Issuu on Google+

Έ

ελληνισμός MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA 1054 BUDAPEST, Vécsey u. 5

Έ κδοση

της Αυτοδιοίκησης

Ελλήνων Ουγγαρίας

το

ς

20

Ιανουάριος 2014

Választások / Συμμετοχή στις εκλογές

Ελληνική προεδρία στην ΕΕ - Συνέντευξη Δ.Γιαννακάκης Εορτασμός των Φώτων Ήθη και έθιμα ανά την Ελλάδα

ο


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Περιεχόμενα Híreink

Híreink

Μήνυμα Προέδρου Δημοκρατίας Ανάρτηση κτηματολογικών πινάκων

10

Πολιτιστική ατζέντα Η Ελλάδα δηλώνει παρούσα Μικρά Αγγλία... στη Βουδαπέστη

Σκονάκι

8

Προσωπα

Δημήτρης Γιαννακάκης

Határtalanul

Οι γιορτές μας

Κοπή βασιλόπιτας και εορτασμός Θεοφανείων

12 14 Újévi szokások Görögországban

Στο ράφι

17 18 19 Gyerekprogramok Februárban

Εξετάσεις Ελληνικής Γλώσσας

6 7

A parlamenti választások rendjéről

4

Τα νέα μας

Média

Γιώργος Τζιντζής Αποστόλης Κουφάκης

Interjú Giorgos Pleios

Σχεδιάζοντας το λογότυπο του Σχολείου

Όλος ο κόσμος μια Ελλάδα

20

Vízkereszt ünnepéről a középkori görög-magyar kapcsolatok jegyében

Ζene

Φόρος τιμής

22 26 Sztavropoulosz Nikolaosz

Οι απόγονοι των αγωνιστών τιμούν τους αγώνες των προγόνων τους


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Ενημερωτικό Σημείωμα Αγαπητοί Αναγνώστες, Σας κάνω γνωστό, πως το τεύχος του Δεκεμβρίου εκδόθηκε  χωρίς την επιμέλεια του έκδοτη. Στο παραπάνω τεύχος ζητήθηκαν τα πρακτικά του Συλλόγου της συνεδρίασης που έγινε στις 30 Νοεμβρίου, μέχρι σήμερα όμως δεν είναι γνωστά τα επίσημα (επικυρωμένα από το Εφετείο) αποτελέσματα των εκλογών του Συλλόγου. Έως ότου αυτό συμβεί, ο Σύλλογος λειτουργεί με το προηγούμενο προεδρείο και τους εκλεγμένους αντιπροσώπους σύμφωνα με το νόμο περί κοινωνικών οργανώσεων. Το άλλο θέμα που αναφέρθηκα ήταν η δημόσια ακρόαση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης όπου το άρθρο στο προηγούμενο τεύχος μας πληροφορεί για τις δραστηριότητες της Α.Ε. Βουδαπέστης αλλά δεν έχουμε πληροφορίες για τα έσοδα –έξοδα του σώματος,αμοιβές και λοιπά. Στις 4 Φεβρουαρίου 2Ο14 και ώρα 17.30 συνεδριάζει το Σώμα της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας όπου στην ημερήσια διάταξη βρίσκεται το θέμα του προϋπολογισμού για το τρέχον έτος. Τα πρακτικά από αυτή τη συνεδρίαση θα αναρτηθούν στην ιστοσελίδα μας, για ενημέρωσή σας ανατρέξτε στην ηλεκτρονική διεύθυνση www.ellinismos.hu. Μείζων θέμα είναι οι ΕΚΛΟΓΕΣ, παρακαλώ το συντομότερο να συμπληρώσετε το έντυπο που στάλθηκε  στο τεύχος του Δεκεμβρίου. Στις σελίδες 4 και 5 του παρόντος τεύχους υπάρχουν οδηγίες για την συμπλήρωση των αιτήσεων συμμετοχής καθώς και οι ημερομηνίες διεξαγωγής των εκλογών. Για περισσότερες πληροφορίες μπορείτε να απευθυνθείτε στην γραμματεία της Αυτοδιοίκησης. Λαοκράτης Κοράνης Kedves Olvasók! Tájékoztatni szeretném Önöket arról, hogy a decemberi szám a kiadó szerkesztése nélkül jelent meg. Az akkori számba kértük a Sillogos november 30-i üléséről a jegyzőkönyvet, melyet a mai napig nem hoztak nyilvánosságra, így a Sillogos választás eredményei (a jegyzőkönyv-hitelesítők által hitelesített és a Fővárosi Törvényszékhez bejegyzésre benyújtott jegyzőkönyvek) nem tekinthetők hitelesnek. Addig a Sillogosnak az előző elnökséggel, illetve a megválasztott képviselőkkel kellene továbbműködnie, mint ahogy az a társadalmi célú szervezetekről szóló törvényben szerepel. Az előző számunkban megjelent egy cikk a Fővárosi Görög Önkormányzat által tartott közmeghallgatásáról készült beszámoló, ahol nem hangzottak el költségvetési adatok, bevételek, kiadások, tiszteletdíjak vonatkozásában. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, 2014. február 4-én 17:30 órakor tartja első rendes testületi ülését, melyen 2014-es év költségvetése is napirendre kerül. Az ülésről készült jegyzőkönyv a www.ellinismos.hu oldalon lesz megtekinthető, ahol nyomon követhetik az előző évek testületi üléséről készült jegyzőkönyveket is. Végül a legidőszerűbb és legfontosabb feladat a soron következő tavaszi választásokkal kapcsolatos. A választásokhoz szükséges regisztrációs lapokat mellékelve megküldtük a decemberi lapszámmal, ezeket kérjük mielőbb töltsék ki. Mostani számunk 4. és 5. oldalán találnak útmutatót a regisztrációs lapok kitöltéséről és a választások pontos időpontjáról.

ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ

Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Εκδότης: Σώμα Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας Διευθύνων Σύμβουλος Σύνταξης: Κοράνης Λαοκράτης Αρχισυνταξία: Αυγουροπούλου Βούλα Καλλιτεχνική Διεύθυνση: Καρύδης Γιάννης Συντακτική επιτροπή: Φαρατζής Βίκτωρ, Κολλάτος Γιώργος, Καρύδης Γιάννης Διεύθυνση Σύνταξης: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Τηλέφωνα: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Φαξ: 06-1-302 7277 e-mail: ellinismos@hotmail.com Τυπογραφείο: Copycat kft. ISSN: 1786-0989

ELLINIZMOSZ

A M.G.O.Ö. kiadványa Kiadó: a M.G.O.Ö. Testülete A szerkesztőség ügyvezetője: Koranisz Laokratisz Főszerkesztő: Avgouropoulou Voula Kreatív Igazgató: Karydis Ioannis Szerkesztőbizottság: Faratzis Viktor, Kollatosz Jorgosz, Karydis Ioannis Szerkesztőség cime: 1054 Budapest, Vécsey u. 5. Telefon: 06-1-302 7274, 06-1-302 7275 Fax: 06-1-302 7277

e-mail: ellinismos@hotmail.com Nyomda: Copycat kft. ISSN: 1786-0989

Egyéb felmerülő kérdés esetén forduljanak az Önkormányzat titkárságához! Koranisz Laokratisz

3


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Τα νέα μας

A parlamenti választások rendjéről Α Magyar Közlöny, 2014. évi 5. számában megjelent:    1.) A köztársasági elnök 16/2014. (I. 20.) KE határozata az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása időpontjának kitűzéséről, miszerint  az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának napja : 2014. április 6.     2.) A közigazgatási és igazságügyi miniszter 3/2014. (I. 20.) KIM rendelete a 2014. április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A magyarországi nemzetiségeket érintő fontosabb határidők a következők:   >A választási bizottság megbízott tagját legkésőbb 2014. március 21-én 16.00 óráig lehet bejelenteni.   >Azt a választópolgárt, aki legkésőbb 2014. február 7-én a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére 2014. február 17-ig kell megküldeni.   >A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki 2014. február 7-ét követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.   >Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését,ha a választópolgár legkésőbb 2014. március 21-én 16.00 óráig benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.   >Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb 2014. április 4-én 16.00 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkező választópolgár 2014. április 4-én 16.00 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.   >A 2014. április 4-én 16.00 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.   A helyi választási iroda – vagy megbízása alapján a területi választási iroda – a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb 2014. április 5-én kinyomtatja.   >A Nemzeti Választási Iroda a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait 2014. április 22-ig teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára.   >A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét 2014. július

4

7-én kell megsemmisíteni.   A szavazóköri névjegyzéknek és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékének az adatait 2014. július 7-én kell törölni.   >A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban 2014. február 17-én adja át az igénylő részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet.   >A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként 2014. február 17-én a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni. A nemzetiség választópolgáraként a Ve. 255. § (3) bekezdése szerinti adatátadást követően névjegyzékbe vett választópolgárok adatait tartalmazó kiegészítő adatszolgáltatást az országos nemzetiségi önkormányzat 2014. március 2-án 16.00 óráig igényelheti.   >Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb 2014. március 3-án 16.00 óráig kell bejelenteni.   >Az országos listát legkésőbb 2014. március 4-én 16.00 óráig kell bejelenteni.   A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb 2014. március 4-én 16.00 óráig vonhatja vissza.   >Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda 2014. július 7-én megsemmisíti.   >A választási kampányidőszak 2014. február 15-től 2014. április 6-án 19.00 óráig tart.   >A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, 2014. május 6-án 16.00 óráig köteles eltávolítani.   >Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a bejelentett jelöltek – annak a jelöltnek a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását 2014. március 3-án, 16.00 óra után végzi el. A Nemzeti Választási Bizottság a bejelentett listák – annak a listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását 2014. március 4-én, 16.00 óra után végzi el.   >A helyi választási iroda a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket 2014. április 5-én adja át a szavazatszámláló bizottság elnökének. Az iratok és kellékek őrzését 2014. április 6-ig a helyi választási iroda biztosítja.   >A szavazóhelyiségben szavazni 2014. április 6-án 6.00 órától 19.00 óráig lehet.   >A Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb 2014. április 25-én állapítja meg a választás országos listás eredményét.


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

A híreink

Választási útmutató 2014 A napokban minden családnak meg kellett vagy meg kell kapnia a postaládájába a Nemzeti Választási Iroda levelét a nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba vételről. Az Ellinizmos folyóirat mellékleteként szintén eljuttattunk az előfizetőkhöz nyomtatványt. A nemzetiségi névjegyzékbe történő felvételhez a levélhez mellékelt (és a www.valasztas.hu honlapról is letölthető), fénymásolható kérelmet kell kitölteni. A kérelem benyújtható online a www.valasztas.hu és a www.magyarorszag.hu oldalon, valamint papíralapon levélben vagy személyesen is a lakóhely szerinti helyi választási irodához. A kérelemben ki kell tölteni a választópolgár személyes adataira vonatkozó rubrikákat és meg kell jelölni, hogy melyik nemzetiség névjegyzékébe kéri a felvételét (A pont). Aki kéri a felvételét egy nemzetiség névjegyzékébe, az automatikusan részt vehet az őszi önkormányzati választásokon a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is. Aki a kérelem „B” pontját is bejelöli, az a tavaszi országgyűlési képviselők választásán az egyéni jelölt mellett nem szavazhat pártlistára, hanem helyette a nemzetiségének országos önkormányzata által állított listára szavazhat, amelyről minden nemzetiség egy képviselőt vagy egy szószólót küldhet a parlamentbe. Minden nemzetiség országos önkormányzata jogosult listát állítani, amelyre az adott nemzetiség előzetesen regisztrált választópolgárai szavazhatnak. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat megszerzi a pártlistákról elnyerhető mandátumhoz szükséges szavazatszám legalább egynegyedét, a nemzetiségi lista első helyén szereplő kedvezményes mandátummal bejut a parlamentbe. Amennyiben a listára leadott szavazatok nem érik el ezt a küszöböt, a lista első helyén szereplő az adott nemzetiség szavazati jog nélküli parlamenti szószólója lesz. A magyarországi görögök lélekszámuk miatt feltehetőleg csak szószólót fognak tudni küldeni az országgyűlésbe a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által állított listáról. A kérelem kitöltésekor Önök két dologról dönthetnek: 1. Ha az „A” jelű részt kitöltik, automatikusan részt vehetnek az őszi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, és az eddig megszokott módon szavazhatnak a településük polgármesterére és a helyi önkormányzati testületre. 2. Ha a „B” jelű részt is kitöltik, a tavaszi országgyűlési képviselők választásán a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata által állított listára (szószólóra) szavazhatnak, mellette viszont csak az egyéni jelöltre (tehát pártok listájára nem) adhatják le a szavazatukat. Dzindzisz Jorgosz Topuzidisz Dimitrisz

Προς όλους τους ενδιαφερόμενους Αξι��τιμοι Πρόεδροι και Εκπρόσωποι Αυτοδιοικήσεων και Οργανώσεων

Σας ενημερώνουμε ότι το περιοδικό μας εκδίδεται σε μηνιαία βάση. Στόχος μας είναι να προβάλλονται όλες οι Αυτοδιοικήσεις, Σύλλογοι και Οργανώσεις Ελλήνων της Ουγγαρίας.Για την επίτευξη αυτού του σκοπού παρακαλείστε να στέλνετε τα άρθρα και τις ανακοινώσεις σας στην ηλεκτρονική διεύθυνση του περιοδικού:

ellinismos@hotmail.com

Είμαστε πρόθυμοι για μια στενή συνεργασία μαζί σας! – Στείλτε μας τα σχόλια, τις παρατηρήσεις ή τις προτάσεις σας. – Ενημερώστε μας για τις δραστηριότητες του Οργανισμού ή της Αυτοδιοίκησής σας,ή της επιχείρησής σας (Ανακοίνωση, Δελτίο Τύπου ή Πρόσκληση, κλπ ) – Η Συντακτική Επιτροπή παρακαλεί τους ανταποκριτές και τους αρθρογράφους του περιοδικού μας να αποστέλλουν τα άρθρα και τις ανταποκρίσεις τους στο όνομα της Βούλας Αυγουροπούλου. Επίσης σας ενημερώνουμε ότι η ύλη του περιοδικού κλείνει την 1η του μηνός. Όλα τα άρθρα που δημοσιεύονται εκφράζουν την άποψη του συγγραφέα.Ο κάθε αρθρογράφος είναι υπεύθυνος για το περιέχομενο του γραπτού που δημοσιεύει. Η Σύνταξή μας έχει όμως το δικαίωμα να κάνει διορθώσεις ορθογραφίας,ύφους και σύνταξης. Η Συντακτική Επιτροπή του περιοδικού ΕΛΛΗΝΙΣΜΟΣ Minden, az újságunkban megjelenő vélemény kizárólag a cikkek íróinak nézetét fejezi ki. Minden cikkíró maga felelős a megjelent cikk tartalmáért. Szerkesztőségünknek azonban joga van helyesírási és mondattani javításokat végezni. Az ELLINIZMOSZ Szerkesztőbizottsága

5


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Τα νέα μας Πρόεδρος της Δημοκρατίας

MHNYMA κ.ΚΑΡΟΛΟΥ ΠΑΠΟΥΛΙΑ ΓΙΑ ΤΟ 2014 Ελληνίδες και Έλληνες, Αφήνουμε πίσω μας μια χρονιά σκληρή για πολλούς συμπολίτες μας. Εύχομαι και ελπίζω, η αλλαγή του χρόνου να σηματοδοτεί αλλαγή εποχής - να ήταν αυτή η τελευταία χρονιά ύφεσης και τόσο δύσκολης δοκιμασίας για την ελληνική κοινωνία. Η θετική προοπτική που ήδη διαφαίνεται, είναι ότι τελειώνει η εποχή της Τρόικας όπως την ξέρουμε και μεταβαίνουμε σε μια κατάσταση αυστηρών ελέγχων που όμως δεν θα έχουν χαρακτηριστικά εμμονών αλλά θα υπόκεινται σε θεσμικούς ορθολογικούς κανόνες. Τους επόμενους μήνες, άλλωστε, θα ξεκινήσει η συζήτηση για τη διασφάλιση της βιωσιμότητας του ελληνικού χρέους, που είναι απολύτως αναγκαία για να αρθεί κάθε αβεβαιότητα γύρω από τις προοπτικές της ελληνικής οικονομίας και να ξεκινήσει η ανοδική πορεία. Οι εταίροι μας έχουν αναλάβει τη δέσμευση να συμφωνήσουν στην απομείωση του ελληνικού χρέους. Πρέπει να σεβαστούν τις ευθύνες τους. Την ηθική τους υποχρέωση απέναντι στον ελληνικό λαό που αναδέχθηκε εξοντωτικές θυσίες και εξαιτίας δικών τους λαθών, σύμφωνα με δημόσιες παραδοχές που έχουν γίνει εκ μέρους τους. Ελληνίδες και Έλληνες, Για τα δικά μας λάθη, πολλή συζήτηση έχει γίνει και αρκετές φορές έχω κι εγώ προσωπικά αναφερθεί. Νομίζω ότι τώρα είναι μια στιγμή που πρέπει να κοιτάξουμε μπροστά, για να δούμε πώς θα συνεφέρουμε την πατρίδα μας. Δεν υπάρχει χρόνος για πένθος και αλληλοκατηγορίες. Προέχει να εφαρμοστεί άμεσα, ένα συγκροτημένο εθνικό σχέδιο για την ανασυγκρότηση της παραγωγικής βάσης προκειμένου να καταπολεμηθεί η εφιαλτική ανεργία, ειδικά των νέων ανθρώπων. Πρέπει να αμβλυνθούν οι εκρηκτικές οικονομικές ανισότητες που κάνουν την κρίση πραγματικά αβάστακτη. Η σκέψη μου είναι σε όλους εκείνους που δεν μετέχουν στη γιορτή γιατί υποφέρουν από φτώχεια και απελπισία. Δεν μπορεί να υπάρχει καμία άλλη προτεραιότητα από τη στήριξη των ευπαθέστερων κοινωνικών ομάδων. Αποτελεί ντροπή για τον πολιτισμό μας να ζουν δίπλα μας παιδιά που πεινάνε και ηλικιωμένοι που κρυώνουν. Η ανισότητα κατανομής των βαρών πρέπει να ανατραπεί. Δεν μπορεί μισθωτοί και συνταξιούχοι να έχουν το μεγαλύτερο βάρος των φορολογικών εσόδων. Δεν υπάρχουν πια δικαιολογίες για τη συνέχισή της. Ελληνίδες και Έλληνες, Θέλω ειδικά να απευθύνω τις ευχές μου σε όσους σήμερα είναι μακριά από τους δικούς τους ανθρώπους: Στους στρατιώτες μας, στα Σώματα Ασφαλείας, σε εκείνους που δουλεύουν στα νοσοκομεία και σε όσους νοσηλεύονται, στους ναυτικούς μας. Θέλω ειδικά να απευθυνθώ στους συμπατριώτες μας που ζουν στο εξωτερικό και αγωνιούν μαζί μας για το μέλλον της πατρίδας μας. Ελπίζω μαζί σας ότι το 2014 θα είναι μια καλύτερη χρονιά για την ελληνική κοινωνία. Με αυτές τις σκέψεις σας εύχομαι Χρόνια Πολλά και Καλή Χρονιά.

Εθνικό Κτηματολόγιο

Ανάρτηση κτηματολογικών πινάκων Το Εθνικό Κτηματολόγιο ανακοινώνει την έναρξη ανάρτησης προσωρινών κτηματολογικών πινάκων και διαγραμμάτων στο Δήμο Γαλατσίου της περιφερειακής ενότητας κεντρικού τομέα Αθηνών, στο Δήμο Ν.Ιωνίας της περιφερειακής ενότητας βορείου τομέα Αθηνών και στο Δήμο Ν.Ηρακλείου της περιφερειακής ενότητας βορείου τομέα Αθηνών, όπου τα προσωρινά κτηματολογικά διαγράμματα και οι προσωρινοί κτηματολογικοί πίνακες θα αναρτηθούν και θα παραμείνουν αναρτημένα επί δύο (2) μήνες στο γραφείο κτηματογράφησης με ημερομηνία έναρξης την 13η Ιανουαρίου 2014. Όποιος έχει έννομο συμφέρον μπορεί μέσα σε προθεσμία δύο (2) μηνών από την ανωτέρω ημερομηνία να υποβάλει αίτηση διόρθωσης ή ένσταση κατά των στοιχείων της ανάρτησης στο αρμόδιο γραφείο κτηματογράφησης. Για τους κατοίκους της αλλοδαπής και το ελληνικό δημόσιο η αντίστοιχη προθεσμία είναι τέσσερις (4) μήνες. Ειδικά, για την αίτηση διόρθωσης προδήλου σφάλματος η προθεσμία υποβολής για τους ανωτέρω ΟΤΑ είναι η 29η Δεκεμβρίου 2014. Η ίδια ημερομηνία ορίστηκε ως καταληκτική υποβολής εκπρόθεσμης δήλωσης για τους ανωτέρω ΟΤΑ. Από την έναρξη της ανάρτησης τίθενται σε ισχύ οι διατυπώσεις του άρθρου 5 του Ν.2308/1995, όπως ισχύει, που αφορούν στη σύνταξη συμβολαίων, στη συζήτηση ενώπιον δικαστηρίου και στην καταχώριση οποιασδήποτε δικαιοπραξίας στο υποθηκοφυλακείο. Σημειώνεται ότι η ανάρτηση των στοιχείων αυτού του προγράμματος κτηματογράφησης θα πραγματοποιηθεί με δύο τρόπους: εκτός από την ανάρτηση συνολικά των πινάκων και διαγραμμάτων στο αρμόδιο γραφείο κτηματογράφησης και την ταχυδρομική αποστολή αποσπασμάτων του κτηματολογικού πίνακα και διαγράμματος σε κάθε διακαιούχο, θα υπάρχει και ηλεκτρονική ανάρτηση στην ιστοσελίδα της ΕΚΧΑ Α.Ε. www.ktimatologio.gr. Συγκεκριμένα, μέσω του portal των ηλεκτρονικών υπηρεσιών e-ΚΤΗΜΑΤΟΛΟΓΙΟ θα δίνεται η δυνατότητα σε κάθε δικαιούχο, αφού δημιουργήσει τον προσωπικό του λογαριασμό, να έχει πρόσβαση ηλεκτρονικά στα στοιχεία που τον αφορούν. Πίνακας (1) Γραφείων Κτηματογράφησης Αθήνα, οδός Τιμολέοντος Βάσσου 11-13 (Πλατεία Μαβίλη), τηλ. 210-3300884 Δευτέρα, Τρίτη, Πέμπτη, Παρασκευή: 8.30 έως 17.30 και Τετάρτη 8.30 έως 19.30

6


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

A híreink Διονύσης Γραμμένος

Ανερχόμενο αστέρι στη Βουδαπέστη Ο εξαίρετος νεαρός κλαρινετίστας Διονύσης Γραμμένος έδωσε ρεσιτάλ στο Μέγαρο Τεχνών (Művészetek Palotája) της Βουδαπέστης στα πλαίσια του κύκλου Rising Stars, θεσμός ο οποίος δίνει την ευκαιρία σε 6 ταλαντούχους νέους μουσικούς κάθε χρόνο να δώσουν συναυλίες στις σημαντικότερες αίθουσες της Ευρώπης. Ο 24χρονος κερκυραίος ξεκίνησε τη διεθνή του σταδιοδρομία με τη βράβευσή του στον πανευρωπαϊκό διαγωνισμό Eurovision Young Musicians το 2ΟΟ8 σε ηλικία μόλις 18 ετών, κι έκτοτε έχει συμπράξει με ορχήστρες και σύνολα όπως η Vienna Symphony Orchestra, Norwegian Radio Symphony Orchestra, Vienna Chamber Orchestra, Lucerne Festival Strings και Berlin Philharmonia Quartet, ενώ έχει εμφανισθεί σε διάσημες αίθουσες και φεστιβάλ. Παράλληλα, δημιούργησε και διευθύνει το Μουσικό Φεστιβάλ στην Κέρκυρα. Η μουσική του ευφυΐα και η δεξιοτεχνία του έχουν κερδίσει σημαντικές κριτικές διεθνώς. Πρόσφατα ηχογράφησε το πρώτο του CD σε κοντσέρτα Nielsen και Spohr με την Vienna Radio Symphony Orchestra και τον Ari Rasilainen, ενώ έκανε το ντεμπούτο του ως μαέστρος με τη Vienna Chamber Orchestra.

Ανακοίνωση

Hirdetmény

Οι κρατικά αναγνωρισμένες εξετάσεις ελληνικής γλώσσας από το Κέντρο Ξένων Γλωσσών του Πανεπιστημίου ΕΛΤΕ θα πραγματοποιηθούν την 1η Απριλίου 2014 (προφορικές) και 5 Απριλίου 2014 (γραπτές) στην οδό Rigó στη Βουδαπέστη. Στο Σχολείο μας υπάρχει τμήμα προετοιμασίας για τις εξετάσεις στην οδό Vécsey.Δοκιμαστικές προφορικές εξετάσεις για όσους συμμετέχουν στο τμήμα προετοιμασίας θα πραγματοποιηθούν μέσα στο Μάρτιο. Η ακριβής ημερομηνία θα ανακοινωθεί μέσα από το περιοδικό προσεχώς. Για περισσότερες πληροφορίες και αίτηση εγγραφής επικοινωνήστε με τη Γραμματεία του Σχολείου σε ώρες γραφείου ή στα τηλ. 061 3027275, 0630 3288588, 061 3027276.

Az ELTE Idegen Nyelvű Központ által államilag elismert görög nyelvvizsgára 2014. április 1-jén (szóbeli) és április 5-én (írásbeli) kerül sor. Helyszín: Budapest, VIII. ker., Rigó utca A nyelvvizsgára történő felkészülésre lehetőséget biztosítunk a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolában. A nyelvvizsgával kapcsolatos információért, és jelentkezési lapért/ csekkért forduljanak iskolánk titkárjához, személyesen vagy az alábbi telefonszámokon: 061 302 7275, 0630 328 8588 061 302 7276 Sok sikert!

Καλή επιτυχία!

A 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola vezetősége

Η Διεύθυνση του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών

Ελληνομάθεια ΕΞΕΤΑΣΕΙΣ ΕΛΛΗΝΙΚΗΣ ΓΛΩΣΣΑΣ Όπως κάθε χρόνο, οι εξετάσεις για την πιστοποίηση επάρκειας της ελληνομάθειας του Ελληνικού Υπουργείου Παιδείας, Θρησκευμάτων, Πολιτισμού και Αθλητισμού και του Κέντρου Ελληνικής Γλώσσας θα διεξαχθούν στο 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών στη Βουδαπέστη, οδός Vécsey 5.

Πληροφορίες και εγγραφές στα τηλέφωνα: 06-70-3133938 και 06-70-5750036

Επίπεδα

Ημερομηνίες

Εξετάσεις

Α1 (για παιδιά 8-12)

Τρίτη 20 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

A1 (ΓΙΑ ΕΦΉΒΟΥΣ ΚΑΙ Τρίτη 20 Μαΐου (πρωί) ΕΝΗΛΊΚΟΥΣ)

γραπτές*

A2

Τρίτη 20 Μαΐου (μεσημέρι)

γραπτές*

B1

Τρίτη 20 Μαΐο�� (απόγευμα)

γραπτές*

B2

Τετάρτη 21 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Γ1

Τετάρτη 21 Μαΐου (απόγευμα)

γραπτές*

Γ2

Πέμπτη 22 Μαΐου (πρωί)

γραπτές*

Εγγραφές

ΑΠΌ 3 ΦΕΒΡΟΥΑΡΊΟΥ ΈΩΣ ΤΙΣ 21 ΜΑΡΤΊΟΥ 2014

Ποσό Συμμετοχής

Επίπεδο Επίπεδο Επίπεδο Επίπεδο Επίπεδο Επίπεδο Επίπεδο

A1 (για παιδιά 8-12) 43 ευρώ A1 (για εφήβους και ενηλίκους) 43 ευρώ A2 53 ευρώ B1 53 ευρώ B2 59 ευρώ Γ1 59 ευρώ Γ2 59 ευρώ

* Αμέσως μετά τις γραπτές εξετάσεις διεξάγονται οι προφορικές.

7


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Πρόσωπα

Δημήτρης Γιαννακάκης

“Διαθέτουμε την τεχνογνωσία και την εμπειρία για να επιτύχουμε στην προεδρία”

Ο Πρέσβης της Ελλάδας στην Ουγγαρία κ.Δημήτρης Γιαννακάκης, με αφορμή την έναρξη της ελληνικής προεδρίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση, μας μίλησε για τους στόχους και τις προτεραιότητες που θέτει η Ελλάδα και μας μεταφέρει τις εντυπώσεις του για την ελληνική ομογένεια της Ουγγαρίας. -Κύριε Πρέσβη, έχετε συμπληρώσει ήδη ένα χρόνο θητείας στην Ουγγαρία, πείτε μας τις εντυπώσεις που έχετε αποκομίσει ως τώρα και αν υπάρχει κάτι που ξεχωρίζετε σε αυτό το διάστημα. H Ουγγαρία είναι μια πολύ ωραία χώρα με μια πάρα πολύ όμορφη και ιστορική πρωτεύουσα. Αν πρέπει πάντως να ξεχωρίσω κάτι, αυτό είναι τα πολύ φιλικά αισθήματα που διαχρονικά τρέφει ο ουγγρικός λαός για τους Έλληνες. -Βλέπετε αντιστοιχίες- κοινά σημεία ανάμεσα στις δυο χώρες, Ελλάδα και Ουγγαρία, εν καιρώ κρίσης; Υπάρχει μια βασική ομοιότητα, το ότι και οι δυο χώρες βρέθηκαν πριν από λίγα χρόνια με υπερβολικό χρέος και έλλειμμα, και με δυσκολία πρόσβασης στις αγορές. Μια πιο προσεκτική όμως ματιά καταδεικνύει ουσιώδεις διαφορές. Τα μακροοικονομικά μεγέθη ήταν πολύ διαφορετικά, με το ουγγρικό χρέος που ήταν περίπου 84% και το έλλειμμα 4,5% να είναι πολύ χαμηλότερα από τα αντίστοιχα ελληνικά μεγέθη. Η Ουγγαρία, επίσης, λόγω εθνικού νομίσματος και μεγάλης εξωστρέφειας της οικονομία της, είχε δυνατότητες χάραξης αυτοτελούς νομισματικής πολιτικής, ενώ στην περίπτωση της Ελλάδος που μετείχε στο ευρώ, η κρίση θεωρήθηκε «συστημική» με αποτέλεσμα μεγαλύτερη χρηματοδότηση αλλά και πολύ εντονότερη παρεμβατικότητα. Σε κάθε περίπτωση, υπάρχει ένα σημείο στο οποίο ελπίζω ότι θα μοιάσουμε, την έξοδο από την κρίση. Η Ουγγαρία επανήλθε σε θετικούς ρυθμούς ανάπτυξης το 2013. Η Ελλάδα, μετά από πολλές θυσίες του ελληνικού λαού, το 2013 πέτυχε πρωτογενές πλεόνασμα και προσβλέπει, βάσει των προβλέψεων της ΕΕ, σε ανάπτυξη 0,6% φέτος και 1,8% το 2015. Η επίτευξη πρωτογενούς πλεονάσματος δεσμεύει την ΕΕ, βάσει απόφασης του Νοεμβρίου 2012, να εξετάσει πως θα καταστεί πιο βιώσιμο το ελληνικό χρέος.

8

-Ποια η γνώμη σας για την ελληνική κοινότητα της Ουγγαρίας; Η ελληνική ομογένεια της Ουγγαρίας αποτελεί ένα ιδιαίτερα ζωντανό και δυναμικό στοιχείο και μια πολύ καλή γέφυρα ανάμεσα στις δυο χώρες, καθώς, απ’ότι βλέπω, είναι ιδιαίτερα αγαπητή στην Ουγγαρία. Οι Έλληνες του 18ου και 19ου αιώνα έπαιξαν ιδιαίτερα σημαντικό ρόλο στην ανάπτυξη της Ουγγαρίας. Η Ουγγαρία, με την σειρά της φιλοξένησε θερμά όσους ήρθαν εδώ υπό εξαιρετικά δύσκολες συνθήκες στο τέλος του Εμφυλίου, οι οποίοι αποτελούν, μαζί με τους απογόνους τους, την μεγάλη πλειοψηφία του σημερινού Ελληνισμού της Ουγγαρίας. Τα τελευταία χρόνια, έχουν έρθει αρκετοί Έλληνες, είτε μόνιμα ή προσωρινά, ως επιχειρηματίες, φοιτητές, στελέχη εταιρειών, σύζυγοι κτλ. Η ελληνική ομογένεια αποτελεί μία από τις αναγνωρισμένες εθνικές μειονότητες της Ουγγαρίας, ακριβώς λόγω αυτής της ιστορικής της παρουσίας αλλά και της συμβολής της στην ποικιλόμορφη ανάπτυξη της Ουγγαρίας. Είναι οργανωμένη γύρω από τους αντιπροσωπευτικούς της φορείς και θεσμούς και είναι δραστήρια στην προβολή του ελληνικού πολιτισμού, των ελληνικών ηθών και εθίμων αποτελώντας έτσι ένα ζωντανό δίαυλο επικοινωνίας της Ουγγαρίας με την Ελλάδα. Την διαπίστωση αυτή την κάναμε και στην πρόσφατη επίσκεψη του κ. Γεροντόπουλου, Υφυπουργού Εξωτερικών αρμόδιου για τα θέματα της Ομογένειας, ο οποίος είχε την ευκαιρία να παρακολουθήσει από κοντά αυτή την δραστηριότητα που, παρά τις όποιες δυσκολίες, αποπνέει ζωντάνια. Συνεργαζόμαστε στενά με την εκλεγμένη ηγεσία και τους άλλους φορείς της ομογένειας και, αν και οι δυνατότητες οικονομικής αρωγής έχουν περιορισθεί πολύ λόγω της κρίσης, η Ελλάδα συνεχίζει να στηρίζει με ουσιαστικό τρόπο την εκμάθηση της ελληνικής γλώσσας και την επαφή της νέας γενιάς με την πατρίδα. -Έναρξη της Ελληνικής Προεδρίας στη ΕΕ, ποιοι οι άξονες θεματολογίας και ποιες οι προτεραιότητές της; Ο θεσμός της Προεδρίας του Συμβουλίου έχει αλλάξει αρκετά τα τελευταία χρόνια λόγω θεσμικών μεταρρυθμίσεων στην ΕΕ, συνεχίζει όμως να αποτελεί μηχανισμό που αναδεικνύει τον ιδιαίτερο θεσμικό ρόλο των κρατών-μελών. Σε κάθε περίπτωση, είναι η πέμπτη φορά που ασκούμε την προεδρία και διαθέτουμε την τεχνογνωσία και την εμπειρία για να επιτύχουμε. Οι προηγούμενες μας προεδρίες αναγνωρίζονται ως επιτυχείς και θυμίζω ότι, το 2003, επί ελληνικής προεδρίας, ελήφθη η απόφαση για διεύρυνση της ΕΕ προς 10 χώρες, συμπεριλαμβανομένων Ουγγαρίας και Κύπρου που έχει διαδραματίσει ιστορικά έναν σημαντικό, πιστεύω, ρόλο στις διαδικασίες της ευρωπαϊκής ολοκλήρωσης. Θα συνόψιζα τις βασικές προτεραιότητες μας ως εξής: Η πρώτη προτεραιότητα είναι η ανάπτυξη, η δημιουργία θέσεων εργασίας, ιδίως η απασχόληση των νέων και η διαφύλαξη της κοινωνικής συνοχής και της κοινωνικής διάστασης της Ευρωπαϊκής Ένωσης. Σημειώνω ότι είναι ιδιαίτερα σημαντικό η ανάπτυξη να συνοδευθεί από την δημιουργία νέων θέσεων εργασίας, καθώς τυχόν ανάπτυξη χωρίς νέες θέσεις εργασίας πολύ απλά δεν θα έχει το αποτέλεσμα που θέλουμε. Η δεύτερη προτεραιότητα, είναι η ολοκλήρωση των θεσμών


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Arcok

οικονομικής διακυβέρνησης και στην Ευρωπαϊκή Ένωση και στη ζώνη του ευρώ, με κρίσιμο ζήτημα την τραπεζική ένωση, τον μηχανισμό εποπτείας, τον μηχανισμό εκκαθάρισης, αλλά και τον πανευρωπαϊκό μηχανισμό εγγύησης καταθέσεων για να υπάρχει πραγματικά μία ανοιχτή ευρωπαϊκή τραπεζική αγορά. Σημειώνω επ’αυτού την επίδειξη μέριμνας για την ειδική θέση των χωρών που δεν έχουν ενταχθεί στην ευρωζώνη, όπως η Ουγγαρία. Η τρίτη προτεραιότητα είναι η προστασία των ευρωπαϊκών συνόρων, η κινητικότητα, η αντιμετώπιση των μεταναστευτικών ροών. Χρειάζεται μια πολιτική ελέγχου και αποτροπής της παράνομης μετανάστευσης, που θα συνδυάζεται με τον σεβασμό των νομίμων μεταναστών. Οι πιέσεις από την παράνομη μετανάστευση είναι ιδιαίτερα έντονες στις μεσογειακές χώρες του ευρωπαϊκού νότου, οι οποίες λόγω της οικονομικής κρίσης αντιμετωπίζουν αυξημένες δυσκολίες ως προς την αντιμετώπιση του φαινομένου. Θα έχουμε και μια τέταρτη «οριζόντια» προτεραιότητα, την οποία αποκαλούμε με αυτό τον τρόπο επειδή θα συνδέει χωριστές πολιτικές της ΕΕ, με στόχο να αναπτυχθούν θετικές συνέργειες. Πρόκειται για την ανάπτυξη μιας ολοκληρωμένης πολιτικής για την θάλασσα, που θα αφορά πολλούς τομείς, όπως την «γαλάζια ανάπτυξη», το περιβάλλον, την ενέργεια, τις ανανεώσιμες πηγές ενέργειας, την αλιεία, τη χωροταξία στη θάλασσα, τις παράνομες μεταναστευτικές ροές μέσω θάλασσας αλλά και τις θαλάσσιες ζώνες σύμφωνα με το διεθνές δίκαιο της θάλασσας. Όπως βλέπετε, οι βασικές προτεραιότητες αφορούν όλες τομείς ιδιαίτερου ενδιαφέροντος για την Ελλάδα. Αφορούν όμως προβλήματα πανευρωπαϊκά και, ως εκ τούτου, έχουν ταυτόχρονα έναν βαθιά ευρωπαϊκό χαρακτήρα, όπως αρμόζει στις προτεραιότητες της Προεδρίας.

“Η ΕΕ θα πρέπει να επιδιώξει να ιδωθεί από τους Ευρωπαίους πολίτες ως παράγοντας που προωθεί την ανάπτυξη και την σταθερότητα”

-Η περίοδος της Ελληνικής Προεδρίας συμπίπτει και με μια περίοδο προβληματισμού για το μέλλον της ΕΕ. Ποιο είναι το μήνυμα που θέλετε να περάσει; Η πρόσφατη οικονομική κρίση οδήγησε στην υιοθέτηση περιοριστικών δημοσιονομικών πολιτικών, με στόχο την οικονομική σταθερότητα. Αυτό είχε επιπτώσεις επί της κοινωνικής συνοχής σε αριθμό κρατών-μελών, συμπεριλαμβανομένης και της Ελλάδας. Μια από τις συνέπειες είναι ότι έχει μειωθεί η εμπιστοσύνη πολλών Ευρωπαίων ως προς την ικανότητα της ΕΕ να συμβάλει στην οικονομική ανάπτυξη και στην καταπολέμηση της ανεργίας. Πιστεύουμε ότι η ΕΕ θα πρέπει να επιδιώξει να ιδωθεί από τους Ευρωπαίους πολίτες ως παράγοντας που προωθεί την ανάπτυξη και την σταθερότητα. Οι βασικές προτεραιότητες της Προεδρίας μας αποσκοπούν και σε αυτό τον στόχο. Η περίοδος μέχρι τις εκλογές για το ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο τον Μάιο είναι μια καλή ευκαιρία να αναπτυχθεί ένας γόνιμος διάλογος. -Σας ευχαριστώ και καλή επιτυχία στα καθήκοντά σας! Β.Αυγουροπούλου

9


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

fotók:Európa Pont

Πολιτιστική ατζέντα

Ευρωπαϊκή Προεδρία

Η Ελλάδα δηλώνει παρούσα

Τριήμερο εκδηλώσεων με θέμα την Ελλάδα διοργανώθηκε στο Európa Pont του Millenáris στα τέλη του μήνα με τη χώρα μας να έχει την τιμητική της ως ασκούσα την προεδρία στο Συμβούλιο της Ευρωπαϊκής Ένωσης το πρώτο εξάμηνο του 2014. Ο Έλληνας Πρέσβης Δημήτρης Γιαννακάκης ήταν καλεσμένος της δημοσιογράφου Olga Szederkényi, οικοδέσποινας της σειράς Egy csésze Európa (Ένα φλιτζάνι Ευρώπη), όπου μίλησε για την ελληνική προεδρία, αναφέρθηκε στους στόχους της Ελλάδας, έγινε αναφορά στο θέμα της κρίσης που διέρχεται η χώρα αλλά και στη θετική πορεία που διαγράφει με τις απαραίτητες αλλαγές που έχουν συντελεστεί και τέλος περιέγραψε τις εμπειρίες του από την επαφή του με τους Ούγγρους και την ουγγρική πραγματικότητα, τονίζοντας τη διαχρονική ελληνική παρουσία στην περιοχή, τις μακρόχρονες σχέσεις μεταξύ των δύο λαών και τους ιστορικούς δεσμούς που τους συνδέουν. Καλεσμένος ήταν και ο δήμαρχος του χωριού Μπελογιάννης, Κώστας Παπαλέξης, ο οποίος αναφέρθηκε στους Έλληνες που ήρθαν στην Ουγγαρία στα τέλη της δεκαετίας του ‘40 ως πολιτικοί πρόσφυγες και στη ζωή τους εδώ, τόνισε την αρμονική συνύπαρξή τους με τους Ούγγρους αλλά και την δυναμική ελληνική κοινότητα που έχει αναπτυχθεί όλα αυτά τα χρόνια με τη συνδρομή του ουγγρικού κράτους, ενώ έγινε λόγος και για τις αλλαγές που έχουν συντελεστεί στο χωριό τα τελευταία χρόνια, αναδεικνύοντάς το πόλο έλξης για γειτονικούς οικισμούς, με τους μαθητές του σχολείου να αυξάνονται σταθερά και με όλο και μεγαλύτερη συμμετοχή στα δρώμενα και τις εκδηλώσεις που διοργανώνουν. Τέλος, η δημοσιογράφος Éva Szederkényi μίλησε με θερμά λόγια για την Ελλάδα και τις εμπειρίες από τη διαμονή της εκεί ως φοιτήτρια, αναφερόμενη στις ομορφιές και τα αξιοθέατα της χώρας, την ελληνική κουζίνα και διασκέδαση και φυσικά στην εγκαρδιότητα του λαού και τον ιπποτισμό των ανδρών... Την επομένη πραγματοποιήθηκε στον ίδιο χώρο ομιλία του καθηγητή κοινωνιολογίας Νίκου Φωκά στην οποία ανέλυσε την ψυχοσύνθεση του νεοέλληνα και την επίδρασή της στην λήψη αποφάσεων, και στη συνέχεια προβλήθηκε η βραβευμένη ταινία του Γιώργου Λάνθιμου “Άλπεις” (παραγωγής 2011), ενώ το τριήμερο έκλεισε με την ορχήστρα Μύδρος να δημιουργεί ξεχωριστή ατμόσφαιρα στην ελληνική μουσική βραδιά που οργανώθηκε, καταλήγοντας σε χορευτικό ξεφάντωμα για τους παρευρισκόμενους.

Ελληνικός κινηματογράφος

Μικρά Αγγλία... στη Βουδαπέστη Το Φεστιβάλ Γαλλοφωνίας “ανοίγει” στις 28 Φεβρουαρίου με την ταινία του Παντελή Βούλγαρη “Μικρά Αγγλία”(παραγωγή 2013), στα πλαίσια των Ημερών Γαλλοφωνίας και με τιμώμενη χώρα την Ελλάδα ως προεδρεύουσα στην ΕΕ. Η εναρκτήρια προβολή θα γίνει την Παρασκευή 28 Φεβρουαρίου στις 18.00 στον κινηματογράφο Ουράνια (Bp. 1088, Rákóczi út.21) και θα ακολουθήσει ημέρα ελληνικού κινηματογράφου με τις μικρού μήκους ταινίες Κάβο Ντ' Όρο, Το Χαμομήλι, 45 βαθμοί και Stone Story. Οι δύο εκδηλώσεις πραγματοποιούνται με την συνεργασία του επικεφαλής του Γραφείου Τύπου και Επικοινωνίας της Ελληνικής Πρεσβείας στην Βουδαπέστη, Νίκου Βλαχάκη, και του Γαλλικού Ινστιτούτου στην Ουγγαρία.

10

Βούλα Αυγουροπούλου


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Πολιτιστική ατζέντα

PROGRAMAJÁNLÓ 2014. február

Zene

Egyéb

Mydros - www.mydros.hu

Papadimitriu Athina

02. 07. péntek 20:00, Zorbas Taverna (Bp., VI. kerület, Podmaniczky utca 18.) 02. 08. szombat 18:00, Ferencváros, József Attila lakótelep, Közösségi Ház (Budapest, IX. kerület, Toronyház utca 3/b.) 02. 21. péntek 19:00, KMO Kispesti Munkás Otthon (Bp., XIX. kerület, Teleki utca 50.) 02. 22. szombat 19:00, Csepel (Vénusz utca 2.)

02. 01. szombat és 02. 02. vasárnap 15:00 és 19:00, Abigél, Thália Színház (Bp., VI. kerület, Nagymező utca 22-24.) Telefon: (061)312-42-36 02. 05., szerda, 06. csütörtök, 07. péntek, Erdei Kalamajka, Operett Színház (Bp. VI. Nagymező utca 17.) Telefon: (061)312-48-66 02. 21. péntek 19:00, Szeretett könyv, Ady Endre Művelődési Ház (Bp., IV. kerület, Tavasz utca 4.) Telefon: (061) 231-6000 02. 22. szombat 20:00, Athina születésnapi buli, Belvárosi Színház (Bp., VII. kerület, Károly krt. 3/a.) Telefon: (061)266-71-30

Akropolis Kompania 02. 22. szombat 15:00 „Görög Farsang” Csokonai Művelődési Ház (Bp. XV. kerület, Eötvös utca 64.) Fellép még a Helidonaki tánccsoport.

Fanari

2. hó, minden csütörtök 19:00, Gyradiko (Bp., III. kerület, Békásmegyer, Pünkösdfürdő és Királyok útja sarok) 2. hó, minden szombat 19:00, Estia Gyradiko (Bp., XIII. kerület, Victor Hugo utca 35.)

Zeys - www.zeys.hu 2. hó, minden vasárnap 13:00, Gyradiko (Bp., III. kerület, Pünkösdfürdő és Királyok útja sarok)

Balkán Trió 1. 10. és 24. 19:00, Gyradiko Estia étterem (Bp. XIII. kerület, Viktor Hugo utca 35.)

Palio Buzuki - www.paliobuzuki.net 02.14. péntek,20:00, Zorbas Taverna (Bp. VI. kerület, Podmaniczky u.18) 02.22. szombat,18:00, Budaörs Ifjúsági Klub (Károly király u. 3.) Havi rendszerességgel táncház indul.

Syrtos - www.syrtos.hu 2. hó, minden vasárnap 17:00, Óbudai Művelődési Központ (Bp., III. kerület, San Marco utca 81.)

Balkán Fanatik 02. 22. szombat 20:00, Miskolc „Kocsonyafesztivál

Sarantis Mantzourakis

www.sarantismantzourakis.hu

Előadás

02.23. vasárnap, 17.45h.  Domus Vinorum Borház (Bp.1051, Bajcsy-Zsilinszky út 18.) Dr. Diószegi György Antal művelődéskutató  „A Hunyadiak értékvilága a görög kapcsolatok jegyében”  címet viselő előadása. A résztvevőknek tombolajegy. A konferencián és a vacsorán való részvételi szándékot, valamint a részvételi díj megfizetésének módját február 12-ig jelezzék a társaság elnökénél Danyilakisz Katalinnál  (tel.:06-70-209-8665; email:reneszanszholgyek@gmail.com.)

Kariatidák - www.kariatidak.hu 02. 19. szerda18:00, Kávéházi beszélgetések, „Válság és indulat-rendszerkritikus önszerveződések Görögországban” Előadó: Fokasz Nikosz Center Irodaház (Bp. V. kerület Váci utca 81.Fővám térhez van közel)

Fővárosi Görög Önkormányzat és a XIII. kerületi Görög Önkormányzat rendezésében 02. 22. szombat 15:00, EPON Angyalföldi Ifjúsági Ház (Bp., XIII. kerület, Dagály utca 15/a). Fellépők: Kariatidák kórusa és a Triandafiló tánccsoport

Egyház Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchatus

Magyarországi Exarhátusának Szent Hierotheosz és Szent István kápolnája

Budapest, V. ker., Váci utca 55., I. emelet 1.

www.patriarchatus.hu 02. 02. vasárnap 10:00, Az Úr templomi bemutatása 02. 09. vasárnap 09:00, Hajnali szolgálat. 02. 09. vasárnap 10:00, Vámos és Farizeus Szent Liturgia 2. hó, minden szombat 18:00, Esti istentisztelet 02. 16. vasárnap 10:00, Tékozló Fiú Liturgia 02. 23. 10:00, Húshagyó Vasárnap Liturgia Támogassa egyházát a szja-ja 1% -ával! Technikai szám: 0224

TV, rádió görög nyelvű adásai 02. 06. csütörtök 12:29, M1, Rondó. 02. 07. péntek 06:30, ismétlés, Duna TV 02. 20. csütörtök 12:29, M1, Rondó. 02. 21. péntek 06:30, ismétlés, Duna TV 02. minden csütörtök 13:00-13:30, MR4 rádióban hallható a görög nyelvű műsor. Minden szombaton ismétlés 00:01 (Középhullámon a 873 vagy 1188 khz.)

Kapcsolattartó: Stefanidu Janula tel.: +36 70 31 20 783 e-mail: stefaniduj@gmail.com

11


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Határtalanul Miliosz Katalin írása

Újévi szokások Görögországban

A legtöbben, ha Görögországra gondolnak, égszínkék tengert, napfényt, vakítóan fehér házakat, több ezer éves ókori emlékeket képzelnek maguk elé. Nem véletlenül lettek ezek az ország védjegyei, messze földről kerekednek fel évente turisták milliói, hogy nyári vakációjukat Hellászban töltsék. Ismét beköszöntött egy újabb év, új kezdet, tiszta lap, a fogadalmak, változások ideje. Vannak azonban bizonyos szokások, melyeket akkor sem hagyunk a hátunk mögött, mikor új ígéreteket teszünk magunknak. A tradíciók végigkísérnek minket életünk során és összekovácsolják kisebb-nagyobb közösségünket, elérve, hogy együtt ünnepeljünk, emlékezzünk és higgyünk. Nézzük, melyekkel is találkozunk rögtön az esztendő elején!

12

Akit Görögországban ért az újév, bizonyára nem tudott betelni a még az utcákat ékesítő karácsonyi dekorációkkal, a feldíszített fenyőfákkal, valamint a karavakiákkal, a karácsony alkalmával pompába öltöztetett kis hajókkal. Csengők és kalandákat éneklő gyermekkórusok hangja tölti meg ilyenkor a tereket, az otthonok asztalait pedig elárasztják a finomabbnál finomabb hagyományos ételek, melyek hosszú idők óta generációk sokaságának aranyozzák be az ünnep pillanatait. Kis szerencsével sikerült elkerülnünk a karácsonytól vízkeresztig tartó 12 napban a Földön felbukkanó kis koboldokat, a kalikantzaroszokat, akik imádják a bajkeverést. A legenda szerint az esztendő többi részét a Föld középpontjában töltik, ahol az Életet szimbolizáló fa törzsét aprítják. Ha azonban előbújnak, a kéményen osonnak be, hogy bútortologatással, az ételek elfogyasztásával és a víz beszennyezésével ijesszenek ránk. Kefalonia szigetén a háziasszonyok füstölővel keresztet írnak le a bejárati ajtó előtt, hogy ezzel tartsák távol a kis csínytevőket, máshol szentelt vizet hintenek minden szobába, hogy megfélemlítsék a manókat. Január 6-án azonban, mikor az összes vizet megszentelik, a kalikantzaroszok visszatérnek a lakhelyükre, ahol épen találják a Föld fáját, így újrakezdik annak fűrészelését. Ezt a napot Theofaniának vagy Fotának is hívják, ilyenkor hatalmas fesztivállal zárják le a dodekaimerót, ezt a 12 napból álló ünnepsorozatot. Sok otthonba, üzletbe pap látogat el ilyenkor, hogy szentelt vízzel hintse be a helyiségeket. Megtelnek a templomok is, örömteli dalokkal és harangszóval ünnepelnek az emberek. Néhánynak a tornyából galambokat engednek útjukra. A víz megáldásaként keresztet dobnak a tengerbe, folyóba, tóba, a vállalkozó kedvűek pedig versenyt úsznak érte, hogy a visszahozzák. A győztes külön áldásban részesül a családjával együtt.


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Hagyomány Az év első napja több tradíciót is magában hordoz. A gyerekek Szent Vaszilisz napján kapják meg az ajándékukat, illetve ilyenkor kell megalapozni az egész évre vonatkozó jó szerencse bevonzását. Van, akik kremmidát, óriási hagymát akaszt a bejárati ajtó fölé, van, aki gránátalmát dob a küszöbre annak átlépése előtt, mely szokások mind-mind a jólétet és bőséget szimbolizálják. De ezen a napon kerül terítékre a vaszilopita is, amely természetesen tartalmazza a flurit, a szerencsepénzt. A családfő mindenekelőtt késével keresztet vet rá, majd az első szeletet Istennek, a másodikat a kis Jézusnak, a harmadikat Szűz Máriának vágja belőle. Utána következik a ház számára felajánlott darab, majd minden családtag részére külön, az idősebbektől haladva. A szerencsés, aki az érmére bukkan, megnyugodhat, hisz szerencse övezi majd egész év során. A vaszilopita mellett ezen időszak népszerű desszertjei a melomakarona, amely egy kb. tojás nagyságú, lisztből, olívaolajból, mézből, cukorból, narancsból, fahéjból és egy kis konyakból készült, gyakran dióval töltött édesség. Kisütése után forró szirupba mártják, és darált dióba hempergetik. Igazi energiabomba. Ilyen karácsonyi édesség még a kurambiedesz, amely leginkább a magyar hókiflire hasonlít, mandulával a közepén. Nem hiányozhat az asztalokról ilyenkor a Hrisztopszomo sem, a könnyed, édes, vajas Krisztuskenyér, melyet fahéjjal, naranccsal és szegfűszeggel ízesítenek. Városszerte találkozhatunk házról házra bandukoló kisgyermekekből álló csoportokkal, akik becsengetve kalandákat, azaz karácsonyi dalokból álló műsorszámokat előadva szórakoztatják az ott lakókat - persze némi édességért cserébe. Karácsony, újév és vízkereszt estéjén is útra kelnek, csilingelő hangjuk pedig különleges hangulatot kölcsönöz a vidéknek. Minden évben sok-sok világító égővel kidekorált hajó jelenik meg országszerte ebben az időszakban. Ezek a változó méretű vitorlások a régi hagyományokat avatottak előhívni nemcsak az utcákon, de a bankokban, hotelekben, illetve különböző boltokban egyaránt, és szerencsére még a Görögországban a 20. század derekán megjelenő karácsonyfák sem szorították ki őket. A papírból és fából készült építményeket apró égőkkel és díszekkel csinosítják, és úgy helyezik el, hogy az adott épület belseje felé nézzen. A hajó célba érése a gazdagságot testesíti meg. Thesszaloniki állítja fel a legnagyobb ilyen építményt már 1999 óta. Január 6-8. között Kasztoriában járva nagy eséllyel belebotlunk a ragucáriába, mely során a helyiek ijesztő maszkokban parádéznak az utcán annak érdekében, hogy elkergessék a rossz szellemeket. Házról házra haladva mindenhová becsöngetnek, és jutalmat kérnek a lakóktól, óvó és védő cselekedetükért. Rendkívül jó hangulatban telik ez a három nap; előkerülnek a finom falatok, a népzene pedig hangulatos dallamokkal telíti be az utcákat. A hónap elejével nem ér azonban véget az ünneplés; rengeteg szabadtéri fesztivál várja az erre látogatókat, februárban pedig a farsangi mulatságok szórakoztatják a közönséget. De nem kell hozzá különösebb ünnep, hogy tudjuk: Görögországban bármikor felhőtlen hangulat fogad minket! Nagyon boldog, sikeres, egészségben és sok élményben, utazásban gazdag boldog új évet kívánok!


Εορτασμός

Θεοφανείων και κοπή βασιλόπιτας Με λαμπρότητα γιορτάστηκαν τα Θεοφάνεια την Κυριακή 19 Ιανουαρίου χοροστατούντος του Μητροπολίτη Αυστρίας - Εξάρχου Ουγγαρίας, Αρσενίου στην τελετή που έγινε σε καράβι στον Δούναβη με την οργάνωση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Βουδαπέστης. Προηγήθηκε λειτουργία στο Παρεκκλήσι Αγ.Ιεροθέου και Στεφάνου και στη συνέχεια έγινε ο καθαγιασμός των υδάτων και η ρίψη του Τιμίου Σταυρού στο Δούναβη παρουσία του πρέσβη της Ελλάδας Δημήτρη Γιαννακάκη και της Κύπρου ��ντώνη Θεοχάρους, καθώς και των προέδρων και μελών των ελληνικών αυτοδιοικήσεων Ουγγαρίας και πολλών ομογενών της ελληνικής κοινότητας. Ακολούθησε κοπή της πρωτοχρονιάτικης πίτας και μουσική εκδήλωση στο εστιατόριο Εστία που διοργάνωσε η Πανουγγρική Αυτοδιοίκηση Ελλήνων Ουγγαρίας, της οποίας ο πρόεδρος Λαοκράτης Κοράνης απεύθυνε χαιρετισμό. Τραγούδησε η χορωδία Καρυάτιδες με τη συνοδεία του Γ.Σοκαλόπουλου και μαθητές του 12τάξιου Σχολείου Ελληνικών, χόρεψε το μικρό Χελιδονάκι, ενώ οι Γ.Κολλάτος και Σ.Μαντζουράκης συνέβαλαν στο γλέντι που ακολούθησε με τη μουσική τους.

14


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

15


Σκονάκι

Αρχιμηνιά κι αρχιχρονιά κι αρχή καλός μας χρόνος! Το 12τάξιο Συμπληρωματικό Σχολείο Ελληνικών Ουγγαρίας τήρησε και φέτος το έθιμο της βασιλόπιτας μεταδίδοντας έτσι τον ελληνικό πολιτισμό και παράδοση στους μαθητές του. Την πρώτη σχολική εβδομάδα του Νέου Χρόνου οι εκπαιδευτικοί ζύμωσαν και έψησαν τις βασιλόπιτες στο χώρο του σχολείου, όλα μοσχομύρισαν και συνάμα δόθηκε η ευκαιρία στα παιδιά να δουν την διαδικασία προετοιμασίας τους. Όλοι περίμεναν πώς και πώς την κοπή της πίτας, όχι μόνο για να δουν τον τυχερό της χρονιάς που θα του τύχαινε το φλουρί αλλά και για να απολαύσουν το κομμάτι τους. Αφού φυσικά συζήτησαν την ιστορία της βασιλόπιτας και αναφέρθηκαν στον Μέγα Βασίλειο έκοψαν δυο πίτες, μια για τους εκπαιδευτικούς και τους μεγαλύτερους μαθητές και μια για τους μικρούς μας φίλους. Καλή χρονιά και καλή πρόοδο σε όλους τους μαθητές μας! Να είναι τυχεροί και φωτισμένοι την καινούρια χρονιά! Σοφία Πιπιτσούλη

16


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Σκονάκι

GYEREKPROGRAMOK FEBRUÁRBAN

Ελλάδα, η διαχρονική Ελλάδα! Πατρίδα του μυθικού Ομήρου, σπίτι των πολυμήχανων αρχαίων Ελλήνων και οικία των σημερινών Νεοελλήνων. Σε τούτη την έκθεση θα σας παρουσιάσουμε λίγο απ' αυτήν την μοναδική, ανεπανάληπτη χώρα με τα όμορφα ακρογιάλια και ηλιοβασιλέματά της.

ΠΟΥ ΠΑΜΕ ΜΕ ΤΑ ΠΑΙΔΙΑ ΤΟΝ ΦΕΒΡΟΥΑΡΙΟ;

Ελάτε στην Ελλάδα, περάστε λίγο από τον πολύτιμο χρόνο σας σε αυτήν την υπέροχη χώρα, απολαύστε την φιλοξενία της και μιλήστε την πανάρχαια και διαχρονική της γλώσσα. Αν επισκεφθείτε την Αθήνα, πρέπει οπωσδήποτε να ρίξετε μια ματιά στα μουσεία με τα υπέροχα αρχαία γλυπτά και αγάλματα, τον πολιτισμό των αρχαίων Ελλήνων και τον επιβλητικό αυτό αρχαίο ναό, τον Παρθενώνα. Στα νησιά του Αιγαίου, ιδίως το καλοκαίρι, μην αμελήσετε να κολυμπήσετε στις κρυστάλλινες, καθαρές και ζεστές θάλασσες, όπου αν είστε τυχεροί μπορεί να συναντήσετε μερικά μοναδικά πλάσματα, όπως την χελώνα καρέτα-καρέτα και την φώκια μονάχους-μονάχους. Τα δειλινά, πηγαίνετε να ακούσετε μελωδική παραδοσιακή μουσική και να νιώσετε τη γιορτινή ατμόσφαιρα. Στην Μακεδονία, πατρίδα του Μεγάλου Αλεξάνδρου, ιδίως το χειμώνα, θα μπορέσετε να απολαύσετε τα ψηλά βουνά, καλυμένα από λευκό πέπλο χιονιού, τις χιονοδρομικές πίστες και βεβαίως τους παραδοσιακούς οικισμούς των χωριών που θα σας προσφέρουν πολλές συγκινήσεις και ευκαιρίες να κάνετε καινούριους φίλους.

Február 15. szombat 11:00, Művészetek Palotája - Üvegterem A Veszprémi Kabóca Bábszínház előadása: A Holdkirály palotája Korosztály: 3-8 korig. Belépőjegy: 1000 Ft

Február 16. vasárnap 11:00 és 15:00,

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház Matiné koncert: Új szelek Mannheimban. A Klasszikus előzményei Korosztály: 10-14 korig. Belépőjegy: 1500 Ft

Február 22. szombat 11:00 Művészetek

Palotája - Üvegterem Hang-Szer-Szám. Ütősvilág - Latin Ritmusok. Korosztály: 8-12 korig. Belépőjegy: 1000 Ft

Η Ελλάδα είναι μια τεράστια ανοιχτή αγκαλιά για τους ξένους που την επισκέπτονται και μια από τις λίγες χώρες που μέσα της τα βρίσκεις όλα.

Budapest Jazz Club, Bp. XIII kerület, Hollán Ernő utca 7. Február 2. vasárnap 11:00 Nyughatatlan Mico - családi jazz zsúr Február 9. vasárnap 11:00 Eszterlánc mesezenekar (Könnyűzene)

Λάμπρος Μιχαλόπουλος (σ.σ. Μία από τις εκθέσεις ιδεών που έγραψαν μαθητές των μεγαλύτερων τάξεων του Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών με θέμα την Ελλάδα.)

Σχεδιάζοντας το λογότυπο του Σχολείου

Μήνυμα προς όλους τους μαθητές του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών Ουγγαρίας Θέλεις να μας βοηθήσεις; 

Θέλεις να συμμετέχεις κι εσύ στη δημιουργία του λογότυπου του Σχολείου μας που θα μας αντιπροσωπεύει στην ιστοσελίδα του Σχολείου στο διαδίκτυο, καθώς και σε όλα τα επίσημα έγγραφα του Σχολείου μας; 

Σκέψου ελληνικά...  

Δημιούργησε κάτι μοναδικό ...  Πρότεινε στην υπεύθυνη επιτροπή  του διαγωνισμού την ιδέα σου... Κέρδισε το πρώτο βραβείο! Περιμένουμε τις ιδέες σου και τη συμμετοχή σου μέχρι τις 18 Φεβρουαρίου 2014, Vécsey u. 5, Budapest, 1054. 

Πρόσεξε...

Χρησιμοποίησε χαρτί Α4 και κλείσε σε φάκελο το έργο σου.  Μην ξεχάσεις να γράψεις το όνομά σου πάνω στο φάκελο  και στο πίσω μέρος του έργου σου.

Για να γνωρίζεις κι εσύ... 

Θα υπάρχουν τρία βραβεία με τα αντίστοιχα έπαθλα.

Απορίες; 

Διευκρινίσεις από την υπεύθυνη: Θεοδοσία Χατζηευγενάκη, 06 70 575 0036

17


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Στο ράφι Dr. Diószegi György Antal

Könyvismertető Γιώργος Τζιντζής

ΔΥΟ ΕΡΓΑΣΙΕΣ

ΓΙΑ ΤΟΥΣ ΕΛΛΗΝΕΣ ΤΗΣ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ

Dzindzisz Jorgosz

KÉT TANULMÁNY

A MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖKRŐL

A magyarországi görög közösség hagyományőrzése és történeti kutatása rendkívül fontos érték a mai görögség világában. Dr. Dzindzisz Jorgosz történész, kandidátus „Két tanulmány a magyarországi görögökről” (ISBN: 978 963 08 6890 7; Bp., 2013) címet viselő, görög és magyar nyelven is megjelent műve hiánypótló ezen a téren. „A letelepedés – az első évek” címet viselő tanulmány az 1948 áprilisától Magyarországra került görögök sorstörténetét elemzi: ennek jegyében külön hangsúlyt kaptak a görög gyermekek, akiknek egészségügyi ellátása, iskoláztatása rendkívüli szervezési feladatokat jelentett (pl. Dég, Kéthely, Szakályhőgyész). A felnőtt görög menekültek között sok volt a rokkant, a sebesült, akiknek orvosi ellátására Putnoktól kezdve budapesti klinikákon, szanatóriumokban került sor. A munkaképes menekültek foglalkoztatása alapvető feladatot jelentett, hiszen önmaguk és munkaképtelen családtagjaik fenntartását is biztosítaniuk kellett. A görög közösségi élet alapvető volt: ebben különösen fontos szerepe volt Belioannisz község létrehozásának. A szerző számos szempontból elemzi ezeket a sorskérdéseket: megítélésem szerint az általa megfogalmazott megállapítások sokáig alapvetőek lesznek a mai magyarországi görögség további kutatási irányait illetően. „A Varjú-ügy” címet viselő tanulmány a magyarországi görög alapítású egyházközségek 1945 után beálló kényszerhelyzetének számos sarokpontját fogalmazza meg: különösen jelentős értéke e tanulmánynak, hogy a szerző levéltári kutatásai eredményeként előkerült eredeti iratok is ismertetésre kerülnek. Ezek az új szempontokat, bizonyítékokat jelentő levéltári iratok rávilágítanak a Petőfi téri görög templomot felépítő görögség leszármazottainak igen nehéz helyzetére, rávilágítanak a görög alapítású egyházközségük fenntartása érdekében megfogalmazott céljaikra, a stratégiai gondolkodásukra, és mindazokra a nemzetközi kapcsolatokra is, melyekkel lehetőségeik igen szűk kereteit tágítani igyekeztek. A magyarországi ortodoxia korabeli helyzetét olyan részletes és sokrétű elemzés révén ismerteti a szerző a görög alapítású egyházközségek helyzetének bemutatásával, mely valójában nélkülözhetetlen forrásművet jelent a további kutatások kereteinek meghatározásánál. Mindkét tanulmány (bár más-más nézőpontból, de azonos elemző szándékból) a magyarországi görögség közösségi létét és esélyeit elemzi: ez pedig (ha mindig változó körülmények között is) valójában folyamatosan fennálló kérdéskört, és megoldandó, értékelvű stratégiai feladatot jelent. A kiadó a II. kerületi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a felelős kiadó Cafaridu Polixeni elnök voltak. Glaser Tamás és Nakos Kostas magas színvonaló fordítói munkája révén a görögországi kutatók számára is elérhetőek a szerző által feltárt tények, összefüggések és tudományos szempontok. A tördelés, a nyomdai előkészítés Alekos Stefopoulos (EllinArt Bt.) munkáját dicséri. Dr. Dzindzisz Jorgosz fenti tanulmányai a magyarországi görögök történetét feldolgozó könyvek között kimagasló tudományos eredménynek számítanak: a szerző magyarországi görögség történeti világának feltárását jelentő tanulmányai valójában a jövő érdekében nyújtanak fontos szemléleti modellt.

Βιβλίο Αποστόλη Κουφάκη

Θυσίες για μια καλύτερη ζωή, το σοσιαλισμό

Εκδόθηκε το βιβλίο του αγωνιστή της Εθνικής Αντίστασης και μαχητή του ΔΣΕ, Αποστόλη Κουφάκη με τίτλο “Θυσίες για μια καλύτερη ζωή, το σοσιαλισμό”(εκδ.Α/ συνεχεια). Γεννημένος στα Μάρμαρα Φθιώτιδας, εντάχθηκε στις γραμμές του ΕΛΑΣ και στη συνέχεια του ΔΣΕ και πολέμησε στην περιοχή της Ρούμελης. Μετά τη συνθήκη της Βάρκιζας πέρασε στην Αλβανία με άλλους συναγωνιστές και στη συνέχεια έφτασε ως πολιτικός πρόσφυγας στην Ουγγαρία, όπου και ζει μέχρι σήμερα. Περνούσαν οι μέρες και οι βραδιές με αγωνία. Δεν έφευγε από το νου μου η εικόνα να χτυπάνε τον πατέρα μου με τα παλούκια. Σκέφτηκα ότι έπρεπε να περιμένω ακόμα μια εβδομάδα, γιατί τώρα ήταν καιρός να σπαρθεί το χωράφι στην Πετρακόλακα. Μια βραδιά, όταν μιλάγαμε για τις δουλειές, έκανα την πρόταση να σπείρω το παραπάνω χωράφι σιτάρι. Με κοιτάξανε και οι δύο λίγο παράξενα. «Θα τα καταφέρεις;», ρώτησε ο πατέρας μου. «Σίγουρα», του είπα. «Έ, άντε, πήγαινε, καλή αρχή». Το σιτάρι το έσπειρα και έγινε πολύ καλό, αλλά δεν πρόφτασαν να το θερίσουνε γιατί η τότε μοναρχοφασιστική κυβέρνηση τους εξόρισε άρον-άρον. Ένα απόγευμα ήρθαν αντάρτες στο χωριό, τους αντάμωσα και χαιρόμουν. Μαζί τους ήταν κι ο φίλος μου ο Κώστας από το Σμόκοβο και με ρώτησε αν θα τους ακολουθήσω. «Ακόμα δεν είμαι έτοιμος, δε θα περάσει πολύς καιρός και θα ανταμώσουμε κάπου στα βουνά», του απάντησα....

18


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Interjú

Giorgos Pleios

“A média már nem híreket közvetít, egyszerűen csak véleményt fejez ki.” Giorgos Pleios, az Athéni Egyetem Kommunikáció és Médiatanulmányok Karának elnöke Budapesten tárgyalt Fokasz Nikosz szociológiaprofesszorral, valamint előadást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán „Krízis és média: A változó médiakörkép és a harc a mondanivalóért” (Crisis and the media: The changing media landscape and the struggle for meaning) címmel. Pleios úr felhívta a figyelmet arra, hogy Görögországban és Magyarországon a válság hasonló jegyeket mutat, és rámutatott, hogy a hagyományos médiának, mint a kormányapparátus eszközének, mi a szerepe a krízis kezelésében. Hangsúlyozta, hogy a probléma forrása a politikai rendszer, nem pedig a gazdasági válság, amely csak a felszín, és a kormányzati modell szükségszerű átalakítását sürgette. - Válságos időkben a hagyományos médiumok ahhoz, hogy elérjék az embereket, változtatnak a módszereiken? - A legtöbb kereskedelmi médium mindig is kormányközeli volt, akár önszántából, akár kényszerből. A vállalatcsoportok, melyek tagjai ezek a médiumok, átvettek különféle munkákat, például állami reklámokat a közszférától, cserébe pedig politikai támogatást nyújtottak. A helyzet ma egyrészt úgy áll, hogy a válság komoly károkat okozott a médiumoknak, akik képtelenek kifizetni adósságaikat, emiatt pedig már nem a kormánytól függnek, hanem a bankok sajtóirodáivá váltak. Ezt nemcsak én mondom, hanem külföldi újságírók is: az Al Dzsazíra német riportere például adatokkal támasztotta alá, hogy a média már a Trojka fennhatóságában van, és Manitakisz úr is ezt vallotta. Másrészt nagyon fontos, hogy a tömegtájékoztatási eszközök a klasszikus propagandát pszichológiai technikákra cse-rlélték fel, melyeket háborús időkben alkalmaznak. Itt elsősorban a megfélemlítésre gondolok: felvázoljuk a hallgatóságnak, hogy mi minden fog történni egy rossz fejlemény miatt, mint pl. amikor azt helyezték kilátásba, hogy ha a Sziriza párt nyer, kitesznek minket az euroövezetből, éhínség, gyógyszerhiány lesz, tankok lepik el az utcákat, és volt még jó pár hasonló fenyegetés. A választások előtt pedig Németország és Schäuble beavatkoztak Görögország politikai életébe, egyenesen megmondva a görögöknek, kire szavazzanak.A második fő eszköz az ellenfél démonizálása volt, mint a mi esetünkben Cípraszé. Műveletlennek, profi szindikalistának stb. nevezték. - Megdöbbentő volt a grafikon, amelyet az előadása során mutatott be a fentiekkel kapcsolatban: a Sziriza támogatottsága feltűnően nagyot esett, épp pár nappal a választások előtt. - Úgy van. Ez komoly szerepet játszott a 2012. júniusi választások kimenetelét illetően. Jómagam tehát ezt a két új vonalat figyeltem meg. Újságírói szempontból nem arról van szó, hogy megszűnt volna a tömegtájékoztatási eszközök pártatlansága, hanem arról, hogy hírközlő szerepüket vesztették el: a média többé már nem híreket közvetít, hanem egyszerűen csak véleményt fejez ki. -Innen ered az, amire előzőleg is rámutatott, hogy a többi európai polgárhoz képest a görögök bizalma végletekig megtört a médiával kapcsolatban? -Az euroövezetben a görögök bizalma a hagyományos médiumok iránt drasztikusan lecsökkent, ám az új tömegtájékoztatási eszközök és az internet iránt magasabb bizalmat mutatnak. Az emberek a közösségi médiához fordulnak alternatív magyarázatokért. -Előzőleg viszont azt említette, hogy a közösségi oldalak nem mozdítják elő egy alternatív politika megteremtését. -A facebook, a twitter és a többi csupán tiltakozási fórumok, amelyek nem képesek politikai mozgalmat teremteni vagy helyettesíteni. -Képes viszont villámgyorsan elterjeszteni… -Ha már létezik az a mozgalom, igen. Véleményeket cserélni a facebookon nem egyenlő a politikai cselekvéssel. Politikai mozgósítás szempontjából nagyon lassú is. -A facebook tovább növeli a passzivitást? -Igen. A probléma az, hogy sokkal inkább függő helyzetbe hozza a politikát, mint a hagyományos média, így nem különböznek egymástól. Tájékoztatnak ugyan, viszont akadályát is jelentik a politikai szervezkedésnek.

-Kérem, mondja el véleményét az ERT-bezárással kapcsolatban! Várható volt-e a bezárása, és hogyan jellemezné azt? -Várható volt, hogy a kormány megpróbálja ellenőrzése alá vonni a közmédiát. A magánkézben levőket főleg a bankhiteleken keresztül ellenőrzi, melyeket a politikai támogatás fejében kapnak csak meg. A válság hatására a görögök, és természetesen az újságírók is sokkal radikálisabbak lettek. A köztévének lehetősége, sőt, kötelessége volt bemutatni a válság társadalmi, gazdasági és politikai következményeit, amit meg is tett. Több krízissel kapcsolatos témát mutatott be, több véleménynek adott teret, a pártoknak pedig lehetőséget olyan arányban, ahogy a parlamentben képviseltetik magukat. A válság arra ösztönözte az újságírókat, hogy a kereskedelmi médiumoknál nagyobb mértékben bemutassák annak aspektusait. A két választás 2012-ben biztonságot és politikai fordulatot hozott, a Sziriza a legnagyobb ellenzéki párt lett. Ez egyfajta garanciát jelentett az újságírók felé, mely szerint szabadabban működhetnek. Nos, emiatt pedig a kormánynak, főleg a Szamarasz-körnek olyan benyomása támadt, hogy a jövőben számolnia kell egy olyan állami televízióval, mely kritikus hozzáállást mutat. Nem véletlen, hogy egy évvel az ERT bezárása előtt Giorgos Mouroutis, a miniszterelnöki hivatal vezetője sejtetni engedte, hogy valami hasonló fog történni. Emellett 2-3 héttel korábban már tudomásom volt a bezárásról: részt vettem egy, a témát boncolgató műsorban is, amely viszont sosem került adásba. A híresztelések szájról-szájra jártak, viszont soha, senki se gondolta volna, hogy valóban bezárják. Ez arra késztette a görögöket, hogy utcára vonuljanak. Ha az újságírók nagy része elbocsátásra került volna, és helyükre másokat alkalmaznak, a tény ugyancsak ellenállást szült volna, ám közel sem ilyen jellegűt. A közvélemény-kutatások szerint a görögök körülbelül kétharmada élénken ellenezte azt, ahogy a szervezet addig működött, ám az elsötétült képernyők általános tiltakozásokat eredményeztek.

-Gondolja, hogy a szanálás megoldható lett volna sokkal enyhébb módon is? -Igen. Szamarasz és köre konzervatív, az alapvető feltételek, amiket megjelöltek, politikai, és nem gazdasági jellegűek, ily módon kívántak üzenni a többi szektornak is, hogy azok ne fejtsenek ki ellenállást. Ez az erőszakos közbeavatkozás szándékos volt, ami viszont a terror egyik formája. Az önkényes beavatkozás alkotmányellenes, mivel nem érvényesülnek az alkotmány által szabott feltételek: nem lett kiadva jogilag megalapozott végzés. Vagyis, ez egy tudatos tett volt azzal a céllal, hogy kényszert alkalmazzanak a közigazgatás és a közélet nagy részére. -Milyennek találja az új köztévét, a NERIT-et? -Azért lett „állami”-nak elnevezve, hogy becsapja a görögöket, az EBU-t (Európai Műsorsugárzók Uniója) és az EU-t, mivel a kormányok kötelesek fenntartani egy állami televíziót. Ellenkezést szült, sokan nem ismerik el a NERIT-et. Itt egy kormányzati televízióról van szó, mely a gazdasági minisztérium ellenőrzése alatt áll. -Köszönöm szépen!

Dercsényi Voula interjúja (Fordította: Sztefopulosz Vaszilisz)

19


Fernando Gallego - Epiphanía, (c. 1480,Toledo Museum of Art)

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα

Vízkereszt ünnepéről

a középkori görög-magyar kapcsolatok jegyében Dr. György Antal Diószegi

Vízkereszt ünnepéről érdemes a középkori görög-magyar kapcsolatrendszer jegyében is megemlékezni. „Magyar neve a görög Hagiasmos nevet magyarítja …. A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.” (1) A fenti, XI-XV. századi adalékok jegyében indokolt ezen ünnep görög gyökereire is utalni! „Vízkereszt - a három király ünnepe, mely január 6-ára esik. Egyházi nyelven epifániának, Úrjelenésnek nevezik”. „Eredete a 3. századba vezethető vissza, s a görög egyház egészen az 5. századig ezen a napon ülte meg Krisztus születését és megkeresztelését. … Az ünnep ismert szertartásai: a vízszentelés és a házszentelés.” (2) „Vízkereszt” másik neve tehát az „Úrjelenés” (Epifánia): ez utóbbi név okán érdemes a magyar csángók pásztorvilágára utalni, ahol „Uralás” rítusaként ismert. „Uralás — a regölés csángó változata.” „A furulya elsősorban pásztorhangszer. Hogy mi minden funkciója lehetett a régi pásztorok életében, arról ma már nehéz teljes képet alkotni. A regölésnek — a dob, köcsögduda, csengők mellett — fontos hangszere. A csángók uralásában fő szerep jut a furulyának.” (3) Az „uralás fennmaradt szinte napjainkig a Bakó környéki

20


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Όλος ο κόσμος...μια Ελλάδα körében”: ez a „regösénekhez hasonló ritmusú és szövegű népszokás”. (4) Megítélésem szerint Vízkeresztről írva érdemes utalni a középkori magyar regölésnek a görög irányba mutató adalékaira is! „Vargyas Lajos alaposan „foglalkozott a magyar zenefolklór” világával, és „tipikus regösdallamnak tekinti ugyan a kénosit, de a regösénekek dallamvilágát mindenestül régi mediterrán (görög) eredetű jövevénynek tartja”. (5) Kriza János a „Vadrózsák” címet viselő 1863-ban megjelent kötetében „közölte a kénosi (Udvarhely vármegye) ó-székely regösök dalát”. (6) Az „Ószékely regések dala” mellé jegyezte oda a kénosi regöséneket Kriza azzal, hogy a Homoród vidékéről való. Fontos emlék ez, hiszen Vikár Béla a kénosi regösének szövegének dallamát fonográfra vette 1903-ban. (7) A Karácsony és Vízkereszt közötti „közösségi mágikus rítusok” közé tartozik a „magyar regölés”. (8) Fontos megemlíteni e körben azt a „sajátságos téli népszokást, melyet a nép regölésnek nevez” a magyar műveltségi körben. 1552-ben Heltai Gáspár jegyezte föl, hogy Erdély nagy ünnepe a „Regélő hét”, amikor „a regelésnek nincsen semmi vége”. 1863-ban Kriza János írt arról, hogy „a regölés Erdélyben, Udvarhely vármegyében, Kénos vidékén is ismeretes”. Szily Kálmán írt arról, hogy a „regölő hétfő” egész „Erdélyben általánosan ismert naptári fogalom volt”. (9) A „regölő hétfő” fogalom azért fontos, mert e magyar népszokás a Vízkereszt utáni hétfő napja volt! Fennmaradt „II. András királynak egy 1219-iki oklevele, a melyben egy Regős nevű királyi udvarnok szerepel”: ez azt igazolja, hogy az Árpád-korban a királyi udvar fontos személyiségei voltak a regösök. (10) Az énekmondók, regösök kapcsán érdekes az a kettősség, hogy egyrészt létezett „а XIII. századi szabadon csavargó diák”, másrészt pedig „a várjószágokra letelepült királyi regős”. E „két rend csakugyan egy közös törzs kétféle hajtása volt”: ezt a „nép ajkán magmaradt regös-énekekből tudjuk meg”. A „nép határozottan azokról a menekültekről beszél, a kiknek utódait Szent István király üldözte, a kikről tudta továbbá, hogy idegen havas országból vetődtek haza s a kiket itthon … ördöngösöknek, … varázslóknak tartottak”. „Ezen kívül a nép változatlanul megőrizte а XIII. és XIV. században följegyzett regős nevet is.” (11) Megítélésem szerint az „idegen havas országból vetődtek haza” kifejezés a Kárpátokon túli Havasalföld, azaz Magyarpásztorföld (Ungrovlachia) térségét; az „ördöngösöknek”, „varázslóknak” tartott énekmondó regösök képe pedig a garabonciás diákot jelenti. De az a legfontosabb megállapítás, hogy a „királyi regösök ősei ugyanazok, a kiket a népi regösök és а XIII—XV. századi énekmondó és bűvölő diákok magukénak vallottak”. (12) De térjünk vissza az ünnep görög vonatkozásaira: Vízkereszt magyar nevezése a görög „hagiaszmosz” (ἁγιασμός) szóból származik (szó szerinti magyar jelentése vízszentelés). „Hagiaszmos megasz”, vagyis „nagy vízszentelés” volt az ünnep neve: Jézusnak a folyóban való „megkeresztelkedésének emlékére folyóvizet szenteltek meg, és a keresztet,

Krisztus jelképét a vízre bocsátották”. „Ez a bizánci görög hatás nálunk is megvolt, melyet mi sem bizonyít jobban, mint maga az ünnep máig legismertebb magyar neve: Vízkereszt, azaz a víz „megkeresztelése”, megszentelése.” (13) „Bod Péter a XVIII. században írja, hogy vízkeresztkor a három királyok (Gáspár, Menyhárdt, Boldizsár) nevét (C. M. B.) szokás az ajtókra felírni.” A vízkereszt napi köszöntő szokások közül „a csillagozás, a házszentelés történeti forrásainkban is szerepel”: „ezeknek egyházi és laikus formái egyaránt igen népszerűek voltak évszázadokon át”. (14) „Három király - e néven tisztelik a keresztény egyházak azokat a férfiakat, akik Máté evangéliuma szerint egy csillag által vezérelve keletről” jöttek, hogy az újszülött Jézusnak hódolatukat bemutassák. „Mágusoknak nevezi őket, ami olyan tudósokat jelent, akik a természet titkainak kutatásával és csillagászattal foglalkoztak, ezért napkeleti bölcseknek is hívják őket. A régi hagyomány szerint hárman voltak, s egy 8. századi író neveiket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar (vagyis Gáspár, Menyhért és Boldizsár). Szír források szerint egyikőjük azonos volt Goudopharessel, a pártusok nagy királyával, akit a legenda szerint Szent Tamás apostol keresztelt meg.” (15) Telegdi Miklós 1580-ban ezt írta: „Szokás peniglen a keresztények között, hogy új esztendőben nagy szeretettel köszönnek, és ajándékokat osztogatnak egymásnak.”. (16) Jósika Miklós rögzítette, hogy szokásban volt Mátyás király korában „a magyar előkelőbb házaknál – főleg a királyi udvarban – január elején nyilvános ajándékokat osztogatni”: e „szokás még az első magyaroktól” eredt; később ezt az ünnepet „strenának nevezték”. Jósika Miklós arról is írt, hogy e magyar ünnep „valóságos gyökerére nem akadhattam”. (17) A Pallas Nagylexikon ezt rögzítette: „Strena (lat.), újévi ajándék az ókori Rómában, mellyel a jó barátok egymást kölcsönösen megajándékozták. Eleinte nagyon egyszerű dolgokat adtak egymásnak (sütemény, gyümölcs), de lassankint pénzt is, melyet a császárok sem resteltek a szenátustól vagy néptől elfogadni.” Megítélésem szerint az ókori római hagyományt őrző, Konstantinápoly központú középkori Kelet-Római Birodalom (Bizánci Birodalom) görög egyházvilágából származhatott át ez a szokás a magyar hagyományrendszerbe: vélhetően már az V-IX. századi görög-hun-magyar kapcsolatok idején a Fekete-tenger partvidékén való kapcsolatrendszer korszakában. Néhány adalékot még érdemes megemlíteni! Az „1462. évi Thuróczi-kódexben” ez szerepel: „Kiskarácsonytól keresztvíz Lőtt Pál remete mint nagy dísz”. A fenti sorok fontosak, mert egyszerre szerepel „versbe foglalt ünnep vagy jeles nap neve, s jelzi sorjában kiskarácsony, vízkereszt, Pál remete napját”. (18) Vízkereszt a karácsonyi tizenketted zárónapja. (19) A XI. századi győri szertartáskönyv, az „Agenda Pontificalis” megjegyzi, hogy a január 6-i vízszentelést Magyarországon görög módra (more graecorum) hajtják végre. (20) Ez az adat az évezredes görög-magyar kapcsolatrendszer egyik legfontosabb liturgikus adaléka!

Források: (1) Dömötör Tekla: Magyar népszokások - MEK mek.oszk.hu/04600/04691/html/dtmagynepsz0005.html‎ – letöltve 2013. október 23.; (2) Kalendárium - avagy: mit mond a lexikon? In.: Esztergom és vidéke. 2002. január 10. 1. szám. 3. o.; (3) Sárosi Bálint: A magyar népi furulya. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 73. évfolyam, Budapest, 1962 604. o.; (4) Hoppál Mihály: A samanizmus kutatása Magyarországon. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 117. évfolyam, Budapest, 2006. 449. o.; (5) Lükő Gábor: Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklórban. In.. Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 76. évfolyam. Budapest, 1965. 64. o.; (6) Sebestyén Gyula dr.: A regösök. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 13. évfolyam, Budapest, 1902 337. o.; (7) Pávai István: Jajnóták és dúrharmóniák a Kis-Homoród mentén. In: A Homoród füzes partján. Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről. Szerkesztette: Cseke Péter - Hála József. Csíkszereda, 2000. 287. o.; (8) Pócs Éva: Szócikkek egy mágiaenciklopédiához. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 115. évfolyam, Budapest, 2004. 13. o.; (9) Sebestyén Gyula: „Gyászmagyarok���. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 11. évfolyam. Budapest, 1900. 55. o.; (10) Sebestyén Gyula … 1900. 56. o.; (11) Sebestyén Gyula … 1900. 62. o.; (12) Sebestyén Gyula … 1900. 62. o.; (13) Bognár István teol. tanár, spirituális: Epifánia. A mi Urunk Jézus Krisztus istenségének megnyilvánulása In.: Hitvallás. A Győri Egyházmegye lapja IV. évfolyam 1. szám. 2003. január; (14) Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás - MEK mek.oszk.hu/04600/04696/html/dtnaptari0034/dtnaptari0034.html‎ ‎ – letöltve 2013. október 23.; (15) Kalendárium - avagy: mit mond a lexikon? In.: Esztergom és vidéke. 2002. január 10. 1. szám. 3. o.; (16) Bogdán István: Régi magyar mulatságok. Bp., 1978.; (17) Jósika Miklós: A csehek Magyarországon. II. kötet. 354., 424. o.; (18) Sándor István: Borsa Gedeon tanulmányai a magyar „csízió”-népkönyv történetéhez. In.: Ethnographia. A Magyar Néprajzi Társaság értesítője. 94. évfolyam. Budapest, 1983. 170. o.; (19) Jeles Napok - Vízkereszt. jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/vizkereszt– letöltve 2013. október 23.; (20) Dr. Radó Polikárp: Az egyházi év. Bp., 1957. 53. o.

21


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Szivárványország

Sztavropulosz Nikolaosz

Bár legtöbbször buzukival a kezében látjuk, rendkívül sokoldalú és szerény görög fiatalról van szó, aki rajong a görög faluért, és ahányszor csak teheti, hazajár, noha a munkája Budapesthez, a fellépések pedig az ország megannyi pontjához kötik. Olyan szeretettel és lelkesedéssel tud mesélni Beloianniszról, hogy annak is kedve támad oda ellátogatni, aki még sosem járt ott. Ebben a hónapban Sztavropulosz Nikolaosszal beszélgettünk.

dr. Miliosz Nikolett rovata Milyen gyakran tudsz hazamenni? Igyekszem a mindennapi kötelességeim mellett heti 3-4 napot otthon tölteni. Bár Dunaújvárosban születtem, Beloianniszban nőttem fel, ott jártam általános iskolába. A falu a mai napig nagyon fontos része az életemnek, bárhol is járok, meleg szívvel gondolok rá, nagyon hiányzik, ha éppen nem ott vagyok, sokszor jár a fejemben, vajon mi történik otthon. Hiányzik a családom, a gyerekkori barátaim, így amikor csak tudok, hazamegyek. Sosem voltam kollégista, inkább bejárós, számomra nagy élményt jelentett vonatozni. A vonaton mindig nagy társaság verődött össze, görögül-magyarul beszélgettünk, sokat nevettünk, emiatt sokan csapódtak hozzánk, tanultak tőlünk. Óriási előrelépés, hogy már a falu sem olyan elszigetelt, mint korábban volt, hiszen az autópályának köszönhetően már kevesebb, mint egy óra alatt elérhető a főváros, és a vonatközlekedés is sokat javult. Hogyan vált a zene az életed szerves részévé? Táncoltam a beloianniszi tánccsoportban, de botlábú voltam. A próbák és fellépések során azonban sokszor a Taverna zenekar kísérte a tánccsoportot, engem pedig elbűvölt a zenéjük, különösen a buzuki. Az első buzukimat az általános iskolai ballagásomra kaptam a szüleimtől, s nyomban el is kezdtem rajta gyakorolni. A buzuki mellett gitáron játszom, de nem nevezem magam gitárosnak, hiszen annyi tehetséges gitárost ismerek, az én tudásom pedig eltörpül az övéik mellett. Nagyon tetszik a zongora hangja is, de az

22 22

számomra egy másik világ. Nem célom az, hogy minél több hangszeren játsszak, inkább a már meglévő tudásomat szeretném fejleszteni minél magasabb szintre. Emlékszel még, melyik volt az első szám, amit megtanultál eljátszani? Természetesen igen: a Jati glikjá mu klesz (Giati glykia mou kles). Kiktől tanultál? Nagyon sokat köszönhetek a faluban engem tanító és a Budapesten velem foglalkozó buzukisoknak, de sokat tanultam autodidakta módon kazettákról is. Ma pedig már azzal, hogy az internet napi szinten az ember rendelkezésére áll, számos lehetőség van új számokkal megismerkedni, vagy a már megtanultakat tökéletesíteni. Hálás vagyok a Mydros zenekar többi tagjának is, tőlük is folyamatosan tanulok. Hol kezdtél zenélni? Eleinte zenéltem a Taverna zenekarban, nekik köszönhetően kerültem a Mydrosba is. Egy nemzeti ünnepen játszottunk, amikor az akkori Mydros tagjai felfigyeltek rám, s elhívtak egy nagyon baráti hangulatú próbára. Ezt követően sorra jöttek a felkérések, még egy fellépés, majd még egy, még egy, s végül aktív tagja lettem a zenekarnak. Kik inspirálnak a zenében? Egyik legnagyobb példaképem Hristos Nikolopoulos, aki nemcsak mint buzukiművész, hanem mint zeneszerző is elvarázsol, de megemlíteném Glykeriát és Jorgos Dalarast is, akiknek a zenéin nőttem fel. A modern zenék közül

előszeretettel hallgatom Nikos Vertis zenéit és több hazai popzenekar slágerét is. Amikor otthon leülsz, és kedvtelésből kézbe veszed a buzukit, szoktál-e saját szerzeményeken gondolkodni? Igazából nincsenek ilyen ambícióim, hiszen a görög zene olyan gazdag és annyira sokrétű, hogy nem győzök a már létező görög számok közül válogatni, melyiket tanuljam meg. Említetted, hogy többek között Glykeria zenéjén nőttél fel. Milyen érzés volt 2011 májusában az előzenekara tagjának lenni? Szinte felfoghatatlan élmény számomra mind a mai napig az, hogy egy színpadon zenélhettem vele. Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, amikor a színfalak mögött kezet fogtunk egymással és gratulált nekünk. Megközelítőleg hány számot tudsz eljátszani? A Mydros zenekar repertoárja körülbelül 300 számot foglal magába, de sok olyan számunk is van, amely úgynevezett „alvó dal”: magunknak játsszuk, folyamatosan tökéletesítjük, de még nem vittük őket a közönség elé. A hazai zenekarok közül kiemelten sokat foglalkoztok azzal, milyen számokat szeretne hallani tőletek a közönség. Hogy tapasztaltad, melyek azok a dalok, amelyeket a legtöbben kérnek tőletek? Ami döntően meghatározza azt, hogy a közönségünk milyen számokat kér tőlünk,


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Szivárványország az a tánc. A görög néptánc rendkívül sokszínű, ám vannak olyan táncok, amelyekhez tartozó zenét nem sűrűn játszanak a hazai zenekarok, így a pondoszi, szigeti, ipiroszi tájak speciálisabb, kevesebbet játszott zenéit kérik tőlünk a leginkább. A közönségünk másik fele viszont a rembetikóért rajong, ők az ezen csokorba tartozó zenét hallgatják szívesebben. Magam is ez utóbbi zenét kedvelem jobban, hiszen ezekben a számokban a buzuki a meghatározó hangszer, az előbbi számokban inkább gitározok. Mi határozza meg azt, hogy mely dal kerüljön fel újként a Mydros repertoárjába? Leginkább az, hogy a zenekar tagjainak mely számok tetszenek meg. Folyamatosan nyitott füllel járunk a világban, s ha megtetszik egy dal, akkor elvisszük a próbára, közösen meghallgatjuk, mindenki elmondja a véleményét, s ha mindenkinek tetszik, akkor ki-ki megtanulja belőle a saját részét, majd összeadjuk ezeket, begyakoroljuk, s végül színpadra állunk vele.

is ilyen jól menjen a zenekar, ennyire jól tudjunk együtt dolgozni és ilyen fantasztikus hangulatban teljenek a közös próbák, fellépések, nyaralások, s a közönség is ennyire szeressen bennünket, mint amekkora figyelmet és szeretet most kapunk tőlük. Hol szeretnél élni? Említetted, hogy Beloiannisz a szíved csücske, de Budapesten dolgozol. Eljátszottál esetleg a gondolattal, hogy Görögországban is kipróbáld magad? Igaz, ami igaz, Görögországba is húz a szívem, ám a családom, a barátaim és a zenekar is itt van, Magyarországon. Szeretnék többet kijárni, akár évente többször is, de ez ugye anyagiaktól is nagymértékben függő dolog. Gondolkoztál már azon, hogy részese légy a hazai kisebbségpolitikának? Érkezett már megkeresés hozzám erre vonatkozóan, azonban időhiány miatt sajnos nem tudtam ennek eleget tenni. Igyekszem azonban a hozzám érkező társadalmi munkákra vonatkozó felkéréseket elvállalni, tanácsaimmal, munkámmal segíteni azt, hogy a hazai görögség minél egységesebb egész legyen. Ez nagyon fontos számomra. Szüleid révén görög is és magyar is vagy. Hogyan keveredik ez benned? A zene, a zenekar és az otthoni beszélgetések egy része inkább a görög vonalamat, míg a civil munkám a magyar vonalamat erősíti. Nem tudom igazán a két dolgot kettéválasztani magamban, hiszen az életemben ez már szorosan összefonódott, attól a pillanattól kedve, hogy a világra jöttem.

A Mydros zenekarral bejártátok már szinte az egész országot. Külföldön merre zenéltetek? A zenekar tagjai jártak már Írországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és természetesen Görögországban is. Mindig nagyon várom a nyári Mydros-nyaralásokat, amikor egy kisebb csoporttal Görögországba indulunk, ahol mindig hatalmas szeretettel fogadnak minket a helyiek.

„A görög zene olyan gazdag és annyira sokrétű, hogy nem győzök a már létező görög számok közül válogatni, melyiket tanuljam meg” Sokan nem tudják, hogy a zenei karriered mellett civil foglalkozásod is van. Mi is ez? A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán végeztem, mint építőmérnök. Jelenleg Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerületében dolgozom, főként mélyépítéssel, útépítéssel foglalkozunk. A hétköznapjaimat ez a munka teszi ki, és alig várom a hétvégéket, hogy végre hangszert foghassak a kezembe. Miért pont ezt a foglalkozást választottad? Édesapámhoz hasonlóan kiskorom óta én is műszaki beállítottságú vagyok, mindig is nagyon érdekeltek a műszaki rajzok, az utcákon is mindig nagy érdeklődéssel figyeltem a műszaki létesítményeket, épületeket. Hogyan látod magad 20 év múlva? Nagyon családcentrikus vagyok, szeretnék egy szép családot, gyerekeket. A munka terén pedig azt szeretném, hogy továbbra

Hogyan éled meg a görögségedet? Számomra egy csoda, hogy görög vér is csörgedezik az ereimben, szerencsére mindenhol azt tapasztaltam, hogy szeretik a görögöket, az embereknek rengeteg kérdésük van Görögországról. Sok vicces szituációt is őrzök azokból az időkből, mikor egy-egy névsorolvasás során nem tudták kimondani a nevem, de alapvetően sok ismeretséget kötöttem, sok barátot köszönhetek annak, hogy görög is vagyok.

„Sok vicces szituációt is őrzök azokból az időkből, mikor egy-egy névsorolvasás során nem tudták kimondani a nevem” Mennyire áll hozzád közel a görög gasztronómia? Hogy állsz a fakanállal? Sokat kísérletezek a sütés-főzés terén, és szerencsére a legtöbbször pozitív visszajelzéseket kapok. Főleg a sütőben készült ételeket szeretem és részesítem előnyben, ám arra figyelek, hogy sok görög alapanyagot, fűszert, olívabogyót, oregánót, fetát használjak fel. Specialitásom – ha fogalmazhatok így – a citromos-sajtos csirkemell, de nem követem szigorúan a recepteket, általában abból dobok össze valamit, ami éppen otthon van. Mik azok az értékek, amelyeket majd szeretnél átadni a gyermekeidnek? A görög zene szeretetét mindenképpen. Jó volna, ha felfedeznék, mekkora öröm hangszeren játszani, de ezt nem erőltetném. Szeretném, ha megismernék a magyarországi görögség történetét, történelmét, hogyan, miért kerültünk ide, hogyan élünk. Szeretném, ha megértenék, mennyi előnnyel jár több anyanyelvűnek lenni, több kultúrát a magunkénak tudni. Én is így nőttem fel, és imádom ezt az életet. Köszönöm, hogy beszélgettünk.

23 23


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Φόρος τιμής

Λευκοθέα Μποζώνα (Κακαγιώτη) 1926-2013

Αγαπημένη οικογένεια, η θλίψη είναι βαθειά, ο πόνος και το πένθος σας είναι μεγάλο. Αγαπητοί συμπατριώτες, φίλες και φίλοι. Συγκεντρωθήκαμε σήμερα να αποχαιρετήσουμε την μάνα, γιαγιά και προγιαγιά. Τη συνεργάτη, φίλη και συμπατριώτισσά μας Λευκοθέα. Λευκή μου, δεν ήρθε μόνο η οικογένειά σου που σε λάτρευε, αλλά ήρθαν συνεργάτες, φίλοι, συμπατριώτες και γνωστοί που σε αγαπούσανε και σε εκτιμούσανε. Η Λευκοθέα Μποζώνα, το γένος Κακαγιώτη, του Γρηγόρη και της Δημητρούλας, γεννήθηκε στο χωριό Πυρσόγιαννη Κονίτσης Ηπείρου στις 12 Δεκεμβρίου του 1926. Στις 27 Δεκεμβρίου το 2Ο13, μετά από 87 χρόνια άφησε την τελευταία της πνοή στην δεύτερη πατρίδα της Ουγγαρία που εξίσου την αγαπούσε. Η Λευκή τις γιορτές των Χριστουγέννων τις πέρασε χαρούμενα και με καλή διάθεση, με πολλά μέλη της οικογένειάς της. Είναι μια μεγάλη παρηγοριά για εσάς Ειρήνη, Ελένη και παιδιά, που από τον ύπνο των ζωντανών ελαφρά και χωρίς πόνο πέρασε στον αιώνιο ύπνο των νεκρών. Η Λευκή ήτανε η πιο μεγάλη από τα άλλα παιδιά στην οικογένεια, είχε 6 αδερφές και έναν αδερφό. Ζούσε σε μια 1Ο μελή οικογένεια που από πολύ μικρή έπρεπε να βοηθά και αυτή στις σπιτικές δουλειές, στα χωράφια και στα ζώα. Ήτανε καλή μαθήτρια

και ο δάσκαλός της στο σχολείο την έβαζε να βοηθά τα μικρότερα παιδιά στα μαθήματα. Στην κατοχή όλη η οικογένεια βοήθησε το αριστερό κίνημα. Ήταν Επονίτισσα, έπαιρνε μέρος σε όλες τις εκδηλώσεις. Όταν δεν υπήρχε ούτε μια μπουκιά ψωμί η Λευκή μαζί με την μάνα της, ζαλωμένες και φορτωμένες και η δύο με λάδι και ελιές, γύριζαν όλα τα χωριά της Ηπείρου, Μακεδονίας και Αλβανίας, και άλλαζαν αυτά τα εμπορεύματα με αλεύρι και αλάτι. Ευτυχώς ο πατέρας της είχε ελαιώνα στην Ηγουμενίτσα και αυτό έσωσε την οικογένεια από την εξαθλίωση. Στον Εμφύλιο πήρε μέρος μεταφέροντας τραυματίες ώσπου τραυματίστηκε και η ίδια αρκετά από νάρκη στο πρόσωπο χάνοντας τρία δόντια. Επίσης τραυματίστηκε στο χέρι και στο πόδι. Το 1948 η οικογένειά της σκόρπισε σε διάφορες χώρες. Η μάνα της έμεινε στην Ηγουμενίτσα με δυο παιδιά μη μπορώντας να γυρίσει στο χωριό, ο πατέρας πέρασε μέσω Αλβανίας στη Ρουμανία με άλλα δυο παιδιά, η γιαγιά πήρε τις άλλες δυο αδελφούλες και της πήγε στη βόρεια Ήπειρο στους συγγενείς της να σωθούν από τους βομβαρδισμούς, οι οποίες και έμεναν στην Αλβανία. Η Λευκοθέα πέρασε στην Αλβανία με 30 παιδιά του χωριού της σαν υπεύθυνη, και μερικά από αυτά τα έφερε ως την Ουγγαρία το Δεκέμβρη του 1948. Τελείωσε το πρώτο φροντιστήριο δασκάλων στη Σκόδρα της Αλβανίας και άλλα δυο στην Ουγγαρία. Εργάστηκε σαν δασκάλα στις κατώτερες τάξεις για λίγο διάστημα. Στη συνέχεια τελείωσε τη σχολή βρεφοκόμων και εργάστηκε στο βρεφοκομείο του Ντόχανγκιαρ. Μετά δούλεψε στο νηπιαγωγείο, πέρασαν πολλά παιδιά από τα χέρια της. Συνάμα σπούδαζε για νηπιαγωγός και το 1960 πήρε το δίπλωμά της. Μέχρι το 1962 εργαζόταν με ελληνόπουλα και όταν διαλύθηκε το ελληνικό νηπιαγωγείο συνέχισε να εργάζεται σε ουγγρικά νηπιαγωγεία μέχρι

το 1982 όπου και πέρασε στη σύνταξη. Ήταν τόσο δραστήρια που ήταν αδύνατο να μείνει στο σπίτι χωρίς εργασία, και δούλεψε άλλα 10 χρόνια ως συνταξιούχος νηπιαγωγός. Δίπλα στην εργασία της είχε και την φροντίδα του κήπου και του αμπελιού της που της έδινε ζωή και της θύμιζε τα παιδικά της χρόνια και το όμορφο χωριό της. Το 1951 έγινε μέλος του ΚΚΕ, και έμεινε πιστή στις ιδέες της μέχρι την τελευταία της πνοή. Τον λατρευτό της σύζυγο, τον Μποζώνα Θανάση που ήταν από το διπλανό χωριό Βούρμπιανη τον γνώρισε στον εμφύλιο. Συναντήθηκαν ξανά στην Ουγγαρία με τον Θανάση, όπου ήταν βαριά τραυματισμένος. Μόλις γιατρεύτηκε, παντρεύτηκαν και απέκτησαν δυο κόρες, την Ειρήνη και την Ελένη οι οποίες σπούδασαν και έμαθαν διάφορες τέχνες και οι δυο. Δυστυχώς, ο αγαπημένος πατέρας και σύζυγος Θανάσης έφυγε από τη ζωή το 1972 και δεν χάρηκε όλα τα εγγονάκια του. Η Ειρήνη χάρισε τρία εγγόνια, την Αστέρω, τον Θανάση και την Κατερίνα. Η Ελένη τέσσερα εγγόνια, την Ρούσα, την Σάντρα την Κερασία και τον Γρηγόρη. Όλα τα εγγόνια της τα λάτρευε και τα αγαπούσε. Της χάρισαν πέντε δισέγγονα, τη Δέλφη, την Ντάνα, τον Σαμουήλ, τον Ματίας και την Άννα Σοφία. Η Λευκή ήτανε περήφανη για όλη την οικογένειά της. Λευκή μου, μακάρι να μπορούσες να δεις τα βλαστάρια σου. Όλα τα παιδιά σου, τα εγγόνια σου και δισέγγονά σου και όλοι εμείς, είμαστε γύρω σου λυπημένοι και θλιμμένοι να σου πούμε το τελευταίο αντίο στο μακρινό και χωρίς γυρισμό ταξίδι σου. Ας είναι ελαφρύ το χώμα της πατρίδας μας που θα σε αγκαλιάσει και θα σε σκεπάσει. Αιωνία η μνήμη σου αγαπημένη μας Λευκή. Αντίο σου! Αρετή Μπακιρτζή

Βασίλης Γεωργόπουλος Με βαθιά λύπη μας πληροφορηθήκαμε το θάνατο του συμπατριώτη μας Βασίλη Γεωργόπουλου. Καταγόταν από τα Γραμμοχώρια της Μακεδονίας, γεννημένος στις 10 Ιουλίου 1934 σε φτωχή αγροτική οικογένεια. Γονείς του ήταν ο Θεόδωρος Γεωργόπουλος και η Χριστίνα Ναούμ οι οποίοι απέκτησαν συνολικά τέσσερα παιδιά. Έζησε τα χρόνια της διπλής κατοχής, όταν οι κάτοικοι των συγκεκριμένων περιοχών της Μακεδονίας κυνηγιούνταν και τιμωρούνταν για την ιδιαιτερότητά τους. Ο πατέρας του Θεόδωρος εντάχτηκε στον αγώνα του λαού μας για μια Ελλάδα ελεύθερη, ανεξάρτητη, λαϊκοδημοκρατική. Για τους αγώνες αυτούς κυνηγήθηκε και η οικογένειά του έζησε τα δύσκολα χρόνια της πολιτικής προσφυγιάς. Ο Βασίλης πέρασε από τους παιδικούς σταθμούς των παιδιών των πολιτικών προσφύγων. Το 1956 παντρεύτηκε την Αθηνά με την οποία απόκτησε δύο παιδιά, τον Γιώργο και τον Θεόδωρο, οι οποίοι τους χάρισαν τέσσερα εγγόνια και δύο δισέγγονα. Αιώνια η μνήμη σου σύντροφε Βασίλη!

24

Λαοκράτης Κοράνης


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

Φόρος τιμής

Georgopulosz Vaszilisz 1934. július 10-én született egy kis görög faluban, Makrohoriban. Édesapja, Georgopulosz Theodorosz és édesanyja, Naum Krisztina első gyermekeként. Három testvére született, Hrisztisz, Antónia, és Lazarosz. 12 évesen elvesztette édesanyját, édesapja a háborúban volt, miközben Ő a testvérekről gondoskodott. 1948 áprilisában az életük megváltozott: a Vöröskereszt segítségével sok falubeli kisgyerekkel együtt Magyarországra kerültek. Budapestre menekültként több görög faluból érkeztek gyerekek, többek közt Szkoposzból is, ahonnan felesége származik, és akivel már kisgyerekként jó barátságba került. Budapest után az Iszkaszentgyörgyi Gyermekotthon, majd a Fehérvárcsurgói Gyermekotthon volt a családjuk, ahol a tanárok és gondozók meleg szeretete vette őket körül. A háború vége után édesapja sebesülten szintén Magyarországra került, és több év után itt láthatta újra négy gyermekét. Édesapja feleségül vette Máriát, akinek szintén volt egy kislánya, Afroditi, és született még két közös gyermekük: Eleni és Kosztandina. Máriával egyetértésben, szeretetben nevelték a hét gyermeket. Vaszilisz és Athena barátsága az otthonban töltött évek alatt tovább mélyült, azonban mivel Vaszilisz a tanulmányait Budapesten folytatta, a kapcsolat megszakadt. 1953-ban – Athina is Budapestre

került – ismét találkoztak, majd egy hosszú, mély szerelemből csodálatos házasság lett. Örök hűséget fogadtak egymásnak 1956. augusztus 10-én, majd 1957. május 13-án megszületett első fiúk, Jorgosz, 1961. szeptember 18-án pedig Theodorosz. Vaszilisz imádta gyermekeit, családját. Felnőtt gyermekei négy csodálatos unokával ajándékozták meg: Vaszilisszal, Athinával, Theodorosszal és Alexandrával. Gyerekei mellett rajongásig szerette unokáit, vitte-hozta őket az óvodába, iskolába, minden erejével a szépre, jóra nevelte őket. Unokái is imádták, tisztelték, és viszonozták szeretetét, jóságát. Megérhette, és élvezhette azt az érzést, hogy megszületett két dédunokája Jorgosz és Nikolaosz. Rajongásig szerette gyerekeit, unokáit, dédunokáit, menyeit, akiket az édes lányainak tekintett – büszke volt egész családjára. A család minden tagja viszonozta ezt szeretetével, ő volt mindenki csodálatos PAPUKÁJA! Az erősáramú szakközépiskola elvégzése után villanyszerelőként helyezkedett el az Általános Villamossági Szövetkezetnél, ahol a kiváló szakmai tudása és szorgalma eredményeként fiókvezető, majd a szövetkezet elnök-helyettese lett. Szakmai tudását, tapasztalatát továbbadta fiatal kollégáinak, akik szerették, tisztelték, becsülték őt. Mély fájdalommal búcsúzunk a csendes, szerény, jóságos apától, nagyapától, dédapától: szerető imádott felesége Athina, akivel 57 év boldog házasságban élte életét és fiai, unokái, dédunokái, rokonai. Búcsúznak a görög honfitársak is és a barátok, ismerősök, a Füredi lakótelep közössége, valamint a Füredi út.56-58. számú ház lakói – mind, akik szerették és tisztelték.

Καλλιόπη Χριστοπούλου 1923-2013

Στις 27 Δεκεμβρίου στο κοιμητήριο του χωριού Μπελογιάννης κηδεύτηκε η Καλλιόπη Χριστοπούλου, το γένος Ντακοβάνου, από το χωριό Κεράσοβο-Αγία Παρασκευή Ηπείρου, η οποία απεβίωσε σε ηλικία 90 ετών. Γεννήθηκε το 1923, καταγόταν από φτωχή αγροτική οικογένεια. Ο πατέρας της Χαράλαμπος για να θρέψει την εξαμελή οικογένειά του εργάστηκε σκληρά όλη του τη ζωή φτάνοντας ως την Αμερική. Απεβίωσε το 1966 στο χωριό Μπελογιάννης. Η μητέρα της Αγόρω, δούλεψε επίσης σκληρά, πέθανε το 1963 και είναι θαμμένη στο νεκροταφείο του χωριού Μπελογιάννης. Τα τέσσερα αδέρφια της από μικρή ηλικία δουλεύανε στις οικοδομές, η Καλλίτσα-όπως την έλεγαν οι δικοί της- από πολύ μικρή μπήκε στη βιοπάλη. Στη μαύρη Κατοχή, όλη η οικογένεια πήρε μέρος στον τιτάνειο αγώνα που έδινε ο λαός μας ενάντια στην τριπλή φασιστική κατοχή από τις γραμμές του ΕΑΜ, ΚΚΕ και ΕΠΟΝ. Μετά από τη Συμφωνία της Βάρκιζας, όλη η οικογένεια βίωσε εφιαλτικές σκηνές, οι ταγματασφαλίτες μπροστά στα μάτια τους δολοφόνησαν τον αδερφό της Βαγγέλη επειδή ήταν Ελλασίτης και δήθεν έκρυβε όπλα. Στον εμφύλιο και τα τρία της αδέρφια βγήκανε στο βουνό αντάρτες,

ο Νίκος έπεσε ηρωικά πολεμώντας τους μοναρχοφασίστες. Τα άλλα δύο αδέρφια της πέρασαν στη Σοβιετική Ένωση σαν πολιτικοί πρόσφυγες, ο Αποστόλης πέθανε στην Τασκένδη από δυστύχημα και ο τελευταίος αδερφός της ο Γιώργος επέστρεψε στην Ελλάδα οικογενειακώς και απεβίωσε στην Αθήνα. Το 1948, οι γονείς της περάσανε στην Αλβανία, η Καλλίτσα συνόδευσε μια μεγάλη ομάδα παιδιών από το χωριό της στην Ουγγαρία. Το 1953 συναντήθηκε με τους γονείς της, άρχισε να δουλεύει στο ραφείο του χωριού, απ’ όπου βγήκε στη σύνταξη. Το 1951 έγινε μέλος του ΚΚΕ και ως την τελευταία της πνοή έμεινε πιστή. Το 1953 παντρεύτηκε τον Γιώργο Χριστόπουλο, αγωνιστή της θρυλικής μας Αντίστασης και του Δημοκρατικού Στρατού Ελλάδος. Το 1955 γεννήθηκε η κόρη τους Λευκή, η οποία το 1977 τους χάρισε ένα εγγονάκι, τον Απόστολο που τον λάτρευαν και οι δυό τους. Το 1984 χάνει τον σύντροφο της ζωής της που σαν οδηγός φορτηγού στο χωριό Μπελογιάννης είχε προσφέρει ανεκτίμητες υπηρεσίες. Η Καλλίτσα ήπιε όλα τα πικρά ποτήρια της ζωής, “έφυγαν” γονείς, αδέρφια, σύζυγος, ενώ τον Οκτώβριο του 2013 έφυγε από τη ζωή η αγαπημένη της νύφη, η Ξανθούλα Ντακουβάνου, το γένος Σκεύη. Με μεγάλη θλίψη την αποχαιρετήσαν η κόρη της, ο εγγονός της, ο ανηψιός της Χαράλαμπος που ήρθε από την Αθήνα, λοιποί συγγενείς, φίλοι και κάτοικοι του χωριού Μπελογιάννης. Αιώνια η μνήμη σου αξέχαστη Καλλίτσα! Αρετή Μπακιρτζή

25


Ελληνισμóς • Έκδοση της Αυτοδιοίκησης Ελλήνων Ουγγαρίας

Φόρος τιμής

Οι απόγονοι των αγωνιστών της ΕΑ και του ΔΣΕ τιμούνε τους αγώνες των γονέων και παππούδων τους Την Πέμπτη 14.3.2013 στο νεκροταφείο της πόλης Pécs αποχαιρετήσαμε την ακριβή μας συντρόφισσα ΜΑΡΘΑ ΓΕΩΡΓΙΟΥ-Παπαστεργίου. Από τα νεανικά της χρόνια πρόσφερε τα πάντα και χωρίς ανταλλάγματα στον αγώνα για λευτεριά και ανεξαρτησία, για τη λαϊκή εξουσία. Ήταν μια πραγματική κομμουνίστρια που από τα κακοτράχαλα βουνά της πατρίδας μέχρι τα χρόνια που πέρασε στη σοσιαλιστική Ουγγαρία, ποτέ δεν έσκυψε το κεφάλι. Η συντρόφισσα Μάρθα ήταν πρωτοπόρος στον αγώνα για μια δίκαιη σοσιαλιστική κοινωνία χωρίς εκμετάλευση, φτώχεια και πολέμους. Πάλεψε για τις αρχές και τα ιδανικά του σοσιαλισμού και μέχρι το τέλος δήλωνε πάντα παρούσα. Η Μάρθα Γεωργίου υπήρξε μέλος της Λέσχης του ΚΚΕ στην Ουγγαρία και μέλος του προεδρείου της. Το τελευταίο της ταξίδι στην Ελλάδα το πραγματοποίησε στα 80 της χρόνια για να ψηφίσει το ΚΚΕ στις εκλογές. Αγωνιζόταν με ανιδιοτέλεια και δίδαξε ήθος. Για όλα αυτά, η Λέσχη των φίλων και οπαδών του ΚΚΕ Ουγγαρίας θεωρεί χρέος να την τιμά, περπατώντας στα ίδια μονοπάτια που εκείνη βάδισε και παλεύοντας για τα ίδια ιδανικά που εκείνη τίμησε. Στη μνήμη της, τα παιδιά της Γρηγόρης και Κωνσταντίνα Γεωργίου προσφέρουν 1.000 ευρώ στο ΚΚΕ για την ενίσχυσή του.

Ο αγωνιστής ΚΩΣΤΑΣ ΧΡΙΣΤΟΔΟΥΛΙΔΗΣ, μέλος του ΚΚΕ που έφυγε από κοντά μας στις 4 Απριλίου του 2002, γεννήθηκε το 1929 στη Βεργίνα Ημαθίας. Καταγόταν από φτωχή προσφυγική οικογένεια. Στην Κατοχή οργανώθηκε στην ΕΠΟΝ του χωριού του. Ο αγώνας της οικογένειας Χριστοδουλίδη γαι την απελευθέρωση της πατρίδας ���πληρώθηκε” με διώξεις, τόσο του πατέρα του όσο και της μητέρας του. Ο Κώστας Χριστοδουλίδης διάλεξε και πάλι το δρόμο του αγώνα. Εντάχθηκε στο ΔΣΕ. Στον Εμφύλιο έχασε την αδερφή του που ήταν επίσης μαχήτρια του ΔΣΕ. Από το φθινόπωρο του 1949 έζησε σαν πολιτικός πρόσφυγας, αρχικά στην Πολωνία και αργότερα στην Ουγγαρία, όπου δούλεψε εργάτης. Επέστρεψε στην πατρίδα με την οικογένειά του το 1982 και συνέχισε να αγωνίζεται ως μέλος του ΚΚΕ. Όλοι θα τον θυμούνται στην ΚΟΒ του Σιδηροδρομικού Σταθμού, της οποίας ήταν μέλος, για τις σταθερές και αταλάντευτες θέσεις του. Θα τον θυμούνται παρόντα, παρά την κακή κατάσταση της υγείας του, στις διαδηλώσεις ,στις συνελεύσεις, στο μοίρασμα προκηρύξεων, στις οικονομικές εξορμήσεις. Παράλληλα, ήταν καθημερινός αναγνώστης του Ριζοσπάστη. Η οικογένεια Χ. Χριστοδουλίδη και η σύζυγος Κίτσα προσφέρουν στη μνήμη του 800 ευρώ για την ενίσχυση της ΝΕ Πιερίας του ΚΚΕ.

Μας κάνουν υπερήφανους 13χρονη Ελληνίδα η νέα παγκόσμια πρωταθλήτρια στο σκάκι

Σπουδαία επιτυχία για το ελληνικό σκάκι. Η αθλήτρια του Σκακιστικού Ομίλου Καβάλας Χριστίνα Τσολακίδου κατέκτησε την πρώτη θέση στα Παγκόσμια Ατομικά Πρωταθλήματα στο Αλ Άιν στην κατηγορία των κορασίδων μέχρι 14 ετών και στέφθηκε πρωταθλήτρια κόσμου.. Η Τσολακίδου έδωσε συνολικά έντεκα αγώνες με απολογισμό οκτώ νίκες, δύο ισοπαλίες και μία ήττα, ενώ συγκέντρωσε 9 βαθμούς και πρώτευσε στην κατηγορία της, στην οποία συμμετείχαν συνολικά 126 σκακίστριες από 63 χώρες.   Η γεννημένη στις 24 Μαρτίου 2000, Σταυρούλα Τσολακίδου, αναδείχθηκε για πρώτη φορά πρωταθλήτρια Ελλάδας το 2009 στην κατηγορία κοριτσιών -10 ετών.  Τον Ιανουάριο του 2012, αναδείχθηκε 2η στο Πανελλήνιο νεανίδων -18 ετών. Στο περσινό Παγκόσμιο πρωτάθλημα στο Μάριμπορ κατετάγη 18η στις 12χρονες.  Γ.Δ.

Το επίτευγμα του Νίκανδρου Γαλάνη

Στη μνήμη του ΣΤΑΥΡΟΥ ΚΟΡΑΝΗ, ο γιος του Λαοκράτης και τα εγγόνια του Ελένη και Σταύρος προσέφεραν 1000 ευρώ για την ανέγερση του μνημείου του ΔΣΕ στη Φλώρινα.

Ο ΓΚΛΕΡΙΔΗΣ ΑΝΑΣΤΑΣΙΟΣ γεννήθηκε το 1922 και ζούσε στο χωριό Μουριές του Κιλκίς. Πήρε μέρος στον ΕΛΑΣ και μετά στο ΔΣΕ, όπου τραυματίστηκε στο χέρι. Η ΓΚΛΕΡΙΔΟΥ ΚΟΥΛΑ γεννήθηκε το 1927 και ζούσε σε μικρό χωριό κοντά στην Ποντοκερασιά Κιλκίς. Αναγκάστηκε να πάρει το δρόμο του βουνού, μαζί με τον αδελφό της Στάθη, ο οποίος σκοτώθηκε. Με τον άντρας της , Αναστάσιο, γνωρίστηκαν σε νοσοκομείο της Γιουγκοσλαβίας, όπου τους περιέθαλπαν έπειτα από σοβαρό τραυματισμό τους κατά τον Εμφύλιο. Μαζί πέρασαν στην Ουγγαρία όπου και έζησαν μέχρι το 1983 όταν και επαναπατρίστηκαν. Εγκαταστάθηκαν στην Πολίχνη και μέχρι το τέλος της ζωής τους ήταν μέλη του ΚΚΕ. Ο Γκλερίδης Αναστάσιος πέθανε στις 21 Μαΐου 1997 και η Γκλερίδου Κούλα στις 5 Δεκεμβρίου 2005.

26

Το αστέρι του χόκεϊ Νίκανδρος Γαλάνης στον τελευταίο γύρο της MOL Liga πέτυχε 2 γκολ μέσα σε 4’’, κάτι που μόνο δυο αθλητές έχουν καταφέρει σε όλη την ιστορία του αθλήματος παγκοσμίως. Van egy magyar jégkorongozó, aki olyat tett, amit eddig csak ketten a világon. De ők az NHL-ben játszanak. Galanisz Nikandrosz, a Dab.Docler csatára négy másodperc alatt két gólt lőtt az FTC-nek a MOL Liga utolsó fordulójában. Az NHL-ben eddig kettő hokis volt képes ilyen teljesítményre, 1931-ben Nels Stewart, és Deron Quint, 1995-ben.


Ιανουάριος 2014 • Έτος: 20°

A Kőbányai Görög Klubba is benézett a Mikulás Többéves hagyomány,hogy a kőbányai görög klubban a gyerekek számára megszervezik a mikulásnapi ünnepséget. Most is mint ahogy minden más rendezvényen nagy érdeklődéssel várták a meghívottak, elsősorban a kisgyerekek a Mikulás megérkezését. A rendezvényt megnyitotta Kollátosz Jorgosz a Kőbányai Görög Önkormányzat Elnöke, majd ezt követően köszöntötte az egybegyűlteket Koranisz Laokratisz, a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának Elnöke. Az itteni hagyományokhoz megfelelően a Búgócsiga együttes színvonalas műsorral lepte meg a gyerekeket. Kedves télapóváró és karácsonyi dalok csendültek fel, majd az utolsó taktusokat óriási dörömbölés szakította félbe. Kitárult a bejárati ajtó, s a Mikulás lépett a terembe. Kinézte magának a legkisebb gyerkőcöt (apukája a fejek felett adta át neki), majd, ölében a kissráccal, az időközben odakészített székre ült. Legnagyobb meglepetésre sem sírás, sem rugdalózás nem volt, sőt az apróság látható békességgel segített az ajándékok kiosztásában. A Télapónak mindenkihez volt egy-két kedves szava, s közben elmondta, a mikuláscsomag elsősorban a szeretetről szól, s nem a benne lévő csokoládéról. Mire elfogytak a csomagok, többen is vették a bátorságot, s a székre állva énekeltek, szavaltak a hangulathoz illő dalokat a Mikulásnak. A rendezvényre nemcsak kisgyermekes családok,hanem a telepen élő idős egyedülálló honfitársaink is eljöttek,akik együtt osztoztak a gyerekek örömteli pillanataiban. K.K.P.

27


Καλή χρονιά!

Τα παιδιά γιόρτασαν στο νηπιαγωγείο Στις 20 Δεκεμβρίου πραγματοποιήθηκε με επιτυχία η παραδοσιακή χριστουγεννιάτικη γιορτή της προσχολικής απασχόλησης του 12τάξιου Συμπληρωματικού Σχολείου Ελληνικών. Στην μικρή γιορτή που έγινε στην περιοχή της Αστόρια βρέθηκαν γονείς και φίλοι των παιδιών που είχαν την ευκαιρία να τραγουδήσουν και αυτοί μαζί με τους μαθητές τα χριστουγεννιάτικα κάλαντα. Στη ζεστή και φιλική γιορτούλα τα νήπια μοίρασαν μικρά δωράκια που είχαν ετοιμάσει από μόνα τους στην τάξη, ενώ τις

προηγούμενες μέρες είχαν στολίσει την αίθουσα του Νηπιαγωγείου με χριστουγεννιάτικα στολίδια. Τα παιδιά τραγούδησαν χριστουγεννιάτικα τραγούδια, είπαν τα κάλαντα ενώ ακούσθηκαν και ποιήματα από τα μεγαλύτερα. Πριν μια βδομάδα κόψαμε και την Βασιλόπιτα με την μικρή Ολυμπία να κερδίζει το τυχερό φλουρί, παίζοντας, ζωγραφίζοντας και διαβάζοντας ιστοριούλες για την γιορτή των Φώτων. Σοφία Οικονόμου


Ελληνισμός - Ιανουάριος 2014