Profi tanácsok nem csak profiknak 2017 by Magyar Építéstechnika

MAGYAR

Építéstechnika M AG Á N É

PÍT TE TŐ

KNEK

Profi tanácsok, nem csak profiknak Kérje szakértőink segítségét!

ől?

b i m

hogyan?

kivel?

Részletek a hátoldalon.

mit? A kiadvány honlapunkon is elérhető! www.magyarepitestechnika.hu

MIRE PÁLYÁZHATUNK? HOGYAN PÁLYÁZZUNK? avagy a jelenleg futó energiahatékonysági pályázatok ismertetése a Hungexpo szervezésében. Részletek a 6. oldalon

JOGI KÉRDÉSEK

Építkezni szeretnék! Mit is kell csinálnom? Térkép az építésügyi jogi labirintushoz Manapság nem könnyű az építtető dolga, ha bármit is építeni szeretne. Szakember (szakértő, tervező, tanácsadó, bonyolító stb.) igénybevétele nélkül már nem tud eligazodni a jogi útvesztőkben. SEGÍTÜNK ELIGAZODNI! Bontási munkák Nézzük először a bontási munkákat, hisz ahhoz, hogy valami újat létrehozzunk, legtöbbször valamit bontani vagy megbontani szükséges. Ha a telken lévő meglévő épületünket teljesen vagy részben el kell bontani, akkor főszabályként erre a tevékenységre semmilyen engedély nem szükséges, kivéve, ha a bontandó építmény vagy építményrész • műemlék, • a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építmény, építményrész vagy • zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét érinti a bontási tevékenység. E három kivételes esetben bontási engedélyt kell kérni a jegyzői építésügyi hatóságtól. Minden egyéb esetben – akár teljes építmény, akár építményrész bontásáról van szó – engedélyt semmilyen hatóságtól sem kell kérni. Azonban ne essenek neki azonnal a munkának, mert attól, hogy engedélyt nem kell kérni a bontási tevékenységre, még lehet feladatuk! Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett bontandó építmény, építményrész méretei hogyan viszonyulnak az alábbi előírásban szereplő méretekhez, ugyanis csak kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építmény, építményrész bontása, ha • az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy • a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja a 1,5 métert. Tehát ha például egy 510 m3 belső térfogatú épületet szeretnénk elbontani, akkor ezt engedély nélkül megtehetjük ugyan, azonban kivitelezési dokumentációt kell készíttetnünk egy arra jogosult tervezővel. Továbbá, ha a bontáshoz kivitelezési dokumentáció szükséges, akkor elektronikus építési napló vezetése is szükséges, amelybe a kivitelezési dokumentációt elektronikus formában a tervező tölti fel. Az e-építési naplót a bontási munka megrendelője (építtető) helyezheti készenlétbe, és ennek a főnaplóját a vállalkozó kivitelező (vagy megbízottja a felelős műszaki vezető) nyitja meg és vezeti. Építési esetkörök A bontás után az építés jön, ezért járjuk körbe az egyes építési esetköröket is.

Általában elmondhatjuk, hogy építkezni csak engedéllyel lehet. Azonban van számos olyan esetkör, amelyben vagy nem kell építési engedély, vagy csak egyszerű bejelentés szükséges. Építési engedély nélkül végezhető leggyakoribb építési tevékenységek (a teljesség igénye nélkül): • Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik. • Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. • Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. • Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. • Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 méter gerincmagasságot. • Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

JOGI KÉRDÉSEK

• Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása. • Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. • A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 méternél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása. • Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. • Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése. • A legfeljebb 2,0 méter mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén jogkövetkezmények alkalmazhatók. és/vagy B) kivitelezési dokumentáció és e-építési napló vezetése lehet szükséges Kivitelezési dokumentáció alapján – e-építési napló vezetése mellett – végezhető az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van, és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2, bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz, be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak, bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni, bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A” bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak. A fentebb nem említett építési tevékenységek végzése vagy építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött. Építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységet – e-építési napló vezetése mellett – kivitelezési dokumentáció alapján lehet végezni.

Azonban ezekben az esetekben sem engedheti el magát sem az építtető, sem a kivitelező, mert az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött tevékenységek esetében is szóba kerülhetnek az alábbiak: A) helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés lehet szükséges Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon a hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. Az eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. A meghozott döntésben foglaltak

MINDEZEK MELLETT LEHET-E HÁZILAGOSAN KIVITELEZNI? Építési szakmunkát vagy építőipari kivitelezői tevékenységet építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult szakirányú szakképesítés nélküli személy (akármelyik természetes személy) is végezheti saját vagy a közigazgatási eljárási törvény szerinti hozzátartozó részére. Azonban, ha a tervezett építési munka építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött, akkor az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési szakmunkát vagy építőipari kivitelezői tevékenységet a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult szakirányú szakképesítés nélküli személy (akármelyik természetes személy) saját vagy a közigazgatási eljárási törvény szerinti hozzátartozó részére is csak a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével végezheti. Építőipari kivitelezési tevékenységet megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött. E tevékenység végzése során mindazért felel, ami a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozik. Magyar Mária okl. építészmérnök

PÁLYÁZAT

Meghalt a pályázat, éljen a hitel! Áprilistól 24-től érhető el a lakossági energiahatékonysági hitel és június 6-tól az Otthon Melege Program Fűtéskorszerűsítési pályázati támogatása. Mindkettőnek van társasházi vonatkozása, amit érdemes az építési szezonnyitó Construma apropójából körüljárni, vajon kik és mire használhatják ezeket, lehet-e együtt alkalmazni, milyen régi-új feltételekkel kell számolni? Tényleg kihagyhatatlan lehetőség az ingyen pénzre számítóknak, vagy lesznek, akik csalódnak bennük?

Czabarka Mihály gépészmérnök, épületenergetikai tanúsító, beruházás-lebonyolító, a www.felerezsi.hu szakértője

A szezon kezdete előtti időzítéssel megjelent kétféle, a lakóépületek energiahatékony felújításához használható lehetőség, a Fűtési rendszer korszerűsítésének támogatása és a Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpáros. A hitelek mind a családi házban élő magánszemélyek, mind a tömbházak (a cikk további részében tömbházak alatt gyűjtőnéven a társasházi, illetve lakásszövetkezeti fenntartású épületeket értjük) számára elérhetők. Sajnos

a támogatásnál a tömbházak a közös részek tekintetében nem pályázhatnak, de az egyes lakások tulajdonosai önállóan igen! A források számos szempontból elemezhetők, de itt terjedelmi okból csak a tömbházak számára elérhető részletekből szubjektíven választottunk, a megvalósításukat elősegítő, illetve fenyegető gondolatokat, szabályokat a lehetőségekre és a nehézségekre koncentrálva. A Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelcsomagokhoz (lásd a keretes részben) három módon lehet hozzáférni: • Egy tömbház (jogi személyiség nélküli társasház, illetve lakásszövetkezet), kvázi jogi személyként, a közös részek korszerűsítésére, lakásonként 500 000 forinttól 7 millió forintot igényelhet. • A társasházi vagy lakásszövetkezeti tömbházon belüli külön tulajdonú lakásokhoz tartozó szerkezetek korszerűsítésére a lakás tulajdonosa természetes személyként külön is igényelheti, ám így már 500 000 ezer forinttól 10 millió forintos összegig igényelhet. • a társasház (lakásszövetkezet) jogi személyként, és ezzel párhuzamosan az egyes lakástulajdonosok magánszemélyként is igényelhetnek külön-külön hitelt. Természetesen egy rókáról két

PÁLYÁZAT

A lakossági korszerűsítési forrásokról röviden • Kamatmentes hitel a tömbházak (társasház, lakásszövetkezet) közös részeinek a felújítására. A két hitelkonstrukció teljes keretösszege 115 milliárd forint, amelyből közel 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, 3 ezer Pest megyében (VEKOP-5.2.1-17), a többi 21 ezer pedig azon kívül országszerte (GINOP-8.4.1/A-17). Fontos, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek részére nyújtott kölcsönök összesen nem haladhatják meg a hitelprogramok keretösszegének 25%-át (28,75 millárd). A pályázatok keretében csak nulla százalékos kamatú hitelt lehet igényelni, a pénzt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek kérhetik. Minimum 500 000 forint, természetes személy esetében maximum 10 millió, társasházaknál és lakásszövetkezeteknél lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel. A pályázathoz legalább 10% önerőre van szükség, a projekt többi elszámolható költségéből legfeljebb 90%-ot a hitel fedez. A távhőszolgáltató, vagy a külön tulajdonú albetéthez tartozó magántulajdonban lévő berendezések korszerűsítése,

bőrt nem lehet lenyúzni, azaz mindkét jogosultnál nem lehet ugyanazon szerkezeti elemekre, épületgépészeti rendszerekre kérni a hitelt. A hitelösszeg jogosultjának megállapításához elő kell venni az Alapító Okiratot, Alapszabályt. A hitelkonstrukció kamatmentességét az egyedi fűtéses lakásoknál a fűtéskorszerűsítési támogatással is lehetséges együttesen igénybe venni, ez esetben csakis a lakás/külön tulajdonú albetét tulajdonosa igényelheti, szintén csakis a külön tulajdonhoz tartozó szerkezetek korszerűsítésére. Szerencsés esetben 10% önerővel, illetve 40% vissza nem térítendő támogatással + 50% kamatmentes hitellel lehetséges a korszerűsítést megvalósítani. Az önerő tekintetében a megvalósítást nem segíti a meglevő lakástakarékpénztári megtakarítások beszámítási módja. Az LTPmegtakarítások a kölcsön törlesztésénél és előtörlesztésként sem vehetőek figyelembe, ilyen megtakarítás kizárólag a minimum 10%-nyi önerőben vehető figyelembe. Az is csak akkor, ha már lejárt az előtakarékossági időszak, és az összeg felvételére jogosult a lakóközösség. HOGYAN FOGJUNK HOZZÁ? Ha már letisztáztuk magunkban, hogy melyik utat választjuk a fentiekből, akkor érdemes alaposabban is megfontolni a hitel igénylését. Mielőtt elkezdenénk sok-sok munkával és költséggel a hiteligényléshez beszerezni a szükséges dokumentumokat, már első olvasatra sokféle meglepetés érhet. Ha ezek után nekifognánk a hitelkérelem kitöltésének, a sok hibalehetőség elkerülésére elsőként tájékozódjunk, gondolkodjunk, és mérjük fel a feltételeket és a magunk helyzetét! Az 55 oldalas, folyamatosan bővülő eljárásrendi dokumentum, és a 38 oldalas hitelkérelmi nyomtatvány alapján előzetesen el kell készítenünk a száz pontból álló ellenőrző listát. Majd ez alapján fel kell mérnünk a helyzetünket, és végigelemezni a hitelfeltételeket. Ha a tömbház jogi, működésbeli feltételei, anyagi háttere, a tervezett munkák és hitelfeltételek megfeleltethetők egymásnak, csakis akkor érdemes a lakóközösség elé terjeszteni a lehetőséget. Végül a legkisebb részletekre kiterjedő mélységű döntést előkészítő anyagon nyugvó pozitív közgyűlési döntés birtokában fogjunk hozzá a hitelkérelemnek.

valamint cseréje nem támogatható, csak a társasház vagy lakásszövetkezet tulajdonában lévő rendszerek (pl. kémény, épületgépészeti elemek) támogathatók. A külön tulajdonú albetéthez tartozó, magántulajdonban lévő berendezések korszerűsítése külön lakásonkénti hitelkérelemmel támogatható. Beadható: 2017. április 24 –től, a keret erejéig. (Bővebben: www.mfbpont.hu) • A fűtéskorszerűsítési támogatásról röviden: Az Otthon Melege Program Fűtési rendszer korszerűsítésének támogatása (ZFR-KAZ/2017) csak természetes személyek számára elérhető. Azonban a tömbházi lakástulajdonosok is igénybe vehetik, amennyiben egyedi fűtésű lakásuk és a saját tulajdonukban levő hőtermelő berendezéseiket (kondenzációs kazán, illetve konvektor) cserélik le, valamint az ahhoz tartozó kémény, égéstermék-elvezető, hőleadók (radiátorok), csővezetékek átalakítása/cseréje, illetve vezérlés kialakítása kerül megvalósításra. A támogatás 40%-os, maximálisan 700 000 forint összegű. Beadása: 2017. június 06. (Bővebben: http://futeskorszerusites2017. nfsi.hu/)

AMIT AZ ENERGETIKUS HATÁROZ MEG Az igénylő (kedvezményezett) köteles benyújtani a meglévő állapotra vonatkozóan egy hitelesített energetikai tanúsítványt. A tervezett állapotra vonatkozóan pedig előzetes energetikai tanúsítványt, valamint az energetikai szakértő nyilatkozatát kell benyújtania. Ezzel összefüggésben szót kell ejtenünk arról is, hogy a támogatás miatt a 2018-as követelményszintnek megfelelő, szigorúbb műszaki tartalmakat kell megvalósítani. Tehát azoknak a lakóközösségeknek van esélye leginkább, ahol már voltak korábban elvégzett energetikai korszerűsítések, és annak nyereségét nem kötelező költségként, hanem meglevő adottságként lehet figyelembe venni! AMIT A BANK MÉRLEGEL • a hiteltörlesztés érdekében közgyűlési döntéssel meg kell emelni a közös költséget, hogy a lakók havi befizetései fedezzék a lakásokra eső havi törlesztési összeget. • akár 20%-os közösköltség-kintlévőség esetén is kaphat hitelt a tömbház, de ennek másik feltétele, hogy a késedelmesen fizető lakók helyett is zsebbe kell nyúlnia a fizetőknek. A háznak a rá eső hitelösszegnek megfelelő összeget óvadéki betétben el kell helyeznie, vagy a rá eső hitelösszegnek megfelelő közös költségemelést a többi tulajdonosnak kell vállalnia. • mivel a megemelt közös költség a hiteltörlesztés alapja, így a társasház épülete (pontosabban a közös használati helyiségei) nem kerülnek biztosítékként bevonásra. Egy közösség hiteltörlesztése kapcsán kisebb a hitelnyújtó kockázata, ezért az előírt fedezettség mértéke is csak a hitelösszeg 20%-a. • Ha a fedezettség mértéke nem éri el a hitelösszeg 20%-át, akkor egyéb követeléseken kívül a közös költség hiteltörlesztést biztosító részére zálogjog is alapítható. • A közös tulajdonban lévő önállóan forgalomképes ingatlan biztosítéki körbe történő bevonásához a jogszabályban foglaltaknak megfelelő szavazati aránnyal meghozott határozat szükséges. • ha a társasházban olyan lakás is található, amelynek tulajdonosa/a használati jog jogosultja vállalkozás, akkor az erre az ingatlanra eső hitelrész nem finanszírozható. Magyarul ki kell hagyni a társasházi korszerűsítési projektből azon felújítási elemeket

PÁLYÁZAT

és költségeiket, amelyeknél az ingatlan tulajdonosa vállalkozó, vagy a rá eső költséget egyben ki kell vele fizettetni. • amennyiben a költségek elérik az 50 millió forintot, a pályázó saját költségére építési műszaki ellenőr bevonása szükséges. ÖSSZEFOGLALÓ Jelen írásban csak a gyakorlatilag leglényegesebb szabályokat, tudnivalókat foglaltuk össze a társasházi kamatmentes energetikai korszerűsítő hitelprogramokkal kapcsolatban. Látható, hogy akár a pályázatoknál, akár a magánszemélyek felé előírt szabályoknál és megkötéseknél is bonyolultabb a tömbházas korszerűsítők számára előírt feltételrendszer. Ám kritika helyett lássuk meg benne és vizsgáljuk meg a hosszú távú lehetőséget, teremtsük meg hozzá az alkalmasságunkat! Az ígéretek szerint – a jó öreg lakástakarék-pénztáron kívül – hosszabb ideig másra nem számíthatunk! Aki a sikeres megvalósítás érdekében a nyerő stratégiát keresi, avagy bővebb, hiteles információra számít a témában olyanoktól, akik több száz családi házas pályázatban, illetve több mint 10 000 társasházi lakás felújításában sikeres megvalósítók, megtalálja őket mindennap a Construmán, a Magyar Építéstechnika – A pavilon, 308 F1 – standján. Kérjen egy szakértői gyorstesztet! Még több konkrétumért jöjjön el az április 7-én (péntek) 10 órakor, vagy 8-án (szombat) 14 órakor kezdődő előadásainkra, hogy az MFB képviselője mellett a megvalósítóktól első kézből kapott információkkal térhessen haza!

MIRE PÁLYÁZHATUNK? HOGYAN PÁLYÁZZUNK? avagy a jelenleg futó energiahatékonysági pályázatok* ismertetése a Hungexpo szervezésében. Összehasonlítva a lehetőségeket vajon kik és mire használhatják ezeket a pénzügyi konstrukciókat, lehet-e együtt alkalmazni, milyen régi-új feltételekkel kell számolni? Mire elég a keret, elegendő idő lesz-e a felkészülésre, talál-e minden feltételnek megfelelő kivitelezői kapacitást? Ezekre és számos más kérdésre adnak választ a rendezvény előadói: CZABARKA MIHÁLY a társasházak, lakásszövetkezetek felújítási szakértője (www.felerezsi.hu) GULYÁS ISTVÁN a családi házak felújításának szakértője (www.zoldotthon.hu) Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pénzügyi tanácsadója (www.mfbpont.hu) felkérés alatt

2.00 TOK: 0.00 – 1 6.00 1 N O k e P t Ő n ID pé –1 prilis 7., zombat 14.00 2017. á s ., prilis 8 2017. á ilon - ös pav 5 2 : , t ÍN n Z közpo HELYS o Vásár p x e g n Hu tött. isztrációhoz kö g re e d s, e n ye Részvétel ing uma.hu : w w w.constr ió c Regisztrá

*Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelprogramok (VEKOP-5.2.1-17, ill. GINOP-8.4.1/A-17), Otthon Melege Program a fűtési rendszer korszerűsítésének támogatására (ZFR-KAZ/2017).

TEGYE FEL KÉRDÉSÉT A SZAKÉRTŐKNEK A RENDEZVÉNYEN VAGY A MAGYAR ÉPÍTÉSTECHNIKA SZAKLAP STANDJÁNÁL (A PAVILON, 308 F1) A CONSTRUMA KIÁLLÍTÁS TELJES IDEJE ALATT!

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

Mit érdemes tudni, ha kazánt cserél? A 2015/1188/EU kazáncsere-rendelet értelmében 2016. július 1-jétől csak az ErP szabályozásnak megfelelő, 86%-os szezonális hatásfokot teljesítő kazánok szerelhetők fel. Milyen szabály vonatkozik a társasházakra, mit tehetnek a családi házban élők, és melyek a legújabb kondenzációskazán-megoldások? Többek között ezekről kérdeztük Patonai Rolandot, a Szerelvénybolt Kft., épületgépészeti áruházlánc tulajdonosát. Építéstechnika A társasházban élők esetében tavaly született egy könnyítés a max. 10 kW-os fűtőkészülékekre és a max. 30 kW névleges teljesítményű kombi kazánokra: ők 2018-ig kaptak haladékot. Ez mit jelent pontosan? Patonai Roland: Azokban a társasházakban, ahol a kazánok több kiállással rendelkező égéstermék-elvezető rendszerbe, azaz gyűjtőkéménybe csatlakoznak, lehetőség van még az ErP címkével ellátott hagyományos készülékek telepítésére. Ennek oka, hogy a gyűjtőkéményeknél nem telepíthető egyszerre nem kondenzációs és kondenzációs működésű készülék, így ha valakinek elromlik a kazánja, és kondenzációsra cserélné, minden lakó köteles lenne megcsináltatni ezt a több százezres átalakítást. De ez a kivétel csak a hagyományos készülékekre vonatkozik. Építéstechnika Mi a helyzet a turbós kazánnal rendelkező, társasházban élők esetében? P. R.: Nekik idén februárig nem volt gyakorlati megoldás erre a fogós helyzetre, a kazángyártók viszont igyekeztek a lehető leggyorsabban reagálni a szabályozásra. Így februártól már nálunk is kapható olyan ErP címkével ellátott készülék, mint a Biasi Turbo zárt égésterű kombi kazán, amely megfelel az EU-s rendeletnek. Ennek felszerelése is engedélyhez kötött, mert a gravitációs gyűjtőkéménynek rendelkeznie kell kondenzáló égéstermék-elvezetésre történő engedéllyel, illetve kondenzátumelvezetésre is alkalmasnak kell lennie. A gyűjtőkémények többsége jelenleg is megfelel ezeknek a feltételeknek, így a kémény méreteztetése és a helyi kéményseprő vállalattal történő átvetetés után felszerelhetők ezek a típusú kazánok. Fontos megjegyezni, hogy a gyűjtőkémény osztatlan közös tulajdonnak minősül, tehát a készülékcsere megkezdése előtt a többi tulajdonos engedélye is szükséges. Építéstechnika Mit tehetnek a családi házban élők, akik hagyományos gázkészülékkel fűtenek? P. R.: Nekik továbbra sincs választásuk, ha már nem javítható a korábbi berendezés, kondenzációs kazánt kell beszerelniük, ami magával vonja a kéményátalakítást is. Építéstechnika Hova fordulhatnak segítségért a vásárlók? P. R.: A legjobb, ha egy tervezéssel és engedélyeztetéssel foglalkozó szakembertől kérnek tanácsot, de sokszor tapasztaljuk, hogy a vásárlók egyáltalán nincsenek még tisztában a szabályozás részleteivel. A Budaörsön, Soroksáron vagy épp Dunakeszin lévő üzletünkben is rengetegszer fordul elő, hogy kollégáink nyújtanak részletes tájékoztatást, és a webáruházunkban lévő online chat felületünkön is rendszeresen segítjük vevőinket a megfelelő kazán kiválasztásában. Építéstechnika Említette, hogy a kazángyártók újabb és újabb megoldásokkal rukkolnak elő. A kondenzációs készülékeknél milyen új fejlesztések jelentek meg?

P. R.: Az új kazánok már az okosotthonok kialakítását támogatják, nálunk is kaphatók az Ariston okostelefonnal vezérelhető, energiatakarékos kondenzációs kazánjai, melyekkel a reggel beállított termosztát hőfokot hazaérkezésünk előtt pár órával feljebb vehetjük a mobilunkról vagy tabletünkről irányítva. A szervizpartnerhez bekötött készülékek pedig távdiagnosztikával sokkal gyorsabban és egyszerűbben szervizelhetők.

Építéstechnika Hol tart most a kondenzációs kazánok ára? P. R.: A tavalyi év második felére kb. 5-7 százalékot csökkent, mivel nagy számban jelentek meg a piacon az olcsóbb kategóriájú kondenzációs kazánok. A legtöbben még mindig a belépő szintű 220–260 ezer forintos kategóriát keresik.

További információk és legújabb EU-s szabályozásnak megfelelő készülékek a Szerelvénybolt Kft. weboldalán: www.szerelvenybolt.hu

Hol találhatók meg a Szerelvénybolt Kft. üzletei: 6000 Kecskemét, Ceglédi út 38. 1103 Budapest, Gyömrői út 76. 2040 Budaörs, Sport u. 1. 1237 Budapest, Bevásárló u. 2. 2120 Dunakeszi, Pallag u. 11.

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

...megújuló energiával...

Megbízható, javítható termékek a környezetvédelem szolgálatában Legtöbbünknek a HAJDU hallatán az „elpusztíthatatlan” Energomat automata mosógéptípus jut eszébe, melyek közül még a gyártás után negyven évvel is találhatunk működőképes darabot. A HAJDU Zrt. régre visszanyúló üzletpolitikája szembemegy a fogyasztói társadalom elveivel, a megfizethető megbízhatóságot célozza meg. megjelenés, a személyre szabható működés, az új dimenzióba helyezett megbízhatóság. A korábbi termékekhez képest tovább emeltük hatékonyságukat, teljesítményüket is. HAJDU HGK SMART KONDENZÁCIÓS GÁZKAZÁNOK A HAJDU HGK Smart kondenzációs gázkazánok a gyakorlatban is bizonyítottan zéró(!) meghibásodású réz-alumínium hőcserélő növelt hűtőfelületű változatát tartalmazzák. Így a HGK Smart hőcserélővel az előző kivitelű HGK-típushoz képest magasabb tüzeléstechnikai hatékonyság mellett, nagyobb maximális, kisebb minimális teljesítmény érhető el, azonos hőcserélő méretben. A kazánok kombi készülékek, de átállíthatók csak fűtő vagy csak átfolyós vízmelegítő üzemmódra is. Átállítással lekezelik az indirekt fűtésű melegvíztárolót is. FONTOSABB PARAMÉTEREK • fűtési jelleggörbe • kazánteljesítmény • induló teljesítmény • szivattyú fordulatszám • hőcserélő melegen tartó funkció Termékeink mindamellett, hogy energetikailag jól teljesítenek, tartósak, javíthatók, hosszú távon gazdaságosan üzemeltethetők. Élettartamuk során az alkatrészellátást és a szervizpartnereket országszerte biztosítjuk. Tudjuk, hogy a termékek ökológiai lábnyomába a legyártáshoz szükséges erőforrások is beletartoznak. TERMÉKPALETTA Cégünk elektromos forróvíztárolókat a hatvanas évektől gyárt. Az évek során szerzett gyártási tapasztalat lehetővé teszi, hogy ne csak a magyar piacra termeljünk, hanem termékeink 50 százalékát exportáljuk. Az ezredforduló után kiszélesítettük termékpalettánkat. Az elektromos bojlerek mellett megjelentek a nagy térfogatú zománcozott, üres és csőkígyós melegvíztárolók, a fűtési melegvíz-tárolók, kondenzációs gázkazánok, napkollektorok, szilárd tüzelésű kazánok, hőszivattyús melegvíztárolók. Így elértük, hogy például egy hőközpont fő berendezései kiválaszthatók a HAJDU kínálatából. Az új termékek tervezése, kiválasztása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy megfeleljenek a régi jól bevált üzletpolitikánknak, a megfizethető minőségnek. Napjainkban is tovább bővítjük termékpalettánkat, mellyel a kiemelt igényeket támasztó vevőkör igényeit céloztuk meg. Ebben a prémium termékcsaládban a kompromisszumok nélküli legjobbra törekszünk. Alapvető az ipari formatervezett, esztétikus

Az egyedileg épületre szabható Smart kazánok beépíthetők nyitott fűtési rendszerbe, a fűtővíz minőségével szemben nem támasztanak követelményeket. A hőcserélő eltömődésre nem érzékeny, ezért iszapleválasztó beépítésére nem kötelezzük vevőinket. A

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

kazán egymaga, külön keverőkör megépítése nélkül lekezelhet egy radiátoros kört és mellette egy felületfűtéses kört. Kazánjaink beépített rádiófrekvenciás adóvevőt tartalmaznak, melyekhez párosíthatók egyes Honeywell rádiófrekvenciás moduláló Opentherm termosztátok. A kazánok egyaránt működtethetők csavart érpáras Opentherm termosztátokról vagy hagyományos kontaktus jelet adó termosztátokról. Cégünk kínálatában szerepel HAJDU sajátneves égéstermék-elvezető rendszer, ennek ellenére a kazánok összeépíthetők idegen égéstermék-elvezető rendszerekkel is. HAJDU SMILEY, HAJDU CUBE, HAJDU TUBE RÉTEGFŰTÉSES KERÁMIAFŰTŐS ELEKTROMOS FORRÓVÍZTÁROLÓK A prémium bojlereknél a legrobusztusabb felépítést alkalmazzuk. Ez a szerkezet kifejezetten keményvizes területeken is nyugodtan használható. KÜLÖNLEGESSÉGEK, ÚJÍTÁSOK Külső behatástól védett fűtőtestek A felépítés különlegessége, hogy a száraz kerámia fűtőtestek zománcozott acél tokcsövön belül vannak elhelyezve. A vízzel a zománcozott acél érintkezik, a fűtőtestek mindenféle külső behatástól védettek, így élettartamuk a hagyományos csőfűtőtestének többszöröse. A tokcső kis felületi hőterhelésének köszönhetően tizedan�nyi vízkő válik ki, mint egy hagyományos csőfűtőtestes bojlerben. Rétegfűtéses elrendezés További újítás a rétegfűtéses elrendezés, amely a HAJDU találmánya. A rétegfűtés lényege, hogy a tároló alsó és felső rétege

eltérő hőmérsékletre fűthető fel. Kihasználható ez olyan helyeken, ahol némely napokon nagy vízfogyasztásra lehet számítani, emiatt szükség van a nagy űrtartalmú melegvíztárolóra, míg a többi napon kevés meleg vízre van szükség. Ha a felhasználónak úgy tetszik, a bojler alsó rétege akár fűtetlen is lehet, így a fűtetlen rész palástján nem lesz hőveszteség a környezet felé. Egyedileg gyártott vezérlő elektronika A bojlerek vezérlő elektronikája egyedileg gyártott. A kapacitív érintőgombos kezelőfelülettel rengeteg beállítási, paraméterezési lehetősége van a felhasználónak. A legfontosabbakat kiemelve: az elektronika megjegyzi a működési, statisztikai adatokat, kiírja a hibakódokat, mely nagy segítség a szerelőknek vagy üzemeltetőknek. A felhasználó teljesen saját igényeihez szabhatja a bojlert. Egészen 80 °C-ig, 1 °C-onként állíthatja be a kívánt hőmérsékleteket. Az elektronika 1 K-s hiszterézissel előállítja a beállított hőmérsékletű vízrétegeket. A bojlerek kiírják a hátralévő felfűtési időt és a 40 °C-ra átszámított, betárolt vízmennyiséget. A bojlerek külső kontakt jelről is vezérelhetők, így például aktivált épületriasztó esetére eltérő tartályhőmérséklet adható meg. További előnyök A készülékek rendelkeznek antilegionella funkcióval is. Korábbi bojlereinkhez hasonlóan az újak is működtethetők a kedvezményes vezérelt áramról. Barna Zoltán projektmérnök www.hajdurt.hu

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS az intelligens szellőzés

Családi házak, lakások energiatakarékos szellőzése Helyiségenkénti levegőminőség-érzékeléssel szabályozott megoldások Az energiatakarékosság jegyében épületeinket egyre korszerűbb hőszigetelést biztosító falszerkezetekkel és tökéletesen záródó nyílászárókkal látjuk el, amelyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják. E hatékony megoldások alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni a megfelelő épületszellőzés kialakításáról. A szinte légtömör épülethatároló szerkezetek miatt a friss levegő pótlása, valamint az elhasználódott, szennyezett levegő helyiségekből történő eltávolítása csak szellőztetéssel oldható meg. Míg egy gyengén szigetelt épület esetén a szabályozatlan szellőzésnek tulajdonítható az energiaveszteség 25–30%-a, addig egy korszerűen szigetelt épület hőveszteségének akár 50%-át okozhatja a hagyományos ablaknyitásos légutánpótlás és a szabályozatlanul működő elszívó rendszer, ezért mindenképpen érdemes a helyiségenkénti érzékeléssel optimalizált, szabályozott szellőzési rendszer kialakítása. Az intelligens szellőzési rendszerek koncepciója a változó szükségletekhez igazodó légcsere elvén alapszik. A helyiségenkénti érzékeléssel vezérelt szellőzés – legyen szó páraszabályozott vagy hővisszanyerős rendszerről – akár egy meglévő épületben utólagosan is kialakítható. A választható megoldások közül könnyen kiválasztható, az épület adottságaihoz, illetve a szellőzés kialakítására, felújítására szánt költségkerethez leginkább illeszthető rendszer. PÁRASZABÁLYOZOTT SZELLŐZÉSI RENDSZER A higro(pára)szabályozott rendszer automatikusan csak azokra a helyiségre koncentrálja a szellőzés intenzitását, ahol a használat függvényében aktívabb légcsereigény lép fel. Érzékelői segítségével a rendszer elvégzi mind a szennyezett levegő gyors és hatékony eltávolítását, mind a friss levegő utánpótlását, ugyanakkor a használaton kívüli helyiségekben csak minimális légcserét biztosít. A páraszabályozott szellőztető rendszer harmonikus együttműködésre tervezett elemei, azaz a friss levegő utánpótlását optimalizáló higro(pára)szabályozású légbevezető elemek a lakóterek (nappali, háló, gyerekszoba) nyílászáróiba vagy a falátvezetésbe utólag is könnyen beszerelhetők.

A kiszolgáló helyiségekben (konyha, fürdő, WC…) a szennyezett levegő elszívását szabályozó pára- és/vagy mozgásérzékelős légelvezetők és a légcsatornákon keresztül csatlakozó, automatikus nyomásszabályzással vezérelt, alacsony fogyasztású EC motorokkal szerelt központi ventilátorok ajánlhatók, amelyek a légcsereigény mértéke szerint kerülnek méretezésre. A páraszabályozott szellőzési rendszerrel folyamatosan biztosítható az épület helyiségeiben az optimális levegőminőség, ugyanakkor egy szabályozatlan szellőztető rendszerhez képest akár 20–40% fűtési energia takarítható meg. HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZÉS SZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEI A hővisszanyerős szellőztető készülékek kiválasztásakor a maximális energiahatékonyság érdekében nemcsak a hővisszanyerés hatásfoka, hanem az alkalmazott ventilátoregységek villamosenergia-fogyasztása is fontos szempont. A helyiségenkénti légcsere-szabályozás érdekében a készülékekhez illeszthetők a befúvás szabályozását végző térfogatáram-szabályozó egységek, valamint a pára- és mozgásérzékelős légelvezető elemek. Legyen szó páraszabályozott vagy hővisszanyerős szellőzésről, a helyiségenkénti légcsere-szabályozást megvalósító Aereco rendszerekkel a bent tartózkodók életritmusához igazítva optimálissá tehető a szellőzés, maximalizálható a komfortérzet, ugyanakkor elkerülhetők az alul- vagy túlszellőztetettségből adódó problémák. Király Tamás cégvezető Aereco Légtechnika Kft. www.aereco.hu

NYÍLÁSZÁRÓ

Dizájn és automatizálás: innovációk a Hörmanntól! A korábbi évekhez hasonlóan idén is a szakma legnagyobb és legfontosabb nemzetközi eseményén, a müncheni BAU kiállítás-vásáron mutatta be legújabb megoldásait a Hörmann. A magyar közönség április 5–9-e között, a Construmán tekintheti meg ezeket a Hörmann standjánál, az A pavilonban a 205/E standon. Európa piacvezető ajtó- és kapugyártója elsősorban a házbejárati ajtók és szekcionált garázskapuk területén fejlesztett, a tőle megszokot t magas színvonal, minőség és funkcionalitás jegyében. A nagy érdeklődésre való tekintettel elindult a Hörmann idei, nyereményjátékkal egybekötött éves akciója is, rendkívül kedvezményes áron lehet garázskapukat rendelni.

A ThermoSafe és ThermoCarbon házbejárati ajtók alapkivitelben, az opcionálisan rendelhető RC3 tanúsított biztonságú oldalelemekkel szintén elérhetők. Az ellenállási idő 5 perc! Az automata zár mechanikus önreteszeléssel növeli a biztonságérzetet: ha az ajtó be van csukva, a retesz automatikusan kitolódik és bereteszeli az ajtót. A különösen biztonságosnak minősített ThermoSafe alumínium házbejárati ajtók fogantyúi integrált LED-es fénysorral rendelkeznek, ami a zár kényelmes megvilágítását szolgálja. A Hörmann termékfejlesztéseinél nagy hangsúlyt fektet a megjelenésre is, így mind az ajtót, mind a kódkapcsolót elegancia jellemzi.

LPU67 THERMO GARÁZSKAPU – CSAK A HÖRMANNÁL! Az LPU67 Thermo energiatakarékos garázskapu hőszigetelése akár 50%-kal jobb az LPU 42 szekcionált garázskapuhoz viszonyítva, kívül-belül ujjbecsípés elleni védelmet biztosít! Hőhídmentes lamellái ugyanis 67 mm vastagok, a csavarok tartományában háromszoros a lemezerősítés. A lamella-átmeneteknél duplaajakos a tömítés, akárcsak az aljzatban. A maximális kapuszélesség 5000 mm, a maximális kapumagasság 3000 mm. A 42 mm-es vastagság összes, három rétegű betéttel ellátott üvegezése kapható, az üvegezőkeret hőhídmentes alumíniumból készült. A kapu tandem futógörgőkkel van felszerelve, a vasalatok, tokok, futósínek és összekötő sínek RAL 9002 törtfehér színűek. A kötéldobok és a meghajtássín horganyzott felületű. További nagy előnye, hogy az LPU42 (BR40 sorozat) kapukról egyszerű a felújítás, csak a kapulapot kell cserélni. DIZÁJN ÉS AUTOMATIZÁLÁS – EGYEDI HÖRMANN FEJLESZTÉSEK Az új garázskapukhoz tartozó kezelőelemek is modern dizájnt kaptak, így tovább bővült a Hörmann egyébként eddig is széles kínálata. Ujjlenyomat-olvasó funkció, beépített világítás és érintésérzékelés is jellemzi az elemeket, így mind funkcionalitásban, mind megjelenésben megfelelnek a legmagasabb vásárlói igényeknek. HÁZ- ÉS LAKÁSBEJÁRATI AJTÓK – ELEGÁNS MOTÍVUMOK, ÚJ KIALAKÍTÁSOK A Hörmann a ház- és lakásbejárati ajtók terén is kínál újdonságokat. A Thermo65 acél vagy alumínium házbejárati ajtó 600 jelű motívummal, elegáns üvegezéssel, kontrasztos fekete kerettel újult meg. Az összes színben és dekorfelülettel kapható, három rétegű hőszigetelt üveggel, illetve az acélbetéten HB 38-2 nemesacél fogantyúval rendelkezik.

FELELŐSSÉG A KÖRNYEZET ÉS A JÖVŐ IRÁNT Az idei évtől a Hörmann energiaigényét teljes mértékben ökoáramból fedezi. Ugyanakkor számos további intézkedést is bevezet, amelyekkel kíméli az erőforrásokat, és növeli a klíma védelmét. Például gázt használ fűtőolaj helyett, kapcsolt energiatermelésű erőműveket üzemeltet, továbbá CO2-semleges nyomtatást és postázást alkalmaz. A Hörmann-újdonságokat tartalmazó részletes, ingyenes prospektus letölthető a www.hormann.hu oldalról, ugyanitt lehet egyedi igényre összeállított ajánlatot kérni, illetve az idei, nyereményjátékkal egybekötött akcióról tájékozódni. A nyereményjátékon 3 db Reno Matic Light motoros garázskaput lehet nyerni ProLift meghajtással, 2500×2125 mm méretben. www.hormann.hu

HŐSZIGETELÉS

A jó megoldás: homlokzati falak belső oldali hőszigetelése Multipor ásványi lapokkal Európában az egy háztartásra jutó magas energiafogyasztás tekintetében Magyarország vezető pozíciót foglal el. Ennek oka, hogy a fűtéshez a magyarok több energiát használnak, mint más országok. A magas hőenergiafogyasztás nem magyarázható a rossz időjárással, hiszen például Németországban vagy Belgiumban a fűtési szezon egy hónappal hosszabb; a hegyvidékes országokban pedig sokkal hidegebb a tél, mint hazánkban. ásványi hőszigetelő lap 2008 óta Multipor néven került kereskedelmi forgalomba hazánkban. A Multipor ásványi hőszigetelő lapok alkalmasak például tégla- vagy betonfalak utólagos hőszigetelésére is. A páraáteresztő Multipor kompenzálja a nemkívánatos páralecsapódást, így megakadályozza a nedvességkárok kialakulását, továbbá kellemes klímát biztosít a belső térben. Az ásványi lap 100%-ban homogén anyag, hővezetési tényező értéke minden irányban 0,045 W/mK. A gazdaságos felhasználás érdekében a lapok nagyméretűek (600×500 mm), és különböző vastagságúak (50–200 mm). Belső hőszigetelésként való alkalmazásakor – kiváló hőszigetelő tulajdonsága révén – megnövekszik a falazatok belső felületi hőmérséklete, ezáltal komfortérzetet biztosít. Magyarországon azért van szükség több fűtési energiára, mert a meglévő, elöregedő lakásállomány nagy részénél nem megoldott a megfelelő hőszigetelés. Építésük idején nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy az épületek élettartama alatt a fűtéshez szükséges energiaigény alacsony legyen. Környezetünk védelme érdekében felül kell vizsgálni az ingatlanok, lakások „energiafogyasztását”, és amennyiben szükséges, biztosítani kell a megfelelő hőszigetelést, hogy a hőveszteség és a fűtésszámla minimálisra csökkenjen. Egyre több lakástulajdonosban merül fel az igény, hogy otthonát energetikai szempontból is felújítsa. A határoló szerkezetek (nyílászárók, födémek, falak) korszerűsítése együttesen hosszú távú megtakarítást eredményez. A homlokzati falak esetében előfordulhat, hogy azok hőszigetelése csak egyedi műszaki megoldással, belső oldalról valósítható meg. Ilyen esetek például: műemlékek homlokzatai (az eredeti homlokzat megtartása miatt), társasházak homlokzatai (tulajdonjogi problémák miatt), valamint egyéb beépítési korlátok. Meglévő épületek vakolatában és falazatában a hőhidak és/vagy az elégtelen hőszigetelés repedésekhez vagy átnedvesedéshez vezethet. Ennek következményeként energiaveszteség, szélsőséges esetekben akár penészesedés is kialakulhat. Ezek a hibák csökkentik a komfortérzetet, valamint az ingatlan energiabesorolását és így az értékét is. MULTIPOR ÁSVÁNYI HŐSZIGETELŐ LAPOK TULAJDONSÁGAI Az Ytong pórusbeton 1923 óta világszerte ismert márka a falazóelem-piacon. A fehér tégla fejlesztése során megalkotott

A BELSŐ OLDALI HŐSZIGETELÉS MŰKÖDÉSI ELVE A Multipor hőszigetelő lapok alacsony páradiffúziós ellenállása és kapilláris szerkezete biztosítja, hogy a belső oldali hőszigetelés párazáró réteg nélkül kerüljön kialakításra. A hőszigetelés egyben páraszabályozó szerepet is betölt, melynek során a fal belső oldalán a páratartalom alacsony marad, így a korábbi hideg felületen nem csapódik le a pára. A fűtési időszak alatt a helyiségben keletkező pára egy részét a Multipor hőszigetelőlap – anyagszerkezetéből adódóan – képes felvenni; majd a páranyomás csökkenésével a tárolt párát visszavezeti a belső tér felé (kiszáradás). Ez a szabályozó tulajdonság biztosítja, hogy a külső falfelületen a nedvesség hosszú távon se növekedjen a megengedett érték fölé. Emellett az alapanyagok és a Multipor habarcs lúgos közege gátolja a penészképződést, a penészgombák elszaporodását. A páraszabályozó szerep megtartása érdekében fontos, hogy a ragasztás és az elsődleges felületképzés – a termék páratechnikai tulajdonságaihoz is jól igazodó – Multipor habarccsal; a végleges felületképzés (glettelés, festés) pedig kellően páraáteresztő, ásványi alapú anyagokkal történjen. VEGYE KEZÉBE LAKÁSA HŐSZIGETELÉSÉT! 1. Belső oldali hőszigetelés elkészítése előtt a hőszigetelendő fal felületéről távolítsuk el a tapétát, illetve a laza festék és vakolatrészeket. Amennyiben szükséges, a felületet ki kell egyenlíteni vakolatjavító anyaggal vagy Multipor habarcsréteggel. Az előkészített felület legyen stabil, pormentes, síkeltérése nem lehet nagyobb 5 mm-nél.

HŐSZIGETELÉS

2. A szigetelő lapok felrakását megelőzően ellenőrizni kell a szigetelendő fal geometriai méreteit, a padlószintet, amelyek alapján meg kell határozni az első sor felső élének vonalát (1. kép). 3. A Multipor ásványi könnyűhabarcsot fúrógépbe fogott keverőszárral, az előírt vízmennyiség hozzáadásával csomómentesre és egyenletes sűrűségűre kell keverni. A habarcsot a hőszigetelő lapok teljes felületére 10 mm-es fogazatú glettvassal hordjuk fel (2–3. kép). 4. A hőszigetelő lapot a falfelülethez történő nyomással és oldalirányban (a habarcsbordák irányára merőlegesen) történő kb. 2 cm-es eltolással kell a végleges pozícióba csúsztatni, mely lehetővé teszi a habarcsbordák elterülését, így létrehozva az egyenletes és teljes felületű tapadást. A lapokat egymáshoz tompa ütköztetéssel „száraz kapcsolattal” kell csatlakoztatni, soronként feles kötésben elhelyezni. Az elemek szükség szerinti méretre vágása kézi fűrésszel elvégezhető. A teljes felület elkészítése, illetve a habarcsréteg megszilárdulását követően a felület egyenetlenségei kézi csiszolólappal korrigálhatók (4. kép). 5. A felület együttdolgozásának és mechanikai ellenállásának növelése céljából teljes felületű üvegszövet erősítésű ágyazó

réteg kialakítása szükséges Multipor ásványi könnyűhabarcs felhasználásával, amelyet a glettvas sima oldalával kb. 3-4 mm vastagságban kell felhordani, egyszerre kb. 2-3 m2 felületen. Az üvegszövet hálót az alapréteg ágyazóhabarcsba kell helyezni, majd a glettvassal belesimítani azt. Az ágyazó réteget úgy kell kialakítani, hogy az üvegszövet hálót teljesen elfedje. Ennek érdekében a háló besimítása után még egy habarcsréteg (2-3 mm) felhordása szükséges, amelynek elsimítása után kialakul a végleges felület (5. kép). 6. Az ágyazóhabarcs-réteg végső felületképzése a szokványos festési rétegrendek felvitelével történhet. Fontos, hogy ásványi alapú, alacsony páradiffúziós – kiváló páraáteresztő képességű – anyagokat (szilikát, mész kötőanyagú) alkalmazzunk, melyek képesek fenntartani a szerkezet kapillárisan nyitott állapotát, ezáltal biztosítva a normál légállapotra történő kiszáradást. Ettől eltérő felületképzési módok (csempeburkolat, ragasztott kőburkolatok stb.) kialakítását kerülni kell, de indokolt esetben minimális felületen (pl. falikút, mosdó mögötti felület) ilyen jellegű felületképzés is kialakítható. Ebben az esetben azonban az elkészült hőszigetelt felületet a teljes felületű üvegszövet háló beágyazása után utólagos dübelezéssel meg kell erősíteni. FONTOS! A belső oldali hőszigetelés kialakítása minden esetben Multipor ásványi könnyűhabarccsal, a hőszigetelő lapok teljes felületen történő ragasztásával történik. A ragasztóhabarcs ilyen módon történő alkalmazása biztosítja a lapok kellő szilárdságú tapadását, és megakadályozza a falszerkezet és a hőszigetelő lapok közötti páralecsapódást. A Multipor belső oldali hőszigetelés csak száraz, nedvesedéstől, felázástól mentes falszerkezeteken alkalmazható. Tartósan magas páratartalmú, nedvességnek kitett helyiségek (pl. mosókonyhák, üzemi zuhanyzók, szigeteletlen vizes pincék stb.) utólagos belső oldali hőszigetelésének kialakítására páratechnikai szempontok miatt nem alkalmazható. www.xella.hu

VÍZSZIGETELÉS

Ahol a vízre nincs szükség Gyakori vízszigetelési hibák, kellemetlen tapasztalatok… Mit tehetünk? Elsősorban nem szakembereknek szánom az észrevételeimet, hanem azoknak az épülettulajdonosoknak, üzemeltetőknek, akik elszenvedik a „hívatlan vendég”, a víz okozta épületkárok hatásait és viselik következményeit. AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK NEM KÍVÁNT NEDVESEDÉSE A víz okozta épületkárok sajnos hosszan sorolhatók. A víz rombolja a szerkezeti anyagokat, és a nedves felületeken megtelepedő gombák spórái károsíthatják az egészséget. A magas kioldott sókat tartalmazó lepergő részecskék a levegőbe kerülve asztmatikus és egyéb egészségkárosodást okoznak. A pince helyiségeiben elhelyezett eszközök, gépészeti berendezések, anyagok, szerszámok tönkremennek. Egy nedves falú garázsban sok esetben a gépkocsi jobban károsodik, mint ha a szabadban állna. A büdös, dohos levegő bizonyos esetekben a lépcsőházon keresztül az 1. kép egész épületet elárasztja, ami nagy mértékben rombolja az épület használati értékét, és jelentősen csökkenti a piaci értéket is. Így az egyébként értékes és drágán megépíthető alagsori helyiségek, garázsok értéktelen terekké válnak. Ahhoz, hogy érdemben javítani tudjunk a helyzeten, ismernünk kell a hibák okait és azt, hogy milyen okból következtek be. A PROBLÉMÁK JELLEMZŐ FORRÁSAI Az épület tervezésénél elkövetett lazaságok, például a talajmechanikai vizsgálat hiánya (főleg kisebb épületeknél), valamint rossz technológia vagy anyagcsalád kiválasztása lehet a probléma forrása. Elsősorban a tervező képes áttekinteni az egész épületet, ezért nem helyes, ha a szigetelés részletterveit nem készíti el, inkább rábízza a kivitelezőre, aki kisebb épületeknél sajnálatos módon többnyire nem is szigetelő szakember. Hibaforrás, ha az építés során alkalmazott anyagok minőségét a konkrét helyre, annak funkcionális követelményeire nem megfelelően választják ki. TOVÁBBI HIBAFORRÁSOK • Építés közben elkövetett kivitelezési hibák • Az utólagos átépítések, módosítások, beavatkozások nincsenek szakszerűen és körültekintően megtervezve, ezért a kivitelezés többnyire nem megfelelő. • Az épület környezetében utólagosan, illetve a későbbiekben végrehajtott változtatások, új épület építése a szomszédban, valamint a környezeti terepszint utólagos módosítása.

• Gépészeti vezetékek áttörései az alapfalon, illetve a szigetelésen. • A természetes öregedés hatásai. KÉNYES TERÜLETEK, AMELYEKRE ÉRDEMES ODAFIGYELNI Az épületek életciklusán belül többször kerül sor tulajdonosváltásra. Ez meghatározza azokat a feladatokat is, amelyek a mindenkori tulajdonosokra, üzemeltetőkre hárulnak. A korábbiakban felsorolt problémák közül első sorban nyilvánvalóan azokra kell odafigyelni, amelyek az aktuális tulajdonost érintik, hiszen azokat kell megoldani. AMI A FÖLD ALATT VAN… Vízszigetelési szempontból az alapozás, a pince az épület igen kényes része, hiszen amit a földbe építünk, annak az egyik oldala a későbbiekben nem vagy csak jelentős költséggel járó feltárással közelíthető meg. A korábbiakban ismertetett problémák, elvárások erre a területre fokozottan szem előtt tartandók. MIT TEHETÜNK, HA MEGJELENIK A VÍZ? Vegyük elő az épület terveit és a műszaki leírását. Szeretném felhívni minden tulajdonos és üzemeltető figyelmét, hogy az épület terveit, valamint a megvalósulási terveket „bombabiztosan” őrizzék meg, és csatoljanak hozzá minden módosítást. (A régi épületeknél az elveszett tervek nagy részét végső esetben az építést engedélyező hatóságnál meg lehet találni.) Elsődleges feladat a diagnózis felállítása. A beázás okának megállapítása a hozzáértő szakember (szigetelő szakmérnök, építészmérnök, építőmérnök vagy szakcég munkatársa), valamint a tulajdonos (vagy szakmai képviselője) közös munkája. Tervek hiányában célszerű és ésszerű a kritikus csomópontok előzetes feltárása, hogy a javítás és annak költsége biztonsággal tervezhető, valamint kalkulálható legyen. A tulajdonosnak meg kell határozni, és a tervezővel egyeztetni kell, hogy milyen szárazsági követelményeket kell kielégíteni. Tudni kell, hogy a pincében található helyiségeket mire szándékoznak használni. (Például papírok, bútorok, családi ereklyék vagy krumpli és zöldség tárolása?) Meg kell állapítani, hogy mi a talajvíz szintje, és milyenek a talajban lévő vizek áramlási viszonyai. A szigetelés utólagos elkészítését meg kell tervezni és nem szabad improvizálni. Figyelembe kell venni az ÉMSZ irányelveit, valamint szigorúan be kell tartani az anyagokra és azok alkalmazására vonatkozó gyártói, technológiai előírásokat. Lehetőleg komplett technológiát kell alkalmazni az anyagok és szerkezetek harmóniája, és nem utolsósorban a garanciák miatt. Meg kell vizsgálni a környező növényzet hatásait, és ha szükséges, gyökérálló szigetelést kell beépíteni.

VÍZSZIGETELÉS

A hibák legeredményesebb elhárítása többnyire csak az épület körül a lábazat feltárásával, a szigetelés kiegészítésével, megerősítésével, illetve szakszerű átalakításával történhet, beleértve a lábazat környezetének rendezését, a szintek korrekcióját is beleértve. Egy-egy helyiség vagy helyiségcsoport belső oldalról is szigetelhető, azonban a környező szerkezetek nedvességtartalma ettől nem változik meg, sőt növekedhet is, amit kiegészítő megoldásokkal kezelni kell, a víz „útját” irányítani, szabályozni szükséges. A falak felázása a fagykárok miatt akár súlyos szerkezeti, állékonysági problémákhoz vezethet. AZ ÉPÜLET FELMENŐ SZERKEZETEI, A FALAK ÉS FÖDÉMEK Az épület felmenő szerkezeteinél, a falaknál és a födémeknél szintén találkozhatunk a nem kívánatos víz hatásaival. Valamivel szerencsésebb a helyzet, mint a föld alatti területeknél, mert a problémás falszakaszok, csomópontok könnyebben megközelíthetőek. Ugyanakkor a falaknál és födémeknél a közelmúltban és napjainkban kifejlesztett új építési eljárások, az alkalmazott szerkezetek, 3. kép

2. kép

Utólagos szigetelést kizárólag szakcéggel célszerű készíttetni, mivel a jelentős költségráfordítást igénylő feladat jellemzően ebben az esetben hajható végre megbízhatóan és szakszerűen. Fokozottan oda kell figyelni a konzekvens lelkiismeretes munkára, mert „az ördög a részletekben rejlik”. Az utólagos szigetelés a technika mai állása mellett nagy biztonsággal elkészíthető, de nem tartozik az olcsó játékok közé. A pincék, alagsori helyiségek utólagos szigetelése költséges, azonban a visszanyert hasznos, értékes területek megérik a ráfordítást, és kihatással lehetnek az épület egyéb, föld feletti szerkezeteire. AMI A FÖLD FELETT VAN…. Mire figyeljünk fokozottan, melyek a leggyakoribb hibák? Kritikus hely mindjárt az épület lábazata, ami jellemzően a pincéhez kapcsolódik. A leggyakoribb hiba, hogy a pince szigetelését nem vezetik fel a lábazatra. A járda felső szintje a szigetelés fölé kerül, és így tölcsérként vezeti be a vizet a fal és a szigetelés közé. Az épület körüli átalakításoknál, a terepszintek megváltoztatásánál nem veszik figyelembe az épület szigetelésének szintjeit. A káros fel-, illetve átázások többnyire megszüntethetők vagy jelentősen korlátozhatók. A problémák kezelésére sokféle technológia ad lehetőséget. A kiválasztást minden esetben szakemberre kell bízni, és a végzendő feladatokat előzetesen meg kell tervezni. (Természetesen az ajánlatot adó szigetelő szakcég is készít terveket, hiszen csak ennek alapján lehet megalapozott árajánlatot készíteni.)

VÍZSZIGETELÉS

anyagok jóval összetettebbek és igen sokfélék. Ráadásul az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság miatt a régi szerkezeteket is át kell alakítanunk, ki kell egészítenünk például hőszigeteléssel vagy át kell alakítani, amikor nyílászárókat cserélünk, klímákat, új gépészeti berendezéseket telepítünk. A homlokzat utólagos hőszigetelését valamennyi, a homlokzathoz tartozó szerkezet, falszerkezet, nyílászárók, teraszok, erkélyek vízelvezetésének megtervezésével, lehetőleg egy ütemben kell elkészíteni. Fokozott figyelmet kell fordítani a hőszigetelt homlokzat és a tető csatlakoztatásának vízzáró kialakítására az eresznél vagy az attikánál. Az egyrétegű falszerkezetek többrétegűvé alakulása rossz esetben a víz útját igen rejtélyessé tehetik, amit sajnos igen gyakran tapasztalunk. Például egy tízemeletes ház 4. emeleti lakása is beázhat akár a 10. emeleten rosszul kialakított tetőcsatlakozás miatt. A felmenő szerkezetek, falak korábban említett könnyebb megközelítése azonban sok esetben a homlokzat felől csak jelentős költségráfordítással, állványról biztosítható, ezért ezeknél a szerkezeteknél vízvédelmi szempontból szintén kiemelt figyelemmel kell eljárni az építésnél és javításnál egyaránt. A kevesebb több… … ha szükség van az utólagos javításokra, akkor az anyagi lehetőségektől függően inkább kisebb területen, de komplex javítást, felújítást végeztessünk, vagy ha a terület ésszerűen nem szakaszolható, vegyük igénybe a ma piacon kapható igen kedvező hitellehetőségeket. A nem komplex félmegoldások jellemzően kidobott pénzt jelentenek értékelhető eredmény nélkül. TERASZOK A teraszok az épületek nagyon kényes szerkezetei. Szakszerű megtervezésük, kivitelezésük fokozott figyelmet igényel, mivel 4. kép

felújításuk, javításuk sok kényelmetlenséggel, költséggel jár (jellemzően a lakáson keresztül vagy esetleg homlokzati állvánnyal közelíthetők meg). A teraszok vízelvezetése 50-60%-ban nem megfelelő, és ezzel jelentős kárt okoz az épületek szerkezetében. A homlokzatok utólagos hőszigetelése lényegesen befolyásolja a teraszok, erkélyek vízelvezetését, ezért a homlokzatfelújítással egy időben célszerű a teraszok felújítását is elvégezni. A teraszok utólagos vízszigetelése jellemzően a következő technológiával végezhető el: 1. A teljes rétegrend visszabontásával a tartószerkezetig és új kettős szigeteléssel ellátott rétegrend kialakításával. Ennél a megoldásnál a legkritikusabb követelmény a kettős szabad vízkivezetés biztosítása. 2. Csak a burkolat és az ágyazat, ragasztó visszabontását követően, megfelelően előkészített felületre burkolható lemezszigetelés készítése műgyantás ragasztóágyazatba, komplett rendszer szerint. Ez a rendszer egyszeres felszíni vízelvezetést biztosít. 3. Csak a burkolat és az ágyazat, ragasztó visszabontását követően közvetlenül burkolható bevonat, szigetelés készítése komplex rendszer szerint, szigorúan a gyártói előírások betartásával (különös tekintettel a fal, a küszöb és a korlátoszlop csatlakozásaira). 4. A teljes rétegrend visszabontásával a tartószerkezetig. Új vízszigetelés készítése szakszerű fal-, küszöb- és ereszcsatlakozással. Ebben az esetben megfelelő elválasztást követően bazalt zúzalékágyba helyezett járófelülettel (kő, beton, fa) lehet a teraszt visszaépíteni. Ehhez a műszaki megoldáshoz nagyobb rétegvastagság szükséges. Utólagos hőszigetelés szükségessége esetén tervező bevonása elengedhetetlen.

VÍZSZIGETELÉS

5. kép

A teraszok burkolata nem vízszigetelés! A fugatömítések és az oly gyakran alkalmazott tömítőmasszák funkcionális élettartama nem azonos a burkolóanyagokéval, ezért ciklikus ellenőrzésük és javításuk, pótlásuk nagy mértékben meghosszabbítja a szerkezetek élettartamát. HA NEM ÁZIK BE A TETŐ… AZ MEGNYUGTATÓ Sajnos azonban igen gyakran beázik, ami szintén nemkívánatos vizet jelent az épületek használói és az épületszerkezetek számára. A ma hozzáférhető anyagokkal és technológiákkal a tető vízhatlan hosszú távú működése biztosítható. Ennek ellenére a tetőbeázások problémája igen gyakori, ami az alábbi okokra vezethető vissza. • A tető kiesik a mindennapi látókörünkből és károsodását nem vesszük észre időben. Ezért a kármegelőző szemrevételezését nem szabad elmulasztani. • A tetők karbantartása, takarítása nem történik meg, pedig az előírások szerint évente legalább kétszer el kell végezni. • Az öregedő, tönkremenetel határán lévő tetők élettartamát javítgatással nem hatékony és gazdaságos meghosszabbítani, mert így többszörösét fizetik ki a teljes felújítás költségének. Az új, korszerű anyagokkal felújított tető élettartama szakszerű kivitelezés esetén jóval meghaladja a korábbit. • A tetők nagy többsége nem járható. Ennek ellenére szerelések miatt vagy egyéb okból igen gyakran feljárnak rá, és az elvégzett munkák során nem gondoskodnak a szigetelés megfelelő védelméről, ezért akár az épületnaplóban vagy más módon célszerű nyilvántartani minden változtatást.

• Az épületek energetikai korszerűsítése, a homlokzatok hőszigetelése során a tetőszigetelés és a homlokzati hőszigetelés kapcsolódó csomópontja nincs megoldva. • Ha a tetőszigetelés felújítására sor kerül, vele egy időben feltétlenül be kellene építeni plusz hőszigetelést is, mert a korszerű mai anyagok szakszerű kivitelezés mellett a tetőszigetelések élettartamát lényegesen meghosszabbítják, és a plusz hőszigeteléssel kombinálva a befektetett pénz is megtérül az üzemeltetető vagy a tulajdonosok számára. • Nagyon elterjedtté vált, hogy a tetőkre antennákat, árbocokat és hatalmas reklámokat helyeznek el. Ezeket építeni, üzemeltetni kell, ami a tetőket átjáróházzá teszi. A tetőket azonban lehet másképp is építeni, ami a városi ember számára teremt új életteret úgy, hogy kártékony víz hatására vagy beázásra évtizedekig nem kell számítani. Az épületek építéséhez, javításához, felújításához alkalmazott anyagok élettartama nem azonos, ezért szükség van a folyamatos nyilvántartásra és ellenőrzésre. Korábban elődeink már használtak épületnaplót, amelybe bejegyzésre került valamennyi, az épületet érintő beavatkozás, esemény, ami követhetővé tette, ki mit és hol csinált az épületen, vagy mikorra kell betervezni egyegy karbantartást, felújítást. A tervszerű karbantartás jelentős költségmegtakarítást és fokozott biztonságot eredményez. Gál László okl. építészmérnök G&B Elastomer Kft.

FAANYAGVÉDELEM

Kármegelőző faanyagvédelmi vizsgálatok A jelenleg érvényben lévő rendeletek alapján a törvényalkotó nem a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ám felelős tulajdonosként akkor is érdemes szakértőhöz fordulnunk, ha a hatóság semmilyen, a fa tartószerkezetre vonatkozó vizsgálati eredményt nem tart szükségesnek. A 2017 elején hatályba lépett, „a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről” szóló módosított 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet – mely többek között vonatkozik műemléki besorolás alá nem eső, meglévő lakóépületek 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére, átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére – a gyakorlatban nem tette egyértelműbbé és szakmai szempontból megalapozottabbá az eljárást. Az egyszerű bejelentéssel kialakítható, felújítható, vagy átalakítható épületek esetében a hatóság eddigi kontrolláló szerepe minimálisra csökkent, a teljes felelősség az építészt, a kivitelezőt, bizonyos esetekben a tulajdonost terheli. Az építészek legjobb tudásuk szerint tájékoztatják a tulajdonost, felhívják a figyelmét azokra a társtervezőkre (statikus, faanyagvédelmi szakértő, stb.), akiknek bevonása az adott épület felújításához, átalakításához szükséges, de amennyiben a tulajdonos többletköltségektől való félelmében, időhiány, vagy bármilyen egyéb ok miatt ezt visszautasítja, a tervező nem tehet egyebet, mint ezt jegyzőkönyvezi, esetleg eláll a tervezéstől. A jelenleg érvényben lévő szabályok alapján lakásfelújítást engedélyek nélkül bárki végezhet, akár egy fa tartószerkezetekkel rendelkező társasházban is. A törvényalkotó nem is kívánja szabályozni az ilyen jellegű átalakításokat és végképp nem a megelőzésre fekteti a hangsúlyt azáltal, hogy gondos tervezésre és kivitelezésre kötelezné a meglévő vagy a leendő tulajdonosokat, hanem bízik azok józan ítélőképességében és abban, hogy kellő mértékű információval rendelkeznek ahhoz, hogy a megfelelő szakemberek segítségét önállóan is igénybe vegyék. FAANYAGÚ TARTÓSZERKEZETTEL RENDELKEZŐ ÉPÜLETEK Faanyagú tartószerkezettel rendelkező épületek esetében, ha az építésiengedély-köteles, kötelező vizsgálatot ír elő a törvény [37/2007. (XII. 13. ÖTM rend. 5. mell.] az időtávlatban változó

FAANYAGVÉDELEM

teljesítményjellemzőjű épületszerkezetnél (pl. faanyag) és a 80 évnél régebbi tartószerkezetek esetében. Mi a helyzet az egyszerű bejelentéssel építhető vagy felújítható, vagy még ezen dokumentumok nélkül is elvégezhető beavatkozásoknál az épületek faanyagú szerkezeteivel? A rovar- és gombakárosítók talán elkerülik ezeket az épületeket? Mit érdemes tenni, ha a hatóság semmilyen a fa tartószerkezetre vonatkozó vizsgálati eredményt nem tart szükségesnek, mert a

tervek szerint a beavatkozás nem érint tartószerkezetet? Ismert-e egyáltalán az adott épület szerkezete és anyaga? Egy épület állapotának vizsgálatára csak bizonyos mértékű bontási munka árán van lehetőség, éppen ezért ezeket a vizsgálatokat legcélszerűbb egy felújítással vagy átalakítással egybekötni. Gondos előkészítést igényelhet, ha az épületen belül az átalakítással, vagy felújítással érintett terület fafödém fölött helyezkedik el, esetleg egyéb faanyagú szerkezeteket érint, de nem statikai szempontból, hanem épületbiológiai szempontokat figyelembe véve. Az országban számos faanyagú közbenső födémmel épített épület található, a családi házak egy jelentős része fa zárófödémmel készült. Ezeknél az épületeknél a faanyagvédelmi vizsgálatok elvégzésének elhagyásával – akkor, amikor arra leginkább alkalom nyílik – az esetleg már kialakult épületbiológiai károsodás továbbra is észrevétlen marad, ami később jelentős többletköltséget, épületszerkezeti károkat, esetleg balesetet is okozhat. FAANYAGVÉDELMI VIZSGÁLATOKKAL ÉSZLELHETŐ ÉS MEGELŐZHETŐ PROBLÉMÁK • 10 éve épült családi ház tetőtérbeépítése hiúsult meg a rossz minőségű, rovarkáros faanyag beépítése miatt, a tetőszerkezetet csak újjáépítés után lehetett beépíteni. • 1880-as években épült társasház lakásfelújítása során a faanyagvédelmi vizsgálattal sikerült megelőzni, hogy a már korábban károsodott csapos gerendás fafödémre új járószint kerüljön, a károsodott faanyag tovább fertőzze akár az új, akár a régi faanyagokat, esetleg beszakadjon az alatta lévő lakásba. • Héjazatcserét megelőző faanyagvédelmi vizsgálat és állapotfelmérés előre tudja jelezni, hogy szükséges-e tartószerkezetmegerősítés, amennyiben igen, egy részeletes vizsgálat a felújításhoz felhasználandó faanyag mennyiségének becslésére is alkalmas. JAVASLATAINK • A társasházi SZMSZ módosítása, melyben alapvetően meghatározzák, mit és hogyan lehet tenni felújítás alkalmával a tulajdonosoknak. • Tetőtérbeépítés, emeletráépítés előtt faanyagú szerkezetek esetén vizsgáltassák meg az épületet faanyagvédelmi szakértővel és statikussal. Varró Beáta faanyagvédelmi szakértő www.faanyagszakerto.hu

P R O F I TA N Á C S O K , N E M C S A K P R O F I K N A K Kedves Olvasónk! Az otthonteremtés kapcsán számos kérdés merül fel a tervezéssel, a kivitelezéssel és a jog-

szabályváltozásokkal kapcsolatban. A lakásépítés és -felújítás területén jelentős növekedéssel számolhatunk ebben az évben. Viszont minden második család csak támogatás vagy pályázat segítségével tudja megvalósítani álmai otthonát. Ehhez nyújtanak jelentős segítséget a most induló pályázatok, így az Otthon Melege pályázat, az MFB által nyújtott kamatmentes hitel és az OTP pályázata. A Magyar Építéstechnika szakértői többek között ezekről a lehetőségekről nyújtanak részletes, személyre szabott információt az érdeklődőknek. MAGYAR

A Construma kiállítás ideje alatt a Építéstechnika standjánál elismert, nagy gyakorlati tapasztalattal bíró szakembereink az alábbi témákban várják kérdéseit, hogy sikeresen építkezhessen, és minél több öröme legyen otthonában:

Várjuk az A pavilon 308 F1 standon! l?

bő mi

hogyan?

kivel?

mit?

jogi tanácsadás vállalkozásoknak, építtetőknek finanszírozási, pályázati lehetőségek házépítés, bővítés vízszigetelés, hőszigetelés energiatakarékos felújítás penészesedés nyílászárócsere korszerű épületgépészeti megoldások tető, tetőtér beépítése, tetőfelújítás készházépítés faanyagvédelem

Válassza ki a javasolt témák közül, hogy miről szeretne felvilágosítást kérni, és regisztráljon az Önnek megfelelő időpontra a Construma honlapján! További információ: info@magyarepitestechnika.hu; www.magyarepitestechnika.hu

tráci

Regisz T A N Á C S A D Ó I N K

SZATMÁRI ZOLTÁN alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó E-mail: szatmari.zoltan@bachl.hu www.bachl.hu

DIENSTMANN TAMÁS ügyvezető igazgató E-mail: info@horizontglobal.com www.horizontglobal.com

CZABARKA MIHÁLY okl. gépészmérnök E-mail: info@projectdoctor.hu www.projectdoctor.hu

JÓZSA ÁRPÁD ügyvezető, okl. építészmérnök E-mail: info@nebraska.hu www.nebraska.hu

DR. BEDŐ KATALIN ügyvéd E-mail: bedo.katalin@drbedo.com FÁY PIROS építészmérnök E-mail: fay@chello.hu GÁL LÁSZLÓ építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök E-mail: elastomer@t-online.hu GULYÁS ISTVÁN épület-energiahatékonysági szakértő E-mail: info@zoldotthon.hu LESTYÁN MÁRIA építészmérnök E-mail: maria.lestyan@rockwool.com

FELFÖLDI IMRE épületfizikai, kivitelezési szaktanácsadó E-mail: thermofloc@gmail.com www.thermoflocinfo.hu

GABULA ANDRÁS klímatechnikus E-mail: andras.gabula@legkomfort.eu www.legkomfort.hu

ruma.h

.const ó: www

VARRÓ BEÁTA faanyagvédelmi szakértő E-mail: info@faanyagszakerto.hu www.faanyagszakerto.hu