Példaértékű

Ahol a barátnők ajánlása Zsigmond István Kolozsváron született, itt tanult és járt egyetemre, majd a Gynia nőa legfontosabb reklám gyógyászati és szülészeti kórház egyik alapítója lett. Jelenleg majdnem mindenese, a cég vezetője és orvos is. 2008 óta, amikor felavatták a a Zápolya (Traian Moșoiu/Dosztojevszkij) utcai épületet, fontos szempont volt, hogy magyarul is tudó munkatársakat alkalmazzanak.

Akórház létrehozására az volt a fő motiváció, hogy legyen egy hely, ahol úgy lehet dolgozni, ahogy kell, anélkül, hogy legyen egy vezetőség, ami mindenbe beleszól. Jelenleg hatan vagyunk tulajdonosok, köztük édesanyámmal, Zsigmond Annával, akinek tulajdonképpen az ötlete volt az egész. Csak mint érdekesség mondom, annak idején ő hozta létre a második magánrendelőt Kolozsváron. A tevékenységünk sokat fejlődött a kezdetek óta. Új gépeket vettünk, a forgalom és a személyzet is növekedett, a koncepció viszont nem változott sokat. Azt szeretnénk - édesanyám fogalmazta ezt meg -, hogy a páciensek és a leendő kismamák ne csupán gyógyultan, hanem elégedetten is távozzanak az intézményből. Az épület eleve kórháznak készült, mi is résztvettünk a tervezésben, úgyhogy ideálisnak mondanám a körülményeket. A vírushelyzet számunkra is új helyzetet teremtett. Most nekünk is jobban kell vigyáznunk, elsajátítottuk a protokollokat, vannak előírások, ezeket teljes mértékben betartjuk. Mivel nem tudhatjuk, hogy ki fertőzött koronavírussal és ki nem, mindenkit szigorúan ellenőrzünk, aki belép. Ki kell tölteni egy papírt, hogy nem került fertőzöttel kapcsolatba az elmúlt két hétben, hogy nincsenek tünetei,

hőmérsékletet mérünk, kezet fertőtlenítünk, maszkot és cipővédőt kap mindenki, és tartjuk a távolságot amennyire lehetséges. Amenynyiben lehet, mindenkit, akit beutalunk, előre tesztelünk. A többnyelvűség fontos nekünk. Amennyire a kínálat engedte és engedi, olyan személyeket veszünk fel, akik mindkét helyi nyelven beszélnek, magyarul és románul, de minden osztályon van több személy is, aki beugorhat fordítani, ha szükséges. Úgy vettem észre, hogy van egy komoly réteg, akinek fontos az, hogy magyarul legyen kiszolgálva, kényelmesebben érzi magát. Ez abból is látszik, hogy nekem arányaiban valamivel több magyar betegem van, és több magyar kis-

FoTó: FACEbooK.CoM/CLINICAgyNIA

mamával foglalkozom, mint a román kollégáimnak. A személyes hangvétel és kommunikáció a hozzánk fordulókkal azért is fontos számunkra, mert tapasztalatunk szerint a barátnők ajánlása a legfontosabb reklám.

Pillanatnyilag ötvenkét állandó és még körülbelül negyven részmunkaidős kollégánk van. Tíz-tizenkét személlyel fogunk bővülni, ha elindul az új részleg, ugyanis ismét építkezünk. Asszisztált reprodukciós központot akarunk létrehozni, magyarul lombikbébi-eljárást vagyis mesterséges megtermékenyítést is fogunk majd végezni. Terveink szerint jövőre indul ez a szolgáltatásunk.

Stanik Bence

önkormányzat a melléklet megjelenését támogatta az

Önkormányzati választások Kolozsváron és Kolozs megyében

A járványügyi korlátozások nemcsak a fesztiválokat, rendezvényeket tették tönkre, hanem jócskán beleszóltak a Kolozs megyei önkormányzati választások eredményeibe is. Többnyire a megyei jogú városokban volt érezhető az, hogy a várthoz képest jóval kevesebb ember ment el szavazni, 22%-kal volt kisebb a szavazati arány 2016-hoz képest, de a községekben is okozott meglepetést a szeptember 27-i választás, itt 7%-kal volt alacsonyabb a szavazatok száma, mint négy évvel ezelőtt.

Kolozs megyének kilenc RMDSZes polgármestere lett: Magyar-

szováton Szabó Mihály, Tordaszentlászlón Asztalos István, Várfalván Mărginean János, Buzán Czégher István, Bálványosváralján Muresan Ildikó, Tordaszentmihályon Zeng János, Kalotaszentkirályon Póka András György, Kö-

rösfőn Bódis László és Kisbácsban

Balázs János. Ezek közül Kisbács volt az, amin talán az egész megye meglepődött, hiszen több mint nyolcvan év után van ismét magyar vezetője a Kolozsvár határában fekvő községnek. A település lakosságának 23%-a magyar, ami azt jelenti, hogy a románok közül is sokan Balázs János mellett tették le a szavazatukat. Kolozsváron 5500 szavazattal kapott kevesebbet az RMDSZ, mint

2016-ban, ezen kívül Désen, Szamosújváron, Tordán és Aranyosgyéresen vesztettek szavazatot, ez utóbbi városban nem sikerült bekerülni a helyi tanácsba sem. Veszteségnek számít még az is, hogy Kerekes Emőkének – bár kevésen múlt – nem sikerült teljes egészében megnyernie Magyargorbó bizalmát. Ennek ellenére viszont nemcsak rossz eredmény van a községben, négy évvel ezelőtt 2, idén viszont 4 ember került be a helyi tanácsba, ami ad egy kevés reményt az ottlakóknak arra, hogy a magyarságra nézve nagyobb kaliberű változások történjenek. A megyeszékhelyen Csoma Botond indult a polgármesteri tisztségért, de csak 6955 szavazatot sikerült szereznie a lakosoktól, ezzel jóval alulmaradt az újabb mandátumot el-

nyerő Emil Boc mellett. A megyei tanács elnöke címért induló Vákár István sem nyerte el teljes mértékben a Kolozs megyeiek bizalmát, 28 566 érvényes szavazat érkezett az ő nevére. „Az idei önkormányzati választások egyik legnagyobb pozitívuma, hogy az emberek és a többi politikai párt szerint is egy nagyon fiatalos, vonzó és lendületes kampányt tudhatunk magunk mögött, így abban reménykedünk, hogy télen, a parlamenti választásokon is meg tudjuk tartani ezt a szintet. Mindenképpen azon fogunk igyekezni, már ha az adott helyzet megengedi, hogy a szavazati számot megnöveljük, és még több embert megnyerjünk magunknak. Sajnos a több hónapos figyelemfelhívás és óvva intés meghozta az eredményt, az emberek otthon maradtak, ami részben érthető, hiszen nagyon fontos, hogy a lakosok egészségesek maradjanak, ugyanakkor ez kihatott a választási eredményekre is” – nyilatkozta Vákár István. Hozzátette, hogy az újonnan megválasztott Alin Tise PNL-frakciós megyeitanács-elnökkel eddig is jó, tisztességes kapcsolatot ápoltak, a nyolc év közös és sikeres munkának pe-

dig reméli, meglesz a hatása az elkövetkezendő mandátumban is.

Öt tanácsos képviseli majd az RMDSZ-t a megyei tanácsban: Vákár István – a megyei tanács alelnöke, kertészmérnök, Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rés Éva mérnök, vállalkozó, Lőrinczi Zoltán László pályázati szaktanácsadó. Október utolsó hetében kerül sor Kolozs megyében a polgármesterek, alpolgármesterek, helyi és megyei tanácsosok beiktatására, Vákár István pedig elmondta, hogy bár sok helyen pozíciókat vesztettek, de reménykednek abban, hogy az egyeztetések, megbeszélések által lesz lehetőség arra, hogy egyegy városnak, településnek magyar alpolgármestere legyen.

Az RMDSZ-nek négy tanácsosa van a kolozsvári önkormányzatban, név szerint Oláh Emese alpolgármesterjelölt, jogász, Rácz Béla-Gergely közgazdász, egyetemi adjunktus, Rácz Levente Zsolt vegyészmérnök és Fugel Edina közgazdász. „Annak, hogy észrevehetően kevesebb szavazatot kaptunk, mint 2016ban, elsősorban objektív oka lehet, hiszen a vírus és a korlátozások sok embert otthon tartottak, de biztos voltak olyanok is, akik nem voltak megelégedve a frakció tevékenységével és láthatóságával. Ezt igyekszünk egy felmérés során feltérképezni, kielemezni, hogy pontosan tudjuk, mi az oka annak, hogy ilyen sok szavazatot veszítettünk” – jelentette ki Oláh Emese alpolgármester. „Egy helyet ugyan elvesztettünk az előző mandátumhoz képest a helyi tanácsban, de igyekezni fogunk abban, hogy megvalósítsuk az ötleteket, amelyeket a kampány során a programtervben felsorakoztattunk. Ilyen például a negyedek élhetőbbé tétele és fejlesztése, a forgalom csökkentése és biztonságossá tétele, a közintézmények bejárható távolságba helyezése, ahol mindenki számára tisztességes, emberi kiszolgálás jár – gondolok itt a magyar ügyintézésre elsősorban. Szeretnénk, ha turisztikai szempontból is fejlődne a város, ha magyarul is ki lennének téve az utcatáblák, és fejleszteni szeretnénk a szociális hálózatot, támogatni szeretnénk azon civilszervezeteket, amiket az önkormányzat nem tud saját pénzből támogatni.” (X)

Miben segített az RMDSZ?

Az RMDSZ Kolozs megyei és kolozsvári szervezetének tisztségviselői számára mindig első helyen állt a helyi magyarok mindennapjainak élhetővé tétele. Az elmúlt 4 évben is azért dolgoztak, hogy a közösség szerteágazó érdekeit szem előtt tartva olyan ügyek mellé álljanak, amelyek a fejlődését segítik elő.

Külső szemmel a háromnyelvű helységnévtáblák a legláthatóbbak, ezek megjelenése könnyen feltűnhetett számunkra a város különböző bejáratainál, de még számos helyzetben dolgozott azért a szervezet, hogy magyar nyelven is elérhetőek legyenek bizonyos rendezvények programfüzetei és információforrásai – például a Karácsonyi Vásár esetében. Egy további céljuk a magyar épületek, terek és emlékművek felújítása és karbantartása. Ezen a területen is van mit felmutatni: a

Mátyás-szoborcsoport megtisztítása, Tamás András honvéd alezredes emlékműve a Házsongárdi temetőben, a Bánffy-palota homlokzata vagy mondjuk a Szamosfalvi negyedben lévő emlékmű körüli tér rehabilitációja. Kulturális emlékeink felkarolása mellett az oktatás fejlesztésének is kijutott a különböző pénzöszszegekből egy szelet: támogatták a magyar bölcsődék bővítését, több iskola felújítását és fejlesztését, valamint egyéb központok és projektek elindítását is. Sikerült több magyar tagozatot is elindítani szerte a városban, mint például a Monostor negyedi Octavian Goga Általános

Iskola esetében vagy a IX. osztályt az Onisifor Ghibu Elméleti Líceumban. A magyar oktatás fontosságát nem lehet kellőképpen hangsúlyozni, ezért ennek az érdekében indult el az ingyenes buszbérlet a diákok és egyetemisták számára egyaránt, illetve a buszprogram is az iskolásoknak. Az idősek is részesülnek ingyenes vagy kedvezményes közszállítási bérlettel, ezt elsőként az RMDSZ frakciója kezdeményezte. Emellett elindult a Nyugdíjas Klub is, ahol szintén a szépkorú lakosoknak szerveznek játékesteket, borkóstolókat, előadásokat és egyéb foglalkozásokat. A koronavírus-járvány miatt bevezetett szükségállapotban pedig partnerei voltak a Szomszédok.ro kezdeményezésnek, ahol a segítségkérőket a segítőkkel összekapcsolva oldották meg a korosodó személyeknek a bevásárlást és gyógyszerbeszerzést. A hivatalban levő tisztségviselők csapata komoly előrelépéseket tett

a hátrányos és szociális helyzetű személyek és családok integrációja felé. Megjelent több ezres példányban a Szociális Kisokos, amely útbaigazít a segítő szolgáltatások között, de felújítják a magyar tagozattal is rendelkező Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskoláját. Támogatták az ingyenes fogászati programot az itt tanuló diákok számára, valamint iskola utáni tevékenységeket szerveznek a gyerekek felzárkózásához. A lakhatási gondok megoldásához kidolgozták a Lakbérpótlék programot, amely már több 100 kérelmező számára nyújtott segítséget. Szociális konyhát indítottak, és értékjegyeket is osztogattak, amelyeket élelemre válthatnak be. Ide sorolható be a közlekedés elérhetővé és biztonságosabbá tétele is a sérült személyek számára, legyen szó a gyalogátkelőhelyekről vagy az alacsony platformos buszokról.

A közlekedésnek a fejlesztése nem csak ilyen téren valósult meg, hiszen az elmúlt években az országban elsőként lettek beszerezve elektromos autóbuszok, és az a cél, hogy fokozatosan kivonják a forgalomból a légszennyező közszállítási eszközöket. A villanyrendőröknek a felszerelése pedig a biztonságos közlekedést teszi lehetővé mind a gyalogosok és biciklisek, mind a gépjárművezetők számára, de erre szolgál az átjárók éjszakai kivilágításának a megvalósítása is. A forgalom hatéko-

nyabb irányítása érdekében lett felújítva és kiszélesítve vagy újrasávozva a Wesselényi (Regele Ferdinand) út, a Békási (Bună ziua) út és a Magyar (21 decembrie 1989) utca, de számos híd felújítása is ezt az elképzelést szolgálta, legyen szó az Árpád- (Traian) , a Bulgária negyedi Téglás- (Fabricii) és a Porcelán-hídról.

A városban több helyen adtak át új parkolóházakat is. Mindezek mellé sorolható az ingyenes biciklikölcsönzés lehetősége számos pontban, de az elektromosroller- és biciklitöltők elhelyezése is. Ha kicsit a perifériák felé mozdulunk, láthatjuk, folyamatos fejlesztés alatt áll Kolozsvár nemzetközi repülőtere, ráadásul célegyenesbe ért a körgyűrű megvalósítása, valamint hozzáfogtak a kolozsvári metró és a helyi érdekeltségű vasút terveinek a kidolgozásához is.

Egy másik fontos prioritás volt számukra, hogy fenntartsák, támogassák és fejleszthessék a kolozsvári kórházakat. Sikerült ellátniuk új és korszerű rohammentő autókkal a megyeszékhelyet, a koronavírus megjelenése után pedig közel 6 millió lejjel támogatták a városi kórházat, hogy lélegeztetőgépet, intenzív terápiás ágya-

kat és védőfelszereléseket vásároljanak. Kérésükre pedig a Magyar Kormány segítségével maszkokkal láthatták el az iskolákat, a családi

orvosokat és az időseket gondozó intézményeket. Már érintettem az előzőkben, hogy a környezettudatosságra

igyekeznek minél nagyobb hangsúlyt fektetni, ennek a törekvésnek a része a Szamos partszakaszának teljes megújítása, a Vasutaspark visszaadása a Tóköz negyedben létrehozott új park, valamint a fák ültetése. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és az új levegőminőség-biztosítási terv elfogadása is ennek tudhatóak be. Különböző játszóterek és sportbázisok karbantartása, felújítása és megnyitása által is próbálják a lakosságot is az egézséges életmód elkezdésére biztatni. És nem utolsósorban számtalan civil- és ifjúsági szervezettel karöltve és különböző projektekben szerepet vállalva dolgoznak azon, hogy Kolozsvár továbbra is olyan programokkal és rendezvényekkel teli, pezsgős város legyen, mint amit megszokhattunk.

Az RMDSZ megyei és városi tanácsosai nem egyedül dolgoznak, rengeteg ember áll melletük, segítenek nekik, és szerepet vállalnak szintén a minden téren történő változásokban, legyen szó közösségről, közösségformálásról, oktatásról, közlekedésről, egészségügyről, infrastruktúráról vagy éppen innovatív és zöld megoldásokról. Mind együtt, egymásért, erről (is) szól a kolozsvári RMDSZ! (X)