John Cure: Eltemetve (novellák)

Page 65

65 világban folyamatosan meg kell felelni, mert aki nem tart lépést, azt az élet könyörtelenül arcon köpi. De talán azért is érezték úgy, hogy a szivarfüstbe nevetett, alkoholszagú viccek igazán kellemesen oldják a mindennapi stresszt. Ezen az utolsó délutánon is gomolygó szivarfüst oldotta a lelki terheket, tette könnyűvé a hideg órákat. Még nyoma sem volt a viharnak, amikor alkoholmámorban úszva, felpaprikázott hangulatban valamelyiküknek eszébe jutott, hogy a Halloweenról maradt töklámpások igazán jópofa célpontot jelentenének. Arnold halkan nyöszörögve a gödör széléhez húzta barátja holttestét, majd az oldalába taposva szabálytalan nyughelyére gurította. Nézte a mozdulatlan testet a méltatlan sír mélyén, és most először érintette meg a felismerés, hogy innen nincs visszaút. Megmarkolta az ásót, lapátolni kezdett, miközben fogalma sem volt, miért nem emlékszik, kettejük közül kinek az ötlete volt, hogy kivigyék a duplacsövű…

***

www.johncure.eu


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.