A kapitalizmus jövője félév A KDSZ – KÖZGAZDÁSZOK A KÖZPOLITKÁBAN DIÁKSZERVEZET 2020. TAVASZI FÉLÉVÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ KIADVÁNYA
KDSZ – Közgazdászok a Közpolitikában A Budapesti Corvinus Egyetem elsőszámú közpolitikai diákszervezete
Tartalom Elnöki köszöntő ......................................................................................................................1 A kapitalizmus jövője félévünk programjai .............................................................................2 Bevezető előadás és tárgyalásszimuláció ................................................................................3 A növekedés jövője – Köves Alexandra előadása ...................................................................5 Táv programok a karantén alatt ...............................................................................................9 További életképek a félévből ................................................................................................ 11
Elnöki köszöntő A KDSZ a 2020-as tavaszi félévet a kapitalizmus jövőjéről való gondolkodásnak szentelte. Arról szerettünk volna töprengeni, hogy milyen is lesz vagy lehet annak a gazdasági és társadalmi rendszernek a jövője, amelyben mindannyian élünk. Milyen kihívásokat okoznak a kapitalizmusnak a klímaváltozás következményei vagy éppen a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányai? Mi lesz a növekedéssel? Hogyan változhat a termelés? Tényleg a tulajdon helyett a hozzáférés lesz a jövő? Hogyan válhat szolidárissá a gazdaság? Miképpen lehet kezelni az elhatalmasodó társadalmi egyenlőtlenségeket? Ezekre és hasonló kérdésekre szerettünk volna a félév keretében válaszokat, - vagy ha azt nem is lehetséges - mindenképpen erős támpontokat kapni. A félév menetrendjét és vendégelőadásait Köves Alexandra és Kiss Gabriella, „A növekedés határai” egyetemi kurzus oktatóinak segítségével állítottuk össze. Köszönjük Nekik ezúton is a közreműködést! A program során vitakörökre, beszélgetésekre és öt darab vendégelőadásra került volna sor. A koronavírus váratlan betörése, sajnos megakadályozta jó néhány tervezett programunk megtartását, viszont csak még aktuálisabbá tette a fentebb megfogalmazott kérdéseket. A nehézségek ellenére, tehát úgy döntöttünk folytatjuk a tematikus félévet, újraírt menetrenddel, és a Microsoft Teams segítségével táv formátumban. Azt gondolom, ez nagyon jó döntésnek bizonyult, hiszen így is számtalan szakmai programot tudunk megrendezni, és egyben tartottuk a karantén alatt is a közösségünket. A kapitalizmus jövője program, tehát, ha nem is úgy, ahogy eredetileg terveztük, de mindenképpen sikertörténet. Megmutatta a KDSZ közösségének erejét, és azt, hogy mi KDSZ-esek egy ilyen nehéz helyzetből is ki tudjuk hozni a legjobbat! Ennek a kiadványnak, tehát az a célja, hogy összefoglalja és megossza a kíváncsi elmékkel azt, hogy mivel foglalkoztunk az elmúlt félévben, megmutassa szemeszterünk tanulságait és prezentálja a munkánkat. A kiadvány egyszerre tudásunk megosztója és hírünk öregbítője kíván lenni. Bízom benne, hogy a Kedves Olvasó, legalább e kiadvány tanulmányozásának rövid idejére kicsit KDSZ-essé válhat, és megtapasztalhat azokból az értékekből, melyek a közösségünket jellemzik! Csontos Tamás Tibor Elnök
1
A kapitalizmus jövője félévünk programjai Időpont: keddenként 19:10-20:40
Program:
1. hét: Évnyitó gyűlés és Közpolfogás 3. hét: Bevezető előadás és tárgyalásszimuláció 4. hét: A növekedés jövője – Köves Alexandra előadása == A továbbiakban a koronavírus miatt a programokat táv formában folytattuk ==
7. hét: A koronavírus gazdasági hatásai – Közpolfogás 9. hét: Klímapolitikai dilemmák – Szakmai videó nézés és beszélgetés 11. hét: Technológia és hozzáférés – Veress József előadása 13. hét: A negyedik ipari forradalom és az egyenlőtlenségek – Szakmai videónézés és beszélgetés 14. hét: Évzáró gyűlés és Közpolfogás
2
Bevezető előadás és tárgyalásszimuláció A szemeszter harmadik hetében sor került a kapitalizmus jövője félév bevezető elődására, illetve ezzel együtt nagyon izgalmas tárgyalásszimulációra is. A bevezető elődásban Csontos Tamás elnök vezette fel kicsit a kapitalizmus témakörét interaktív módon. Először is közösen definiálni próbáltuk mit is értünk kapitalizmus alatt, hogy meghatározzuk miről is lesz szó az idei szemeszterben. A közös gondolkodás eredményeképpen, tanulmányainkra és olvasmányélményeinkre alapozva két fő tényezőjét tudtuk azonosítani a kapitalizmusnak. Egyrészt fontosnak tartottuk a kapitalizmusban a tőke és a magántulajdon szerepét, másrészt a szabadpiaci mechanizmusok dominanciáját. Emellett a kapitalizmust nem csak gazdasági, hanem az egész társadalmat átfogó keretrendszerként közelítettük meg. A következőkben az előadó tolmácsolásában megismerhettünk néhány elképzelést a kapitalizmus működéséről és annak szakaszolásáról is.
Ezekután, pedig
bemutatásra kerültek a félév témakörei, amelyeket meghívott előadóink segítségével kívánunk majd jobban megérteni. A rövid bevezetés után megkezdődött a tárgyalásszimuláció, amely nagy mértékben kapcsolódott a félév témaköréhez. A játékban egy hipotetikus, 2028-as kormányülést kellett elszimulálni, ahol minden részvevő rendelkezik szavazati joggal és a döntés csak konszenzussal hozható meg. A szituáció szerint a kormány elveszítette a népszerűségét és eme válság helyzet megoldása érdekében a miniszterelnök kormányülést hív össze. Itt az egybegyűltek célja, hogy döntsenek 1000 milliárd forint sorsáról, amelyből egy új fenntarthatósági programot kívánnak megvalósítani. Ezáltal szeretnék stabilizálni népszerűségüket és betartani választási ígéreteiket. Az 1000 milliárd elköltésére több lehetőség is kínálkozik. A részvevőknek a szimuláció keretében azt kellett megvitatni, mely javaslatok kerüljenek bele a programba és azok milyen mértékű támogatást kapjanak. A játék keretében 5 szerepkártyát osztottunk ki, így öt csapat jött létre. Az első szakaszban egy meghatározott felkészülési idő után minden csapat prezentálta, a szerepkártyáján szereplő instrukciók és saját gondolatai alapján az elképzelését az 1000 milliárd felosztásáról. A prezentációk után minden csapat delegált egy főt a kormányülésre. A második szakaszban, tehát a tárgyalás következett, ahol a miniszterelnök vezetésével megvitatásra kerültek a javaslatok. A tét nagy volt, hiszen ha nem születik megállapodás a kormányzat megbukhat a népszerűségvesztés miatt. A tárgyalás során komoly adok-kapok alakult ki bizonyos szereplők között, és voltak akik bevetették a szerepkártyájukon levő „titkos” fegyvereket is, hogy jobb tárgyalási pozíciót vívjanak ki maguknak. A komoly vita során végül, 3
az időből már kicsit kicsúszva, de sikerült megállapodniuk a feleknek és elfogadták az 1000 milliárd forintos kormányprogramot. A program az alábbi módon épült fel a megvitatottak szerint: Igen, igen – Gyere Bátran Magyarország Fenttarthatósági program
Alapjövedelem részleges bevezetése 200 milliárd Ft
Napenergia program 100 milliárd Ft
Elektromos autók program 150 milliárd Ft
Vasúti fejlesztések támogatása 250 milliárd Ft
Vállalkozások fenntarthatósági támogatása 200 milliárd Ft
Tartalék 100 milliárd
A tárgyalásszimuláció nagyon jó hangulatban telt, mindenki be tudta mutatni politikusi vénáit, és gyakorolhattuk a prezentáló és tárgyaló képességeinket is. A játék végeztével annak izgalmait és tanulságait már egy közeli vendéglátóegységben beszéltük ki egy pohár ital mellett. Fehérvári Gergely
4
A növekedés jövője – Köves Alexandra előadása Megrendezésre került a KDSZ Kapitalizmus jövője félévének első tematikus vendégelőadása, melynek középpontjában a növekedés jövője állt. A szakmai est előadója Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója volt. Az előadó a jelenlegi közgazdaságtani főáramú gondolkodás paradigmájának felvázolásával kezdte a mondandóját, melynek középpontjában a növekedés áll. Ezután kitért arra, hogy a közgazdasági gondolkodás története során számos paradigmaváltás történt már, melyet az éppen uralkodó irányzat alapvetéseinek válsága idézett elő, amit először mindig a főáramon belüli megoldáskeresés követett, majd pedig az ún. tudományos forradalom az új paradigmajelöltekkel, melyekből kialakult az új főáram. Köves Alexandra ezt követően részletezte a jelenlegi főáramú gondolkodást, amely a társadalomra, mint emberi erőforrásra, a környezetre pedig, mint nyersanyagszállítóra tekint, melyek a gazdaság átalakító tevékenységei során felvevőpiaccá, illetve hulladéktárolóvá válnak. Az előadó ezután ismertette a jelenlegi, növekedésközpontú főáramú gondolkodás három alaptézisét: 1. A gazdasági növekedés megoldja a környezeti problémákat 2. A gazdasági növekedés csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket 3. A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt Gondolatmenetét az önmagáért való növekedés néhány következményével folytatta, melyek közül kiemelte a környezetterhelést, valamint a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezután kitért arra, hogy szerinte jelenleg milyen válságok érik a főáram alapvetéseit, melyet a már említett környezetterheléssel kezdett. Ezenkívül megemlített még három másik területet is, köztük a társadalmat, amelyen belül véleménye szerint egyre nagyobb problémát okoz, hogy a gazdasági növekedésből adódó nyerségek jelentős része egy szűk elithez vándorol, ezzel növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket; továbbá néhány nagy vállalat példáján keresztül illusztrálta, hogy a növekedés nem feltétlenül növeli a foglalkoztatottságot. Köves Alexandra szerint az alapvetések válsága nem kerülte el a gazdaságot sem, mivel a növekedés lassuló tendenciát mutat; a piacok telítettek, így egyre nehezebb elérni a 3%-os célkitűzést. E cél eléréséhez olyan ösztönzőket használnak, mint a hitel, a beépített elavulás, a szociális költségek visszaszorítása, a környezetvédelmi előírások lazítása, valamint a hosszabb munkaidő bevezetése.
5
Az előadó fontosnak tartotta kiegészíteni az alapvetések válságát a képviseleti demokrácia válságával, melyet szerinte az European Social Survey eredményei is alátámasztanak. Ezután a főáramon belüli megoldáskeresésre terelődött a szó, melynek alapja a technooptimista ökológiai modernizáció és az abból következő zöld növekedés, munkahelyek, valamint ökohatékonyság. Köves Alexandra kritikusan megjegyezte, hogy eddig egyedül az Ózon-lyuk növekedésének visszafordítását sikerült megoldani a környezeti problémák közül a technológia segítségével, viszont sok más esetben egyelőre még nem áll rendelkezésre megfelelő technológia, azonban annak szerepe ettől még semmiféleképpen sem elhanyagolható. Ezután felhívta a figyelmet arra problémára is, hogy a jelenlegi technológia az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet az ún. „győztes mindent visz” piacok kialakulása miatt. A fent leírt problémák miatt elindult az ún. tudományos forradalom, melynek egyik jelentős állomása volt a London School of Economics által kiadott 33 pontból álló javaslatcsomag a közgazdaságtan megreformálására a szellemi monopolizáltságra, a monodiszciplinaritásra, és a hitrendszerként és nem tudományként történő fejlődésre való tekintettel.
Az előadás második felében bemutatásra került az előadó által képviselt paradigmajelölt, az ökológia közgazdaságtan, melynek egyik alaptézise a beagyázottság, vagyis a gazdaság szorosan beágyazódik a társadalomba, a társadalom pedig a környezetbe, melynek korlátai gátat szabnak a növekedésnek. A környezeti korlátok miatt új gazdasági megoldásokra van szükség. Ezek közé tartozik az ún. szolgáltatói gazdaság, mely a szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt a termékekkel szemben, ezzel is ellenérdekeltté téve a cégeket a tervezett elavulással szemben. Szintén ilyen megoldás a körkörös gazdaság, valamint a közösségi gazdaság, mely a
6
megosztáson alapul (pl: Airbnb, Uber). Ezen megoldások célja a zéró összegű játszmák átalakítása, és helyettük win-win szituációk kialakítása. A paradigmaváltáshoz igazságos területi és időbeli felelősségvállalásra és tehereloszlásra van szükség az ökológiai közgazdászok szerint, mivel a jelenlegi rendszerben problémának tartják, hogy nem ugyanazok viselik a termelés hasznát, mint akik a kárait elszenvedik. Ez azonban nem a globalizmus felszámolását jelenti, hanem a környezeti költségek beépítését az árakba. Emellett szükségesnek tartják az erős helyi gazdaságok kialakítását is. Az előadó kiemelte Raskin gondolatát, aki szerint az embereknek globális szinten kell felelősséget viselniük a tetteikért, de az adott térség adottságainak tiszteletben tartása mellett.
Köves Alexandra szerint emellett szükség van a munka fogalmának újra definiálására is, mely szerinte nem pusztán a megélhetésért végzett tevékenység, hanem önmagában a jóllét egyik forrása, mely magában foglal fizetett és fizetetlen, intézményesített és informális tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak az egyén, a közvetlen közösség, valamint a tágabb társadalom jóllétéhez, mint pl. a tanulás, a háztartási munka, vagy civil tevékenységek. Az ökológiai közgazdászok kritikusak a képviseleti demokráciával szemben, szerintük jobban be kellene vonni az embereket a döntések meghozatalába a részvételi demokrácia eszköztárának felhasználásával, melyek közül kiemelendő a deliberáció fontossága, a decentralizált döntéshozatal, valamint az érintetti szemlélet. A paradigmaváltáshoz társadalmi párbeszédre, az alapfogalmak és társadalmi konstrukciók újragondolására van szükség.
7
Az ökológiai közgazdaságtanhoz szorosan kapcsolódik a nemnövekedés fogalma, amely azonban nem önmagát a növekedést, hanem annak kényszerű mivoltát ellenzi – tartotta szükségesnek kihangsúlyozni az előadó. Végül pedig említésre került néhány konkrét példa beavatkozási javaslatokra, melyek közül kiemelném a munkaidőcsökkentést, az alapjuttatás és jövedelemplafon együttes bevezetését, a hitelek egy részének elengedését, valamint a progresszív adózás bevezetését a jövedelmek és árucikkek terén egyaránt. Az előadás végén több kérdés is érkezett a közönség soraiból, melyek közül az egyik a heterodoxia főáramba való integrálást firtatta, valamint felvetette, hogy a jelenleg uralkodó neoklasszikus főáram fennmaradása nagyban köszönhető az általa kialakított koherens világképnek. Az előadó válaszában kifejtette, hogy a komplex problémákra „ügyetlen” megoldások kellenek, melyekből aztán tovább lehet indulni. Szóba került még a migráció és a klímaválság kapcsolata, melynek megfékezéséhez Köves Alexandra szerint mindenféleképpen szükség van az erőforrások helyben tartására. Kérdés érkezett arról is, hogy melyek lennének a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban megvalósítható lépések a klímaváltozás elleni harcban. Az előadó a zöld adórendszer kialakítását említette, mely magába foglalja a kerozinra történő adókivetést, a luxusjavak megadóztatását, valamint a környezeti terhek beárazását, kiemelve, hogy ezek a jelenlegi piaci logikába is beleférnek. Csobánczi Máté
8
Táv programok a karantén alatt A koronavírus-járvány kitörése szervezetünk mindennapjaiban is jelentős változásokat idézett elő. Az addigra már megszervezett programjainkat sajnos le kellett mondanunk és így „A kapitalizmus jövője” félév megrendezése veszélybe került. Dacára ennek a nem várt helyzetnek a KDSZ-ben mégis úgy döntöttünk folytatjuk a szakmai és a közösségi programokat a koronavírus ideje alatt is táv formában. Ennek formai keretét a létrehozott Microsoft Teams csoportunk adta. Más formában tehát, de folytattuk „A kapitalizmus jövője” félévünket. Így a már megszokott, kellemes, közvetlen hangulatú személyes találkozókat a félév további részében közös online honfoglalózás, videópartik, online előadás és Teamses beszélgetések váltották fel.
A 7. héten online kurzusunk egy közös videónézéssel kezdődött, melynek témája a koronavírus gazdasági hatásai voltak. Ennek keretében Király Júlia egyik interjúját néztük meg közösen, ahol a volt jegybank-alelnök értékelte a kormány addigi gazdasági válságkezelő lépéseit, és kijelölte a válságkezelés azon pontjait, melyeket szerinte érdemes lenne megfontolni. A videót követően meg is vitattuk a látottakat és mindenki kifejthette nézeteit az aktuális gazdasági válság lefolyását és kezelését illetően. A 8. héten egy közösségi program következett: az első online Honfoglaló-bajnokságunk. Erre szép számmal jelentkeztek tagjaink. Marketingfelelősünk, Folyovich Péter irányítása alatt zajlottak az egyenes kieséses játszmák, melyet egy alumni tagunk, Varga Zsombor nyert. A 9. héten ismét egy szakmai program következett, melyen közösen néztünk egy videót, ezúttal a klímapolitika témájában Bartus Gábor egyetemi adjunktus előadásában, amelyet ismét egy kötetlenebb közös beszélgetés követett a klímaváltozás hatásainak értékeléséről. A komoly programot ismét egy lazább követte a 10. héten, ahol a tagok szavazatai alapján a The Big Short című filmet kellett mindenkinek otthon megnéznie, majd azt beszéltük ki a 9
Teamsen. Érdekes élmény volt az új gazdasági válság előszelében visszatekinteni a 2008-asra, összehasonlítani és kiértékelni azt egy kötetlenebb beszélgetés keretében. A 11. héten sikerült megrendeznünk a „Technológia és hozzáférés” című előadást, Veress József egyetemünk adjunktusának részvételével. A vendégelőadásra a Teamsen került sor, és nagyon interaktívra sikerült. Az előadás első felében egy rövid bevezetőt hallhattunk a témába, ezt követően, pedig közös gondolkodást folytattunk Tanár Úr segítségével. Ennek keretében próbáltunk választ keresni, hogyan is fogja megváltoztatni a technológiai fejlődés a kapitalizmust, emellett arról is szó esett, hogy a koronavírusnak milyen gazdaság, technológia és társadalmi következményei lehetnek. Az előadás, tehát rendkívül széleskörű témákat érintett és gondolkodásra sarkalt mindenkit a közös jövőnkről. A beszélgetés során jóízű viták alakultak ki és sok tagunk megosztotta álláspontját a felmerült kérdésekben. Összességében, tehát egy rendkívül jó hangulatú beszélgetéssel vegyített előadást sikerült megrendeznünk. A 12. hétre közös sorozatkibeszélést terveztünk a Kártyavár első évadával kapcsolatban. Közpolitikával foglalkozó szervezet révén fontosnak tartottuk, egy az amerikai politikai rendszert belülről bemutató sorozat közös kibeszélést. A 13. héten újabb videópartit tartottunk, amelynek keretében két videót tekintettünk meg: Bojár Gábor, a Graphisoft alapítójának előadását a negyedik ipari forradalom kérdésköréről és Thomas Piketty előadását az egyenlőtlenségek helyzetéről. Majd kibeszéltük ezen videók tanulságait és megvitattuk az egyenlőtlenségek kérdését. Az utolsó héten tartottuk záróalkalmunkat, ahol elnökünk, Csontos Tamás egy prezentációban foglalta össze a félév menetét és tanulságait, valamint bemutatta félév értékelésének eredményeit, mi szerint a tagság alapvetően elégedett volt a félévvel és építő jellegű kritikákkal, jó tanácsokkal, ötletekkel látták el a vezetőséget. Ezután az elnökség nevében átadta a Félév KDSZ-ese díjat, amelyet idén Bender Jonathan érdemelt ki, valamint a házi beadandó versenyünk nyertesét is kihirdette, aki idén Szilassi Ábel lett. Ezt követte egy kötetlen Közpolfogás Csobánczi Máté vezetésével, ahol kibeszéltük a legaktuálisabb bel- és külpolitikai témákat. Tóth Tamara
10
További életképek a félévből
KDSZ Téli Tábor
KDSZ Kiülés
11
KDSZ – Közgazdászok a Közpolitikában Email: kdszcorvinus@gmail.com Honlap: kdsz-bce.blogspot.com 12 Facebook: KDSZ – Közgazdászok a közpolitikában Készült a KDSZ Elnökségének megbízásából 2020.06.03.
