(3) A nyilvántartásba bár ki betekinthet, a nyilván tartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet.
Ctv. 12. § (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. Ctv. 13. § (1) A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. § (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult. Ctv. 22. § (1) A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (2) A cég – jóhiszemű személlyel szemben – nem hivatkozhat arra, hogy az általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett valamely adat nem felel meg a valóságnak. (3) A cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló – okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége. (4) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve, ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett, a közzétett adattól eltérő adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz – nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatály.
A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ptk., a Gt., illetve a Ctv. rendelkezéseitől: • a jogi személyek nyilvántartásáról rendelkezik, míg a Gt. és a Ctv. a cégnyilvántartásról; • a nyilvántartás működésének a legfontosabb alapelveit tartalmazza; • általános szabályként kimondja, hogy a nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet (okirati elv); • a jogi személy nyilvántartásának közhitelességének általános szabályát fogalmazza meg, a Ptk. pedig arról rendelkezik, hogy a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették; • a nyilvántartás közhitelessége tartalmaként úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartott adatokat fennállónak és valósnak kell tekinteni, továbbá ezeket mindeni által ismertként kell kezelni; • a nyilvántartás nyilvánossága elvét is általános megközelítésben, megfogalmazásban tartalmazza, a részletekről nem rendelkezik, és nem használja a Ctv. kategóriáit (cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány); • nem rendelkezik arról, hogy a nyilvántartásba bejegyzett adatra (okiratra) – főszabályként – csak akkor lehet hivatkozni harmadik személlyel szemben, ha sor került az adat Cégközlönyben való közzétételére. 3:14. § [A jognyilatkozatok közzététele] Ctv. 11. § Ha e törvény jogi sze A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő mélyre vonatkozó sza közzététel biztosítja. bálya közzétételi kötele Ctv. 21/A. § zettséget ír elő, e kötele zettségnek – ha e tör (1) Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló törvény a céget közvetlenül kötelezi arra, hogy a vény eltérően nem ren Cégközlönyben közleményt tegyen közzé, a cég választása szerint e kötelezettségének a cég honlapján delkezik – a Cégköz való – e törvény szerinti – közzététellel is eleget tehet. Ebben az esetben a honlapon való közzététel a lönyben történő közzé Cégközlönyben való közzétételnek minősül, és a közzététel megtörténtének igazolásaként a cég a Cégtétel útján kell eleget közlöny lappéldányának csatolása helyett jogosult a honlap közzététel céljára szolgáló helyének pontos tenni. megjelölését megadni. A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Ctv. rendelkezéseitől: • főszabályként rögzíti, hogy minden jogi személy esetében a közzétételi kötelezettségnek a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni; • kimondja, hogy a [Ptk.] ettől a közzétételi módtól eltérően is rendelkezhet, de (egyebek mellett) nem utal arra, hogy a honlapon való közzététel útján is eleget lehet tenni a közzétételi követelményeknek. (A Ctv. 20–21/B. §-a rendelkezik a cégekre vonatkozó közlemények közzétételi részletszabályairól.)
32