h) EGYÉB KÜLÖNLEGES VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK
EGYÉB KÜLÖNLEGES VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 22. cikk: A menedékkérő gyermekek speciális védelme
„Az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy az a gyermek, aki akár egymagában, akár apjával és anyjával vagy bármely más személlyel együtt az erre vonatkozó nemzetközi vagy hazai szabályok és eljárások értelmében menekült helyzetének elismerését kéri vagy menekültnek tekintendő, megkapja az Egyezményben és más emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitárius jellegű egyéb nemzetközi okmányokban, amelyekben az említett államok részesek, elismert jogok élvezetéhez szükséges védelmet és humanitárius támogatást.” (részlet az ENSZ Gyermekjogi egyezményéből)
A migráns gyerekek menedékjoghoz való tényleges hozzáférése erőteljesen akadályozott, ugyanis a két déli tranzitzónában (Tompa és Röszke Határátkelőhelyek) átlagosan napi 1-2 menedékkérelmet fogad be a Menekültügyi Hatóság. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által szolgáltatott adatok szerint 2019. január 1. és 2019. augusztus 31. között mindössze 476 menedékkérelmet kellett elbírálnia a magyar hatóságoknak. A nemzetközi védelemben részesített menedékkérők száma az összes benyújtott menedékjogi kérelmek 7%-át (35 kérelem) teszi ki. A menedékjogi eljárások elhúzódását jól mutatja Abouzar Soltani
iráni menedékkérő és 10 éves gyerekének az esete, akik lassan több mint 1 éve tartózkodnak a tranzitzónában, ugyanis a menekültügyi hatóság érdemben nem vizsgálta menedékkérelmüket arra való hivatkozással, hogy Szerbián, egy biztonságos harmadik országon keresztül érkeztek Magyarországra, és ezért rendelkezett előbb Szerbiába, majd Iránba történő kiutasításukról. Soltaniék jogorvoslati kérelemmel éltek a kiutasítással szemben, menekültügyi eljárásuk jelenleg is folyamatban van. Ez a gyakorlat súlyosan sérti a menedékkérő gyerekek tisztességes eljáráshoz való hozzáférését.
49