LĂĄnyok nevelĂŠse
A New York Times könyvsikerlistáján
Lányok nevelése
Dr. James Dobson Gyakorlati tanácsok és bátorítás azoknak, akik a nők következő nemzedékét formálják
Originally published under the title Bringing Up Girls Copyright © 2010 by Dr. James Dobson Hungarian edition © 2011 by Foundation for Christian Education Entrust Hungary with permission of Tyndale House Publishers, Inc. All rights reserved Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordította: Hargitai Róbert Borító: Boltos Péter A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. ISBN 978-963-9390-84-3
Budapest, 2011
Ezt a könyvet egyetlen lányomnak, Danae Ann Dobsonnak ajánlom, aki hihetetlen örömöt és szeretetet hozott az életembe. Amint e könyv első fejezetében írtam, „a téma iránti szenvedélyes szeretetem összefügg azzal a lánnyal, aki ma is apának hív. Már felnőtt, de ugyanúgy szeretem, mint amikor először találkoztunk a szülőszobában. Azon a titokzatos éjszakán valami felvillanyozó kapcsolat jött létre közöttünk, amely máig tart.” Hálát adok Istennek azért a kiváltságért, hogy e rendkívüli nő apja lehetek!
5
Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás 9 1. A lányok csodálatos világa 13 2. Lányok veszélyben 19 3. A szebbik nem 31 4. Miért ilyenek a lányok? 45 5. Hölgyet nevelni a lányból 59 6. Zavarba hozzuk az angyalokat 79 7. Lányok és anyák 87 8. Fiatal nők beszélnek az apjukról 105 9. Miért fontosak az apukák? 123 10. Apáról leányra 139 11. Hamupipőke a bálban 147 12. A szépség rögeszméje 159 13. Idevágó kérdések és válaszok 181 14. A kultúra folyama 205 15. Következmények 225 16. Jó hírek a lányokról 247 17. Lányunk elbűvölése 263 18. Serdülés és kamaszkor 269 19. Zaklatók, pajtások és jó barátok 283 20. Kérdések és válaszok a serdülésről és a kamaszkorról 309 21. Hogyan védjük meg lányunkat a mindent elárasztó technikától? 329 22. Az utolsó szó 345
7
b LĂĄnyok nevelĂŠse b
8
Köszönetnyilvánítás Számos kollégám, barátom és munkatársam segített e könyv megírásában, élükön Paul Baturával, aki a tárgyalt témákkal kapcsolatban hatalmas mennyiségű kutatási anyagot gyűjtött egybe és összegezett. Mindig ő olvasta el elsőként az egyes szakaszokat, én pedig megszoktam, hogy a visszajelzéseire hagyatkozom. Három éven át vállvetve dolgoztunk ezen a feladaton, gyakran este, hétvégén és más kellemetlen időszakokban is. Sokszor hívtam fel a következő szavakkal: „Paul, meg kell keresned nekem valamit, és azonnal szükségem van rá.” Általában egyenesen a forráshoz ment, és pontosan azt adta a kezembe (vagy küldte a számítógépemre), amire szükségem volt. Hálásan köszönöm most neki, hogy mellettem állt, miközben a könyv fokozatosan testet öltött. Rendkívül intelligens titkárnőm, Becky Lane is jócskán kivette részét a munkából. Ő természeténél fogva „a részletek embere”, akinek szinte semmi sem kerüli el a figyelmét. S amint sejthető, számtalan részletnek kellett a nyomába eredni, mielőtt elkészült volna a mű. Becky felügyelete nélkül még ma sem lenne kész. Irodai munkatársa, Corinne Sayler vele együtt dolgozott a feladaton. Mindkettőjük munkáját nagyra becsülöm. Rajtuk kívül is igen sokan segítettek nagylelkűen. A közvélemény kutatást végző Frank Luntz megengedte, hogy idézzek megjelenés előtt álló könyvéből. Ma már kapható a könyvesboltokban What Americans Really Want... Really címmel. Idézett szavai e könyv 16. fejezetének végén találhatók. Köszönöm, Frank, a nagylelkűségedet! Bob West rendkívül tehetséges ember, aki a legbonyolultabb technikai problémát is meg tudja oldani. Sosem felejtem el azt a reggelt, amikor rémülten felhívtam. „Bob – mondtam –, nem fogod elhinni! A képernyőm elsötétült, és több napi munkám odaveszett.” Legszívesebben ordítva elrohantam volna. Bob néhány perc alatt helyrehozta a dolgot, és visszakaptam a szövegemet. Micsoda barát!
9
b Lányok nevelése b Bob Waliszewski megengedte, hogy felhasználjam befejezetlen és egyelőre cím nélküli könyvének egy részét, amely könyvem 21. fejezetét alkotja („Hogyan védjük meg lányunkat a mindent elárasztó technikától?”). Köszönöm, Bob! Én nem vagyok a technika szakértője. Hála az égnek, te az vagy. Ron Reno a Fókuszban a Család egyik alelnöke. A szavak mestere és gondolkodó ember. Befejezés előtt álló könyvem jelentős részét elolvasta, és sok hasznos javaslatot tett. Miután a könyv teljesen elkészült, Dave Salkeld fölvette a hangomat, miközben felolvastam. Fárasztó munka volt, és Dave bámulatos türelmet tanúsított, amíg fáradt, gyakran berekedő és elakadó hangomon felolvastam a 275 oldal tartalmát. Ajánlom Dave-et mindenkinek, akinek szüksége van szakmai képességeire. Peggy Noonan rovatvezető kedvesen megengedte, hogy idézzem „Zavarba hozzuk az angyalokat” c. fejtegetését, amely a 6. fejezetet alkotja. Megkértem három fiatal nőt – Danae Dobsont, Kristin Salladint és Riann Zuetelt –, hogy mondjanak véleményt a hercegnőmozgalomról. Nézeteik kifejtésével jelentősen hozzájárultak „A szépség rögeszméje” c. 12. fejezethez. Dr. Joe McIlhaney és Dr. Freda McKissic Bush eljött a Fókuszban a Család irodájába, hogy a műsorunk vendége legyen. Mindketten szülész-nőgyógyászok. Azért hívtuk meg ezeket az orvosokat, hogy A szenvedély rabjai – Új tudományos ismeretek az alkalmi szex gyermekeinkre gyakorolt hatásáról c. könyvükről beszéljenek. Rádióinterjúnk javított átiratát közöltem a 15. fejezetben. Minden szülőnek el kellene olvasnia ezt a szakaszt, sőt A szenvedély rabjai c. könyv egészét. Köszönet illeti kedves barátaimat és kollégáimat. Dr. Roy Stringfellow szintén nőgyógyász, aki magánpraxist folytat a Colorado állambeli Colorado Springsben, és az egyik legjobb barátom. Dr. Stringfellow átnézte a nők fiziológiájáról és a kamaszkori endokrinológiáról írt soraimat, és sok hasznos javaslatot tett. Randy és Lisa Wilson a Tisztaság Báljának megteremtői, amely egy csodálatos, lányoknak szóló program. Örömmel olvasunk majd
10
b Köszönetnyilvánítás b erről az elgondolásról a 11. fejezetben, hogy aztán bimbózó Hamupipőkéink érdekében megvalósítsuk javaslataikat. John és Stasi Eldredge páratlan módon hozzájárult ehhez a könyvhöz a női lélek leírásával. Csodálatos, amit írtak. Ifjú hölgyek tucatjai vettek részt az apjukkal való kapcsolatukról szóló kötetlen beszélgetésben. Akkoriban a Fókuszban a Család Intézetének hallgatói voltak, és beleegyeztek, hogy hosszasan beszélgetnek velem. Javított megjegyzéseik a 8. fejezetben találhatók. Ez a könyv egyik legmélyenszántóbb része. Hadd mondjak köszönetet mindegyik hallgatónak a beszélgetésben való részvételéért. Kim Davis leírta életének sajátságos történetét „A szépség rögeszméje” c. fejezetben. Köszönöm, Kim, az őszinteségedet és az éleslátásodat. A könyvben szereplő rövid írások közül a számomra egyik legkevesebbet Sarah Kistler írta „A bűbájos karkötő” címmel. Ne hagyjuk ki! Az „Apáról leányra” c. 10. fejezetben száz mondás szerepel, melyeket Harry Harrison fogalmazott meg vagy gyűjtött össze. Apáról leányra – Az élet tanulságai lányok nevelését illetően című könyvéből valók. Volt még három ember, akik egyedi módon járultak hozzá ehhez a könyvhöz verseik és dalaik révén: Steven Curtis Chapman, Stephanie Bentley és Edgar Guest. Randy Negaard okleveles könyvvizsgáló a könyveim szerzői jogával bíró cégem számviteli vezetője. Ebben a minőségében megszervezte és lebonyolította a könyvvel kapcsolatos összes szerződésre vonatkozó tárgyalást. Randyvel szorosan együttműködünk, és ő szorgalmasan elintézi az összes üzleti feladatot, amelyek másként lekötnék a figyelmemet. Szívesebben írok a házasságról és a gyermeknevelésről, mintsem hogy számokkal bíbelődjek. Randy teszi ezt lehetővé számomra. Rick Santorum szenátor és felesége, Karen a Fókuszban a Család műsorának vendégei voltak. Karen Hétköznapi illem – Jó modor gyerekeknek c. könyvéről beszélgettünk velük. Az interjú kivonata szerepel a „Hölgyet nevelni a lányból” című 5. fejezetben. Hálás vagyok a Santorum házaspárnak, hogy gyermeknevelésre vonatkozó hasznos tanácsaikat megosztották a rádióhallgatókkal, és megengedték, hogy megjegyzéseiket közreadjam e könyv oldalain.
11
b Lányok nevelése b A könyv végén Mark és Becky Waters ír személyes veszteségéről. Sosem felejtem el a Marktól kapott személyes hangvételű levelet, és ezzel az olvasó is így lesz. Nagyon hálás vagyok a Tyndale House Publishers kiadónál dolgozó barátaimnak is, akik e „gyermek” megszületésénél bábáskodtak. Többek között Doug Knox, Lisa Jackson, Becky Brandvik, Sarah Atkinson, Stephanie Voiland, Mafi Novella és Sarah Rubio voltak azok az igen tehetséges emberek, akikre minden alkalommal számíthattam. Végül a legnagyobb elismerésem a feleségemet, Shirley-t illeti, aki imádkozott velem, támogatott, és próbaközönségem volt ebben a folyamatban. Talán nem meglepő, hogy egy anya szemével látja a dolgokat, ami engem is befolyásolt az írásban. Ehhez nem fér kétség. Végtelenül szeretem és becsülöm ezt a hölgyet. Jó olvasást kívánok!
12
1. A lányok csodálatos világa Néhány éve írtam egy könyvet Fiúk nevelése 1 címmel, amelyből több mint 2 millió példány kelt el. Megjelenése óta az utcán, éttermekben, repülőtereken azt kérdezgetik tőlem, mikor írok könyvet a lányok neveléséről. A kiadóm is föltette ezt a kérdést, valahányszor találkoztunk. Már a gyerekek is üldözni kezdtek. Nemrég érkezett az irodámba egy ákombákomokkal írt levél, melyben ez állt: Kedves Dr. James Dobson! 6 éves vagyok. Van két bátyám. Tudni szeretném, mikor írja meg a Lányok nevelését. Mert az anyukám nagyon szeretne lányokat nevelni. Köszönöm a könyvvel kapcsolatos munkáját. Julie Rendben, Julie, győztél. Megírom. És köszönöm a kedves sorokat. Nyilván anyukád biztatott fel, hogy írj nekem, mert a lány, akit nevelni akar... te vagy. Remélem, találkozunk egyszer, mert nagyon különleges hatévesnek tűnsz. Ezrével kapok érdekes leveleket fiúktól és lányoktól, akiknek nagy része idősebb Julie-nál. Egyesek haragszanak rám, mert engem okolnak azért, ahogy a szüleik fegyelmezték őket. Egy főiskolai hallgató néhány éve küldött nekem egy verset, melyben hangot adott ennek az érzésének. Így szólt: A rózsák pirosak, az ibolyák kékek, Ön miatt voltam kitéve fenekelésnek. 1 James C. Dobson: Bringing up Boys (Carol Stream, IL: Tyndale House Publishers, 2001). Magyar kiadás: Fiúk nevelése (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2003)
13
b Lányok nevelése b Egyik kedvenc levelemet egy Tiffany nevű tizennégy éves lánytól kaptam, aki dúlva-fúlva írt. Azonnal a lényegre tért: Gyűlölöm önt, dr dobson. meg kellett ma néznem a legunalmasabb filmet a szexről. ön készítette. HAH! mintha tudna is róla bármit. ráadásul anyám mostantól nem engedi, hogy olyan mozifilmet nézzek, amelyről nem olvasott értékelést, hála a maga kis „plugged in” 2 műsorának. vége a társasági életemnek, mert minden barátom moziba jár, és jó filmeket néznek. én csak az Elátkozott Ellát nézhetem. juhééé! Ekkor Tiffany félretette a finomkodást. Biztosan nagyon régi fényképet látott rólam, amelyen ódivatú szemüveget viselek. Ez adhatott okot az utolsó döfésre: remélem, vesz egy új szemüveget, mert akár pszichológus, akár nem, a mostani az egész arcát eltakarja. el nem múló szeretettel Tiffany Milyen aranyos lány! Csak egy tizennégy éves jelentheti ki a levele elején, hogy gyűlöl, miközben a végén örök szeretetéről biztosít. Mérget vennék rá, hogy Tiffany kihívást jelent anyjának és apjának, de jönnek majd jobb napok. Azok a szülők, akiknek ma tanácsokat adok, a gyermeknevelésről szóló első könyvem megírásakor Tiffanyhoz hasonló lobbanékony gyerekek voltak, de azóta elég különös dolog történt. Felnőttek, és megszülettek a maguk erős akaratú gyermekei, úgyhogy keresik a segítséget. Jó látnom, hogy az anyukák és apukák második nemzedéke ugyanolyan nehézségek és problémák kezelését tanulja, mint amilyeneket ők okoztak szüleiknek huszonöt éve. Ki tudja? Talán a harmadik nemzedéknek is adhatok majd tanácsot, amikor megszületik Tiffany első gyermeke. Ő és a nemzedékéhez tartozó 2 „Bekapcsolódva”, a Fókuszban a Család szolgálat egyik ága, amely a szórakoztatóiparra koncentrál (lásd pluggedin.com).
14
b 1. A lányok csodálatos világa b fiatal anyukák teljesen másként fogják látni a dolgokat. De kissé előreszaladtam. A Lányok nevelése, melyet könyvem címéül választottam, egy alapvető állítást foglal magában. Feltételezi, hogy a szülőknek nem csupán figyelemmel kell kísérniük lányaik (és fiaik) növekedését és fejlődését, hanem céltudatosan nevelniük kell őket – bizonyos tulajdonságokat és jellemvonásokat építve beléjük. A bölcs Salamon király több mint 2900 éve erről a kötelességről szólva írta: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek 22,6) Pál apostol ezt újabb dimenzióval egészítette ki, amikor azt mondta: „Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.” (Efezus 6,4) Gondolkodjunk el egy kicsit azon, hogy mi következik ezekből az igékből. Vajon azt jelentik, hogy a gyermeket arra kell tanítanunk, hogy tisztelje Istent és Fiát, Jézus Krisztust, és megértse az élet lelki dimenzióját? Igen, ez az első és legfontosabb jelentésük. De meg vagyok róla győződve, hogy ennél többet várnak tőlünk. A gyermekek Isten ajándékai, mi pedig az ő jólétük sáfárai vagyunk. Lányaink nevelése ilyen értelemben azt is magában foglalja, hogy segítünk nekik eligazodni az útjukba kerülő kulturális aknamezőkön – örök értékekre, képességekre és szemléletmódra tanítjuk őket. Azt jelenti, hogy beléjük oltjuk az őszinteség, megbízhatóság, önfegyelem, önuralom, nagylelkűség és szelíd lélek szeretetét; szerénységre, erkölcsösségre és jó modorra tanítjuk őket; segítünk nekik legyőzni az önzésre, agresszivitásra, erőszakosságra és hanyagságra irányuló természetes hajlamukat; megtanítjuk őket dolgozni, tanulni és gondolkodni. Ez csupán a kezdet – szülőnek lenni ezért olyan félelmetes feladat, amely alapos előrelátást és tervezést igényel. Erről lesz szó a következő oldalakon. A téma iránti szenvedélyes szeretetem összefügg azzal a lánnyal, aki ma is apának hív. Már felnőtt, de ugyanúgy szeretem, mint amikor először találkoztunk a szülőszobában. Azon a titokzatos éjszakán valami felvillanyozó kapcsolat jött létre közöttünk, amely máig tart. Amikor Danae hároméves volt, gyermekgyógyászatot tanítottam az orvosi egyetemen, és kutatómunkát végeztem egy nagy gyermekkór-
15
b Lányok nevelése b házban. A hét öt napján Danae sírva fakadt, valahányszor arra készültem, hogy nekivágok a Los Angeles-i forgalomban való hosszú utazásnak. Nem akarta, hogy elmenjek. Mindig átöleltem, és megígértem neki, hogy délután sietek haza, de le volt sújtva. Még ma is magam előtt látom, ahogy ez a drága gyermek sírva az ajtóban áll. Danae egyik reggel különösen feldúltan hallgatta, amint ismét elmagyaráztam, miért kell apának elmennie. Gyönyörű szeme kön�nyekkel telt meg, és szomorúan így szólt: „Jól van, apu. Megbocsátok neked.” Néhány hete megkérdeztem a lányomtól, emlékszik-e azokra a napokra. Gyermekkora rendkívül elevenen él az emlékezetében, ami néha szinte ijesztő. Nemcsak a fent említett reggeli könnyeire emlékezett, hanem valami másra is, amit én már elfelejtettem. Hároméves lányom egyszer az édesanyjával kijött a ház elé, hogy integetve búcsúzzanak tőlem. Akkorra már kitolattam a kertből, és nem láttam, hogy ott állnak. Danae emlékszik, hogy csalódottan zokogni kezdett. Egy távoli kereszteződésnél azonban véletlenül észrevettem kis családomat a visszapillantó tükörben. Még mindig kétségbeesetten integettek. Miközben bekanyarodtam, kidugtam a kezem az ablakon és visszaintettem nekik. Danae még ennyi év után is emlékszik, micsoda öröm töltötte el abban a pillanatban, amikor apukája észrevette őt és viszonozta integetését. Hogyan engedhetném, sőt hogyan engedhetnénk meg magunknak, hogy az élet gondjai annyira lekössenek, hogy elhanyagoljuk sebezhető kicsiny fiainkat és lányainkat, védtelenül hagyva őket a rossz hatásokkal szemben? Hogyne adnánk meg nekik a szeretetet és figyelmet, ami után sóvárognak? S hogyan küldhetnénk ki őket a veszélyes világba anélkül, hogy biztos alapot nyújtanánk nekik, amely szilárdan megtartja őket? Más feladataink közel sem olyan fontosak, mint az, hogy Salamon szavaival élve a nekik megfelelő módon neveljük gyermekeinket. Ennek a kérdésnek eredünk nyomába a következő oldalakon. Olyan információkat, megközelítéseket, válaszokat, megoldásokat és javaslatokat tárgyalunk majd, amelyek kiállták az idő próbáját. Elsősorban az anyák, apák, tanítók és kortársak befolyására összponto-
16
b 1. A lányok csodálatos világa b sítjuk figyelmünket. A csecsemőkortól a felnőttkorig a lányok minden korosztályával foglalkozunk, és a kétségkívül rájuk váró szárazföldi aknákról is szót ejtünk. Beszélünk majd arról, hogyan neveljünk hölgyeket a lányokból. Szólunk az önértékelésről, a nemiség kibontakozásáról, az egyedülálló szülőkről, az érzelmi fejlődésről és a lányok nevelésének titkairól. Természetesen nem feledkezünk meg a serdülőkorról, a kamaszkorról és a szépség rögeszméjéről sem. Végül szólni fogunk az otthoni lelki nevelésről és annak fontosságáról, hogy az erkölcsi tisztaságot az óvodáskortól a kirepülésig tanítsuk. Ebben van a reményünk. Oly sok mindenről kell itt beszélni! E könyv előkészítése során több mint háromezer oldalnyi kutatási és forrásanyag gyűlt össze. Ez a harmincharmadik könyvem, és több mint háromévi munkámba került. Annak eldöntése tartott ilyen sokáig, hogy mit hagyjak ki belőle. Mindent jelentősnek találtam. Amit itt elmondok majd önöknek, kedves anyukák és apukák, az szinte a rögeszmémmé vált. Összeszorul a torkom, ha azokra a drága gyermekekre gondolok, akik oly keveset tudnak az életről, és aggódva kérdezem magamtól, hogyan fogjuk megvédeni ártatlanságukat, és megőrizni a gyermekkor örömeit. Ez a feladatunk. Fogjunk tehát egy csésze forró kávét, vagy főzzünk egy teát, aztán üljünk le egy kényelmes székre, és beszélgessünk.
17
2. Lányok veszélyben A Fiúk nevelése című korábbi könyvemet alátámasztó kutatás egyértelműen azt mutatta, hogy a fiúk sok területen komoly bajban vannak. Az óvodától a felnőttkorig az érzelmi, szellemi és testi egészség szinte minden mércéje alapján gyengén álltak. A lányokhoz képest a fiúk kétszer gyakrabban szorultak gyógypedagógiai oktatásra, háromszor olyan gyakran szerepeltek a kábítószerfüggők nyilvántartásában, és négyszer akkora valószínűséggel voltak érzelmileg zavartak. 1 Jobban ki voltak téve a tudathasadás, az autizmus, a szexuális függőség, az alkoholizmus, az ágybavizelés, valamint az összes antiszociális viselkedés és bűnözés veszélyének. 2 Tízszer gyakrabban gyilkoltak, 3 és 50%-kal gyakrabban haltak meg autóbalesetben. 4 A bíróságon tárgyalt bűntények 77%-át férfiak követték el. 5 Minden okunk megvan azt feltételezni, hogy a fiúk továbbra is küszködnek. A lányokhoz viszonyítva komoly hátrányban vannak az iskolában. Alig van olyan hely a világon, ahol az átlagot tekintve jobban olvasnak a lányoknál. Nálunk, az Egyesült Államokban 100 fiúra 124 lány jut a középiskolásoknak nyújtott felsőfokú képzések1 Lásd http://www.ed.gov/about/reports/annual/osep/2003/25th-vol-1. pdf, 1-20. ábra, 26. oldal. 2 Michael Gurian: The Wonder of Boys (New York: Jeremy P. Tarcher/ Putnam, 1996), xvii-xviii. 3 Gennaro F. Vito, Jeffrey R. Maah és Ronald M. Holmes: Criminology: Theory, Research, and Policy (Sudbury, MA: Jones and Bartlett Publishers, 2006), 38 o. 4 Lásd http://www.soencenews.org/articles/20060415/mathtrek.asp. 5 Lásd http://ojjdp.ncjrs.org/ojstatbb/nr2006/downloads/chapter6.ppt# 264,10,Juvenile%20court%20caseload%20trends%20are%20different%20 for%20males%20and%20females.
19
b Lányok nevelése b ben. 6 Andrew Hacker szociológus szerint a végzős középiskolások között négy lány közül hárman töltenek naponta legalább egy órát tanulással, míg ez a fiúknak csak a feléről mondható el. 7 Amint a fenti statisztikai adatok alapján várható, napjainkban kevesebb fiú folytat és fejez be felsőfokú tanulmányokat. A mestervizsgára jelentkezők 59%-a nő, és a posztgraduális képzésben részesülő férfiak aránya évről évre csökken. 8 Amikor nyolcadikos tanulókat a terveikről kérdeznek, kétszer annyi lány szándékozik igazgatási, értelmiségi vagy üzleti pályára lépni. 9 A fiúk ezzel szemben gyakran nem tudják, mit akarnak. Azt tapasztaltam, hogy a középiskola utolsó éveiben is kevésbé hajlamosak célokat kitűzni vagy arra gondolni, hogy keményen megdolgoznak azok eléréséért. A fiúk tanulási készségének hiánya komoly következményekkel jár a lányokra és a nőkre nézve. Az értelmiségi nők máris kevés hozzájuk hasonlóan művelt férfit találnak, aki házastársukként szóba jöhetne. „Túl sok a Hamupipőke, és kevés a herceg” – mondta valaki mosolyogva. A férfiak és a nők egymásnak teremtettek, és számtalan módon függnek egymástól. Ami az egyik nemre hat, az kétségkívül hat a másikra is, 6 Peg Tyre: The Trouble with Boys: A Surprising Report Card on Our Sons, Their Problems at School, and What Parents and Educators Must Do (New York: Crown Publishers, 2008); „Trends in Educational Equity of Girls and Women: 2004”, National Center for Education Statistics, U.S. Department of Education; lásd http://nces.ed.gov/pubs2005/equity/Section4.asp; „Education at a Glance 2003”, Organisation for Economic Co-Operation and Development; lásd http://www.oecdwash.org. 7 Alaina Sue Potrikus: „Women Making Strides in Education, Grades, Attendance, Graduation Rate Higher than Men”, St. Paul Pioneer Press (2003. szeptember 28.): A5. 8 „Trends in Educational Equity of Girls and Women: 2004”, National Center for Education Statistics, U.S. Department of Education; lásd http:// nces.ed.gov/pubs2005/equity/Section4.asp; Vathleen Deveny: „Girls Gone Bad”, Newsweek (2007. február 12.), 40. o. 9 „Trends in Educational Equity of Girls and Women: 2004”, National Center for Education Statistics, U.S. Department of Education; lásd http:// nces.ed.gov/programs/projections/projections2015/sec4b.asp.
20