Hitelbiztosítékok

Anka Márton Tibor, Anka Tibor, Bodzási Balázs, Leszkoven László, Pomeisl András

Hitelbiztosítékok

Új magánjog sorozat

Anka Márton Tibor Anka Tibor Bodzási Balázs Leszkoven László Pomeisl András

Hitelbiztosítékok Szerkesztette: BODZÁSI BALÁZS

Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Anka Márton Tibor, 2016 © Anka Tibor, 2016 © Bodzási Balázs, 2016 © Leszkoven László, 2016 © Pomeisl András, 2016 © HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016 Kézirat lezárva: 2016. szeptember 15.

ANKA MÁRTON TIBOR: III. fejezet, XV. fejezet ANKA TIBOR: V. fejezet, XIV. fejezet BODZÁSI BALÁZS: II. fejezet, VII. fejezet, X. fejezet, XII. fejezet, XIX–XXI. fejezet LESZKOVEN LÁSZLÓ: I. fejezet, IV. fejezet, VI. fejezet POMEISL ANDRÁS: VIII. fejezet, IX. fejezet, XI. fejezet, XIII. fejezet, XVI–XVIII. fejezet

A könyv megjelenését támogatták: Jurasits Ügyvédi Iroda, Kovács, Barborják és Társai Ügyvédi Iroda, OTP Bank Nyrt., Rátky és Társa Ügyvédi Iroda, SBGK Ügyvédi Iroda.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISSN 2064-7514 ISBN 978 963 258 312 9 Budapest, 2016 A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője Internet: www.hvgorac.hu E-mail: info@hvgorac.hu Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

5

TARTALOM Rövidítések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 I. FEJEZET: A hitelbiztosítékok jogának elméleti előkérdései . . . . . . . . . . . . . . . 25 II. FEJEZET: A fiduciárius hitelbiztosítékok tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 1. A fiduciárius biztosítékok helye a szerződéses biztosítékok rendszerében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A fiduciárius hitelbiztosítékok és az új Ptk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A Ptk. fiducia-tilalmának értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. A fiducia-tilalom enyhítése és annak okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. FEJEZET: Az elidegenítési és terhelési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az elidegenítési és terhelési tilalom alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az elidegenítési és terhelési tilalom megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az elidegenítési és terhelési tilalomba, illetve az elidegenítési tilalomba ütközés jogkövetkezménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Bejegyzési akadály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1.1. A konstitutív hatályú bejegyzés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1.2. A deklaratív hatályú bejegyzés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Relatív hatálytalanság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.1. A jóhiszeműség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37 39 41 43 45 47 50 51 51 51 53 54 56

IV. FEJEZET: A tulajdonjog-fenntartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

11. Bevezetés. A tulajdonjog-fenntartás fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. A tulajdonjog-fenntartás mint várományi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Egy gondolat a dologi várományokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. A tulajdonjog-fenntartás kikötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. A tulajdonjog-fenntartás kikötés tartalma és joghatása . . . . . . . . . . . . . . .

16. A tulajdonjog-fenntartás nyilvántartásba vétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17. A tulajdonjog-fenntartás „zálogjogias” természetéről . . . . . . . . . . . . . . . .

18. Kitérő: a tulajdonjog-fenntartás dinamikájáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19. A kárveszély viselésének kérdése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. Az ingatlanok tulajdonjog-fenntartás melletti adásvétele . . . . . . . . . . . . .

59 61 63 64 67 69 71 74 75 78

V. FEJEZET: A biztosítéki célú vételi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 1. Fiduciárius biztosítékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

6

Tartalom

2. Fiducia-tilalom a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Biztosítéki célú vételi jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. Biztosítéki célú vételi jog jelzálogjog mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. Biztosítéki célú vételi jog és lex commissoria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16. Biztosítéki célú vételi jog kapcsolata a biztosított ügylethez . . . . . . . . . . . .

17. A vételi jog önálló jogintézményi jellegének megtartása . . . . . . . . . . . . . . .

18. A vételi jogot alapító szerződés, opciós díj, opciós vételár . . . . . . . . . . . . .

19. A vételi jog vagyoni értékű jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A vételi jog gyakorlásának átengedése, a vételi jog átruházása . . . . . . . . .

11. A vételi jog időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. A vételi jog gyakorlása, az opciós nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Ingatlanra vonatkozó vételi jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. A vételi jog és a felszámolási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

87 89 90 91 93 94 95 99 101 103 104 106 108

VI. FEJEZET: A kezességi szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 1. A kezesség mint jogintézmény megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 1.1. A jogintézmény elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 1.2. A kezesség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 1.3. A kezességi jogviszony jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

1.3.1. Idegen tartozásért vállalt fizetési kötelezettség . . . . . . . . . . . 116

1.3.2. A kezesi helytállási kötelezettség szubszidiaritása . . . . . . . . 118

1.3.3. A kezesség, mint járulékos mellékkötelezettség . . . . . . . . . . 119

1.3.3.1. A járulékosság megközelítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

1.3.3.2. A kezesség érvényes főkötelezettséget feltételez . . . . 121

1.3.3.3. A biztosított követelés terjedelméhez igazodás . . . . 121

1.3.3.4. Helytállás a kötelezett szerződésszegésének

következményeiért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

1.3.3.5. A kezes helytállása a perköltségért

és végrehajtási költségért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

1.3.3.6. A terhesebbé válás tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

1.3.3.7. A kezes által emelhető kifogásokról általában . . . 126

1.3.3.8. A kötelezettet megillető követelés

beszámításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128

1.3.3.9. A biztosított követelés érvénytelenségének

kifogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

1.3.3.10. A biztosított követelés módosulásának

kihatása a kezességre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 2. A kezesség elhatárolása más intézményektől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 2.1. A garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 2.2. Dologi kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 2.3. Egyetemleges kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 2.4. A váltójogi kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135 3. A kezesség keletkezése és megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Tartalom

7

3.1. A kezesség megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 4. A kezességgel biztosítható követelés. A kezesi helytállás terjedelme . . . . 144 4.1. Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 4.2. A kezességgel biztosítható követelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 4.3. Összegszerűen korlátozott helytállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 5. A kezesség, mint többszemélyes magánjogi helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 5.1. Bevezető gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 5.2. A kezes és a jogosult közötti jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 5.3. A kezes és kötelezett közötti viszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

5.3.1. Általános megközelítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155

5.3.2. A kezesi kötelezettségvállalás jogi hátteréről . . . . . . . . . . . . 156

5.3.3. Mentesítési kötelezettség és biztosítékadás . . . . . . . . . . . . . . 157 5.4. A kötelezett és a jogosult közötti kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158 6. A kezességi jogviszony tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 6.1. A kezességi jogviszony jellemzője a visszteher tekintetében . . . . . . 160 6.2. A kezességi szerződés határozott vagy határozatlan idejéről . . . . . 161

6.2.1. Bevezető megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

6.2.2. A határozott időre vállalt kezesség Ptk.-beli szabályozása . 162

6.2.3. A határozatlan időre vállalt kezesség Ptk.-beli

szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 7. A kezesség formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 7.1. Az egyszerű (sortartó) kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

7.1.1. Az egyszerű kezesség fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

7.1.2. A jogosulti behajtási kötelezettség terjedelme . . . . . . . . . . . 168

7.1.3. A sortartási kifogás anyagi jogi tartalmáról . . . . . . . . . . . . . 170

7.1.4. A sortartási kifogás hatása az elévülésre . . . . . . . . . . . . . . . . 172 7.2. Készfizető kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174

7.2.1. A készfizető kezességről általában. Keletkezési alapok . . . . 174

7.2.2. Készfizető kezesség a Ptk. 6:420. § alapján . . . . . . . . . . . . . 176 7.3. Kártalanító kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 7.4. Alkezesség és visszkezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 7.5. A fogyasztó által vállalt kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 7.6. A jogszabályon alapuló kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 8. A kezes teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 8.1. A fizetési felszólítás mint jognyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186 8.2. Esedékesség és fizetési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 8.3. A kezes teljesítésének „formái” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188 8.4. A kezest megillető megtérítési igény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 189 8.5. Több kezes viszonya, kezes és egyéb kötelezettek . . . . . . . . . . . . . . . 190

8.5.1. Bevezető megjegyzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190

8.5.2. Egymásra tekintet nélkül vállalt kezesség . . . . . . . . . . . . . . . 191

8.5.3. Egymásra tekintettel vállalt kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192

8.5.4. Azonos követelést biztosító kezesség és zálogjog . . . . . . . . . 192

8.5.5. Igényérvényesítés a belső jogviszonyban . . . . . . . . . . . . . . . . 193

8 9.

Tartalom

A kezes szabadulása a kötelemből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.1. A kezes szabadulásáról általában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.2. A kezes szabadulásának elméleti indokairól . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.3. Kapcsolat a megtérítési igénnyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.4. A kezes szabadulásának esetköreiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.5. A kezes szabadulásának mértéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.6. A Ptk. 6:426. §-a szabályának diszpozitivitása . . . . . . . . . . . . . . . . .

195 195 196 198 198 201 202

VII. FEJEZET: A garanciaszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 1. A garancia célja és gazdasági szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A garancia típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Fizetési kötelezettségért vállalt garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Jóteljesítési garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Vételár-garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Visszafizetési garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Hitelfedezeti garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.6. Feltételes és feltétel nélküli garanciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.7. Speciális bankgaranciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.8. Kártalanítási ígéret típusú garanciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.9. Tender garanciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.10. Megújuló garanciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.11. Visszavonható és visszavonhatatlan garanciák . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.12. Konzorciálgarancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.13. Garanciák az építőiparban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. A garancia elhatárolása más jogintézményektől . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Garancia és kezesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Garancia és jótállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Garancia és akkreditív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Garancia és biztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. Garancia a nemzetközi kereskedelemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. A garancia fogalma és jogi természete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A garancia fogalma a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. A személyi biztosítéki jelleg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.3. A garanciához kapcsolódó jogviszonyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. A garancia szerződéses jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.5. A garancia formája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16. A garancia lényeges tartalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. Az érintett személyi kör megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. Kifejezett kötelezettségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.3. Az összeghatár megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4. A lehívás (érvényesítés) feltételeinek a meghatározása . . . . . . . . . . .

6.5. Más hitelintézetek közreműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.6. A garancia érvényességi idejének a meghatározása . . . . . . . . . . . . . .

207 209 209 209 210 210 210 210 211 211 211 212 212 212 212 214 214 216 219 222 223 224 224 224 225 228 231 232 232 233 234 235 237 237

Tartalom

6.7. A garantőr felszabadítása a kötelezettségvállalás alól . . . . . . . . . . . .

6.8. Egyéb tartalmi elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17. A járulékosság hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18. A garancia átruházhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19. A garantőr teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. Csalárd lehívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A garantőr visszakövetelési joga a kedvezményezettel szemben . . . . . . . .

12. A határozatlan időre vállalt garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Fogyasztó által vállalt garancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 239 239 240 243 245 248 250 252 253

VIII. FEJEZET: A zálogjog fogalma és létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 1. Bevezetés: a zálogjog „dologi” hatálya, a zálogjogviszony absztrakt szerkezete és a nyilvánosság elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 2. A zálogjog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 2.1. A rendelkezési jog jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 260 2.2. Az elidegenítési és terhelési tilalommal, illetve a terhelési

tilalommal terhelt dolog elzálogosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261 2.3. A forgalomképtelen közvagyon elzálogosíthatósága . . . . . . . . . . . . . 263 2.4. A jog és követelés feletti rendelkezési jogosultság általában . . . . . . 264 2.5. A kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen, ellenérték fejében

szerzett kézizálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265 3. A zálogjog alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 3.1. A zálogjog alapításának dogmatikai szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

3.1.1. A zálogszerződés absztrakt dologi ügyletté

minősítésének dogmatikai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268

3.1.1.1. A kötelező és rendelkező ügylet elválasztása . . . . 268

3.1.1.2. A dologi ügylet mibenlétének meghatározása . . . 271

3.1.1.3. A zálogszerződés absztrakt jellege . . . . . . . . . . . . . 278

3.1.2. A zálogszerződés jogcímadó ügyletté minősítésének

dogmatikai alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282

3.1.2.1. Az elkötelező és rendelkező ügylet viszonylagos

különbsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282

3.1.2.2. Ügyleti jellegű jogintézmények a kötelmi jogon

kívül és azok jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284

3.1.2.3. A zálogszerződés szerepe a zálogjog alapítása

körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285

3.1.3. A zálogjogi szabályozás eltérést nem engedő vagy

szubszidiárius jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287 3.2. A zálogszerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291

3.2.1. A zálogszerződés létrejöttének joghatása . . . . . . . . . . . . . . . 291

3.2.2. A zálogszerződés megkötése és alakja . . . . . . . . . . . . . . . . . . 297

3.2.2.1. Szerződéskötés ajánlat és elfogadás révén . . . . . . . 297

3.2.2.2. Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel . 299

10

Tartalom

3.2.2.3. Szerződéskötés versenyeztetési eljárásban . . . . . . . 301

3.2.2.4. Szerződéskötés elektronikus úton . . . . . . . . . . . . . 301

3.2.2.5. Szerződéskötés minősített okirati formában . . . . 303

3.2.3. A zálogszerződés tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303

3.2.3.1. A zálogjog fajtájának megjelölése . . . . . . . . . . . . . . 303

3.2.3.2. A zálogtárgy megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305

3.2.3.3. A biztosított követelés megjelölése . . . . . . . . . . . . . 311

3.2.3.4. A zálogszerződés egyéb lényeges tartalma . . . . . . 312

3.2.3.5. A zálogszerződés „rejtett” tartalma . . . . . . . . . . . . 315

3.2.4. A zálogszerződés lényeges tartalma fogyasztói

zálogszerződés esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316

3.2.4.1. A fogyasztói zálogszerződés fogalma . . . . . . . . . . . 316

3.2.4.2. A zálogtárgy meghatározása a fogyasztói

zálogszerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318

3.2.4.3. A biztosított követelés meghatározása

a fogyasztói zálogszerződésben . . . . . . . . . . . . . . . . 319 3.3. A nyilvánosságot biztosító reálaktus: birtokátruházás, bejegyzés . . . . 320

3.3.1. Kézizálog birtokának átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321

3.3.2. Jelzálogjog bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 325

3.3.2.1. A jelzálogjog alapításához szükséges bejegyzés

lehetőségét biztosító nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . 325

3.3.2.2. A nyilvántartásba való bejegyzés anyagi jogi

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326

3.3.2.3. Jelzálogjog bejegyzése az ingatlan nyilvántartásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 326

3.3.2.4. A jelzálogjog bejegyzése a légijárművek

lajstromába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333

3.3.2.5. A jelzálogjog bejegyzése az úszólétesítmények

lajstromába . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

3.3.2.6. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető

jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

IX. FEJEZET: A zálogkövetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 1. A zálogjoggal biztosítható követelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A zálogjoggal biztosítható követelés jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Egyértelmű meghatározottság vagy meghatározhatóság követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Több követelés zálogjoggal biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. A jövőbeli követelés biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. Feltételes követelés biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6. A zálogjoggal nem biztosítható követelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6.1. A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés . . . . . .

1.6.2. Az érvénytelen szerződésből eredő követelés . . . . . . . . . . . .

343 343 344 345 346 349 350 350 351

Tartalom

2. A zálogkövetelés és a biztosított követelés egymáshoz való viszonya: a zálogtárggyal való helytállás terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A zálogkövetelés járulékos jellege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A zálogjoggal biztosított követelés járulékaiért való helytállás . . . .

3. A biztosított követelés átruházásának hatása a zálogkövetelésre . . . . . . .

3.1. A biztosított követelés átruházása vagy átszállása . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A biztosított követelés teljes átruházásának vagy

átszállásának jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A biztosított követelés részleges átruházásának vagy

átszállásának jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. A keretbiztosítéki zálogjoggal biztosított követelés átruházásának

vagy átszállásának jogkövetkezményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. A zálogkövetelés és a biztosított követelés elválása: a zálogjog

önálló átruházásának lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11 354 354 356 358 358 359 360 361 364

X. FEJEZET: Zálogjogosulti bizományos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 1. A zálogjogosulti bizományos intézményének a bevezetése . . . . . . . . . . . .

2. A zálogjogosulti bizományos jogállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A zálogjogosulti bizományos kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A zálogjogosulti bizományos bejegyzése a megfelelő nyilvántartásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A zálogjogosulti bizományos jogállása és felelőssége . . . . . . . . . . . .

2.4. A zálogjogosulthoz kerülő vagyon védettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A Ptkm. módosító rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A zálogjogosult kijelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A zálogjogosulti bizományos bejegyzésének visszavonása . . . . . . .

3.3. Felelősség a zálogjogosulti bizományos magatartásáért . . . . . . . . . .

4. A zálogjogosulti bizományos szerepe a fizetésképtelenségi eljárásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

367 368 368 368 369 372 373 373 374 375 376

XI. FEJEZET: A zálogtárgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 1. Az elzálogosítható vagyontárgy fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. Az elzálogosítható vagyontárgy átruházhatósága . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.1. A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes

vagyontárgy elzálogosíthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.2. A zálogtárgy átruházhatóságának utólagos megszűnése . . .

1.1.3. A követelések átruházhatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.4. A jogok elzálogosíthatósága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. A zálogtárgy és a zálogjog fajtáinak összefüggése . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.1. A zálogtárgyak köre a kézizálogjog és a jelzálogjog esetén . . .

1.2.2. Több vagyontárgyat és vagyontömeget terhelő

zálogjog-fajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

381 381 382 383 385 388 389 389 390

12

Tartalom

1.2.2.1. Egyetemleges zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2.2. A körülírással meghatározott zálogtárgy . . . . . . .

1.2.2.3. Még fennmaradt vagyont terhelő zálogjog

a felszámolási eljárásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A zálogtárgy terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A zálogjog alapítása vagyontárgy meghatározott részén . . . . . . . . .

2.2. A zálogjog a dolog alkotórészén és tartozékán . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A zálogjog a dolog hasznain . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Az elválás hatása a zálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. A körülírással meghatározott zálogtárgyon fennálló zálogjog

fennmaradása a zálogkötelezett rendelkezése alól kikerült vagyontárgyon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A zálogtárgy helyébe lépő vagyontárgy, illetve érték . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A zálogtárgy helyébe lépő pénzösszeg vagy pénzkövetelés . . . . . . .

3.2. A feldolgozott, átalakított, mással egyesített vagy vegyített

zálogtárgy helyébe lépő vagyontárgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az eredeti zálogtárgy helyett adott és a kiegészítő zálogtárgy . . . .

390 392 394 400 400 400 401 402 404 405 405 406 406

XII. FEJEZET: Az alzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 1. Alzálogjog a Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az alzálogjogra vonatkozó szabályok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A követelések elzálogosítása során előálló különböző helyzetek

jogi szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.1. Az elzálogosított követelést nem biztosítja zálogjog . . . . . .

2.1.2. Az elzálogosított követelést zálogjog biztosítja . . . . . . . . . . .

2.1.3. Az elzálogosított követelést zálogjog és kezesség is

biztosítja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1.4. Az elzálogosított követelést zálogjog nem, csak kezesség

biztosítja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A Ptkm. új rendelkezései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

409 411 411 411 412 413 414 414

XIII. FEJEZET: A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílta előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419 1. A kézizálogból fakadó jogok és kötelezettségek a zálogjog megnyílta előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A kézizálog tárgyának birtoklása, használata és hasznosítása . . . .

1.1.1. Az alkalmazandó szabályok meghatározása . . . . . . . . . . . .

1.1.2. A letét általános szabályainak alkalmazása . . . . . . . . . . . . .

1.1.2.1. A birtoklás módja: elkülönítési, nyilvántartási,

illetve kezelési kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1.2.2. A zálogtárgy használata és hasznosítása . . . . . . . .

1.1.3. A gyűjtőletét szabályainak alkalmazása . . . . . . . . . . . . . . . .

421 421 421 423 424 426 428

Tartalom

1.1.4. A rendhagyó letét szabályainak alkalmazása . . . . . . . . . . . .

1.2. A kézizálog-fedezet védelmére vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . .

1.2.1. A zálogkötelezett és a személyes kötelezett

ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.2. A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.3. A zálogtárgy kicserélésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2.4. Az osztható zálogtárgy részleges felszabadításának joga . . .

1.2.5. A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . .

2. A jelzálogból fakadó általános jogok és kötelezettségek a zálogjog megnyílta előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A zálogkötelezett jogai és kötelezettségei a jelzálog birtoklása,

használata és hasznosítása során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A jelzálogfedezet védelmének általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.1. A zálogjogosult ellenőrzési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.2. A kárveszély esetén alkalmazható jogok . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.3. A zálogtárgy értékesítésének joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2.4. A zálogkötelezett joga a zálogtárgy helyreállítására . . . . . .

3. A jelzálogból fakadó különleges jogok és kötelezettségek a zálogjog megnyílta előtt a követelésen alapított jelzálogjog esetén . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A jelzálogfedezet védelme jogon vagy követelésen alapított

jelzálogjog esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Az elzálogosított jog vagy követelés kötelezettjének jogai

és kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.1. A zálogjoggal terhelt követelés kötelezettje által

felhozható kifogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.2. Az elzálogosított követelés kötelezettjének adott

teljesítési utasítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az elzálogosított követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13 429 430 430 431 433 434 435 436 436 437 437 438 439 441 442 442 443 444 444 446

XIV. FEJEZET: Az ingatlan-jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 1. Jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A szabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Ingatlan és jelzálog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. Ingatlan és vagyont terhelő zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető zálogjog tárgya . . . . . . .

2.2. A jelzálogjoggal terhelhető ingatlan, átruházható jogok,

átruházható követelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. Üres jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.4. Jelzálogjog olyan ingatlanon, amelyen a zálogkötelezettet

rendelkezési jog még nem illeti meg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.5. Az ingatlanjelzálog keletkezésének időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . .

449 449 449 451 453 453 453 465 466 472

14

Tartalom

2.6. Törvényen és hatósági (bírósági) határozaton alapuló jelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.7. A zálogtárgy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.8. Az ingatlanjelzálog tárgyi terjedelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.9. Több zálogtárgyat terhelő ingatlan jelzálog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A zálogjog bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Az ingatlan-jelzálogjoggal való felelősség terjedelme,

a jelzálogjog bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Az önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése . . . . . . . . . . .

3.4. A különvált jelzálogjog bejegyzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Önálló zálogjog ismét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Átalakításos önálló jelzálogjog, a biztosítéki jelzálogjog

és a különvált jelzálogjog önálló jelzálogjoggá alakítása . . . . . . . . .

3.7. A vagyont terhelő zálogjogból létrejövő ingatlanjelzálog . . . . . . . . .

3.8. Fogyasztói jelzálogszerződésen alapuló bejegyzés . . . . . . . . . . . . . .

3.9. A zálogjogosulti bizományos és az ingatlan-nyilvántartás . . . . . . .

4. A jelzálogjoggal kapcsolatos tények feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba és az egyes feljegyzett tények hatása a jelzálogjogra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.1. A jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. A törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása . . .

4.3. Kit illet meg az előzetes ranghelyfenntartással biztosított

ranghely jelzálogjoggal való betöltésének, illetőleg a megürülő

ranghely betöltésének joga? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról . . . .

4.5. A ranghely megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A jelzálogjog módosulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A jelzálogjog módosulásának hatása a ranghelyre . . . . . . . . . . . . . .

5.2. A keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultjának

és kötelezettjének személyében bekövetkező változás . . . . . . . . . . .

5.3. A jelzálogjoggal biztosított követelés átruházása

a jelzálogjog átszállásával, a jelzálogjoggal biztosított

követelés átruházása a jelzálogjog átszállásának kizárásával,

a jelzálogjog a szerződésátruházás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. A zálogtárgy térképi változása (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. A jelzálogjog törlése; konverzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. A jelzálogjog törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. A konverzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A jelzálogjog és az ingatlan-nyilvántartás egyéb rendelkezései . . . . . . . .

8. Jelzálogjog és végrehajtási jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. A jelzálogjog érvényesítése közjegyzői okirat alapján . . . . . . . . . . . . . . . . .

479 482 485 486 490 490 496 498 501 502 505 508 514 515 519 519 524 528 531 533 537 537 543

547 548 550 550 551 554 557 559

Tartalom

10. A jelzálogjog és a perfeljegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A zálogból való kielégítési jog gyakorlása a bírósági végrehajtáson kívül és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési engedély . . . . . . . . . . . . . . .

12. A zálogjoggal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alaki kellékei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Ingatlan-jelzálogjog és felszámolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15 562 563 568 576

XV. FEJEZET: A hitelbiztosítéki nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 581 1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A zálogjogi nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.2. Általánosságban a hitelbiztosítéki nyilvántartásról . . . . . . . . . . . . .

1.2.1. A hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetése . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A hitelbiztosítéki nyilvántartás közhitelessége . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.1. A közhitelesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.2. A hitelbiztosítéki nyilvántartás közhitelessége . . . . . . . . . . .

1.3.3. A közhitelesség ki nem mondásának az okai . . . . . . . . . . . .

1.3.3.1. Az okirati elv hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.3.2. A személyi alapú nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.3.3. A teljesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3.3.4. A valósággal egyezőség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvánossága . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. A közjegyző szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.6. A nyilatkozati-okirati elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A regisztráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A hitelbiztosítéki rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A regisztráció iránti kérelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A közjegyző eljárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.1. Regisztrációs eljárás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.2. A kérelmező személyazonosságának az igazolása . . . . . . . .

2.3.3. A jog- és cselekvőképesség vizsgálata

a regisztráció során . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.3.1. Az egyéni vállalkozó és az őstermelő . . . . . . . . . . .

2.3.4. Az elektronikus levelezési cím megadása . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.5. A regisztráció eredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.6. A regisztráció fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.6.1. A saját jogú regisztráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.6.2. Az ügyvéd regisztrációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.6.3. Az állandó képviselő regisztrációja . . . . . . . . . . . .

2.3.6.4. A zálogjogosulti bizományos regisztrációja . . . . .

2.3.6.5. Az önálló bírósági végrehajtó regisztrációja . . . . .

2.3.6.6. A meghatalmazott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.6.7. A szervezeti képviselő regisztrációja . . . . . . . . . . .

583 583 584 584 585 585 587 588 588 590 591 592 592 593 597 598 598 599 601 601 602 604 604 606 606 607 607 608 610 612 613 614 614

16

Tartalom

2.3.6.8. Az állandó képviselő regisztrációja folytán

regisztráltnak tekintendő képviselt . . . . . . . . . . . .

2.3.7. Az állandó képviselő képviseleti jogának a megszűnése . . . .

2.3.8. A regisztráció törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.9. Az állandó képviselő képviseleti jogosultságának

a megszüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.10. A regisztrációs adatok módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3.11. A regisztráció kijavítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A bejegyzés, feljegyzés, törlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A fogalmak tisztázása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A bejegyzési elv jelentése alaki szempontból . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.1. A lajstromozottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.2. A tagsági jogviszony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.3. Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint

az elidegenítési tilalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.4. Az aljelzálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.5. A Ptk. hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3.6. A vagyont terhelő zálog átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. A konstitutivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4.1. A konstitutivitás és a kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . .

3.5. A hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele és rögzítése . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.1. Az elektronikus aláírással megtett nyilatkozat . . . . . . . . . .

3.5.2. A közjegyző által rögzített nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.2.1. A hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi

rögzítése és a regisztráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.2.2. A hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi

rögzítésének menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.2.3. A közjegyző felelőssége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.2.4. A fogyatékkal élők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.3. Az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd által

rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5.4. Az eseti képviselő útján megtett nyilatkozat . . . . . . . . . . . .

3.5.5. A meghatalmazottkénti nyilatkozattétel kizárása . . . . . . . .

3.6. A bejegyzés időpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7. Az egyes nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7.1. A Ptk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7.2. A Hbnytv. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7.3. A Hbnyr. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8. A bejegyzésre (feljegyzésre) irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat kitöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1. A zálogjog bejegyzésre irányuló hitelbiztosítéki

nyilatkozat adattartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1.1. A személyes adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

616 617 619 621 623 625 627 627 628 631 631 632 632 634 634 635 636 637 638 638 638 638 639 640 641 641 644 644 645 649 649 649 650 652 653 653

Tartalom

3.8.1.2. A bejegyzés tárgyának a meghatározása . . . . . . . .

3.8.1.2.1. A bejegyzés tárgyának a meghatározása

egyedileg vagy körülírással . . . . . . . . . . .

3.8.1.2.2. A bejegyzés tárgyának a meghatározása

a szerződésre utalással . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1.2.3. A tulajdonjog szerepe

az elzálogosításnál . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1.2.4. Egyetemleges jelzálogjog . . . . . . . . . . . . .

3.8.1.3. A biztosított követelés összegének

a meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1.4. A nyilatkozat megtételének időpontja . . . . . . . . .

3.8.1.5. Több jogosult vagy kötelezett megjelölése . . . . . . .

3.8.2. A tulajdonjog fenntartással történő eladás-, faktoring-,

lízing feljegyzésére irányuló nyilatkozat adattartalma . . . .

3.8.3. A zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló

nyilatkozat adattartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.4. A ranghely megváltoztatásra irányuló nyilatkozat

adattartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.9. A bejegyzéshez való hozzájárulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.9.1. A hozzájárulást nem igénylő hitelbiztosítéki

nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.9.2. A hozzájárulást igénylő bejegyzésre, feljegyzésre

irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatok . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.9.2.1. A zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat . . . .

3.9.2.2. A ranghely megváltoztatásában érdekeltek . . . . . .

3.9.2.3. Az előzetesen biztosított ranghely betöltése . . . . .

3.10. A bejegyzés (feljegyzés) törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Az anyagi jogi ranghely a hitelbiztosítéki nyilvántartásban . . . . . . . . . . .

4.1. Az anyagi jogi rangsor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2. Az anyagi jogi rangsor és a jóhiszeműség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.1. A kétszeres regisztráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.1.1. Ha a bejegyzés csupán a kötelezett személyes

adatai alapján kereshető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.1.2. Ha a bejegyzés a zálogtárgy alapján is

kereshető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.2.2. A zálogkötelezett „nyilvántartáson kívüli” változása . . . . .

4.2.3. Zálogtárgyak meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.3. Anyagi jogi ranghely a hitelbiztosítéki nyilvántartásban . . . . . . . . .

4.4. A ranghelycsere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.4.1. A ranghelycsere a hitelbiztosítéki nyilvántartásban . . . . . .

4.4.2. A ranghelycsere a zálogjogi nyilvántartásban . . . . . . . . . . .

4.5. A ranghely előzetes biztosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5.1. A zálogjog bejegyzésének időpontja az előzetesen

biztosított ranghely betöltése esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17 654 654 655 656 657 658 658 659 659 660 660 661 661 662 662 662 663 663 666 666 667 667 667 668 668 669 669 672 672 673 674 674

18

Tartalom

4.5.2. A jogosult megjelölése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4.5.3. Az előzetesen biztosított ranghely betöltése . . . . . . . . . . . . .

4.6. A megüresedett ranghely betöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A bejegyzés, feljegyzés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A legalitás hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. A bejegyzés (feljegyzés) módosításának esetei . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.1. A jelzálogjog bejegyzésben és a jelzálogjog ranghelyének

előzetes biztosítása feljegyzésben szereplő összeg

módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2. A bejegyzésben (feljegyzésben) szereplő vagyontárgyak

módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2.1. A résztörlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2.2. A zálogtárgy megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2.3. A „lebegő” zálogjog átalakítása . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2.4. A bejegyzés tárgyának másként való

meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.2.5. A zálogtárgy azonosítójának megváltozása . . . . .

5.2.2.6. A tévesen meghatározott zálogtárgy . . . . . . . . . . .

5.2.2.7. A bejegyzésben (feljegyzésben) szereplő

vagyontárgyak módosítására irányuló

nyilatkozathoz való hozzájárulás . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3. A bejegyzésben (feljegyzésben) szereplő jogosult vagy

kötelezett megváltoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3.1. A résztörlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3.2. A bejegyzésben (feljegyzésben) szereplő

jogosult-, kötelezett-mező megváltozása . . . . . . . .

5.2.3.3. A jogutódlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3.3.1. A közjegyző által megállapított

jogutódlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3.3.2. A bejegyzett jogosult vagy kötelezett

megváltozása a felhasználók

nyilatkozatai alapján . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2.3.3.3. A „lebegő” zálogjogi jelleg elvesztése . . .

5.2.3.3.4. A jelzálogjog átalakulása

részjelzálogjogokká . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Jogorvoslatok a hitelbiztosítéki nyilvántartásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. A jogszabályon, az ítéleten, a hatósági határozaton alapuló nyilvántartási változás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.1. A konstitutivitás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.2. A törvényes zálogjog és a hatósági határozaton alapuló

zálogjog bejegyzése a hitelbiztosítéki nyilvántartásba . . . . . . . . . . .

7.3. A bírósági ítéleten alapuló nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. A jóhiszeműség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

675 676 677 678 678 679 679 682 682 682 682 683 684 684 685 685 685 686 686 686 688 689 689 691 694 694 695 695 697

Tartalom

19

XVI. FEJEZET: A kézizálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 701 1. A kézizálog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A kézizálogra vonatkozó különös szabályok a zálogjog érvényesítése körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A kézizálog megszűnésére vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVII. FEJEZET: Az óvadék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Az óvadék fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Az óvadék alapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az óvadékképes vagyontárgyak köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Az óvadék alapításának módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. A közvetlen kielégítés joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. A közvetlen kielégítés jogának gyakorlása általában . . . . . . . . . . . .

3.2. A közvetlen kielégítés jogának gyakorlása

a fizetésképtelenségi eljárásokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.1. A közvetlen kielégítés joga a csődeljárásban . . . . . . . . . . . . .

3.2.2. A közvetlen kielégítés joga a felszámolási eljárásban . . . . .

3.2.3. A közvetlen kielégítés joga a helyi önkormányzatok

adósságrendezési eljárásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2.4. A közvetlen kielégítés joga a természetes személyek

adósságrendezési eljárásában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

703 708 709 711 713 716 716 717 720 720 722 723 725 727 728

XVIII. FEJEZET: Törvényes zálogjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 729 1. A törvényes zálogjog fogalma és a törvényes zálogjog biztosításának indokai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A törvényes zálogjog létrejötte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Egyes törvényes zálogjogok lényeges tartalmi elemei . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Vállalkozási szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:246. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. Fuvarozási szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:267. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. Megbízási szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:277. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Bérleti szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:337. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.5. Haszonbérleti szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:353. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.6. Letéti szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:363. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.7. Fizetésiszámla-szerződéshez kapcsolódó törvényes zálogjog

(Ptk. 6:397. §) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

731 733 737 737 738 739 740 741 742 742

20

Tartalom

3.8. Egyéb törvényes zálogjogok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.1. Az MRP szervezet által megszerzett vagyonrészt terhelő

törvényes zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.2. A közraktárt megillető törvényes zálogjog . . . . . . . . . . . . . .

3.8.3. A közjegyzőt a hagyatéki eljárásban megillető törvényes

zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.8.4. A Magyar Nemzeti Bankot a monetáris politika

végrehajtása körében megillető törvényes zálogjog . . . . . . .

XIX. FEJEZET: Önálló zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1. Előzmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Szabályozási modellek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. Az izolált nem-járulékos (önálló) zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. A biztosítéki célú nem-járulékos (önálló) zálogjog . . . . . . . . . . . . . .

3. Az önálló zálogjog a régi Ptk.-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.1. Szerződéses járulékosság? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.2. A kifogás-korlátozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.3. A felmondás, átalakíthatóság, utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3.4. Részösszefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Önálló zálogjog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvényben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. A különvált zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.1. A különvált zálogjog létrejötte és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.2. A kielégítési jog gyakorlása különvált zálogjog esetén . . . . . . . . . . .

5.3. A különvált zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5.4. A különvált zálogjog alkalmazásában rejlő veszélyek . . . . . . . . . . . .

5.5. A különvált zálogjog és az önálló zálogjog elhatárolása . . . . . . . . . .

5.6. A különvált zálogjog intézményének megszűnése . . . . . . . . . . . . . . .

6. Az újraszabályozott önálló zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.1. Az önálló zálogjog fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.2. Zálogszerződés önálló zálogjog esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.3. Önálló zálogjog alapítására irányuló fogyasztói zálogszerződés . . . .

6.4. Biztosítéki szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4.1. A biztosítéki szerződés jellege és a zálogszerződéssel

való kapcsolata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.4.2. A biztosítéki szerződés kötelező tartalmi elemei . . . . . . . . .

6.4.3. A biztosítéki szerződésre vonatkozó egyéb

rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.5. Az önálló zálogjog átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.6. A kifogások gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.7. A személyes adós védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.8. A kielégítési jog megnyílása – a felmondás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.9. Az önálló zálogjog átjegyzése, illetve törlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

743 743 744 744 745 747 749 752 752 754 756 758 759 761 761 764 766 766 770 771 773 774 775 777 777 780 783 784 784 785 788 789 791 793 794 796

Tartalom

6.10. Az átváltoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6.11. Utaló szabály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Az átalakításos önálló zálogjog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.1. Fogalma és főbb jellemvonásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.2. A biztosított követelés összeg szerinti meghatározásának követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.3. A különvált zálogjog átalakítására vonatkozó speciális szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.4. A teljes átalakítás elve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.5. A zálogkötelezett és a rangsorban hátrább álló kötelezettek védelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.6. A biztosítéki szerződés és a biztosítéki cél meghatározása . . . . . . . .

7.7. Az átalakító nyilatkozat közlésére vonatkozó szabályok . . . . . . . . .

7.8. Az átalakításos önálló zálogjog visszaruházására vonatkozó kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.9. A kielégítési jog megnyílására vonatkozó speciális rendelkezések . . .

21 798 799 800 800 801 804 805 807 808 810 811 812

XX. FEJEZET: A zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 815 11. A zálogjog érvényesítése – a kielégítési jog gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . .

1.1. A kielégítési jog fogalma és gyakorlásának feltételei . . . . . . . . . . . . .

1.2. Az előtörlesztés lehetősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.3. A sortartási kötelezettség hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.4. Kifogások és beszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1.5. A kielégítési jog gyakorlásának időbeli korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. A kielégítési jog gyakorlásának a módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.1. A kielégítési jog gyakorlása bírósági végrehajtás útján, illetve

bírósági végrehajtáson kívül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.2. Európai jogi szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2.3. A kielégítési jog gyakorlása önálló zálogjog esetén . . . . . . . . . . . . . .

13. Fizetésiszámla-követelést terhelő zálogjog érvényesítése . . . . . . . . . . . . . .

14. A kielégítési jog gyakorlása fogyasztóval szemben . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. A kielégítési jog bírósági végrehajtási eljáráson kívüli gyakorlása . . . . . .

16. Az érvényesítés átvételéhez való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17. A kielégítési jog gyakorlásának korlátozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18. A zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.1. Az előzetes értesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.2. A birtokláshoz való jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.3. A kereskedelmi észszerűség követelménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.4. Az értékesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19. Elszámolási kötelezettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A lex commissoria tilalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. A zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a kielégítési jog megnyílását követően . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

817 817 819 820 820 821 824 824 825 826 827 828 830 832 834 836 836 837 837 838 840 842 843

22

Tartalom

12. Az óvadék jogosultjának közvetlen kielégítési joga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 845 13. Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 847

XXI. FEJEZET: A zálogjog megszűnése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 849 11. A megszűnéshez kapcsolódó járulékosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. Az egyes megszűnési okok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Az elévülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. A biztosított követelés zálogjog nélküli átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. A zálogjog sorsa szerződésátruházás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16. Kivételek a zálogjog megszűnéséhez kapcsolódó járulékosság alól . . . . .

17. A biztosított követelés teljesítése a nem zálogkötelezett személyes adós által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.1. A régi magyar magánjog szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7.2. A hatályos jog megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18. A hitelező kielégítése a nem személyes adós dologi kötelezett által . . . . .

8.1. A régi magyar magánjog szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8.2. A hatályos jogi rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19. A hitelező kielégítése harmadik személy által . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.1. A kezes teljesítésére vonatkozó szabályok

a régi magyar magánjogban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.2. A régi Ptk. szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9.3. A Ptk. megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. A zálogjogosult kötelezettsége a zálogjog megszűntekor . . . . . . . . . . . . . .

851 852 854 856 858 860 862 862 863 864 864 868 872 872 873 876 879

23

Rövidítések jegyzéke Are. tv.

Első zálogjogi novella BGB Bszt.

Civil tv.

CRR rendelet Cstv.

DH1. tv.

DH2. tv.

Gkzonyr.

Har. tv.

Hbnyr.

Hbnytv.

Hetv.

Hpt. Indokolás Ptk. Inytv.

Inytv. vhr.

a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XXVI. törvény Bürgerliches Gesetzbuch a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény Általános indokolás a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslathoz (2013) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet

24 Jht.

Rövidítések jegyzéke

a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény Jt. a jelzálogjogról szóló 1927. évi XXXV. törvénycikk Kjnp. az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény Kjtv. a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény Lkt. a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény Ljlr.

A légi járművek lajstromozásának szabályairól szóló 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet MNB Magyar Nemzeti Bank MNB tv. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény Második zálogjogi novella a zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény Mtj. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve. A Magyar Királyi Igazságügyminiszter által 1928. március 1-jén az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat Nvt. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény Optk.

Osztrák Polgári Törvénykönyv régi Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény régi Ptké. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet Ptké. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény Ptkm. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény Ptks. egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény Úllr. az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000.

(XI. 29.) Kormányrendelet Tkrts. az igazságügyminiszternek 1855. december 15-én kelt rendelete a telekkönyvi rendtartásról Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény Vkt. a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény Vr. a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről szóló 1/1965. (I. 24.) IM rendelet Zonyr. a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet

I. FEJEZET

A hitelbiztosítékok jogának elméleti előkérdései

27

E monográfia a hitelbiztosítéki jog leggyakoribb és talán éppen emiatt legfontosabb intézményeit tekinti át. Mivel a hitelbiztosítéki jog fogalma nem tekinthető egzakt és zárt jogi kategóriának, ezért nem tekintetünk el annak tisztázásától, hogy milyen intézmények és milyen indokkal kerülnek tárgyalásra.

Szladits Károly szerint a kötelem olyan, meghatározott személyek közötti jogviszony, amelynél fogva az egyik fél (az adós) a másiknak (a hitelezőnek) a javára bizonyos magatartásra (tevésre vagy nem tevésre) van kötelezve, és a hitelező az adóst jogi eszközökkel szoríthatja arra, hogy ezért a magatartásért helytálljon. A Ptk. kötelem definíciója és szerződés fogalma egyaránt a régi magyar magánjog azon felfogását tükrözi, hogy a kötelem, illetve a szerződéses kötelem lényege a szolgáltatás: a szerződéses jogviszonyokat szem előtt tartva a szerződés ennél fogva nem is más, mint a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

A kötelem azonban – amint arra Dezső Gyula rámutatott – sohasem öncél: nem azért létesítünk kötelmeket, hogy azok csupán létrejöjjenek, hanem azért, hogy a javak, értékek, általában a szolgáltatások kicserélésével egymás érdekét kölcsönösen előmozdítsuk. A kötelem létesítése tehát önmagában még semmi eredményt nem jelent, csupán megindít egy folyamatot, megnyitja a lehetőséget ahhoz, hogy az ügyletből egyik, vagy másik, vagy mindkét fél idővel előnyt szerezzen. Ennek az előnynek a megvalósulása a kötelem célja, s egyben annak eredménye; s ha föltesszük a kérdést – írja a szerző – hogy melyik az a momentum, amikor ez a célba vett eredmény bekövetkezik, az nem más, mint a kötelem tárgyát képező szolgáltatás véghezvitele, más szóval a teljesítés.

A polgári jogi jogviszonyokban alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a hitelező követelése kielégítésre kerüljön. Az „adós fizess!” és „ne akadályozd hiteleződet követelése érvényesítésében!” elveinek érvényre jutását a jog számos eszközzel igyekszik támogatni, melyek széles skálán mozognak a kötelem alapvető joghatását jelentő absztrakt parancstól a konkrét – teljesítési készséget és képességet fokozó illetve erősítő – jogi eszközökön át egészen a végrehajtási kényszer biztosításáig.

A hitelbiztosítékok jogának a hitelező szempontjából nézve alapvető gondolata, hogy a jogosultnak a kötelem – szerződéses kötelem – lényegét jelentő szolgáltatáshoz hozzá kell jutnia, követelését biztonságban kell tudnia. Ugyanezen elv adósra tekintő oldala úgy szól, hogy a hitelezőt ezen érdeke kielégítéséhez jogszerű módon kell hozzásegíteni: az adósra a jogszabály által megengedett – a jogalkotó által mérlegelt és elfogadhatónak tekintett – kötelmi kényszer nehezedhet. Lényeges kérdés tehát az egyensúly: a nem fizető adós nem becézhető (Meszlény Artúr kifejezése), de a hitelezői önkénynek sem lehet teret engedni.

A kikényszerítési lehetőség a kötelem lényegéhez tartozó kérdés: minden a vagyoni forgalomban szóba kerülő, a kötelezetthez intézett teljesítési parancs mögött ott áll

28

LESZKOVEN LÁSZLÓ

elsősorban az adós vagyonának kielégítés céljára való igénybevételének lehetősége.

Grosschmid egyenesen ebben látta a kötelem alaphatását, az „alaki kénytetőséget”, a jogilag szoríthatóságot, „az emberi akaratnak a jog által megengedett és istápolt meghajlítását”. Ez a kényszer hatályos jogunkban törvényileg szabályozott rendben zajló végrehajtási, illetőleg felszámolási eljárást jelent. A modern polgári jog szolgáltatási kényszert kimondó szabálya azonban nem merül ki ennyiben: egyrészt a polgári jog számtalan egyéb eszközzel igyekszik elérni, hogy a kötelezett az őt terhelő, a hitelezőt megillető szolgáltatást mindenképpen véghezvigye, másrészt jogszerű eszközöket (mint látni fogjuk, inkább eszköztárat) bocsát a jogosult rendelkezésére, hogy követelését biztosíthassa. Ez a – jog által támogatott – biztosítási érdek jelenik meg a szerződést megerősítő mellékkikötések alkalmazásában.

A hitelbiztosítékok jogának áttekintését megnehezíti, hogy az e tárgykörbe tartozó életviszonyok egyre összetettebbek, az ezeket szabályozó polgári jogi jogviszonyok is egyre bonyolultabbak. Az egyszeri lefutású ügyletekhez képest huzamos, hosszan tartó kapcsolatok állnak előttünk. A szerződő felek hosszú távra kell, hogy rendezzék a kapcsolataikat, szerződéseik során – mert a hitelbiztosítéki intézmények jórészt szerződéses kötelmek útján állnak elő – számolniuk kell a körülmények változásával, és lehetőség szerint olyan megoldásokat kell alkalmazniuk, melyek egyszerre kellőképpen rugalmasak és biztonságosak is.

Ennek egyik, de talán legfontosabb következménye, hogy a szerződési biztosítékok jogi konstrukciói nagyon gyakran nem egyes követeléseket ragadnak meg, hanem jogviszonyban gondolkodnak. A biztosítéki szerződéseknek feltételes és jövőbeli követeléseket is kezelniük kell, megnövekedik ezért a keretbiztosítéki típusú kikötések jelentősége. A dologi biztosítékok témakörén kívül ugyanez az igény jelenik meg a globális kezességi formák szabályozásában is. Nemcsak a jogintézmény megjelenését értve azonban ezen – hiszen a jogi irodalom eddig is ismertette, a gyakorlat jobbára elismerte és többnyire támogatta e konstrukciót –, hanem azt is, hogy a jogszabály szintjén fogalmazódnak meg az intézménnyel kapcsolatban elvárások, követelmények, mely a szóban forgó jogi megoldás fogalmi elemeivé válnak (esetleg jellegadó tulajdonságai lesznek) és a jogalkalmazás kereteit jelölik ki. Ezekre a kérdésekre könyvünkben a maga helyén kitérünk.

A fenti gondolat ikertestvéreként ide tartozik az a megállapítás, hogy a hitelbiztosítéki jogi gondolkodás a mai modern polgári jogban nemcsak a követelések rugalmas kezelését követeli meg (tehát pl. már akkor biztosítékot lehessen követelni és adni, amikor a követelés maga még meg sem született), hanem arra is igény jelenik meg, hogy a fedezetül szolgáló vagyontárgyak is a lehető legrugalmasabban kerülhessenek meghatározásra. A zálogjogi gyakorlat, a zálogjogi novellák és a Ptk. tételes zálogjogi szabályai egyértelműen mutatják ennek jeleit: az egyedileg meghatározható zálogtárgyaktól a magyar polgári jog eljutott a zálogfedezetül szolgáló vagyoni értékek lényegében bármilyen módon való körülírásának lehetőségéig. Nem kívánunk messzire kanyarodni, de lényegében ez a közvetett tárgyra vonatkozó rugalmas, hajlítást tűrő szemlélet van jelen azokban a jogokban (helyenként már a magyar szerződési gyakorlatban is), melyek elismerik a tulajdonjog-fenntartásával eladott dologra nézve az ún. továbbértékesítési, feldolgozási felhatalmazásokat, melyek tar-

I. FEJEZET: A hitelbiztosítékok jogának elméleti előkérdései

29

talmukat tekintve gyakran a vételárhitelező megszűnő biztosítékának helyére léptetnek újabb fedezetet (jövőbeli vételár, feldolgozott vagy átalakított új dolog, ennek tulajdoni hányada stb. alakjában).

A polgári jog a mindennapok joga, Radbruch szerint minden jogok szívkamrája.

Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy a megszülető igények egy csapásra és könnyen kerülnének át a jogalkotás útján a jogszabályokba, különösen nem a gyakori módosításoktól megkímélendő magánjogi kódexbe. Ez egyfajta nehezen kezelhető kettősséget eredményez: a jogalkotónak reagálnia kell az életben felmerülő igényekre, de a jogszabályokba csak időtállónak minősített – időtállónak várt – jogi megoldások kerülhetnek be. Mindennek az alapja ezért, hogy a jogalkotás értékelje és megmérje az érdekviszonyokat, és el kell döntenie, hogy változtat-e a jogszabályon vagy sem. Példának okáért átalakítja, bővíti-e a zálogjogi szabályokat, vagy teret enged a tulajdoni biztosítékok számára. Csak megjegyezzük, hogy sok esetben az is megoldás, ha a jogalkotás nem avatkozik be a folyamatokba, úgymond távol marad addig, amíg a joggyakorlat – az ítélkezési gyakorlat – a problémákat kezelni tudja. Itt komoly szerepe van a jogfejlesztő értelmezésnek, melyet kötelmi jogi munkáiban Novotni Zoltán nyomán Bíró György is rendszeresen hangsúlyozott.

A zálogjogi példa mellett állhat nyomban a személyi biztosítékok klasszikusa, a kezesség is. Nagy utat járt be a kezesség intézménye, amíg eredeti – valóban személyi lekötöttséget eredményező – alakjából elindulva elnyerte modern formáját, melyre végül azt mondjuk, hogy e személyi biztosíték valójában vagyoni biztosíték. A kezességet sem hagyja érintetlenül az üzleti élet nyomása: megjelent és elterjedt az ún. globális kezesség. Ezzel kapcsolatban egyrészt a biztosított követelések körülírhatósága okozott problémát, majd – igen hamar – az, hogy e kötelezettségvállalás ne terhelhesse túl, erején felül a kezest. Mérlegelés után a jogalkotás úgy döntött, hogy (ami a második kérdést illeti) beavatkozás tűnik szükségesnek: részben alanyi körben gondolkodva, amit leképez a fogyasztó által vállalt kezességben irányadó szabály, a legmagasabb összeg meghatározására, másrészt a globális kezesség beláthatatlan időre szóló terhét csökkentendő, jogszabályon alapuló felmondási lehetőségről rendelkezik a jogszabály. Más kérdés, hogy ezáltal nem válik feleslegessé az alapelvszerű joggyakorlás követelménye, sőt azt mondhatjuk, hogy a kialakított jogi megoldásnak is a polgári jog – ezen belül is a szerződési jog – alapelveivel összhangban kell állnia, a felmerülő további értelmezési kérdéseket is ennek megfelelően kell kezelni.

A hitelbiztosítékok jogának áttekintését megnehezíti, hogy valójában több dimenzióban kell e fogalom mentén gondolkodnunk, már akkor is, amikor ugyanazon jogintézmény áll előttünk. Csak egyetlen példával élve egészen másképpen működik egy átlagos forgalmi értékű gépjármű vételárának biztosítása iránti igény ahhoz képest, amikor a tulajdonjog-fenntartás (ugyanazon dologi jogi és kötelmi jogi alapvető szabályokkal) tömegesen beszerzett és továbbértékesítésre szánt árukészletet érint. Az első esetben a polgári jogi intézmények sokáig megmaradnak, mert megmaradhatnak eredeti alakjukban és nem igényelnek sem továbbgondolást, sem átalakítást. Az egyedi ingó dologra vonatkozó pactum reservati dominii leélheti az életét anélkül, hogy meg kellene változnia: eredeti formában, esetleg a „megfelelő alkalmazás” rugalmas hozzáállásával alkalmas a mindennapi élet igényének kielégítésére.

30

LESZKOVEN LÁSZLÓ

A másik esetben azonban a megszokott intézmény kevéssé lesz alkalmas a kívánt eredmény elérésére. Különösen, ha nincs is jobb helyette (itt: a tulajdonjog-fenntartásnál), amivel egyenértékű lenne, kiváltképpen, ha az adódó alternatív lehetőség meglehetősen kockázatos, jogi megítélése bizonytalan. Ami egy egyedi ingó vagyontárgy tulajdonjogának átruházásakor nem okoz gondot (pl. tulajdonjog-fenntartás a birtok átruházásával, de a törzskönyv visszatartása mellett), az egy árukészlet értékesítésekor eleve kizártnak tűnik: a felek nem csak számítanak arra, hogy a vevő még a vételár kifizetése előtt tovább fogja értékesíteni a tulajdonjog-fenntartással érintett árukat, hanem egyenesen tudomással bírnak arról, hogy a vevő ezért szerzi meg, hogy a vételárat a továbbértékesítés során nyert ellenértékből kívánja és tudja kielégíteni. Rövidre zárva a példát: ez az egyszerű helyzet a megszokott intézmény továbbgondolását, fejlesztését igényli, ezek az irányok azonban nem minden esetben tarthatnak igényt a jog elismerésére. Lényegében azon múlik a megítélésük, hogy – tételes jogszabályi rendezés hiányában – az alkalmazott jogi konstrukciók mennyiben felelnek meg az intézmény természetének, vagy lehet-e, mennyire lehet tágítani a megszokott jogintézményi határokat.

Erre kiváló példát jelentett az a küzdelem, amit a közelmúltban a magyar jogi irodalomban és az üzleti illetve ítélkezési gyakorlatban a tulajdoni és fiduciárius biztosítékok megéltek.

Ha pedig az imént a mindennapi és az üzleti élet – egyébként nyilván nem azonos alakban megjelenő és messze nem azonos erővel ható – igényeiről esett szó, megjegyzést érdemel, hogy ezek mindig fáziskéséssel kerülnek be, ha bekerülnek a jogalkotó látóterébe és a jogszabályokba. Ez azt is jelenti, hogy a biztosítéki jogintézményeknek a gyakorlat – mégpedig a mindennapi szerződéses gyakorlat és a jogvitákat rendező bírói gyakorlat egyaránt – fontos erő- és értékpróbája. A praxis és az alakuló-formálódó jogi szabályozás figyelemre méltó kölcsönhatásban áll egymással. Minden, a gyakorlatban megjelenő szerződési jogi megoldás jogszabályi elemekből építkezik, ennél fogva teljesen új úton soha nem jár. Az építőkövek egymáshoz illeszthetőségének, a kapcsoló elvek kötőerejének (melyek segítségével az elemek összeállíthatók) a kifogásokkal, védekezésekkel és támadásokkal szembeni szakítószilárdságának a próbája mindig utóbb következik be. Az új intézmények bevezetése aztán újabb értelemmel vagy értelmezéssel színesíti az eddigi jog­v i­ szony­értékeléseket, de az is lehet, hogy – amint azt számos esetben tapasztalhatjuk – a gyakorlat által kért megoldás (átfogóbban fogalmazva szabályozási technika vagy szabályozott intézmény) a jogalkotás menetében elutasításra kerül. Persze az is lehet, hogy a jogalkotás olyan jogi megoldást vezet be kísérletképpen, melynek vannak ugyan nemzetközi tapasztalatai, de a hazai jogi hagyományok és jogintézmények közé nem illeszthető be. Ilyenkor – egyszerűen szólva – hiába új a cipő, mindenhol szorít: mert nem a mi lábunkra szabták.

Mindegyik lehetséges irányra – fejlődésre vagy kátyúba jutásra – van példa, elegendő itt csak a közelmúlt zálogjogi szabályai közül válogatni. Gondolhatunk a vagyont terhelő zálogjogra, a keretbiztosítéki jelzálogjogra, a különvált zálogjog és az önálló zálogjog intézményeire, vagy utalhatunk a fiduciárius biztosítékok és a zálogjog éles harcára. Ez utóbbi – nem csak a végeredményre tekintettel – egyéb okból is

I. FEJEZET: A hitelbiztosítékok jogának elméleti előkérdései

31

említésre érdemes. Ismeretes ugyanis, hogy a zálogjog számos intézménye azzal az indokolással került újszerű módon kialakításra, hogy ennek eredményeképpen jogi lehetőséget jelentsenek azon igények kielégítésére, amelyek esetében a gazdasági élet alanyai eddig a fiduciárius biztosítékokat választották. A tulajdoni – fiduciárius, bizalmi – biztosítéki szerződési konstrukciókat ezzel egyidejűleg a jogalkotó megtiltotta: mondván, ezt az utat a jogalkotó egyrészt nem támogatja, másrészt nincs rá szükség. Ehhez képest érdekes helyzet teremt, hogy a jogalkotó a Ptkm. keretében nagyot lazított a bizalmi biztosítékok eddigi kategorikus tilalmán: felvetődik a kérdés, hogy nem sérül-e ezáltal a zálogjogi szabályozás alap logikája. E kérdés megválaszolására ehelyütt nem keríthetünk sort.

A vagyont terhelő zálogjog tárgyából a vagyon egészének egységben tartása melletti kielégítési jog törvénybe iktatása viszont egy nem egészen átgondoltan – talán fogalmazhatunk így: „piac- és közvélemény-kutatás nélkül” – bevezetett intézmény volt: nem véletlen, hogy nem követte részletszabályozás és gyakorlatba vétel sem, a jogi konstrukció pedig az elméleti lehetőség életszakaszát nem élte túl.

A példákat egészen hosszan lehetne sorolni.

A hitelbiztosítékok jogának nincs egyetlen helyes, követendő rendszerezési módszere, még kevésbé képzelhető el az egyetlen elv mentén való hézagmentes kategorizálás. Az ilyen irányú törekvéseket a hitelbiztosítékok sokszínűsége nagyban megnehezíti, szinte nyomban lehetetlenné teszi. Az alábbiakban ezért csak néhány lehetséges megoldást említünk, azzal, hogy a következő gondolatmenetek szinte mindegyike megszorításokat, megjegyzéseket igényel vagy kivételt tűr. Azt is mondhatjuk, hogy ahány szerző, annyiféle csoportosítást találunk a jogi irodalomban is – megjegyezve, hogy a magyar jogtudomány nagy terjedelmű, széles kört lefedő monográfiával nem kényezteti el a jogkereső közönséget: általában az jellemző, hogy a jogintézmények közül egyet-egyet tekintenek át a tudományos munkák, annak függvényében is eltérve egymástól, hogy alapvetően dologi jogi szemléletű megközelítést tartalmaz a szóban forgó mű, vagy a kötelmi jog tárgyalásával összefüggésben merül fel az egyes jogintézmények tárgyalásának szükségessége.

Mindenképpen tanulságos azonban az egyes hitelbiztosítéki intézmények funkcióinak vizsgálata és a nyert eredmények elemzése, mert ezek az értékelések gyakran a megszokott kategóriák átgondolásához vezetnek.

A magyar jogban leginkább elterjedt – mondhatni klasszikusnak tekinthető, általában Világhy Miklós és Eörsi Gyula nevéhez kötött – megközelítés aszerint tesz különbséget a biztosítékok között, hogy azok első ránézésre milyen célt kívánnak elérni, másképpen fogalmazva a kötelmi szolgáltatás kikényszeríthetőségét (Beck Salamon kifejezésével élve a kötelemvalósulást) miképpen támogatják. Az egyik csoportba ennek megfelelően azok az intézmények sorolhatók, melyek a teljesítési készséget fokozzák: szankciók kilátásba helyezésével igyekeznek az adóst a kötelemszerű teljesítésre rábírni, a szerződéses szolgáltatást ezzel a módszerrel igyekeznek a kötelemszerűség medrében tartani. Leggyakrabban említett ilyen intézmények a foglaló és a kötbér, de egészen messzire is elmehetünk ezen a gondolati vonalon, így pl. a tartozáselismerés és a – bizonyos értelemben éppen ellenkező, kötelmet gyengítő hatású – bánatpénz is ide sorolható. Tisztán kell látni ugyanakkor, hogy a polgári jog a

32

LESZKOVEN LÁSZLÓ

szankciós hatás mellett e jogintézményeket további joghatásokkal is felvértezi, melyek közül legfontosabb a kárátalány jelleg. Az igények érvényesítése során a bizonyítási tehertől való mentesülés egyébként is komoly szempont a jogintézmény kiválasztásakor, illetve – ha lehetséges – annak tartalma meghatározásakor: a követeléshez való hozzájutás múlhat azon, hogy a jogosultat terheli-e bizonyítási kötelezettség s ha igen, annak eleget tud-e tenni. A kárátalányok ereje ebben rejlik: felmentik a jogosultat annak bizonyítása alól, hogy a szerződésszegés következtében az átalányozott mértékben megjelölt kára felmerült. A gyakorlatban egyre többször jelennek meg kárátalány kikötések, méghozzá a diszpozitivitás és a tartalomszabadság elvét kihasználva „atipikus” formában is, mint pl. objektív kártérítési vagy kártalanítási átalányok alakjában. Azzal, hogy a Ptk. alapvetően megváltoztatta a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait, várható, hogy a kártérítés mértékének bizonyítását érintő nehézségeket a felek átalányok kikötésével fogják (próbálják) kiküszöbölni. Ez egyébként azokra az esetekre is igaz, amikor a jogalanyok a Ptk. egyegy új megoldását nem kedvezőtlennek, hanem bizonytalan értelműnek érzik. Beck Salamon úgy fogalmazott, hogy a bizonytalanság ügyletfojtó hatású: a szerződő felek elkerülik a jogviszonyt. Ma valahogy úgy áll a helyzet, hogy a bizonytalan tartalmú jogintézményt a felek elkerülik, vagy kicserélik.

A másik csoportba azokat a biztosítékokat soroljuk, melyek úgymond a teljesítési képességet biztosítják, melyen azt érjük, hogy az itt említendő jogintézmények valamilyen fedezetül szolgáló vagyontárgy, vagyon vagy vagyonrész rendelkezésre tartásával szolgálják a hitelezői igény kielégítését. Az ilyen biztosítéki eszközök a kötelezett teljesítőképességének hiányát hidalják át és hozzájuttatják a jogosultat a szerződésszerű (kötelemszerű) követeléshez. A könyvünkben ismertetésre kerülő szerződések mint hitelbiztosítékok domináns jellemvonásuk alapján ebbe a kategóriába sorolhatók: ide tartozik tehát a zálogjog, annak valamennyi formájával (ideértve a zálogjogba integrált óvadékot is), valamint a kezesség és a nem-járulékos személyi biztosíték, a garancia is.

Itt szükséges megemlíteni, hogy a biztosítékok e körébe tartozó intézmények között az alkatelemeket illető hasonlóság ellenére jelentős különbségek is felfedezhetők. Így például a kezesség az idegen személy tartozásáért való helytállást vállaló személy bevonásával újabb vagyont helyez a hitelező látókörébe és tesz a számára elérhetővé, de nem jelent egyúttal garanciát arra nézve, hogy a fedezeti vagyon a követelés lejáratakor elérhető is lesz. Ezzel szemben a zálogjogi típusú biztosítékok jelentős részének ezen a területen nagyobb a hatékonysága: harmadik személyekkel szemben is képesek a fedezetül szolgáló vagyontárgyat vagy vagyontárgyakat a hitelező rendelkezési joga számára megőrizni, konzerválni, ezáltal a követelését biztosítani. A biztosítéki jogintézmények kapcsán ennek körében olyan fogalmak kerülnek előtérbe, mint dologi hatály, kielégítési elsőbbség és harmadik személyeket hátrébb szorító erő, rangsor elve és elsőbbség, vagy akár a privilegizált kielégítési lehetőség (pl. felszámolási eljárásban) és így tovább. Ezekről a kérdésekről könyvünk a megfelelő helyen kielégítő mélységű eligazítást ad.

Ezúttal csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyes jogintézmények között nem lehet egyenlőségjelet tenni a biztosítéki erő tekintetében sem: előfordulhat, hogy az

I. FEJEZET: A hitelbiztosítékok jogának elméleti előkérdései

33

egyik zálogjogi jogintézmény a maga viszonylag egyszerű megoldási technikájával meglehetősen hatékony és biztonságos eredményt produkál (pl. ingatlan jelzálogjog), ezzel szemben a másik – ugyancsak zálogjogi – jogintézmény meglehetősen bonyolult megoldásával sem képes ugyanazt a hatóerőt, biztosítéki hatóképességet felmutatni.

A legfontosabb biztosítéki jogintézmény, a zálogjog mellett számos más jogintézményt is a hitelbiztosítékok közé sorolhatunk. Az érdekesség kedvéért említjük pl. a tartási jog bejegyzésének lehetőségét (kikötmény), mely egy telki teherjog alkatát öltve képes a jövőbeni követeléshez való hozzájutást a tartásra jogosult személy számára biztosítani. Nem dologi jogi intézmény, de absztrakt jogi szerkezete folytán sikerrel is alkalmazható – fedezeti értéket biztosító – intézmény lehet a váltó is. Érdekes fejlődési irány elgondolkodtató eredményét kell jövőben a polgári jogi – tudományos – gondolkodásnak is értékelni. Arra gondolunk, hogy a hagyományos megközelítések mellett, melyek mentén a biztosítéki intézményeket általában „felcímkézzük”, megjelennek további elvárások és az azokat támogató-kiszolgáló jogi eszközök. Ezek aztán olykor nagymértékben önállósulhatnak, a gyakorlati igények talaján erősödve tartalmukban is formálódhatnak. A kárátalányok kapcsán már említettük, hogy a bizonyítási kötelezettség el- illetve áthárítása, megkönnyítése, a bizonyítandó tények megrögzítése, az ellenbizonyítás megnehezítése vagy kizárása stb. szintén szolgálhatja a jogosult érdekeit. Ezen igényeket támogató megoldásokra önállóan (vagy viszonylag önállóan), illetve más biztosítéki intézményekkel együtt alkalmazva egész széles körben támaszkodik az üzleti élet. Elegendő itt a tartozás­ elismerésre, de még inkább a közokiratba foglalás (közokiratba foglaltatás) megkövetelésére gondolnunk. A közokiratba foglalás – melyre a hitelezők előszeretettel támaszkodnak – egyrészt a tartalom rögzítésének és a megtett nyilatkozatok magas bizonyító erővel bíró igazolásának eszköze, másrészt a megfelelő tartalmi elemekkel bíró és az alakszerűségi feltételeket kielégítő közokirat alkalmas a végrehajtási eljárás meggyorsítására is.

A másik lényeges kérdés, melynek említése a hitelbiztosítékok joga kapcsán megkerülhetetlennek tűnik, az a fedezet megtartásának elérése, a fedezetelvonás megakadályozása. Ezen a téren a kötelmi (szerződési) jog eszköztára is említhető – színlelt szerződés érvénytelensége, fedezetelvonó szerződés hatálytalansága vagy a csődjogban sajátos alkatot nyert a csődmegtámadási lehetőség, illetve a beszámítási tilalom –, de emellett más eszközökre is figyelmet kell fordítani. Ilyen példának okáért az elidegenítési és terhelési tilalom, melyet korábbi szabályozásához képest a Ptk. jelentősen átalakított, de említésre kerülhet a biztosítéki céllal alkalmazott visszavásárlási jog is. Főleg az előbbi intézmény az, mely amellett, hogy igen széles körben felmerülő igényeket képes támogatni (a tilalommal szinte bármely, a dologra vonatkozó jog – kötelmi és dologi is – biztosítható), sok esetben más biztosítéki intézményekhez szinte hozzánő. Így az ingatlan jelzálogjoggal való terhelése esetén a fedezetnek a zálogkötelezett tulajdonában maradását igyekszik támogatni e tilalom kikötésével a jogosult, de gyakori (nem egy alakjában vitatható) kikötése a hitelszerződéseknek, hogy a kötelezett „bármely vagyona elidegenítéséhez” ki kell kérje a hitelező előzetes hozzájárulását. Hasonló – elidegenítést akadályozó – intézmény lett a

34

LESZKOVEN LÁSZLÓ

törzskönyv visszatartása („biztosítéki letétbe kérése”) melletti finanszírozási gyakorlat. A fedezet megóvásának intézményrendszerére – természetesen tágan értelmezve ezt a fogalmat – példaként szolgálhat a Ptk.-ban a zálogfedezet védelmét eredményező számos szabály.

A Ptk. nem tartalmaz sem hitelbiztosítéki, sem pedig szerződési biztosítékokat rendszerezve tárgyaló részt vagy címet. Azokat az intézményeket, melyeket fentebb említettünk, a kódexben elszórtan lelhetjük fel. A könyvünk hangsúlyos témáját képező zálogjogot például a Dologi jogi Könyv, a kezességet és a garanciát viszont – a biztosítéki szerződések címet viselő egységben – a Kötelmi jogi Könyv tartalmazza, méghozzá az egyes szerződések között, akárcsak az adásvételi szerződéstípuson belül szabályozott tulajdonjog-fenntartást.