i l ü v í k d n e r ember ó l ó z s a r g á l vi tette a r d n a l a K fel!
London, New York, Melbourne, München és Delhi A Dorling Kindersley Book www.dk.com A fordítás alapja: 100 People Who Made History First published in Great Britain, 2012 Copyright © Dorling Kindersley Limited, 2012 A Penguin Company
Fordította © Pásti-Kovács Nóra, 2013 Szerkesztette: Tűrk Rita
HVG Könyvek Kiadóvezető: Budaházy Árpád Felelős szerkesztő: Szűcs Adrienn
i l ü v í k d n e r ember ó l ó z s a r g á l vi tette
ISBN 978-963-304-128-4 Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni. Kiadja a HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2013 Felelős kiadó: Szauer Péter www.hvgkonyvek.hu
Nyomdai előkészítés: HVG Press Kft. Felelős vezető: Erényi Ágnes Nyomás: TBB, Slovakia
Írta: Ben Gilliland Szakértő: Philip Parker
Tartalom 6 Fantasztikus felfedezők
30 Fifikás feltalálók
56 Gondolatébresztő gondolkodók
8 Marco Polo
32 Caj Lun
58 Konfuciusz
80 Nagy Sándor
9 Ibn Battúta
33 Johannes Gutenberg
60 Arisztotelész
82 Augustus
10 Kolumbusz Kristóf
34 James Watt
62 Karl Marx
84 Nagy Károly
12 Galileo Galilei
36 Alessandro Volta
63 Sigmund Freud
14 Isaac Newton
37 Michael Faraday
64 Mary Seacole
16 Dmitrij Mengyelejev
38 Hétköznapi találmányok Charles Goodyear Levi Strauss George Eastman Wallace Carothers
65 Teréz anya
18 Charles Darwin 20 Okos orvosok
Edward Jenner Louis Pasteur Joseph Lister Wilhelm Röntgen Alexander Fleming
22 Albert Einstein 24 Marie Curie 25 Ernest Rutherford 26 Watson és Crick 28 Mary Anning 29 Mary Leakey
40 Alexander Graham Bell 41 Thomas Edison 42 Alfred Nobel 44 Enni könnyen és gyorsan Peter Durand Clarence Birdseye Percy Spencer Ray Kroc 46 Guglielmo Marconi 47 John Logie Baird 48 A Wright fivérek 50 Henry Ford 52 Steve Jobs & Steve Wozniak
66 Jeanne d’Arc 68 Martin Luther King 70 Vallási vezetők Gautama Sziddhártha, Buddha Jézus Mohamed Nának guru 72 Emmeline Pankhurst 74 Eleanor Roosevelt 75 Ang Szán Szu Csí 76 Jane Goodall
78 Vagány vezérek
86 Menő királynők Hatsepszut Kleopátra Mária Terézia Nagy Katalin Viktória királynő 88 Dzsingisz kán 90 Szaladin 92 Luther Márton 94 Éljen a forradalom! Maximilien Robespierre Simón Bolívar Vlagyimir Iljics Lenin Mao Ce-tung Fidel Castro 96 Bonaparte Napóleon 98 George Washington 100 Mahátma Gandhi 102 Teng Hsziao-ping 103 Mihail Gorbacsov
106 Kreatív koponyák
108 Betűmágusok William Shakespeare
Voltaire Alekszandr Puskin
Lu Hszün Virginia Woolf
124 Tapsot nekik! íres magyarok, akikre H büszkék vagyunk
126 Fogalomtár 127 Névmutató 128 Köszönetnyilvánítás
110 Thomas Cook 112 Walt Disney 114 Művészek arcképcsarnoka Leonardo da Vinci Auguste Rodin Vincent van Gogh Pablo Picasso Frida Kahlo 116 Coco Chanel 117 David Ogilvy 118 Ole Kirk Kristiansen 120 Muzsikusok Johann Sebastian Bach Wolfgang Amadeus Mozart Pjotr Iljics Csajkovszkij Ali Akbar Khan Toru Takemitsu 122 Elvis Presley
104 Nelson Mandela
54 Tim Berners-Lee 55 Mark Zuckerberg
4
5
felf e
zők de
Fanta sz
s u k it
Ismerünk kalandvágyókat, akik bátran nekivágnak az ismeretlennek, behajózzák a legvadabb vizeket, és új kontinensekre lelnek. És persze vannak afféle otthon ülő kutatók is, akik inkább laboratóriumokban és műhelyekben szöszmötölnek, mígnem egyszer csak – heuréka! – rájönnek valamire, amivel milliók életét mentik meg. Minden nagy felfedezés mögött egy nagy formátumú személyiség áll, akinek bátorsága, elszántsága vagy puszta szerencséje nélkül a világ ma nem lehetne olyan, amilyen.
Magamról ÉLTEM: 1254–1324 NEMZETISÉGEM: olasz ÉRDEKESSÉG: Több mint 4000 km-t utaztam. DIÓHÉJBAN: Édesapám és nagybátyám ékszerekkel kereskedtek, ezért Kínába utaztunk, és megismerkedtünk a mongol uralkodóval.
Egyébként…én
az európaiak azoztak lk könyvemben talá de sokan l, először Ázsiáva kem, azt ne ek tt nem hi csak gondolták, hogy zet. és kitaláltam az eg
Marco Polo
Battúta útja az észak-afrikai partok mentén, Egyiptomon és a Közel-Keleten át vezetett Mekkába (utazásait különböző színek jelölik a térképen). Menet közben RABLÓTÁMADÁS érte, megbetegedett, sőt még meg is házasodott. Bár 16 hónapba telt Mekkába jutnia, úgy érezte, még nem látott eleget a világból, ezért újabb kalandok után nézett.
Marco útnak indul
Marco 17 éves volt, amikor édesapjával és nagybátyjával Kínába indult (útjukat a lila nyíl jelzi a térképen). 17 évet töltöttek Kína mongol uralkodója, Kubiláj kán udvarában, aki őszintén megkedvelte Marcót. Különféle hivatalos feladatokkal bízta meg, és kinevezte Jangcsu város ADÓSZEDŐJÉNEK.
EURÓPA Granada Tanger Fez Szidzsilmásza
Valáta
Tebriz
Kasgár Balh
Bagdad
Akko Baszra
Kermán Hormuz
Hotan
Szucsou
ÁZSIA Tagaung
Peking
Arab-tenger
Marco Polo odaútja (1271–1275) Marco Polo visszaútja (1292–1295)
Marco hozta be az első papírsárkányt Kínából Európába. A puskaport is ő mutatta meg az európaiaknak.
8
Hangcsou Kanton Csittagong
Maldív-szigetek
Mombasa
ATLANTIÓCEÁN
Amoj
Kálikut
INDIAIÓCEÁN
Peking
ÁZSIA
Kálikut
Zajla
Mogadishu
Hangcsou Csengtu
Khambhat
Mekka Áden
AFRIKA
Khambhat
AF RIK A
Ajdzáb
Timbuktu Niani
Sangtu
Trapezunt
Szaraj-Berke
Asztrahán Kaffa Szinópé Buhara Konstantinápoly Tebriz Szamarkand Algír Alája Tunisz Damaszkusz Kabul Bagdad Jeruzsálem Tlemszen Iszfahán Alexandria Multán Siráz Kairó Nedzsef Delhi Hormuz el-Míneja Medina
Taghaza
Karakorum
Velence Konstantinápoly
ÉLTEM: 1304–1368 NEMZETISÉGEM: marokkói ÉRDEKESSÉG: Több mint 121 000 km-t utaztam. DIÓHÉJBAN: Gazdag, tudós családból származom. 21 évesen zarándokútra (haddzs) indultam az iszlám legszentebb városába, Mekkába, amely a mai SzaúdArábia területén fekszik.
Mekka k ként… ivéte sohasem utaztam lével ugyanod kétszer könyvet a. Kalandjaimról is olvasóm s írtam, de sok képtelen zerint csupa séget ho össze. rdtam
Mehetnéke támadt…
A nagy utazó, aki megismertette Európát a TÁVOL-KELETTEL
EURÓPA
Egyéb
Magamról
Kilwa
INDIAI-ÓCEÁN
Országról országra Visszatérés Velencébe
A kán annyira ragaszkodott Marcóhoz, hogy nem engedte haza őket. 1292-ben azonban, amikor egy mongol hercegnőt kellett Perzsiába (a mai Iránba) kísérniük, kihasználták az alkalmat, és MEGSZÖKTEK. 24 év után visszatértek Itáliába (hazaútjukat a rózsaszín nyíl mutatja). Kalandjairól Marco könyvet írt, amely A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címen vált híressé.
Battúta elutazott Mezopotámiába (a mai Irakba), majd Perzsiába, mielőtt visszatért volna Mekkába, ahol egy évig tartott kigyógyulnia a hasmenésből. A következő 26 ÉVBEN bejárta Indiát, Anatóliát, a Fekete-tenger és a Kaszpitenger vidékét, Afganisztánt, Kínát és Timbuktut. Végül 1354-ben hazatért, és Rihla (Az utazás) címmel könyvet írt kalandjairól.
Ibn Battúta A muszlim tudós, aki nem bírt egy helyben maradni
9
s Ko bu b o l m u ele
b ki A FELFEDEZŐ, a
tlo
zK
tt a
Kolumbusz Kristófot Amerika felfedezőjének tartják, pedig igazából nem tudta, mit fedezett fel.
Szerencsés véletlen
ristóf
Egyé
nem én v bként… európai, oltam az első Ameriká aki eljutott Leif Erikba. Egy bizony o már 500 sson nevű vikins g évvel járt ottkorábban .
zÚ jvilág ba
Szelet fog a vitorla
Kolumbusz Kristóf 1451-ben született az itáliai Genovában. Tinédzser korában szállt először hajóra, és sok utazgatás után végül Portugáliában telepedett le. Ellenállha tatlanul vonzotta a fűszerekben és aranyban gazdag Távol-Kelet, és úgy gondolta, hogy a megszokottnál rövidebb úton is elhajózhat oda. Így esett, hogy mindenki mással ellentétben NYUGATNAK vette az irányt, hogy eljusson a Távol-Keletre.
Kolumbusz a csillagok, a Nap és a Hold helyzetéből számította ki, hogy éppen merre jár.
z három Kolumbusvágott neki hajóval : az útnak Maríával, a Santa al és a Niñával. a Pintáv
10
Gyarapodó gyarmatok A kontinens felfedezése után évszázadokon át özönlöttek a hódítók és gyarmatosítók Amerikába, és a világ örökre megváltozott. A jövevények felépítették birodalmaikat, ám ezért az őslakosoknak sokat kellett szenvedniük.
Nyomdokain h aladtak…
Nélkülük nem l ett volna az, aki… A nagyszerű felfedező, Marco Polo (1254–1324) kínai utazásai értékes kereskedelmi utakat nyitottak meg a Távol-Kelet felé.
Portugáliában nem sikerült pénzt szereznie, Spanyolországban viszont igen, így 1492-ben nekivághatott az Atlantióceánnak. Tíz héttel később hajói kikötöttek valahol, amiről azt hitte, hogy India egyik kis szigete, ezért a helyieket indiánoknak nevezte el, pedig valójában a Karib-szigetek lakóival találkozott. Kolumbusz természetesen nem az Indiába vezető átjárót találta meg, hanem felfedezte a kontinenst, amelyet ma AMERIKAKÉNT ismerünk.
Az expedíciójához szükséges pénzt Kolumbusz a spanyol Ferdinánd királytól (1452–1516) és Izabella királynőtől (1451–1504) kapta.
Bár útközben életét vesztette, a portugál Ferdinand Magellán (1480–1521) volt az első, aki legénységével körbehajózta a Földet.
Egy másik portugál,
Vasco da Gama (kb. 1460–1524) elsőként hajózott Európából egyenesen Indiába.
11