4.1. A napközbeni elszámolás hatása a rendszerek likviditására
A napközbeni többszöri elszámolás bevezetése óta számos fizetési megbízást korábbi gyakorlatuktól eltérően az ügyfelek nem a VIBER-ben, hanem a BKR-ben indítanak.40 2013 első félévében folytatódott a 100 millió forint feletti tranzakciók számának és arányának növekedése a BKR-ben. Ennek a jelenségnek a hátterében a VIBER-ügyféltételek egy részének a napközbeni elszámolásba történő átvándorlása állt, ami miatt közel 600–800 milliárd forinttal nőtt a BKR-forgalom. Az átterelődés hátterében többek között az állhat, hogy a BKR napközbeni elszámolás miatt már nem szükséges az időkritikus tételek teljesítéséhez a VIBER-t használni, hanem erre bizonyos esetekben a BKR napközbeni elszámolás ugyanolyan alkalmas. A VIBER- és a BKR-tranzakciók eltérő banki árazásának gyakorlata vélhetően nagyban befolyásolja a választást a két rendszer között, mivel a bankok jellemzően a VIBER-hez képest lényegesen alacsonyabb BKR-tranzakciós díjakat határoznak meg. Az új elszámolási rendszerhez történő alkalmazkodási folyamat másik hatásaként 2012 második felében a VIBERrésztvevők tételidőzítése napon belül jelentősen későbbre tolódott, 2013-ban pedig állandósult ez a gyakorlat. A bankok likviditásmenedzselésének egyik eszköze a tranzakcióidőzítés, amivel azt tudják bizonyos keretek között meghatározni, hogy a napi 10 órás VIBER-üzemidő mely szakaszában indítják el tételeiket a többi résztvevő felé. A szigorúbb tételmenesztési kontroll az időkritikus tételek – például a napközbeni elszámoláshoz kapcsolódó fedezetbiztosítás – kezeléséhez köthető. Ez 40
40
azt jelenti, hogy a bankok egy része tudatosan tartalékol napközben, és a napközbeni elszámolás egyes ciklusaihoz köthető fedezetbeszedés előtt közvetlenül nem indítja el a nagyobb kimenő tranzakcióit. A napközbeni elszámolás bevezetését követően a likviditásmenedzsmentben, így a tételidőzítésben lezajlott alkalmazkodási folyamat 2012-ben nagyrészt befejeződött. 2013 első félévében a forgalom napon belül kismértékben későbbre tolódott, ami év végére visszakorrigálódott. Éves szinten a napi megoszlást tekintve a VIBER-tételek 75-80 százaléka már 14.00-ig teljesült. A VIBER-forgalom 5 százaléka maradt csak az utolsó 1 órára, mivel ekkor már csak bankközi tételek teljesítésére van lehetőség, amelyekkel főként a résztvevők napi pozíciójukat zárhatják (19. ábra). 19. ábra VIBER-forgalom időzítésének alakulása (2011–2013)
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
%
üzemidő üzemidő 17.00-ig 18.00-ig
napközbeni átutalás bevezetése
%
2011. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2012. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2013. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2014. jan.
A napközbeni elszámolás bevezetését követően az új rendszerhez való alkalmazkodási folyamat 2013 közepére véget ért. Az alkalmazkodási folyamat a rendszer résztvevői és az ügyfeleik magatartásának megváltozásán keresztül mérhető. A vizsgálat kiterjed a fizetési tranzakciók esetében a VIBER és a BKR közötti választásra és az egyik rendszerből a másikba való átterelődés mértékére, illetve a VIBER-tranzakciók napközbeni időzítési gyakorlatának alakulására. Mindemellett fontos megismerni, hogy a résztvevők mi alapján választják meg a likviditási paramétert. A tranzakciók elszámolási ciklusok közötti átgörgetésének hátterében álló okok feltárása a likviditásmenedzselési magatartás változásának sikerességét is mutathatja.
100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
10.00-ig 12.00-ig 14.00-ig 16.00-ig 17.00-ig
Az adófizetési napokon a BKR-ben a kiáramló exogén tételek napközbeni előrejelzése során nagyfokú bizonytalanság tapasztalható, amit a VIBER- és BKR-résztvevők a tranzakcióküldések időzítésének megváltoztatásával és feszesebb likviditásmenedzsmenttel tudnak kezelni. Adófizetési napokon a résztvevők felől a Magyar Államkincstár (MÁK) felé a BKR
L uspay Miklós–Madarász Annamária (2014): A napközbeni elszámolás bevezetésének hatásai a hazai fizetési rendszerek forgalmára. MNB-Szemle, március.
Fizetési rendszer jelentés • 2014. JÚnIUS
