grafika: Deim Pál linómetszete, Deim Péter engedélyével
IDÉZETEK AZ INTERJÚKBÓL ÉS TANULMÁNYOKBÓL:
WWW.TEATRUM50.HU A Szentendrei Teátrum alapításának 50. évfordulójához kapcsolódó színháztörténeti kutatás részeként Timár András színháztörténész vezetésével három évvel ezelőtt széles körű alapkutatást indítottunk, amelynek során feltérképeztük és rendszereztük a még rendelkezésünkre álló, illetve felkutatható dokumentumokat, írásos, tárgyi és szóbeli emlékeket. A kutatás első fázisában a szentendrei játszóhelyek teljes repertoárjának rögzítésével, a saját és a koprodukcióban készült előadásokhoz kapcsolódó színlapok, különféle nyomtatványok és fotóanyag összegyűjtésével és digitalizálásával, illetve az előadások felvételeinek, felvételtöredékeinek felkutatásával és archiválásával létrehoztunk egy jól kutatható és minden színházszerető érdeklődő számára hozzáférhető online adatbázist. A kutatás során interjúkat készítettünk a teátrum ötvenéves történetének jelentős alkotóival, rendezőkkel, színészekkel, képzőművészekkel, a színház működését támogató és értő háttérszakemberekkel, kultúr- és helytörténészekkel. Mindez segített bennünket abban is, hogy a Szentendrei Teátrum történetét különböző szempontok és tudományterületek aspektusából feldolgozó tanulmányokat, illetve az ötven év történetéből kiemelkedő előadások elemzéseit is elkészíthessük. Bízunk abban, hogy kutatási eredményeink online megjelenítésére tervezett weboldalunkkal olyan felhasználóbarát felületet sikerül megvalósítunk, amely áttekinthetőségével és szakmai igényességével minden érdeklődő számára izgalmas hellyé válhat. Jó barangolást kívánunk!
6
SZENTENDREI TEÁTRUM
„Nagy szerencsénkre sok olyan színháznézővel és színházrajongóval, az ötven év alatt a teátrumban dolgozó művésszel és szakemberrel találkoztunk, aki személyes emlékeit és magángyűjteményét is felajánlotta számunkra. (…) Így találtunk rá például Békés Andrásnak, a Szentendrei Teátrum egyik alapítójának és édesapjának, Békés István író-szerkesztőnek szentendrei vonatkozású anyagokat is tartalmazó hagyatékára, szentendrei képzőművészek kivételesen izgalmas teátrumi munkáira, illetve olyan korabeli előadás-felvételekre, mint például a Békés András rendezte 1969-es Pikkó herceg és Jutka Perzsi bemutató teljes hanganyagára, Őze Lajos Malvolio-monológjára vagy éppen Kovalik Balázs szentendrei, egészen különleges operarendezéseire.”
Beszélgetés Timár Andrással, a Teátrum 50 kutatásvezetőjével
„A TEÁTRUM MEGJELENÉSE ÉS FELFUTTATÁSA – AMI KÉT ÉVTIZEDES FOLYAMATOS KONFLIKTUS FORRÁSA LETT A VÁROSBAN –, LEGALÁBBIS A VÁROS ELSŐ EMBERÉNEK NYILATKOZATA SZERINT EGY NAGYSZABÁSÚ PROGRAM SZERVES RÉSZÉVÉ VÁLT, AMELYNEK CÉLJA A FESTŐK VÁROSÁNAK A MŰVÉSZETEK VÁROSÁVÁ VALÓ EMELÉSE VOLT.”
Kende Tamás írása a Szentendrei Teátrum és a (kultúr)politika viszonyáról
„Így a színházi emlékezet Iglódi István rendezését az alábbi hívószavakban rögzítette: világirodalmi nyitás a műsorpolitikában, fiatal színészek domináns szerepeltetése, valamint Őze Lajos ikonikus Malvolio-alakítása. (…) Shakespeare szabadtéri bemutatója természetesen felelevenítette a hazai Vízkereszt-játszás 19. század óta tartó hagyományainak kérdését is, például a Violát és Oliviát játszó híres párosokon keresztül, így Márkus Emília és Jászai Mari, Törőcsik Mari és Bara Margit, valamint Ruttkai Éva és Pécsi Ildikó kettőse után lépett színre Szentendrén Jobba Gabi és Béres Ilona.”
Deres Kornélia tanulmánya Iglódi István 1973-as Vízkereszt rendezéséről
SZÍNHÁZ
FRISS
ZENE
GYEREK