutalom táborozáson vett részt Palicson. Német Erzsébet és Sztánics Ferenc készítette fel. 4. Orosz Szabolcs 1991-ben nyerte meg az I. csoportban a Jó Pajtás szavalóversenyét Szűcs Imre Három hentes c. versével. Német Erzsébet készítette fel. 82


Gyermekszínjátszás

Beszélgetés Csúszó Jutka anyjával Csúszó Ilonkával: Két gyermekem is járt a kis színjátszókkal szerepelni. Ottó nagyon talpraesett volt, amikor bohócot játszott. (Az anya készítette a kosztümöt. Nagyon csinos volt). Később a komoly szerepekben is megállta a helyét. Jutka is nagyon talpraesett, már kilencéves korában belopta magát a nézők szívébe. Mónika szakácskodik c. jelenete vastapsra késztette a közönséget. Jutka mindig komolyan készült minden szerepre. Ha igényelte, hogy segítsek neki, akkor segítettem. Megbeszéltük, hogy hogyan kell alakítani egy-egy szerepet. -Szívesen engedte gyermekeit a kisszínjátszók közé? -Igen, mert tudtam, hogy jó helyen van, tanul ott is, a pajtásaival együtt. A kosztümöket örömmel készítettem csak jó lett volna ha nem az utolsó pillanatban szóltak volna. Az egész család boldog volt, amikor a Jó Pajtás szövegmondó versenyén első helyezett lett. Örültünk minden jó alakításnak, amit a gyermekeinktől láttunk.

83


ojtor Imre: „ Szegények voltunk, de annyira nem, hogy ne énekeltünk volna.” Ha valahol igaz volt, nálunk nagyon is igaz, hogy a nóta szájról-szájra járt. Eldugott kis falu voltunk. A nótát egymástól tanulták az emberek. Aki valahová elutazott, hozott magával nótát. Majd a rádió megjelenése a faluban sok-sok nótát hozott. Este vacsora után lámpaoltás volt hogy „...ne fogyjon a petról” (főleg télen). Kifogyva a beszélgetésből, nótázni kezdett a család, esetleg a szomszédok is, ha vendégségbe mentek a szomszédba. Hogyan gyűjtötték a nótákat a rádióból? Az egész Fejes család együtt ült, és hallgatták a rádiót. Be volt osztva, ki melyik részét hallgatja, azaz jegyzi meg a szöveget. Pista bácsi főleg a dallamot jegyezte meg. Feri bácsi is odafigyelt a dallamra, szövegre. Mindjárt kottázta a dallamot, írták a szöveget.

B

FEJES FERENC Ma 88 éves vagyok. Az életemben sok mindenben volt részem. Sajnos rossz is volt benne. Sokszor próbára tett az élet. A nehézségek leküzdésében nagyonnagy szerepe volt a muzsikának. A legszebb emlékeim közé tartozik a muzsika. Még ma is néha-néha előveszem a "szerszámot", elpengetek néhány dalt, de mind kevesebbet játszom. A Fejes család a falunkban fogalommá vált. Talán azt is mondhatnám, a falu leghíresebb, legjobb zenekara volt, a kultúrmunka fáklyavivői közé tartoztak. -Öten voltunk testvérek. Apánkkal együtt majd mindegyikünknek köze volt a zenéhez. A lányok énekeltek. Az öcsém (1907) prímás volt. Fejes Pista nélkül nem volt színdarab, jó zenekar sem. Fejes tata már mint az apám mivel én is Ferenc voltam, ő volt a tata, én az ifjabb Ferenc. Most már szűkebb körben én vagyok a Fejes tata. Már 7 éves koromban asztali citerán játszottam. Ez azt jelenti, hogy már 81 éve muzsikálok. Az apám, Pista, és én is Buckner-nél tanultunk muzsikálni. Apám már idősebb korában kezdett, zenét tanulni, mi az öcsémmel viszont fiatalon. 1912/13-ban kaptam az első cimbalmomat 100 forintért Csernyéről. Szerettem, tanultam. Pista és az apám prímás volt, én cimbalmos és kontrás voltam több zenekarban is. Nem emlékszem, hogy lett volna zenekar előttünk a faluban. Lakodalmakra vidéki zenekart hívtak. Az első zenekar Fejes tata, Pista prímások, Kári Mihály kontrás, Kovács Antal bőgős, cimbalmos Csapó Antal. Csapó is borbély volt, én is. Kisegítettük egymást. Ha ő dolgozott, én gyakoroltam, és fordítva. A zenekarban is váltottuk egymást. Hegedülni is tanultam, de nem sokra vittem. Ha az alap nem jó, akkor nem megy. Ösztönösen, hallás után játszottam, éreztem, hogy ez így nincs rendjén. A 83


Jól csak a szívével lát az ember

cimbalommal viszont együtt tudtam élni, éreztük egymás gondolatát. Csala Pista bácsi is igyekezett átadni tudását, mivel Buchner úrnál mintegy három hétig tanulhattam csak. 1918/19-ben egymás után három lakodalomban muzsikáltam Balláéknál, Gölléréknél és Talpaiéknál. Volt egy tamburazenekar is (idősebbek). Bukor Antal (prímás), Csapó Antal (cimbalom), Molnár Imre (kontrás), Kéri Illés (tanburabőgős), Kiss József (klarinét). Én is belesegítettem.

Egy kisoroszi zenekar

Volt ilyen zenekar is Kisoroszon 84


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

Egy alkalommal a klarinét sípja elolvadt. Azt mondja Jóska bácsi: - Hangold le, vagy fel azt a cimbalmot! Nem hallod, hogy milyen rossz az összhang? Azt már nem, tegyél másik nádat, vagy szárítsd meg! A negyvenes években hagytam abba a cimbalmozást, és azóta a kontra a hangszerem (gitár, tambura). Az öregek zenekarában mind kevesebbet játszottam. Hegyközi János-Janika zenekarában azután hosszú ideig pengettem a hangszerem. Pista öcsém, Marika tanító nénivel nagyon sok színdarabot vitt színre. Mind a ketten színészkedtek is, ha kellett. Egy alkalommal meg is jegyeztem: Tanító néni, de szép magyar menyecske ebben a jelmezben. Tanító nénit meglepte a kijelentésem, és tréfásan meg is fedett. Pista bácsi már nincs az élők sorában, vele nem beszélgethettem, de sokat elmondtak róla társai és az amatőr színjátszók. Pistát nem hagyták békében a párttagsággal, és egyéb politikai problémák léptek fel. A kántorsággal is baj lett. Így ő a családjával elköltözött Muzslyára, ott is halt meg. De sok bőgőssel muzsikáltam: Gazsó Sándor, Király György, Kovács Antal, Kéri Illés, Kéri József, Berta Péter, Kéri János, Talpai János, Szemerédi József, Pozsár Illés, Karvák Ferenc, Berta János, Csúszó Tibi (az én tanítványom), Nacsa János, Rácz Pál. Mi voltunk a környék legjobb zenekara, nagyon sokat jártunk máshová is muzsikálni. Én játszottam Hegyközi János zentai zenekarában is. Tanítottam a fiatalokat kontrára, cimbalomra, bőgőre, sőt asztali citerára az iskolás diákokat is. 1972 körül zenekarunk piros lajbit is kapott. Ahol csak lehetett, tanultam (tudást loptam). Sok úrnak húztam a nótát. Feri bácsi neve előfordul majd a táncnál is. LÚCÓ ISTVÁN A muzsikálást 1934-ben kezdtem. Tamburán muzsikáltam (Á-dur bassz prim). A tanítónk egy cigány volt Kikindáról. Közösen fizettük az előadót, igaz nem kellett nagyon sokat fizetni. Hanák József tanító zeneiskolát végzett, ő is tanított bennünket (vak ember volt). Már gyermekkoromban is nagyon szerettem a zenét. Elhatároztam, hogy megtanulok muzsikálni. Nem elsősorban a pénz vonzott, hanem a zene. (A megkeresett pénznek is volt helye.) Zenekart alakítottunk. Jó ideig a Rácz kocsmájában muzsikáltunk. Fúvós hangszereket is vásároltunk. Olyan volt a módi, hogy a közönség - a vendégek - a fúvós zenét is kérték. A fúvósokat Kiss István, verbicai ember, tanította. Magunk fizettük őt is. Amikor a zenekar összeállt, a patrónosunk az Önkéntes Tűzoltó Egyesület lett. Ha lakodalomba hívták a zenekart, kérték, hogy a fúvós hangszereket is vigyük magunkkal. Kellett az utcán, a hajnali mulatásnál. Amikor a helyzet úgy követelte, akkor hangszert cseréltünk. Lévén fúvós zenekarunk, nyilvános fellépésünk is sok volt. A templomi körmeneten muzsikáltunk. Muzsikáltunk felvonulásokon, húsvétkor feltámadási énekeket játszottunk. Fejes Feri kántor hívott bennünket, és mi mentünk. Az ilyen nyilvános fellépésen nem kaptunk fizetést, nem is kértünk. A fúvószenekar tagjai: Terhes István, Papdi Pál, Lábadi Páter, Fejes Feri bácsi, Égető József (Tóth), Lúcó István. Hetente gyakoroltunk egyszer-kétszer valamelyik tagnál. Német időben a zenekarunk tagjai: Berta Ferenc, Rácz Jóska, Lúcó Pista, Csányi Pál, Gazsó Sándor, Lábadi János. A prímások Berta Feri, Tóth és Rácz József voltak. A lakodalmak délután 1-től kezdődtek, és másnap 1-2 óráig tartottak. Sokat mulattak az emberek. Rengeteg tréfa is előfordult. Az asszonyoknak nem illett a férjük nélkül mulatni. A kocsmában a bál után, vagy bál nélkül is sok mulatónk volt. Nagyon mulatós emberek voltak: Rácz Miska bácsi, Kéri Péter, Piri Péter, Nyári 85


Jól csak a szívével lát az ember

János, Nyári Jóska, Bagdal (Kiss) József, Gulyás György és mások. Ne gondolja senki, hogy csak ittasan mulattak. Nagyon szépen tudtak mulatni. Nagyon szerettem muzsikálni, de abba kellett hagyni 24 év után. Más munkám is volt, és a muzsikálás sok időt vett el. Szép volt, rég volt.

A kisoroszi fúvós zenekar

CSÁNYI PÁL A szüleimmel Amerikában voltunk négy évig, úgy 1917-ben jöttünk haza. Egy egysoros amerikai harmonikát hoztam magammal, azzal muzsikálgattam. Muzsikálni itthon tanultam. Terhes Pistáék a Balla úréknál muzsikáltak Mike (Nyári) Sándor, Kalapis Iván, Rontó Kicsi. Én is szerettem volna köztük lenni. Kószó Ferenccel, Barna Palival elhatároztuk, hogy veszünk hangszert Kikindán, de nem lett belőle semmi. Én vettem hangszert, és elkezdtem tanulni Lúcó Pistáéknál. Egy kikindai cigány tanított. Mi fizettük, és mindig másnál tanultunk. (Én már nős voltam). Sikerült bekerülni a zenekarba és 27 évig muzsikáltam. A dudákat kézalól vettük a németektől - ők dudások voltak-, már használták. A karmester Verbicáról jött. Már kottát is kellett tanulni. Muzsikáltunk Rácz kocsmájában. Egy farsangon Csala Jani bácsi is besegített a szolgálatba, habár ő már öreg volt. Muzsikáltunk néha Balla úrnál, a körben. A 40-es években a könyvtárban, moziteremben, később az ifjúsági teremben. Egy alkalommal Csányi Jani kocsmájában muzsikáltunk. Jött az üzenet. Gyertek a Ráczhoz. Két napig muzsikáltunk. A zenekar tagjai: Fejes Feri, Rontó Kicsi, Lábadi Páter, Gazsó Feri, Gazsó Sanyi, Lúcó Pista, Rácz Sándor. Egy szilveszterkor az ifjúsági teremben százhúsz asszony ült körül a padon. (Lányukat kísérték, vagy csak ők is ott voltak.) Ráértem és megszámoltam. Mindenhol muzsikáltunk, ahová hívtak. Lakodalomban, táncra, színdarabokban. Tóbán, Csernyén is muzsikáltunk lakodalomban, sőt Töröktopolyán is. Dudával felvonulásokon kellett muzsikálni. Vittek benünket, Szenthubertra, Sárlevélre, Kikindára (május 1-én a kiserdőben). Abbahagytuk, mert nem fizettek bennünket. A hangszereket eladtam. (Habár még ma is megcincogtatnám.) A dudát egy kukoricaszedő szerbijánác vette meg. Egy alkalommal Csernyén két lakodalomban muzsikáltunk. Hétfőn mentünk, és csütörtökön jöttünk haza. Rácz Jenő még fiatal volt, és nem akarta elvenni a pénzt, de mi aztán rászóltunk: -Veszed el! Nagyon 86


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

sok nótát a katonaságból hazatérők hoztak. Ha leírja, akkor elmondok néhányat műsorunkból! Mondja csak, én írom. Íme néhány belőle: Garád, garád Tapasztatlan garád A fölvégi utcába A tetejére dudva Is van rakva Barna kislány Húzódik alatta. Nincsen apám se testvérem Hóldvilág a komám Zöld mező a nyoszolyám Takaróm az éjszaka Ha leszáll feketén Én istenem, jó istenem Hogy is lettem ilyen Ócska szegény legény. Nádból van a szipkám... Tiltja a tata, tiltja a mama... Ellopták az apám sírját... Új sír van a temetőben...

Azért vagyok én katona Nincs énnekem édesanyám Aki megsirasson... Ha majd egykor temetőbe jársz Síromra találsz, mondj el Egy üdvözlégy Máriát. Szeretem magát azt a fehér Arcát, szép fekete haját. Lábod elé teszek minden Boldog ibolyát. Szeretem sóhajtását, Könnyes mosolyát. Kedvesem szeret-e tán Szeretem most is piros Arcodat és forró csókomat Arcodra osztani Ragyogó szemedbe boldosággal nézni. Hogy a szívem sok bánatát Ki lehetne venni, Csak szívemből örökké szeretni HEGYKÖZI JÁNOS

1942-ben kezdtem el hegedülni tanulni. A mesterem Fejes István volt. Kottát kellett tanulni. Sokszor volt, hogy abbahagyom. Sokat kellett tanulni, gyakorolni, de a mester nem engedett. Az 1943/44-es szezonban a Fejes Istvánnál tanuló gyerekekből alakult gyermekzenekar Pali bácsinál koncertet adott. Telt ház volt és nagy siker. Fejes István volt a vezetőprímás. Csak vonós hangszereken muzsikáltunk. A zenekar (rajkózenekar) tagjai: Hegyközi János, Fazekas János, Berta Tóni, Berta István, Berta Ferenc, Rácz Jenő, Rezgő (Nagy) Mihály. A műsorunkon nóták, slágerek, népdalok voltak. Köztük volt a Szép vagy, gyönyörű vagy... Három-négy önálló koncertet adott a gyermekzenekarunk. Később nótaesteken léptünk fel. Nagy elismerést harcoltunk ki magunknak. Elismert zenekar lettünk. A zenekarban senki sem volt hivatásos zenész. Főleg földművesek voltunk. Néhányan ez miatt ki is maradnak a zenekarból. Munka közben az ujjak megvastagodnak, nem lehet velük játszani. Néhányan a katonaság után hagyták abba. Vagy aki gyengébben játszott, lassan lemorzsolódott. Idősebbek, mások jöttek a zenekarba. Lényegében zenekarunk volt. Az első lakodalmam 1943-ban volt Fejes István zenekarával. Nagy megtiszteltetés volt a számomra, hogy a mesterem zenekarában játszhattam. A mi zenekarunkba jött egy új zenész, Tóth József. Elköltözésükig együtt muzsikáltunk. 1947-ben szereltem le. Hazatérésem után nem győztem muzsikálni járni. Névnapokon, születésnapokon és más ünnepeken szórakoztattam az embereket. Hogy miért tanultam muzsikálni? A zene szeretete miatt. A zene szeretete 80 százalék, a kereseti lehetőség 20 százalék. Az, aki csak azért muzsikált, hogy pénzt keressen, az előbb-utóbb kihullott. Nem tudta megtalálni, eltalálni a vendég kedvét. A zenekarunk ismét együtt volt, újra alakítottunk: Hegyközi János, Nacsa Jani, Tóth József, Berta Ferenc, Berta Tóni, Fejes Feri bácsi, Lábadi Jani. Nagyon sok rendezvényen muzsikáltunk. 87


Jól csak a szívével lát az ember

A zenészek a szalmakazlon is zenészek

Tánc, lakodalom, nótaestek, színelőadások. Sok gyereket megtanítottam muzsikálni. Nagyon sokat próbáltam az énekesekkel (nótaestekre, színdarabokra). A néptánccsoport zeneszolgáltatója is voltam. Egészen 1970-ig muzsikáltam Kisoroszon. Elköltöztünk Zentára. Ott is folytattam munkásságomat. Ott is zenekarban játszottam, sőt prímása is lettem a zenekarnak. Ott is elismerik, hogy a hangszeremmel meg tudom találni a vendég kedvét. Itthon, amikor Fejes Pista bácsi nem ért rá, akkor nekem kellett elvégeznem azt, amit eddig ő csinált. Nem csak zenész voltam, a velem egykorúakkal amatőr színészként is közreműködtem a kultúra fejlesztésében. Játszottam a Férjhez megy a bíró lánya, Sárga csikó, Vereshajú c. színdarabokban. Évente két-három fellépésünk is volt. Kezdetben Marika tanító nénivel majd Rózsa Laci, Bognár Magda, Hajzer Ilona, Matz Katyi, Sörös Imre, Sztánics Ferenc, Berta Ferenc rendezőkkel. Kezdetben önkéntesen, később valamennyit fizettek is. Kérem mondjon el néhány érdekes eseményt is a gazdag tárházából! -Nagyon sok tréfa, esemény történt meg velünk. Néhányat felsorolok a megtörténtek közül. Azt hiszem Kabók Sándor esküvőjén történt. Mi, fiatal zenészek lévén, nem ismertük a "stószokat". Megvirradt már. Enni is kéne, mert éhesek voltunk. Kabók Józsi bácsi odajön hozzánk és kérdezi: -Na, emberek, éhesek vagytok-e? -Bizony Józsi bácsi, nem ártana már enni egy kicsit. - Hogy szeretitek a kocsonyát, hidegen vagy melegen? -Magunkban. -Ki látott már kocsonyát melegen enni? -Talán hidegen kérjük, ha lehet. - Jó! Piros a zenészeknek terítsetek a diófa alatt! Hidegen akarják megenni a kocsonyát! Kacagott mindenki. Benn terítettek lévén, hogy kint félméteres hó volt. Hunyadi Jóci mulatott. Na, emberek, csak húzzátok! Ha vége lesz a lakodalomnak, eljöttök hozzám, és annyi mézet esztek, amennyit csak akartok! -Na, pajtások, használjuk ki az alkalmat! - Úgy is lett, de néhány kanál méz után már senkinek sem kellett. Arra nem gondoltunk, hogy mézből sokat enni nem lehet. 88


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

- Egy alkalommal, reggel felé egy tanyai paraszt bácsi azt mondja. Emberek, a pénzem már elfogyott. Ha muzsikálnak, akkor délben vagy délután (alvás után) kijöttök hozzám a tanyára, és mindenki kap egy zsák búzát. Összenéztünk és beleegyeztünk. Szólt a nóta. -Na, emberek, ahogy megbeszéltük. Zsákot hozzatok! Valójában pihenés után találkoztunk,és irány a tanya. -Jó napot, gazduram! Jöttünk a búzáért! -Asszony, gyere csak! Vezesd az embereket a búzaföldre, és szedjenek egy-egy zsák búzát! A tanya mögött volt vagy öt hold zöld búza. -Na, emberek, mindenki szedjen magának, amennyit csak bír! Tóbán voltun lakodalomban. Finom paprikásillat terjengett a levegőben. -Na, emberek, mielőtt munkához láttok, egyetek! -Ettünk volna, de nem lehetett elvágni. -Egyetek csak, egyetek, jobban fogjátok kívánni a teheneket! (Bikacsököt darabolt a paprikásba) - Volt ahol liba- és kacsamájjal vártak bennünket. Okulva a példákból, nagyon körülnéztünk, mielőtt enni kezdtünk volna. Egy alkalommal bőséges tállal vártak bennünket. Kirántott hús. Senki sem vett belőle, látszólag nem voltunk éhesek. (Attól tartottunk, hogy ismét valami tréfa). Amikor elvitték, azután mondták, hogy mind kirántott fácáncomb volt. Egy alkalommal Csernyén voltunk lakodalomban. Másnap reggel emelkedett volt a hangulat. Azt kellett csinálni, amit az egyik mulató szomszéd akart. Kiverte az ablakot, és mindenkinek utána kellett mennie. A háztetőn keresztül ment haza zenekísérettel. Mindent fizetett. Képzeld, milyen jó volt a nagybőgősnek! BERTA FERENC Zenét a német kántornál Haász Tóninál tanultam. Hároman: Rácz Jenő, Berta István, Berta Ferenc 1936/937-ben. 1939-ben már zenekarunk volt. Gazsó Sándor, valamilyen Pero, Miloš, Veselin szerb ajkú zenészek is velünk muzsikáltak. Tószögön, Szenthuberten béresbálakban muzsikáltunk. Narancsbál, fügebál, szüretibál és egyéb alkalmakkor szolgáltattuk a muzsikát. Muzsikáltunk magyarul, németül. Szerették azt, hogy mindkét nyelven énekeltünk is. Német idő alatt a Kultúrközösség, Marika tanító néni, Fehér Károly plébános fizettek a kántornak, Fejes Istvánnak, hogy tovább képezzenek bennünket. A feltétel az volt, hogy tanulhattunk, de a rendezvényeken ingyen kell játszanunk. Fel is léptünk a Rajkózenekarral. Néhány nagysikerű koncertet adtunk. 1941-ben Csernyéről volt itt Fekete Misa és a fia, Imre. Zenei tudásunkat akartuk bővíteni. A mestereket magunk fizettük. Mindig másnál aludtak, ettek. Azon a napon ott is tanultunkgyakoroltunk Berta Istvánnál, Rácz Jenőnél és nálam. Télen három-négy hónapig tanultunk. Prímára, kontrára és bőgőre tanítottak. Minden nap más-más hangszeren kellett játszani. Mi a kottát ismertük, és így kottából tanultunk. A hegedű mellett dzsessztrubán, szaxafonon játszottam, ha szükség volt, akkor doboltam. Jó néhány színdarabban is játszottam. Én voltam Gazsó Bélával Tordán a Sárga Csikó "hátuljáért". Sokszor zenei kíséretet adtunk a színdaraboknál. Egy alkalommal a lenti iskolában probáltunk. Hiányzott egy zeneszám az egyik színdarabból (1961/62-ben). Amikor hazamentem, a hangszert a kezembe vettem, és próbáltam dalt írni. Ez volt az első szerzeményem. Elég sok nótát, dalt írtam. Zenét és szöveget is magam alkottam. Tudomásom szerint ő az egyetlen kisoroszi zeneszerző. Néhány szerzeményét énekelték az Újvidéki Rádióban. Több dalát 89


Jól csak a szívével lát az ember

énekelték nóta és irodalmi esteken, legutóljára egy irodalmi esten, ahol csak kisoroszi szerzők munkáit mutattuk be. -Ma már nem muzsikálok. Ha előveszem a régi fényképeket, akkor tódulnak a régi szép emlékek. Ilyenkor lelki szemeimmel látom, mit csináltunk, hogy csináltuk. LÁBADI JÁNOS Muzsikálni Hanák Józsefnél tanultam. Kitűnő hallása volt. Tanító volt, zeneiskolát végzett. (Vak ember volt.) A lánya, Kató, segített neki. Cimbalmozni tanultam. Mivel fúvós hangszerre is szükség volt, megtanultam trombitán is játszani (Fríglihorni, dzsessztruba). Pista bácsiék a Rácznál játszottak. Először ott játszottam zenekarban. (negyedikes koromban) A zenekar tagjai: Terhes István (prímás), Szemerédi András (bőgő), Fejes Feri bácsi (cimbalom), Papdi Pál (klarinét és citera), Lúcó István (tercprímás), Gazsó Ferenc (prímás) és mi gyerekek: Lábadi János, Berta Ferenc és Berta István. Az apám, Lábadi Péter is muzsikált. Ő több hangszeren is játszott, de csak hallás után. Nem ismerte a kottát. Különben, ahogy mondani szokták, ő ezermester volt. (órás, cipész, kőműves, ács, földműves, zenész stb.) 1953-ban alakult meg a zenekarunk. Kisebb változásokkal, kihagyással kb 1970-ig muzsikáltunk együtt. Én 80-ig muzsikáltam, akkor hagytam abba. Nagyon szerettem a muzsikát, azért is tanultam meg. Muzsikáltam felvonulásokon, stafétaváráskor, temetéseken, táncon, lakodalmakban és sok egyéb alkalmakkor. Néha otthon is a magam szórakoztatására bele-belefújtam a hangszerembe. (Ez így igaz. Szinte naponta elmentem előttük, és sokszor hallottam a muzsikaszót, amikor Jani bácsi muzsikált.) Lassan az idő elmúlik, megöregszünk, már csak emlékezünk. Megérte, mert szép volt. PAPDI PÁL Diákkoromban asztali citerám volt, ezen játszottam. A fölvégben gyerekbálakon muzsikáltam. A fizettség dió meg sütemény volt. Húszéves koromban kezdtem el tanulni. Egy tanfolyamot szerveztünk, ahol muzsikálni tanultunk. Éppen ekkor lőtték le a királyt. Nem volt szabad muzsikálni, de mi megmagyaráztuk, hogy mi nem muzsikálunk, hanem csak tanulunk. Így megkaptuk az engedélyt. A verbicai Nagy István volt a karmesterünk (fúvósok). Kottából, hallásból tanultunk. A fúvószenekar tagjai: Papdi Pál klarinét, Terhes István friglikorni, Lúcó István bariton, Csányi Pál kontra, Szemerédi Mihály bőgő. A vonósok: Papdi Pál tambura (kisprím), Terhes István színtén prím, Lúcó István Adur gitár, Csala István cimbalom, Csányi Pál kontra, Szemerédi Mihály bőgős, majd Gazsó Sándor játszott a bőgőn. Kb 15 évig játszottunk ilyen felállításban. Néhanéha más is beugrott, vagy közülünk volt valaki segíteni másik zenekarnál. Ebben az időben három zenekar volt a faluban. Mi a Rácznál játszottunk. Fejesék Balla úrnál, Gazsó Feriék Pali bácsinál. Így ment ez 1945-ig akkor megtiltották a külön mulatságokat. Közösnek kellett lenniük a táncmulatságoknak (magyarok, szerbek egy helyen). Először a Balla úrnál, majd amikor kész lett az ifjúsági terem, akkor ott. Muzsikáltunk táncon, lakodalmakban, családi ünnepeken. A fúvószenekar a tűzoltókhoz tartozott. Akinek nem volt hangszere, az egyesület vásárolt neki. Felvonulásokon, állami ünnepek alkalmával mi szolgáltattuk a zenét. A klarinétot Zahári Máritól (német) kaptam. Az ő fia meg a férje is elestek a háborúban. Amikor még három zenekar volt, nagy volt a versengés. Melyik zenekar a jobb. Ha kellett, akkor kisegítettük egymás zenekarát. Tiszteltük egymást. Ha pl. lányé mentünk, akkor időben abbahagytuk, hogy ne zavarjuk az ott lévő zenekart. A meglévő zenészekből egy dzsesszzenekart alakítottunk. Berta Ferenc szakszafon, Papdi Pál klarinét, Lábadi Jani dzsessztruba. Fejes Feri bácsi dobos, Hegyközi János harmonika. Az ifjúsági teremben a belépőjegy után százalékot kaptunk. Igyekezni kellett, hogy minél többen legyenek. A szövetségnek tagjai voltunk, tagságidíjat 90


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

fizettünk. Lakodalmakban, Tóbán, Csernyén, Tordán, Ittabén stb. játszottunk. Feri bácsi mondta egy alkalommal, amikor Tóbán játszottunk, hogy itthon is hallani lehetett éjszaka. Kezdetben Tószögön, Huberton, Sárlevélen béresbálokban játszottunk. (Az volt ám az igazi!) Egy alkalommal egész héten lakodalomban muzsikáltunk csak pénteken nem. Böjt alatt muzsika nem szólt. Szép volt, sajnos elmúlt. CSÚSZÓ JÓZSEF -„A színpadon mindenkit annyira becsülnek, mint amennyire önmagát becsüli” (Jókai M.) volt a mottóm. Sokszor álltam a világot jelentő deszkákon, szemben a nagyérdeművel. Szerettem játszani, énekelni, tréfálni. Kisiskolás koromban egy ünnepi műsorban léptünk fel Kanalas Józsival. Duettet énekeltünk, (Bendzsó boy) fogtuk egymás kezét, a kézszorítás lett volna a jel a kezdésre. Kiléptünk a közönség elé, Józsi megszorította a kezem és elkezdett énekelni. Az izgalomtól, lámpaláztól szóhoz sem tudtam jutni. Szorítottam Józsi kezét, mondtam volna hogy még ne, de ő már énekelt. Egyszer csak én is fölengedtem, és bekapcsolódtam, sikeres volt, de meg is izzadtam. Hetedikes koromban egész estet betöltő színdarabot készítettünk. Szőke Rozália tanító rendezte. Ő volt az osztályfőnökünk. Más osztályból nem játszottak. Akire emlékszem Lázár Dezső, Ördög Piroska (ő is fiú szerepet játszott), Lázár Anna, Berta Sándor (doktor), Balog Zoli, Csúszó József, Lenner Boriska és mások. 1968-ban zenélni kezdtünk. A modern muzsikát kedveltük (dzsesszzenekar) Berta Anti (Nussz) dobos, gitáros, Kanalas Józsi basszgitár, Terhes Sanyi, Csúszó József ritmusgitár és ének. Kanalas András (mint iskolás) is besegített. 1969-ben már az ifjúsági otthonban muzsikáltunk táncmulatságon. Kanalas Józsi, Berta Anti, Divljak Milan és Csúszó József. A táncon kívül versenyekre jártunk (községi). Mint énekes, diplomát is kaptam. Töröktoplyán, Basahídon, Nákófalván, Mokrinban léptem fel, mint szólóénekes. Jó társaság volt. Egyik a másikat biztatta serkentette. Sokat voltam a színpadon, így nem tartottam a közönségől, nem volt lámpalázam. Basahídon fél terem állva tapsolt, három tízest kaptam a zsüritől. Első lettem, egy kristályváza volt a jutalmam. A koncert után közös vacsorán vettünk részt. Egyszercsak odajön hozzám az ifjúsági elnök és félrehív. Nézd, kérlek ne haragudj, a vázát én otthonról hoztam, mert szégyelltem volna, hogy semmit sem adjunk a gyöztesnek. Ha meg nem sértelek, add vissza, haza kell vinnem! A zenekar tagjai közül néhányan berukkoltak. Új tagok jöttek 1972 után a zenekar megszűnik. Nóta és műsorosesteken énekeltem, nótákat, népdalokat és táncdalokat. A húszéveseké a világ c. esten mi szolgáltattuk a zenét. Berta Feri bácsi is segített. Sörös Imre tanárunk-igazgatónk vezette a műsort. Felléptek: Kanalas András, Papdi Laci, Ördög Ibolya, Csúszó József, Cirok Anna, Ács Gyula többek között. Bekapcsolódtam az amatőr színjátszók táborába. Játszottam a Jegygyűrű a mellényzsebben 1974-ben A megboldogultban. Kedves emlékem a Szálldogál a fecske című nótaest jelenetekkel. Nagyon sok fellépő volt. Majd következett az Aladár nem szamár, a Kakuk Marci. A többi is következik, amelyekről majd beszámolok. KANALAS JÓZSEF 1968-ban kezdtem dzsesszzenét gyakorolni. Szerettük a zenét, mi is alkotni akartunk, szórakozva szórakoztatni. Én két évig jártam zeneiskolába Csókán (hegedű szakon) színkitűnővel végeztem. A zeneiskola hozzásegített, hogy 91


Jól csak a szívével lát az ember

zenekart alapítsunk és gyakoroljunk. A zenekar tagjai Berta Anti (Nussz), Csúszó József, Kanalas András és én, Kanalas József, valamint Terhes Sándor. Az ifjúsági otthonban alakultunk meg, tőlük is kaptunk hangszereket, de mi magunk készítette hangszeren játszottunk. Faragó Sanyi segített a hangszerkészítésben. Táncon, ifjúsági rendezvényeken muzsikáltunk. Versenyeken is részt vettünk. Gitár- énekversenyeken szerepeltünk, a kikindai község területén. 1974-ig muzsikáltunk együtt. Befejezésül aranymikrofont nyertem. Orahovón volt a gálaműsor. Mi voltunk az első pengetős dzsesszzenekar a faluban. Igaz, előttünk volt egy fúvós zenekar. (István Illés, Kiss Péter, Karácsonyi István). Sokat gyakoroltunk, hol az ifjúsági teremben hol a mozinak egy termében. Ez az egész idő (már mint az elmúlt) nagyon élménydús. Nehéz lenne kiragadni a legkedvesebbet. Basahídon megnyertük a gitárversenyt. (A kristályvázát vissza kellett adni, mint azt már Csúszó Jóska is elmesélte.) Tragikomikus élményem. Kikindán a színpadon (a versenyen) a gitár leesett a nyakamból. (Nem kapcsoltam be rendesen) Nagyon kellemetlenül éreztem magam. Boldogok voltunk, ha a táncteremben sokan voltak, és jól érezték magukat. A zenekar felbomlott, mert néhányan megnősültek. Három-négy év szünet következett. Egy nap Kiss Péter festette a konyhánkat, a zenéről beszéltünk. -Miért nem muzsikálsz? Gyere a mi zenekarunkba! Ekkor kezdtem a magyar zenét. Kiss Péter, Kószó Sándor, Viola Jóska, Lajos József (Csernye) és Berta Péter. Műsorunkat magunk állítottuk össze. Szalagról, lemezről tanultuk a nótákat. Majd később kottából. Majd mindannyian kottaolvasók voltunk. Az első lakodalmunk itt volt a faluban, Mészáros Andrásnál. Fejlődtünk, ezért nemcsak itthon, hanem Adán, Moholon, Pecellón, Csernyén is muzsikáltunk lakodalmakban. Ha a Kultúregyesületnek zenészekre volt szüksége, a önkéntesen rendelkezésükre álltunk. Részt vettünk a Durindó-kon, a Gyöngyösbokrétán táncosainkat kísértük. Nótaesteken is felléptünk. Berettyóújfaluban is mi szolgáltattuk a zenét. (Amikor a ME szerepelt.)

A Pókháló zenekar 92


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

Néhány érdekesség a lakodalmakból: Csernyén az egész zenekarnak fekve kellett muzsikálni (pokrócot terítettek le). Adán hazakísértük az egyik szomszédot. Amikor indultunk vissza, ő kísért ki bennünket. A kérése az volt, hogy minden zenész azt a nótát húzza, amit ő legjobban szeret. Képzelje milyen hangzavar és nevetés volt. A zenekarunkat Pókhálónak hívják. A sláger szöveg adta az ötletet (...pókháló van már az ablakon..). A zenekarban az éneket három részre osztottuk, hogy könnyebb legyen. De segítünk egymásnak. Jó hírű zenekar vagyunk, szeretünk muzsikálni. BERTA PÉTER Negyedikes koromban kezdtem el muzsikálni. A szomszédban Kéri János bácsi padlásán találtunk egy nagybőgőt. Elkaptam. Megjavíttattuk és már volt is hangszerem. Igaz, hogy a bélhúrok helyett csak acéldrótok voltak. Azt mondták, hogy ez is kell nekem, ezt üthetem, addig ugyanis a szekrény oldalán vertem a ritmust. A szüleim nem mindig élvezték az én zenei rögtönzéseimet. Az első leckéket Balogh Pistitől kaptam, megtanított néhány fogást, a kezdeti technikát tanultam meg. A továbbképzésem Balogh (Dike) Jancsira lett bízva. Szorgalmasan gyűjtöttem a technikai, ritmusi tudást. Berta Feri bácsi egyengette utamat ezek után. Én zenekarról álmodoztam, ahol én is játszhattam volna. Miért éppen bőgőzni tanultál? Azért, mert az volt. Nem igen futotta a családi költségvetés más hangszerre. Úgy látszik, hogy az álmom valóra válik, gondoltam, mert hasonszőrű barátaim zenekart akarnak alakítani. Az első zenekarom, amelyben játszottam 1956-ban: Kiss Péter prímás, Csúszó József prímás, Csanádi Anti kontrás, Másod hegedűs Hódi Péter, prímciterán Gazsó Ferkó, Pozsár Jani, Budai István és én, Berta Péter. Mi új zenekar voltunk, fiatalok, így csak szegény lakodalmakban muzsikáltunk. Volt munkánk. Néha egymás után kellett muzsikálnunk a lakodalmakban. Az egyik társunk a keresetét zsebrevágva otthagyott bennünket. Többet nem is játszottunk. Igaz volt, igaz lett a mondás: „-A bőgősnek jár, de nem jut.” Különben a keresetet mindig egyformán osztottuk. A bőgőm már kiszolgált, új kellett volna. Volt egy csikónk - már lovacska volt - apám beleegyezésével eladtuk a Sárit. A vásár után hazafelé menet meg is vettem az új bőgőt. A második zenekarom: Vastag János prímás, Balogh Pisti prímás, kontrásunk volt több is, többek között Sós Miska, cimbalmosunk Csóti János, Berta Péter, Fleisz János szaxafon, hegedű (ő Kikindáról járt). Hét-nyolc évig játszottunk együtt. Lakodalmak, házibálok, névnapok, újévi összejövetelek. A Nagy-utcán dúltak a kártyapartik is. (Jóbarátok játszottak) Néhányszor szűkkörű bálat is rendeztek, hogy az asszonyok is szórakozzanak. Mi szolgáltattuk a zenét. Nagyon jó hangulatú összejövetelek voltak ezek. A zenekarunk felbomlófélben volt. Ki megbetegedett, ki elment a faluból, vagy abbahagyta a muzsikálást. Új zenekar volt kialakulóban. Berta Ferenc, Rácz József, Palósti Ferenc (80 éves), Móra János Szajánból, Lábadi János, Fejes Feri bácsi, Berta Péter. Sokat muzsikáltunk lakodalmakban, bálokban, szilveszterkor. Más falvakban is muzsikáltunk lakodalmakban. Egy fiatalokból álló együttes bontogatta szárnyait. Sajnos ebben a felállításban nagyon rövid ideig muzsikáltunk. Kiss Péter, István Illés, Lajos József, Berta Péter, Kanalas Jóska, Kószó Sanyi (Kiss Péternél gyakoroltunk leggyakrabban.) A zenekar átalakult. Kanalas József citera, kontra, Kószó Sándor harmonika, Viola József hegedű, Lajos József, Kocsis József (Csernye) Mészáros Zoltán, Berta Péter. Ez volt a Pókháló együttes. Sok szép mulatságon szolgáltattuk a zenét. Adán (Bácskában) nagyon sokszor játszottunk. A kétnapos mulatságok voltak a legfárasztóbbak. A zenekar tagjai közül néhányan kiváltunk, de ők muzsikálnak tovább. Nekem a lábaim mondták fel a szolgálatot, így abbahagytam, de még ma is szeretek muzsikálni, énekelni.

AZ ÉNEKLÉS

93


Jól csak a szívével lát az ember

Az iskola első tanítója Gedei András kántortanító volt. Az éneklés is a tantervben volt. A gyerekek énekeltek az iskolában. Hogy milyen dalokat, azt is előírták. Az iskola az egyházhoz tartozott. Laub Páter tanítót bírálta a plébános. "Tanítsa egyházi énekekre is a gyerekeket." A tanító csak világi énekekre tanította a gyerekeket. A tanító válasza: "Tanítsa a templomban az egyházi énekeket a gyerekeknek és felnőtteknek, ne pedig az iskolában tanítsuk!" Az első naplóban, ami a kikindai levéltárban van, már rendesen osztályzott tantárgy az éneklés. Az elbeszélés alapján az énektanulás a kedves tantárgyak közé tartozott. Szívesen jártak nemcsak a gyerekek, hanem az ifjúság is az énekkarba, ahol népdalokat, nótákat tanultak. Az énekkarok az ünnepi műsorok tartozéka volt. Az énekzenetanárok feladata volt az énekkarok vezetése. Az énekkarok leginkább alkalmi dalokat (alkalmi, megfelelő tartalmú szöveggel) énekeltek. Aki nagyon szerette a hivatását, igyekezett művészi színvonalú kórusműveket is bemutatni. Habár a falu lakoi közül (a rádió megjelenése után) sokan a komoly zenét nem sokra becsülték, mégis meglepett, amikor Kuczorné Tóth Erzsébet kórusműveket gyakorolt be tanulóival. A közönség fegyelmezetten végighallgatta, és a végén nagy tapssal jutalmazta. Tehát a szép, az szép, még akkor is, ha nem nóta. Ma már sokan hallgatják és becsülik is a komolyzenét. Lesz még példa rá feljegyzéseim során.

NÉPTANC Amióta zenekar működik a faluban, azóta táncmulatságok, bálok is vannak. A tánc a fiatalok szórakozása. Gyermekbálokat tartanak házaknál, citera (asztali tambura) zene mellett. A gyermekek énekeltek, táncoltak, így tanulták a nótákat egymástól, valamint az esti, lámpaoltási, családi nótázásoknál. Papdi Pali bácsi szavaival élve, dióért, kalácsért muzsikáltak a "zenészek". Gulyás György mesélte: -Egy alkalommal ifjú unokaöcsém estefelé hazaérkezve a kisbálból, nagyon fáradt volt. Szülém, nagyon éhes vagyok! Tudja, hogy milyen jó volt a kisbálban-ecsetelte az eseményeket, mivel ő volt a bálrendező-ment a mama után, aki a vacsorát akarta készíteni a "bálrendezőnek". Én leguggoltam a bekészített fűteni való mellé a középső házban. Amikor elmentek mellettem, megfogtam a bálrendező nadrágját, elvertyantottam magam. A bálrendező kétlépéssel a nagyház kuckójában termett. Jaj, szülém majd leszakad a szívem kiáltotta. Az egész család nagy nevetésbe fogott, a megszeppent bálrendező könnyeit lassan felváltotta a kacaj. A pedagógusok foglalkoztak az iskolában a tánctanítással. Az iskolában főleg Marika tanító néni foglalkozott a gyermekekkel. Ünnepi alkalmakkor fel is léptek a betanult táncokkal. A zenét Fejes Pista bácsiék szolgáltatták, vagy énekszóval kísérték. A szülők elkészítették a viseleteket, amiben táncoltak. Néhány képünk is erről tanúskodik. Igényes műsorokat készítettek, több korosztály tanulta a táncokat nagy szeretettel, örömmel. Mészáros Piroska: -Már ötödikes-hatodikos koromban táncoltam. Marika tanító néni kezdett el tanítani bennünket. Kurányi Piroska, majd Fleisz Erzsike és Kató tanította a néptáncot. Hat lány hat fiú volt egy csoportban, majd 4-4 fiú, lány volt egy csoportban. Amikor kikerültünk az iskolából, akkor is folytattuk a néptáncot. A fiatalabb tanítónők is bekapcsolódtak a tánccsoportok munkájába, amint azt már beszélgetéseim során leírtam. Az ötvenes évek közepétől Lenner (Antunović) Piroska foglalkozott a néptánccal. Nagyon jó táncosai voltak. A koreográfiát maga állította össze és tanította be. Kezdetben főleg énekszóra gyakoroltak, majd a fellépés előtt zenekísérettel. Hegykőzi János prímás sokat segített a táncok betanulásánál. Lenner Piroskával beszélgetve elmondta, hogy a tánclépéseket ő is az iskolában tanulta, de főleg a szabadkai Tanítóképző tanárnőjétől. -Nagyon 94


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

szerettem a néptáncot, így gyermekeimet is szeretettel tanítottam. Nagy akarattal, szeretettel tanultak. Volt már hagyomány (az elbeszélések alapján) - Tudod lányom, amikor mi a tanító néninél... stb.stb. Így a gyermekek is igényelték a tánctanulást. Sajnos, mi versenyeken nem sokszor léptünk fel Kisoroszról Törökkanizsára kerülve folytattam a foglalkozást, itt is kitűnő eredményeket értem el. Lenner Piroska a színdarabokban is játszott nem kis eredménnyel (pl. a BLÓ CSALÁD). A gyerekekkel is foglalkozott. Rövid jeleneteket tanított, amelyek ünnepi alkalmakkor kerültek színre. A néptánc Piroska elköltözésével nem szűnik meg. Kiss (Pappné) Etelka készíti fel tanulóit egy műsoros estre. A szülők készítik el a népviseletet nagy szeretettel. Vassné Borbély Veronika volt a következő "tánctanárnő". A vele készült beszélgetés: -Tanítói munkásságom 32 éve alatt sokszor foglalkoztam tánccsoport vezetésével kisebb-nagyobb megszakításokkal. Nagyon szerettem e művészeti ágat, és szerettem volna a gyerekekkel is megszeretettni a régi népszokásainkat, hagyományainkat és a népzene

A táncosok népviseletben táncoltak (1930-as évek)

95


Jól csak a szívével lát az ember

Szent István nap (1930-as évek, az iskola udvara)

Néptánccsoport 1963-ből

szépségét. Célom az volt, hogy a gyerekek felfedjék a népdaloknak és néptáncoknak titokzatos varázsát, amit mindenkinek ápolni kell, sőt tovább is kell fejlesztenie. Tanításkodásom első évében, 1961/62 iskolaévben, már volt egy tánccsoport, akik akkor hetedikes nyolcadikos fiúk-lányok voltak (Kazi Regina, Potlok Ilona, Bába Erzsébet, Kabók Rozália, Talpai Matild, Berta Erzsébet, Papdi Irén, Kazi István, Virág Sándor, Gőbős Sándor, Lackó Sándor, Berta Albert, Papdi László, Korom István, Király József).

96


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

Egy néptánccsoport (1964.)

Ezt követte egy fiatalabb generáció, melynek tagjai: Terhes Erzsébet, Lázár Mária, Csapó Irén, Szemerédi Irén, Bálint Matild, Berta Erzsébet, Bálint Sándor, Kabók Géza, Pozsár András, Berta Antal, Bába Imre, Lúcó Sándor. E csoport után, mivel 1965-ben befejezte a nyolcadik osztályt, már volt utánpótlás, akik szintén nagy szeretettel és odaadással táncoltak: Szekeres Eszter, Barna Boriska, Kazi Matild, Zónai Anna, Sirovica Piroska, Barna Eszter, Lőrik József, Balázs András, Mészáros Endre, Lúcó Tibor, Nyári Ernő, Talpai Ernő. Majd jött ismét a generációváltás: Lenner Lenke, Csíkos János, Német Klára, Orosz András, Lázár Erzsébet, Német Árpád, Német Gizella, Mészáros Lajos, Talpai Piroska, Ördög Pál, Bálint Borbála és Nyári Ernő. Az 1976-os születésüek harmadik és negyedidikes korukban táncoltak csak: Kabók Erika, Borbély Lídia, Krizsán Elvira, Cirok Ibolya, Karácsonyi Sándor, Berta Gábor, Mészáros Zoltán és Máté Ágoston. Komolyabb és Kis táncosok (1970-es évek) kitartó, hosszú munkát csak egy újabb generációval folytattam, akikkel még második osztályos korukban kezdtem foglalkozni. A későbbi évek folyamán fiatalabb lányok is csatlakoztak a csoporthoz, így tizenhárom, lánnyal folyt évek hosszú során a munka: Csíkos Ibolya, Berta Valéria, Lőrinc Gyöngyi, Barna Gyöngyi, Papdi Angéla, Fehér Elvira, Szekeres Zsuzsanna, Unhold Marina, Karácsonyi Valéria, Csúszó Ildikó, Csíszár Julianna, Détári Julianna és Vólenter Sára. 97


Jól csak a szívével lát az ember

A tánccsoport (1980-as évek)

E tizenhárom leánnyal rengeteget dolgoztunk, és évek múlva meghozta számunkra az eredményt is. A csoporttal 1982-ben vettünk először részt a községi versenyen. A következő évben 1983-ban már eljutottunk a községközi versenyre is Becsére. A lányok ezt látva engem és arra buzdítottak, hogy még többet dolgozzunk, hogy még nagyobb eredményt érjünk el. 1984-ben is voltunk Becsén, 1985-ben a Tollfosztó című koreográfiával Becséről a tizenhárom táncosom eljutott Zomborba, a legjobb tánccsoportok szemléjére.

Kidőlt a májusfa

98


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

Érik a, hajlik a…

Határtalan volt a örömünk, a gyerekeknek és nekem is, és feledtünk minden felkészülés alatti fáradtságot. Ugyanabban az évben részt vettünk Tordán a Gyöngyösbokrétán is. Először a falunk történetében, 1985 június 28-án felléptünk Bajmokon a Testvériség-Egység Művelődési ház tagjaiként. Bajmokon nemzetek és nemzetiségek táncszemléje volt. Hagyományos rendezvény ez, amelyet évenként megrendeznek. Sajnos ez után már nem foglalkoztam többé aktívan újabb csoportok betanításával. 1989. őszén kezdtem el egy szokatlan feladat megoldását. Felkértek a Kidőlt a májusfa című színdarab tánckoreográfia elkészítésére. A fiatalok mellett idősebbek is részt vettek. Szívvel-lélekkel folyt a munka, fáradthatatlanul készült ifjú és idősebb táncos. Sok-sok munka meghozta az eredményt is. Részt vettünk Verbászon a Gyöngyösbokrétán. Ezzel a csoporttal ezután összeállítottunk egy tánccsokrot, és a kikindai Gusle táncosaival együtt 1990. októberében négynapos vendégszereplésen voltunk Magyarországon. Berettyóújfalun és környékén. A színvonalas mősorunkat szeretettel fogadta az ottani közönség. Megálltuk a helyünket külföldön is. Az egészségem megingott. Nem bírtam tovább a munkát, a feszültséget, abbahagytam tevékenységemet. Nagyon sajnálom ma is, mert ez a munka életemnek sok-sok örömet és sikerélményt nyújtott. Nekem is, és kedves, maradandó, gyönyörű élményt a gyermekeknek is.

TÁNC Az 1930-as években már tánciskola is volt a faluban. Vidékről jött a táncmester, és társastáncra tanította az ifjúságot. A vendéglő nagytermében tartotta az oktatást a lelkes ifjúságnak. Mindenki fizette a tandíjat. Egyéb módot is talált a mester a fizetésének gyarapítására. A beszélgetések során nagyon nagy szeretettel beszéltek az emberek a szórakozás e neméről. A tánc az volt az igazi. A bemutatók után tánc következett. A bálok voltak az igaziak, vallják az emberek, mint azt az eddigiek során is elmondták. Közülük szeretném idézni: LÁZÁR DEZSŐ -Nagyon szerettem táncolni. Mikor a faluba tánctanár jött, hogy tánciskolát tartson a szüleim beleegyezésével én is jelentkeztem. 1938-ban Balla úrnál volt a 99


Jól csak a szívével lát az ember

tánciskola. Nagyon fiatal voltam. A tizenévek elején jártam még. Megkértem a mestert, hogy befogadna-e a tánciskolába? A válasz, igen. Határtalan volt a boldogságom. Nagy figyelemmel hallgattam a tánctanáromat, igyekeztem mindent elsajátítani, amit csak mutatott. Könnyedén mozogtam, keringtem. Mintha szellők szárnyán mozogtam volna. Következett a táncvizsga. Kozáknak öltöztem, és így roptam a táncot. Én voltam a legfiatalabb, a legalacsonyabb, de legszebben táncoltam. A boldogságom tetőpontja volt, amikor engem választottak bálkirálynak. Boldog, büszke voltam, madarat lehetett volna fogatni velem. Szerettem a társastáncot, szerettem a néptáncot is. Táncoltam én ezt is, azt is. Abban az időben négy helyen is volt tánc. A német utcán, Balla úrnál, Nagykocsmában a Rácz-féle kocsmában. A falu rétegeződése határozta meg ki, hova járt a bálba. Színdarabban is játszottam. A legkedvesebb szerepem a Bor-ban volt, még Tóbán is vendégszerepeltünk. A feleségem leánykori nevén Karvák Julianna is velem, velünk szerepelt. Ő is szeretett táncolni. Még ma is szeretünk, ha lakodalomba vagy egyéb mulatságra elmegyünk. A tánc volt a mindenem. KISS ILONA (BERTA JÁNOSNÉ) -Már 12 éves koromban tánciskolába jártam. A tánciskolában nagyon sokan voltunk. A Nagy utcáról 12 leánypajtásommal jártam, nagyon jó pajtások voltunk, összetartottunk. Meg is tanultunk táncolni, és azután rendszeresen jártunk táncra. A táncon a lányok egyes sorba álltak, és úgy kérték fel őket a fiúk. Egy alkalommal egy fiú mielőtt felkért, azt kérdezte: Tudsz te táncolni? Egy kicsit sértette az önérzetemet az ilyen kérdés. Megmutattam neki, hogy jobban tudok táncolni, mint ő. Táncra az egész család eljött. A lányok táncoltak, az anyák nézték. (Felidézve emlékeiket, amikor ők is itt, vagy így ropták a táncot.) Az apák az ivóban kóstolgatták a szőlőből préselt nedűt a társaikkal, barátaikkal mulatoztak. A táncon mindenki egyrangú volt, nem igen váltak el a gazdagabbak és szegényebbek. A megkülönböztetés előfordult. Előfordult, de csak a nősülés vagy férjhezmenés előtt. Válogattak, hogy gazdagabb vagy szegényebb (anyagilag) a leány vagy a legény. A válogatás sokszor a házasélet, a család rovására ment.

BÁLAK

Az esztendőben a báloknak volt egy bizonyos sorrendje. A SZILVESZTERI BÁL volt az utolsó, vagy mondhatom az első az esztendőben. Itt részt vehettek a fiatalok (gondolom leányok, legények), fiatal házasok, sőt idősebbek is. Leginkább korosztályok szerint oszlattak meg az arra megfelelő vendéglők. A FARSANGI-BÁLok, különösen a farsang végén (a farsangi háromnapok) már egy bizonyos rend szerint történtek. Az első nap a fiatalok bálja, a második nap párosbál, a harmadik ismét a fiataloké volt. Nagyböjtben, adventkor táncmulatságokat nem tartottak. BÚCSÚI-BÁL Péter-Pál-kor (mivel a templom védőszentje Péter-Pál) a vendégek, a háziak, tekintet nélkül a korra, mindenki részt vehetett, részt is vett a bálon. Ilyenkor aztán nagyon sok volt a néző. Vendéglányok, legények ismerkedtek a hazai fiúkkal, lányokkal. Szövődtek a barátságok, szerelmek. Legény és leány búcsúztatók külön nem voltak, hanem a vőlegényt és a menyasszonyt az esküvő előtti utolsó bálon minden fiú és leány a táncmulatság befejezésekor a zenészekkel együtt kikísérték a táncteremből, nótaszóval, és közösen elbúcsúztak tőlük. KETRECBÁL. Pali bácsinál több alkalommal is rendeztek ketrecbálat. A színpadon muzsikált a zenekar. Az asztalosnál készítettek egy ketrecet (kb. 2m2) lakattal ellátva. A ketrecet a színpadra tették. A rendezőknél, őröknél fizetni kellett, és azt zárták a ketrecbe, akit a fizető akart. Leginkább lányokat zártak a ketrecbe. (Volt amikor kettőt is) Az udvarlója vagy barátja váltotta ki. (Meg kellett fizetni.) 100


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

Rendszerint volt valaki hozzátartozója is, és ha más nem váltotta ki, akkor a hozzátartozója fizetett (fiútestvér, vagy szülő). Ez ritkán fordult elő. Ha valakit meg akartak tréfálni, akkor hosszabb ideig zárva tartották. Nemcsak lányokat, hanem fiúkat is bezártak, rendszerint őket tartották hosszabb ideig a ketrecben. Legtöbbször megmondták, hogy ki záratta be, de nem mindig. Az ok? Ha olyan lány körül csapta a szelet, akinek más is szeretett volna udvarolni, a helyzetet megoldotta, mert az ellenfelet bezáratta. (Különösen ha nem volt, aki kiváltsa.) Vagy csak tréfából záratták be. A rendezők odamentek az egyénhez, és tudomására hozták, hogy be kell mennie a ketrecbe. Mivel ez ketrecbál volt, nem lehetett ellenkezni, be kellett vonulnia. Mind ez sok kacagással, tréfával járt együtt. a bevételből fizették a kíadásokat, zenészeket. (A bálat télen, tavasszal vagy más bálra megfelelő időben rendezték.) A teremért nem kellett fizetni, a tulajdonost kárpótolta a fogyasztás. ÁLARCOSBÁLokat is többször rendeztek. A jelmezét rendszerint mindenki maga készítette el. A legszebb, legötletesebb jelmezeket meg is jutalmazták. Az álarcos bálok rengeteg okot adtak a tréfára, amit ki is használtak. Nagyon sok derűs esemény történt. Az egyik férfi résztvevő női ruhát öltött. Nagyon sok táncosa volt. Nagyon sok tréfát űztek vele. Másnap a barátai a kocsmában nagyon dícsérték, hogy milyen kapós volt. Milyen? Azt csak én tudom. Nézzétek meg a püspökfalatomat. Letolva a nadrágját, csupa kék volt a sok csípéstől. Egyik hölgy, aki sokszor részt vett az álarcosbálon, az egyikre egy régi térképből készített magának jelmezt. a mulatság alatt nagyon sokan megsimogatták, tapogatták. Már megunta, és felháborodva kérdezte: -Mit keresel ott? -Drágám, a szülőfalumat a térképen!- volt a válasz. Óriási derültség volt a teremben ami őt is megnevetette. (Berta Pali bácsi elbeszélése alapján írtam le.) PÁRASBÁLakat is rendeztek. Ez sokszor batyúbál volt. (Mindenki magakészített ennivalót vitt magával és este, éjszaka, azt fogyasztották.) A gazdakörben Balla úrnál rendeztek legtöbbször. Ez leginkább zárt körű rendezvény volt. Ősszel SZÜRET-BÁLat rendeztek. A termet földíszítették. Sok szőlőfürtöt kötöztek fel a keresztbe felfeszítet drótokra, úgy, hogy elérhető legyen. A terem közepére (magasan, hogy ne lehessen elérni) egy szőlőkosarat függesztettek fel. A teremben karszalagos őrök pásztáztak egész este. A fürtöket a táncosok igyekeztek elcsenni. Ha az őrök megfogták, akkor ki kellett fizetni. A legények szőlőt loptak a lányoknak, a férjek a feleségnek. (A bevétel fedezte a kiadásokat). A kosarat, nem lehetett ellopni, és azt rendszerint elárverezték. Nagyon büszke volt az a nagylány, vagy fiatalasszony, akinek a legénye vagy férje megvásárolta a kosarat. (Azt megtudta az egész falu.) A legszebb élmények közé tartozott ez egy ember életében. Hasonló módon rendezték a NARANCSBÁLat, FÜGEBÁLat. Mostanában március 8.-a tiszteletére nőnapi bálokat szoktak rendezni (leginkább tombolával egybekötve). A mulatni vágyók mindig találtak okot és nevet is a bálrendezésre.

101


Jól csak a szívével lát az ember

Bálkirálynő és a bálkirály

102


Szokások, zenészek, tánc, lakodalom

103


akodalom. A házasulandó fiúk leginkább a kitöltött katonai szolgálat után nősültek. (Előfordult, hogy katonai szolgálat előtt is házasságot kötöttek. Nehogy a szeretet lány máshoz menjen, míg ő katona, vagy egyéb okokból). Ha a fiatalok úgy döntöttek, hogy házasságra lépnek, azt közölték a szülőkkel. A fiú szüleinek volt a feladata, hogy hivatalosan is megkérjék a leány kezét. Megbeszélik, hogy mikor látogatják meg a leány szüleit, és a megbeszélt időben a fiú szülei és a fiú is elmennek a leányos házhoz. (Mielőtt sor került volna a leánykérésre bemutatkozó látogatáson volt a fiú a lányos háznál, vagy a másik, hogy rendszeresen bejárt. Éjjeli zenét is adott a leányzónak. A közeledés a szülők a lány szüleinek pártfogásáért is szólt hogy a család befogadja.) Köszöntő vers! Erre repült egy galamb, párját keresünk neki. A leánykérés után (vagy az eljegyzés után) a templomban háromszor hirdették a házasulandókat. Csak ezután jöhetett az esküvő. Adventben, nagyböjtben nem volt esküvő. A lakodalmat régen hétfőn és szerdán tartották. Ma már leginkább szombaton, vagy más ünnep alkalmából. Azért tartották hétköznap, mert vasárnap templomba kellett menni. A házasság előtti utolsó bálon volt a leány és legénybúcsú. A barátok a muzsikásokkal kikísérték a vőlegényt és a menyasszonyt. Elbúcsúztak legénypajtásoktól, leánypajtásaiktól. A lakodalmat külön tartották, és külön tartják azt ma is. A legényesház és a lányosház is külön-külön készült a lakodalomra. A lakodalmat leginkább a szülői házban tartották, kivétel volt nyáron mert akkor sátrat állítottak, és ott tartották a lakodalmat. (A tehetősebbek nagyobb sátrat állítottak, és sok vendéget fogadtak.) A család határozott, vagy felkérte az unokatestvérek legénykorú gyermekét vőfélynek. (Nálunk vőfénynek hívják és a továbbiakban így is fogom hívni) A lakodalom előtti vasárnap körbe járják a falut hívogattak. A vidékieket már hamarabb meghívták. A koszorús lányoknak unokatestvéreket, kedves barátnőket kértek fel. A család összeült és sorba felírták, hogy kit hívnak meg a lakodalomba (rokonokat, barátokat) sokszor attól függően, hogy mennyi volt a hely. A vőfényeket ebéden látták vendégül, vőfénybotra rákötötték a nász virágcsokrát, és ekkor indultak hívogatóba, többek között ezzel a szöveggel: „Szívhajlongatással jöttem e házba, hogy meghívjam a ház népét egy ártatlan nászba. Édesapáink is mikor házasodtak, oda minden jó embert meghívtak. Őseinktől bírjuk e kötelességet, mert nincs az embernek egy ízes falatja, ha rokonait és barátait körülötte nem láthatja. De nem csak férfi kell a mulatságba, asszony és lány nélkül nem megyünk mi a táncba. Azért jöttünk e jeles órában, hogy megtiszteljük Önöket egy vidám mulatságba, úgy mint X Y felnevelt fiának (lányának) öröme napjára. Szívesen elvárják Önöket egy pár tál étel elfogyasztására, néhány pohár bor megivására, és egy fürge magyar tánc eljárására. Szombaton délután egy órára. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”

L

103


Jól csak a szívével lát az ember

A lakodalom előtti hét a felkészülés hete. A levestésztát előtte való vasárnap gyúrják. Egész héten nagy a sürgés, készítik a lakodalmi süteményeket, tortákat. Az asszonyok a sütés körül forgolódnak. (Rokonok, barátok, szomszédok) a férfiak a tűzrevalót készítették, tüzeltek. A tréfának, nótának se vége, se hossza.

Egy lakodalmi jelenet

Persze a nyakolaj (ital) sem hiányzik, kedvderítőnek. Levágják a lakodalmi disznót, birkát, pénteken a levesnek való tyúkokat. A rokonság, barátok egy része lisztet, tojást, tejet és egyéb szükséges dolgokkal segítik a lakodalmas ház népét. Tyúkot is hoznak. A lakodalmi ételeket leginkább a főztjükről jól ismert asszonyok főzik. Ezeket a gazda fogadja és fizeti őket. Csütörtökön állítják a sátrat, pénteken díszítik, leginkább legények, lányok. Szombatra készen várja a vendégeket. Régebben a tálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket, asztalokat, székeket a rokonságtól, barátoktól, szomszédoktól szedték össze. Ma már leginkább a sátorral együtt bérelik. Az asztalokat, padokat fogatos kocsikkal hozták, természetesen vidáman, nótaszóval. A násznagy leginkább a menyasszony vagy a vőlegény keresztapja-anyja lesz. Násznagynak lenni nagy megtiszteltetés és felelősség is. Ő üdvözöl minden vendéget, hivatalosan ő a lakodalom fő szószólója. Az esküvő napján zeneszóval, feldíszített kocsival (azelőtt fogatos kocsival) mentek a násznagyért. Az ő megérkezése a lakodalom kezdetét jelenti. A násznagymeghívó: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Hogy vannak, mint vannak, mint szolgál az egészségük? Van-e Maguknak csendes békességük? Örülök, örvendek, hogy ilyen friss és jó egészségben találtuk kegyelmed hajlékát. E szómondásom után átlépem küszöbét e háznak. Nem a magam engedélyéből, hanem az Úristen kegyelméből. Üdvözletét küldi a mi menyasszonyunk (vőlegényünk), ugyanis az ő elbocsátott követei vagyunk. A násznagyurunkat az ő nevében üdvözölni jöttünk. Aztán visszünk is magunkkal, mert a menyasszonyunk (vőlegényünk) várja lázas izgalommal. Szeretne kedvesével az oltárhoz menni, hogy ott párjával házasságot kössön. Nem szabad sokáig időzni. Engedjük, hogy férjhez mehessen (megnősülhessen), igen óhajtja, hogy ez teljesedjen. 104


Szokások,zenészek,tánc.lakodalom

E szómondás után, itt egy kis szívvidámító. Tessék elfogadni, megkóstolni és megmondani, jó helyen járunk-e, és jön-e velünk vagy sem. Ha jó helyen járunk, tessék velünk jönni! Amikor a lakodalmas házhoz értek a násznagy és násznagyné elfoglalják helyüket az asztalfőn (szemben a bejárattal). Az asztal roskadásig megrakva itallal, süteménnyel, hogy legyen mivel megkínálni a vendégeket, akik üdvözlik a násznagyot. Az ajtó vagy sátor bejáratánál egy jól hangzó bádogdarab vagy egy tepsi van felakasztva, mellette a vőfény botja. Ha vendég érkezik, rácsapnak, amely azt jelenti csönd legyen! A vőfény beköszönti a vendégeket: (A vendég ajándékot és tortát hoz. Ezeket majd az üdvözlés után a vőfények kiviszik) Ilyen tisztességes vendéggel, ajándékkal ajándékozzák meg a szűzvirágszál (kiskirályunk) hajlékát. Tessék Násznagyuram fogjon velünk kezet, adjon nekik helyet és részesítse a további mulatságba! Húzdd rá! És így megy minden új vendéggel! (Minden vendégnek virágot tűznek a ruhájára - persze ezt illik kifizetni. A közeli rokonság más virágot kap mint a vendégek.) Ha a menyasszony már talpig díszben van akkor a vőfények bevezetik a násznagyhoz. Beköszöntik: Dícsértesék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Íme itt a mi kiskirályunk (menyasszonyunk talpig fehérben) talpig díszben! Kérem tisztelt násznagyuramat szeretettel fogadja be ebbe a kedves vendégseregbe! A menyasszony (a vőlegény) helyet foglal a násznagy asztalánál. A vőlegény vőfényei elmentek a menyasszonyos házhoz, hogy kikérjék a vőlegény virágját vivő koszorús lányokat. Ők velük mentek. A koszorúslányok kikérése: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Násznagyuram! Hogy vannak, mint vannak? Mint szolgál az egészségük? Örülök neki, hogy ilyen vidám hangulatban találtuk a Szűzvirágszál hajlékát! Dícsérem az Atyaistent aki minket megteremtett. A Fiúistent aki minket megváltott. A Szentlélek Úristent aki minket megszentelt. A Szentháromságot mert ő szerezte a szent házasságot. A háznak urát és asszonyát. A Szűzvirágszálat. A Főprincipális Násznagyuramat, és az egybegyűlt vidám társaságot. Átléptem a ház küszöbét, nem a magam erejéből, hanem az Úrjézus kegyelméből. A mi Kiskirályunk elküldött a Szűzvirágszál felkérésére, akit eljegyeztek először szó által, másodszor gyűrű által, harmadszor, hogy ma délután 4 órakor a Szent PéterPál templomban a szent hit felvételén, felszentelt pap által házasságkötésre. A násznagy a koszorúslányokat a vőlegény virágjával és jó szóval ellátva útjukra bocsájtja. Mikor a vőlegényesházhoz értek beköszöntik a koszorúslányokat: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Íme megérkeztünk, és ezen az utunkon is sikerrel működtünk (jártunk). Itt jöttek a menyasszony koszorúslányai, kik voltak utunk követői. Szép vőlegény bokrétát hoztak a mi Kiskirályunknak és üdvözlik a Főprincipális Násznagyuramékat is. Tessék a bokrétát tőlük átvenni és ezt nekik drága pénzzel kifizetni, utána pedig tessék egy sor táncot számukra rendelni. A koszorús lányok is átadva az üdvözletet beköszöntik magukat. A vőlegény (násznagy) kifizetik a virágot. Ha az indulási idő elérkezett, a vőfények felkérik a násznépet indulásra (az esküvőre). Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram!

105


Jól csak a szívével lát az ember

Felkérem a tisztelt Násznagyuramat, hogy vezérelje a násznépet a Szent Péter-Pál templomába, ahol a fiatal pár felveszi a szent hitet és a hittel megerősíti esküvőjüket... Induljunk hát!! Először a vőlegény érkezik a templomhoz utánuk a menyasszony (hisz mindig az asszony parancsol). A szertartás befejezése után a templom ajtójából a menyasszony cukorkát dob a nézők közé, a vőlegény pedig aprópénzt. A lakodalmas menet elindul hazafelé. Elől a menyasszonyos ház. Őket követik a vőlegényesház vendégei. Az utcán végig énekelnek. Minden vendégnél van egy üveg bor, amellyel az ismerősöket és barátokat megkínálják, akikkel az utcán találkoznak. A menyasszonyos házhoz érve a vendégeket itallal süteménnyel kínálják meg. Mulatnak, táncolnak. A vőlegény vőfényei kikérik a menyasszonyt: Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Bocsánatot kérek e bátor bejövetelünkért, de, hogy miért is jöttünk ide, azonnal beszámolok róla. Amint valaha a három szent király elindult Jézus keresztelésére, úgy jöttünk mi is a Szűzvirágszál kikérésére, aki a mai napon a mi Kiskirályunkkal jelen volt a szent hit felvételén. Szelídnek hittük, meg nem kötöztük, és őt elveszítettük. Kérem tisztelt Násznagyuram, nem látták-e erre járni? Ha látták, kérem kerítsék kézre, és adják ki nekünk! A násznagy: -Láttuk is, ki is szolgáltatjuk a kedves vőfényeknek. Engedtessék meg, hogy elbúcsúzzon családjától. Menyasszonybúcsúztató: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Vajda hegedűjének szűnjön meg zengése, sarkantyúnak némuljon el pengése, mert most lészen búcsúszavam kezdése. Legyen hát csendesség mig lészen végzése! Mielőtt elvinnénk e háznak virágszálát, hadd mondjam el helyette szíve búcsúzását! Zengenek búcsúszavaim, s végnélkül hullanak könnyeim, mert tőletek válok most kedves szüleim! Most hozzád szólok kedves Édesapám. Látod, könnyel borul el az arcám, de mielőtt Tőled elválnék hulló könnyel bocsánatot kérek, ha megbántottalak, jóságodért sokat szomorítottalak. Kérlek engedj utamra áldásoddal, míg viszont nem látsz szerető párommal! Kedves Édesanyám! Most Tehozzád fordulok. Látom, hogy fáj anyai szíved, hogy lányodat látod elválni tőled. Bölcsőben ringattál szerető anyám, ha sírsz értem napkeltén, napnyugtán, hallom a dalod amivel altattál, mert sírásomtól aludni nem tudtál. Sok ezer áldása van a jó Istennek, s kérem ezekkel áldjon meg Téged! Kedves testvérem (testvéreim) Tőled (tőletek) is búcsúzom, a jó Isten áldjon! Kedves Nagyszüleim, Tőletek is búcsúzom, és annyi áldást kérek fejetekre, mint amennyi harmatcsepp lehull kerek e földre. Most pedig Ti leánytársaim, kik eddig voltatok, könnyező szemekkel válok el Tőletek, s kívánok nektek a jövőben hű boldogságot. Kedves rokonaim, szomszédaim, Tőletek is búcsúzok, az Istentől Nektek is a legjobbat kívánok! A búcsúzkodás után útnak indul a vendégsereg a vőlegényes házhoz. Mielőtt elindulnának még meghívják a menyasszonyos ház Násznagyát kárlátóba (kálátóba). Kálátóba hívás: 106


Szokások,zenészek,tánc.lakodalom

Felkérem a tisztelt Násznagyuramat, hogy a teljes vendégsereggel jöjjön el hozzánk hajnali 4 órára (ahányra megbeszélik), hogy megismerkedjenek az új atyafisággal! S, hogy útközben el ne tévesszék a járást, elküldték tőlem ezt a világító lámpást. Az anyós a vőlegényes háznál a szoba ajtajába (a sátor bejáratánál) várja a menyasszonyt. A kezében egy tányérban mézet, kiflit vagy perecet tart. A kalácsot mind a ketten megfogják eltörik. Aki nagyobbat tör az a dolgosabb. A letört kalácsot a menyasszony megmártja a mézbe, de az anyós elengedi a tányért. (Összetörik) -Na látják most jött ide, és már kárt csinál. -mondja az anyós. A vőfények beköszöntik a menyasszonyt a vőlegény násznagyának: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Szerencsés jó estét kívánok a Násznagyuramnak. Ismét végére jutottunk hosszú utunknak, de nagy fáradtságunk nem esett hiába, mert egy élő kincset hoztunk e ház hajlékába. Itt a menyasszonyunk, megérkezett velünk, tessék Násznagyuram fogjon az új párral kezet, adjon nekik helyet, és részesítse őket a további mulatságban. Az asztalokon kalács, sütemény, ital várja a fáradt vendégeket. A vendégek leülnek, pihennek. Amikor a zene megszólal a pihentebbek táncra perdülnek. Többen ilyenkor hazamennek megetetni az állatokat, átöltözni. Nyolc óra tájban az asztalokat letakarítják A vőfények és segítőtársaik megkezdik a terítést a vacsorához. Itt a vacsora ideje. Asztalbeköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Mostanába érkeztem messze Afrikából, követnek jöttem híres Perzsiából. Utánam érkeznek megterhelt tevéim, ezt fogják követni pompás étkeim. Első tál étel leves lesz vagy bagolynyerítés, ezt fogja követni a kemence nyögés, csirke ordítás, borjú köhögés, s a végére megérkezik az üres kocsizörgés. Odakinn az udvaron egy vaddisznó van megláncolva, s két beteg bolha van a nyársra húzva. A sült pecsenye helyett egy fejszének a foka, s egy hetvenhét esztendős keréknek az agya. De most már megyek én is a konyhára a drága ételek illatára. Megnézem nem esett-e a paprikásfazék a szakácsnők lábára. Fel, (mert) a szerencse lebegő, visszatérek nemsokára, ha hamarább nem, Szent Péter-Pál (karácsony) napjára. Éljen! Minden felszolgáló a vőfények vezetésével elvonul a násznagy előtt. Most már igazán kezdődik a vacsora tálalása. Leves beköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Érdemes vendégeink! Nem üres kézzel jöttem, étellel van tele mind a két kezem. De mielőtt kanálhoz nyúlnánk, az Úristennek is adjunk hálát! Hátam mögött húsz (-) legény és leány akiknek süti a kezét a tál. Azért hát ne tántorogjon előttünk senki, mert ha leforrázzuk, nem fogunk érette felelni. Itt a jó leves, amelyet adott a jó hús, de ezért ne legyen a szíve senkinek sem bús! Nosza muzsikások, hadd szóljon a ritmus, és ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Tessék jó étvággyal fogyasztani! A násznagy imába kezd, vagy csak asztali áldást mond, utána a házigazdával jó étvágyat kívánnak. Ezzel megkezdődik a lakodalmi, ünnepi vacsora. (Hagyomány a tyúkleves) Ezután jönnek az ételek a lakodalmi szokások szerint sorba. Paprikásbeköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! 107


Jól csak a szívével lát az ember

Ismét megérkeztem nagysokára, de merem állítani, hogy nem jártam hiába. Olyan ételt hoztam valójában, amely első az ételek sorában. Ezen eledelért nagy próbát tettem, egy szilaj bikával hét nap verekedtem. Kicsibe kaptam, hogy fogam ott nem hagytam, de oda se neki, csak ha legyőzhettem. Fejét, nyakát egyszerre leszeltem, ezt a jó paprikást abból készítettem. Tessék jó uraim fogják, s jóízűen fogyasszák! ( A lakodalmi paprikás disznó-, üsző-, vagy marhahúsból készül ) Bor - beköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Azt kívánom a tisztelt uraknak és ezt kívánom a magyarnak, hogy legyen tele mind az icce, mind a pince, mind a hordó, mind a verem jó borral! Ezen bornak hajdan szőlőtőke volt a neve, s zöld volt a levele. Kapácskával veregetett tőkécske, görbe vassal sanyargatott vesszőcske, tölgyfába töltött borocska, mogyoróvesszővel átkötött hordócska. Ezen bor, jó bor, ma szívvidámító, holnap emberbolondító, kutyalázító, ruharongyosító, asszonyszomorító. Te bor, hol van benned ez a nagy erő? Tegnap is haragudott rám a rózsám, mert borszagú volt a szám, de én arra azt feleltem, csókolj meg rózsám íziben! Menj innén felelte, ilyen-olyan teringette! A szégyen az semmi volt, mert a bornak jó íze volt. Adjon az Isten minden jót, ami tavaly szűken volt... Éljen! Amíg a vendégsereg vacsorázik, addig a nótás emberek közül többen is mulatnak a maguk és vendégtársaik mulattatására. Míg a tálalás tart a vőfény vagy egy rátermett barát, rokon irányítja a felszolgálókat, hogy minél gyorsabban menjen a terítés. Nagyon sokat ér a munkája. Sülthús - beköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Sültet is hoztam, mégpedig két félét. Behoztam a kakast s vele a jércét. Hogyan jutottam hozzá? - mindjárt el is mesélem. Szalad a jérce az udvaron, a kakas a nyomába. Én is utánuk eredtem, megfogtam őket. Lábukat összekötöttem, tepsibe tettem, megsütöttem, ezt a finom pecsenyét abból készítettem. Itt hoztam a sültet, jófélét, ezért hát köszörülje meg mindenki a kését, hogy ki ne csorbítsa a tányérja szélét, hadd húzza a cigány, a rekedt hegedűjét! Most aztán figyeljen rám minden becsületes, mert a kisborjú alig volt kéthetes. Meggyilkolták szegényt, ez rettenetes, de húsa bizony ízletes. Ó, te szegény borjúcska, gyere el hozzám búcsúra! Jaj, de hamar eljött a végórád. Tessék Násznagyuram szeletelje apróra! Bevallom ebből nekem is jó volna Tessék fogyasszák jó étvággyal! Sütemény - torta beköszöntő: Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Itt a finom lisztből készült sütemény, nincs benne se mustár se kömény. Ki ilyennel él nem bántja köszvény. Ezért ajánlom a lányoknak, de külön a menyecskéknek, mert ez az ami feloldja a nyelvüket. Tudom, hogy szeretik ezt is a vendégek, egyaránt fiatalok és vének. Olyan édes mint a méz, meg is kívánja, aki ránéz. Bátran lehet enni, hisz a gyomornak nem nehéz, fogjon hát mindenki egy darabot és kész! A nap már régen leáldozott, már a vacsora is megvolt. Vége van a napnak, elérkezett éjfél. Éjfél a választó! Most lesz asszony, vagy menyecske a menyasszonyból, ember a vőlegényből. A menyasszony leveti a szűzi fátyolt és piros menyecskeruhába öltözik. Piros papucs, bojtos, az van ám a lábán. Kötény van előtte, a fején a haját kendő tartja rendben. 108


Szokások,zenészek,tánc.lakodalom

Menyecske - beköszöntő: -Dicsértessék a Jézus Krisztus Násznagyuram! Egy csodát mutatok, tessék csak elhinni! Itt az új asszony, ki az előbb még lány volt. Fejét bekötötték, haját nem láthatjuk. Tessék őt Násznagyúrasszonynak és Násznagyuramnak az asszonyok közé befogadni! 11, 21, 31, de szép kislány ez az egy. Felkérem a tisztelt Násznagyuramat hogy adja ki menyasszonyunkat táncra. Az asztal közepén van két tányér, a táncot én kezdem, a többi még ráér. Nem látok közöttük egyetlen apácát, járjuk el hát az új menyecske táncát. Húzdd rá az új házasokért! Ropogós csárdásra zendít a banda, és a vőfény az első, ki az új - asszony, a menyecske karcsú derekát kapja, és vele tüzes csárdást rop. Utána következnek a szülők, testvérek, rokonok, barátok. Mindenki a forgatópénzt a tányérba dobja, hogy joga legyen páros táncot a menyecskével járni, és szabadon puszit is lopjon. Most még szabad, de aztán már tilos. Ha az új-asszony kifárad le is ültetik, fel is söpörheti a tánchelyet, sőt a prímás homlokát is megtörölheti, ha arra kérik. Ha valaki leülteti és nem kérné senki, ott az anyja aki azonnal kéri. Az új ember már türelmetlenül várja, mikor lophatja el aráját egy óvatlan pillanatban. Ölébe kapja, és senki sem foghatja meg. (A lányosháznál is megismétlik) Ezután tánc, mulatás következik. Ha az új asszony megpihent, a keresetéből (forgató pénzből) férjével, pajtásaival mulatnak. A vőfény: Itt áll édes ifjú asszonyunk, hogy új - asszony létére először mulasson, minden vendégének egy nótát juttasson. Az ajándékból új cipőt varrasson. Mulatás, tánc felváltva fárasztja a vendégeket. Hajnalban a megbeszélt időben jönnek a kálátósok: Az otthagyott lámpás (képletesen) jön elöl utána a - vőlegény menyasszony - (kimaszkírozott, kikormozott alakoskodók) Tréfálnak, táncolnak, mulatnak. Fél - egy órát maradnak, utána útnak erednek és visszamennek. Folytatódik a mulatság. Reggel ha még jó a hangulat, és vendég is van bőven, hogy a hangulat ne csökkenjen (ha van rátermett tréfacsináló) búcsúztatják az üres boroshordót. A tréfacsináló papnak öltözik, és búcsúztatót mond az üres hordó felett. Ó kedves, ma már üres boroshordó lapos lett a duzzadt hasad. Kifogyott belőled a bor, de itt van körülötted a mi hasunkban, vagy másutt... Először a házigazdától búcsúzom. Jöjj ide gazda borulj a lyukamra... Nincs meghatározott szöveg, a tréfacsináló pillanatnyi ötlete alapján búcsúznak sokan az üres hordótól. (Berta Feri - Monte - ha jó hangulatban volt szépen búcsúztatott.) Előfordult olyan lakodalom is, mely másnap estefeléig tartott egyfolytában. Több változata is van a lakodalom folyamatának, én egyet leírtam.

109


z emlékek az idő múlásával mindig szebbek lesznek. Talán mert az ifjúságunk nyíló rózsáit takarják. Nem emlékszünk a letépett rózsák töviseinek szúrására, mert ma már nem fájnak a kezünkön, szívünkön ejtett sebek. Most már csak a hamvas rózsaszirmokra emlékszünk, amelyet a szeretett egyénnek, a szeretet leánynak, fiúnak nyújtottunk át, s örültünk annak, hogy ők örültek neki. Ők örültek és felnéztek reánk. Örültünk a felzúgó tapsnak, a sikernek, a gratulációknak. Örültünk az együttlétnek, a barátságnak, a megbecsülésnek. Örültünk ha a nehézségeket le tudtuk küzdeni, örültünk ha az ember által előírt igazságos vagy igazságtalan szabályokat, rendeleteket ki tudtuk játszani. Örültünk az alkotásnak, örültünk a munkánk gyümölcsének. Öröm volt az emlékeket idéző emberekkel beszélgetni, látni szemük csillogását, a boldogságot, amint munkájukról, mások munkájáról beszéltek. Lehet, hogy itt-ott engem is magával ragadott az emberek boldogsága és szebb színben fogalmaztam meg mondataikat, gondolataikat. Talán valaki azt is mondhatná, hogy miért nem a mindennapi beszédükkel íz-ve, őz-ve írtam meg beszélgetéseinket. Nem lettem volna igazságos, kifordítottam volna az igazság tarisznyáját, hamis képet festettem volna az emberekről. Mindenki igyekezet függetlenül, hogy köznapi beszédében í ő sokat szerepel beszédében - bemutatni, hogy igen is tud SZÉPEN beszélni, irodalmi nyelven beszélni, nem hiába tanult színdarabokat, nem hiába nyesegette Marika tanító néni a vadhajtásokat. Igyekeztem az ő világukba beleélni magam, és úgy írni azt, hogy az aki elolvassa legyen az idős vagy fiatal - pár percre az ő világukat lássa, abban a korban éljen. 1980-tól a művelődési élet a faluban ismét fellendül. Sok fiatal koptatja a világot jelentő deszkákat. Szívvel, lélekkel folytatják azt, amit elődeik abbahagytak. Öröm volt látni a tenni akaró, akadályt nem ismerő fiatalságot. A munkám során eddig azoknak az embereknek elbeszélését írtam le, akik az emlékeiket idézték fel. Innen kezdve viszont vidéki (nem idevalósi) emberek bejegyzéseit, véleményét írom le. Mit gondolnak mások rólunk. Lehet, hogy néha udvariasak voltak, de a lényeg igaz: komoly, színvonalas munka folyik az Együttesben. Sokrétű a Művelődési Egyesület munkája, és eredményes is. Az eseményeket az Évköny írott anyagából merítettem. Az 1960-as évek elején már volt televízió a faluban, a könyvtár olvasótermében. Ezután rohamosan szaporodnak a készülékek. Mivel mi itt Kisoroszon három ország TV műsorát foghatjuk, a JRT-t a MTV-t és a RTV-t, így elég változatos műsort kínált az embereknek. Az öregfalu háztetőin leginkább két antenna nyújtotta karjait, egyik a Magyar TV-t a másik pedig Belgrádot fogta. Ekkor már majdnem minden házban volt rádió is. Az emberek szórakozási igényét kielégítette. A műsoron hírek, filmek, zene, nóták, táncdalok szerepeltek. Kezdtünk rabjai lenni a TV-nek. Sok ismert énekes (nóta, népdal, táncdal) lett kedvencünk a rádióból. Amikor a TV megjelent, akkor már láttuk is. Mégis más varázsa van a színpadnak, az élő

A

111


Jól csak a szívével lát az ember

műsornak. Hála a politikai feszültség enyhülésének, sok magyarországi énekes, humorista jött vendégszerepelni Vajdaságba. Több művészt üdvözölhettünk a faluban is. A legelső külföldi művészek még az 1960-as években vendégszerepeltek nálunk. Vámosi János és Záray Márta szerepelt telt ház előtt átütő sikerrel. Sajnos akkor még nem vezettük az évkönyvet, de biztos, hogy elragadtatásukat fejezték volna ki a közönséggel és a fogadtatással is. A legtöbb vendéget a 70-es években fogadtuk. Sokszor voltunk vendégfogadók, beszélgettünk a művészekkel és mindenki megelégedéssel nyugtázta, sőt elragadtatással beszélt a fogadtatásról - a közönségről. Többször nyújtották meg műsorukat fél órával is. (Nálunk leginkább délután adtak műsort, este pedig Kikindán mutatkoztak be.) Vendégül láttuk: Vörös Sárit, Dóri Józsefet, Madarász Katalint, Puskás Sándort, Szolnoki Gyulát és feleségét, Kovács Apollóniát, Chiovini Mártát és zenekarát, Szécsi Pált, Kovács Katit, Harangozó Terit, Szuhai Balázst. Hlatki - Kibédit - Hacsek és Sajó - jött: Poór Péter, Koós János, a Dériné Színházat (elnézést attól a művésztől akit nem említettem) Egyesek többször is vendégszerepeltek a színpadunkon.

1970-ES ÉVEK A vendégművészek és nótaestek jellemzők erre az évtizedre. Igen sok gondunk volt a 70-es években. Itt volt a Kultúrotthon, de nem használhattuk. Tulajdonképpen Szövetkezeti Otthon volt, mert ők viselték - vagy éppenséggel nem viselték gondját. Éveken keresztül magtárnak használták, mert nem volt helye a learatott búzának vagy egyéb terméknek. A terem jobboldali részét leválasztják, elveszik a próbatermeket, a jobboldali öltözőnek nagy részét. Ezekből mind a szövetkezet irodái lesznek a megnövekedett adminisztráció részére. A nézőtér ülőalkalmatosságai mozgathatók voltak, nyikorogtak, nem volt valami lélekemelő látvány, sem élmény. A termet átalakítják új padok (most már rögzített) kerülnek a terembe. A mozi részére a villany is át lett szerelve. A színpadon nagyon gyenge volt a világítás, gyengék voltak a vezetékek. Az óriási mozgatható kulisszák helyére függönyök kerültek, leereszthető gerendákkal. A villanyt újra kellett vezetni, hogy ne legyen tűzveszélyes, és nagyobb megterhelést is kibírjon. A színtársulat oszlopos tagjai megnősültek, férjhez mentek. A törzsgárdából alig maradtak a faluban. Mindenki el volt foglalva a saját ügyével, bajával. Színdarab mindössze három volt. A Megboldogult, Nem válok el, Jegygyűrű a mellényzsebben. A munka friss erőkkel indul. Szépen dolgoznak. A Jegygyűrű a mellényzsebben c. színdarabra az iskola műhelyében a mesterek (akik már felszabadult inasok voltak) két reflektort készítenek, amelyek ideig-óráig megfeleltek. Az előadásokat Berta Ferenc (Monte) rendezte. Ő is, mint minden fiatalember, a munkája után járt, dolgozott, így kevesebb ideje maradt az amatőrködésre. Mindenki, a pedagógusok is, a maguk gondjával voltak elfoglalva. Hosszú ideig pangott a művelődési élet, a már leírt gondok miatt. Sokan igényelték már, hiányzott a lakosságnak a rendezvény. Megunván a tétlenséget, hosszú idő után egy nóta-estet rendeztünk, amely igen rendhagyó volt. HÉTTŐL-HETVENHÉTIG címmel rendeztük a nótaestet. Berta Ferenc, Ördög Ferenc, Sztánics Ferenc szervezésében. Jártuk a falut, az idősebb embereket akik valamikor jól énekeltek, megkértük a szereplésre. A pedagógusok a gyerekeket készítették fel. Az ifjúságot volt legkönnyebb összegyűjteni. Megkértük a zenészeinket, hogy hajlandóak-e a rendezvényen való részvételre. Igent mondtak. Megkezdődtek a próbák, és két hét alatt már ment is az előadás. Tömve volt a terem, sokan nem bírták végighallgatni az összes dalt. Mint egy kárpótlásul az eddigi tétlenségért, öt órán át tartott a műsor. Mindenkinek tetszett. 112


A falu művelődése 1970-től

Volt néhány jó szavalónk, akik szavalóversenyen is indultak, nem is eredmény nélkül. Ábrahám Rózsika Radnóti M. VII versével ért el legjobb eredményt. REPÜL A SZÁN - című nótaesten már az ifjúság zengte dalait közönségünknek. ALMA A FA ALATT c. nótaest következett. VERSEK BEMUTATÓJA - Szavaló est. Ismét nóta est: SZÁLLDOGÁL A FECSKE címmel.

1980.-AS ÉVEK A FALU RÉGI TÁRGYAI c. kiállítás 1980. április 26-27 -én a központi iskolában. „Örülök, hogy szorgalmas gyerekeim, szorgalmas szakcsoportom, a csoportmunka koronájaként megrendezte, és most már mondhatom eredményesen a kiállítást. Örülök, hogy nagyon sokan látogatták meg a szakadó eső ellenére, és mindannyian elégedetten, mosolygó arccal távoztak a kiállításról. Nékem nagy öröm volt, hogy barátaimmal, kollégáimmal megvalósíthattuk a szakcsoportom elképzelését....” Sztánics Ferenc

A falu régi tárgyai (1980)

Az anyag zömét a negyedikes gyermekek gyűjtötték. A gyűjtésben részt vettek még Sztánics Tündike, Berta Ferenc (Monte), kollégáim, Karácsonyi Sándor (ifjú és idősebb) a fotókat is ő készítette. A kiállítás anyagát a faluban szedtük össze. Olyan tárgyakat, amit az emberek használtak. Sok embertől kaptunk anyagot. Voltak többen is, akik nem hittek nekünk, és nem adták ide régi tárgyaikat. A kiállítás után mindenki visszakapta a tulajdonát. Sörös Imre nyitotta meg a kiállítást. - Kisorosznak mindig volt mivel dicsekednie. Az alkotás vágya a szép keresése, mindig itt volt és van. A kiállítás drágakövein kell nevelni az ifjúságot... Javasoljuk, hogy a kiállítás anyaga maradjon meg és falumúzeumot alapítsunk. Ilija Vojvodić, Spasoje Grahovac Baća Nekem nagyon tetszett, sokat még én is használtam Szemerédi Erzsébet 113


Jól csak a szívével lát az ember

A kiállítás nagyon tetszett, üdvözlöm a kezdeményezőket, őrizzük meg régi kincseinket Levi Jadranka Dr. Tetszett a kiállítás, nagyon sok sikert kívánok minden közreműködő kéznek. Sztánics Irén Nagyon tetszett a kiállítás, különösen a sarló és a bognárfűrész Bosančić Boris Tetszett a kiállítás, hiszen ezekkel a gyerekek elé tártuk, hogy mit használtak dédapóink Kovács Eszter Nagyon sok értékes tárgyat láttam, de még sokkal többet is lehetett volna összeszedni. Mészáros András ...azt hiszem, hogy sok anyag nem került kiállításra, ami még van a faluban. Ördög Pál ...Szeretném a következő alkalommal ismét látni ezeket meg még több régi tárgyat. Karácsonyi Ernő Nagyszerűen össze tudták állítani, mert még a mi községünkben ilyesmi nem volt. Ördög Imre, földm. Nagyszerű! Csányi Mihály Nagyon megfelelő volt minden. Szép volt a délelőtti előadás falunk történetéről (Sztánics Ferenc tartotta) szépen kiemelte a falu múltját. Nékem nagy élményt nyújtott. Szemerédi József E kiállítás és az előadás megmutatta, hogy képesek volnánk még több ilyen eredményes, színvonalas rendezvényre. Szeretném, ha a falu e ritkaságokat megőrizné. Nyári Pál Nagyon meg voltam elégedve. Gulyás György Igen örülök, hogy erre sor került. A szervezés munkája kitűnő. Kár, hogy nem állandó a kiállítás. Erős Lajos, plébános ...Köszönet mindazoknak akik ezt létrehozták. Örömmel látnánk máskor is. Tehetségünk szerint bármikor hozzájárulnánk tárgyakkal, munkával... Karácsonyi Ilona A múlt már egy szép emlék. Az emberek megőrzése közös feladatunk. Berta Ferenc (Monte) És még sok bejegyzés az Észrevételek füzetébe. Berta Ferenc sok anyagot hozott a Múzeumból. Többek között a "biróbotot". Ennyi idő után is köszönet mindenkinek, aki részt vett a gyűjtésben, elkészítésben. A kiállítást ősszel már előadás is követte. Nem bírva a tétlenséget összegyűjtöttük az ifjúságot, és ebben az évben bemutattuk: Komor Gyula-Stepanides Károly ALADÁR NEM SZAMÁR c.zenés-táncos vidám mesejátékot. A szereplők: Lőrik Gizella, Lackó Imre, Berta Irén, Talpai Tibor, Ördög Imre, Sztánics Tünde, Ökrös Zoltán, Tóth Sándor, Fehér Gizella, Ördög Tibor, Talpai Piroska, Vass Mónika, Berta Éva, Radics Valéria, Antal Géza, Orosz Imre, Csíkos János, Kovács Eszter, Martonosi Gábor, Nyári Ernő, Vólenter János, Vólenter Árpád... Zenekar: Fejes Ferenc, Kiss Péter, Viola József, Berta János, Berta Péter és Kószó Sándor Rendezte: Berta Ferenc és Sztánics Ferenc 114


A falu művelődése 1970-től

A színpad, a ruhák közös megbeszélés alapján készültek. Mindenki maga készítette el. Kitűnő, fiatal, dolgozni vágyó társaság. Öröm volt együtt lenni a társulattal. Az ördögnek csillogó-villogó díszei voltak (Ezt Ördög Imre készítette el) Kitűnően játszottak a gyerekek, a próbákon rengeteget kacagtunk Gabinak, Valinak, Imrének és a többieknek is. Telt ház előtt játszottunk. A bajmoki vendégszereplés után tudósítás jelent meg a Magyar Szó-ban. Nagyon kedvezően írt rólunk Mojzes Antal. Barát András a Kultúrközösség titkára tréfásan megjegyezte: Mennyit fizettetek a cikk írójának ezért a szép szavakért. Törökbecsei vendégszereplésünk alkalmával a nézők (felnőttek) közül az egyik néző (idősebb néni) annyira együtt élt az előadással, hogy elkáromkodta magát.-Vigyázz, az anyja... az ördögnek megint ellopja...

Aladár nem szamár

115


Jól csak a szívével lát az ember

Kakuk Marci

1981. 1981-től a Művelődési Ház tagjai elhatározták, hogy a ME munkájáról Évkönyvet vezetnek. Papp Mihály (tanár) lelkes amatőr, kezdte el, és néhány évig vezette ezt az Évkönyvet. Az eddigi munka főleg az emlékek felidézésével készült. Innen kezdve már írott szöveg alapján folytathattam a történet menetét. 1981-től a színdarabok rendezését és a ME munkáját Berta Ferenc (Monte) szervezi. Főleg a felnőttek munkáját. KAKUK MARCI Tersánszki Józsi Jenő cimű bohózata. 1981. március 1-én volt a bemutató. Szereplők: Kakuk Marci: Lackó Imre, Csúriné: Hódi Ilona, Csúri Linka: Berta Irén, Pattanó Rozi: Lőrik Gizella, Méltósága: Radics Valéria, Méltóságos: Berta Sándor, Papp Mihály, Tömpe Ambró: Csúszó József, Kaci-kisfiú: Berta Fábián, Bojnyik: Vólenter János, Susztik: Hódi Jenő, Mecu Jóska: Ördög Pál, Gizus: Lackó Dušica, 1. munkás: Vólenter Árpád, 2. munkás: Csikós János, 3. munkás: Antal Géza, Súgó: Fehér Gizella Technikai rendező: Hódi Jenő Fény: Csúszó Ernő Rendező: Berta Ferenc Nagy akarással, sok munkával, helyes hozzállásal készült az előadás. A lelkes színjátszókat, az előadást nagy szeretettel fogadta a színjátszást szerető közönség. A szereplők teljesítményétől, az évkönyvbe írott megjegyzések alapján írok. III. 1én volt a bemutató, III. 7-én Töröktopolyán vendégszerepeltek, III. 28-án Novo Milošévón, III. 29-én Magyarcsernyén, IV. 5-én Török Kanizsán vendégszerepeltek a körzeti döntőn, IV. 12-én Bajmokon vendégszerepeltek, V. 23-án Kikindán szerepeltek az Egység színpadán. Kún Miklós zsűritag véleménye: Kellemes meglepetés a zsüri és a közönség részére is. Jó előadás. Ratkó Sándor is gratulál az együttesnek. A körzeti szemlén Lackó Imre a legjobb egyéni teljesítményért jutalmat kap. A vendégszereplések néha akadályokba ütköztek. Nem kapott az együttes autóbuszt, ezért személygépkocsikkal kellett utazni. A díszleteket Fazekas József traktoron vitte a vendégjátékra. 1981. IX. 19-én Tóbán szerepel a Kakuk Marci. Fehér Gizella vette át Berta Irén szerepét, a súgó Papp Etelka lett. IX. 20-án ismét Kisorosz (150 néző előtt). XII. 5én hosszú utat tett meg az együttes Szilágyin vendégszerepeltek. Szűcs Antal (kisoroszi származású iskolaigazgató) és Báthori Katalin bejegyzése: Igazán jól szórakozott a közönség. A szereplők szép beszéde és fesztelen játéka a rendezőt dícséri. A Kakuk Marci kiváló amatőr, de minden szereplő a helyén volt. Kabók Erika játszott Lackó Dušica helyett. 1981. V. 9-én az Újvidéki TV riportot készített Kisoroszról. A falu történetéről és a kiállításról Sztánics Ferenc tart beszámolót. A művelődésről Berta Ferenc beszélt. Részleteket mutattak be a Kakukk Marciból. A kisoroszi műkedvelők a, ME a napi sajtó hasábjain is helyet kapnak. Kezdetben csak néhány sornyi, majd hosszú riportok is ismertetik a falu művelődési életét, a műkedvelők munkáját. A valamikori világ vége bekapcsolódik szülőföldünk művelődési vérkeringésébe nem kis sikerrel. Április 20-án Barácius Zoltán tollából olvashattunk hosszabb riportot. 1981. május 10-én a muzslyai Petőfi Sándor színjátszó csoportja a SUSMUS című színdarabbal vendégszerepelt. Balázs János rendező: Örömmel állítom, hogy ez alkalommal kitűnő közönségre, valamint barátokra és vendéglátókra tettünk szert. Az együttműkődést továbbra is ápolni kell. Pozsár Sándor elnökségi tag: Kivánjunk, hogy a két egyesület egymás közti barátsága továbbra is fennálljon, hiszen szüksége van népeinknek effajta kultúrális életre és szórakozásra. 1981. május 17én a kikindai Egység ME Gárdonyi Géza FEHÉR ANNA c. betyártörténetével 116


A falu művelődése 1970-től

vendégszerepelt. Az Egység titkára: Nagyon nagy meglepetésünkre nem telt ház hanem "szardínia doboz" várt bennünket. A kisoroszi közönség nagyon hálás. Szorgalmazni kell a kölcsönös fellépéseket. A vendéglátóink nagyon szivélyesen fogadtak, amiért külön hálával tartozunk. 1981. nov. 29-én a szilágyi József Attila ME amatőr tánccsoportja ROPD A TÁNCOT c. táncműsorral vendégszerepelt Báthori Katalin tanítónő vezetésével. A közönség lelkesen fogadott bennünket. A táncosaim szívvel-lélekkel táncoltak mert a közönség lelkesedése vitte őket magukkal. Köszönettel tartozunk Berta Ferencnek és társainak a tökéletes szervezésért. Szücs Antal (falunk szülöttje, aki Szilágyin iskolaigazgató) 1981. dec. 20-án a becsei Amatőrszínház bemutatta a PAPRIKÁSCSIRKE c. színdarabot. Elsőízben szerepeltek Kisoroszon. Először is meglepett a szép színházterem. A fáradtságos utat kárpótolta a lelkes közönség, a jó szervezés. Mindenben igyekeztek, kedvünkbe jártak. 1981. április 20 hétfő, Magyar Szó, Barácius Zoltán: Újrázható erőfeszítések - A kisoroszi példa - " Önmagunkat ismételgetnénk, ha leírnánk, hogy Kisorosz az a bánáti falu, ahol a madár sem jár. Hol van azoknak a nyugodt perceknek az emléke, amely a semmittevésnek, a nemtörődömségnek állíthat valamiféle szobrot, az az idő, amikor az öregek azt mondogatták, hogy a napok hosszú sora egyhangú nyomorúságok szövevénye. Kisorosz apraja-nagyja egy kiválasztott helyen - a művelődési otthonban - tevékenyen beleszól a művelődési ügyekbe, vagy tapssal jutalmazza színpadon felsorakozó színészeket, a vendégeket, akik jöttek valahonnan, s úgy mennek el, hogy szívesen gondolnak vissza a kislányra, aki a finálé után egy virágcsokorral a kezében szökken fel a dobogóra, és a falunak a nevében megköszönte a Dundo Maroje szereplőgárdájának a játékát, az élményt. Egyetlen tükörben sem öregedhet meg a színház, mert a tükrök sok helyütt egyszerűen meghasadnak...." A kikindai Amatőrszínház vendégszereplése 1981. május 24-én Sterija Popović ZLA ŽENA c. színdarabjával szerbhorvát nyelven. A titkár bejegyzése. " Kb. 25 néző előtt adták a darabot - az érdeklődés és látogattság befolyásolta a darab sikerét. Ezt még befolyásolta a darab számára nem előnyös szerepcsere is."

1982. 1982. jan. 10-én Becsén szerepel a Kakuk Marci. Színvonalas előadás volt. 1982. febr. 11. Ljubice, prvo lice množine - monodráma szerbhorvát nyelven az iskolában. Február 13-án vendégszereplés Ittabén az "ITTABÉI TALÁLKOZÓK" keretében. Kakuk Marci. Bejegyzés: - Az Ittabéi Találkozók szervező bizottsága nevében. Köszönet minden résztvevőnek, azért a fáradtságért, amit tettek és tesznek a kultúra ápolása és továbbfejlesztése terén... a közönség elégedetten hagyta el a nézőteret, mert az előadás kifogástalan volt. 370 néző volt az előadáson. Az ITTABÉI TÉLI TALÁLKOZÓ az alkotói hozzáállás jegyében zajlik, mezőgazdasági, művelődési és társadalmi-politikai témákat vitatnak meg, a különféle rendezvényekre egybegyűlt polgárok, írókat, műkedvelő együtteseket, amatőr festőket látnak vendégül... Szűcs Imre a Gondolat-ban 1982. febr. 15-én. 31 próbával került a világot jelentő deszkákra a KAVIÁR Csíki Gergely háromfelvonásos bohózata vasárnap, 1982. március 7-én. A szereposztás: Poroszkay Tivadar: Lackó Imre, Cilike: Fehér Gizella, Barlanghy Achiles: Hódi Jenő, Bomba Lilly: Lőrik Gizella, Brigitta: Hódi Ilona, Melinda: Kabók Erika, Mártha: Lázár Klára, 117


Jól csak a szívével lát az ember

Mariska: Csíszár Ilonka, Oszkár: ifj. Orosz Imre, Zughy: Papp Mihály, Maszlaghy: Berta Gábor, Eduárd: Ördög Imre, Pincér: Vólenter Árpád Súgó: Papp Etelka Jelmez, díszlet: Liptai Erika Technikai rendező: Hódi Jenő Világosító: Csúszó Ernő Segédszemélyzet: Lackó Ernő, Lázár Imre Ügyelő: Berta Anna Rendező: Berta Ferenc. A hideg üldözött bennünket a színpadról az öltözőbe, az öltözőből az iskola egyik tantermébe, onnan ismét a színpadra. Bejegyzések: Kellemesen megleptek a kisoroszi amatőrök. Szép kosztümös darab, a színpad funkcionális - a színdarabot szolgálta. A kitűnő komikussal az élén (Lackó Imre) az ügyvéd, a műlovarnő és a többiek kitűnő szereplésével (A hivatásosoknak is becsületére válna.) igen magas színvonalú előadást tartottak. Aladics János (A Szerb Amatőr Szövetség nevében) Kellemes érzés volt végignézni a színjátszók talpraesettségét, játékát a színpadon, amit az amatőr együtteseknél ritkán tapasztal az ember. Gratulálok az együttesnek. Balázs János Muzslyáról Ilyen amatőr előadást még nem láttunk. Igazán mély benyomást váltott ki a darab szereplőgárdája, amatőrségüket meghazudtoló előadásmódjukkal. Reméljük hamarosan viszontlátjuk őket Zentán. Lukács J. Losonc Rózsa - Géza, L. Tivadar Zéntáról Előadás után társasesten vettek részt a vendégek és a szereplőgárda.

Kaviár

Helyes dolog volt, hogy meghívták azon ME vezetőit - tagjait ahova vendégszereplést terveztek. Nem árulunk „zsákbamacskát” - jelszóval. A mieinket is meghívták a bemutatókra, Muzslyára, Tóbára és más helységekbe is. AZ AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1982. MÁRCIUS 19-étől 26-áig Az eddigi szemléket Kikindán tartották. Ebben az évben úgy határozott a Közművelődési Közösség, hogy Kisoroszon tartják a szemlét. A szemle megnyitója: A kikindai Amatőrszínház Moris Levi m.v. HA MINDEN ORSZÁGNAK LENNE TITO MARSALLJA. 118


A falu művelődése 1970-től

A megnyitó előadásra csak meghívóval lehetett belépni A második napon mutatták be a KAVIÁRt Kitűnő előadás volt, különösen Lackó Imre, Lőrik Gizella alakítása volt élménydús. Ami nagyon fontos, együtt éltek a közönséggel. Milutin Ž. Pavlov "...kifejezem gyönyörködésem a darab, a gárda, a rendező iránt" Pócik József az Egység tagjaként Érdekes, élvezetes volt az előadás. A sikerélmény ösztönözze a társulatot a további fáradhatatlan és kitartó munkára. Köszönöm, hogy az anyanyelv ápolás terén, a szép szó varázsával tudnak szólni a színpadról a közönséghez. Kapcsoljanak be minél több fiatalt e nemes munkába. Ljuboja Katalin Egy őszínte igazi, tiszta amatőr színdarabot láttam kitűnő szereplőkkel (Lackó Imre, Lőrik Gizella, Papp Mihály) Ez az együttes még sokra képes, dolgozzatok tovább! Milena Čičulić Március 21.-én a kikindai Amatőr-színház Georges Feydeau IDEM U LOV c. színdarabjával lépett fel. Nagy közönségsiker volt. (150 néző) Március 22.-én J. S. Popović a FELFUVALKODOTT TÖKFEJ c. bohózatot mutatják be a kikindai Egység színjátszói. Sovény Károly rendezte. A díszletet Raffa József tervezte. Március 24-én az Amatőrszínház a SZENTIVÁN ÉJI ÁLOM c. összeállítását mutatta be. Nagyon szép előadás volt. Március 25-én a kikindai Pedagógiai Akadémia színjátszói két előadást mutattak be. SEĆANJE - AUTOBUS Ma este meggyőzödhettünk, hogy a kisorosziak igazi házigazdák és képviselői kultúránknak a község határain túl is. Minden elismerésem a hálás közönségnek. Nagyon boldog vagyok, hogy ezt Kisoroszon írhatom be. Spasoje Grahovac Március 26-án Az tiszahegyesi Milivoj Omorac ME bemutatta S. Sremac POP ĆIRA I POP SPIRA c. színművet. Köszönettel tartozunk a kiváló fogadtatásért és a lelkes közönségért. A hegyesiek Március 26-án a zsüri eredményt hirdetett: a törökkanizsai szemlén a kikindai IDEM U LOV, a kisoroszi KAVIÁR képviseli a községünket. Versenyen kívül a SZENTIVÁN ÉJI ÁLOM vesz részt a szemlén. A községi szemle a kultúra ünnepe volt a faluban. Április 4-én a muzslyai Petőfi Sándor ME színjátszói bemutatták Szűcs György ELVESZEM A FELESÉGEM c. zenés vígjátékát. Mint rendező és szereplő is köszönetet mondok a kiváló vendéglátásért. A nagyon hálás közönségnek a sok tapsért, ami lendületessé tette a játékot. A taps az ami erősíti az amatőrök munkakedvét és serkenti őket munkájukban. Balázs János Április 12.-én nyilvános főpróba volt (KAVIÁR) Milutin Ž. Pavlovval változtatásokat eszközöltünk az előadásban. Így készültünk 13-ára a körzeti szemlére. (Törökkanizsára). Április 13. Novi Kneževac (Törökkanizsa) 1930 kor szétnyílt a függöny a KAVIÁR bemutatója előtt a körzeti szemlén. A KAVIÁR előadásával kapcsolatban bevallom, hogy fölülmúlta a legoptimistább várakozásaimat is. Szerencsés szereposztás, kitűnő szövegtudás. Izléssel megválasztott jelmezek, és ésszerű színpadi mozgás. A díszlet, a hanghatások is elismerést érdemelnek. .. Egyetlen mondatba tömörítve a véleményemet: a kisoroszi Kaviár meglepő műveltségi színtről tanúskodik és a kirostált előadások 119


Jól csak a szívével lát az ember

között a "felső házba" tartozik. Sok sikert kívánok az együttesnek és rátermett rendezőjének. Aladics János Az Észak-Bánáti amatőrszínjátszók 18. találkozójának minősítője Törökkanizsa, 1982. április 13-án Az újvidéki színház 1982. április 14-én 1930 órai kezdettel bemutatta : Molnár Ferenc JÁTÉK A KASTÉLYBAN c. színművet. Szereposztás: Turai-Faragó Árpád, Gál-Fejes György, Ádám-Balázs - Piri Zoltán, Annie-Fischer - Váradi Hajnalka, Almády- Ferenci Jenő, Titkár-Vencel Valentin, Lakój-Pásthy Mátyás Jelmez: Branka Petrović m.v. Zene: Vojislav Kostić m.v. Ügyelő: Barki Klára Súgó: Mak - Ferenci Ilonka Világosítás: Hajdú Lajos, Szőlősi László Rendező: Ljubomir Drašković m.v. A vendégek jegyzete: - Nagy, nagy szeretettel jöttünk ebbe a vendégszerető kis faluba! Bűbájos, hálás közönség, bármikor szeretettel jövünk. Fejes György Először Kisoroszon, remélem nem utoljára. A közönségnek a vendégfogadóknak őszinte elismerésem. Ezzel az előadással vendégszerepeltünk Bécsben, ahol kivételesen szépen fogadták a bemutatónkat. Mondhatom, hogy a kisoroszi közönség is ugyanígy fogadott bennünket. Remélem, hogy aki ezt elolvassa mint dicséretet olvassa. Nagyon-nagyon hálásak vagyunk. Köszönjük! Kostić Mirjana szervező főnök Parazsat oda érdemes vinni, ahol az tüzet is fog. Érzésem, hogy Kisoroszra érdemes parázzsal jönni. Vencel Valentin A Törökkanizsai szemle kisoroszi díjazottjai: Lackó Imre, Lőrik Gizella és Liptai Erika (színpad) 1982. április 24-én Muzslyan mutattuk be a KAVIÁRt nagy sikerrel. Április 25-én Tordán vendégszerepeltünk. Nagyon örülünk, hogy ilyen színvonalas előadással ürvendeztették meg a tordai közönséget. Azt hiszem a tapsból érezhették a színjátszók, hogy mennyire tetszett az előadás. Fa Rozália, Tápai Pál Május 8-án a tordai Petőfi Sándor ME színrehozta Sulhóf József - KIDŐLT A MÁJUSFA c. énekes színművét Tápai Pál rendezésében. A színjátszók nevében köszönjük a szívélyes fogadtatást és a sok - sok tapsot, amellyel a szereplőinket jutalmazták. Reméljük a barátság tovább is tart, és évente legalább egyszerkétszer találkozunk. Tápai Pál Május, 15-én Zéntán szerepeltünk a KAVIÁR-ral mintegy 200 néző előtt. a jelenlevők véleménye szerint kellemesen meglepődtek az előadás színészi teljesítményén (kevesebbet vártak) Előadás után a Royal-ban vacsoráztunk saját költségen. Május 30-án a szabadkai Népszínház bemutatta Bródi Sándor TANÍTÓNŐ c. művét. Szereposztás: Tanítónő-Jónás Gabriella, ifj.Nagy István: Korica Miklós, id. Nagy István-Barácius Zoltán, Nagyasszony-Karna Margit, Főúr-Szabó Ferenc, TanítóVajda J. Tibor, Kántor-Sebestyén Tibor, Kántorkisasszony-Kasza Éva, Hray IdaDóró Éva, Káplán-Medve Sándor, Szolgabíró-Albert János, Hadirokkant-Szél Péter, Prímás-Sánta Puszta Lajos, Nőegyleti tag-Juhász Anna, Postás-Nagy István, Társalkodónő-Süveges Eta, Lovász-Ábrahám János, Diáklányok: Kotroba Júlia, Tallós Zsuzsa, Bakos Gizella, Vojnity T. Erzsébet, Rendező: Lányi István m.v. 120


A falu művelődése 1970-től

Díszlet: Aleksandar Zlatović Jelmez: Slavica Grkovac Zenekar: Lakatos Mátyás, Boros József, Lakatós László, Zsiga Pál Ügyelő: Bácskai Mária Könnyű az embernek szépet mondani, ha a szeretett faluba jár. Azt hiszem és mondhatom a kollégáim nevében is, hogy ide Kisoroszra nagyon - nagyon szívesen jövünk. Valamennyiünk nevében megköszönöm a telt házat, a szép tapsot. Hiszem, hogy a jövőben is szeretett és megbecsült vendégek leszünk, amit mi jó darabbal és jó előadással meg is hálálunk. Szeretettel Medve Sándor Október 5-én a Gusle adott ünnepi műsort a falu felszabadulásának tiszteletére. Október 17.-én a magyarországi Baglyas - Marcali tánccsoport és az Egység táncosai mutatták be műsorukat, telt ház előtt nagy sikerrel. Együttesünk a Baglyas népi együttes nevében szeretettel köszönjük, hogy igazi barátok és testvérek közt lehettünk. Szüszner Zoltán július 9-én terjedelmes cikket ír a 7 NAP-ba Néhány mondat a cikkből: Valami különlegesen steril hangulatban fogadják a produkciónkat. Legutóbb a Tanítónővel vendégszerepeltünk. A visszajelzés talán erőteljesebb volt, mint a színészi és a rendezői szándék. Október 30-án Kikindán az Egység vendégei voltunk a KAVIÁRral. Bejegyzés: Nagy örömmel tölt el benünket, hogy ilyen kiváló amatőr színjátszó együttesnek lehettünk házigazdái. Élvezettel néztük végig ezt a színvonalas előadást, amely felülmúlta várakozásainkat. Dicséretre méltó a színjátszók munkakedve, odaadása. Imponált a darab könnyed és sima folyása - mely elsősorban a rendezői munka eredménye. Szokolai Zsuzsa, Ratkó Sándor Vacsorával vendégeltek meg bennünket, az est táncmulatsággal folytatódott. A magyarcsernyei Petőfi Sándor ÁI tarka estje. Harmonika zenekar, szavalók és énekesek. Nagyon szépen betanított zenekar a karmester - tanár munkáját dicsérte Dec.12-én másodszor is itt vendégszerepel az Amatőrszínház Z.F. IDEM U LOV c. előadással. 150 néző előtt, nagy közönségsikerrel ment a darab. A Szabadkai Népszínház és a szegedi Nemzeti Színház művészeinek vendégjátéka Kisoroszon 1982. december 17-én Carlo Goldoni MIRANDOLINA, AVAGY A SZÉP FOGADÓSNÉ vidám játék zenével két részben Fordította Révay József. Szereposztás: Ripofratta, lovag-Korica Miklós, Forlipopoli, Őrgróf - Árok Ferenc, lbafiorita, gróf - Albert János, Mirandolina - Jónás Gabriella, Ortensia,színésznő - Bada Irén, Dejárina, színésznő - Dóró Emma, Fabrizio a fogadó pincére - Medve Sándor, Szolga - Sebestyén Tibor, Öreg szolgáló - Juhász Anna, Fiatal szolgáló - Kasza Éva, Cseléd - Tállós Zsuzsa, Arlekino-Vajda. J. Tibor, Colombina - Majoros Kati, Ügyelő: Bakos Gizella, Díszlet: Petrik Pál, Súgó: Vojnity T. Erzsébet, Jelmez: Jasmina Ješić m.v. Színpadmozgás: Ivica Klemenc m.v. Zene: Murényi Mátyás Rendező: Szabó István Forlipopoli, őrgróf- Király Levente, Jászai díjas és Albafiorita, gróf -Kovács Zsolt Szegedi vendégművészek Külön műsorlapot nyomtattak erre az alkalomra. Nagy megtisztelés érte a kisoroszi közönséget és a ME-t A nagy elfoglaltságuk mellett elfogadták a vendégművészek a kisoroszi vendégszereplést. A közönség nagyon elégedett volt, a vendégművészek szinte ámulatba estek a meleg - forró fogadtatás láttán. Fantasztikus volt a közönség. Sebestyén Tibor

1983. 1983. január 16-án Antoni Mariott és Alister Foot CSAK SEMMI SZEX című vígjátékát mutatták be Kisoroszon a kanizsai Amatőrszínház tagjai Konz István rendezésében. 121


Jól csak a szívével lát az ember

Először vagyunk Kisoroszon. Gratulálunk az aranyos közönséghez. Minden elismerésem a tiszta, rendezett, kultúrált színházi környezethez. Ezt nagyon sok községnek meg kellene mutatni, hogy tanuljanak a kisorosziaktól. Köszönjük a szíves vendéglátást. Konz István Február 6.-án vendégszerepeltek a tordai ME színjátszói Mihajlo Vasiljević BOLDOGSÁGRÓL ÁLMODUNK c. vígjátékával. A közönség meleg szeretettel fogadta az előadást. Sok tapsot kaptak. 1983. február 27-én mutattuk be a Robert Thomas SZEGÉNY DÁNIEL c. bűnügyi komédiáját Szereposztás: Dániel-Martonosi Gábor, Florence, a felesége-Lőrik Gizella, A rendörbiztos-Papp Mihály, Maxinin a plébános-Berta Sándor, Hering, a csavargó-Csúszó József, Bertan kisasszony az ápolónő-Kabók Erika Rendező: Berta Ferenc Díszlettervező: Raffa József m.v. Segédrendező: Ördög Imre. Világosító: Csúszó Ernő id. Karácsonyi Sándor Súgó: Papp Etelka Technikai személyzet: István Tibor, Lázár Imre, Berta Gábor, Papdi Róbert Előkészítő munka: 1982. dec. 27-én és jan. 3-án megbeszélést tartottunk a darab ismertetése és szereposztás végett. Olvasó és mozgáspróbákat Berta Ferencnél és Papp Mihálynál tartottuk.-tüzelőanyag hiány miatt. 34 próbával, (12 olvasó, 13 mozgás és 9 színpadi) mutattuk be.

Szegény Dániel

Papp Mihály megjegyzése: Táblás ház előtt nagy sikerrel játszottunk, a darabbal végig együtt élő, feszülten figyelő - rögtön reagáló közönség előtt. A jelenlevő vendégek véleménye a darabról rendkívül kedvező volt. A kisoroszi színjátszók munkáját kísérve, elsősorban az igényes szövegválasztást dícsérném. Ami még dícséretesebb, a jó ízlésre és nagy hozzáértésre valló szövegválasztást egy színvonalas lelkes együttes viszi színre. A rendező hozzáértéssel alkotott. Dícséretet érdemel Martonosi Gábor, aki az előadás fő 122


A falu művelődése 1970-től

hordozója - az ő helytállásán múlik, hogy siker lesz-e, vagy bukik a darab. Papp Mihály és Lőrik Gizella alakítása - rutinos, kiforrott színész- teljesítmény. Raffa Anna (tanárnő) Kissé kellemetlen, mert azt hiheti valaki, hogy hízelgek - hajdan én is itt dolgoztam Kisoroszon. Csak szépet mondhatok az előadásról, a színészekről, a rendezőről. Külön kiemelném Lőrik Gizella alakítását. Még nagyon sokra képes. Sava Ivetić (tanárnő) a Közművelődési Közösség munkatársának véleménye Szemerédi József, hentes-mester készítette a vacsorát. Március 5-én az Egység ME bábegyüttese bemutatta az ARANYHALACSKA című bábjátékot. 124 gyermek nézte meg, nagy figyelemmel kísérve az eseményt. Március 6-án Tordán előadtuk R.T. SZEGÉNY DÁNIEL c. bűnügyi komédiáját. A közönség megelégedéssel fogadta a számára talán új műfajt. Az előadás különös hangulatban zajlott le. Lemondták az autóbuszt. Személygépkocsival kellett menni. A kellékeket Szemerédi József kombival szállította. Rövid volt az idő a színpad elkészítésére. Ez mind rányomta a bélyegét az előadásra. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1983. MÁRCIUS 10-étől 18-áig Barát András üdvőzlő szavai után nyitóelőadásként bemutattuk R. Thomas SZEGÉNY DÁNIEL bűnügyi komédiáját. Minden évben szebb meglepetések és szép kollektív munka. További sok sikert! Kun Miklós Alapos munka, jó hangsúly. Az idősebbek mellett a fiatalabbak is eredményesen szerepelnek. M. Kecman 1983. március 11-én a tószögi Petar Kočić ME bemutattja B.Nušić Dr. c. színművét. 1983. március 12-én az hegyesiek K. Trifković IZBIRAČICA c. művét mutatták be. Március 13-án a töröktopolyai Petőfi Sándor ME Tihanyi Takács Gábor KÉT SZÍV EGYÉRT négyfelvonásos zenés színművét mutattak be. Fejes Győző rendezésében. Március 14-én a ZUNZARA c. művet a kikindai Amatőrszínház színészei mutatják be. Velimir Mitrović m.v. rendezésében. Március 15-én az Egység Gyurkó László DON QUIJOTE c. színművét mutattak be. Kovács Frigyes m.v. rendezésében. Március17.-én a kisoroszi szerb-horvát társulat Vesna Simić rendezésében Božidar Ljumović ZNAM DENI REJDA c. színművét mutatták be. Szereposztás: Sesili-Jelica Ivančević, Liz-Jelica Popović, Dženi-Nada Drljača, ŠerifDragoljub Čović, Džefri-Dušan Crkvenjakov, Stompi-Ouka Milan, Deni Rejd-Bajković Radovan, Cisko-Lakatoš Toma, Grobar-Tepavac Milan, Barmen-Dobranić Boško, Bili- Drljača Branislav, Mudra švraka-Vokić Duško, Rendező: Vesna Simić, Március 18-án a kikindai Amatőrszínház PA IZVOLTE U SAKULE színpadi képeket (bánáti életképek) mutatta be versenyen kívül. A körzeti versenyre a: ZUNZARA, DON QUIJOTE és DR. jutott el a zsüri döntése alapján. Elismerő oklevelet és könyvjutalmat kapott Lőrik Gizella és Papp Mihály. A ME elismerő oklevelet kapott a szervezésért. 1983. április 10-én a Novo Miloševo-i Testvériség Egység ME színrehozza Egri Viktor VIRÁGZIK A HÁRS c. színművet. Április 16-án Zentán mutattuk be a SZEGÉNY DÁNIELt. A kisorosziak nagyok voltak. Máskor is szívesen látjuk őket! Meglepő volt a technikai felkészültségük. A színészek játéka tetszett, különösen a felügyelő. Stolcz Edit a zentai S. Sremac ME elnöke Május 14-én a bajmoki ME a MESEAUTÓ c. szövegválogatást adta elő Kisoroszon. Május 15-én Becsén mutattuk be a SZEGÉNY DÁNIELt. Az előadást élvezettel nézte a közönség. 123


Jól csak a szívével lát az ember

Nagy örömmel jöttünk, kellemesen éreztük magunkat. A közönségük nagyon jó, és nekünk ami a legnagyobb ajándék, a taps, igazán kellemes volt. Pénzes Kati, a ME elnöke 1983. május 29-én a becsei Városi Amatőrszínház vendégszerepelt Klod Manjue OSKAR c. komédiával (szerbhorvát nyelven) Kovács Viktor rendezésében. 1983. július 16-tól 18.-áig tanulmányi kirándulásra mentünk Gyulára. Közös útlevéllel személygépkocsikkal utaztunk. A résztvevők: Berta Ferenc és Anna, Csúszó József és Ilonka, Papp Mihály és Etelka, Lőrik Gizella, Berta Sándor, Martonosi Gábor, Ördög Imre és Kabók Erika A technikai személyzet: Csúszó Ernő, Papdi Róbert, István Tibor, Berta Gábor, Lázár Imre, Karácsonyi Sándor. A művelődési ÖÉK titkára Milutin Ž. Pavlov. A kikindai Amatőrszínház vezetőtitkára Branislav Šibul a ME sokéves pénztárosa Radics Valéria, valamint Szemerédi József és Piroska. Julius 16-án a Várszínházban Hubai Miklos: MINTHA MÁR MEGTÖRTÉNT VOLNA Sik Ferenc rendezésében Julius 17-én A SZÉLFOGÓ KALAMONA c. mesejátékát majd az Universitas együttes KOFFER CINÓBER utcai rögtönzéseit Katona Imre rendezésében néztük meg. Október 13-án Kanizsán az Amatőrszínház termében mutattuk be a SZEGÉNY DÁNIELt. Szép volt, gratulálunk. Igazán tehetséges együttes. Konz István Feledhetetlen élményt nyújtott előadásuk. Amatőr viszonylatban kiemelkedő teljesítmény. Őszínte jókivánságaimat fejezem ki a péterrévei amatőrök nevében, remélve, hogy sikerül kialakítani egy gyümölcsöző baráti együttműködést. Komáromi Zoltán Október 22-én Kikindán vendégszerepelt a SZEGÉNY DÁNIEL. Nagy közönségsiker volt. Tóth János véleménye szerint a szereplők a "szerep" bőrében érzik magukat, és ez teszi élvezhetővé. Október 23-án Töröktopolyán szerepeltünk sikerrel. Örülünk, hogy ilyen kiváló amatőrcsoport házigazdái lehettünk 120 néző előtt kielégítő közönségsikerrel ment a darab. A közönség reagálása merőben új - csak a helyzetkomikumokra reagált, ami eddig egyedülálló az előadások folyamánA titkárunk jegyzete November 13-án Törökbecsén mutattuk be a SZEGÉNY DÁNIELt. Kellemes meglepetésben volt részem. Berta kollégám valóban megtalálta a helyét, amire már évek óta készül, mint rendező. Ma igazán ötösre vizsgázott. A technikai megoldás, szövegkialakítás, játéktér, játék beállítás, szereplők egymásközti viszonya. Merem állítani, hogy felfejlődött a vajdasági amatőr rendezők élvonalába. A legtökéletesebb megformálást a főfelügyelőnek tulajdonítom, kitűnően bonyolította az eseményeket. A többi szerepet is jól alakították a szereplők. Gratulálok a törökbecsei Amatőrszínház nevében. Nagy József A titkárunk bejegyzése: A színpad nagyon széles, függönygerendák és oldalfüggönyök nélkül. Improvizációkra volt szükség. A világítás is nehézkes volt, a proszcénium megvilágításán is változtatni kell. November 14-én vacsorán és megbeszélésen láttuk vendégül Pintér Lajost a POGÁNY TIVORNYA szerzőjét. Tervünk szerint ezt a színművet kezdtük tanulni. "Először találkoztam fizikailag is a lelkes kisorosziakkal (hírből kiderült már jó régen ismerjük egymást, vagy legalább is tudunk egymásról) és az éjszakába nyúló ismerkedés, felszabadult társalgás után sajnáltam, hogy vissza kell utaznom." Pintér Lajos December 6-án vendégszerepel Kisoroszon a szabadkai Népszínház. Agatha Christie EGÉRFOGÓ 124


A falu művelődése 1970-től

bűnügyi játékát mutatja be Szereposztás: Mollie-Bada Irén, Giles-Kovács Frigyes, Miss Casewell-Majoros Kati, Paravicini-Albert János, Chrisopher Wrei-Nagy István, Metcalf őrnagy-Szabó Ferenc, Mrs Boyle-Süveges Eta, Trotter-Medve Sándor, Rendező: Barácius Zoltán, Díszlet: Aleksandar Matović, Súgó: Kotroba Júlia Ügyelő: Bácskai Mária Jelmez: Anna Atanacković A kisoroszi közönség ismét bebizonyította, hogy Vajdaság egyik legjobb publikuma. Fegyelmezett, hozzáértő, színházszerető viszonylásuk a színészek számára jó közérzetet, féktelen játékkedvet kölcsönöz, mindez pedig nagyszerű előadást eredményez. Kovács Frigyes 180 néző előtt - sikerrel ment a darab. Sok néző kijelentése alapján: többet vártak az előadástól (A titkárunk bejegyzése) Na de mindenkinek minden nem tetszhet. December 13-án J.Hašek ŠVEJK M. Nikolić veselo pozorje za jednog glumca. Előadja Miroslav Žužić. Rendezte: Slavoljub Stevanović Ravasi. Dolgozók 1983. 05. 19. Tivornyázunk pogányul „... a színház nem bízik a szerzőben, a szerzőt nem serkenti drámaírásra az elutasító magatartás. Három évvel ezelőtt a Szabadkai Népszínház magyar társulata megtartotta az ősbemutatót. (Őtvennégyszer adták elő) ...Pintér szüleit, fivéreit vette a dráma modelljéül. Azt vallja ugyanis, hogy századok és évezredek elmúltával korunkban következett be az igazi nagy törés a mai negyvenévesek és szüleik között. Dürrenmatott tekinti szellemi ősének. A svájci író szerint ugyanis a huszadik század második felének emberéről sem tragédiát sem komédiát nem lehet írni, hanem csak tragikomédiát....” Magyar Szó 1983. dec. 26. Pogány tivornya A kisorosziak szép vállalkozása „...A kisoroszi műkedvelők műsorra tűzték Pintér Lajos Pogány tivornya c. színpadi játékát. ...Pintér Lajos jól ismeri ezt a tájat, az embereket, akik szívesen felgyújtanák a másik felett a házat... ...Szeretnénk eltünni ebből a világból, mert nem akarnak elfogadni egy új rendet... ...A darab kérdéseket vet fel, és valamiképpen nekünk magunknak muszáj megadnunk a válaszokat....” Barácius Zoltán 1981 -1983 ősszegezés: A rendezvények száma 81. Nézőszám 14.490 Átlag nézőszám 179.

1984. 1984. január 29-én a próbán jelen volt Pintér Lajos, mint szerző, és Vajda Tibor hivatásos rendező. Pintér Lajos bejegyzése: ...öt teljes órán át kínoztam az együttest, nem hiszem, hogy szép emlékek maradnak rólam. A bemutató után, remélem jobbakat mondhatok... A titkár: Az íróval szövegkorrigálást végeztünk, kiejtési problémákat igyekeztünk megoldani. A rendező aktív munkajellegű próbát tartott - sok apró lehetőséget feltárva. 1984. február 17-én 1930 kezdettel Pintér Lajos POGÁNY TIVORNYA c. színművének amatőr bemutatója. A szereposztás: Tata-Hódi Jenő, Mama-Kabók Erika, Árpád, a legidősebb fiú-Csúszó József, Dénes, második fiú-Papp Mihály, Dóri, Dénes felesége-Lőrik Gizella, Karl, a harmadik fiú-Tóth István, Keti Karl feleségeTóth Magdolna, Nándor, a negyedik fiú-Ács Gyula, Maca, Nándor felesége-Hódi 125


Jól csak a szívével lát az ember

Ilona, Sándor, Nándor ikerfívére-Martonosi Gábor, Hermina, egy lány aki látta a poklot-Ács Piroska, Rendező: Berta Ferenc Díszlettervező: Raffa József m.v. Technikai rendező és díszletkivitelező: Karácsonyi Sándor Súgó: Papp Etelka Világosító: Csúszó Ernő Technikai személyzet: Lázár Imre, István Tibor, Papdi Róbert, Berta Gábor, Berta Nándor Azt hiszem első alkalom Kisorosz művelődési életében, hogy ma élő szerző színpadi művét mutatja be. AMATŐR ŐSBEMUTATÓ. Nagy bátorságra vall a választás, és óriási felelősség a választás miatt. Egy alkalommal Újvidéken költőkkel beszélgettünk (gyermekversek szerzőivel) Szóba került, hogy miért nem írnak gyermekszíndarabokat. Egy válasz így hangzott: Csak egy gyermekszínház van Vajdaságban, ha nem fogadja el ez a színház, nem akarjuk, hogy falusi kis együttesek lejárassák a darabot. 35 próbával vittük bemutatóra az előadást. Telt ház előtt nagy közönségsikerrel ment a darab. A bemutató után a vacsorát Szemerédi József és Piroska készítették. Ők is jelesre vizsgáztak, habár az ő tétjük nem volt akkora, mint a miénk.

Pogány tivornya

„Minden elismerésem, ezé a lelkes seregé, akik oly nagy bátorsággal, lendülettel készítették elő ezt az örök idők óta aktuális témát. Nagy élmény volt. Köszönöm nektek...” Cibula - Szokolai Júlia Nagyon meglepett Karl alakítója, feleségével együtt kitűnő alakításával. Csodáltam a látott fantasztikus tartózkodó játékával. Most nem amatőrök voltak. Örül a lelkem, hogy sikerült megvalósitani ilyen nagy feladatot. Senki előtt nem kell szégyelni magunkat, még ha Kisorosz ott van "ahol a madár sem jár." Lehet-e magasabbra emelni a mércét?!? Ne feszítsétek a húrt, pihenjetek, gyűjtsetek erőt egyéb megpróbáltatásokra! -FeriA kikindai Sloga cipőüzem 15 pár cipőt készített a táncosainknak díjtalanul. Köszönőlevelünkben vállaltuk az üzem ünnepségein való részvételt.Február 19-én Tordán vendégszerepeltünk a Pogány tivornyával 126


A falu művelődése 1970-től

Április 7-én vidámabb téma került a közönség elé. A Törökbecsei Amatőrszínház bemutatta Blumenthal - Kadelbarg és Szirmai Albert ARANYKAKAS c. operettjét. Nagy József rendezésében, aki egyben egyik főszereplője és legjobb szereplője a darabnak. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1984. MÁRCIUS 16-ától 23-áig Milutin Ž. Pavlov nyitja meg. A Pedagógiai Akadémia VIZIJA címmel a Költők Kikindáról c. összeállítást szerbhorvát nyelven. Banatsko Veliko Selo Marija Bursać ME Eugen Ionesco ŽAK ILI POKORNOST c. művét Március 18-án a POGÁNY TIVORNYA volt műsoron. (Délelőtt a gyermekeknek mutattuk be) Pintér Lajos a szerző: "...a saját családomat írtam meg. Ma újra átéltem a magam személyi és írott drámáját, s bevallom, időnként futkározott az árom a gerincemben, ami nálam a teljes élmény, a hitelesség félreérthetetlen jele és bizonyítéka. Köszönöm a társulatnak." Ismét telt ház előtt játszottunk. A szerbhorvát nyelvű kisoroszi társulat bemutatja Gorana Stefanovski HI - FI c. színdarabját, telt ház előtt. Március 21-én az Egység ME Ken Kesey SZÁLL A KAKUKK A FÉSZKÉRE Kovács Frigyes rendezésében 1984. március 19-én a tánccsoport részt vett Kikindán a táncosok községi versenyén. Tánccsoportunk eljutott a becsei kőrzeti versenyre. A csoport vezetője, koreográfusa, tanítómestere: Vass Verona. Március 22-én ZAR JE VAŽNO KO JE KRAO MARIOLINE KARANFILE Milutin Ž. Pavlov munkáját mutatták be az iđoš-iak. Az író rendezésében. Március 23. Kikindai Amatőrszínház Csehov UJKA VANJA c. művét mutatta be. Március 24.-én Banat ME bemutatott két egyfelvonásost ANALFABETA, DOŽIVLJAJI NIKOLETINE BURSAĆA. Először szerepeltek a szemlén. Díjjazottaink: Papp Mihály jutalmat kapott. Lőrik Gizella nyilvános elismerésben részesült. Március 25-én HAJDE DA SE IGRAMO - gyermekszíndarab Glamočak Milica és Simić Vesna rendezésében. A zsűri véleménye: egy kedves, vidám játékot láttunk. Március 31-én Muzslyán mutattuk be a Pogány tivornyát. A kiváló játékért, a kitűnő rendezésért a legnagyobb elismerésemet fejezem ki. Balázs János A titkárunk bejegyzése: Ez volt eddig a legnívósabb előadás, 130 néző előtt. Április 1-én a tordaiak vendégszerepeltek Királyhegyi Pál A BECSÜLET NEM SZÉGYEN c. komédiáját mutatták be. Telt ház előtt, sok tapssal jutalmazta a közönség. Április 4-én a kisorosziak A HI - FI -vel vendégszerepeltek Iđošon, mintegy 100 néző előtt. Április 8-án Becsén mutattuk be a Pogány tivornyát. A közönség reagálása alapján sikeresnek ítélhető az előadás. 200 néző előtt játszottunk. 1984. április 9-én A Magyar Szó művelődési mellékletében Szerzői vallomás Szabadkától Kisoroszig és tovább címmel Pintér Lajos ír a művéről. Néhány mondatot idézek a cikkből "Mondd, mit érlel annak a sorsa, aki jugoszláviai magyar író, és színdarabot ír? Elhatároztam, hogy belevágok. Egy év alatt meg is született a Pogány tivornya. Célkitűzésem: minden harmadik vajdasági családban,bármely nyári napon előfordul(hat)ó szituációt száz perc azaz a játékidővel azonos cselekményi idő alatt felfejleszteni a tragikomikumon át, a végső tragédiáig. -Lerombolni azt a balhitet miszerint a drámai hős lehet New York-i milliomos... és még sok mindenki, kivéve a mi vajdasági emberünket. Tehát színpadra emelni azokat az embereket akikkel 127


Jól csak a szívével lát az ember

naponta találkozunk. -...átadtam a Népszínháznak. Három évig vándorolt fiókból fiókba, míg a végén eltűnt. Végül újabb példányt kértek. Végül 13 insztancia vitatta meg, hagyta jóvá, és bélyegezte felül, amíg végre felvillant a zöld fény. ... a színház megvette a darabot minden joggal. "1980.április 29-én megtörtént az ősbemutató A közönség tombolva, sírva, kacagva a kritika ledorongolva fogadta a drámát. 54 előadást ért meg átlagos 200-as nézőátlaggal. A múlt év szeptemberében a Magyar Szóból értesültem, hogy Berta Ferenc kisoroszi műkedvelő kiemelte onnan, lerázta róla a port, és repertoárra tűzte. Első pillanatban vakmerőségnek találtam ezt a vállalkozást. Nem azért mert engem meg sem kérdeztek (igaz a jog a Népszínházé), hanem, hogy egy műkedvelő társulat, a Sárga csikó, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, vagy valami bohózat helyett ezt választotta. Meghívást kaptam Kisoroszról. Feledhetetlen volt a találkozás, lenyűgözött az önfeláldozás, lelkesedés amellyel az együttes dolgozik. ...Azóta már a darab eljutott a körzeti döntőre. ... Minden szervezői kételyeket megszégyenítő hite és buzgalma - piacról élő író számára is többet ér minden tiszteletdíjnál. Április 11-én Törökkanizsán (mint versenyelőadás) mutattuk be a POGÁNY TIVORNYÁT. A zsüri elnőke a már ismert udvarias szöveget írta az évkönyvbe, további jó munkát kívánva. A szerző jegyzete a körzeti döntő után. Jók voltatok. Dóri: nagyon jó, és nagyon szép voltál! Dénes: tökéletes volt a dikció, az értelmezés, minden szó és gondolatjel! Tata: Azt hittem, hogy a 73 éves apám vagy! Kati: magát csakugyan megkívánta minden férfi, aki nem buzi! Karl: elhitetted, hogy most futottál be németből. Nándor és Maca: Ilyennek képzeltelek benneteket. S a többiek, élén a Sanyikával - hitelesek voltatok. S mondjon, ki mit akar! Ferinek külön köszönöm a vakmerőséget, hogy belevágott, abba a keményfába, melybe a profi társulat egynéhány favágójának beletört a bicskája. ...Ennek örömére: legközelebb Pintér vígjátékot játszunk - ha ti is akarjátok. Pintér Lajos Törökkanizsa - 1984. ápr. 11.-én (azaz 12-én hajnalban) -Sajnos a szép ígéretből már nem lesz semmi, mert a szerző meghalt, hirtelen új vadászterületre terelte nyáját, az adósság maradt. Nyugodjon békében! Büszkék vagyunk, hogy nálunk boldog volt! 1984. ápr. 8-án a tánccsoport Vass Vera vezetésével sikerrel vett részt Becsén a népi tánccsoportok regionális szemléjén. Április 13-án Vajda Tibor rendező meghívására Szabadkán megtekintettük Marcel Achard A VILÁG LEGSZEBB SZERELME c. romantikus játékát Berta Ferenc és neje Anna, Papp Mihály és Etelka. Április 14-én a magyarcsernyei Ady Endre ME vendégszerepelt és Bakonyi Károly - Szirmai Albert MÁGNÁS MISKA c. operettjét mutatták be. Kószó Sándor Kisoroszról került Csernyére: Örülök és ismét csak örülök, hogy viszontláttuk egymást. Nagyon sajnálom, hogy nem vagyok közöttetek. Sanyi Egyesületünk meghívót kapott a kitüntetett előadók fogadására ápr.15-re Törökkanizsára. Jutalmat kapott Lőrik Gizella dicsérő oklevelet Papp Mihály és a rendezésért Berta Ferenc. Április 28-án a szabadkai Népszínház vendégjátéka Jacques Deval POTYAUTAS c. zenés vígjátékával Szereposztás: Martine - Jónás Gabriella, Raul - Árok Ferenc, Ogden - Takács Imre, Barbara - Bada Irén, Nicole - Tallós Zsuzsa, Yvonne Dóró - Emma, Alinc - Juhász Anna, Ferboise - Albert János, Pirier - Vajda Tibor, Bardon - Szél Péter, Ivan - Nagy István, Hordár - Sebestyén Tibor, Rendező: Sándor János m.v. Ügyelő: Lakatos 128


A falu művelődése 1970-től

Mátyás, Díszlet: Zlatković Aleksandar, Jelmez: Pataki Éva m.v., Koreográfia: Baráth Ibolya m.v., Korrepetitor: Nagy Edit, Vezényel: Hurényi Mátyás Szeretettel és megbecsüléssel adózom az egyesületnek, amely a Sárga csikó, Kakukkfészek, Pogány tivornyán keresztül oly nagy lelkesedéssel és odaadással pótolja azt az űrt hézagos vajdasági amatőr színjátszásunkban! Árok Ferenc Április 29-én Csernyén mutattuk be a Pogány tivornyát. Köszönjük a szép előadást, nem mindennapi élményt nyújtott az ismétlődő események bemutatása. Nagy Zoltán, titkár A 7 NAP június 1-ei számában Barácius Zoltán cikket ír a kisorosziak munkásságáról Szólni mindenkihez címmel. Idézek belőle: „... Szelíd lombkoronák mögött földszintes házak. Valamikor erre is azt énekelték hogy: piros pünkösd napján, teli volt a határ nyíló vadvirággal. A gyerekek mezítláb futkostak az út porában. ... Minket ne soroljanak a „nagyok”- mondja Berta Ferenc. Mi mindenkihez akarunk szólni, mi nem fordulhatunk el a szórakoztató daraboktól, mi sokat és változatos műsort szeretnénk játszani. Azt sem szeretjük, ha lenéznek bennünket és vállveregetve beszélnek hozzánk. Nem utasítjuk el a építőjellegű kritikát, sőt, elvárjuk, de hogy holmi érdekeket szem előtt tartva mellőzzenek, ezt valahogy nem szeretjük. Vagy ha csak ez hiányzott valakinek a boldogságához, akkor legyen így! A Pogány tivornya a legjobb falusi előadás volt, de ..de ne mézesmadzaggal csalogassanak minket...” 1984. dec. 22. Bánáti Hiradó, Magyar Szó, Pertics Péter írása Az együttműkődés jegyében cimmel. Sajnálatos dolog, hogy Kisoroszon nem kívánt dolog történt. A falu felszabadulásnapi műsorán kérdésessé tették, miért szerepeltek az előadás első részében az Egység magyar táncosai és „csak” a második részben a Gusle? Ezt csak egy felelőtlenül viselkedő fiatalember tette. (Már mint a megjegyzést) Mi így egyeztünk meg az Egységgel, az érdekközösség tagjaival. Az ok pedig a kis öltöző volt, ahol nem fért el mindenki egyszerre. Sajnálom, mondja Dušan Škoro. Október 16-án a szabadkai Népszínház előadta: Marcel Achard A VILÁG LEGSZEBB SZERELME c. romantikus játékát három felvonásban elő- és utójátékkal Szereposztás: Jules Gresy, teremőr - Korica Miklós, Amerikai lány - Szűcs Hajnalka, Gaspard Fenred - Korica Miklós, Laubardemont, tanácsos - Barácius Zoltán, Ludovic de Rochenoire, kapitány - Kovács Frigyes, Escargasse - Medve Sándor, Saimpol Szabó Ferenc, Stella - Váradi Hajnalka m.v., Maria Surgeres - Szűcs Hajnalka, Rendező: Vajda Tibor, Díszlet: Boris Maksimović m.v., Jelmez: Mihajlović Annamária m.v., Ügyelő: Kovács Erika Súgó: Kotroba Júlia Vajdaságot járva sok helyen megfordultunk, de Kisoroszon hihetetlen szívélyes fogadtatásban van mindig részünk. Nem pompával, nem hivatalos protokollal, hanem egyszerű szívélyes, emberi szóval, meleg kézszorítással, szívből jövő istenhozzáddal. Szabó Ferenc 1984. július 3-11. a 28. Fesztivál Trebinjen (A Jugoszláv Amatőr Színjátszók Fesztiválja) Egyesületünk amatőr színjátszói VII. 6-11-ig Trebinjén voltak, megfigyelői státusban. Igazság szerint jutalomkirándulás volt amatőr színjátszóink részére. A résztvevők: Ács Gyula, Ács Piroska, Papp Mihály, Lőrik Gizella, Kabók Erika, Tóth István, Tóth Magdolna, Ouka Milan, Ðurić Dragan, Crkvenjakov Duško, Berta Ferenc, Papp Etelka, Csúszó Ernő, Karácsonyi Sándor, Berta Gábor, Lázár 129


Jól csak a szívével lát az ember

Imre, Berta Nándor, Simić Vesna, Berta Anna, Berta Fábián, Karácsonyi Ilona, Csúszó Éva. Színjátszók, technikai személyzet és családtagok. Sátortáborban laktunk. A kellékeket Karácsonyi Sándor saját gépkocsiján vitte, míg a többiek autóbusszal utaztak. Papp Mihály volt az előfutár aki a táborhelyet választotta ki (a helyi hatóság engedélyével) 4 hálósátornak és egy a konyhának. Este előadást néztünk, nappal kiruccantunk a tengerpartra. Megérdemelt kikapcsolódás volt a ME tagjai részére. A közös élményeket maradandó emlékeként őrzi az ember és a munkában is összetartásra készteti. Október 21-én az Októberi Művelődési Napok rendezvénysorozat keretében Kikindán mutattuk be a Pogány tivornyát. A téma időszerű, a jól elkészített előadás az emberek lelki világát megmozgatja, és gondolkodásra készteti. Magát keresi benne az ember, és legyünk őszínték, befolyásolja is - mondják beszélgetés közben. A munkalehetőséghez, amióta világ a világ, anyagiakra is szükség van. Anyagiak nélkül nem lehet megteremteni a munkafeltételeket. A ME ma is, mint mindig, küzd, alkalmazkodik, hogy dolgozni tudjon. Nem ártana, ha a Művelődési Érdekközösség bővebb anyagi juttatásban részesítené azokat az együtteseket, amelyek munkájukkal - azaz folyamatos munkájukkal - bizonyítják, hogy azt meg is érdemelnék. Erről ír cikket Barácius Z. a Magyar Szóban Kisoroszi művelődési helyzetkép c. cikkében. Művelődési egyesületünk történetében először szerepel Újvidéken. December 14.én az újvidéki Petöfi Sándor ME termében bemutattuk a Pogány tivornyát. A közönségnek rendkívüli élményben volt része. Nagyszerű alakításoknak voltunk szem- és fültanúi. Gratulálunk. Kaszás Károly 180 néző volt. Jelen volt a szerző is: „Amitől a „nagy” profi színházaink is fáznak: rázós, mai, hazai drámát színpadra vinni, s ami a kisoroszi alapgondolata is eretnekségek hatott, legnagyobb örömömre, a lelkes gárda ismét megvalósította, ismét bebizonyította, a „nagyokat” is megszégyenítő elszántsággal, lelkesedéssel és átéléssel. Köszönöm ezt a péntek estét” Pintér Lajos, Újvidék - Telep 1984. dec. 14-én Előadás után a szerző a feleségével vendéglői vacsorával ajándékozta meg az együttest. 1985. Ismét megtisztelés érte az egyesületünket, meghívtak a tizedik - Jubiláris Ittabé-i Téli Találkozókra. A szervezőbizottság március 10-ére a Pogány tivornyát is műsorra tűzte. Berta Ferenc a ME elnöke 1985. február 1-jétől állandó jelleggel kultúrfelelősi munkakörbe lépett. A ME elnöki tisztségét Knežević Dragoljub tölti be. Február 10-én a törökbecsei Amatőrszínház Fadil Hadžić: DRŽAVNI LOPOV c. komédijáját mutatta be. Február 15-én az újvidéki Petőfi Sándor ME Daloljunk, táncoljunk címmel műsoros esttel vendégszerepelt. Bejegyzés: Örülünk, hogy a közönség (nem is akármilyen) jól érezte magát. Köszönjünk az óriási vastapsot, a sikerélményt. Ilyen közönség előtt fellépni, ez igen! Szilágyi Zoltán, Korom Gy. Február 17-én Törökbecsén előadtuk a Pogány tivornyát. Kitűnő előadás volt, -a bejegyzés alapján- Február 23-án a pacséri ME Dallal - Tánccal c. műsorral szerepelt falunkban. Február 24-én a Pogány tivornyával vendégszerepeltünk Pacséron. Bejegyzés: Nagyon komoly felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Ilyen előadást szívesen megnézünk bármikor Vörös István 130


A falu művelődése 1970-től

A titkárunk bejegyzése: Egyike volt a legszínvonalasabb előadásunknak. Vacsorával vendégeltek meg bennünket. Március 2-án a ME Nőnapi bálat rendezett. Fellépett a néptáncegyüttesünk. Lőrik Gizella és Berta Sándor szavaltak, Ács Gyula énekszámokkal szórakoztatta a vendégeket. Vendégül láttuk Pintér Lajost és nejét. A tagság egy kristályvázát ajándékozott a szerzőnek. Március 10-én Ittabén a Pogány Tivornya bemutatója, 307 néző előtt. A szókimondás a jellemzője az előadásnak. -volt a véleménye a szervezőbizottság tagjának. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1985. március 12-étől 24-éig. A megnyitót mgr Spasoje Grahovac tartotta. A KUD Akademac - Kikinda a Krvava bajka c. összeállítást Kelemen Sándor rendezésében mutatta be. Március 13-án az Egység ME A kísértet a házhoz jőn c. vígjátékával vendégszerepelt Póczik József rendezésében. A díszletet Raffa József készítette. Március 17-én a kikindai Amatőrszínház Jakovljević - Jam RANJENI ORAO c. színművét adta elő. Az iđoši ME M. Ž. Pavlov STANICA c. műve volt műsoron. Március 22 -én a kisoroszi ME szerb tagozata bemutatta a A. Obradović O, SOLE MIO c. színpadi játékát Szereposztás: Jefta - Ðurić Dragan, Anđa - Vidu Julijana, Ika - Ćorić Dragoljub, Nena -Luco Žaklina, Pera - Šerbedžija Radovan, Muškarac - Terzin Miladin, Šubukle - Mrgudović Dušan, Ranko - Crkvenjakov Dušan, Rendező: Berta Ferenc, Színpadkép: Berta Ferenc, Súgó: Tomić Dušica, Technika: Ouka Milan, Berta Nándor, Ács Attila, István Tivadar Március 24-én délelőtt gyermekelőadásként, este pedig versenydarabként mutattuk be a: Görgey Gábor WIENER WALZER c. bűnügy komédiáját Szereposztás: Nő - Ács Piroska, Férfi - Berta Sándor, Kis Nő - Lőrik Gizella, Öreg férfi -Hódi Jenő, Férfi - Berta Géza, Jegykezelő - Ács Gyula, Öreg hölgy - Hódi Ilona, Rendező: Berta Ferenc, Díszlettervező: Hódi Jenő, Súgó: Papp Etelka, Hang: ifj. Karácsonyi Sándor, Fény: Csúszó Ernő, Technika: Berta Nándor, István Tivadar, Ács Attila, Détári Róbert „Szolíd előadást láttam, szellemes szövege lehetőséget ad, hogy sikerrel vendégszerepeljenek. Még jobban ki kell gyakorolni. Volt benne három kiemelkedő alakítás" A Tivornya után egy kis lazítás.” Pásztor V. A kisorosziak közül dicséretben részesült Dragan Ðurić és Lőrik Gizella A Művelődési Érdekközösség nevében Tatjana Kovalik: A községi szemlének valójában hatása van a ME munkájára. Elképzelésünk igazolása a szemle megtartása. Őszinte jókivánságom a házigazdának és szervezőnek. Március 31-én a szabadkai Népszínház bemutatta: Mikszáth Kálmán A NOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARIVAL c. romantikus szerelmes játékát sok zenével, tánccal énekkel Szereposztás: Noszty Pál - Pataki László m.v., Noszty Feri - Medve Sándor, Noszty Vilma - Szűcs Hajnal, Tóth Mihály - Alber János, Tóth Mihályné - Karna Margit, Tóth Mari -Gyenes Zita f.h., Kopereczki - Kovács Frigyes, Móli - Albert Mária, Velkovics Vajda Tibor, Velkovics Rozi - Tallas Zsuzsa, Kerschuba - Szél Péter, Klementy Barácius Zoltán, Pózmór - Szabó Ferenc, Brozik - Sántha Puszta Lajos, Vilma Kasza Éva, Stromm -Sebestyén Tibor, Pincér - Godányi Zoltán m.v., Bőgőhordó 131


Jól csak a szívével lát az ember

Nagy István, Fellépnek még:Árvai Valéria, Csipak Magdaléna, Bálint Ibolya, Dóbó Mónika, Jovančić Valentina, Mezei Endre, Szabó Erzsébet, Pletl Zoltán, Zöldi István, Stojkov Andor, Légvári Ágoston, Perna Attila, Nagy Olajos Zsuzsanna Súgó: Kotroba Júlia, Ügyelő: Kovács Erika Vezényel: Murényi Mátyás Hajdanában a hatóság nem engedélyezte, most a Népszínház jóvoltából színre került. A vendégek bejegyzése: A kisoroszi közönség és a vezetőség szeretete irántunk mindig megmaradt. Érezzük azt, hogy a műkedvelés él a faluban, ezért színház iránti igénye a falunak igen kifinomult, ezt a Testvériség - Egység Művelődési Egyesületnek köszönhetjük. Karna Margit Örömmel jöttem és szép emlékekkel távozom innen. Egy nagyon kedves, színházszerető közönséget ismertem meg, és töltöttem velük egy szép és kellemes estét. Pataki László (egyetemi tanár, a szerző megjegyzése) Április 14-én a tordai ME Vadnai László A CSÚNYA LÁNY c. operettjét mutatta be pótszékes telt ház előtt. 1985. április 14-én megválasztották a ME új vezetőségét és elnökét: Knežević Dragoljub –elnök, Papp Mihály – titkár, Lőrik Gizella – pénztárnok, Csúszó József – tag, Petrović Dane – tag, Ćorić Dragoljub – tag, Német Aranka – tag, Ördög Ferenc – tag, az ifjúsági elnök - tag. Az ellenőrző bizottság: Olbina Milan - elnök, Vass Ferenc - tag, Petrović Nenad – tag. Április 14-én néptánc- csoport részt vett Becsén a néptáncosok körzeti szemléjén. A körzeti szemlén a legjobbaknak bizonyultak. Továbbjutottak a tartományi döntőbe. Április 21-én a szerb társulat Iđošon vendégszerepelt: O, SOLE MIO c. darabbal. Május 5-én Tordán vendégszerepeltünk a WIENER WALZER-ral Bejegyzés: Köszönjük a kellemesen együtt töltött estét. Tápai P. és Rozália Május 12-én a néptánccsoportunk fellépett a Pionírok Vajdasági Szemléjén Zomborban. A tartományi fesztiválon jó benyomást váltottak ki a kisoroszi táncosok. Dicséret a kiválóan begyakorolt és bemutatott táncért. Gaća Silvester zsüritag, koreografus Szép csoport, a tartásuk kitűnő, mint látvány jeles. Kár, hogy a végére egy kicsit kifulladtak. Dobrivoje Putnik zsüritag, koreográfus Táncosok: Berta Valéria, Szekeres Zsuzsanna, Csíkos Ibolya, Papdi Angéla, Unhold Marina, Lőrinc Gyöngyi, Barna Gyöngyi, Vólenter Sárika, Csíszár Julianna, Csúszó Ildikó, Karácsonyi Valéria, Fehér Elvira Csoportvezető, betanító, koreográfia: Vass Verona Zenekar: Fejes Ferenc, Csúszó József, Viola József, Berta János, Kanalas József Május 15-én zenés műsoros esttel szerepeltek a Rokeri s Moravu. 336 néző volt a teremben. Nagyon meglepett a szívélyes fogadtatás. Öröm szerepelni olyan közönség előtt, amely szeretettel makszimumot követel. Boris B. Živadinović J. Május 26-án a gyermekszínjátszó csoport és a tánccsoport közös műsoros estet adtak. A tánccsoport eddigi munkájának keresztmetszetét mutatták be. Telt ház, nagysikerű előadás volt. Június 2-ára meghívót kapott táncegyüttesünk a XXII. Gyöngyösbokrétára Tordára. Népes kísérőtábor utazott az együttes buzdítására. Sikeresen szerepeltek. 132


A falu művelődése 1970-től

Június 30-án a tánccsoportunk részt vett a XXIII. Testvériség - Egység népi tánccsoportok szemléjén Bajmokon. 1985. július 3-ától 11-éig Trebinje Ismét részt vettünk, mint megfigyelők a trebinjei fesztiválon (jutalomkirándulás is egyben) Résztvevők: Ács Piroska, Ács Gyula, Berta Gábor, Berta Géza, Hódi Ilona, Hódi Jenő, Lőrik Gizella, Martonosi Gábor, Papp Mihály, Vidu Julianna, Luco Žaklina, Terzin Miladin, Ðurić Dragan, Šerbedžija Radovan, Tomić Dušica, Berta Ferenc, Berta Anna, Papp Etelka, Ács Attila, Berta Nándor, István Tivadar, Détári Róbert, Ouka Milan, Ács Albert, Berta Fábián, Hódi Attila, Hódi Jenő, Hódi Eleonóra, Martonosi Erzsébet. Október 27-én a kikindai Egység előadta Sophoklés ANTIGONÉ c. drámáját Kovács Frigyes rendezésében. A titkárunk bejegyzése: Kitűnő előadásukkal nagy sikert arattak. Az előadást 106 néző látta. November 4-én Író - olvasó találkozót szerveztünk. Jung Károly a találkozó keretében szemelvényeket, költeményeket mutatott be (saját szerzeményeit). Mintegy száz résztvevő előtt, két óra hosszáig tartott. November 10-én Pintér Lajos a POGÁNY TIVORNYA c. színművét huszadszor adtuk elő. Bejegyzés: Örömmel és meghatottsággal álltam színpadra. Eddigi műkedvelői pályafutásom legkedvesebb, leghitelesebben megformált színpadi szerepétől búcsúzva. Dénes - Papp Mihály Az 1985-ös év is gazdag volt a ME életében. Mégis, mintha az együttes háza táján felütötte volna a fejét a fáradtság a szereplők és a nézők oldaláról is. Azt lehet mondani, hogy egy állandó standard közönsége volt a ME-nek. A nézőtér 75 százalékának megvolt az állandó, helye a nézőtéren. A pénztáros - jegyeladó - akár előre is kiírhatta volna a nézőtér háromnegyed részének a belépőjegyet. Egy negyede volt változó közönség. Most mintha felbomlott volna a rend. Egy időre kevés lett a közönség. Volt, hogy csak fél terem előtt játszottak a szereplők, főleg a vendégszereplések alatt. Valami történt. Próbálgattuk az okát keresni. Talán a repertoár, talán néhány gyengébb vendégszereplés? Talán fáradtság, fásultság? Nem találtuk meg az igazi okot.

Zeng az erdő

133


Jól csak a szívével lát az ember

A feladat ismét visszahívni, vissza várni, visszahódítani a közönséget. Ennek az érdekében december 22-én bemutattuk Baráti Géza ZENG AZ ERDŐ c. zenés színművét. Szereposztás: özv. Balla Mártonné - Hódi Ilona, Marci a fia - Talpai Zoltán, Bözsi a lánya - Berta Valéria, Nemes Bori - Szekeres Zsuzsanna, Vidorka Mátyás - Hódi Jenő, Kernács professzor - Berta Gábor, Parádi Pál - Berta Sándor, Piri-Csíkos Ibolya, Klári - Papdi Angéla, Joli - Unhold Marina, Veron - Détári Julia, Gergő - Vólenter Árpád Rendező: Berta Ferenc, Díszlet: Raffa József m.v. Díszlet elkészítő: Karácsonyi Sándor Súgó: Lőrik Gizella, Fény: Berta Nándor, Technikai személyzet: Détári Róbert, Ács Attila, Mészáros Géza, Berta Géza, István Tivadar Zenekarvezető: Csúszó József Zenekar: Kanalas József, Fejes Ferenc, Viola József, Berta János Jelmez: Hódi Ilona és Jenő (Október 7-én volt az első összejövetel 35 próbával vittük színre, viszonylag hosszú idő után e zenés színművet.) Délelőtt gyermekeknek főpróbaként mutattuk be az előadást. A tordai vendégek bejegyzése: Meglepő érzés volt látni a kisoroszi színpadon ezt a majdnem új szereplőgárdát. Nagyon lelkesen, a közönségnek játszva adta elő a betanult darabot. Véleményünk, hogy az egyesület az ifjú csoportban sok új és lelkes amatőr színjátszóra talált, kik tovább viszik majd a kisoroszi kultúregyesület hírnevét, amely most messze határokon túl is ismert. Samu Erika December 30-án Berta Ferenc Télapóvárást, Újévi ünnepséget szervezett az iskola alsós tanulói részére. Műsorvezetők: Manojlović Marija és Fehér Valéria. Közreműködött: Vidu Julianna, Détári Róbert, Ðurić Dragan. A kétnyelvű műsor telt ház előtt nagy sikerrel ment.

1986.

Január 5.-én Tordán vendégszerepeltünk a ZENG AZ ERDŐ-vel (Az induláskor tolnunk kellett a buszt, mert elakadt a sárban. Ez eddig még nem fordult elő). 240-en nézték az előadást. A vendéglátók bejegyzése: A tordai Petőfi Sándor KE műkedvelői, vezetősége és a lelkes közönség nevében köszönjük ezt a szép előadást, amellyel talán sikerült nekünk is végre visszaszereznünk közönségünket. A taps mindent elmondott, mert ez a színész legnagyobb jutalma. Örülünk, hogy egy felfiatalított gárdával ilyen színvonalat sikerült elérniük... Tápai Pál, Tót Rozália, Nagy Erzsébet Január 23-án egy belgrádi esztrádcsoport Sexplozija címmel tartott előadást közepes sikerrel 140 néző előtt. Január 26-án immár harmadszor játszunk saját közönségünk elött (B. Géza Zeng az erdő). A siker ismét mellénk pártolt, 170 néző előtt. Január 31-én az Ittabéi Téli Találkozók keretében mutattuk be a Zeng az erdő c. zenés színművet. A titkárunk bejegyzése: Az autóbusz állítólagos meghibásodása miatt külön busszal mentünk. Az előadást húsz perc késéssel kezdtük. Így is nagy sikert arattunk 370 néző előtt. Az Ittabéi Téli Találkozó szervezőbizottsága, valamint a vastapsos közönség nevében megelégedésünket fejezzük ki a kisoroszi Testvériség-Egység ME vezetőségének és színjátszóinak. Bajúsz Károly, B.Varga Károly Papp Mihály a ME titkára vezette a társulatot. Február 8-án Muzslyán adtuk elő Baráti G. Zeng az erdő c. zenés színművét. Vendéglátók: Örömmel üdvözöljük barátainkat akik mindig kellemesen lepnek meg bennünket, és hisszük azt, hogy másokat is, amerre fellépnek. A muzslyai színházlátogató közönségünk nevében, amely ma este is elégedetten hagyta el a termet, 134


A falu művelődése 1970-től

megköszönjük ezt a röpke két órát és az együttesnek további sok sikert kívánunk. A muzslyai Petőfi S. ME nevében, Pakai Zsuzsanna, Pozsár Etelka, Fülöp Gy., Berta István, Balázs János Február 15-én Kikindán mutattuk be a ZENG AZ ERDŐ -t. „...kellemes szórakozást nyújtott a gárda, pergő játékával és fülbemászó dalaival. Kívánom, hogy minél tovább szerepeljen a repertoárjukon, mert ez egy igazi „közönségdarab”.. ” Tóth János Február 21-én a pucarevoi ME vendégszerepelt Kisoroszon néptáncokkal és népdalokkal. „...Külön örömmünkre szolgált, hogy egy relatív kis helységben éreztük, hogy mennyire tiszteli a közönség a kultúralkotásokat...” Bogdan Ristić Vendégszereplésünk következő állomása február 22-én Magyarcsernye Telt ház előtt -370 néző - nagytapsos sikerrel ment a darab (Papp M.) Március 2-án A SÁRGAPITYKÉS KÖZLEGÉNNYel vendégszerepeltek a tordaiak Tápai Pál rendezésében. Kielégítő sikerrel ment a darab 200 néző előtt. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1986. március 10-étől 23.-áig Aleksandra Vampilova LOV NA DIVLJE PATKE c. színdarabjával nyitották. (Amatőr színház Kikinda) Március 11-én ZENG AZ ERDŐ (Harmadik, illetve negyedik előadást láthatta a kisoroszi közönség), 90 néző előtt. Március 17-én a szerb társulat bemutatta ismeretlen szerző E, MOJ PERO c. művet Szereposztás: Gospodin Pero - Ðurić Dragan, Njegova žena, Janja - Vidu Julijana Milka, trgovac - Luco Žaklina, Tiho Jagnješce, čobanin - Ðurić Dragan, Sudija Terzin Miladin, Porota - Šerbedžija Radovan, Tomić Dušica, Stanišić Snežana, Stupar Radovan Kosztüm: Hódi Ilona Rendező: Kelemen Sanyi - Berta Ferenc A kisoroszi szerb csoport előadásai közül ez volt a legdinamikusabb, legérettebb bemutató (három olvashatatlan aláírás) Grahovac Spasoje, nemtetszését írja le, hogy a pedagógusokat (szerb nyelvű) nem látta a rendezők közt, a nézőtéren sem. Elgondolkodtató. Azelőtt ezt a munkát ők végezték és most sehol nincsenek. Az előadás szinvonala kielégítő. Március 18-án az Akademac Ðurica Dragan KAJGANA (od 33 reči) művét mutatta be a saját rendezésében 100 néző előtt. Március 20.-án Teatar mladih Kaktus Kikinda Bertold Brecht PRAVILNA LINIJA c. színművét Šanji Kelemen rendezésében mutatja be. A kikindai Egység Hans Sachs - Csajági János VÁSÁRI KOMÉDIÁK c. darabját mutatja be Kovács Frigyes rendezésében. Az előadásnak 140 nézője volt. Előtte zenésjelmezes falujárással invitálták a nézőket a színházba. (titkárunk megjegyzése) Hű maradok Papp Mihály - a titkárunk - feljegyzéséhez. Most kezdődik a III. (harmadik) könyv krónikája. 1986. január 15-én tartottuk az első megbeszélést szereposztással. Charles Dickens HÁZI TÜCSÖK háromfelvonásos drámáját állítjuk színpadra. Teljesen önerőből készítettük a darabot. Szereposztás: Pearybingle - Berta Ferenc, Potty (Mary), a felesége - Lőrik Gizella, Pilly, szárazdajka - Hódi Ilona, Tackleton, játékgyáros - Papp Mihály, Rummer Caleb, játékkészítő - Hódi Jenő, Berta, a lánya (vak lány) - Berta Valéria, May Fieldingné lánya - Szekeres Zsuzsanna, Fieldingné Ács Piroska, Az idegen (Edward) - Berta Gábor, Tackleton szolgája - Ács Gyula, A tücsök hangja - Póczik József m.v., Rendező: Berta Ferenc Díszlet: Hódi Jenő Ruha: Hódi Ilona Súgó: Papp Etelka Fény: Csúszó Ernő Hang: Berta Nándor A színpad 135


Jól csak a szívével lát az ember

elkészítője: id. Karácsonyi Sándor és István Tivadar, Mészáros Géza, Orosz Csaba, Berta Géza, Détári Róbert. 28 próbával vittük színre, március 23-án. Kimagasló sikerrel továbbjutott az előadás. 305 néző volt jelen a premieren. Díjazottak: Berta Ferenc, Hódi Ilona, Hódi Jenő Papp Mihály, Vidu Julijana Nézőszám Átlag Rendezvény Saját 56 11077 198 Vendég 32 5782 181 Összesítés 88 16859 191 Havonta 3 manifestáció Kéthavonta 5 publikáció Kapcsolat 16 művészeti egyesülettel Darab Magyar dráma Szerb dráma Magyargyermekdarab Szerb gyermekdarab Néptánc

községi 2 2 3 2 2

körzeti 1

tartományi

1 2

1

A titkárunk Papp Mihály statisztikai kimutatása 1984.-1986. március

Házi tücsök

Március 30-án a muzslyai Petőfi Sándor ME vendégszerepelt Szigligeti Ede LILIOMFI c. zenés vígjátékával Balázs János rendezésében. A titkárunk feljegyzése: A közönség elbíralása alapján az előadás eléggé gyenge volt. -Ismét kemény fába vágta a fejszéjét az együttes és a rendező. Klasszikust játszani bátorság. Megbirkóztak vele, igyekeztek egymást túlszárnyalni, minél jobb alakítást nyújtani. A Csipkerózsika álom elmúlt, kemény munkával tovább haladtak. Vajda Tibor hivatásos rendező nagyon találó mondatot írt az Évkönyvbe: „ Minél jobban dolgoztok, annál kevesebb az esélye annak, hogy sűrűbben lássuk egymást. Válasszatok.” Vajda Tibor hivatásos rendezővel munkajellegű próbát tartottunk. A 136


A falu művelődése 1970-től

kidolgozott, részenkinti változtatásokat a későbbiekben igyekszünk beépíteni az előadásba a nagyobb teljesség érdekében. Április 4-én a tánccsoport részt vett a községi szemlén. Nagyon kedves és kellemes benyomást hagyott a kisoroszi lánycsapat. Tovább is jó és szorgalmas munkát. Az eredmény jönni fog. Bartuc Szilveszter Április 6-án a becsei Amatőrszínház bemutatja a ZSINDELYEZIK A KASZÁRNYA TETEJÉT c. táncos operettet Nagy József rendezésében. Pótszékes, állóhelyes telt ház. Néhány kiemelkedő szereplő, de nem mindenki nőtt fel hozzájuk. Április 11. Törökkanizsa HÁZI TÜCSÖK A zsüri egyik tagja: Gratulálok a kisoroszi amatőröknek akik igazán szeretik a világot jelentő deszkákat. A trupp amely tudja mit akarnak, izgalomba hozza a nézőt közvetlenségével. Soksok sikert kívánok Olvashatatlan aláírás Április 13-án ZENG AZ ERDŐ Törökbecsén 350 néző előtt. Jutalom a színészi teljesítményért - Hódi Jenő, Lőrik Gizella, Berta Valéria, Berta Ferenc. Április 18-án a néptánccsoport Mokrinban fellépett a körzeti versenyen. Április 20-án Tordán előadtuk a HÁZI TÜCSÖK c. drámát „... A drámát megelégedéssel fogadta a közönség, sokan meg is könnyezték” Tót Rozália, Tápai P., Samu Erika Május 9-én a Magyar Szó tárgysorsjátékának húzása - közös műsor keretében. Főszerkesztő-helyettes: Habram Károly, Lapterjesztő alapszervezet vezetője: Nagy Gy. József, Bánáti Híradó szerkesztője: Horváth András, Művelődési rovat: Vida Júlia, Külpolitikai rovat: Dujmovics György, Közös íróasztalunk szerkesztője: Papp Gábor, Sportrovat: Szántó Zoltán, A gyűjtők elnöke: Bada István, Költő Fehér Ferenc és Fotóriporter: Ótos András Bejegyzések: A Magyar Szó szerkesztőségének nevében őszinte szívvel mondunk köszönetet a baráti vendéglátásért, és azért a színvonalas műsorért, amellyel élőújságunkat még színesebbé és tartalmasabbá tették... Habram Károly Végre eljutottam Kisoroszig, de ez az est után azt hiszem a Magyar Szó egészen ide szokik Szántó Zoltán Őszinteségében, emberségében megragadott az, amit itt számomra egy ismeretlen bánáti faluban láttam és tapasztaltam. Ugyanolyan őszinteséggel kívánom, hogy a falunak teljesüljön mindaz a vágya, amit ezen a Magyar Szó élőújságon a jelenlevőktől - egyszerű emberektől és vezetőktől - hallottam. Szeretettel: Dujmovics György Most már nemcsak szülőfalumban, Majdánban, érzem magam otthon, hanem Torda és Magyarittabé után Kisoroszon is. S remélem nem utoljára jöttem haza. Őszinte baráti szeretettel Papp Gábor Csak tiszta forrásból és lelkesedéssel Vida Júlia Minki sziget....Akinek nincs ilyen sziget státusa az jellegtelen óceán Fehér Ferenc A régi kisoroszi emlékeket úgy érzem sikerült feleleveníteni Bada István Május 24-én a kikindai Ifjúsági Otthonban bemutatták E, MOJ PERO c. színművet 93 néző előtt. Május 25-én a Liparske večeri rendezvény keretében Tóbán ZENG AZ ERDŐ zenés színművet mutatták be nagy sikerrel. Június 6-án E, MOJ PERO Szerbcsernyén. A szervező bizottság elégedett volt a bemutatókkal. 137


Jól csak a szívével lát az ember

Július 14-22 Trebinje: Berta Sándor, Berta Valária, Hódi Jenő, Lőrik Gizella, Berta Ferenc, Ðurić Goran, Terzin Miladin, Šerbedžija Radovan, Papdi Angela, Unhold Marina és István Tivadar. Szakítottunk a sátortáboros elhelyezéssel. Az ittlét részben nélkülözte az eddigi baráti légkört. Az előadások látogatása is eléggé hézagos volt. Az egész csoport részt vett az újvidéki TV riportfilmjének felvételezésében. Berta Ferenc ötperces interjúval szerepelt. Október 19.-én a kikindai Októberi Művelődési Napok keretében a kikindai Amatőrszínházban mutattuk be a HÁZI TÜCSÖK c. drámát. „...gördülékeny, jól felépített előadás. A színészgárda kiegyensúlyozott...” Tóth János A szimultán fordítást magyarról - szerbhorvátra Kárpáti László az újvidéki TV munkatársa végezte. (Edward szerepét Berta Sándor játszotta, Berta Gábor helyett ő berukkolt.) Október 23-án író-olvasó találkozón Német István és Szűcs Imre járt nálunk. „Ennek a kézzel írott könyvnek megvallhatom, elárulhatom, hogy elég régóta szeretem Kisoroszt, elsősorban az itt élő jó ismerőseim által. Szeretek ide eljönni, végiggyalogolni ezen a hosszú nagyutcán” Németh János Október 26-án 1630 kor felléptek a Szovjetunió beli kozákok Krasnagorszkból. Improvizált programot adtak, mivel nem tudták, hogy fel kell lépniük. Nagy sikerrel szerepeltek. November 23-án Becsén mutattuk be a ZENG AZ ERDŐ c. zenés színművet. Az autóbusz 1 óra 45 perccel később érkezett. Az ideges hangulat ellenére nagysikerű előadást adtunk. Berta Gábor helyett Papp Mihály játszott, mivel Gábor bevonult.

1987. Január 23-án Milorad Moliš a bori Ifjúsági Otthon tagja PUSTINJAK CETINJSKI c. monodrámát mutatott be az iskolában. Február 14-én Muzslyán mutattuk be Ch. Dickens HÁZI TÜCSÖK c. színművét „... Ma is meggyőződtünk arról, hogy az a "gárda" sokra képes és sokrétű gondolok itt a zenés vígjátékokra és az eddig bemutatott színművekre - A maesti előadással is igazolták, hogy játékukkal és előadási módjukkal sikerült könnyeket csalni a nézők szemébe, sőt, a közönség együttérzett a darab figuráival, melyet az előadás alatt bizonyított is megelégedett tapsával. Külön kiemelném és megelégedéssel tolmácsolom a mi színjátszócsoportunk tagjainak, valamint közönségünk dícséretét. Hódi Jenőnek a Caleb, Berta Valéria a vak lány, Papp Mihályt Tackleton, valamint Berta Ferit a játékért, de nem utolsósorban a rendezésért. Nagyon nehéz feladatot oldott meg. Mindannyiunk nevében sok sikert kívánunk...” Balázs János Dickenset játszani ma nagy művészet. Kósa Zoltán Kedves Barátaink: akkor, amikor a lelkes amatőrök megértik egymás szívének rezdüléseit, akkor nincsenek szavak. Az őszínte becsületes szívek rezdülését a szemek csillogását nem lehet leírni, de a szép az örök, ha azt együttesen átérezzük. Köszönettel: Fülöpék

138


A falu művelődése 1970-től

Charley nénye

Nagy sikerrel ment a darab - egyike a legjobb előadásnak. 253 néző látta. Február 15-én a muzslyaiak Örkény: TÓTÉK c. tragikomédiáját mutatták be a mi közönségünknek. Pótszékes telt ház előtt, sikerrel. Február 21.-én ismét új bemutatóval kedveskedtünk a közönségünknek:Brandon Thomas CHARLEY NÉNJE háromfelvonásos komédia. Szereposztás: Charley - Berta Nándor, Laury - Talpai Zoltán, Bob - Berta Sándor, Winston - Maronosi Gábor, Dolly - Fehér Valéria, Molly - Barna Gyöngyi, Donna Rita - Szekeres Zsuzsanna, Diana - Papdi Angéla, John Levory - Ács Gyula, Lady Astor - Ács Piroska, Igazgatónő - Lőrik Gizella, Albert Berta Géza, Rendező: Berta Ferenc Díszlet: Hódi Jenő Ruha: Hódi Ilona Fény, hang: Lenner Csaba Súgó: Berta Melinda Technika: Tombác Sándor, Détári Róbert, István Tivadar, Ács Attila. Pótszékes, állóhelyes telt ház előtt nagy sikerrel ment az előadás. Ezúttal vendégünk más együttestől nem volt. Február 28-án a becskereki Madách Színház előadta Barilett - Gredy a KAKTUSZ VIRÁGA c. zenés vígjátékát Barácius Zoltán rendezésében. „Mint újságíró és egyben a Madách vezetőségi tagja úgy éreztem, hogy az együttes tagjai nagy szeretettel látogattak önökhöz, abban a reményben, hogy játékunkkal meghódítjuk a színművészetet kedvelő igényes közönséget. Hogy ez mennyire sikerült arról a nyílt taps tanúskodott. Számomra külön öröm az a tény, hogy itt mennyire szeretik és szívükön viselik a művészet e ágazatát..." Hódi Pál Nagysikerű előadás volt. Február 26.-án vendégszerepelt a Gusle Jugoszlávia népeinek táncaiból, dalaiból adtak ízelítőt. Telt ház, sikeres műsor. Március 5-én Sexplozija belgrádi esztrádműsor. Március 8.-án Tordán mutattuk be nagy sikerrel 200 néző előtt a CHARLIE NÉNJE c. komédiát. „... A közönség nagy megelégedéssel hagyta el a nézőteret. Azt hiszem, hogy a taps, a hahota mindent elmondott...” Tót Rozália Rozalinda szerepét Szekeres Zsuzsanna betegsége miatt Hódi Ilona vette át. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE 139


Jól csak a szívével lát az ember

KISOROSZ 1987. március 9-étől 22-éig Március 9-én A kikindai Amatőrszínház Miladin Ševorlić KUM c. színművét mutatta be. Március 10-én az Egység ME Schwajda György HIMNUSZ c. színművét mutatja be Kovács Frigyes rendezésében, kisszínpadi megoldással. (Színészek, nézők mind a színpadon) A zsűri tagjai szerint színvonalas előadás volt. Papp Mihály, mint a zsüri tagja Március 15-én a CHARLEY NÉNJE c. komédiát mutattuk be. A szimultán fordítást Papp Mihály készítette, Berta Valéria olvasta 240 néző előtt. Sikeres előadás volt. „...A rendező a lelkes csoporttal újra egy szórakoztató és gondűző játékkal kedveskedett a közönségnek...” Cibula - Szokolai Juci Március 16-án az iđošiak Dobrica Erić PRSTEN U IZVORU c. színművét mutatták be. Március 17-én Teatar mladih KAKTUS Kikinda "PA 2342 - VIZIJA 2", rendező: Šanji Kelemen 140 néző előtt. Március 19-én a szerb társulat bemutatta a Dž. L. Herliki V. Meblo FARMERKE c. színdarabját Szereposztás: Goca - Gordana Rauški k.g., Bele - Bosančić Bojan, Majka - Luco Žaklina, Otac - Đurić Dragan, Mira - Mirjana Savić, Raša - Šerbedžija Radovan, Duško - Crkvenjakov Duško, Dušica - Tomić Dušica, Joka - Vukmanović Jovanka, Sneška - Stanišić Snežana, Mićo - Terzin Miladin, Goran - Đurić Goran Rendező, diszlet, jelmez: Šanji Kelemen Technika: Terzin Miladin, Lenner Csaba Magasabb színvonalú az eddigi bemutatóktól. Érdekes volt a nézők számára. Március 22-én NP Toša Jovanović, Zrenjanin bemutatta Ivo Brešan PREDSTAVA HAMLETA U SELU MRDUŠA. Díjazottak: A Művelődési Egyesület – érem, Bosančić Bojan - érem, Savić Mirjana -oklevél Crkvenjakov Dušan -oklevél, Hódi Ilona oklevél- ruha, Hódi Jenő - oklevél-díszlet. Március 28-án Sógorok zenekar egész estét betöltő koncertet adtott (Muskátli muzsika) Rendkívüli lelkes közönség. Nagyon meg vagyunk elégedve. Kár, hogy nem volt hely táncolni... Imre, Tibor, Ede, János...

140


Jól csak a szívével lát az ember

Április 5-én Törökbecsén CHARLEY NÉNJE 286 néző előtt nagy sikerrel ment az előadás. Április 12-én az Ittabéi Téli Találkozón ment a CHARLEY NÉNJE. „...Az Ittabei Téli Tálálkozások előadásainak egyik gyöngyszeme volt mindig az Önök előadása...” Patai Sándor, a szervező bizottság nevében Április 16-án a KAKTUSZ este 10 -kor színrehozta a CONTAINER c. összeállítást Šanji Kelemen rendezésében. A színpadon volt a néző és a szereplő is. "... Ezt az előadást az én kivánságomra játszottuk éppen ma, épp ebben az időben. Kisoroszon. Ez az én ajándékom Bertának, az ő társulatának. Azt ajándékoztam, amit egy színész ajándékozni tud." Biljana Iličić Május 2-án Ürményházán (Jermenovci) vendégszerepeltünk a Charley nénjével. A közönség szeretettel fogadta az előadást. Május 28-án a Belgrádi Estráda vendégszerepelt Vera Matović, Gordana Miletić, Đorđe Masarović. Május 29-én a kikindai színházi maraton-on szerepelt a FARMERKE. 0140 kor került sor az előadásra, mintegy 300 néző előtt. Június 2-án Borból vendégszerepeltek ROMEÓ ÉS JÚLIA c. színdarabbal. Június 6-án Szerbcsernyén Liparske večeri - keretében bemutatták a FARMERKE c. előadást. Nagyon jól sikerült a bemutató 130 néző előtt. Június 7-én a tordaiak vendégszereplése Boross Elemér: TISZTELET A KIVÉTELNEK c. vígjátékkal. Kielégítő siker (írja a titkárunk). Június 8-án Ramaji Milan keramikus kiállítása (eladással egybekötött kiállítás) A Magyar Szó június 16-ai számában A mi világunkhoz igazodva címmel cikk jelent meg Barácius Zoltán tollából. Az utolsó mondatot idézém: „Nemes szándékú bemutató előadásokat tervezünk, saját világunkhoz igazodva, saját színi eszközeink alkalmazásával” mondta Berta Ferenc koordinátor. Trebinje, július 13-22-éig A résztvevők névsora: Berta Ferenc, Fehér Valéria és Bosančić Bojan. Az anyagiak hiánya miatt szűkült le a résztvevők száma. Október 5-én A falu élete c. tematikus képkiállítást nyitottak meg. A képek Sztánics Ferenc gyűjteményéből és Berta Ferenc gyűjtéséből származnak. A felvételek zömét id. Karácsonyi Sándor készítette. Egy hétig tartott nyitva, kb. 1000-en nézték meg. Október 6-án Selo veselo c. TV műsort felvételezték Kisoroszon. Állóhelyes telt ház mellett - óriási sikerű előadás volt.Október 30-án Kikindán vendégszerepeltünk a CHARLEY NÉNJÉ-vel az Októberi Művelődési Napok keretében. Az Egységben tartott előadás jó szórakozást, és kellemes élményt nyújtott. Barát András November 17-én Esztrádműsor volt. Szerb nyelven új népdalszerzeményeket mutattak be. Dec. 13-án Nóri -Non Stop - Inci egész estet betöltő dalestet tartottak. Telt ház előtt hatalmas siker volt. Az ilyen limonádé - muskátli vagy nem tudom milyen műsor a közönség egy részének tetszik, de szerintem ízlésromboló, és téves vágányra tereli a nótaszerető közönséget.

1988. Január 23-án Bajmokon mutattuk be a CHARLEY NÉNJE c. komédiát. „... Egy jól elképzelt és sikeresen megrendezett előadást láttunk...” Mojzes Antal Január 25-én magyarországi művészek „Pótszilveszter...” címmel vidám estet adtak. Nagy Bandó András, Boncz Géza és még két művész. „Mi itt „határtalanul” jól éreztük magunkat, reméljük úgyszintén mindenki más! Viszontlátásra!” Húsz perccel meghosszabították a műsort.28-án író - olvasó találkozó volt a Művelődési Házban Gion Nándor vajdasági magyar íróval. 140


A falu művelődése 1970-től

„Sokáig halogattuk ezt a látogatást, aztán megtörtént. Azt hittem Kisorosz a világ végén van. Lehet, hogy ott is van (bár mégsem) sok szép és okos gyermek él itt, lelkes felnőttek. Érdemes volt eljönni.” Gion Nándor 6-án a szabadkai Népszínház bemutatta a: MARICA GRÓFNŐ c. operettet. Szereposztás: Marica grófnő - Jónás Gabriella, Török Péter - Medve Sándor, Móricz gróf -Albert János, Liza - Bada Irén, István - Korica Miklós, Ödön - Árok Ferenc, Lenke - Gyenes Zita, Lotti grófnő - Karna Margit, Cigányasszony - Szivóchi Katalin, Kudelka, Rezeda tanitó - Godányi Zoltán, Kőrorvos, Patikus - Vajda Tibor, Jegyző Búbos András Zenészek: Lendvai Márta, Lakatos László, Lakatos Mátyás, Zsiga Pál, Murényi Mátyás, ifj. Lakatos Mátyás Ügyelő: Kotroba Julianna „Örülünk, hogy újra találkozhattunk a hálás kisoroszi közönséggel és a nagyon kedves, figyelmes, fáradhatatlan Berta Ferenccel. Sokat hallunk a szorgalmas társulatról is, akik már hosszú évek óta töretlen hittel és szeretettel áldoznak a színpadon Thália "papnői" és "papjaiként". További sikereket kívánunk és viszontlátásra.” Karna Margit Február 13-án a ME előcsarnokában megnyitották Karačov Lajos festőművész tárlatát. Február 13-án a ME előcsarnokában bemutatták Ivan Studena VUK c. színművét. „Akit elfeledtek, az egy kicsit meghalt. Sok helyen vendégeskedtünk, de itt voltunk a legkedvesebb vendégek...” Telt ház, szép siker. Február 23-án kollektív színházlátogatáson vettünk részt Újvidéken - Slavomir Mrožek: MÉSZÁRSZÉK c. darabját néztük meg. Február 28-án a Szivárvány együttes vendégszerepelt Kisoroszon Egy felejthetetlen estét töltöttünk Kisoroszon. Kedves, kellemes közönség vett részt műsorunkon, és reméljük még sok szép pillanatot fogunk eltölteni. Jusztin Tamás, Kecskés Sándor

Bubus

141


Jól csak a szívével lát az ember

Március 5-én bemutattuk Vaszari Gábor BUBUS c. vígjátékát. Szereposztás: Gáspár - Berta Nándor, Felesége - Szekeres Zsuzsanna, Leánya - Détári Julianna, Mama - Vólenter Ilona, Bajzai - Talpai Zoltán, Kondorka - Berta Sándor, Olga - Ács Piroska, Lukács - Ács Gyula, Szobalány - Barna Gyöngyi, Ibolya - Martonosi Ibolya, Ügyvéd - Nagy Levente, Hilda -Fehér Valéria, Rendező: Berta Ferenc, Díszlet: Raffa József m.v. Ruha: Hódi Ilona Technikai rendező: Hódi Jenő Ügyelő: Berta Zoltán Súgó: Berta Melinda Tecnikai személyzet: Lázár Ervin, Zakár Zoltán, Lackó Ede, Szemerédi Csongor AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ 1988. március 9-étől 24-éig A szemlét a kikindai Amatőrszínház Örkény István TÓTÉK c. tragédiája nyitotta meg. (Ez az előadás Trebinjen is legjobb lett). Március 12-én először helyben: Vaszari Gábor: BUBUS c. vígjáték „Fiatal előadók - új arcok - korrekt játék. Pergő, szórakoztató nevettető játék. Kitűnően megoldott feladat - váljon az a játék öröme felfedezésének alapkövévé” Papp Mihály, zsüritag Pótszékes, állóhelyes telt ház előtt, nagy sikert arattak. A zsüri utólagos döntése alapján tovább jutott a körzeti szemlére. Március 14-én az Egység előadta Majtényi Mihály HALVÁNY ŐSZI RÓZSA c. színművét. "Kellemes - szórakoztató jellegű előadás. Kitűnő énekesi és zenekari megoldások amelyek ezen az előadáson főszerepet játszottak. Szép és dícséretes, hogy "magasfokon" sikerült csinálniuk" Papp Mihály, zsüritag Március14-én az újvidéki TV az esti Híradóban három percben beszámolt a községi szemle megnyitásáról. Berta Ferenc beszámolt a szemléről és a falu kulturális életéről. Március15-én Šanji Kelemen és a KAKTUS drámai studió RÓMEO ÉS JÚLIA '88 Schakespeare motívumok alapján. Március 21-én az újvidéki TV Napjaink 5 perces beszámolót adott a ME munkájáról. Berta Ferenc ismertette a ME munkáját. A BUBUS felvételeivel illusztrálták. Március15-én a szerb társulat bemutatta: Ouka Milan ISUSOVO PROKLETSTVO c. művét Szereposztás: Žena na stranputici Kosanić Dragana, Čovek oboleo od Side - Đurić Dragan, Robijaš svesti - Vokić Duško, Zaljubljeni ludak - Terzin Miladin, Isus Hristos -Bosančić Bojan, Glas svesti Bosančić Boris Fellépnek még: Radukić Ljubiša, Novaković Zoran, Gvozdenac Aleksandar Ruha: Čubrilo Vesna Szerző és rendező: Ouka Milan Kisszínpadi megoldás 106 néző Március 20-án az Egység ME előadta B. Nušić A GYÁSZOLÓ CSALÁD c. színművét Március 22-én volt a szerb társulat bemutatója:B. Nušić AUTOBIOGRAFIJA Szereplők: Radukić Ljubiša, Crkvenjakov Dušan, Terzin Miladin, Savić Mirjana, Bosančić Bojan, Bosančić Boris, Đurić Dragan, Maković Gojko, Kosanić Dragana, Vukmanović Jovanka. Rendező: Dragan Ostojić Technika: Drinić Velimir Március 23-án Livac ME B. Nušić: ANALFABETA. Telt ház, szép siker. Díjazottak: Détári Júlia - dicséret, Fehér Valéria – dicséret. Április 3-án Temerinben előadásra került Vaszari Gábor BUBUS c. színműve - együttműködve a temerini Szirmai Károly ME-tel „ Az előadással egy sokat igérő kapcsolat indult el, amit vétek lenne, ha nem fejlesztenénk tovább. A játék a színen mindig nagy élmény, de az együttjátszóknak külön varázsa van. Ez valósult meg a Bubus közös bemutatásával a temerini és a kisoroszi együttesek közös munkájával. Kifejezhetetlen hálával tartozunk a kisoroszi barátainknak, hogy önzetlen segítséget nyújtottak egy reménytelennek látszó pillanatban.” Darázs Géza a temerini 142


A falu művelődése 1970-től

Szirmai Károly ME elnöke A temerini ME keresett meg bennünket - felkérve a színész-kölcsönző együttműködésre. Egyesületünk vendégszereplői: Berta Nándor, Szekeres Zsuzsanna, Vólenter Ilona, Talpai Zoltán és Ács Gyula. Április 2-án két közös próbát tartottak majd két előadást. Április 3-án 1500 és 2000 órakor A két előadásnak 416 nézője volt (Az előadás bejutott a körzeti szemlére). Április 4-én a néptánccsoport részt vett a községi szemlén Kikindán. Táncosok: Barna Gyöngyi, Berta Gábor, Csíkos Ibolya, Martonosi Zoltán, Hódi Eleonóra, Lenner Zoltán, Csúszó Ildikó, Cirok Attila, Lőrinc Gyöngyi, Nagy Levente, Vólenter Ilona, Lázár Ervin, Vólenter Sárika, Lackó Ede, Unhold Marina, Molnár Sándor Zenekar: Csúszó József, Kiss Péter, Mészáros Zoltán, Fejes Ferenc, Jójárt József, Fehér Endre Koreográfus: Berta Valéria. Az együttes eljutott a körzeti szemlére. Statisztikai kimutatás 1986-tól 1988. márciusáig Rendezvény

nézők száma 11.650 5.572 17.222

Saját 55 Vendég 34 Összesítés 89 Havonta 4 manifesztáció Háromhavi 5 publikáció Kapcsolat 29 művészeti egyesülettel Rendezvény Magyar dráma Szerb dráma Magyar gyermekszínház Szerbhorvát gyermekszínház Szavalók Néptánc

Községi 2 3 2 1 2 1

átla g 212 164 193

Körzeti 1

Tartom.

1 2 1

Április 10-én Szenttamáson bemutatásra került Vaszari Gábor BUBUS c. színművet, a temerini ME -tel együttműködve - délbácskai körzeti versenyelőadás. „Nagyon sikeres volt az együttműködés...A szereplők igazi barátságot kötöttek. Köszönjük a kisorosziak hozzállását és a barátságot.” Szabó Péter, a BUBUS temerini rendezője Április 12-én Törökkanizsán versenyelőadás a BUBUS bemutatója. Jól sikerült előadás. Díjazottak: Berta Ferenc – rendezésért, Berta Nándor - színészi dicséret, Szekeres Zsuzsanna - színészi dicséret, Détári Júlia - színészi dicséret. Április 17-én a tordai ME előadta Korcsmáros Nándor FÜSTI FECSKE c. vígjátékát. Közepes siker 196 néző előtt. Április 23-án Ribariban B. Nušić: AUTOBIOGRAFIJA c. színművét mutattuk be. A tánccsoportunk is részt vett a vendégszereplésen 250 néző előtt. Május 8-án a kúlai Amatőrszínház bemutatta G. Bethencourt - Szántó Judit A NAP, AMIKOR A PÁPÁT ELRABOLTÁK c. színdarabot Vajda Tibor rendezésében „Ilyen közönség előtt öröm játszani.” Györfi Klára Örülök, hogy létrejött a kapcsolat. Öröm volt játszani ilyen közönség előtt. Regécz László 160 néző előtt szép sikert arató színdarab volt. Május 14-én Debelyacsán előadtuk a BUBUS c. vígjátékot. A kisoroszi színjátszók először vendégszerepeltek Debelyacsán. Bemutatkozásuk nagyon jól sikerült, a debelyacsai közönség élvezettel kísérte az előadást s az 143


Jól csak a szívével lát az ember

előadás alatt is, szereplőgárdát.

de

főleg

a

befejezéskor

vastapssal

jutalmazta

meg

a

Horti György a M. Otthon igazgatója 190 néző előtt nagy sikerrel szerepeltünk. Odaérkezésünk után megnéztük a falu múzeumát. Hazafelé jövet 2345 kor meghibásodott a busz leálltunk. A gépkocsivezető és Hódi Jenő gyalog elmentek a legközelebbi Naftagas telefonjáig. Kikindáról 335 -kor ért oda a busz, fél ötkor értünk haza. Rövid pihenés után újra útrakeltünk. 15-én Kúlán adtuk elő a BUBUS-t. „...Berta Ferenc rendező ügyes és hozzáértő keze alatt ez az aránylag fiatal együttes maradandó értékű, élvezetes színdarabot mutatott be a kulai színházkedvelő közönségnek. Sajnálhatják akik nem tekintették meg a fordulatokban gazdag vigjátékot, kiváló alakitásokat is láthattak volna. ...” Magyar Szó Május 30. sz-i Május 19-én író - olvasó találkozó keretében Deák Ferenc vajdasági író volt a MEben. "Régi álmom valósult meg ma. Itt vagyok Kisoroszon. Drága, okos, szép gyerekek vendége voltam, s ezt nem felejtem el soha, akár azt sem, miként fogadtak a MEben. Szeretetet csak szeretettel és hálával tudok "megválaszolni." Deák Ferenc A tanulóim és az irodalmi szakcsoportom nevében is köszönöm a kisoroszi találkozó varázsát. Nyári Márta tanárnő Május 20-án a tánccsoportunk részt vett az öntöde (LŽT Kikinda) gyári ünnepségén. Május 28-án a debelyacsai József Attila Művelődési Otthon A PEZSGŐS VACSORA c. vígjátékkal vendégszerepelt nálunk. „A debelyacsai amatőr színjátszócsoport nevében megköszönöm a vendéglátást, ami különösen jól esett - kezdve a megérkezésünktől, a kedves nézők bátorító tapsától és nevetésétől, a vidám összejövetelig a szereplés után...” Sebők Erzsébet Május 29-én részt vettünk Gomboson a Gyöngyösbokrétán. Sokan kísértük el az együttest. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Különleges érzés ismeretlenül is kedves vendég lenni. Június 23-án a Kikindai Nyár rendezvénysorozat keretében bemutattuk a BUBUS-t „...igen sikeres és szórakoztató estet nyujtott a közönségnek...” .....Sándor Június 26-án Bajmokon lépett fel a táncegyüttesünk. Nagyon csinosak voltak a táncosaink. E színes forgatagnak egyenrangú tagai voltak. Július 17-étől 26-áig Lengyelországban szerepelt a Gusle. Szajáni és kisoroszi képviselői is voltak a színes műsornak. Hét koncertet adtak és nagyon jól érezték magukat Lódž-Vidzev volt a vendégfogadó A Vajdasági Néphagyományok Szemléje, Versec, szeptember 17-én és 18-án, részt vett a népitáncegyüttesünk. -Igazán örültünk, hogy e hagyományos találkozón részt vesznek a kisorosziak. Örülünk, hogy megismerkedtük velük. Beszélgetéseink során kiderült, hogy hasonló gondjaink vannak. A viszontlátás reményében sok sikert kívánunk az együttesnek. Kisbér János Október 6-án községünk ünnepe alkalmából a kisoroszi Testvériség - Egység ME Dušan Vasiljev Kitüntetést kapott. Október 15-én a ME társasvacsorát rendezett melyen magyarországi vendégeink és a Művelődési ÖÉK titkára is jelen volt. Sokan és sokat beszéltek már a magyaros vendégszeretetről, itt Kisoroszon igazán megértettük és megéreztük ennek tartalmát. 144


A falu művelődése 1970-től

Szívünk minden szeretetével kívánjuk, hogy ez az amatőr művészeti csoport érjen el minél több sikert ápolva anyanyelvünket. Lelkünk felvidult, látva az önök összetartó kollektíváját. Köszönjük a kikindaiaknak, hogy lehetővé tették azt, hogy egy estét együtt tölthettünk a kisorosziakkal. Minden jót kíván Önöknek Magyarországról Berettyóújfalu város három fős kulturális küldöttsége. Szepesi Mihály, Gyula Ferenc Ezen a szép estén, jó volt Önökkel együtt lenni. Lelkes amatőrökkel, a testvériség egység ápolóival. Nem csak a hivatalos viszony, hanem az igazi, emberi baráti spontán barátság. Az ilyen baráti összejövetel az ami sokszor hiányzik az életünkből, a munkánkból. Meggyőződésem, hogy az önök útja igazolt és szép ajándék embertársainknak. Mi ebben támogatjuk Önöket. Tomislav Brkljač Október 11-én író - olvasó találkozót tartottunk az iskolában, Mita Golić - Novi Sad. "...Örvendek a figyelemnek, érdeklődésnek, az irodalom szeretetének..." Mita Golić Október 29-én Szajánban vendégszerepeltünk a BUBUS-sal. Csak gratulálni tudok! „Az előadás pergő volt, a szereplők összjátéka kitűnő, a technikai rész jól beleilleszkedett a témakörbe. Kellemes estet töltöttem el - a szereplők játékukkal megfogták az első jelenettől az utolsóig, a történettel együtt éreztem - számomra felejthetetlen együttes játszott itt nálunk Szajánban...” Nagy Antal Nagy sikerrel ment az előadás (106 néző) November 5-én a lengyelországi műsor kisoroszi bemutatója. „Bűszke vagyok mint kisoroszi, mindenkinek elmondhatom büszkeséggel, hogy az én Kisoroszomon sok tehetséges, gyönyörű lány és legény van. akik nagyon szeretik a dalt, a táncot. Remélem, hogy az „én” Gusle-m is hozzájárult ehhez a gyönyörű esthez. ...” Duško Škoro Óriási siker, telt ház előtt. November 11-én író - olvasó találkozón Dragan Lukićot és Dragomir Bojkovićot láttuk vendégül. November 13-án zrenjanini a Madách Színház bemutatta Kapor Momo A VIKEND VÉGE c. színművét. Várakozáson felüli sikert arattak, kevés látogató előtt, 74 néző volt. December 11-én Törökbecsén vendégszerepeltünk a BUBUS-sal. „...sokat fejlődött az együttes, mind játékfelfogásban, mind stílusban, és nem utolsósorban színpadi beszédben. A fiatalok szépen fejlődtek az idősebbekhez... sok sikert!...” Nagy József Dec. 12-én író - olvasó találkozón Mirnics Zsuzsa írónővel találkoztunk. „Ma itt jártam, és csak köszönettel tudok majd visszagondolni a fogadtatásra, a sok okos érdeklődő kérdésre. Első látogatásom ez Kisoroszon, de szívből remélem, hogy nem az utolsó. Jó tudni, hogy barátokat, lelkes tollforgatókat, értő olvasókat hagyok itt, akikhez visszavágyok, visszatérhetek.” Mirnics Zsuzsa

1989. Február 15-én a szerbhorvát együttes bemutatta: KAD JE ZEMLJA BILA ĆOŠKASTA. Szereposztás: Kuvar - Dailov Ivica, Komandant - Cvijanović Milan, Komesar - Bilić Dragan, Marica - Pjetlović Dušica, Anica - Grba Dijana, Dragec Todorović Jovica, Intedant - Trifunović Dejan, Meho - Glamočak Slobodan, Marko Vasiljević Željko, Civil -Vujadinov Aleksandar, Mališa - Petrović Vladimir, Ćato Cvijanović Goran, Baba -Pjetlović Nenadka és Berbakov Branislav, Petrović Saša, Vukojević Milivoj, Stanaćev Milorad, Trifunović Zoran, Grujić Milan, Heđkezi Isidor, 145


Jól csak a szívével lát az ember

Mikalački Predrag, Zarić Dragiša, Vidović Miroslav Turudija Milorad Rendező: Terzin Miladin, Berta Ferenc Február 17-én író olvasó találkozó Penavin Olgával és Jung Károllyal Nagyon szépen köszönöm a szíves meghívást. Kívánok további eredményes munkát. Penavin Olga Másodszor vagyok Kisoroszon, ismét jól éreztem magam ebben a szép iskolában Jung Károly A meghitt hangulatú találkozón 80 tanuló vett részt és tanáraik. Február 20-án a belgrádi Male pozorišne radionice ZAMISLITE DECO c. előadással vendégszerepelt. „Nagyon kellemesen meglepett a gyermekek színházkultúrája. Szépen ment az előadás, a gyermekek reagálása kitűnő” Zlata Petković „ Örvendetesen meglepődtem az önök kultúrmunkáján...” Gula Fenséges gyerekek, Kellemes meglepetés volt számomra ... Ljiljana Március 5-én a temerini A.N.T. (Abszolut-Nosztalgikus-Társaság) "Vajdasági körutunk során, eljutottunk Kisoroszra és itt volt a legjobb közönség. Kisszámú, de annál lelkesebb. Koncertünk egy órával tovább tartott a tervezettnél, és utána is örömmel játszottunk az ittmaradt közönségnek, fenn táncoltak velünk a színpadon. Ilyen közönség, ilyen lelkes fiatalok között öröm volt játszani, és a legkellemesebb emlékekkel távozunk majd Kisoroszról. Remélhetőleg találkozunk még." A.N.T. Temerin Ilyen közönség előtt még nem muzsikáltam. Sanyi Március 4-én Csókán a körzeti szavalóversenyen részt vett Csúszó Ildikó és Šmuk Melita. AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ - NAKOVO 1989. március 9-étől 20-áig A megnyitó ünnepi beszédet Spasoje Grahovac prof. tartotta. A nyitó előadás: Dušan Kovačević RADOVAN III. Szereposztás: Radovan III Dragan Đurić, Rumenka - Mira Savić, Georgina - Vesna Ouka, Katica - Kosanić Dragana, Stanislav - Goran Đurić, Jelenče - Novaković Zoran, Kelner -Duško Crkvenjakov, Vasilije - Slobodan Glamočak Rendező: Ouka Milan Súgó: Pucar Mica Ruha: Mira Savić Zene: Ljubiša Radukić Smink: Vesna Ouka Technika: Berta Attila, Željko Vasiljević Ha a mai előadást dicsérném - azt megérdemelné - lenne aki azt mondaná, hogy szentimentális vagyok. Szerencsém, hogy Kisoroszon állandóan, évtizedek óta ápolják a színpadi beszédet. Két előadás is a szemlén csodálkozásra, büszkeségre késztet Spasoje Grahovac - Baća Március 13-án a tiszahegyesi ME B. Nušić PROTEKCIJA c. színművet mutatta be Đuran Slavica rendezésében. Március 15-én az Akademac Viljem Nostrosimon KRAJNOSTI c. színdarabját mutatta be. Dragan Đurica rendezésében. Március 16án Nikola Francuski helyi közösség színjátszói EXITUS LETALIS Lepar Goran színművét. Március 17-én bemutattuk a Janus Glovacki JAVITÓINTÉZET c. színdarabját. Szereplők: Tóth Zsuzsanna, Talpai Zsuzsanna, Terhes Diana, Berta Annamária, Diósi Szilvia, Antal Mónika, Hódi Zsuzsanna, Viola Rózsa, Fazekas Eszter, Unhold 146


A falu művelődése 1970-től

Anna, Szekeres Zsuzsanna, Talpai Zoltán, Nagy Levente, Berta Fábián, Lázár Ervin, Ács Albert Rendezte: Berta Ferenc (160 nézője volt) Március 18-án az Egység bemutatta Tennessee Williams ÜVEGFIGURÁK c. művét Az előadás a szemle egyik legjobb előadása zsüritag Március 19-én a kikindai Amatőrszínház bemutatta: Bacsó Péter KRUNSKI SVEDOK c. színdarabját Március 20-án az Újvidéki Színház bemutatta Görgey Gábor KOMÁMASSZONY HOL A STUKKER c. színművét A szimultán forditást Kárpáti László olvasta. Továbbjutott: A Radovan III - nagyszínpad, Törökkanizsa Javítóintézet -kisszínpad, Becse Díjazottak: Tóth Zsuzsana színészi dicséret, Szekeres Zsuzsanna színészi dicséret, Mirjana Savić elismerés és Zoran Novaković elismerés. Március 25-én a Radovan III Tiszahegyesen vendégszerepelt. Mintegy 200 néző előtt, nagy sikerrel ment a darab. Április 2-án Tiszahegyesen részt vettünk a zene- és néptánccsoportok községi szemléjén. „Mint az 1989-es Gyöngyösbokréta Verbászon megrendezésre kerülő magyar népi táncok konszultánsa Tiszahegyesen egy érdekes, egyszerű népiesen táncoló együttest láttam. A csoport jól begyakorolt. Koreográfiáját elképzelt színpadi beosztással vitte végbe és oldotta meg feladatát. A zenekar tiszta összeállítású. A hiba pedig a lányoknál az alsószoknya hiánya” Kiss Ernő Nagysikerű előadássorozatt keretében léptünk színre 350 néző előtt (a titkárunk) Április 9. -Radovan III Törökkanizsán. A fiatalság előtt a jövő, a színpadi játék egy varázshatalom, amely arra készteti a színészt, hogy az igazságot keresse a jövőjére. Kérlek, hogy a jövőben munka legyen, és siker is lesz. M. Jančikin Április 16-án a Radovan III Novo Miloševón vendégszerepelt sikerrel. Április 16-án a Javitóintézet is Novo Miloševón vendégszerepelt. Április 22-én a muzslyai ME előadta Raul Prascy: A MILLIÁRDOS cimű bohózatát Balázs János rendezésében - Sajnálom, hogy kevés a közönség, nagyon passzív, nincs elég merészségük nevetni (csak félhangosan cihognak) Faragó Tibor - Ez alkalommal a fizetés elmaradt, nem volt taps Balázs János 150 néző látta az előadást Május 8-án Becsén a kisszínpadok körzeti szemléjén mutattuk be a JAVÍTÓINTÉZET-et "Nagy érdeklődéssel vártam az első találkozást a kisorosziakkal. Meggyőződésem, hogy a találkozókra majd ezután kerül sor. Berta Ferenccel az élén - sok sikert, színpadi sikereket a jövöben is jó munkát." Olvashatatlan aláírás Május 13-án Jászsági Népi Együttes - Magyarország - műsoros estet adott. „Kisorosz lakosságának őszinte örömmel köszönjük a meleg fogadtatást, a sok tapsot a színházban, és nem utolsó sorban a kiváló vacsorát, de még inkább a baráti kézfogásokat. Jóllehet távol élünk, tevékenykedünk egymástól, közös kultúránk zöme hoz bennünket egymáshoz.” Papp Imre, Művészeti vezető Az előadásnak 250 nézője volt. Táncegyüttesünk április 30-án Kikindán vendégszerepelt május elseje tiszteletére rendezett szabadtéri rendezvényen. 147


Jól csak a szívével lát az ember

Május 27-én Novi Kozarcin vendégszerepelt a Radovan III Május 28-án Mokrinban vendégszerepeltek. Május 28-án a berettyóújfalusi -Magyarország- Pedagógus kórus adott hangversenyt. „Kikindai vendégségünk utolsó állomása Kisorosz volt. Mi, akik már jártunk itt, nagy várakozással néztünk a vendégszereplés elé. Ismét nem kellett csalódnunk! Körültekintő szervezés, meleg fogadtatás, szíves, értő, figyelő közönségünk volt. Egy amatőr együttes számára ennél nagyobb elismerés nem is kell. Öt napos jugoszláviai körutunk összegzése is lehetett ez a hangverseny: a közös kultúra tolmácsolása, barátság, s a szeretet erősítése. Bízunk abban, hogy ennek a jellememelő estének folytatása is lesz. Ennek reményében kívánunk kedves Vendéglátóinknak minden jót, sok - sok hasonló, tartalmas kulturális élményt. Baráti szeretettel”. Gyula Ferencné, kórustitkár, Szilágyi Péter, karnagy 200 néző előtt. Utána a Vadászotthonban vacsorával vendégeltük meg őket a kikindai vendégekkel együtt. A zenét a mi zenekarunk szolgáltatta. Az előadás előtt nagyon izgultam, hogyan fogadja a közönség az estet betöltő első komolyzenei koncertet. Felnőtt a közönség erre az alkalomra is. Nagyon komolyan, figyelmesen hallgatták végig. Június 3-án tánccsoportunk részt vett Verbászon a Gyöngyösbokrétán. Június 10én előadtuk Kikindán az Egység-napok keretében a JAVÍTÓINTÉZET c. darabot. „...Örülünk, hogy ennyi új arcot és lelkes amatőrt láthattunk vendégül, a régi ismerősök, barátok és munkatársak között...” Július 2-án évadzáró műsort adtunk: ÉRIK A, HAJLIK A BÚZAKALÁSZ címmel Zenekar: id. Csúszó József, Kanalas József, Mészáros Zoltán, Fejes Ferenc, Berta János Koreográfus: Vass Verona Népitáncegyüttes: Lőrik Gyöngyi, Berta Gábor, Barna Gyöngyi, Lackó Ede, Unhold Marina, Nagy Levente, Vólenter Sárika, Cirok Róbert, Talpai Zsuzsanna, Ács Attila, Terhes Dianna, Cirok Attila, Détári Júlia, Ács Albert, Unhold Annuska, Kis Ede, Berta Annamária, Talpai Zoltán, Fehér Brigitta, Lázár Ervin, Karácsonyi Valéria, Szemerédi Csongor, Hódi Eleonóra, Csúszó Ildikó, Szavaló: Csőke Szilvia Énekesek: Csiszár Irén, Csúszó József, Berta Valéria, Ács Gyula, Cirok Anna, Hódi Jenő, Villámtréfák: Ács Piroska, Lőrik Gizella, Hódi Jenő A műsort rendezte és vezette: Berta Ferenc Szeptember 29.-én a Radovan III Törökbecsén vendégszerepelt. Meglepetés volt a szerbhorvát társulat vendégjátéka Törökbecsén. Ouka Milan kitűnő rendezése vetekszik a profi együttesek műsorával. Gratulálok Nagy József Kikindai képeslapok Berettyóújfalu A városi tanács lapja 1989. június „... Búcsúztunk Kikindától, vártak minket Kisoroszon. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a 4600 fős falu apraja-nagyja várt bennünket. Bemutatták iskolájukat, néptánccsoportjuk három tánccal kedveskedett. Még egy kosárlabda-mérkőzés is összejött, igaz, programon kívül. Berta Ferenc a helyi művelődési élet fő szervezője ismert és sikeres amatőr rendező, kifogyhatatlan figyelmességgel vett körül bennünket...” Gyula Ferencné Október 13-án tánccsoportunk részt vett a Töknapok (Dani ludaje) c. turisztikai rendezvény megnyitó ünnepségen. Közös műsorral magyarországi vendégszereplésre utaztunk. Magyarországi vendégszerepléseink: okt. 20-án Magyarhomrog, okt. 21-én Darvas, és Okt. 22-én Bakonszeg. Résztvevők: ME 148


A falu művelődése 1970-től

Kisorosz - tánc, ének, Gusle - tánc, Toza Marković ME tánc, Szaján ME ének. A vezetőkkel együtt 52 személy utazott a vendégszereplésre. Őszinte szeretettel és tisztelettel megköszönjük vendégszereplésüket. Hagyományőrző és ápoló munkájukban sok sikert, és békés életet kíván Magyarhamrag lakossága nevében. Olvashatatlan aláírás November 6-án megismételtük a magyarországi műsorunkat 185 néző előtt.

1990. Január 8-án a szabadkai Népszínház vendégszerepelt TÚL AZ ÓPERENCIÁN c. darabbal Sajnos nem maradt írásos nyoma a szereposztásnak sem írásos bejegyzésnek. Mindössze 89 néző látta az előadást Ekkor már Ristići kómában volt a színház és ezt a közönség is tudta. Január 10-én a zrenjanini I. L. Ribar ME Veče gusala, 38 nézővel. Március 3-án Töröktopolyán bemutató előtti előadás AMBALAŽA Muze Pavlovától, 56 néző előtt. Március 11-én vendégszerepelt a kúlai Művelődési Központ Novak Novak KI AZ ÚR A HÁZNÁL? c. vígjátékkal Eddigi leghálásabb közönség. Baracskai Erika Fantasztikus érzés ilyen közönségnek játszani Pásztor József A taps a legnagyobb jutalom a műkedvelőnek Itt mindig szépen jutalmaztak és szeretettel fogadtak. Győrfi Klára AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ, 1990. március 13-ától 25-áig 13-án a szerbhorvát csoport bemutatta: Muze Pavlov AMBALAŽA c. művét Szereposztás: Aleksej Ivanovič Belkin - Bosančić Bojan, Nosač - Glamočak Slobodan, Szergej Ivanin - Novaković Zoran, Vera Ivanina - Ouka Vesna, Sigismund Ivanič - Radukić Ljubiša, Martin Ivanič - Đurić Dragan, Stepan - Terzin Miladin, Sekretar - Bosančić Boris Predsednik - Glamočak Slobodan Rendező: Ouka Milan Ruha: Ouka Vesna Zene: Bajković Radovan Súgó: Bajković Jasmina Ez a mai előadás, a rendezővel az élén, emelkedő tendenciájú munka. Érdekes Tatjana Kovalik előadás.

149


Jól csak a szívével lát az ember

Képzelt beteg

Március 14-én az Egység ME syínjátszói M.Majo GÓLYA c. darabját mutatták be. Lepár Ferenc rendezésében. Március 17-én Mihajlo Pupin ME Kikindáról Prizzenas Elisabete LJUBAV SE PIŠE VELIKIM SLOVOM L Stepanov Biljana rendezésében. Március 20-án a Bánát Topolyai ME szerbhorvát nyelvű csoportja Dimitrović Željka ĐEKNA ILI KAKO DOĆI U VOJVODINU I VRATITI SE NATRAG c. művét mutatta be. Március 22-én az Egység ME előadta Dosztojevskij FEHÉR ÉJSZAKÁK c. művét. Új darab bemutatásával kedveskedtünk a közönségünknek. Március 23-án előadtuk Molière KÉPZELT BETEG c. színművét. Szereposztás:.Antal, képzelt beteg - Hódi Jenő, Zsófia, Antal második felesége - Lőrik Gizella, Angyalka - Berta Valéria, Lujzácska, a húga - Détári Júlia, Béla, Antal öccse - Berta Nándor, Károly, Angyalka imádója - Kis Ede, Kolikácius Tamás - Lackó Csaba, Purgó, orvos, csavargó, közjegyző -Cirok Attila, Teri, szolgáló Antaléknál - Talpai Zsuzsanna, Rendező: Berta Ferenc, Színpadkép: Raffa József m.v. Táncosok: Berta Gábor, Lőrinc Gyöngyi, Ács Attila, Barna Gyöngyi, Lázár Ervin, Unhold Anna Súgó: Hódi Ilona Technika: Berta Fábián, Ács Albert, Berta Géza, Lázár Ervin Pótszékes, állóhelyes telt ház előtt nagy sikerrel ment az előadás. Március 25-én a kikinda Amatőrszínház bemutatta Jugoslav Ćosić MI LETIMO U NEBO kabaréját. Március 29-én másodszor az AMBALAŽA, 110 néző előtt. Április 4-én népitánccsoport Iđošon a körzeti szemlén vett részt. A bíráló bizottság szerint részt vehetnek a Gyöngyösbokrétán Újvidéken. Április 27-én Ouka Milan szerzői estje Golgota cimmel. Nagy siker 100 nézővel gyönyörű színpaddal. Április 21.-én a falunk életében először került sor ilyen jellegű előadásra. CSAK KISOROSZIAK Falunk szülöttjei akik írással és más művészeti ággal foglalkoznak. Az előadás előtt a nézőtér előcsarnokában kiállítást rendeztünk, ahol csak kisoroszi szerzők munkáját tekinthette meg a gyülekező közönség. Dr. Hódi Sándor, Spasoje Grahovac prof. Ilija Vojvodić könyvei, Hódi Jenő és Sándor nő szobor alkotása, és más dolgok szerepeltek. Az irodalmi esten Német Imre versei, Berta Valéria versei, Ouka Milan versei, Dr. Hódi Sándor saját írását olvasta fel, Berta Ferenc szerzeményei is elhangzottak (zene). Az estet Dr. Hódi Sándor és Spasoje Grahovac prof. nyitották meg. A műsorvezető Diósi Szilvia volt. A kísérő zenét Paksi Zoltán válogatta és állította össze. A dalokat a népi zenekar kísérte. A résztvevők névsora: Papp Mihály, Berta Ferenc, Csúszó József, Hódi Jenő, Hódi Ilona, Lőrik Gizella, Berta Valéria, Ács Gyula, Lackó Csaba, Cirok Attila, Cirok Róbert, Antal Mónika, Csőke Edit, Mészáros Csaba, Szili Attila, Hén Attila, Terzin 150


A falu művelődése 1970-től

Miladin, Đurić Goran, Bosančić Bojan, Szekeres Zsuzsanna, Csíkos Ibolya A dalokat énekelték: Ács Gyula, Csúszó József, Berta Valéria, Barna Gyöngyi. Német Imre RÖPÜL A GYORS IDŐ Jókedvű ifjú Hetvenöt évemmel Szemembe vidáman Itt állok elhagyva Nevet, nevet. Magam, magam. Röpül a gyors idő Felettem mindegyre Temet, temet.

Az élet fergetege Befújta rég, nem járt Utam, az utam.

Szememnek könnyárja Oly gyakran, záporként Kopog, kopog.

Hiába nyújtom ki Bármerre reszkető Kezem, kezem.

Jajdul a szél s velem Mindegyre - hangosan Zokog -zokog.

Senki sem ismer már, Nem tudják, rég ismert Nevem, nevem.

Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy részt vehettem ezen az ünnepségen, amelyen ismételten meggyőződhettem arról, hogy milyen sokan szívügyüknek érzik Kisoroszon a szellemi életet, a közművelődés, a "lelkek ápolását". Az elmúlt évek folyamán, amikor a körülmények folytán közvetlen veszélyként jelenkezett a szellemi igénytelenség, a kulturális sehova tagozódás, a kisorosziak sikere, híre, messzejárt. Remekül felelevenített lelkes amatőr színtársulatukkal bejárták egész Vajdaságot. Kívánom, hogy legyen bennetek erő, hit és kitartás továbbra is a „szép szó” ápolásához a szellemi törekvések támogatásához. Csak így van esélyük a nehéz idők túlélésére, a megmaradásra Elismeréssel és megbecsüléssel Dr. Hódi Sándor Kisorosz 1990. ápr. 21. Németh Imre ŐSZI ALKONY Deres erdő rőt lombja közt Sárgul a tölgy levele. Tüzet szór az őszi alkony Alkonyodó éltemen.

Sólyomszárnyon fergetegként Röpül hozzám mint az árny, Újra láttam fölvidulok S tűrhetőbb lesz a magány.

Alkonyatnál visszanézek Látom multam ormait Búslakodva latolgatom Öregségem napjait.

Leszáll mellém s elmeséli Mit látott a bérceken, Amelyekre könnyű szárnyon Röpített a képzeletem.

Fönn a bércen csillog még Az alkonyati napsugár, De a völgyben hűvös árnyék És a magány csöndje vár.

Jő és távozék ... szólok halkan Óh, maradj még forró jég, Ne olvadj el oly szaporán, Ne olvadj el, maradj még!

Magas erdőn tarka harkály Kopog a fák sudarán, Emlékeim jégcseppje Tűzben olvad valahány.

Visszaszól az ifjú hangom: "Nem látod a bérceket, Melyek immár messze födik Az elmúlt éveket?

Tűz és jég közt felszabadul

Késő van már! Késő őszben 151


Jól csak a szívével lát az ember

Az időfödte érzelem, És ilyenkor ifjúságom Visszatérni képzelem.

Kék ibolya nem terem, Deres erdő lombjai közt Csalogány nem énekel." Deres erdő rőt lombjának Hulldogál a levele, Tüzet szór az őszi hajnal Alkonyodó éltemre.

Legalább másfél évtized múltán ülök így a körötökben, visszatérve a nagy idegenségből mely nemhogy megtartaná, de elveszejti az embert. Látom ezt a lelkesedést, amely bennünk is ott pislogott hajdanán, s hiszem, ez az az erő, amely mindig is megtartott, és a jövőben is meg fog tartani minket. Jó volna egyszer már összefogni nekünk testvéreknek az idegenségben, szőlővesszőként egymást tartva erősítve. Amig Ti föl nem adjátok, addig is van remény. Ebbéli meggyőződésemben megerősödve, tisztelegve a megbecsülés előtt, amelyben részesítettetek, maradok négy évtizedem minden barátságával Mgr. Bálint Sándor Kisorosz 1990. ápr. 21. Az összekötő szöveget Sztánics Ferenc írta és az előadást Berta Ferenccel, Papp Mihállyal rendezte. Telt ház előtt, nagysikerű rendezvény. Április 22-én Kúlán vendégszerepeltünk Molière KÉPZELT BETEG c. színművével. "... Az előadásuk tetszett, szép sikereket kívánunk a falusi színjátszók szemléjén." Hurnyák Klára, Dognár Zoltán Kiváló szeretettel fogadtuk ezt a kedves együttest Kisoroszról. ..... Géza Április 27 -én itt tartották a Jó Pajtás - Szóljatok szép szavak c. körzeti versenyét Az iskola 175 éves fenállásának ünnepi műsorának keretében jutalmaztak meg bennünket e rendezvénnyel. Külön fellépése volt a néptáncegyütesnek. Csúszó Jutka csoportjában első helyezett lett. Május 4-én a kisszínpadok körzeti szemléjén részt vett a szerbhorvát csoport az AMBALAŽA c. művel. Május 11-én az iskolánk 175. éves fennállásának ünnepi műsorának főpróbája. Telt ház, nagyon szép műsor. Vendégeink voltak Berettyóújfalu gyermekei, tanárai, valamint srebrenicai gyerekek és tanárok a jubiláris ünnepségen. Május 26-án együttesünk részt vett Újvidéken a Gyöngyösbokrétán. Június 2-án Magyarcsernyén néptáncegyüttesünk műsoros estet tartott. A néptáncegyüttes bemutatkozása után még büszkébb vagyok, hogy valamikor kisoroszi voltam. Csak így tovább, nagyszerű volt. Csányi Mihály Első alkalommal a vajdasági szemlén, Pećinci 1990. szept. 23-án. „A földből, faluról indult az egész élet - biológiai, szociális, kulturális és végül a civilizáció. Minden lépés, minden barázda lépés, út a jövőbe... Megengedem magamnak a megállapítást, hogy a színművészet is a falun született, az emberiségnek kis lépés, de óriási a kicsiny, egyszerű embereknek a rendezett életük szervezésében...” Olvashatatlan aláírás Dijazottak: Talpai Zsuzsanna - a legjobb női szerep, Hódi Jenő a legjobb férfi szerepért Nagydíj a díszletért Szeptember 30-án Törökbecsén mutattuk be a KÉPZELT BETEGet. A művelődési napok keretében megtartott előadásról, minden szerénytelenség és képmutatás nélkül állítom, hogy az előadás színvonalas, dinamikus volt. Újból igazolták, hogy kis közösségben is lehet nagy munkát csinálni. Kiemelném a szolgáló, a mostoha és a beteg alakítását... Ferenc Telt ház, 360 néző. 152


A falu művelődése 1970-től

Október 5-én a Gusle vendégszereplése telt ház előtt. Október 13-án A bihari versés prózamondó verseny kikindai selejtezőjén fellépett: Lőrik Gizella, Hódi Jenő és Berta Ferenc. Berta Ferenc tovább jutott Kecskemétre. Október 14-én a berettyóújfalusi Bihar néptánccsoport és a Furtai citeraegyüttes vendégszerepelt Kisoroszon. Nagyon - nagyon jól éreztük magunkat Bak Istvánné Ilyen jól még sohasem éreztük magunkat A Bihar gyermekegyüttes táncosai. Október 13-án Magyarcsernyén a Magyar Szó élőújságján felléptek táncosaink. A zenészeink kísérték a rádió énekeseit is. November 23-án A költészet estjén felléptek Berta Ferenc, Lőrik Gizella, Hódi Jenő a ME tagjai. November 10-én az újvidéki művész Ferenczi Jenő Pistike -kabarét adott elő. Drámai csoportunk első külföldi vendégjátéka december 21-én Berettyóújfalura érkeztünk, ahol a KÉPZELT BETEG c. színművel vendégszerepeltünk. „...Szülők, gyermekek töltötték meg a Művelődési Központ nagytermét, ahol egy nagyszerű, hangulatos színházi élményben volt részünk. Gyakran csattant fel a taps. Köszönjük a csoport minden tagjának a szép estet....Kívánunk további sok sikert, békés karácsonyt, sikeres, boldog Újévet.” Makai Mihály, Bak Istvánné, táncegyüttes vezető Színjátszóinkat elkísérte: Kabók Imre ( a falu elnöke) és felesége Ouka Milan (a szerb alosztály vezetője)és felesége, Knežević Dragoljub a ME elnöke. Másnap, 22én a Szovjetunió területén a kárpátaljai Sárosoroszin vendégszerepeltünk a Képzelt beteggel. Magyar Szó 1991. jan. 10-én Pertics Péter „... Meghívtak bennünket a Kárpátaljai Magyar Kultúrális Szövetség Beregszászi Járási Szervezete. Aránylag rövid, három napig tartott a legutóbbi kirándulásunk, eseményekben és élményekben igen gazdag volt. 21-én Berettyóújfaluban, 22-én Sárosoroszin vendégszerepeltünk. Különösen nagy élmény volt kárpátaljai sárosoroszi bemutatkozásunk. Rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. Sárosoroszi a beregszászi járás mintegy kétezer lelket számláló kis települése. A helység vendéglőjét alakították át színházteremmé. Zsúfolásig megtelt a terem, nézőinek is élményt jelentett az esemény, mert náluk egyelőre nincs színjátszó társulat. A mi vendégszereplésünk úttörő vállalkozás az ottani kultúrélet újrakezdése érdekében. Színjátszóinkat fogadta Dalmai Árpád Beregszász polgármester-helyettese, aki egyben a Kárpátalja Magyar Kultúrális Szövetség elnöke is. A beszélgetésen részt vett Bagu Balázs és Szeli András is. Azt szerették volna, hogy Beregszászon is vendégszerepeljünk, de az idő rövidsége nem tette lehetővé. Újabb vendégszereplést beszéltünk meg. Munkács, Beregszász és még néhány település lenne a látogatásunk színhelye. Szorosabb együttműködést terveztünk Sárosoroszi és Kisorosz között. Ezek a kapcsolatok mindenképpen hozzájárulnak a magyar kultúra fejlesztéséhez, főleg azokban az országokban, ahol a magyarok kisebbségként élnek - hallottuk Berta Ferenctől.” ”Végtelenül nagy öröm számunkra, kárpátaljai, Beregvidéki magyarok számára, hogy megismerkedtünk ezzel a nagyszerű, csupaszív együttessel. Előadásuk nagy élmény volt, ezt a közönség nagy tapsa is bizonyította. Mindannyiunk számára hasznos lenne, ha e két község - Kisorosz és Sárosoroszi - már a neve hasonlósága miatt is, baráti, sőt testvéri kapcsolatot teremtene. Sárosoroszin is vannak amatőr színjátszók, akik sokat tanulhatnának a nagy hagyományokkal rendelkező kisorosziaktól, s összefogva hozzájárulhatnánk az egyetemes magyar műkedvelő 153


Jól csak a szívével lát az ember

színjátszás - s ezzel együtt az egységes magyar kultúra - fejlesztéséhez. Ehhez kivánunk erőt, egészséget, kitartást mindkét község lakóinak.” Dalmay Árpád a Beregszászi Járási Tanács Elnékhelyettese, a KMKSZ járási szervezetének elnőke Sárosoroszi, 1990. dec. 22. „Külön öröm a számomra, hogy itt lehettünk együtt Sárosorosziban. Kedves és egy anyanyelvápoló együttes műsorát láttuk. Hisszük, hogy ez a kapcsolat folytatódik. Anyanyelvünk ápolásának egyik sarkalatos kérdése a népművelés. Adja Isten, hogy tovább is ily szívvel tegyétek ezt. A nyár folyamán szeretettel várunk Beregvidék Bátyú, Beregsom, Csonkapapi községekben. Nekünk fontos, hogy mi kisebbségben élők egymásra találjunk. Remélem ez így lesz.” Bagu Balázs magyartanár, Bátyu Sárosoroszi 1990. dec. 22. „Iskolánkat és egész községünket nagy megtiszteltetés érte, hogy a testvéri Kisorosz műkedvelő együttes fellépett községünk lakosai előtt. Mind az előadás tartalma, mind annak művészeti kivitelezése nagy élmény, nemcsak a község lakói, hanem a tantestület és az egész diákság számára. Mint iskolaigazgató, kifejezem köszönetemet a tartalmas előadásért, a kultúra magas színtű terjesztéséért, és a két község internacionalista barátságának nyelvápolásáért. További sikereket kívánunk az egész együttesnek és vezetőségének ebben a szép és sikeres munkában.” Seli András iskolaigazgató

1991. Február 23-án Ittabei Téli Találkozók A KÉPZELT BETEGgel vendégszerepeltünk Itabén. „Az ittabei T.T. szervező bizottságának nevében üdvözlöm a kisoroszi színjátszókat, megköszönöm a jó és színvonalas előadást. Sok szerencsét az elkövetkező időkben.” Asztalos, Szakál J., Bajúsz K., Bodnár J. ITT NÖTTEM FEL Itt nöttem fel e kisoroszi kis házban, Ebben lakom már nyolcvan év folytában. itt nevelt fel engem az én jó anyám, Itt tánytott kaszálni a jó apám. Úgy nőttem fel, mint a mezőn búza, Itt szerettem bele az én mátkámba. Nagyanyám is itten dajkált fölöttem, akit én oly tiszta szívvel szerettem. Itt élem én már rég az én életem, Bár úgy lűtom, már soká nem tehetem. Az életem nyolcvan felé közeleg, Kedves kis lak, búcsúznom kell tetőled.

154


A falu művelődése 1970-től

155


A falu művelődése 1970-től

Február 24-én Kisoroszon vendégszerepelt a MÁSODIK FÉLIDŐ - muskátli zenekar mindössze 130 néző előtt. (Megvan a közönségnek a véleménye a muskátli zenéről. Szeretjük a zenét, de mindent éppen nem.) AMATŐR SZÍNTÁRSULATOK KÖZSÉGI SZEMLÉJE KISOROSZ, 1991. március 8-ától 17-éig A szemle zsürije Latinović Miloš Március 8-án az Amatőrszínház bemutatja J. Sterija Popović RODOLJUPCI c. színművét. Ezt az előadást el kell felejteni mihamarább. Nagyon kényes időre időzítették. Március 10-én az Egység ME bemutatja Rózsa Sándor balladája c. művet Március 12-én a kisoroszi szerb csoport bemutatta a következő előadást: Slavomir Mrožek EMIGRANTI. Szereposztás: XX Terzin Miladin, AA - Bosančić Bojan, YY - Novaković Zoran, WW -Radukić Ljubuša, Rendezte: Ouka Milan, Súgó, ruha, smink: Ouka Vesna Technika: Karácsonyi Sándor Március 14-én az iđošiak MINISTARKA c. előadását mutatta be. Március 15-én Az Egység Heltai Jenő NAFTALIN c. művét Fischer Károly rendezésében. Március 17-én bemutattuk az: Illés Endre TÜRELMETLEN SZERETŐK c. színművet. A szereplők: Kati - Lőrik Gizella, Gyurka - Soós Attila, I.Krisztin - Csíkos Annamária, II. Krisztin Talpai Zsuzsanna, Trudi néni - Ács Piroska, Hódi Ilona, Berczik - Hódi Jenő, Bíró Ács Gyula, Ilon - Détári Julia, Vera - Unhold Anna, Imre - Talpai Zoltán, Laci -Lázár Ervin, Rendező: Berta Ferenc Technika: Ifj. Karácsonyi Sándor Ruha: Hódi Ilona Zene: Ifj. Karácsonyi Sándor Díszlet: Raffa József m.v. Súgó: Ács Piroska „Kellemes az emlékezés az elmúlt nehézségekre” Sanyi „Nem tudok mit írni, ezt az egészet, vagyis a Türelmetlen szeretők-et érezni kellett. Érezni és érteni.” Lőrik Gizella „Mert a boldogságot nem elég megérdemelni, azt alkotni is tudni kell - írja Jókai, s mi mást bizonyított volna ez a remek előadás.” Nyári Márta „Fáradhatatlanul állunk az idő zivatarában és kitartóan dolgozunk, saját népünk színházszeretetének ápolásán. Így vagyunk szeretők is meg türelmetlenek is. Ennyi fáradhatatlan ember kitartása Glória felettük.„ Berta Ferenc a darab rendezője A színházlátogatók nagy örömére az amatőr csapat két lelkes tagja Lőrik Gizella és Soós Attila külön elismerésben részesült. Telt ház fogadta a bemutatót. Március 21.-én Az irodalmi csoport Petőfi-estet rendezett március 15-e tiszteletére. PETŐFI-EST Résztvevők: Csúszó Ottó, Csányi Tamás, Fazekas Gábor, Talpai Zsuzsanna, Karácsonyi Sándor, Hódi Jenő, ifj. Hódi Jenő, Csőke Szilvia, Csőke Edit, Vancsek Nikola, Csúszó Judit, Német Róbert, Lőrik Gizella, Berta Valéria, Ács Piroska, Soós Attila Ert András Szervező, a forgatókönyv összeállítója: Nyári Márta Műsorvezető: Nyári Valéria Rendezte: Sztánics Ferenc A zenét válogatta: Paksi Zoltán „A Petőfi-est sikere áthevítette a serénykedő irodalmi csoportunkat. Úgy érzem különösebb nógatás nélkül is utat találunk ezután az örökszép irodalmi megnyilatkozásoknak. Köszönet Sztánics Ferencnek, Berta Ferencnek, Paksi Zoltánnak és a versbarátoknak.” Nyári Márta ”Részeseként a műsornak örömmel figyeltem a teremben gyülekező magyarságot. Szemük felcsillant Petőfi költeményei hallatán. Beszélgetés közben egyre ritkábban találkozunk a szép szó varázsával. A magyar szóhasználatunk közé mindgyakrabban belopakodnak -akarva, akaratlanul - a környezetünk kifejezései.” Ifj. Karácsonyi Sándor 155


Jól csak a szívével lát az ember

És lezárult egy fejezet 1981-től 1991-ig Papp Mihály vezette az Évkönyvet évkönyveket. Tisztességgel, szeretettel, becsületes krónikássa volt a ME- nek. Hála érte, mert ENNYIT a TITKÁRUNK megérdemel (nem csak ennyit). Kár, hogy nem folytatta. A munkád, a krónikád falunk művelődési életében nagyon fontos dokumentum marad. Nem hal meg az az ember, ki életében maradandót alkotott. Köszönjük Misi! Fellapozom az Ötödik könyv kemény fedelét. Új írás, új krónikás. Nyári Márta tanárnő nevét olvasom. „Az emberiség részegen és megbűvőlten vágtat előre a földön, vízen, levegőben, tudja, hogy még mindig nem érkezett el a végső határig...az iram még mindig szédületesebb lehet. Egyszer azonban ennek is vége szakad. Akkor az emberiség egy kicsit megdöbben. Ekkor majd magába száll, s tűnődik útjáról, rendeltetéséről. És választ is keres a kérdésre, parlagon hagyott, elkérgesedett lelkében. De egyelőre nem talál.”* Március 23-án a törökbecsei Amatőrszínház vendégjátéka Szilágyi László CSÓKOS ASSZONY operett. Telt ház előtt, sikeres bemutató. Április 13-án a TÜRELMETLEN SZERETŐK (másodszor a közönség előtt) „Mi a legkellemesebb érzés a játékban? Egyszerűen: Azonosulni a rakoncátlan Krisztinnel, a textiltervezővel, és a csapatban helytállni - a közös siker érdekében.” Talpai Zsuzsanna Talán csak annyit, hogy örömmel kísértem e kis csoport lelkes munkáját. Boldogság látni az érett gyümölcsöt. Élek az alkalommal: szeretnék gratulálni először is a rendezőnek, majd az amatőröknek. Üzenetként: Soha ne adjátok fel. Berta Valéria "Először a színpadon! Meg kell élni a lámpalázat! Megmagyarázhatatlan érzések botorkálnak bennem. A játék után jön egy nagy üresség, amit nagyon nehéz gondolatokba foglalni" Soós Attila Április 14-én Tiszahegyesen (Idjoš) lépett fel a tánccsoportunk a községi szemlén. A szakácsnők tánca címet viselő összeállításból a Kisoroszi lakodalmassal mutatkoztak be. A zsüri döntése alapján a népitánccsoport részt vesz majd a Gyöngyösbokrétán. Táncosok: Hódi Attila, Csőke Szilvia, Kiss Ede, Talpai Zsuzsanna, Talpai Zoltán, Berta Annamária, Ács Albert, Vólenter Sárika, Lázár Zoltán, Détári Júlia, Cirok Róbert, Unhold Anna, Berta Zoltán, Terhes Dianna. A ME népizenekara kísérte: Csúszó József, Viola József, Kanalas József, Berta János, Fejes Ferenc, Mészáros Zoltán Koreográfus: Hesing István m.v. Csoportvezető: Berta Valéria Most jutott el hozzánk a Beregi Hírlap (Kárpátaljai Sárosorosziból) Bundovics Judit tollából Jugoszláviai vendégek Sárosorosziban címmel a vendégszereplésről ír. Egy rész a cikkből: „...Az ismerkedés, az őszínte beszélgetés késő éjszakába nyúlt,. Nehéz volt az elválás. Úgy éreztük sok még a mondanivalónk egymás számára, hiszen a sorsunk, a kisebbségben élő magyarok élete sok mindenben egyezik. Ez a néhány óra kevésnek bizonyult arra, hogy a bennünket leginkább izgató kérdésekről kifejthessük véleményünket.” Februárban Kárpátalja - A Kárpátaljai Magyar Kultúrális Szövetség lapja Ismerjük még egymást címmel Bagu Balázs írt riportot a vendégszereplésről. Az V. könyvben található meg az említett cikk. Április 19-én a 45 éves 7 NAP élőújsága. Vendégeink: Németh János, Csordás Mihály, Engi Katalin, Hajagos Anna, Komáromi Ákos, Dankó László, Gubicsák Valéria, Dudás Károly, Gerlovics Szilveszter, Somogyi Péter, Krekovics Ferenc, * Kosztolányi Dezső 156


A falu művelődése 1970-től

Németh Rumenka, Krekity Olga, Babinszki Gábor, Babinszki Gordana A ME színészei: Berta Valéria, Ács Gyula, Lőrik Gizella, Hódi Jenő. A tánccsoport tagjai és a zenekar. Kikindai vendégünk: Varga Zsolt, gitárművész Rendezte: Berta Ferenc Bejegyzések: Örülök, hogy gyüttem, hogy löttem, hogy öttem. Szép volt! Krekity Olga „Kevés hasonló hangulatos, emlékezetes találkozón vettem részt, mint a mostani volt. Hogy ez a szülőfalunkhoz bennünket kötő ősi gyökerek erejének tudható-e be, vagy a kis közösségek megtartó hatásának, arra majd a múló idő ad választ, s talán Németh János kollégám is, aki ezeken a rögökön tanult meg egyenes derékkal járni. Köszönjük a vendéglátást és - ha hívnak - visszajövünk!” Csordás Mihály „Kedves Kisorosziak! Büszke vagyok rátok, mindannyiótokra. Tudtam, hogy így, együtt, az egykori és a mostani falubeliek nem vallunk (nem vallanak) szégyent. Régen, talán soha sem éreztem magam ilyen jól, mint most, ITTHON ÚJRA. Még élek, hálás vagyok Nektek Köszönöm” Németh János Kisorosz, 1991. április 19. „Bánát - Bánát - bánat - bánat, játszottam a szóval Kisoroszon felolvasott írásomban. Nyoma sem maradt itt a bánatnak, ha többször leszünk így együtt. De Bánát megmarad.” Dudás Károly ”Kevés lenne csak annyit elmondanunk, hogy telt ház fogadta a 7 NAP újságíróit, és a ME által kidolgozott, tarka műsorösszeállítást: a pótszékek sem nyújtottak elegendő helyet, hanem a közönség java állva szurkolta végig a műsort. Megközelítőleg 300 kisoroszi volt jelen, de közönség soraiban szép számmal akadtak kikindaiak és magyarcsernyeiek is. A ME tapasztalt gárdája lázas, és minden apró részletre kiterjedő figyelemmel készült a 7 NAP estre. A meg nem szűnő vastaps kérte vissza a színpadra a népitánc együttest, de így sorjázhatnánk a többi fellépőt is. Legtöbbet köszönhetünk mégis a kisoroszi közönségnek, éber figyelmük, műértő hozzáállásuk, impozáns emlékképeket alakított ki bennünk. Azt sem hanyagolhatjuk elmondani, hogy az egyik közismert zsurnaliszta (K.A.) az éjszakába nyúló műsor végén nem győzött csodálkozásának hangot adni, ódákat nem szélsőséges elfogultságból jegyezzük be - zengett a kisorosziakról. Talán még a hírnevünknek örvendő értelmiségiek sem tudták magukról levetni a Bánátra lelkiekben rázúdított kényszerzubbonyt? Németh János és Dudás Károly - ők rácáfoltak erre, nem ezen az estén, hanem termő munkásságuk évtizedek óta figyel ránk, bánátiakra. A 7 NAP jubileumi tárgysorsjátéka után csak annyi volt a bú és bánat, hogy a Fortuna nem kegyeskedett a kisorosziaknak. Az ünnepi vacsora - aminek a sikerét Berta Annának köszönhetjük - méltó barátságunkat kerekítette ki a vendégeinkkel. A tombola- tárgyakat Slobodan Bodrožić, Antal Erzsébet, Nyári Ernő, Szemerédi József, Csányi Sándor biztosították.” Április 27-én Marija Pavić GAVRINA DINASTIJA c. komédiáját adták elő a Novo Miloševo-iak. Április 28-án Magyarcsernyén szerepelnek a TÜRELMETLEN SZERETŐK c. színjátékkal egyesületünk szÍnjátszói. „A kisoroszi műkedvelők mindig szívesen látott vendégek Magyarcsernyén. A ma esti előadásuk is azt bizonyítja, hogy amit csinálnak, nagyszerűen, magas szinten művelik. Mit lehet egy jó előadás után mondani? Csak így tovább!” Csányi Mihály Május 12-én A ME magyar színjátszói romániai vendégszereplésre mentek. Rékáson előadták a TÜRELMETLEN SZERETŐK c.színművet. 157


Jól csak a szívével lát az ember

„Ha Testvériség - Egység" hát legyen testvériség és legyen egység, legyen barátság, és legyen egy elfeledhetetlen kötelék.” Zserai Mihály A rékási (Románia) közönség szeretettel köszönti és zárja szívébe a TÜRELMETLEN SZERETŐK c. színmüvének 5. előadását. A KISOROSZI ME ÚJ KULTURÁLIS KAPCSOLAT ALAPKÖVÉT RAKTA LE. KISOROSZ - RÉKÁS magyar lakosai között 70 évi hallgatás, történelmi kényszer után. A kisoroszi kulturális kapcsolatteremtésért szívből jövő köszönetünket fejezzük ki, és kívánunk további sok sikert kultúrtevékenységükhöz és a baráti kapcsolat folytatásához. Szablyár Erzsébet, tanítónő Rékás, V. 12-én „Májusi eső aranyat ér, esőben kezdődött előadást aranyozott be a közmondás. A mai este számunkra megcáfolta József Attila szavait, hogy: „Sem barátja sem boldog őse, se rokona se ismerőse nem vagyok senkinek...” Hála és köszönet a kisoroszi Rokonoknak mindezekért. Remélem és kívánom, hogy mindannyian megértsük azt, hogy: „A nagyvilágon nincsen számodra hely.” milyen óriási súllyal bír, s csak ebbe kapaszkodhatunk. Sok sikert továbbra is a lelkes társulatnak abban, hogy termékeny magvakat hintsenek jó talajba” Szeretettel János Május 15. A temesvári Thália stúdió vendégszereplése Kisoroszon (A Szerbek Demokratikus Közössége, Temesvár) szerb nyelven. Május 16. Felsőhegyen az amatőr szólóénekesek versenyének elődöntője. Berta Valéria vett részt. A zenei kíséretet a Kikindai Betyárok együttes szolgáltatta. Május 18-án Bihari vers- és prózamondó verseny elődöntője. A Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület és a kisoroszi Test.-Egys. ME szervezésében. A vendégek bejegyzései: Ez a rendezvény is hozzájárul kultúránk fejlesztéséhez. Folytatni kell! Varjú Ilona, magyartanárnő Óbecse Jecsmenica Olga, magyartanárnő Újvidék Több ilyen találkozó kellene, hogy jobban megismerjük egymást. Hisz együtt élünk... S a költői szó nem ismer határokat! P. Berényi Ilona Sok szavaló alapvető technikai (versmondástechnika) tudnivalók ismerete nélkül jelenik meg versenyeken. Itt is. Ha jó is a versválasztás, de a teljes kidolgozásig nem jutnak el. Ezért sok esetben nem élményszerű a versmondók szereplése. Horváth Emma A kisorosziak is beneveztek: József Attila: Altató, Csőke Edit, Keresztúry Dezső: Hold a város felett Fazekas Gábor, József Attila: Majd megöregszel, Berta Valéria. Nyári Márta tanárnő készítette fel a versenyzőket. Június 1-2-ig 28. Gyöngyösbokréta, Kanizsa. A mi tánccsoportunk is részt vett. „Örömünnepe lesz ez az amatőr hagyományápolóknak, és általában mindazoknak, akik népi értékeink megőrzésének hívei.” Magyar Szó 1991. május 26. Június 14. CSENDÜL A NÓTA Amatőr szólóénekesek középdöntője. A Szabadkai Rádió és a kisoroszi ME szervezésében, melyen 12 versenyző vett részt, többek között Zserai Mihály (m.v.) a romániai Rékásról. A vidám nótaestet baráti összejövetel tette gazdagabbá, emlékezetesebbé. A rékási magyar műkedvelőkkel hajnalig énekeltünk. A temesvári ÚJ SZÓ június 7-ei számában Testvéri kéznyújtás címmel Szablyár Erzsébet írt a rékási vendégszereplésről - igen hízelgően. Augusztus 15-én Kanizsán vendégszerepeltünk a Türelmetlen szerető c. színjátékkal. December 25-én „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az embereknek jó akarat.” (LK. 2.14.) 158


A falu művelődése 1970-től

A ME karácsonyi ajándékműsora BETLEHEMES PÁSZTORJÁTÉK a kisoroszi római katolikus templomban Szereplők: Soós Attila, Lőrik Gizella, Hódi Jenő, Csíkos Annamária, Lázár Zoltán, Hódi Eleonóra, Hódi Attila, Talpai Zsuzsanna, Fazekas Tivadar, Lőrik Szilvia, Fazekas Gábor Szakmunkatárs: Erős Lajos, plébános, Dramaturg: Nyári Márta, Zenei válogatás és műszaki megoldás: ifj. Karácsonyi Sándor Rendezte: Berta Ferenc "... már a főpróbán kiderült, hogy mind a szöveg, mind a hanganyag ötvözete kiváló és a kivitelezés is. A technikai eszközök alkalmazásával együtt egyszerűen csodálatosan sikerült. Számomra külön öröm és kegyelem volt, hogy a kitűnő szereplőkben egykori hittanosaimat ismertem fel, láttam újra a templomban. Híveinknek a megtekíntést szívből ajánlottam, és ők a megjelenésükkel és tapssal is, boldogan fejezték ki elismerésüket. Köszönet érte és hála. Erős Lajos Kisorosz, 1992. II. 4.

1992. „Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Antoine de Saint - Exupèry Január 10-én Az Újvidéki Színház előadta Seres Rezső: SZOMORÚ VASÁRNAP c. művét. 70 ember nézte végig az előadást. Február 2-án a kikindai Egység-ben szerepeltünk a TÜRELMETLEN SZERETŐK-kel. "Időként az ember mint néző, vagyis a színész mint néző megtalálja önmagát a színpadon. A ma esti előadásban Berta kollégámnak a színészeivel sikerült ráhajtani engem, hogy én is megtaláljam magam az előadásban, ami azt jelenti, hogy tudta, mit akar. Köszönöm a szép élményt." Lepár Feri Február 9. a ME új bemutatója. Lukács Sándor A VÖRÖSHAJÚ színjáték (három felvonásban). Szereposztás: Kata, a vöröshajú - Balog Melinda, Jankó - Hódi Jenő, Sári - Lőrik Gizella Sajgóné - Hódi Eleonóra, Ágnes - Talpai Zsuzsanna, András Berta Fábián, Julcsa - Lőrik Szilvia, Ferke - Soós Attila, Zsófi - Csikos Annamária, Bálint - Lázár Zoltán, A táncosok: Antal Mónika, Fazekas Eszter, Hódi Zsuzsanna, Molnár Klaudia, Viola Izolda, Hódi Attila, Unhold Zsaklina, Csányi Tamás, Máté Zsolt, Mészáros Csaba, Vólenter Gábor, Csúszó Ottó, Német Róbert, Cirok Róbert, Papdi Róbert Koreográfus: Hering István m.v. Díszlet: Raffa József m.v. Jelmez: Hódi Ilona Műszaki: ifj. Karácsonyi Sándor Személyzet: ifj. Hódi Jenő, Pozsár Béla Dramaturg: Nyári Márta Súgó: Ács Piroska Rendező: Berta Ferenc Örülök, hogy sok-sok új arcot láthattam, akik reményt adnak a jövő éveknek! Szeretném, ha mindnyian továbbra is együtt lennétek, és örülnétek a munka eredményének. Műveljük együtt még sokáig a magyar nyelvünket. Ezért az estéért köszönet. Mindenkinek: továbbra is csak így! - Előre! Kökény Gizella A népi lélek, találkozás, a fiatalok játéka ma este bizonyosságot tett: a szeretet, az öröm feléleszti a hitet, hogy nincsen megoldhatatlan probléma e világon. Visszatérés a régiekhez- ebben a pillanatban telitalálat. Ettől több, amikor ilyen sok embert mozgat. Gratulálok! Nada Zorić Kedves Berta, az igazit, kellő időben. Sok kedves leányt és fiút szerveztél be a színészcsoportodba. Számomra a legkedvesebb egyének Gizi és Jenő volt. Gratulálok neked és minden résztvevőnek. Tisztelettel: Biljana 159


Jól csak a szívével lát az ember

Kedves Berta! Lehet hogy a 25. bemutatód lehetett volna jobb is, de őszíntébb nem. Köszönöm! Milan Ouka Telt ház, 300 néző. Február 13. Prof. Dr. Radomir Jovanović könyvbemutatója Vendégek: Jelena Žigon, Selimir Jovanović Február 17. a kikindai Egység vendégjátéka A POFON Tóth János rendezésében Február 23-án Óbecsén mutattuk be a VÖRÖSHAJÚ-t. „Hosszú évek után első vendégszerepléstek, reméljük egy új és gazdag együttműködés kezdetét jelzi. Előadástok jó, tömör és szívmelengető, néhány remek alakítással.” Az aláírás olvashatatlan „Az előadás nagyon jó különösen Jankó és Sári játéka vonta magára a figyelmet. Remélem a jövőben is találkozunk. Kedves barátaim, csak így tovább” Fehér „Igazán jó darab nagyon kellemesen szórakoztunk. Ötletes megoldás a rendező részéről, mert kevés diszlettel megoldotta ezt a nagy díszletet igénylő darabot. Nagyon tehetséges színészi alakítást nyujtottak. A táncbetétek nagyon színezték az előadást. További sok sikert, fellépést kívánok.” Szabó Péter a temerini Szirmai Károly ME rendezője Március 8-án közkívánatra ismét bemutattuk a VÖRÖSHAJÚ-t 170 néző előtt. Március 15.-én Adán vendégszerepeltek színjátszóink a Vöröshajú-val. „A kisoroszi Test.-Egys. színtársulat emlékezetes adai vendégszereplése alkalmából. Sok sikert kívánok áldozatos munkátokhoz és nemes feladatvállalástokhoz. Barátsággal és elismeréssel fogadjátok gratulácíómat” Dr. Hódi Sándor Március 27-én a szerb alosztály kisszínpadi bemutatója:Goran Stefanovski DUPLO DNO c. színdarabja. Szereposztás: Jakov - Ljubiša Radukić, Božo - Dragan Đurić Kristina - Vesna Ouka, Paraskeva - Dijana Grba, Rendező: Ouka Milan Színpad: Raffa József Ruha: Melita Đurić Zene, világítás: ifj. Karácsonyi Sándor Technika: Bosančić Bojan Csak gratulálni tudok alapos munkádért, igazán jól alakítottak a játékosok. Feri Március 28-án Becsei játékszín teátristái bemutatják a nagyérdemű közönségnek a KOTSONYA MIHÁLY HÁZASSÁGA c. rendhagyó komédiát 3 felvonásban. Idegen ötlet alapján írta Weis Zoltán úr. Április 3. Zenta, Az amatőrszínjátszók körzeti szemléje. Lukács Sándor A VÖRÖSHAJÚ c. színjátékát mutattuk be új szereposztásban. Vöröshajú Talpai Zsuzsanna, Salgóné Cirok Anna. „Egy nézés után nagyképűség lenne értékelni egy előadást. Jobbnak láttam egyszerűen emberien megköszönni ezt az élvezést, amelyet ez az együttes nyújtott ma este nekem, és velem együtt még legalább háromszáz embernek. Nagy dolog ez ebben a megőrült világban.” Az aláírás olvashatatlan. Április 11. Muzslyán vendégszerepelt a VÖRÖSHAJÚ. „Több mint húsz év után ismét találkoztam Hódi Jenővel, a társulat kitűnő tagjával, remek színésszel. Gratulálok Jenő mind neked, mind társaidnak. Amit csináltok, mindannyiunk érdeke, hogy még sokáig tartson. További sikereket.” Volt osztálytársad, Juhász Béla Szeretettel üdvözöljük az évek óta velünk együttműködő kisoroszi lelkes, „gárdát”, amely egy hosszabb idő után újra színpadunkra lépett, méghozzá sikeresen a közönségünk megelégedésére, amelyről meg is győződhetett a lelkes színjátszó csoport a közönség tapsáról, valamint a szívélyes fogadtatásról. Kívánom, hogy a 160


A falu művelődése 1970-től

népes csoport ne fogyjon, hanem inkább szaporodjon és fejlessze, és terjessze mindenhol, amerre vendégszerepel, kultúránkat. Április 12. MAGYAR SZÓ - EST A jobb lapterjesztés céljából Kisoroszon egy hétig mindenki ingyen kapja a lapot. Több helyen is lehet kapni a lapot. A cél megszerettetni a lapot. E célból több cikk is megjelenik Kisoroszról. Az est vendégei: J. Garai Béla, Bozsóki Ernő, Erdősi Loc Valéria és P. Barta Etelka. Az est műsorában fellépnek a néptáncosok, az ME zenekara kísér, szólóénekeseink, valamint a társulat szavalócsoportja: Orosz Szabolcs, Csúszó Ottó, Fazekas Gabriella, Rontó Viktória, Lőrik Gizella, Hódi Jenő, Micsik László és Soós Attila. A műsort összeállította Nyári Márta. Rendezte Berta Ferenc. „Nagy megtiszteltetés volt számunkra az a meleg vendégszeretet, amellyel a Magyar Szó képviselőit a kedves kisorosziak fogadták” J. Garai Béla „Szeretném, hogy a két hónappal ezelőtt megkezdett együttműködés továbbra is sikeres legyen.” Erdősi Loc Valéria „Mindig örömmel fogok visszaemlékezni a kisoroszi Magyar Szó estre.” Bozsóki Ernő „Kellemes estét töltöttünk együtt. Még visszajövünk” Papp Barta Etelka Május 4-én Szivácon vendégszerepelt a G. Stefanovski DUPLO DNO a kisszínpadok körzeti versenyén Június 6.-án a rékási RMDSZ (Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége), valamint a rékási Búzavirág Műkedvelő Csoport bemutatja a TOPRONGYOS ÉLET zenés kétrészes műsorát. Telt ház volt. Sok tapsot kaptak a vendégek. Június 13-án a VÖRÖSHAJÚ-val vendégszerepeltünk Kikindán. A bemutatkozás sikeres volt. Június 20. Kikinda Bihari vers- és prózamondó verseny döntőjében Viola Izolda (Szabó Lőrinc Titkos párbeszéd) és Fazekas Gábor (Szűcs Imre: Micsoda világ) szerepelt. Fazekas Gábor a legjobb tíz szavaló közé került, és részt vesz a berettyóújfalusi megmérettetésen. A verseket válogatta és betanította: Nyári Márta Június 20. Vendégszereplés Rékáson a VÖRÖSHAJÚ c. színjátékkal. Ismét kedves fogadtatásban volt részünk, és a közönség is ünnepelt bennünket. Június 28-án immár 29-edszer Gyöngyösbokrétát a Durindót pedig 16-szor rendezik meg, ezúttal Debelyacsán. Hosszú és alapos felkészülés után a kisoroszi Test.-Egys. népi táncegyüttese figyelemre méltó sikerrel jelen volt a Gyöngyösbokrétán. Augusztus 17-23 Berettyóújfalu Bihari vers- és próza-mondó verseny döntője. A kisoroszi műkedvelő társulat szavalócsoportját Fazekas Gábor képviselte - a 15 éves szavaló kimerítően végezte felkészülését szinte egész nyáron át dicséretes hozzáállással. A következő verseket készítette: Bogdán József: Mi lett veled? Fehér Kálmán: Mi Atyánk Danilo Kiš: A forradalom költője az elnöki hajón, Szűcs Imre és Kereszturi Dezső: Vers. A döntőn Bogdán József versét szavalta, figyelemre méltó sikerrel. Haláleset miatt haza kellett jőnnie. A versek válogatása és begyakorlása Nyári Márta munkája. Október 4-én Törökbecsén vendégszerepeltünk a VÖRÖSHAJÚ-val. A közönségnek nagyon tetszett. Sikeres előadás volt. Október 10-én Románia, Zsombolya A régi hagyományok felelevenítése a közös sorsvállalás szinbóluma, a hajdani bánsági magyarság nótás kedvének „újracsengéset". A ME szervezésében a Kikindai Betyárok szolgáltatták a talpalávalót a zsombolyai szüreti bálon. Október 17. a szabadkai Népkör együttesének vendégszereplése. EZ A KABARÉ? A tarka műsorösszeállításban felléptek a Népkör humoristái és táncosai. A Kikindai Betyárok 161


Jól csak a szívével lát az ember

szolgáltatták a zenét. Énekesek: Nagy Gizella, Szabó István, Kiss Ferenc és Kotroba Júlia. A műsort konferálta Németh János. Rendező: Muszin Imre. „A bácskába szakadt bánátiak közül ugyan egyedül, de a 120 éves Népkör lelkes és kitartó gárdájával, az ezt összetartó Muszin Imre rendezővel jártunk a faluban, ahol felnőttem. Telt ház előtt a Kabaré harmadik előadásával. A műsoridőn túl is folyt a műsor. Külön öröm a számomra, hogy Kisoroszon olyan csodálatos közönségre akadtunk. Talán a szabadkai bemutatón sem kaptunk ekkora tapsot. Kotroba Júlia és A Kikindai Betyárok érdeme sem elvitathatatlan. Az, hogy a kisorosziak viszonozzák a vendégszereplést, külön őszinte örömömre szolgál. Ha a kapcsolat tartós lesz, a közös érdekeket szolgálja, alighanem kölcsönösen elérjük célunkat. Azok érdekében, akik ismernek, szeretnek, becsülnek bennünket. Legyen úgy 1993-ban és később is. Míg mi leszünk legalább...” Németh János, Muszin Imre Október 24-én Szajánban vendégszerepeltünk a VÖRÖSHAJÚ-val. Osztatlan sikerünk volt. A hálás közönség fűtetlen teremben mindvégig jól szórakozott. A kisoroszi VÖRÖSHAJÚ Szabadkán, november 7-én a Népkörben. Lám ez is megvalósult. „Egy bánáti és nyelvi szórványszigetben „ékelődő” amatőr társulatnak kimondottan megtisztelő feladat a méltó igényhez szokott szabadkai közönséget szórakoztatni” Nyári Márta „Egy-egy amatőrök által előadott darab nyomán az emberben mindig fölmerül a kérdés: mi az, ami összetartja, mozgatja, ösztönzi és lelkesíti ezeket a fiatalokat, na, meg a nem egészen fiatalokat? A választ könnyű megadni, ha VALAKIT keresünk a teljesítmény mögött. Ezúttal Berta Ferencet találjuk ott. Tudjuk, hogy a hivatásos műbírálók mindig az amatőrök szemére vetik, ha népszínművet állítanak színpadra. Igaz, hogy a Vöröshajú nem világszínvonalú remekmű. Az is igaz, hogy a kisorosziak többre képesek, hisz már többször bizonyítottak. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg, hogy Vajdaságban,így Szabadkán is, ritkán láthatunk igazi színházi előadást. Nem mindenki szereti a téglagyárban, vasútállomásokon, tavak vizén modernre átdolgozott klasszikus színdarabokat. A kisorosziak előadásának látogatottsága bizonyítja, hogy a színvonalasan előadott népszínműnek is van lelkes és hálás közönsége." Király Andrea - Németh János 1992. november 7. Népkör KE Szabadka- a kisoroszi ME Vöröshajú 11. élőadása Nézőszám 250 Ma este a kisoroszi ME színjátszó csoportja szerepelt Szabadka közönsége előtt. Közönségünk lelkes tapssal jutalmazta és nem utolsó sorban elismerte a vendég színművészek odaadó színvonalas munkáját. Mint a vezetőség tagja remélem, hogy e műsor nem a kezdet, hanem a tartalmas együttműködést jelenti. E nemes cél és a magyarság kultúrájának ápolása érdekében ápolni fogjuk a további együttműködést. A Népkör 120 éves jubileuma alkalmából a Népkör elnöke, Mezei József A falusi kultúra mindig is boldogított, akkor legjobban, ha táncosok, zenészek és színészek is mind egyszerre jelen vannak. Gratulálok. Olvashatatlan aláírás „Berta Ferenc, a társulat vezetője, a találó szereposztással, a kiváló amatőrök mozgatásával, maradandó élményt tudott nyújtani. Némelyik színésze hivatásos társulatnál sem vallana szégyent. Vonatkozik ez elsősorban Sárit alakító Lőrik Gizellára, a Jankó szerepét mértékkel komédiázva eljátszva Hódi Jenőre. Soós Attila és Talpai Zsuzsanna alakítására is oda kellett figyelni, fegyelmezettségéért, 162


A falu művelődése 1970-től

odaadásáért azonban az egész együttest dicséret illeti. Amatőr társulatok esetében az ilyen ritkább, mint gyakori.” Király A. - Németh J. November 8. SZÉPEN SZÓLÓ ISKOLACSENGŐ. 1992. szept. 1-én 40 évi munka után Sörös Imre tanár, iskolaigazgató,- kultúrmunkás, nyugdíjba ment. A ME és a kis színjátszók közösen ajándékműsort készítették. Nyári Márta tanárnő készítette az ajándékműsor tervét - forgatókönyvét. Ősbemutatónak is mondhatnám hiszen a betététeken kívül önálló műalkotás, kisoroszi szerző műve. Ennek keretében a kisszínjátszók Bicskei Gábor NYUGDÍJBA MEGY KISMISI c. egy jelenetét mutatták be. November 22-én Lukács Sándor VÖRÖSHAJÚ c. színjátékát (12. előadás) A hajdani Szilaj Kata bejegyzése: „Megközelítve 40 évvel ezelőtt az akkori Műkedvelő csoportban mi is színrevittük a Vöröshajút. Én játszottam a Szilaj Katát. A most látott előadás jó volt. Mégis voltak különbségek, mi többet daloltunk, Ferke betyárosabb volt, én pedig szilajabb. Amikor a lányok letepertek a körbe, hogy elcsúfítsanak, én sírásba törtem ki. Valaki a nézőtérről így kiáltott. „Ne hagyjuk az Ilonkát édesapám!” Emlékezés homályából tisztelettel emlékezek minden műkedvelő társamra. Ezek: Berta Imre (Ferke) Horváth Ferenc (Jankó) Mészáros Piroska (Sajgóné) Karácsonyi János (András gazda) Hódi Mária (Ágnes asszony) Csányi Júlia (Zsófi)” Kabók Sándorné sz. Talpai Ilonka December 18. író - olvasó találkozó Bogdán József verbicai plébános úrral és költővel. A rendezvény a ME szervezésében jött létre. A vendéglátást a szavalócsoport vállalta, Berta Ferenc és Nyári Márta irányító munkájával. A szavalócsoport: Hódi Eleonóra, Viola Izolda, Soós Attila, Berta Ferenc, Lőrik Gizella, Fazekas Gábor, Hódi Jenő, Raffa Boglárka (Kikindáról) és Kökény Gizella (Kikindáról) Ízelítőt adtak Bogdán József eddigi két kötetéből, az Ablakok-ból és Billegések-ból. „Igazán örültem, hogy Berta Ferenc és Nyári Márta meghívott e szép közösségbe. Áldja meg az Isten az egész falut!” Bogdán József, plébános „Szép volt, jó volt, örömömre szolgált.” Erős Lajos, plébános „Örülök, hogy itt lehettem!” Erős Mihály, magyarcsernyei plébános

1993. „Kicsiny falum, ott születtem én...” Hagyományőrző bálat rendezett a ME. A bálra Kisoroszról az utóbbi években „elköltözöttek”-et hívták meg. Jöttek Bácsszőlősről, Kanizsáról, Újvidékról, Szabadkáról, Törökkanizsáról, Zentáról, Adáról, Magyarcsernyéről, Kikindáról. A Kikindai Betyárok muzsikáltak. Többek között itt volt mgr. Bálint Sándor (a Magyar Szó főszerkesztője) Németh János újságíró... 1993. február 28-án KI MIT TUD? bánáti selejtezője A MAGYAR TELEVÍZIÓ tehetségkutató vetélkedőjének a lebonyolítását szívesen vállalta a kisoroszi Művelődési Egyesület. A vetélkedő szervezői a VAJDASÁGI MŰVELŐDÉSI SZÖVETSÉG a Szabadkai NÉPKÖR és a 7 NAP szerkesztősége. A bíráló bizottság tagjai: Szabó István, nótaénekes, Krekity Olga, újságíró és előadóművész, Murényi Mátyás, karnagy, Faragó Árpád, az Újvidéki Színház igazgatója, és Lackó Illés, koreográfus (a zsüri elnöke). Hét versenykategóriában mérték össze tudásukat a fiatalok. sajnos már benzinhiányos időket éltünk, így sok helyről nem jöhettek el. Megérdemelt győzelmek - továbbjutók: Fazekas Gábor, versmondás, Kisorosz, Raffa Boglárka, versmondás, Kikinda (Őt a budapesti TV képernyőjén is 163


Jól csak a szívével lát az ember

viszontláttuk), Horváth József, (Egyéni hegedűszóló a Kikindai Betyárok kíséretében) Kikinda, Tóth Jutka, Szaján (magyar nóta). Kb. 300 néző előtt. „Mindig bízni, hinni kell. a pesszimizmus az feladás!”

Bács József Dušan Kovačević A BALKÁNI KÉM bemutató. Szereposztás: Ilija Čvorović Martonosi Gábor, Danica - Lőrik Gizella, Sonja - Talpai Zsuzsanna, Đ. Čvorović Lackó Csaba, Albérlő - Hódi Jenő, Idegen - Soós Attila, Rendezte: Berta Ferenc Súgó: Csikos Annamária Műszakiak: Berta Fábián, Pozsár Béla, Lázár Ervin, Ács Albert Díszlettervező: Raffa József m.v. Vendégszerepeltek Szabadkán és Kikindán. Táncosaink a Gyöngyösbokrétán szatmári táncokkal szerepeltek Hering István (Temerin) koreográfiája. Novemberben A Kikindai Betyárok és a ME közös műsort készítettek amelynek címe HÚZD RÁ BETYÁR, TÁNCOLJ CIGÁNY.

1994. 1994-ben mutatták be a: KUTYASZORITÓ c. komédiát. Szereposztás:.Etuka-Hódi Eleonóra, Incike-Csíkos Annamária, Tubai-Soós Attila, Csisóg-Talpai Zoltán, Felesége-Lőrik Gizella, Ápoló-Berta Fábián, Rendezte: Berta Ferenc. Táncosaink a zentai Gyöngyösbokrétán Rábaközi táncokat mutattak be. Koreográfus Kátai Tibor Kikinda. November 13-án a Szabad 7 NAP élőújsága Kisoroszon. Vendégeink: Németh János, Dudás Károly, Krekity Olga, Biacsi Antal, Orosz Ibolya a Szabad 7 NAP újságírói. Közreműködtek: Berta Fábián, Hódi Jenő, Soós Attila, Csúszó Judit, Tasi Anita, a ME tagjai, a BÁNÁTI VÁNDOROK - zenekar (a 7 NAP a keresztapjuk.), Cirok Anna nótaénekes és a néptánccsoport. Decemberben a MAGYAR SZÓ élőújsága-nyereménysorsolás. Vendégeink: Bálint Sándor -főszerkesztő, Cs. Simon István, Erdősi L. Valéria, Góber Béla, Gergely József újságrók, Ferenczi Jenő színész és Bogdán József plébános. Műsorvezetők: Lajber György és Berta Ferenc.

1995. 1995. március 25-én mutatták be a: Bródy Sándor A TANÍTÓNŐ c. színjátékát. Szereposztás: Tanítónő - Talpai Zsuzsanna, id. Nagy István - Cirok József, Nagyasszony -Cirok Anna, ifj. Nagy István - Csúszó Ottó, Tanító - Soós Attila, Kántor - Berta Fábián, Kántor kisasszony - Csúszó Judit, Plébános - Hódi Jenő, Szolgabíró - Berta Attila, Jegyző -Fazekas Gábor, Hray Ida - Tasi Anita, Postás - Tóth János m.v., Súgó: Szabó M. Szilvia Zenei válogatás: Kiss László m.v. Technika: Máté Attila, Mészáros Csaba Rendezte: Berta Ferenc Kedves zentai vendégeink - akik jelen voltak a bemutatón - bejegyzése: Köszönet ezért a szép és feledhetetlen estéért amelyet itt tölthettünk Kisoroszon, lelkes és tehetséges fiatal műkedvelők társaságában... Szloboda János Bálint V. Nagyon szép (remek) előadás volt. Régóta vágytam megismerni ezt az együttest, mivel sok szépet hallottam róluk. Most végre sikerült. Köszönet a színi gárdának valamint a rendezőnek. Gazsó Béla A TANÍTÓNŐ vendégszereplései: Április 22.-én a Vajdasági Amatőr Színjátszók I. találkozóján Zentán. Szakmai zsüri: Dr. Nárai István, Lengyel Pál rendező, Hernyák György 164


A falu művelődése 1970-től

Április 29. Muzslya. Május 10-én Az Észak-Bánát és Észak-Bácska körzeti szemlén vendégszerepel a TANÍTÓNŐ Zentán. A zsüri Kovács Frigyes szerint az előadás továbbjutott a Vajdasági Falusi Egyesületek szemléjére. Május 12. Óbecse. Május 14. Kikinda. A szenttamási Gyöngyösbokrétán a tánccsoportunk Pünkösdölő népszokásokat mutatt be (Kátai Tibor koreográfiája). A Bánáti Vándorok zenekara kísérte a táncot. Az indulás előtti napon a falu utcáin mutatták be műsorukat. Vasárnap templomban voltak, majd a parókia udvarán mutatták be a táncot. ez volt a Gyöngyösbokréta megnyitó tánca. Július 22. (vasárnap) A ZSÁMBÉKI SZOMBATOK -on lépnek fel amatőrjeink. Talán ME legnagyobb, legkiemelkedőbb sikere, hogy a TANÍTÓNŐ eljutott a Határon túli és hazai amatőrszínjátszók IV. találkozójára Magyarországra. Szeptember 22-én vendégszerepelnek Bókán (a Vajdasági Falusi Egy. szemléjén). Együttesünk két tagja megérdemelten magas kitüntetésben részesült. Talpai Zsuzsanna a legjobb női főszerepért, Csúszó Judit a legjobb epizódszerepért. Szeptember 30-án Tóbán vendégszerepelt az együttes.

1996. Január 20-án Szentamáson vendégszerepeltünk a TANÍTÓNŐ-vel. Vendégszereplések Kisoroszon: Április 16-án Nyolc hold föld Óbecseiek. Április 12én a szabadkai önkormányzat ajándékba egy autóbuszt bocsátott a kisorosziak rendelkezésére, amellyel 60-an utaztak Palicsra a Palicsi Színházi Estek-re. A beregszásziak Sólyom pecsenye c. előadását néztük meg. Június 24-én vendégszerepelt a Tanyaszínház Carlo Goldoni KÉT ÚR SZOLGÁJA c komédiával. Az előadás a Tűzoltó otthon udvarán volt 305 néző előtt. Talpai Zsuzsanna a kisoroszi ME színésze is játszott a Tanyaszínház előadásain. November 11-én az Újvidéki Színház Csizmás kandúr c. gyermekelőadásával vendégszerepelt. November 29-én Bogdán József plébános-költő irodalmi estje. December 17-én Leszálás Párizsban a szentamási Arany János Magyar Művelődési Egyesület vendégjátéka. LŐRIK GIZELLA Beszélgetés Lőrik Gizellával, aki másfél évtizede szolgálja Thália istennőt. -1964-ben születtem. 1977-ben léptem először a "világot jelentő deszkákra" és azota hódolok Thália istennőjének. 1977. február 5-én szavaltam a községi szemlén, 1979. március 28-án ismét, és akkor már tovább is jutottam a körzeti szemlére. A XII. bánáti szavalóversenyen is részt vettem Csókán. 1987-ben ismét a községi szavalóversenyen vettem részt. 1990. október 13án a bihari Irodalmi Társaság Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyen léptem fell. Dicséretben részesültem. Szavaltam műsoros esteken, Petőfiesteken, Csak kisorosziak... szerzői estjén. A szavalatok elkészítésében Berta Ferenc és Nyári Márta segített, ők készítettek fel. A legkedvesebb versem Pilinszky Francia fogoly c. költeménye. 1979-ben kezdtem színdarabokban játszani. Az első amiben játszottam ALADÁR NEM SZAMÁR c. mesejáték volt. 165


Jól csak a szívével lát az ember

Nem számoltam meg, nem írtam le mikor melyik színdarabban játszottam, de a kezdéstől mindmáig egy évad kihagyásával mindig segítettem a társulatnak szerény képességeimhez mérten. Többször részesültem dicséretben, diplomát kaptam. Ezt a társaim segítségével és nem utolsósorban a rendezőnek is köszönhetem. E röpke néhány év alatt „jó egynéhány életem volt, ahol én nem én voltam”. Sok kedves szerepem volt, sok személy, szerepet alakítottam- azt mondják nem sikertelenül. A feladat nem könnyű, hisz volt olyan évad, amikor két színdara is futott, s nekem is - mint a társaimnak - a szereppel kellett együtt élnem. Alakítani Valakit - másnak a bőrébe kellett bújnom - aki nem én voltam, és mégis hitelesen kellett tolmácsolnialakját. Sokszor nehéz volt, mert a második alak még mindig élt. Mindaddig amíg az új alakítandó személynek meg nem találtam a jellemét, csak azután tudtam alakítani. Sok időt töltöttem, (egyedül elgondolkodva) az alakítandó személy megfogalmazásával. Magam alakítottam ki a személy jellemét, érzésvilágát, ahogy éreztem, ahogy azt a színésznek éreznie, tudnia kell. Segített a rendező Berta Ferenc. A változás felfrissitett, új utak nyíltak meg előttem, amikor Vajda Tibor rendező adott instrukciókat. A legkedvesebb szerepem éppen Pintér Lajos a POGÁNY TIVORNYA Dóri-ja volt eddig. Titkos vágyam? Van! Szerettem volna, szeretnék énekes darabban játszani. Legyen úgy! Játsszál még sokáig, olyan hitelesen ahogy eddig tetted! HÓDI JENŐ ÉS ILONA Hódi Jenő 1949-ben született. Hódi Jenőné Szilágy Ilona 1952-ben született. -Már akkor elkezdtem játszani amikor még egy rendező sem kért fel rá.Színházaztunk a fölvégben. Mesék alakjait igyekeztünk megszemélyesíteni. Mesét olvastunk és amelyik tetszett, azt dramatizáltuk. 8-12 éves gyerekek voltunk. Talpai Feri, Hódi Pista, Hódi Péter, Salamon Irén, Hódi Anci, Karácsonyi Zoli, Pozsár Feri, Pozsár András, Bálint Sanyi, Nagy Sanyi. A hitelesség kedvéért kosztümöket is gyűjtöttünk, vagy éppen kreppapírból készítettünk. A színpad nálunk a gangon, Feriéknél a konyhában, vagy éppenséggel az udvaron volt. Még belépődíj is volt. A nézők fizettek. Tojás, sütemény fejében nézhették az előadást. A szülők is belesegítettek, pártolták a munkánkat. Mint diák az Árvácskában szerepeltem mint a manók vezére. A felnőttekkel játszottam a Nem vagyunk angyalok c. színdarabban. Aztán jött a középiskola majd a katonaság előtt társaimmal kultúr-irodalmi csoportot akartunk alakítani Pali bácsinál, a volt moziteremben, Papdi Laci, Korom Imre, Korom Józsi és még néhányan. Ismert vajdasági íróktól szerettünk volna erkölcsi támogatást kapni. A felderítők szárnyai alá kerültünk. Irodalmi esteket, készítettünk. A termet tél közepén igyekeztünk alkalmassá tenni az ottartózkodásra falaztunk, tapasztottunk, meszeltünk. Még álarcos bálat is rendeztünk. Jött egy újabb megszakítás - berukkoltam. Az igényesség, a művészet iránti vágy úgy mondhatnám családi vonás. Az apám szobafestő, mázoló, templomfestő, 166


A falu művelődése 1970-től

hegedűjavító, egy kicsit szobrász is, meg amatőr festő is. Szobrokat készítettünk, apám, Sanyi és én. A milói Vénuszt akartuk elkészíteni, de útközben másként határoztunk. El is készült a Csak kisorosziak c. kiállításon ki is állítottuk. Készítettünk a templomok részére angyalokat, (szárnyas angyalokat) sőt Magyarországra is eljutott néhány munkánk. Feleségemmel talán együtt kezdtük a kultúrmunkát még az Árvácskában. Később is együtt csináltuk vagy csak gondolatban volt velem. Kezdetben a színpadot készítettem, festettem a hátteret vagy éppen azt csináltam, amire szükség volt. JEGYGYÜRŰ A MELLÉNYZSEBBEN c. előadásban is együtt szerepeltünk. '79-ben az ALADÁR NEM SZAMÁR-nak a színpadát készítettem A KAKUK MARCI-tól állandóan vagy én vagy mindketten ott voltunk a próbákon. A szeretet, a kitartás, a „csak azért is” vezérelt. Nem kis feladatot vállaltunk ebben a munkában. Három gyermekünk van. Sokszor maradtak otthon a gyermekek, mig mi próbán voltunk. Sokszor anyagi problémánk is származott belőle (kimaradt a pénzszerzés) Csináltuk rendületlenül, pihenés nélkül. Igaz, egyben szórakozás is volt. Sokszor volt, hogy hozaérve a próbáról kerékpárra ültem és dolgozni mentem, a feleségem szintén. A hátteret szabadidőmben az iskola termeiben festettem, az igazgató beleegyezésével. (Tószögön). Nekik is segítettem, sőt vendégszereplésen Ključ-on is voltam. Dicséreteket, okleveleket kaptam, községi és körzeti szemléken. Törökkanizsán a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat is elkaptam. Egy dísztóll, oklevéllel. A legjobban a szívemhez nőtt Pintér Lajos a POGÁNY TIVORNYA c. színdarab. A HÁZITÜCSÖKben is kedves szerepemre emlékszem. A játék, a társaság kikapcsolodást is jelentett a munka után. A legnehezebben ment akkor amikor szerepem is volt és a színpadot is rendeznem kellett. Bizony a második felvonásban oda kellett figyelnem. Szeretek ismeretséget kötni, emberekkel társalogni. Sok barátot, jó ismerőst szereztem a vendégszereplések során. Szabadkán sétáltunk az utcán, egyszercsak egy hangra leszek figyelmes: „Ez Jankó a színdarabból.” Nagyon jó eső érzés volt, hogy egy néző felismert. Nagyon kedves ajándékot mondhatom elismerést - kaptam egy számomra ismeretlen nézőtől. Német Jancsitól küldte el. Az ajándék egyszerű, de annál értékesebb, mert az alakító, a „színész” kapta nem a Jenő. Muzslyán vendégszerepeltünk. Egy nagyon régi diákkori barátom csak azért jött el Becskerekről, hogy találkozzon velem, mint személlyel és mint színésszel is. Nagyon jóleső érzés volt. A gyerekeink is érzik e munka fenségességét, ők is tagja a ME -nek. Ilonka is sokat játszott, és a műszaki dolgokban is sokat lendített. Kosztümöket tervezett, varrt, kalapokat készített, öltöztetett, sminkelt, tehát szereplő és mindenes. A munka rengeteg szeretetet kíván, nagyon kell szeretni. Örülök, hogy számítanak ránk. Vágyom, hogy én is rendezzek. Legyen úgy! Ismerjünk meg erről az oldaladról is. Sok kítűnő akakítása volt eddig. Nagyon gondosan kellett megformálnia néhány szerepét. A VÖRÖSHAJÚban, a KÉPZELT BETEGben alakított szerepe nagyon könnyen ripacskodássá válhatott volna, ha ezt nem tudta volna mértéktartóan alakítani. Nem a közönség megnevettetése volt a cél, hanem alakítani a szerepet. Ezért kapott sok elismerést őszinte kézfogást, gratulációt. És ez valami. RAFFA JÓZSEF - CSIKI A plakáton így jelenik meg a neve: Díszlet: Raffa József m.v. (mint vendég). Már vagy két évtizede segíti a munkánkat. Egy főszereplő, akit a közönség nem lát a színpadon. Ő akkor dolgozik, amikor nincs más a színpadon. Fúr, farag, fest, világítást állít, ide teszi, odébb tolja, hogy a színpad szép legyen, hogy a színdarab 167


Jól csak a szívével lát az ember

mondanivalóját abban a korban, vagy helyzetben mutassa be, amire éppen szükség van. A kikindai Egység ME oszlopos tagja. -Eleinte nem jó szemmel nézték, hogy a kisorosziaknak is segítek, de mégsem annyira komolyan, hogy ne segítenék. Feri megkért és én elfogadtam. Sokszor készítettem díszletet az előadásokhoz. A felnőtteknek, a gyermekeknek, plakátot írtam, elismerő okleveleket töltöttem ki. Szeretem csinálni, szeretek segíteni. Kezdetben a társaság kedvéért csináltam az Egységben. Megszerettem a munkát, és csináltam tovább, hogy művemmel segítsem a műkedvelést. Dolgoztam profi rendezőkkel is. Jovićékkal, Szilágyi Lászlóval, Kovács Frigyessel, Sebestyénnel. Sokra már nem is emlékszem. Nagy gond az, hogy először meg kell nézni azt, hogy hány szál deszka van, hány méter vászon áll rendelkezésemre. Egyszerűen, hogy miből tudom előállítani, hogy ne kelljen, vagy csak kis pénzből tudjam elkészíteni a díszletet. És ez így megy már több mint harminc esztendeje. Soha nem tudtam megvalósítani maradék nélkül az elképzelésemet. Kisoroszon legkedvesebb díszletem a Molièr darab díszlete volt. Addig csnálom, amíg szükség lesz a munkámra, vagy ameddig bírom. Sokat köszönhetünk Csikinek, a lelkes amatőrnek. PAPP MIHÁLY ÉS ETELKA A műkedveléssel foglalkozók több-kevesebb időt töltenek a világot jelentő deszkákon. Van aki a függöny mögött dolgozik, soha sem jelenik meg a nyílt színen, de mégis nélkülözhetettlen. Pappné - Kiss Etelka hosszú időt töltött a színfalak mőgőtt, mint rendező a gyermekszíndarabok betanításánál, a felnőtteknél mint súgó. Papp Mihály mint szereplő nyújtott kiváló alakítást éveken keresztül. Vezette az Évkönyvet, zsüri tagként segítette a műkedvelőket. Mind a ketten odaadóan segítették a Művelődési Egyesületet. Komoly hozzáállással, nagy akarással, tanácsokkal, munkával tették öregbé művelődésünket.Egyszer eljön az idő, amikor az ember elfárad. Leteszi a lantot, amiért élt-halt. Hogy miért? Talán legjobban a tréfás elbeszélés ad rá választ. Püspök jött a faluba. Ahogy a faluba ér, meg kell, hogy konduljanak a harangok (a tiszteletére). A harangok némák, nem kondul egy sem. A püspök megkérdezi a harangozót, miért nem harangozott. Millió oka van annak atyám. Mondj legalább egyet! Nincs harangunk! Tovább ne is mond! LÚCÓ IRÉNKE (CSÁNYI SÁNDORNÉ) Kisiparosként dolgozik a faluban. Virágos. -Mi a férjemmel elhatároztuk, hogy virágüzletet nyitunk. Szükség volt rá a faluban. 1971-ben kreppapírból készítettük a virágot. Majd préselt plasztikából virágelemeket vásároltunk és magunk készítettük a koszorúkat, csokrokat. 1983-ban kezdtünk el élővirággal dolgozni. Kezdetben vásároltuk a virágot Splitből, Pecellóról. Sok gondunk volt a szállítással, ezért elhatároztuk, hogy magunk termeljük a virágot. Sok gonddal jár a virágtermelés. Télen fűteni a fóliasátrakat, 168


A falu művelődése 1970-től

szellőztetni a kellő időben, permetezni, öntözni, röviden sok dolog akad a virágsátorban. sokat kellett tanulni. Szakkönyveket vásároltunk, szaktársakkal beszélgettünk (habár a titkokat senki sem árulja el szívesen) tanultunk a saját hibánkon. Csodálatos élmény az amikor a kezünk nyomán virágozni kezd a szegfű. Minden szálnak örülni tudok. Babusgatom, dédelgetem, csodálom és kimondhatatlanul szeretem. Igaz, hogy iparosként dolgozunk, ebből élünk, de amikor csokorra állítom össze egy kicsit a lelkem is benne van. Részvéttel vagy nagy-nagy szeretettel alkotom csokraimat, attól függ, hogy milyen alkalomra készül. Szeretném ha igazi műhelyem lenne ahol zavartalanul tudnék dolgozni. Szeretem, ha az emberek boldogok és ehhez szerény alkotásommal én is hozzájárulok. Szeretem látni a csillogó szemeket, a boldog emberi mosolyt, ami a szép láttán róluk sugárzik. Boldog vagyok ha szépet alkottam. A szakmát főleg könyvekből tanultam, kíállításokon, jó barátoktól sajátítottam el. A tanulás nem minden, érzés, ízlés és határtalan szeretet szükséges, hogy az ember alkotni tudjon. Sajnos az én alkotásaim egy idő múlva elhervadnak, de úgy gondolom az emlékek megmaradnak. Sok-sok alkalomra készítettem virágcsokrot, virágcsokrokat, alkalmi díszeket. (Menyasszony csokrot, kocsidíszt, asztaldíszt, színházi előadásokra jutalom virágcsokrot, névnapokra, születésnapokra, házassági évfordulókra készítem alkotásaimat.) Bátorkodom kimondani, művészi munkát csinál, művész ő a szakmájában. TALPAI ZSUZSANNA 1974-ben születtem. Tíz éves koromban kezdtem el szerepelni. Akkor még nem gondoltam, hogy elkötelezettje leszek a színpadi játékoknak, az amatőr színjátszásnak. Nagyon megszerettem és része lett az életemnek. Tagja lettem a diákszínjátszó csoportnak, sőt nyolcadikos koromban már elnöke lettem. A Papírsárkányban volt az első szerepem, majd következett a Forradalom a könyvtárban, Dudorász Peti, A nagy leleplezés és az Éva naplója. Fehér Ferenc rádiójátékát állítottuk színpadra. Meghívtuk a szerzőt is. (A levél teljes terjedelemben mint melléklet szerepel a könyvben) Alkalmi műsorokban is felléptem társaimmal együtt. Ezek után következett a Művelődési Ház színjátszó csoportja. Nem csak szerepeltem, hanem táncoltam is. A néptánc lett az egyik kedves szerepem. Néhányszor részt vettem a Gyöngyösbokrétán. Sok emlékezetes fellépésen vettem részt társaimmal. Még ma is örömmel csinálom, hisz oly szép ez a színes, mosolygós forgatag. 1989 óta szinte minden előadásban szerepeltem. A Javítóintézet, a Képzelt beteg, Türelmetlen szeretők, Betlehemes pásztorjátékok, a Vöröshajú, Itt-hon, Két úr szolgája, Férj uram vadászni jár, Kukkantsunk Orosziba, Tanítónő, Tolonc, Fatányér, Légy jó mindhalálig. Játszottam főszerepeket de szerettem a kisebb mellékszerepeket is. Nem válogattam. Ha az egyéniségemnek megfelelt akkor elvállaltam. A szereposztáskor a rendező mindig gondolt erre. Szerettem, és szeretek is játszani, alakítani, alkotni. Alkalmi műsorokban is szerepeltem társaimmal. Iró-olvasó találkozókat szerveztünk, ahol jelenetekkel, szavalatokkal igyekeztünk megismerni, megismertetni az írót, költőt. Sok dicséretet kaptam, kaptunk a művészektől. Többször volt az, hogy az én megérzésem szerint mutattam be egy-egy költeményt, ami az alkotót is meglepte és dicsérő szavakkal köszönte meg művének eszemszögből való bemutatását. Mesélték az idősebb szereplők, hogy az ő munkájuk gyümölcse nem tartott sokáig, ugyanis a bemutatóután következett egy-két ismétlés, egy-két vendégszereplés és 169


Jól csak a szívével lát az ember

kezdhették a felkészülést az új bemutatóra. Mi egy-egy előadást két-három évig is műsoron tartottunk az újonnan bemutatott mű mellett. Rangos nívóra emeltük a Művelődési Ház nevét. Vajdaság nagyon sok városába, falujába fogadtak bennünket vendégszerepléseink során. Kivívtunk magunknak egy nevet, megbecsülést és ez már kötelezett, itt már nagyon kellett vigyázni a színvonalra, hogy a kivívott tekintélyünkön csorba ne essék. Nagyon szerettük, szeretjük a vendégszerepléseket, a felzúgó tapsot, a szép dicsérő szavakat, de nem vetjük meg az építő jellegű bírálatot sem. Ez egy nagy család a szereplőkkel, a közönségünkkel együtt. Vendégszereplőket is fogadtunk, ők is szép szavakat mondtak a vendéglátásról és a közönségünkről. Valamikor azt mondták, hogy Kisorosz a világ végén van. Mi és az elődeink a világvégéről a falunk nevét Vajdaságszerte ismerté tettük, sőt elismertté tettük. Már régóta részt veszünk a Vajdasági Amatőr Színjátszók Szemléjén, sőt magunk is megrendeztük (sikerrel) telt házas nézőtérrel. Sok elismerésben volt részünk ( talán lesz is), díjakat is kaptunk. A Tanítónővel Zsámbékon mutatkoztunk be (Magyarország). Többször mutattuk be munkánkat Magyarországon (Fatányér, Kukkantsunk Orosziba, Képzelt beteg), Romániába (Vöröshajú, Türelmetlen szeretők) Erdélyben (Kukkantsunk Orosziba). Az alkotási vágy a szeretet vitt előre bennünket, nagyon ügyelve a színvonalra is. Hogy hogyan készültünk, készültem egy-egy előadásra...? Szereposztáskor megbeszéltük egy-egy szerep alakításának feltételeit. Milyen volt a jelleme, a szokása, az akarata. Így igyekeztünk alakítani, eljátszani, bemutatni az alakítandó egyént. Ezután kezdődött el az én egyéni felkészülésem. Elemeztem, igyekeztem bebújni a bőrébe, kialakítani a szerepemet. Szerettem ha az az egyén volt a színpadon, akit én akartam (néha a rendező ellenvetésével szemben is) legtöbbször sikerült is eljátszanom, bemutatnom. Felkértek, hogy játszam a Tanyaszínház bemutatóján (nyári évad) örömmel mentem és sok kellemes élményben volt részem. Fölvételiztem az Újvidéki Művészeti Akadémián, az első nekifutás nem sikerült, de másodszorra sikerült volna. Sokat gondolkodtam és végül is az amatőröknél maradtam. Ezt a feladatot színesebbnek, fontosnak tartottam. Nagyon sok mindenről lemondtam az amatőr színjátszás kedvéért. (Munkába álltam Szabadkán, elgondolkodtam azon, hogy otthon most próbákra járnak, szerepelnek én meg itt. Összecsomagoltam, otthagyva csapot-papot irány Kisorosz). Nagyon szerettem, és szeretem azt amit csinálok. Köszönettel, hálával tartozom minden embernek, aki tiszta szívvel, örömmel elevenítette fel emlékeit. Elmondták, hogy megmentsük a múltunk e gyönyörű színfoltjait amit ők alkottak, átéltek, amelyek felelevenítve ismét színesebbé, gazdagabbá tették küzdelmes életüket. Talán gazdagabbá teszik az olvasó életét is, ha rátalálnak rokonuk, barátjuk, ismerősük nevére. Becsüljük meg a múltat, alkossunk a mának, mutassunk példát a jövőnek. SOÓS ATTILA 1964-ben születtem. Én nem gyerekkoromban kezdtem el szerepelni. (Ha csak nem számítom fellépéseimet az iskolából). Valahogy nem találkoztunk, (a rendező, a színjátszó csoport) habár rendszeres látogatója voltam az előadásoknak. A Türelmetlen szeretők című előadásra készültek. Hiányzott egy szereplő. Találkoztunk Ferenccel, (Berta Ferenc-Monte) megkért, hogy vállalnék-e szerepet. Elvállaltam. Szokatlan dolgok előtt álltam. Szerettem, szeretem a focit, a próbák sokszor a TV közvetítések idején voltak. Választásom nemigen maradt, elvállaltam tehát, kötelez az adott szó, így a mérleg nyelve a Művelődési Ház javára billent. Szokatlan volt a színpad, a kellékek, a fény, a nézőtér. Rászorultam a rendező utasításaira és hálás is vagyok érte. Ahogy mondják, igen tanulékony voltam. Odafigyeléssel, akarattal készültem, igyekeztem, hogy lépést tartsak társaimmal. 170


A falu művelődése 1970-től

Beszélgettünk az alakítandó személy tulajdonságairól ( külső-belső ), de nem tartottam elegendőnek. Sokat gondolkodtam hogyan alakítsak, hogy hiteles, elfogadható legyen. Így a rendezői utasítások mellett magamra kellett számítanom, magamnak kellett megformálnom azt a személyiséget, akinek a személyét kellett a színpadon alakítani. Sokat törtem a fejem azon, hogyan fér el benne az én egyéniségem is. Több-kevesebb sikerrel sikerült megoldani a bírálóim és a közönség véleménye szerint. Lámpalázas vagyok, különösen színrelépéskor, majd utána felhagy és megy minden a maga rendjén. Különösen sokat készültem a néma jelenetek megoldására. Kitölteni az űrt, hogy az szerves része legyen az előadásnak és a szereplőtársaimat se zavarja. Készültem, de a pillanatnyi helyzet sokszor rögtönzésre késztetett. (Valaki rosszul mondta a szöveget, vagy egyéb zavaró körülmény miatt). Görcsbe nem lehet játszani, ezért alapkövetelmény a jó szövegtudás, így könnyebb elhárítani a zavaró körülményeket. Jól kell ismerni a szereplőtársaimat is ( a magánéletemben is és a színpadon is), könnyebben vár az ember segítséget az adott pillanatban, vagy éppen őt segíthetem ki zavarából. Itt nem sok idő van gondolkodni, azonnal dönteni kell. A jeleneteket nagy figyelmességgel, alaposan ki kell dolgozni, nem lenne szabad a véletlenre bízni. A kellékekkel együtt kell sokat próbálni mert, ha csak az utolsó egy-két próbán van minden a helyén akkor ez bizonytalanságot szül. Az utolsó két hetet teljes díszben, komplett színpaddal kellene próbálni, teljes komolysággal játszani. Nagyon veszélyes „majd az előadáson, a bemutatón fogom úgy játszani”, ez a kellő alaposság hiánya. Csúszó Jutkának az egyik jelenetben egy pofont kellett adni. Sehogyan sem ment, pedig de sok féleképpen, próbáltam. Ekkor Jutka azt mondta: te csak csapj oda, én felhatalmazlak rá. A végén csak úgy történt, adtam neki egy pofont, de a lelkiismeretem nem volt nyugodt, úgy határoztam, hogy minden pofon után valamivel kárpótolom, hol egy narancsot, hol egy tábla csokit vettem neki. Előfordult, hogy kényesebb szerepeket is játszottam (nő, férfi viszonya egymással) ezt itthon nagyon kellemetlen volt igazán eljátszani. A faluban mindenki ismer mindenkit. A nézőtéren ott ülnek a szülők, testvérek... Valahogy mindig viszolyogtam ettől. Ha vendégszerepeltünk valahol, akkor ezek a jelenetek is jobban mentek, nem volt semmi előítélet, nem volt zavaró körülmény. Főleg a komolyabb szerepeket kedvelem, nem vagyok kabarészínész, ez nem fekszik, nem tudom alakítani. 1991-től minden bemutatott színdarabban játszottam, többkevesebb sikerrel. Sok elismerésben volt részünk, sokat vendégszerepeltünk. Jártunk Magyarországon, Romániában, Erdélyben, Ukrajnában is. A szép élmény mindig kárpótolja a fáradságot. A versenyeken fontos a „név” a jó alakítás, a szerencse. Kívánom, hogy legyen még sok szép élményben részed!

171


ajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) mint a vajdasági magyarok érdekképviselő szervezete 1991. tavaszán alakult meg. Ősszel már Kisoroszon is megalakul a VMDK helyi szervezete mintegy 40-45 taggal. A tagság egy része igen aktív. Gyűléseket, előadásokat irodalmi esteket szerveznek. A választásokon községi képviselőházba önálló jelöltet jelöl, Fehér András és Nyári Pál személyében. Sok szavazatot kapnak jelöltjeink. Nyári Pált nagy többséggel képviselővé választják. Két év múlva ismét képviselővé választják Nyári Pált. A Petőfi Sándor utcai temetőben a kereszttől jobbra, rózsa- és egyébb növények buján benőtt sírt takartak (Talán a bokor nyújtotta természetes védelem biztosította a megmaradást). Sztánics Ferenc kezdeményezésére Hódi Jenő és Ilonka, Sztánics Irén, Nyári Pál, Talpai Mihály, Nyári Márta, Fehér Zoltán, Máté Ágoston és mások megtisztítják a sírt és környékét. A síremlék felirata: Itt nyugszanak: Kőrösi Szabó János uradalmi tiszttartó 1848-as honvédtiszt. Az aranykereszt tulajdonosa stb. Meghalt 1898 február 16-án. Élt 82 évet. (Kis Mariska a lánya. A mellette lévő síremlék felirata Kócsvári Jozefina) 1992-ben a VMDK -tagságának néhány tagja március 15-én koszorúzási ünnepséget tart. Kőrösi Szabó János római katolikus uradalmi tiszttartó született Derecskén, Heves megyében. Apja: Kőrössy Szabó Ferenc Anyja: Kőrössy Szabó Ferencné Pauer Antónia háztartásbeli. (Felesége Gyöngyösi Ilona) Ó-Besenyőn laktak. K. Szabó János Szegedről jött Kisoroszra. Mint tiszttartó - az Kőrösi Szabó János síremléke emlékezők szerint - eléggé goromba volt. Március 15. tiszteletére, emlékezve 1848-ra koszorút helyezünk el a honvédtiszt sírjára.

V

173


Jól csak a szívével lát az ember

November 1-én virágcsokrokkal emlékezünk meg halottjainkra, akik életüket vesztették az első és a második világháborúban. Azok tiszteletére is akik a terror áldozatai lettek. 1994. III. 13-án nagy megtisztelés érte falunkat. Jeszenszki Géza Magyarország külügyminisztere részt vett a koszorúzási ünnepségünkön és ő is koszorút helyez el a Magyar Köztársaság nevében Kőrösi János 1848-as honvédtiszt sírhalmára. A VMDK koszorúját Dr. Hódi Sándor, a Határon túli Mágyarok Hivatala nevében Zalatnai István helyezi el koszorúját, a kisorosziak nevében pedig: Hódi Jenő népviseletbe öltözött gyermekeink kiséretében. Ilyen magasrangú vendége még nem volt a falunak. Külföldi államférfinak kijáró tisztelettel rendőrautó vezette a gépkocsisort. 820 kor begördült a Petőfi Sándor utcába a miniszter úr kocsija. Több százan várakoztunk a koszorúzásra. A fogadóbizottság: Sztánics Ferenc, Hódi Jenő, Talpai Sándor, Talpai Mihály (Miska), Nyári Pál, Berta Ferenc. Igen hűvös vasárnap reggel volt. Az út mentén a temető kaputól a sírig mindkét oldalon sorfalat alkottak falunk lakói akik eljöttek a koszorúzási ünnepségre. Amikor a kedves vendégekkel lépdeltünk a sírhalom felé, szinte ösztönösen tört ki a taps mintegy tiszteletül vendégeink iránt.

A temetőnk művészi alkotások színhelye is - Mihály Árpád szobrász (Magyarország) alkotása -

A vasárnapi szentmise is egy órával később kezdődött, mert a hívők és a lelkiatya is jelen volt a koszorúzási ünnepségen. Hódi Eleonóra, Lőrik Gizella és Fazekas Gábor Petőfi verseket szavaltak. Sztánics Ferenc felolvassa ünnepi beszédét amelyből idézek pár részletet. „Halálra van ítélve az a nemzet, akiknek költői, művészei elhallgatnak, és nem állnak a nemzetük élére. 146 évvel ezelőtt már rengésnek indult a föld Budapesten. A tűzhányó már zúgott, morajlása is hallatszott. Szikrái már a levegőben ízztak, tettre buzdították az ifjúságot... Nem messze Kisorosztól - nincs még 100 km sem lelték halálukat tábornokaink Aradon. Most itt állunk egy 1848-as honvédtiszt sírjánál. Március 15-ére gondolva helyezzük el a kegyelet koszorúit.

174


Március 15. Koszorúzás a temetőben

Köszöntjük mély tisztelettel anyaországunk külügyminiszterét Jeszenszki Gézát, Vajdaság kiemelkedő képviselőit, Dudás Károlyt a 7 NAP főszerkesztőjét, vidéki vendégeinket (Szabadkáról, Szajánból, Kikindáról), valamint falunk lakóit. Büszkén köszöntünk 660 éves falunk nevében minden jelenlévő EMBERT. Nehéz itt magyarnak lenni, de AKARNI kell! Egy kisoroszi hadifogoly (Gulyás György) a szegedi fogolytáborban sapkát cserélt egy honvéddel (II. világháború). Meglátta ezt egy tiszt és egy hatalmas pofon kíséretében elvette tőle. Te nem vagy magyar! A fogoly válasza: Uram, könnyű magyarnak lenni édesanyám köténye alatt, de legyen maga ott magyar ahol én vagyok! Aki itt marad az ne feledje, hogy hova tartozik. Tiszteljük másét, ha ő is tiszteli a miénket, de a miénket SZERESSÜK!" Jeszenszki Géza beszéde: Összejöttünk emlékezni egy olyan sírnál amely átvészelte a nehéz évtizedeket. Egy olyan sírnál, amely alatt egy olyan honvéd nyugszik, aki önként állt a zászló alá vállalva a kockázatot, aki nem behívó parancsnak engedelmeskedett. Nem elvitték, hanem ment, mert úgy érezte, hogy valamit cselekednie kell. A zászló alá állt, hogy őneki, családjának, utódainak jobb legyen. És ne higyjük azt, hogy hiába küzdött és ne higyjük azt, hogy az itt nyugvó honvéd és a sok tízezer akik az zászlók alatt Görgey, Damjanich, Knézich, e három a tizenhárom közül akiket kivégeztek. Nem csak tizenhárom, hanem százötven. A megtorlás első időszakában azok se nem hiába áldozták életüket, még akkor is ha tudják, hogy mi lett az áldozat eredménye. Itt vagyunk, erőt tudunk meríteni ezekből az emlékekből. Ezek igazolják az áldozatokat, önfeláldozásokat. Ma többen vagyunk itt, mint korábban, talán ha volt ilyen ünnepség nem csak e sírnál, hanem másut is. Ha fogy is a nép és nem véletlenül, dolgunk az, hogy ezt megállítsuk. Nekünk ott Budapesten, Magyarországon az éppen olyan fontos, mint az itt élőknek. Nem azért mert nem fogadjuk szívesen azokat akiket elűztek, akiket be kellett fogadni. De meggyőződésünk, hogy ott kell boldogulniuk ahol születtek vagy ahol élni akarnak. Es tulajdonképen nem csak ez a honvéd, hanem a honvéd seregbe állt nem magyarok is sokan voltak. Azok is tudták azt, hogy amikor a magyar szabadságért küzdöttek, nem csak a magar szabadságért, hanem a lengyel, az olasz szabadságért is, és azért, hogy akár szerb, román szabadságért is küzdjenek. Voltak szerbek is például Damjanich - a legnagyobb - akik tudták, hogy hol a helyük. Tehát ezekben a történelmi napokban üzenet van, és akik most itt vagyunk, és szerte nem csak az országban, nem csak itt Vajdaságban, Magyarországon, hanem szerte a világon ahol magyarok vannak, ezekben a napokban ünnepelnek. Az ünnepeknek kell, erőt adnia a megpróbáltatásokhoz. Nem tudom, hogy milyen hosszú időkre, de a megpróbáltatásoknak egyszer vége lesz. A történelem az utat mutatja, hogy a háboruk nem tartanak örökké. Azok az események amelyeket Petőfi és társai, amennyire szívbemarkolóan mondtak el mindenki érezte, hogy ezek a remények egyszer megvalósulnak. Amíg össze tudunk ennyien jönni, addig mindig van remény. Ezeknek a gondolatoknak jegyében kívánok önöknek hitet, kitartást és hogy találkozzunk minden március közepén itt Kisoroszon, itt Vajdaságban, a Kárpát-medencében, azért hogy ezer év múlva majd leszármazottaink is ünnepeljenek. Msgr. Erős Lajos plébános megajándékozta könyvével a külügyminisztert. A kisoroszi koszorúzási ünnepség után folytatták az útjukat Magyarittabéra a központi ünnepségre a Kossuth szobor koszorúzására.

175


falu nagy ünnepe. 1995 tavasza. Verőfényes napsugár melengeti a Művelődési Ház színészbejáratát. Beszélgetünk Ferivel (Monte) a MH munkájáról, tervekről. Egy visszatérő gondolat azt súgja, hogy az1997-es esztendőt meg kell ünnepelni. Ambrus József plébános az Örökváltságban 1797-et jelöli meg az újratelepítés befejezéseként. Ez kerek 200 esztendő, jó alkalom egy szép ünnepség megszervezésére. A gondolat nagyszerű! Én is valami hasonlót akartam Neked mondani. Arra gondoltam, hogy emlékművet kellene állítani az első és második világháború áldozatainak emelékére. Beszéljük meg még másokkal is a magyar szakosztály elnökével is. Az ünnepséget úgy szervezzük meg, hogy mind a két jelentős dolog benne legyen. Megbeszéltük. A munka beindult. Sok-sok beszélgetés, körvonalazá, kevés résztvevővel, hogy alkalom adtán megfelelő javaslattal tudjunk a falu emberei elé állni. 1995. november 11-ére Berta Ferenc összehívta a Kezdeményező Bizottságot. A sok meghívott közül 41-en jöttek el (Abc sorrend).

A

Antal Imre Bálint Imre Berta Fábián Berta Ferenc Berta János Berta Nándor Berta Sándor (keres.) Budai József Csányi Imre Csányi Sándor Csányi Tamás Csíkos József Dr.Csikós Sándor Csúszó Ernő

Csúszó József Msgr. Erős Lajos Fazekas József Hén Dezső Hódi Jenő István Illés Kabók Imre Karácsonyi Imre Korom Sándor Korom Zsuzsanna Kovács Imre Krizsán Sándor Lőrinc Ferenc Németh László

Nyári Pál Ónozó Róbert Ördög Tibor Paksi Zoltán Papp Mihály Soós Attila Sörös Imre Sztánics Ferenc Talpai Ernő Talpai Mihály Talpai Sándor Vass Ferenc Vólenter Árpád

Elmondtuk elképzeléseinket, gondolatainkat. Mindenki egyezett és helyesnek ítélte meg a kezdeményezést. Megválasztottuk a Szervező Bizottság elnökségét. Az elnökség választja meg a tisztségviselőket, meghatározza a feladatokat, és időrőlidőre beszámol a Szervező Bizottságnak. Mindenki segít a munkában akit arra felkérnek. Az elnökség megválasztotta a tisztségviselőket és meghatározta a feladatokat. Elnök: Sztánics Ferenc, alelnök: Berta Ferenc, Kabók Imre, titkár: Talpai Sándor, pénzügyi bizottság vezetője: Ördög Tibor, vallási bizottság vezetője: Hajdú Sándor esperes, a vendégek (cím) felkutatása: Vass Ferenc, kiállítás szervező bizottsága: 177


Jól csak a szívével lát az ember

Paksi Zoltán, lapkiadás: Sörös Imre, elszállásolás: Németh László, művelődési műsorok szervezői: Berta Ferenc, Hódi Jenő, Kovács Imre. Minden tisztségviselő az adott bizottság elnöke, vezetője. A bizottság a szükségtől függően 3-5 tagot számlál, akiket a csoport vezetője kér fel, vagy javasol. A Szervező Bizottság tiszteletbeli tagjai: - Dr. Balogh Zoltán, mérnök, Ausztria - Prof. Kószó János, tanár, Topolya - Mgr. Bálint Sándor, újságíró, Újvidék - Németh János, újságíró, Szabadka - Dr. Benák József, mérnök, Szabadka - Németh Tibor, okl. mérnök, Kikinda - Dr. Berta Sándor, mérnök, Ausztria - Prof. Kőművesné Nyáry Márta, tanár, Szaján - Dékány Ferenc, tanár, Szaján - Sánta József, vállalkozó, Kanizsa - Dékány Péter, tanár, Temerin - Dr. Grahovac Spasoje, tanár, Kikinda - Dr. Hegedűsné Börcsök Ilona, orvos Szabadka - Vojvodić Vaso, tanár, Újvidék - Dr. Hódi Sándor, pszichológus, Ada 1776-ban kezdődik a betelepítés. Ambrus József plébános 1797-et jelöli befejezésként. Az ünnepség hivatalos elnevezése A FALU KÖZSÉGGÉ VÁLLÁSÁNAK KÉTSZÁZADIK ÉVE. (Így mind a két dátum képviselve van). Az elnökség által javasolt feladatok: kapcsolatot teremteni Makó, Apátfalva, Dorozsma, Sárosoroszi (Ukrajna), Rékás (Románia), polgármestereivel, a helyi önkormányzattal a községi, tartományi, köztársasági tisztségviselőkkel, a Jugoszláv Magyar nagykövetséggel, a becskereki püspökséggel. Ismertetni terveinket, hozzájárulásukat kérni (erkölcsi, anyagi). Előadásokat tartani, kiállításokat szervezni, kopjafát állítani (emlékfa) az elesett, eltűnt, az ismeretlen helyen elhunyt kisorosziak emlékére. Az anyagiak (pénz és egyéb) megteremtése az ünnepség kiadásainak fedezésére. Felkutatni a Kisoroszról elszármazottak címét, őket is meghívni az ünnepségre. A vendégek megvendégelése, elhelyezésének biztosítása. Az ünnepség alkalmából egy újságot kell kiadni. Megfelelő műsort készíteni a záróünnepségre. Az ünnepség címerét megtervezni, kitűzőt, a falu történetéről írt könyv kiadása, díjak, jutalmak. Az ünnepség dátuma 1997. június 27., 28., 29. (Péter-Pál a templomi búcsú Az ünnepség címere napja). A javasolt feladatokat a Kezdeményező Bizottság elfogadta. Következett a megvalósítás. Berta Ferenc, Kabók Imre, Hajdú Sándor feladata, hogy elmenjenek Makóra, Dorozsmára, Apátfalvára és ismertessék az ünnepséget 178


A falu nagy ünnepe

és vendégeket hívjanak. Újvidékre, Becskerekre utazzanak és ott is ismertessék az ünnepséget. A feladatokban felsoroltakkal kapcsolatban ismertessék a célunkat. Az ünnepség címerét ( Hajdú Sándor esperes, Hódi Jenő, Csányi Sándor és Paksi Zoltán javaslatára) Paksi Zoltán tervezte. Tojás alakú, mivel ez az élet csírája, kukorica, búza, dohánylevelek a külső részei, utalva az emberek foglalkozására, fenn a 200. jubileum, közepén a templom, a kereszt fénylő napsugárban, jobbról az iskola, balról napsugaras tűzfalú ház a magyar nemzeti zászló, valamint az ország (Jugoszlávia) zászlója. Kisorosz - Rusko selo. Az emléktábla, az Emlékfa, a kereszt (a temetőben) az alapja a 200 szám. Mocsári tölgyből terveztük az Emlékfát, de mivel nem tudtuk beszerezni, azért az itt található, itt honos akácfából készült el. Az ünnepség újságja a Kisoroszi Hírmondó nevet kapta (6-szor jelent meg). A temető rendezése 1997. májusában, nagyon sok ember jött el a faluból, hogy rendezzük a temetőt. A bejárattól a keresztig új betonutat építettünk (a helyi önkormányzat fedezte a kiadásokat) 50 facsemetét ültettünk el a betonút, az utcai járda mellé. Kerékpárállványokat, padokat betonoztunk le az út mellé (a kikindai Öntöde ajándéka). Az emberek időt, erőt nem kímélve dolgoztak. Ki festett, ki hegesztett, téglaszegélyt készített a beton mellé, meszelt, fát ültett. Az összetartozás, a dolgozni akarás gyönyörű példája.

A temető igazolja a múltunkat

A műemlék kialakításánál Hódi Jenő, István Illés változtatott a terven, azaz kiegészítette. Égetett (vas) téglából (ami a falu téglagyárábam készült)épült fel. A műemléket István Illés és segítőtársai, Csányi Imre és Lázár Dezső építette fel. Az ő hozzáállásukat, akaratukat, munkájukat dicséri. Az emlékfát Budai János (bognármester) és Hódi Jenő készítették el. A keresztet Papdi Ernő festette. A márványtáblát Sánta Péter kikindai kőfaragó mestertől kaptuk ajándékba. A feliratot is ő véste ki. „Csak az a nép vész el, aki a múltját elfeledi.” Kossuth Minden sarkában egy egy bronz szög, amelyen egy-egy történelmi dátum van, 1332, 1776, 1797, 1997. Ebben a két évben minden rendezvény az ünnepség nevében történt. A szabadkai Népkör BALLANGÓ együttese Erős várunk a hit címmel népszokásokat és 179


Jól csak a szívével lát az ember

népénekeket mutatott be Szőllősi Vágó László vezetésével. Boros György festőművész (Szabadka) kiállítása. Kukkantsunk Orosziba Kőművesné Nyáry Márta munkáját (ősbemutató) vitték színre Berta Feriék. Az előkészületek példásan haladtak. A vezetőség rátermett tagjai adományokat gyűjtöttek (Berta Ferenc, Kabók Imre, Német László, Ördög Tibor, Vass Ferenc és a többiek). Az Illyés Alapítvány is segítette az ünnepséget. Egyének, vállalatok, intézmények és mások járultak hozzá a sikeres rendezéshez. (Jegyzőkönyv, fényképek stb. bizonyítják az eredményes szervezést.) Tekintettel az egyedülálló ünnepségre, határozatot hoztunk díjak és elismerő oklevelek adományozására. Három csoportot javasoltunk: 1. AMBRUS JÓZSEF díjat kapnak alkotó munkájukért akik könyvet, írásokat jelentettek meg (Kisoroszon élnek) tudományos munkájukért, vagy találmányokat szabadalmaztattak. (Ambrus Józsefről neveztük el, mivel ő volt az első a faluban aki könyvet adott ki.) 2. PITKÓ MÁRIA-díj jár azoknak akik a falu művelődési életében alkottak maradandót. (Marika tanító néni volt, aki hosszú ideig ápolta a művelődési életet a faluban). 3. FEJES ISTVÁN-díj azoknak jár akik kiemelkedő munkát végeztek a zene területén a faluban. (Fejes István volt az egyik aki a falu zenei életét magas szitnre emelte. Ambrus József díjjal kitüntettek: 1. Hódi család művészi munkájukért, templom festésért. 2. Mgsr Erős Lajos plébános a kiadott könyveiért 3. Dr. Grahovac Spasoje irodalmi, közéleti tevékenységéért, kiadott könyveiért. 4. Sztánics Ferenc a falu, az iskola és a művelődési élet krónikásaként. Pitkó Mária díjjal kitüntettek: 1. Ördög Ferenc (hentes) odaadó szereplőnek és rendezőnek. 2. Hódi Jenő és Ilonka odaadó szereplőknek, szervezőknek, akik sokoldalú munkával segítették a művelődést. 3. Papp Mihály és Etelka, szereplők, rendezők az Évkönyv írójának. 4. Berta Ferenc (Monte) példás szereplőnek, kiemelkedő szervezőnek, rendezőnek, aki vezetésével a Művelődési Egyesület Vajdaság szerte, sőt, külföldön is ismertté vált. Haláluk után (posztumusz) 1. Bálint János kiemelkedő szereplőnek, szervezőnek. 2. Id. Berta János (Csárdás) szervezőnek, szereplőnek, a KE volt elnökének. Fejes István díjjal kitüntettek: 1. Fejes Ferenc példás munkásságáért, kitartásáért, a fiatalok oktatásáért. 2. Hegyközi János kiváló munkájáért, odaadásáért, művészi munkájáért. 3. Vass Veronika (Borbély) kiváló néptáncoktató, szervező, a néptánc magas fokú művelője, tanítója. Minden csoportban nagyon sok dicsérő oklevelet adományozott az Elnökség azoknak akik azt munkájukkal kiérdemelték. Elérkezett az ünnepség ideje. Péntek, június 27. -A vendégek fogadása - Az ünnepség megnyitása, a vendégek köszöntése, a néprajzi kiállítás megnyitása, ünnepi köszöntőt mondott és a kiállítást Szánics Ferenc nyitotta meg. -Kulturális együttműködés aláírása Makó, Apátfalva, Dorozsma, Rékás, Sárosoroszi és Kisorosz között (Berta Ferenc, Kabók Imre) -Ünnepi vacsora - Kultúrműsor az iskola sportpályáján 180


A falu nagy ünnepe

-Rock koncet Hál' istennek, sok vendégünk volt, külföldről, vidékről és a faluból. A fordítást és a műsorvezetői feladatot Németh János újságíró hozzáértéssel és odaadással végezte. Szombat, Június 28. Délelőtt vendégeinkkel Čarnojević sírhelyének koszorúzása. Kisoroszi alkotók műveinek kiállítása. Délután labdarúgó mérkőzés Apátfalva-Kisorosz. Este Könyvbemutatót tart Sörös Imre és Németh János. Sztánics Ferenc: Ott szeretnék erdő lenni, ahol kihajtottam. A faluról szóló könyv bemutatása. Kukkantsuk Orosziba (Kőművesné Nyáry Márta ) mukáját mutatták be. A díjak átadása. Vasárnap, Péter-Pál (búcsú), június 29.

Az emlékfa felszentelése

Népviseletbe öltözött fiúk-lányok vitték az EMLÉKFÁT a templomba. Az oltár elé tették az előre elkészített álványokra (Vass Ferenc készítette el). Ott állt az asszonyok munkáját dicsérő EMLÉKLOBOGÓ is felszentelésre várva. Kilenc órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melyet Msgr. Huzsvár László bánsági püspök celebrált. Hajdú Sándor esperes kiváló munkát végzett. Hazai és magyarországi papok vettek részt a szentmisén. A mise befejezésekor megszentelték az EMLÉKFÁT és az EMLÉKLOBOGÓT. A misén nagyon sokan voltak (magyarországi, vidéki és hazai emberek, köztük dr. Tóth János Magyarország nagykövete, a Magyarok Világszövetségének képviselője is). Az ünnepi menet méltóságteljesen vonult a temetőbe, ahol az ünnepi beszédek után mgr. Bálint Sándor, a MVSZ képviselőjeként mondott beszédet. A helyére került az emlékfa és felszentelték az emlékhelyet. Az ünnepség után díszebéden vettek részt a vendégeink. Az ünnepség az esti bállal fejeződött be. Az ünnepség zárónapját az újvidéki TV is felvételezte és be is mutatták a rákövetkező napon (áramszünet miatt a kisorosziak nem láthatták). Az összetartozás, a dolgozniakarás gyönyörű példája volt az ünnepség. A nemzeti örökség, a fennmaradás, törődés a nemzettel, magunkkal példaértékű eseménye volt. Csak különleges, fenséges jelzőkkel tudnám illetni mindenki munkáját aki bármilyen módon részt vett a szervezésben, kivitelezésben. 181


Jól csak a szívével lát az ember

Csodálatos élmény volt ez a három nap, és mindaz ami mögötte állt. Becsületes, odaadó emberek végezték el azt a munkát, amit maguk vállaltak. Bár így lenne ez a hétköznapokon is.

Falunk főutcája az 1960-as években

182


z eseményeket 1993-tól csak címszavakban írom le. Ettől a dátumtól napjainkig megérdemli a kisoroszi művelődési élet, hogy pártatlanul, őszintén, nem eltúlozva, de nem is lekicsinyítve, feldogozzuk az eseményeket, és értékeljük. Ami a szerb tagozat munkáját illeti csak azt írtam le, ami az ÉVKÖNYV-ben volt. A teljesség kedvéért nem érdemtelenül fel kell dolgozni a következő könyvben az ő munkásságukat is. 1993. Balkáni kém, 1994. Kutyaszorító, 1995. A tanítónő (a legjobb női főszerep),majd a Tanyaszínház vendégjátéka. 1996. ITT-HON június 28. A szerző Kőművesné Nyáry Márta. Szereposztás: Narrátor-Fazekas Tivadar, Emese-Tasi Anita, Ügyek-Hódi Jenő, Álmos-Kabók Rolland, Ajnó-Papdi Zsuzsanna, Szóvárd-Soós Attila, Árpád-Csúszó Ottó, Előd-Csányi Tamás, Tas-Berta Fábián, Töhötöm-Máté Attila, Ond-Berta Attila, Kond-Lázár Ervin, Huba-Kabók Attila, Héteszű öreganyám-Csúszó Judit, Ravasz-Német Róbert, Szemtanú-ifj. Hódi Jenő, Halász-Viola Attila, Kisfiú-Orosz Szabolcs, Dobos-Mészáros Csaba

A

ITT-HON 183


Jól csak a szívével lát az ember

Táncosok: Talpai Zsuzsanna, Szabó M. Szilvia, Kabók Zita, Németh Elvira, Korom Klára, Unhold Zsaklina, Radics Anikó Zenéjét válogatta: Dr. Szőllősi Vágó László m. v. Koreográfia: Lackó Illés m. v. Balett koreográfia: Gájić Laura Technika: Antal Gábor, Németh Attila Szabadtéri játék az Önkéntes Tűzoltó Egyesület udvarán nagyon sok nézővel és vendéggel (A belgrádi Magyar Nagykövetség képviselője is itt volt). 1996. Férj uram vadászni jár 1997. Kukkantsunk Orosziba - ősbemutató a szerző Kőművesné Nyáry Márta. A falu nagy ünnepe (200 éves évforduló) 1998. Tolonc (Szántó Róbert díj a legszebb színpadi beszédért) 2000. Légy jó mindhalálig (Minden bemutatót Berta Ferenc rendezte. A légy jó mindhalálig-ot ő kezdte, de elszólították az élők sorából).

ITT-HON

184


FALUNKBELI ALKOTÓK 1. Ambrus József plébános, több könyve, vitacikke jelent meg. Az örökváltság. 2. Mgrs. Erős Lajos plébános Adalékok a Zrenjanin- Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. Képek a kisoroszi Róm. Kat. Plébánia életéből. 3. Baráth András A magyar művelődés Kikindán, A kikindai gimnázium, A kikindai tűzoltóság 4. Dr. Hódi Sándor Létélmény és valóság, A meghívott halál , Pszichológia és ideológia, Magatartásformák és társadalmi viszonyok, Illúziók nélkül , Önmagunk vállalása. Csak néhány könyvét említettem meg. Könyvek, esszék, tanulmányok, cikkek. 5. Németh Imre: versek, rajzok. 6. Kőművesné Nyáry Márta: színdarabok, elbeszélések, tudósítások. 7. Sörös Imre: színdarabok, beszédek, tanulmányok. 8. Mgr. Bálint Sándor: a Magyar Szó főszerkesztője, cikkek, tanulmányok, beszédek. 9. Vass Ferenc: Matematikai Szótár, tanulmányok, előadások (fizika). 10. Németh János: A 7 Nap főszerkesztő helyettese, tanulmányok, Történelmi leckék, cikkek. 11. Csúszó Judit: Színdarab

FELHASZNÁLT IRODALOM - Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1951. Budapest - Tóth Zoltán: Magyar történelmi bibliográfia , Akad. Kiadó 1950. - Torontál Vármegye Monográfiája - Historia Domus ( Kisoroszi plébánia – a ház történeteMgsr. Erős Lajos plébános - Fotókópiák (Csanádi Apátság) -Mojzes Antal: A közoktatás története Bajmokon -Vastag János: Ilatzfeld-Zsombolya-Dzsombolj-Jimbolia 1333-1766 - Bokréta Jugoszláviai Magyar Műkedvelők Almanachja -Kalapis Zoltán: Régi vízivilág Bácskában és Bánátban - Szegedi levéltár - Kikindai levéltár - Jegyzőkönyvek-községi, iskolai - Naplók, Évkönyvek (iskolai) - Adatközlők (Akiknek a neve a munkámban szerepel)

185


Utószó

K

iegészítés, amire később derül fény… A falunk télen, sárban, el volt vágva a világtól, nem volt más lehetőség csak nyári úton (lehetett) eljutni a szomszédfaluba vagy városba. 1905-ben készült el a macskaköves út, ami összekötötte a falut Zsombolyával. Az életfeltételek elégé mostohák voltak. Szerződéses földművelők (zsellérek) akiknek a biztos megélhetés mindig veszélybe forgott. Mostoha körülmények között, sokszor nincsentlenségben, szándékos megkülönböztetés terhe alatt éltek és - mondhatnám - alkottak. (A németek, majd a kolonisták is mindig jobb helyzetben voltak.)

Nem kerülte el a falut a sáskajárás, az árvíz, a szárazság, a járványos betegség, a világháború sem. Hogy mégis megtartották, megvédték, ápolták anyanyelvüket ez igazi odaadásra, nagy akaratra vall. Gulyás György mondta egy pökhendi tisztnek Szegeden a fogolytáborban: könnyű magyarnak lenni édesanyám köténye alatt, de legyen maga ott magyar, ahol én vagyok. Morvay Antal plébános szépen leírta az emberek helyzetét a faluban és más hasonló településen (levél a parlamentnek). A falu történetét, ha ismerjük, akkor megértjük, megbecsüljük azoknak az embereknek az akaratát, törekvését, munkáját, akik itt éltek, alkottak és teszik azt ma is, ma sokkal jobb körülmények között. A történelmi eseményekre utalnak a megkérdezettek, akik elmondják a megélt eseményeket. Sokszor keserűen emlékeznek az akkori helyzetre. Jól csak a szívével lát az ember - ha a szívünkkel nézzük, akkor nagyratartjuk a művelődéssel foglalkozók munkáját. Nem voltak hivatásos rendezők, a színjátszók is sok munka után léptek a világot jelentő deszkákra. Ezeknek az embereknek az akarata volt nagy (nem a szakmai hivatásbeli tudása). A szeretet volt az, ami a színpadra állította a színdarabot - a rendezőt is, és a szereplőt is. Amikor megírtam a Képek Kisorosz művelődési életéből az alábbi adatokat még nem ismertem. Azért írom le, mert vétek lenne nem tudni ezeket a lélekemelően szép, tiszteletre méltó eseményeket. az érdeklődő ember ismerje meg ezt az odaadó, szeretetteljes és - szerintem - csodálatosan szép eseményeket a falunk életéből. Eseményeket, történeteket írok le, ami a művelődés szempontjából fontos a falu életében.

187


Jól csak a szívével lát az ember

1873. VI. 29. Péter - Pál napja, búcsú a faluban. Mikossevics Alajos plébános szentmiséjének bemutatására nagybácsija Mikosevics József esperes, szentszéki elnök úr és más neves személyiség tisztelte meg a szentmise bemutatást és a plébánost jelenlétükkel. A Szent-Huberi vasutálmáson zeneszó, diadalív fogadta a vendégeket. A faluba érve tarackdurrogással üdvözölték a vendégeket. Nemzeti zászlókkal feldíszített diadalkapuk, lovasbandérium előnyargalása, díszes kocsik, harangzúgás közepette haladt a menet a plébániára. 1876-ban ünnepek alkalmával a Mária szobornál díszőrség tisztelgett. Hajadonok és leányok alkották a díszőrségett, ezt megtiszteltetésnek tekintette midenki a faluban. Ünnepek alkalmával pedig díszfáklyákat vivő férfiak - gazdák szerepelnek. Nagy megbecsülés, tisztesség volt fáklyavivőnek lenni. Az eddig talált írott emlék alapján az első szereplés: Karácsonyi esten a csajághi püspök által szerkesztett karácsonyi verseket és szerepeket mutattunk be 1876. Valamint Betlehemet és betlehemi játékokat szerveztünk a kántor úrral 11-en jártuk gazdák házait. Háromkirályokkor betanított ministránsokkal házszentelésre indultunk. Örvendetesen jól sikerült. Ambrus József plébános (1881-1917-ig szolgált Kisoroszon) beiktatási ünnepségére (installáció) július 1.-én került sor. Az utcákat (házakat) zöld gallyakkal díszítették fel. Reggel 8 órakor mozsarak dörgése mellett megindult a 31 lovasból álló díszbandérium, számos kocsival kísérve Nagy Tószegre a vendégek fogadására. A magas rangú vendégeket az uradalmi négyes fogat hozta. Tiszteletükre díszőrség állott a templom előtt (szépen feldíszítve a bejárat) a templom ajtajánál Gedei András kórusa énekelt - fogadták a vendégeket. 1892.VI.8. I. Ferenc József koronázásának 25. évfordulóját ünnepeltük. A helyi tanuló ifjúság ünnepélyt rendezett. Gedei András üdvözlő beszéde, mely alatt mozsárdörgés adta tudatára mindenkinek mi történik. A szózat eléneklése után ünnepi műsor következet. A Himnusz eléneklése után fejeződött be az ünnepség. 1897.V.16.-án Kőrösi Szabó Jánosnak átadják az érdemkeresztet. A vendégeket lovasbandérium fogadta, tarackdurrogás, zászlók, címerek, diadalívek díszítették az utcát, ahol a vendégek jöttek. Az ideérkező vendégeket a gyönyörűen éneklő kórus fogadta. Közreműködött ifjú Buchner Antal (Toncsi). 1897. Október 5.-én a templom előtti téren az aradi vértanuk évfordulóján szép ünnepség volt. Detki Károly, Ambrus József verseit szavalta (Kisorosz első Költője). Reck Ottó tartotta az ünnepi beszédet. A karácsonyi ünnepekre Árendácky Mária tanítónő alkalmi színdarabot mutatott be nagy sikerrel. A szereplők névsora is meg van adva. 1898. III. 15. a forradalom évfordulójának megünneplése. A műsor: Szózat - az ifjúság énekelte, Detki János szavalt, Reck Ottó felolvasott. A tanuló ifjúság népdalokat énekelt, Stein Miklós - Talpra magyar (szavalt), Himnusszal fejezték be az ünnepi műsort. 1905. Május 1.-én kezdték ásni a műút alapját Zsomboly felé. X. 27.-én Rákóczy Ferenc és bujdosótársainak hamvait hozták haza Törökországból. A Kisorosziak méltóképen, lelkes hazafisággal ünnepelték meg. Szombaton este 12 ágyúlövés és harangozás jelezte az ünnepség kezdetét. A parókia ablakai mind ki lett világítva. Az ablakban Rákóczy képe. A toronyból egy tárogató hangja hallatszott (Buchner Antal). A szemek könnyekkel teltek meg. Másnap 9 órakor disz réquiem 12 fiú kuruc ruházatban fáklyát vitt, 2 fiú pedig nemzetszínű zászlót vitt. A szavalatok, énekszámok hangzottak el. Az ünnepség után díszebéd várta az ünneplőket. XI. 188


Utószó

12.-én megalakult a Kisoroszi Gazdasági kör. A szövetkezeti mozgalom eljutott Kisoroszra is. A gazdakörben könyvtár is volt. A Körnek jelentős szerepe lesz a falu művelődésében. 1908.III. 15.- én Fényes ünnepély a templom előtt. Szépen feldíszítve nemzeti zászlókkal. Díszítették: Kiss kántor, Pitkó Béláné és Dölle Mária (tanítónő). Az ünnepi beszédet én mondtam (Ambrus). Lenner Etel és Szekeres Etel magyar ruhás lányok szavaltak. Öt legény is szavalt. A dalárda énekelt. Jelen voltak Várnay Imre kit a határnál lovas bandérium fogadott. Rengeteg nép. Vendégek voltak Tóbáról, Tószegről. IV. 22. -én, foglalja él lakását Kiss kántor hosszú huzavona után. V. 27.én szerdai napon volt az első keresztjáró körmenet a buki keresztjelhez. Sokan voltak. 1910 jelentős kultúratörténeti év volt. Ambrus József plébános, katolikus publicista Az Észrevételek, Az Örökváltság című könyvei jelennek meg. Az utóbbi Morvay Antal plébános írásának átdolgozott kiadása. Az úri lányok színdarabot adtak elő. Érdekes dologra utal a szódagyár üvegein lévő felirat: Iparos és Polgári Olvasókör Kisorosz. 1912-ben volt a Népház felavatása nagy ünnepi műsorral. Sok jeles embert láttak vendégül ebből az alkalomból. 1915-ben műsoros diákzászlószentelés. 1916. harangbucsúsztató (elvitték a háborúba). 1913- tol folytatódott a krónika ebben a könyvben. A szerző

189


Jól csak a szívével lát az ember

TARTALOM A falu művelődésének története 1915-től Beszélgetés amatőr műkedvelőkkel 1913-1914 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek Bálint János Ferenciné Nyári Piroska Németh Imre Gazsó Gergely és Teréz Hegyköziné Berta Mária Papdi Ferenc Lúcó József és Csikós Mária (a felesége) Karácsonyi József - Jóci Karácsonyi János - Jani bácsi Mészáros Károly Mészárosné Talpai Teréz Német Isván Berta Jánosné Kiss Ilona Fazekasné Molnár Ilona Fazekas ferenc - Spéci Berta Pál 1950-es évek Ökrös Gergely Nyári Mihály Bába Regina Hódi István Gedei László és neje Mészáros András Mészáros Piroska Kabók Sándorné Kószó Sándorné Kazi Anna Ördög Ferenc 1960-as évek Papdi János István Illés és István Kiss Júlia Berta Ferenc – Monte Berta Győrgy Hegyközi Mihály és Hegyköziné Kószó Inci Martonosi István Cirokné Fehér Anna Sörös Imre Vólenter József Gazsó Dezső Gyermekszínjátszás Szokások, zenészek, tánc, lakodalom Fejes Ferenc Lúcó István 190

5 6 7 7 8 13 14 17 18 19 19 21 23 23 25 26 27 27 28 28 29 30 30 31 33 36 37 38 38 38 39 40 40 41 45 46 48 50 50 51 52 53 54 55 57 83 83 85


Tartalom

Csányi Pál Hegyközi János Berta Ferenc Lábadi János Papdi Pál Csúszó József Kanalas József Berta Péter Az éneklés Néptánc Tánc Lázár Dezső Berta Jánosné Kiss Ilona Bálok Lakodalom A falu művelődése 1970-től 1970-es évek 1980-as évek 1981. 1982. 1983. 1984. 1985. 1986. 1987. 1988. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. Lőrik Gizella Hódi Jenő és Ilona Raffa József Papp Mihály és Etelka Lúcó Irénke Csányi Sándorné Talpai Zsuzsanna Soós Attila Március 15. Nemzetünk ünnepe A falunk nagy ünnepe 1997. A művelődési egyesület munkássága 1993-2000. Falubeli alkotók Irodalom Utószó

86 87 89 90 90 91 91 93 93 94 99 99 99 100 103 111 112 113 115 117 121 125 130 134 138 140 145 148 153 159 163 164 164 165 165 166 167 168 168 169 170 173 177 183 185 185 187

191


Sztánics Ferenc JÓL CSAK A SZÍVÉVEL LÁT AZ EMBER Kiadó: KIS HERCEG

A kiadásért felel: Sztánics Ferenc

Szerkesztette: Paksi Zoltán

A könyvkiadást segítették: „TELEKOM SRBIJA” R.T. Beograd és a Kisorosz helyi önkormányzata

Nyomdai munkálatok: MIRA-GRAF Grafikai műhely Kikinda Példányszám: 300 CIP – Каталогизација у публикацији Библиотека Матице Српске, Нови Сад 316.7(497.113 Rusko Selo) „19“ SZTÁNICS, Ferenc Jól csak a szívével lát az ember: képek a kisoroszi Művelődési életből / Sztánics Ferenc. – Kisorosz : Sztánics F., 2007. (Kikinda : Mira-Graf). -189 str.: Ilust. ; 30 cm Tiraž 300. ISBN 978-86-909753-0-3 a) Kulturni život -Rusko Selo -20. v. COBISS SR-ID 219284487



Jol csak a szivevel lat az ember