Így kezdődött
A görög csoda Egy görög monda szerint az égboltot Atlasz tartja a vállán.
H
A legokosabb görög egy Arkhimédész nevű férfiú volt, aki annyira örült, hogy megoldott egy feladványt, hogy kiugrott a kádból, és pucéran kiabálta az utcán: „Heuréka!” vagyis „Megtaláltam!”. Azért volt ilyen boldog, mert a király utasítására kiderítette, tiszta aranyból készítették-e el az új koronát, anélkül, hogy megrongálta volna. A megoldásra a kádban töprengve jött rá: vízbe kell meríteni a koronát, és meg kell nézni, mennyit emelkedik a vízszint. Ha egy ugyanolyan súlyú aranytömb ugyanannyi vizet szorít ki, mint a korona, akkor a királyi ékszer valódi. Azonban hamisítvány volt, úgyhogy az aranyművest kivégezték.
K R. E. 250
Vénusz
A K
Korábban a legtöbben laposnak hitték a Földet, de a bölcs görögök felfedezték, hogy gömbölyű, amit az árnyékok különböző helyszíneken mért hosszának összevetésével be is bizonyítottak. A Föld forgásával azonban nem számoltak, így azt hitték, hogy a Nap és a csillagok körülöttünk keringenek, és ezért szelik át az égboltot. A Földet nevezték ki az univerzum középpontjának, és ezt évszázadokig nem is cáfolta senki.
K R. E. 240
Mivel úgy látszott, hogy a Nap, a csillagok és a bolygók is a Föld körül keringenek, a görögök azt hitték, hogy az univerzum körkörös szerkezetű. Mindegyik bolygó egy Föld körül forgó gigantikus kristálygömbön nyugszik, míg a csillagok egyetlen kozmikus óriásgömbön helyezkednek el a bolygókon túl. A görögök szerint mindebből kiszámítható, hol kel és hol nyugszik egy-egy bolygó, bár ehhez a nagyobb gömbök mellé be kellett iktatni kisebbeket is. Az elképzelés annyira bevált, hogy az emberek csaknem kétezer évig hittek benne.
K R. E. 150
Hold
Föld
Merkúr Nap
K R. U. 50
Egy elegendően hosszú erőkarral bármit felemelek!
Ó
H
Arkhimédész zseniális feltaláló volt. Rájött arrra, hogy erőkarral megsokszorozható az erő, és ezen az elven hadigépeket szerkesztett a rómaiak ellen. Az egyik óriásdaruja pl. part menti hajókat tudott felemelni egy kötélre erősített kampó segítségével, hogy aztán hajóstul vízbe borítsa vagy sziklához csapja a halálra ítélt legénységet.
10
ARKHIMÉDÉSZ KR. E. 287–212
Az ókori görögök szerint a bolygók és a csillagok
Az utolsó görög filozófusok egyike Alexandriai Hérón volt, aki feltalálóként előszeretettel épített furcsa szerkezeteket. Nevéhez fűződik az énekesmadár-automata, a szekérre szerelhető útmérő, a számszeríj, valamint a világ első pénzbedobós vízadagolója. Hérón felismerte, hogy a levegő is anyag, amit sűríteni lehet. Ebből arra következtetett, hogy nem állhat másból, mint atomokból.
gigantikus kristálygömbökön helyezkednek el.
11