Tízből kilenc magyar kiszúrja a hamis terméket

Az Európai Unióban a magyarok vannak a legnagyobb mértékben tisztában azzal, mi is a szellemi tulajdon, és a magyar fogyasztóknak csak 9 százaléka szokott elbizonytalanodni a hamis termékek felismerése terén az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának legfrissebb tanulmánya szerint – tájékoztatta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) az MTI-t.

Az elemzés szerint uniós szinten a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy nagyon jól, vagy jól érti a szellemi tulajdon fogalmát. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: az első helyen Magyarország és Portugália áll 92-92 százalékkal, míg Dániában csak 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék ez az arány.

A tanulmány vizsgálta a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. A magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy kevesen vesznek szándékosan illegális terméket, csak 9 százalékuk vásárolt ilyet. Ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék volt.

A világhálón elérhető illegális tartalmakkal kapcsolatban a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, míg a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A

Rozoga kocsi gurul be a benzinkútra. – Tele kérem! – mondja a sofőr a kutasnak.

A benzinkutas kételkedve néz rá:

– Biztos, hogy bír ez még menni annyi kilométert?

Hölgyem, van egy kis műszaki probléma a kocsiban.

– Igen? Mi az?

– Rövidzárlat.

– Tényleg? Akkor hosszabbítsa meg.

„A pénz beszél: azt mondja, viszlát.” magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék. A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Magyarországon ez az arány csak 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választott illegális csatornát.

HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: HIRDETÉSI AJÁNLAT KÉRÉSE: www.sajtokozpont.hu/ajanlatkeres Egyetlen településen (városban, kerületben), regionálisan (megye, kistérség, járás), vagy országosan (és határon túl).

Lábody Péter, az SZTNH elnökhelyettese a hivatal közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartása a feltalálók, alkotók számára kiemelten fontos, ez részben a megélhetésük forrása is. Az SZTNH minden fórumon hangsúlyozza a szellemi tulajdon védelme, illetve a hamisítványok, a hamisítás, az online kalózkodás elleni közös fellépés jelentőségét – közölte.