Van-e éLet aZ UML után? Interjú László Zoltánnal Idén új rendszer szerint ti kérdeztek a tanároktól. Több tucat kérdés érkezett dr. László Zoltánhoz tőletek. Bátran olvass tovább, ha érdekel, hogy mi alapján választják ki a szoftlab4 csapatokat, mit gondol az oktatásról, milyen projektekben vett részt vagy, hogy szereti-e a sört! –– Minek a hatására választotta ezt a pályát? –– Gépipari technikumba jártam gépgyártástechnológia szakra. Még mechanikus vezérlést tanultunk szerkeszteni, de már hallottunk a numerikus vezérlésről (NC) is. Telefon relékből próbáltunk vezérlést csinálni laborokon. Aztán rájöttünk, hogy lehet aritmetikai egységet is készíteni. Akkor még nem döntöttem, hogy a gépészmérnöki, a villamosmérnöki vagy a természettudományi (matematika) karon folytatom, végül a villamos karon kötöttem ki. Ott először hardware-rel foglalkoztam. Jöttek a mikroprocesszorok, azokat programozni kellett. Meg is érkeztünk az informatikához. Már hallgató koromban is vezettem gyakorlatot, labort. Így adódott a lehetőség a tanításra. Úgy alakult, hogy az IIT elődjének, a Folyamatszabályozási Tanszéknek a munkatársa lettem. Később, a ’90-es években bejártam informatikus órákra is, mert én villamosmérnök képzésben vettem részt. Úgy gondoltam, hogy balkézről kijárom az informatikát is. Néhány év alatt minden félévben 1-2 tárgyra bejárogattam az alapképzésen. –– Mi motiválta Önt? Esetleg a szakmai vagy az anyagi siker szerepet játszott a választása során? –– Engem egyszerűen érdekelnek dolgok. Persze, ha nincs pénz mögötte, akkor egy idő után az ember nem csinálja. De leginkább az motivál, hogy érdekel. –– Melyik tárgyat tanulta legszívesebben? Volt olyan tárgy, ahol bukdácsolt? –– A Villamosságtant szerettem a legjobban. Ez volt a Jelek és rendszereknek az őse. Fodor György professzor remek előadásokat tartott. A másik kedvencem a fizika volt, Füzessy Zoltán professzor úr előadásában. Igazából szívesen tanultam mindent. Nálunk más volt a helyzet, mert egy pótzárthelyi már halálközeli élménynek számított. Csak egy pótzárthelyim volt: Politikai gazdaságtanból. Vizsgát nem buktam, és kettesem is talán csak egyszer volt. –– Mesélne az angol pályafutásáról? –– A kilencvenes évek második felében összesen közel egy évet töltöttem Angliában a Brighton-i egyetemen és
6
a londoni Westminster egyetemen. A cél az volt, hogy kidolgozzunk közösen egy mesterképzést. Ez elsősorban a párhuzamos rendszerekről szólt volna. Megcsináltuk a tárgyakat, elkészítettük az egész kurzust, két évet, félévenként négy tárggyal. Azt akartuk elérni, hogy a hallgatók bármelyik egyetemen el tudják végezni ugyanazokat a tárgyakat. A projekt alatt volt még pénz, de amint vége lett, már nem kaptunk támogatást, így nem sikerült megoldani a hallgatók utaztatását. Ez idő alatt betekintést nyertem különböző egyetemek oktatásába. Önálló tárgyat nem vittem, de előadásokat tartottam. –– Mit tart a legkomolyabb szoftveres projektnek, amiben részt vett? Milyen projektjei vannak most? –– Az első legkomolyabb az a moszkvai olimpián az atlétikai versenyek adatgyűjtése, ezek megjelenítése, valamint az eredményjelző tábla vezérlése volt. A második a