21 kultúra
foglalkozást az iskolába, és miért nem kérdezték meg
a heteroszexuálisoknak, a melegeknek sem kötelező
róla a szülőket. A Szimpozion Egyesület munkatársai en-
házasodniuk, de a lehetőséget ennek ellenére miért ne
nek kapcsán több televízió- és rádióműsorba meghívást
adhatnánk meg?”
kaptak, és sikerült is helyre tenniük ezt a kérdést. Elköte-
„Szerencsére egyre több olyan civil szervezet van,
lezettségüket jól jelzi, hogy egyáltalán nem szegte ked-
amelyek különböző témákban hasonló kereteket teremt-
vüket ez az incidens, sőt csak még inkább alátámasztotta
ve próbálnak eljutni oktatási programjukkal az iskolák-
számukra munkájuk fontosságát.
ba.” – fűzi hozzá a Haver Alapítvány vezetője. „És egyre
„Azt hiszem a zsidó és roma kérdés mellett a meleg-
több olyan iskola van, amelyik felismerte ennek értékét
ség az egyik legkényelmetlenebb téma sok szülőnek és
és lehetőséget ad a civil szervezetnek, hogy találkozza-
tanárnak, de nem úszhatjuk meg az életben sem a kelle-
nak a diákokkal. Akadnak jó kezdeményezések, például
metlen dolgokat. Divattá vált ma már elfogadónak lenni,
a több intézményben megvalósuló tolerancia- vagy ér-
de aztán, ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, kiderül,
zékenyítő napok. Vannak törekvések a civil szférában és
hogy a legtöbb embernél ez nem is annyira igaz. Én to-
a felsőoktatás területén is, de nincsen átfogó, világos
leráns vagyok a melegekkel szemben, de… Ezt halljuk a
koncepció, ami körül megfogalmaznának dolgokat. Kö-
legtöbbször. Pedig a toleranciának nincsenek szintjei és
zösségi szinten a párbeszéd szinte eltűnni látszik. Össze-
fokozatai. Vagy toleráns valaki, vagy nem, nincs köztes
fogás csak a katasztrófák és a szükséghelyzetek kapcsán
állapot. Van egy réteg, akik igyekeznek azok lenni, és
valósul meg, és ez még nagyon kevés a normális társa-
vannak is meleg barátaik. Ez izgalmas tendencia, mert
dalmi működéshez, amely a megfelelő alapokat biztosít-
közelít az elfogadáshoz. De ha feltesszük nekik azt a
hatná. Azt gondolom, hogy az informális foglalkozásokat
kérdést, hogy mi a véleményük a melegek házasságá-
az általános tanterv részévé kellene tenni, viszont ennek
ról, akkor sokan azt mondják, igazából nem értik, miért
gátat szab, hogy a hagyományos, konzervatív oktatás
nem elég nekik az élettársi viszony, miért olyan fon-
megerősödése jellemző napjainkban, és amíg ez a fo-
tos ez számukra. Pedig jogokról beszélünk, és az em-
lyamat nem enyhül, addig ennek elterjedése egy nagyon
beri jogok mindenkit ugyanúgy megilletnek. Akárcsak
nehézkes és küzdelmes harc marad.” ■
A napi túlélés a cél szerző Zámbó Eszter Amit nem látunk, az nincs is. Amiről nem tudunk, az nem fáj. Alkalmazkodás vagy a saját életünk megkönnyítése? Valahol a kettő között. Azt azonban nem árt tudatosítani, azért mert nem nyitunk a kézzelfogható problémák felé, még léteznek. Az pedig igazán nem nagy teher, ha elgondolkodunk ezekről.
által rendezett Életosztás című összművészeti színházi darab, amely november 7-én került bemutatásra a Teleki téri piac
Egy hely, ahova nem szívesen utaznánk
területén. Egy koprodukcióról van szó, amelyben hajlék-
Nemrég jelent meg HajléktaLand címmel egy útikönyv,
talanok által elmesélt személyes történetek különböző
ami nem a csodák országába kalauzol minket, hanem egy
művészi felfogásban lettek megjelenítve. A könyv és az
olyan valóságba, amely kikerülhetetlenül az életünk része.
előadás is segítség ahhoz, hogy meglássuk a hajléktalan
A szociális szférában dolgozó szerzők az érintettekhez és
mögött az embert, és kicsit közelebb kerüljünk ehhez a
a kíváncsi olvasókhoz szólnak. A többszerzős, szociográ-
világhoz.
fia műfajának megfelelő, ám annál sokkal színesebb és szubjektívebb könyv érthető, elgondolkodtató és emellett hasznos is. Ehhez kapcsolódik a Schermann Márta
Sztereotípiák A fővárosra sarkítva a példát, ki ne szembesülne nap ▶▶ 2010. november | www.humanamagazin.eu