Eurázsia értelmezései és a globális megatrendek szerepe az eurázsiai együttműködésben Horváth Marcell – Boros Eszter – Puhl Györgyi Az elmúlt egy-két évtized egyre markánsabb folyamata az egypólusú világrend felbomlása és ezzel párhuzamosan egy multipoláris berendezkedés felemelkedése. Az Amerikai Egyesült Államok mint hatalmi centrum mellett a Föld legnagyobb szárazföldi térsége, az eurázsiai szuperkontinens, illetve annak gazdaságai jelennek meg kihívóként. A megerősödő Kína megkerülhetetlenné vált a szuperkontinens gazdasági-társadalmi életének szerveződése, jövője szempontjából. Ám felmerül a kérdés, hogyan is értelmezhető Eurázsia? A tanulmány elsőként e kérdés vizsgálatára vállalkozik történelmi és geopolitikai szempontokat tekintve. A különböző, ám egymáshoz több ponton kapcsolódó Eurázsia-felfogások az eurázsiai régiót kiválasztott központi területként értelmezik. Az eurázsiai együttműködés bár különböző hangsúllyal, de mindig is jelen volt a történelemben: az ősi kínai Selyemút az áruk, tudás, kultúra és technológiák cseréjével már időszámításunk előtt ösztönözte az itt élő nemzetek fejlődését. Oroszország, Kazahsztán és Törökország is kidolgozta a maga eurázsiai vízióját, valamint Kína – újraélesztve a korábbi Selyemutat – elindította a korunk multipoláris világrendjét leginkább formáló Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést. A 21. század megatrendjei, amelyeket a koronavírus-válság is megerősített, jó lehetőséget biztosítanak a BRI
Horváth Marcell a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója. E-mail: horvathm@mnb.hu Boros Eszter a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője. E-mail: borosesz@mnb.hu Puhl Györgyi a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi szakértője. E-mail: puhlgy@mnb.hu
— 21 —
