5.3. A fizetésre használható virtuális eszközök szabályozatlanságából fakadó kockázatok
A Bitcoin és a többi hozzá hasonló virtuális eszköz decentralizált működése jelentősen eltér a gazdasági szereplők által jelenleg használt elektronikus fizetési eszközök működésétől, a hatósági felügyelet és felvigyázás, valamint a fogyasztókat védő felelősségi, fogyasztóvédelmi és kárviselési szabályok hiánya pedig jelentősen növeli ezen eszközök használatával kapcsolatos kockázatokat. A fizetésre használható virtuális eszközök jellemzően az elmúlt években, a válság alatt jelentek meg azzal a céllal, hogy a bankrendszert megkerülve alternatívát nyújtsanak a törvényes fizetőeszközöknek a pénzügyi tranzakciók lebonyolításában. Ezeknek az eszközöknek alapvető sajátossága, hogy csak elektronikusan használhatók, nincs egyetlen hatóság által felügyelt kibocsátójuk sem. A tranzakciókat az adott, fizetésre használható virtuális eszközök hálózatának kell hitelesítenie, hogy azok érvényesek legyenek, tehát a tranzakciók lebonyolítása nem a jegybankok által felvigyázott rendszereken keresztül történik. Egy adott típusú eszközből jellemzően véges számú létezhet, ami virtuális bányászattal keletkeztethető. Ez az jelenti, hogy egy nagy – ma már ipari méretű – számítási kapacitást igénylő, nyílt forráskódú szoftver segítségével bárki által létrehozható újabb és újabb egység anonim módon a rendszerbe kódolt felső határ eléréséig. A fizetésre használható virtuális eszközök működésével, valamint a hozzáféréssel kapcsolatos problémák, illetve a tulajdonosok kárára elkövetett visszaélések esetén jelentős károk érhetik a rendszer résztvevőit, amelyek megtérítésére vagy a károk csökkentésére jellemzően nincs a jogszabályok által biztosított lehetőség. A hagyományos elektronikus fizetési eszközök esetén a pénzt elektronikusan tároló számlákat pénzforgalmi szolgáltatók vezetik, melyek biztonságos és a jogszabályoknak megfelelő működését a hatóságok felügyelik és rendszeresen ellenőrzik, biztosítva ezzel az ügyfelek elektronikus formában tárolt pénzének felhasználhatóságát. A Bitcoin és a hozzá hasonlóan működő többi, fizetésre használható virtuá lis eszköz esetében nem léteznek szabályozott keretek között működő kibocsátó és közvetítő intézmények, hanem a rendszer résztvevői hozzák létre a virtuális valutát, és ők működtetik az elszámolási egységek nyilvántartását és a tranzakciók lebonyolítását végző rendszert is. Így amennyiben a Bitcoin nyilvántartása vagy a tranzakciók lebonyolítása során bármilyen probléma lépne fel, nincsen olyan hatóság vagy piaci szereplő, amely felelősséget vállalna a felhasználók virtuális eszközökben
52
Fizetési rendszer jelentés • 2014. JÚnIUS
elhelyezett pénzéért. Az elektronikus fizetési módok használatával kezdeményezett tranzakciók esetén a tranzakciók lebonyolítása olyan rendszerekben történik, amelyeknél jellemzően egy központi bank felvigyázói tevékenysége biztosítja a fizetési tranzakciók elszámolását és kiegyenlítését végző rendszerek biztonságos, hatékony és a jogszabályoknak megfelelő működését. Ennek köszönhetően a tranzakciók az előírt időhatárokon belül, a jogszabályok szerint meghatározott módon és biztonságosan teljesülnek. Ezzel szemben a Bitcoinok cseréjét lehetővé tevő rendszer egy központi szereplők nélkül működő rendszer, amelyben a tranzakciók lebonyolítása a rendszer résztvevői által közösen biztosított erőforrások felhasználásával történik, a tranzakciók lebonyolításának végleges jóváhagyása pedig a rendszer résztvevőinek a visszaigazolásán alapul. Emiatt a virtuális fizetőeszközök tulajdonosai számára egy intézmény sem garantálja a tranzakciók lebonyolítását, valamint nem is téríti meg semmilyen intézmény az ügyfelek kárát. Emellett az eszközök cseréjét lehetővé tevő kereskedési rendszerekre sem vonatkoznak azok az előírások, amelyek az elektronikus fizetési tranzakciók esetén a fizetések lebonyolításának szabályait, valamint az ügyfelek védelmét határozzák meg. A virtuális eszközök esetében a fogyasztóvédelem hiánya miatt az eszközök birtoklása és használata során jelentős kockázatokkal szembesülnek a tulajdonosok, az ezekből származó problémák pedig hosszabb távon a hagyományos elektronikus fizetési eszközökre is negatív hatással lehetnek. Az elektronikus fizetési megoldások felhasználóit a hagyományos esetben számos jogszabályi rendelkezés védi a visszaélések, valamint a fizetési szolgáltatók és a fizetési rendszerek működése során bekövetkező zavarok negatív következményeitől. Többek között a pénzforgalmi szolgáltatók rendszereiben elektronikusan tárolt pénzösszegekhez való illetéktelen hozzáférés és az ügyfelek által jóvá nem hagyott tranzakciók lebonyolítása esetén – amen�nyiben a visszaélés nem az ügyfél hibájából történt – a szolgáltató köteles visszaállítani a számla eredeti állapotát, ezzel is védve az ügyfeleket a visszaélések negatív hatásaitól. A Bitcoin és a többi fizetésre használható virtuális eszköz tulajdonosa azonban számos módon visszaélés áldozatává válhat. A vis�szaélések megvalósulhatnak akár úgy, hogy a tulajdonos számítógépén lévő tárcához illetéktelenek férnek hozzá, és az ott tárolt Bitcoint elutalják más számlára, akár pedig úgy, hogy egy Bitcoin-tárca szolgáltatást nyújtó elektronikus kereskedőhely
