Célszerű mielőbb nyilatkozni az szja-kedvezményekről

Akinek valamilyen kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból, annak érdemes már januárban kitöltenie az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatója, kifizetője már a januári fizetésénél figyelembe vegye a kedvezményeket.

A legegyszerűbb megoldás online módon benyújtani a nyilatkozatot a NAV honlapjáról elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA), amit KAÜ-azonosítással (belépés az Ügyfélkapun) lehet elérni. Továbbra is ki lehet tölteni a nyilatkozatot papíron, amit aláírva, két példányban személyesen kell átadni a munkáltatónak. A NAV honlapján elérhető nyilatkozatminták és kitöltési útmutatók segíthetnek ennek a kitöltésében.

Adóalap-kedvezmény jár a 25 év alatti fiataloknak, akiknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük az összevont adóalapba tartozó jövedelmeik után a kedvezmény havi összegéig, ami idén 499 952 forint. A lehetőség havi 74 993 forint adómegtakarítást jelenthet. Nyilatkozni nem kell róla, mert a munkáltató automatikusan figyelembe veszi ezt a kedvezményt.

Újdonság, hogy a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után a családi kedvezmény összege 66 670 forinttal emelkedik havonta.

A 30 év alatti anyák kedvezményének összege havonta legfeljebb 499 952 forint, ami 74 993 forint havi adómegtakarítást jelenthet. Ezzel a lehetőséggel az a 25. életévét betöltött, de 30 év alatti anya élhet, akinek a gyereke idén január 1. után születik vagy 2023 eleje után történik meg az örökbefogadás, de kedvezményezettek azok a kismamák is, akik terhességük 91. napját idén január 1. után töltik.

A személyi kedvezmény mértéke a minimálbér emelkedéséhez igazodva idén 77 300 forint, ami a gyakorlatban havi 11 595 forint adómegtakarítást jelent.

A korábbi személyijövedelemadó-kedvezmények mindegyike – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye, gyermekek után járó családi kedvezmény, személyi kedvezmény – továbbra is érvényesíthető, jogosultsági feltételeik nem változtak.

Például ha a barátainkkal közös kirándulásról készül egy fotó, a fénykép elkészítéséhez való hozzájárulást vélelmezzük, hisz szemmel láthatóan pózol a kamerának, like jelet mutat, Mivel a hozzájárulásnak nincs alaki feltétele, megtörténhet szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással is. Nem automatikus azonban a hozzájárulás a közösségi médiában történő nyilvánosságra hozatalhoz sem.

Tehát, ha magánemberként a Facebookra feltöltjük a közös képet, be kell szerezni érvényesen a fényképen szereplő személy hozzájárulását ahhoz, hogy az adott portálon nyilvánosságra hozzuk. Ez a hozzájárulás érvényes, amennyiben írásban történt, visszakereshető és ezáltal bizonyítható. Megvalósulhat akár egy messenger üzenetváltásban is.

„A leggyakoribb gond a beleegyezés hiánya, hiszen bárki, bármit oda posztol, ahová szeretné, a live videókról nem is beszélve. Így a fotók sokszor az online bántalmazás, cyberbullying részét képezhetik” - mondja a szakértő.

Folyt. az 5. oldalon.

A visszaélés típusait ma már több külön kategóriába sorolhatjuk. Ilyen a denigration, azaz befeketítés, ahol a hírnév rontására alkalmas pletyka, poszt, képmás előnytelen ábrázolása történik.

Egy másik fajta az impersonation (személyiséglopás), amikor az elkövető egy létező személy online profiljával jelenik meg, és az illető nevében a hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget.

Az ilyen esetek száma exponenciálisan növekszik, amihez a TikTok is hozzájárul az innen-onnan összevágott videókkal. Ha közéleti személyiségről van szó, aki sokat szerepel a médiában, a videója könnyen megvágható úgy, mintha adott módon nyilatkozott volna. További kategória az outing, azaz kibeszélés, titkok, személyes információk, fényképek engedély nélküli megosztása. Gyakran megesik, hogy egy osztálytárs kellemetlen képet rak ki a másikról egy közösségi felületre. Visszaélés történhet még a szexting terén is, azaz a szexuálisan provokatív és/vagy saját magunk által készített meztelen képek terjesztése közben.

A közös ezekben a kategóriákban, hogy mindegyiket fénykép felhasználásával követik el. Sok gyerek fél, hogy a szülei eltiltják a közösségi médiától Ha felmerül bennünk a gyanú, hogy valaki visszaél a képeinkkel, érdemes lehet rákeresnünk saját magunkra. Ismert személy esetében pedig az is elő szokott fordulni, hogy a követői ráírnak és figyelmeztetik a jelenségre. Ilyenkor nem elég az adatvédelmi hatóságnál bejelentést tenni, hanem akár a bíróságon is érdemes kezdeményezni, hogy szedjék le a fotókat.

„A beszélgetés a problémamegoldás alfája és omegája. Edukációra, preventív foglalkozásokra van szükség, akárcsak a drogok esetében. Át kell adni egy tudáscsomagot arról, hogyan kell fényképeket készíteni, mi a jogszerű felhasználás menete és milyen következményei lehetnek. A hatályos magyar BTK szerint ugyanis a visszaélés bűncselekmény. Még a 16 éves kor alattiak is a jövőjüket kockáztatják vele, hiába esnek más megítélés alá” - mondja Dr. Tóth Judit Lenke, aki 3Dgallerybudapesttel közösen iskolai programsorozatot is indított a tájékoztatás céljával. Ebben speciális munkafüzet, közös játék és a saját tapasztalatukról beszélő influenszerek is helyet kapnak. A cél, hogy párbeszéd induljon a szülők, tanárok és az intézmények között.

„Elengedhetetlen, hogy a gyerekek tudják, mit tehetnek, ha a képükkel visszaélnek, és tudjanak hova fordulni. Sokan azért nem lépnek, mert félnek, hogy a szülő eltiltja őket a közösségi média felületeiről, ezért inkább csendben tűrnek. Ezért fontos, hogy elinduljon a kommunikáció erről a témáról!” - tanácsolja a szakember, aki a témában civil alapítvány létrehozását is tervezi.