25 Átmeneti rendelkezés a Ptk. Ötödik Könyvéhez Ptké. 41. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptké. V. fejezete határozza meg a dologi jogviszonyok [Ptk. Ötödik Könyv] hatályára vonatkozó rendelkezést. A főszabály [Ptké. 41. §] szerint az e könyvben szabályozott dologi jogi jogviszonyokkal kapcsolatos tényekre és megtett jognyilatkozatokra – ha azok e törvény hatálybalépését követően keletkeztek – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a törvény azonban ezen általános szabálytól eltérően is rendelkezhet [például Ptké. 42. §-a a dolog átadásáról, illetve birtokba bocsátásáról].
ELSŐ RÉSZ
A BIRTOK I. Cím
A birtok és a birtokvédelem Az új Ptk. a dologi jog Első Részeként tárgyalja a birtokjogot, kiindulva abból, hogy a birtok általában megelőzi a tulajdont, s a birtokjog a jogalanyok szélesebb körét fogja át.
1. A dologi jog fogalma általában A dologi jog az ingókra, ingatlanokra és más dolognak minősülő fogalmakra vonatkozó abszolút (feltétlen) jog. Abszolút jog, mert a dologi jog csak a jogosultat jelöli meg, azt a személyt, aki mástól nem függő hatalmat gyakorol a dolog felett; mindenkit arra kötelez, hogy a dologi jogot tartsa tiszteletben. A dologi jog a jogosultnak mindenki mással szembeni jogát fejezi ki, így emberek közötti viszony. A dologi jogba (iura in rem) a következő jogviszonyok tartoznak: (a) a tulajdonjog (rerum dominicum); (b) a korlátolt dologi jogok, másként: idegen dologbeli jogok (iura in re aliena); (c) a birtokjogok. A tulajdonjog a dolog feletti uralom teljességét jelenti, míg a korlátolt dologi jogok a jogosultnak a dolog feletti részleges hatalmát fejezik ki, amelyek egyben – főszabályként – a tulajdonos jogát terhelik. A korlátolt dologi jog ugyancsak abszolút jogosultság, a tulajdonoson kívül mindenki mást a jog elismerésére kötelez. Végül a dologi jog védelmet nyújt annak is, aki a dolgot valamely jog vagy tény folytán hatalmában tartja, akár úgy is, hogy erre tulajdonjoga alapján vagy más jogcímen nem jogosult. Ezzel foglalkozik a birtokjog. A dologi jogviszonyok jellemzője azok zárt köre (a típuskényszer elve). A kötelmi jog jellemzője a típusszabadság, a felek szerződéssel bármilyen – nem til-